Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

Gödöllői termékek Kalifa • és szerszámlap Nagy sikere volt Budapes­ten, a nemzetközi vásárköz­pontban a kőbányai Szerszám- készítő Ipari Szövetkezet kiál­lításának, amelyen természe­tesen a gödöllői üzemében ké­szített termékeiket, a legújabb kávékiöntőket és a Kalifa ká­véfőzőket is bemutatták. Egy másik kiállítást is rendez­tek a szövetkezet termékeiből, a Gödöllőn gyártandó szer­számházak, és szerszámlapok mintapéldányaiból is, ez a be­mutató a KISZÖV Lövölde té­ri székházában volt látható. Mogyoród Elkészült az Iskola közi híd Visszakérte a lakosság Tavaly, életveszélyessége miatt le kellett bontani Mo­gyoródon az Iskola közi gya- loghidat. Annak idején a ta­nácstagi jelölő gyűléseken is többen szóvá tették, hogy na­gyon hiányzik már a híd. Nos, a létesítményt az év végén már át is adták rendeltetésé­nek. Építését az aszódi Gal- gamenti Vízitársulat vállalta. Az új híd száznegyvenezer fo­rintba került. Dísztárgyak Aszódról Különféle dísztárgyakat ké­szítenek az aszódi Ferrome- chanika Ipari Szövetkezet budapesti kézműipari részle­gében, ahol tavaly csaknem megkétszerezték a termelést. A részleg árbevétele elérte a hatmillió forintot. LUOI inon A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Vili. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1989. JANUÄR 11., VASÁRNAP Bővülő szolgáltatás Elvük: a szolid árpolitika Az idén parkettacsiszoló is A Gödöllő és Vidéke Áfész elnöki irodájának falait elbo­rítják az oklevelek és a vándor­zászlók, amelyeket az elmúlt esztendőkben kiemelkedő ered­ményeikért elnyertek megyei és országos szervek elismeré­seként. A vásárló, a szolgálta­tásaikat igénybe vevő, a ter- melvényeit, állatait nekik el­adó azonban nemigen téved az elnöki szobába, nem kíván­csiskodik az oklevelek, zászlók iránt, ő mindig a boltban, az átvevőhelyen minősíti a szö­vetkezetét. Büfé, terménybolt Aligha érhettek volna el fe­letteseiktől elismerésben ré­szesülő eredményeket, ha a vevő, a velük termelési szer­ződésben levő elégedetlen. A kettő nyilvánvalóan összefügg. S noha az áfész sosem utasít­ja vissza a vándorzászlót, az oklevelet, hiszen azzal más is jár, ami dolgozóinak mindig jól jön, alapjában véve mégis a vásárlókkal törődik, közvet­lenül az üzletekben, közvetve, amikor fejlesztésről döntenek, árut rendelnek, szerződéseket terveznek. Agrártudományi Egyetem Egy százalék is eredmény Ili mi'ícrpr — ar üzemóra-számi áló Sokat füstölögnek a szak­emberek is amiatt, hogy a jár­művek, a mezőgazdasági gé­pek, és más ágazatokban hasz­nált motorok nem kevés üzemanyagot, gázolajat és benzint fogyasztanak. Kétség­telen, hogy a termeléssel kapcsolatos energiafelhaszná­lás az egyik legnagyobb költ­ségnövelő tényező. Viszont az is igaz, hogy sok esetben a gépek nem megfelelő műszaki állapotából, és az üzemeltetés szervezetlen voltából is adód­nak többletköltségek. Tanulságos eset A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem gépészmérnöki kara traktorok tanszékén az elmúlt években kifejlesztettek x,gy úgynevezett terhe lésará­nyos üzemóra-számláló mű­szert, amelynek hitelesítése­kor három mezőgazdasági nagyüzemben vizsgálatokat végeztek különféle erőgépek teljesítmény- és munkaidő-ki­használásának meghatározásá­ra. Érdekes és egyúttal tanul­ságos megállapításra jutottak. A műszert a rendeltetésének megfelelő munkát végző, nagy