Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-18 / 296. szám

1989. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK xMi, OD 3 MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA választásánál a célszerűséget, a korszerűséget és a gazdasá­gosságot tartanák még inkább szem előtt. A kormány és a népfront együttműködése nem zárul le a VI. ötéves terv elfogadásá­val: tovább folytatódik a me­gyékben, a városokban és a községekben. A megyei és a helyi tanácsok elnökei a moz­galom választói gyűlésein mintegy 400 ezer állampolgár előtt szóltak a következő fél évtizedre szóló tervről, amely­hez 35 ezer hozzászóló -számos észrevétellel, javaslattal kap­csolódott. A jövőre szólóan is lényeges vonása ez az állam- hatalmi testületek és a lakos­ság kapcsolatainak, s egyben a tervek megvalósításának egyik legfontosabb záloga. megnyitása előtt (balról jobbra) t Gáspár Sándor, Németh Károly, Kádár János és Az ülésszak Losonczi Pál vonalához igazodva a kor­mány dolgozza ki a feldolgo­zás és készletezés javításának nagyobb távlatú stratégiáját. Örömmel üdvözölte a kép­viselő, hogy a népfrontmoz­galom kiegyenlítettebb telepü­lésfejlesztést szolgáló javas­latait a kormány a VI. ötéves tervjavaslatban is testet öltőén elfogadta. Sok függ attól, hogy a megyei tanácsok mi­képp ültetik át a gyakorlatba — a fejlesztési összegek elosz­tásakor, a végrehajtáskor — a törvény szellemét. A terv is számol a sajáterős lakásépítéssel, azokkal az erő­feszítésekkel, amelyek révén az új otthonok mintegy két­harmadát a családok hozzák tető alá. Ezért is jó volna, ha Kangyalka Antal (Csongrád m„ 15. vk.), a Hódmezővásár­helyi Mezőgazdasági és Szol­gáltató Vállalat makói gyárá­nak igazgatója után Váncsa az építési hatóságok az alkal- fásokat, s a sűrű beépítésű, Jenő mezőgazdasági és élel- mazott lakástípusok engedé- többszintes, a soros avagy a mezésügyi miniszter szólalt lyezésénél kerülnék a formali- kertes családiház-típusok ki- fel. VÁN€5A JEN©: Ms sagráriePMieSés f@váhhfeilessiésékes mér megferemfői&fek a §é ieSiéffeüek Szünet után: vissza az ülésterembe A miniszter megállapította, hogy a beterjesztett törvény- javaslat súlyának megfelelően foglalkozik a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő- és fagazdaság feladataival, ame­lyek a bélső ellátásban és a külkereskedelmi egyensúly ja­vításában egyaránt nagy je­lentőségűek. A délutáni ülésen Cservenka Fcrencnő, az országgyűlés alelnüke elnökölt Mint mondotta, az agrár- termelés továbbfejlesztéséhez már az 1976—80-as időszak­ban jó feltételek teremtődtek. Felkészültségünknek, a mező- gazdaságban dolgozók nagy­szerű helytállásának köszön­hető az is, hogy 1980-ban az ismert időjárási nehézségek ellenére is, eredményes évet zárunk, főleg a gabona- és a hústermelésben. Az elmúlt öt esztendőben nem sikerült minden magunk elé tűzött célt elérni. Ágaza­tainkban tehát — mondotta — a termelés további dina­mikus növelésére van szük­ség. Csak igy tudjuk kielégí­teni a hazai fogyasztói igé­nyeket, teljesíteni államközi kötelezettségeinket, és kihasz­nálni egyéb külpiaci lehetősé­geinket. Mezőgazdasági fel­adataink homlokterébe a to­vábbiakban is a gabona- és hústerrfielést kell helyeznünk. Terveink valóra váltásához nélkülözhetetlenek a tudomány eredményei, akár a genetikai alapok, akár a technikai-mű­szaki feltételek korszerűsíté­séről legyen is szó. A Minisz­tertanács legutóbbi ülésén fo­gadta el az országos középtá­vú kutatási-fejlesztési tervet, s a kormány szervezeti intéz­kedésekkel is igyekszik segí­teni a kutatómunka hatékony­ságát. év alatt két, három év anyagából vizsgázzon, erre módot adni nem olyan nagy dolog. Csak szükséges. Mindig akad beszélgető partnere dr. Cselő- tei Lászlónak. Hiszen az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága elnökével előbb-ütóbb minden képviselőtársnak akad beszélnivaló- . ja. Az ebédszünetből csípünk el egy dara­bot, hogy a törvényjavaslathoz kapcsolódó, a