teljesítményű, idehaza gyár­tott traktorokba építették be. Az eredmények értékelésekor kiderült, hogy volt olyan trak­tor, amely 1627 műszakórából csupán 856-ot töltött produktív munkában. Ha nincs kellő összhang a traktor és a hozzákapcsolt munkagép — eke, tárcsa, ve­tőgép — teljesítőképessége, illetve teljesítményigénye kö­zött, ismét csak veszteségek adódhatnak. Az egyetem ku­tatói azt is megállapították, hogy tárcsázáskor például az időkihasználás mindössze 43 és 73 százalék között mozgott, s az erőgép teljesítményének kihasználása is aligha halad­ta túl a nyolcvan százalékot. Szervezés, irányítás Gyakran mondiuk, hogy egy-egy műszer drága, s csak bonyolultabbá teszi a gépeket. Pedig ha belegondolunk, nem nehéz belátni: sokat segíthet az energiákkal való okos gazdálkodásban. Az egyete­men kifejlesztett s bevált mű­szer is ilyen. Az is igaz vi­szont, hogy sok múlik az em­beren, s nemcsak azokon, akik a traktor nyergében ülnek, hanem azokon is, akik mun­kájukat szervezik, irányítják. Azt már régen, még az olaj és a benzin árának emelkedé­se előtt is tudtuk, hogy a me­zőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben is milyen sokat jelenthetne, ha egy-egy jó öt­lettel akárcsak egy-két száza­léknyi folyékony üzemanyagot megtakarítanának. Most pedig minden körülmény arra mu­tat, hogy a kutatóknak, a tudósoknak, a feltalálóknak még többet kellene törniük a fejüket ezen. Mint tették azt az említett műszer kifejlesz­tésekor az agrártudományi egyetemen. F. I. Gödöllőn csaknem tizenöt éve tevékenykednek újra, mi­után 1966-ban megszűnt egy korábbi korlátozás, mely sze­rint a városban nem keresked­hettek. A negyedik ötéves terv éveiben csaknem hatezer négy­zetméterrel bővítették városi boltjaik alapterületét, de még a most zárult ciklusban is, amikor inkább a falvakban fejlesztettek, létrehozták a Pa­tak éttermet, egy presszót, egy munkahelyi büfét és két ter­ményboltot Gödöllőn. Tizenkét üzlete, boltja, ven­déglátóhelye működik a város­ban. Ezek között a Szabadság téri áruház és az alsóparki bú­toráruház meghatározó az ellá­tás, a kínálat alakulásában. A szövetkezet vezetői han­goztatják, a szolid árpolitika hívei, ami egyebek közt azt je­lenti, hogy az elmúlt években saját elhatározásukból nem emeltek árat. Sőt, kockázati alapjuk terhére többször tar­tottak vásárokat, kiárusításo­kat, árleszállítást. Tavaly pél­dául gyermeknapi vásárt, tv- akciót, kabát- és cipőakciót tartottak, amikor ezeket a hol­mikat olcsóbban adták. Kiemelt feladatuknak tekin­tik ai szolgáltatások bővítését. Az áruházban méretre igazít­ják az ott vásárolt konfek­ciót, ingyenes az OTP-ügyinté- zés a bútoráruházban, ami évente több mint kétezer vá­sárlónak jelent könnyebbséget. Sokak gondját veszik le a vállukról azzal, hogy négy köl­csönzőboltot működtetnek a városban, ahol tálaló- és fő­zőedényekkel, háztartási gé­pekkel, kempingfelszerelések­kel, permetezőgépekkel, szőlő­préssel és egyéb nem állan­dóan használt eszközökkel áll­nak az érdekeltek rendelkezé­sére. A lakosság igényli A kölcsönözhető cikkek kö­rét igyekeznek folyamatosan szélesíteni. Az idén például már parkettacsiszoló gépet kí­nálnak. S hogy . a lakosság mennyire igényli ezt a tevé­kenységet, bizonyítja, a köl­csönzőboltok évről évre nagy­mértékben növelik forgalmu­kat. Hat szakcsoportot működtet a Gödöllő és Vidéke Áfész, né­gyet a városban. A kisállatte­nyésztők évente 