mezőgazdaságot érintő tennivalókat egy cso­korba szedjük. — A költségvetési bizottság ülésén elen­gedhetetlen volt néhány, a programot ki­egészítő javaslatot hangsúlyozni. A mező- gazdasági törvény végrehajtása során a ta­pasztalatok adottak. Rendkívül fontos az egy főre jutó egy tonnás gabonatermést a követ­kező öt évben másfél tonnára emelni. Nö­velni az élelmezésen túl a tápanyagellátást is. Ugyanakkor a nagy terméssel összhangba hozni a termelés géprendszerét, s a megfe­lelő földeket biztosítani. Mert az V. ötéves tervben két Nógrád megye területével csök­kent az országban a szántó. Így Pest megyé­ben is a sztráda, az ipartelepek a mezőgaz­dasági művelésből vontak ki földeket. A tö­rekvés ai, hogy ne a legjobb területeket kapcsoljak ki, hanem a rekultivációval, a me­liorációval újabb földhöz jusson a mezőgaz­daság. S újra Pest megyét említem, mily fon­tos szűkebb pátriánkban is ez. hiszen a me­zőgazdasági termelésünk országos szinten az elsők között van. De sok a gyenge talai. ezek javítása is feltétele annak, hogv a VI. öt­éves tervciklus céljait valóra váltsuk. A víz­rendezés, a községek belterületén, s ilymó- don a talajvíz szintjének csökkentése. at infrastruktúra fejlesztése a kisebb települé­sieken is döntő. Az utóbbi azért, hogy a te­rülethez való kötődést szolgálja. — Jóleső érzés, hogy az előkészítés lezá­rult. de holnap már az új feladatok végre­hajtásán a sor. Nyitottabb ez a terv, a kö­rülményekhez való rugalmasabb alkalmaz­kodásra ad módot. Népgazdaságnak, vállala­toknak, szövetkezeteknek, s nem utolsó sor­ban a mezőgazdaságnak. A mezőgazdaság, mely termékeinek valamivel több, mint egy - harmada exportra megy. S ezt kell tovább növelni, de a minőségileg jobb hazai ellátás mellett! S ezernyi terv, elképzelés a munkabizott­ság 1981-re szóló programjában, melyek mind-mind szolgálják majd gyarapodásun­kat, boldogulásunkat. Ehhez csak még több munkabírást kívánhat az ember a mezőgaz­dasági bizottságnak, s elnökének, dr. Csefőtei Lászlónak. FéüiyruhábS öltözött at Országház, s vele együtt a főváros is, mire sikerül elérni a fél ötös szünetben dr. Novák Bélát. Vajon ve-' zérigazg,a tóként mennyiben látja újnak a ter­vet? — Egész más a jellege, mint az ötödiké volt. Nem mondok mást: kevesebb benne a szám! S ez egyúttal nehezíti a végrehajtást. Bizakodást is kínál, ki tudja, három év múl­va milyenek lesznek az olajárak. De például a gépiparnak eddig kevés lehetőség, főleg pénz adatott a beruházásra. Most módja van nagyobb keretet szerezni, exportbővítő be­ruházással. Megindulhat az ágasatok közötti verseny. Ki kínál többet, előnyösebbet, azé a pénz. Persze nagyon leegyszerűsítve, ért­hetővé téve mondom ezt a példát, de a lé­nyeget hangsúlyozva. Sok exporttól esünk el például azért, mert Magyarországon nincse­nek olyan gömbgrafitos öntvények, kovácsolt alkatrészek (itt a finomkovácsolásra gon­dolok), amire szükség lenne. Ugyanakkor sok hulladékot is termelünk, drága anyagból, drága energiával A terv módot ad arra is, hogy az ilyen előgyártmányok nagyobb támo­gatást élvezzenek. De ehhez öntevékenység is kell a vállalatoktól. Varga Edit dotta. Enélkül sem a hazai fo­gyasztás igényeit, sem az ex­portfeladatokat maradéktala­nul kielégíteni nem tudnánk. Az elmúlt időszak bizonyítot­ta, hogy megfelelő támogatás, jó társadalmi, politikai légkör és termelési biztonság mellett a kistermelés nemcsak szin­ten tartható, hanem növelheti is. Ezért a kistermelők to­vábbra is számíthatnak gaz­dálkodásunk állami támogatá­sára, termelési feltételeik ja­vítására. Felkarolunk minden olyan kezdeményezést, mely tovább fokozza a nagyüzemek, a felvásárlók és forgalmazók kistermelést szervező tevé­kenységét. Nemcsak az iparszerű ter­melő nagyüzemeket kell ellát­nunk eszközökkel, anyaggal, géppel, hanem az állampol­gárok több milliós táborát is. Végül a miniszter utalva arra, hogy a törvényjavaslat megfelel a társadalom igényei­nek, s megfelel a mezőgazda­ságban, az élelmiszeriparban és az erdőgazdaságban dolgo­zók érdekeinek is, azt az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Beszéde után Garai Vilmos (Bp„ 64. vk.), a Csepeli Vas- és Fémművek vezérigazgatója, Tar Imre (Szabolcs-Szatmár m., 13. vk.), a megyei pártbi­zottság első titkára, Úszta Gyula (Heves m., 11. vk.), a Magyar Partizán Szö­vetség főtitkára és Varga János (Győr-Sopron m., 9 .vk.), a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem rekto­ra, egyetemi tanár szólalt fel. &§Bsmesm§fa gemti&skodás . Wáraos Marietta hozzászólása A javaslat érinti legfonto­sabb természeti erőforrásunk: a termőföld védelmét és jobb hasznosítását is. Három évti­zed alatt kereken 350 ezer hektárral csökkent az ország termőföldje; emellett a ren­delkezésre álló földterületből számításaink szerint mintegy 300 ezer hektár a legkülönbö­zőbb okok miatt csak gyomot terem. A tervbe vett hozamok elérésének feltétele, a föld termőképességének javítása, a talajerő-utánpótlás színvona­lának erőteljes növelése. Ezek­re a tervjavaslat szerint a ko­rábbinál nagyobb lehetősé­geink lesznek. A i miniszter szükségesnek mondotta, hogy a termelés folyamatában egyidejűleg ér­vényesüljön az érdekeltség és a gazdasági■ kényszer — nem­csak szigorítjuk a gazdálkodás feltételeit, hanem a legkülön­bözőbb állami eszközökkel ösz­tönözzük is a termelést. A szocialista nagyüzemek mellett a magyar mezőgazda­ság szerves része a háztáji és kisegítő gazdaságok — mon­Dr. Vámos Marietta (Pest m„ 5. vks), tóalmási körzeti orvos beszámolt a törvényho­zó testületnek arról, hogy az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága egy­hangúlag és jó érzéssel fo­gadta el a VI. ötéves terv javaslatát, s különösen an­nak egészségügyi fejezeteit, mert — miként a képviselő fogalmazta — nagyszerű hu­manista gondoskodást tükröz. Elismeréssel szólt a képvi­selő arról, hogy kormányza­tunk kiemelten kezeli az egészségügyet, mindamellett felhívta a figyelmet több olyan témára, amelynek meg­nyugtató megoldása feltétle­nül szükséges a gyógyító mun­ka további javításához. Pél­dául arra, hogy a rekonstruk­ciókkal megújított kórházi épületekbe megfelelő berende­zéseket kell elhelyezni ahhoz, hogy ott valóban korszerű vizsgáló, gyógyító tevékenysé­get folytathassanak. Felvetet­te: ha nem is kórház­felújító különleges vállalato­kat, de ilyen feladatokat vál­laló brigádokat esetleg létre lehetne hozná. Hangsúlyozta a társadalmi erők bevonásának jelentősé­gét az egészségügyi és szociá­lis létesítmények, intézmé­nyek létrehozásában. Pest megyei példaként említette, hogy ilyen társadalmi össze­fogással — és az Egészség­Rcger Antal, dr. Cselőtei László és Antal Imre ügyi Ministerium támogatá­sával — a budagyöngyei spe­ciális tüdőkórház, felújítás és bővítés révén, az ellátatlan és a Budapestet terhelő szent­endrei járást, magát Szentend­rét és a budai járást általá­nos kórházhoz juttathatnák. Szólt arról is, hogy a követ­kező ötéves tervben az új szociális otthoni helyek szá­mának jelentős növelése sze­repel, de ezt még megtetéz­hetné sokak társadalmi hoz­zájárulása. az!oké, akik — mint családtagok — közvetle­nül érdekeltek idős hozzátar­tozóik vagy gondozásra szo­ruló más rokonaik megfele­lő .elhelyezésében. Tóth János (Bp., 35. vk.), a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége főtitkára, Szabó István (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, Ladányi József (Borsod m., 26. vk.), a megyei tanács el­nöke. Orlovácz György (Tolna m., 8. vk.), a nagydorogi általános iskola tanára és Simon István (Komárom m., 10. vk.), az ászári Aranyka­lász Tsz elnöke felszólalásával az országgyűlés téli üléssza­ka első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töl­tötte be Apró Antal, Péter János és Cservenka Fér éné­vé — befejeződött. A képviselők ma délelőtt 10 érakor a népgazdaság VI. öt­éves tervéről szóló törvényja­vaslat feletti vitával folytat­ják munkájukat

Next

/
Oldalképek
Tartalom