500 mázsa nyulat, több mint egymillió to­jást adnak át, de serények a gombászok is, évente 300 má­Márvány a homlokzatra zsát termesztenek. A kertészeti csoport tagjai parlagföldet mű­velnek, gyümölcsöst telepítet­tek. A méhészek exportra és hazai ellátásra 150—200 mázsa mézet értékesítenek. Rugalmas beszerzés A háztáji gazdálkodókat te­nyészállatokkal, a tartáshoz szükséges eszközökkel, palán­tákkal segítik. Ismeretterjesz­tő előadásokat szerveznek, áll­ják az állategészségügyi fel­ügyelet költségeit. Rugalmas a Gödöllői Áfész a beszerzést illetően is. Döntően a nagykereskedelemtől jutnak el hozzá a különböző áruk, de egyre inkább kiterjeszti vá­sárlásait a termelő vállalatok­ra, a szövetkezetekre és a ma­gánkisiparosokra is. Áruhá­zuk tagja a Skála-Coop tár­sulásnak, melynek kedvező ha­tását a gödöllőiek is érzik. Ami nem csoda, ha meggondoljuk, hogy e kapcsolat révén csak­nem 25 millió forint értékű termékkel bővíthetik árualap­jukat. K. P. Pártnapok Gazdaságpolitikai kérdésekről GÖDÖLLŐ VÁROS Január 19., délután 3 óra: Gö­döllő és Vidéke Áfész (Patak Ét­terem), Szabó István, a Ganz Árammérőgyár igazgatója; 4 óra: Ganz Árammérőgyár (ebédlő), Vágvölgyi József, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Január 20., délután 4.30 óra: te­rületi IV. (OTP), dr. Zsiga László, a MÉM Műszaki intézet kutatója. Január 21., délután 2 óra: Gö­döllői Agrártudományi Egyetem, Szűcs-Gáspár György, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztály po­litikai munkatársa. Január 22., délután 3.30 óra: HU­MÁN intézet (ebédlő), dr. Aradi Lajos igazgató. Január 27., délelőtt 9 óra: Vo­lán 20. sz. Vállalat, MÁV (MÁV- kultúrterem), Köteles imréné szö­vetkezeti elnök; délután 2.30 óra: Mesterséges Termékenyítő Állomás (kultúrterem), Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára. Február 9., délután 3 óra: Kö­zép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat (központi iro­daház), Benedek János városi ta­nácselnök. Február 11., délután 4 óra: Vo­lán 1/12. sz. Vállalat (ebédlő), Smaroglai Ferenc üzmigazgató. Február 12., délután 2 óra: Pest megyei Állategészségügyi Állomás (igazgatói tanácsterem), Bánhidi Sándorné, a városi pártbizottság politikai munkatársa. Február 13., délután 2.30 óra: LATI Közös Vállalat (könyvtár­terem), Vass István igazgató. Február 16., délután 3 óra: Ál­lattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ (Isaszegi úti ebédlő), Keserű János főigazgató. Február 17., délután 2 pra: Há­ziipari Szövetkezet (kultúrterem), Fehérvári Pálné, a városi pártbi­zottság osztályvezetője; Egyesített Egészségügyi intézmény (rendelő- intézet), dr. Mersány Géza járási­városi főorvos. Február 18., délután 4 óra: MN. Gödöllő Gépgyár (kultúrterem), Ács János, a városi pártbizottság titkára. Február 26., délután 2 óra: Vá­rosgazdálkodási Vállalat (tanács­terem), Kiss József igazgató; 3 óra: területi i—VI. (járási hivatal nagyterme), Bamberger Károly ta­nácselnök-helyettes. GÖDÖLLŐI JÁRÁS Január 12., délután 5 óra: Ve­resegyház (művelődési központ), Czene János iskolaigazgató. Január 19., délután 2 óra: Ke- repestarcsa (pártház), Péter Pál, az IMI vezérigazgató-helyettese; 5 óra: Túra (pártház), dr. szabó Gyula, a járási pártbizottság tit­kára. Január 21., délután 3 óra: Járá­si-Városi Rendőrkapitányság (ebédlő), Bállá János, a járási pártbizottság első titkára. Január 23., délután 3 óra: Rá­kosvölgye Mgtsz (VII., Edző tér, művelődési ház), dr. Czerván Már­ton tsz-elnök. Január 26., délután 2 óra: ATE Tangazdaság gödöllői központja, Hóka Zoltán, a járási pártbizott­ság politikai munkatársa. Február 2., délután 3 óra: Kar- tal (pártház), dr. puskás Attila, a Tangazdaság igazgatója; 4 óra: Nagytarcsa (pártház), Dicső Eleo­nóra, a járási pártbizottság politi­kai munkatársa; 6 óra: Bag (mű­velődési ház), Batta Mihály, az IMI főosztályvezetője. Február 4., délután 3 óra: Aszód, OM. 2. intézet, Bállá János, a já­rási pártbizottság első titkára. Február 6., délután 3 óra: Dány (művelődési ház), Litkei Miklós, a Magvető Tsz főágazatvezetője. Február 9., délután 4 óra: Er« dőkertes (tanácsterem), Dér Já- nosné, a járási pártbizottság po­litikai munkatársa. Február 10., délután 2.15 óra: ipari Műszergyár Iklad (ebédlő), Beledi Dezső, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztály alosztály- vezetője. Február 13., délután 3 óra: Gál* gamácsa (művelődési ház), Bu~ csai Lajos, a járási pártbizottság politikai munkatársa. Február 16., délután 3.30 óra: Járási Hivatal (nagyterem), dr. Szabó Gyula, a járási pártbizott­ság titkára; 5 óra: Galgahévíz (ta­nácsterem), Barna Jánosné ta­nácselnök; Vácszentlászló (műve­lődési ház), Sinkovics Anna, a járási pártbizottság politikai mun­katársa ; 6 óra: Mogyoród (párt­ház), Gáspár Józsefné, a járási pártbizottság politikai munkatársa. Február 19., délután 3 óra: isa- szeg (pártház), juhász Istvánná szövetkezeti elnökhelyettes. Február 23., délután 5 óra: Pé* cél (pártház), Jósvai Lajos, a já­rási hivatal elnökhelyettese. Február 24., délután 4 óra: Pe­tőfi Mgtsz, Verseg (művelődési ház), Kovács László tsz-elnök. Február 25., délután 2 óra: Szi- lasmenti Mgtsz (ebédlő), porgányi Gyula tsz-elnökhelyettes; 5 óra: Csömör (pártház), dr. Takács Éva, a Hazai Fésüsfonó és Szövő­gyár igazgatója. Városi moziműsor Vasárnap: Kérek egy ele­fántot. Színes lengyel ifjúsági film. Csak 4 órakor. Gyilkos a tetőn. Színes svéd bűnügyi film. Hétfő: A sah táncosnője. Színes szovjet film. Csak 4 órakor. A kétdimenziós gyilkos. Színes, szinkronizált olasz filmparódia. 6, 8 órakor. Száz esztendős Kelemen János boldogsága Már a külső bejárati részen dolgoznak a Kőfaragó Vállalat dolgozói Gödöllőn a művelődési központ épületén, márvánnyal borítják be a homlokzati részt. Barcza Zsolt felvétele Erdőkertesem a Felszabadu­lás út 78-bam vakolatlan, két­szintes ház előtt állunk. Kerek arcú kisfiúcsika szalad elénk, akiről később megtudjuk, Ke­lemen Gábor 11 éves tanuló. Tessék jönni erre, utánam, a kutyától ne féljenek, a Pici nem bánt. A lakás folyosójá­nál már felnőttekkel üdvözöl­jük egymást, akik az egyik földszinti szobába invitálnak. Kézfogások, bemutatkozások után lekerül rólunk a nagyka­bát. Az ablaknál levő ágyon pihen a százesztendős Kele­men János, délutáni sziesz­táját tölti. ★ A nagy mozgolódásra felül és kezet nyújt, üdvözlő szava­kat mond. A középtermetű, sovány alkatú, nagy bajuszú ember rátekimtésre meghazud­tolja korát. Ütitársam, kísé­rőm sem nézi az idős embert 70 évnél többnek. Az édesapja jól bírja magát, mondja ven­déglátónk, Kelemen Pál, aki­nek a családjában él János bácsi. Mi is, apa is készülünk a 100. születésnapra, nagy do­log ez kérem a faluban, de ta­lán a környéken sincs még egy ilyen. János bácsi érzi kí­váncsiságunkat és a gondosan becsomagolt, átkötözött okmá­nyok közül átnyújtja személyi igazolványát. Kelemen János Erdőkürtön 1881. március 26-án született. Szülei és ő maga is mezőgaz­dasági munkás volt világ éle­tében. Kezdetét vette a be­szélgetés, amiben nagy segít­ségre van a család. János bá­csi hallása az utóbbi tíz év­ben erősen megromlott. Egy gítségével nevelte. János 78 éves, Erdőkürtön kőműves, Pál a társaságukban van, ő 75 esztendős és ugyancsak a kőműves mesterséget tanulta, Mihály 70 éves, Versegen, Jó- -zsef 66 éves, Erdőkürtön él, mindketten kovácsok. János bácsinak van hét unokája, 12 dédunokája és négy ükunoká­ja. A család népes és nagy szeretettel veszik körül apót, akinek felesége öt évvel ez­előtt hunyt el 90 éves korá­ban, 71 évi házasság után. Szinte fantasztikusnak tűnő számokat hall az ember. Jegyzem az idős ember múlt­jának eseményeit, háborús em­lékeit, életútját: Négy évig voltam katona az I. világhá­borúban, és a lovas trénnél szolgáltam. Kocsimmal szállí­tottam a frontokon a lőszert hallókészülék talán segítene, az élelmet. A szerencsés no de itt a félkész ház és emberek közé tartozónak ér­ezernyi gonds Szülei és János zem magam, a bőrömet egy bácsi cselédemberek voltak golyó sem lyukasztotta át, Prónai Dezső bárónál. Erdő- de még a lovaimét sem, pe- kürtön áll meg a családi ház, d;g hullott a srapnel, mint az amire most is szeretette gon- . k katonatársam & bará_ do vissza. Amikor bevonult veszett oda. katonának, es elment az I. világháborúba, felesége négy Sokszor segített a szeren- gyerekkel maradt itt, Józsika cse, de az őseimet is, hiszen éppen pólyás volt. apám 96 évet élt. Bejártam •y én az orosz, az olasz, a len­Kelemen anyuka a négy gyei és a szerb frontokat és gyereket közösen anyósék se- itt vagyok. A házbeliek közben gőzöl­gő kávét és konyakot tesznek elénk. János bácsi nem iszik kávét, de megfogja a konya­kos poharat és jót húz belőle. Utána folytatja a beszélgetést. Neki Erdélyben ért véget a háború, onnan került haza. Dolgozott az uraság földjein, volt zsellér, napszámos, kocsis, minden, ami éppen kellett Magánidejében a lovak sze­relmese; ezenkívül a barká­csolás volt a mindene. A leg­vadabb lovakat betörte, a leg­rosszabb bőrben levőket fel­javította, kocsit és hordót, sőt, ha kellett, szerszámot készí­tett, mondják a családtagok. Ilyen ember volt a mi apánk, és igazságos. A vásároknak is ismerőse volt. Egyszer a ko­csi elől eladta a lovat, mert üzletelni azt nagyon szeretett A munka mindene volt Va- nyarcon egyszer majdnem rá­fizetett, kutat ásott és a gá­zos kút berobbant, megsérült de kikerült a mély veremből. ★ Sok-sok epizód hangzik el, alig győzöm jegyezni. Sokat pihen, pipázgat délelőtt, dél­után elfogyasztja az ő kis ita­lát. A ház előtt, a kerítésen áll egy szélkerék, azt szokta megigazítani, ilyenkor feláll a karosszékre. Szellemileg még annyira friss, hogy órákat el­beszélgetne múltjából, hosszú életútjáról. A család, a leszár­mazottak élete megalapozott, a négy fia iparos volt, van a rokonságban a legkülönbözőbb mesterségű ember, de tanács­elnök és építészmérnök is. A papa iránt nagy a tisztelet, és érzi ő is a szeretetet, amivel körülveszik. Amikor kezet szorítunk, út- ravalóul megjegyzi, békét kí­vánok a népeknek és boldogu­lást, mert én tudom, milyen is a háború, volt részem ben­ne. Irta és fényképezte: Csiba József ISSN 0133-1991 (QM6IIAI Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom