Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-10 / 289. szám
1980. DECEMBER 10., SZERDA r^níflD 5 Van ami megkétszereződött Fejlődő, gyarapodó város Csöndben, értelmesen jót Szerteágazó, sokszínű hivatás A mérlegkészítésnek megvan a maga öröme, különösen, ha kedvező a végeredmény. Egy város fejlődésének számszerű adatait összegezve is hasonló jó érzéssel veti össze az ember a tegnapot a mával. Megyénk legfiatalabb városának, Százhalombattának az elmúlt fél évtized azonban bizonyára sokkal többet hozott, mint bármelyik más településnek. Sok minden megkétszereződött Öt esztendő alatt, de még a szerényebb mértékű gyarapodás is szembeötlő, jelentős. Mindenekelőtt a városban ebben az ötéves tervidőszakban több mint 1400 lakás épült fel, vagyis az itt élők egyhar- mada új otthonhoz jutott. A bölcsődei helyek száma 210-zel, az óvodai helyek száma 240-nel szaporodott, fölépült egy 16 tantermes iskola, miközben gyökeresen megváltozott az egészségügyi hálózat képe is. öt évvel ezelőtt a szakorvosi rendelések óraszáma csekély volt, azóta megépült egy korszerű 17 munkahelyes rendelőintézet, s bővült a gyermek- orvosi és általános orvosi körzethálózat is. Tíz kilométerrel bővült az ivóvíz-, 15-tel a csatornahálózat, 9 kilométerrel az utak és 7 kilométerrel "az elektromos vezetékek hossza. De ugrásszerűen fejlődött a kereskedelem és szolgáltatás is, megkétszereződött a boltok és üzlethelyiségek száma, s ezeknek forgalma. Mindezzel párhuzamosan a kulturális életben is számszerűen mérhető a változás, a fejlődés. A városban tanító pedagógusok száma 90-ről 135- re emelkedett, kétszer annyi népművelő tevékenykedik, mint korábban, s a könyvtárak kötetei 27 ezerről 58 ezerre szaporodtak. A város ötéves tervének teljesítését nézve meglepő adatokra bukkanhatunk, hiszen a 110—120 százalékos túlteljesítés mellett gyakori a 200—250 százalékos is. Ehhez természetesen a város lakossága is hozzájárult, s ugyancsak jóval fölötte a tervezettnél, az előirányzottnál. Az öt esztendővel ezelőtt számításba vett 13 millió forint helyett Százhalombatta polgárai több mint 52 millió forint értékű közhasznú munkával gazdagították és gyarapították folyvást fejlődő városukat. Három éve egy egészen új felsőoktatási intézmény nyitotta meg kapuit Budán, az Államigazgatási Főiskola. Mint nevében is szerepel: kifejezetten államigazgatási munkakör betöltésére képesít. A képzés három év, az első végzős csoport 1981-ben hagyja az alma mater falait, hogy az ország különböző területeire szétszéledve megkezdje tanácsi munkáját. A főiskola tehát immár harmadik éve működik, az idei év felvételi számadatai pedig — az első évfolyamra 600- an jelentkeztek, ebből 150-et vettek fel — azt bizonyítják, hogy érdeklődnek iránta. Mégis, ha egy 18—19 éves fiataltól azt halljuk, hogy azért megy főiskolára, mert mindenképpen tanácsi dolgozó akar lenni, biztos, hogy kissé furcsálljuk. Tele miértekkel Egy ifjú főiskolai polgár, Pálfay Rita. Húszéves. Kicsit filozófushajlamú is. Tele van miértekkel, a rájuk adandó válaszok keresésével. — Hogyan esett a választásod éppen erre a főiskolára? — Tulajdonképpen nem ide készültem, hanem a jogi egyetemre. Gimnazista koromban mindent fehéren, feketén képzeltem el, természetesen az igazságot is. Olyan volt nekem az a nagybetűs, távoli élet, mint egy folytonos tündérmese, ahol gonosz is van meg gonoszság, jóság meg jó tündér, és persze mindig a jónak kell diadalmaskodnia. Ennek a diadalmaskodó jónak a világra segítésén akartam fáradozni. Erre a jogot éreztem a legalkalmasabbnak. Persze nem vettek fel. Kompromisszumos kezdet — Miért persze? — Végig tudtam, nem fog sikerülni. Bizonytalan, éretlen voltam, valahol mélyen mo- corgott bennem, hogy semmit sem értek ami körülöttem van, és érdekes módon legfőképpen az izgatott, hogy benne élek egy társadalmi folyamatban, és fogalmam sincs a mechanizmus áról. — Tehát a kezdet kompromisszumos volt! És mit tudtál jövendőbeli munkahelyedről1 — Majdnem semmit. Pedig mindennap ott mentem el mellette. Inkább csak történelmi ismeretekből kapiskál- tam valamit, hogy ez a mi kis tanácsunk, ez a kis egység, érintkezik az államszervezettel, a nagy egész része. Tehát, végül is Szigetszentmiklósra kerültem. A gyakornokság ugyanis a tanácsi munkakör első lépcsőfoka (kivéve, ha csak adminisztrációs munkára jelentkezik valaki.) A gyakornoki idő alatt körforgássze- rűen valamennyi munkafázissal találkozunk, ismerkedünk gondolkozott-e a tanácsok szerepéről? — Véleményem szerint nagy a szerepe és feladata az adott település egészének összefogásában, érdeklődő, a lakóhely minden problémáját magáénak is érző emberi közösség alakításábán, formálásában. Természetesen, mint államigazgatási funkcióval is rendelkező apparátusnak, elsőrendű feladata az ügyek gyors, értelmes, humánus intézése. Szerintem nékünk az lesz az egyik alapvető kötelességünk, hogy meg éreztess ük és megismertessük az embereket a tanácsok hármas, úgymint népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási funkciójával. Mert általában csak az utolsót ismerik, vagyis azt, hogy hivatal! Helyén van — A főiskola után hová szeretnél kerülni? — Ahol szükség lesz rám. De szívesen visszamennék Halásztelekre is. — Búcsúzóul hadd kérdezzem meg. A tizenéves miértjeid bizonytalanságai a huszonévesnél találtak-e már valami válaszra, valami nyugvópontra? — Lehet, hogy nagyképűnek, modorosnak meg furcsának hangzik egy húszéves szájából, ha azt mondja, elhelyezte magát a világban. Rájött, nem azzal ér el sikereket (nem egyéni sikerre gondolok!) ha nagy tam-tamokat ver ki! Én csöndben, értelmesen, de jót szeretnék tenni. S. H. K. Bővül a márkás teaválaszték Nagy kávékultuszunk at utóbbi években háttérbe szorította a teafogyasztást, jóllehet valamikor ez volt a kedveltebb az élvezeti cikkek közül. Az utóbbi időben azonban egyre több családban kerülnek elő a teáscsészék, sok helyen visszatért a teafogyasztás. Valamelyest növekedett a kereslet, az idén 1100 tonna tea került forgalomba. Az üzletek 10—15 féle grúz, indiai, kínai, vietnami teát és teakeveréket kínálnak. A Compack rendszeresíti a márkás teák választékát. A külkereskedelem közreműködésével tárgyal a jövő évi beszerzésről. szállításról. A lehetőségek szerint az ideinél többet vásárolnak a folyamatosabb ellátás érdekében. Évente 900 ezer pár kesztyű Egy- és ötujjas Tizenkét kesztyűkötő automatát helyeztek üzembe a győri kötöttkesztyűgyárban. Az új berendelések temérdek mintával, egy- és ötujjas változatban kötik a divatos kézreva- lókat. Az automatákon évente 900 ezer pár kesztyű készül. Ezt a hatalmas tömegű árut teljes egészében exportálják. A győri kesztyű ugyanis egész Nyugat-Európában keresett cikk. Szigefszentmik/ós holnapja Igénytől a valóra váltásig Szigetszentmiklós lakossága évente 3—4 százalékkal nő és lassan eléri a húszezret. Mint agglomerációs községnek, és mint kijelölt munkástelepülésnek (1976-tól), e kettős minőségében egyik fő feladata a lakás-, ezen belül is elsősorban a lakótelepi munkáslakás-épí- tés. Tíz-tizenöt éven belül előreláthatólag 2200 családnak kell otthont biztosítani. Két gázkazán A feladatok mindig megteremtik a maguk problémáit. Ilyen óriási építkezés nagyarányú közművesítést, fejlett infrastruktúrát követel. Vagyis ezernyi gond forrása. Garai László tanácselnököt is elsősorban a problémákról faggatom. — A lakótelepi építkezés 1978-ban kezdődött. Az idén 300 család már beköltözött új otthonába, év végéig még 30 lakást átadunk. És itt jön az Igazi gond, a fűtés! A tervek szerint két gázkazán látja majd el a kétezerkétszáz lakásos telepet. Jelenleg azonban csupán 330 lakás bekapcsolásáról van szó, a többi lassan sorolódik majd ebbe a távfűtési rendszerbe. Év végén kiiktatják az eddig ideiglenesen üzemeltetett termokonténeres kazánt és bekapcsolják a tömbfűtőművet. Csakhogy ennek — az egyelőre egy — gázkazánnak a kapacitása nem 330, hanem 1000 lakás fűtésére elegendő. Tehát éveken keresztül több mint 60 százalékos energiapocsékolással fűtjük majd a lakótelepet. — Nem lehetett volna műszakilag értelmesebb, ésszerűbb megoldást találni? — Ebben a kérdésben nem vagyok illetékes, csak mérgelődő laikus. A felelősség a beruházó vállalaté. Sajnos a fűtés mellett akad más bosszankodni való is. Az ABC-áruház sem készült el, még hozzá sem kezdtek építéséhez. A rengeteg huzavona, vita miatt (hogyan. miből, mekkorát) 1982-re tolódott á határidő, ami azt jelenti, hogy hozzávetőleg ezer ember üzlet nélkül maradt. — Akkor hol vásárolhatják meg a lakótelepiek a tejet, kenyeret, vajat, hogy csak a legfontosabbakat említsem? — Vagy bent a községben, vagy a régi József Attila lakótelepen, ahol már most olyan zsúfolt az üzlet, hogy lépni alig lehet. Csak az alapvetőt Garai László tanácselnök továbbá elmondta, hogy a lakosság számának folytonos növekedése, állandó és szinte kielégíthetetlen hiányt teremt a bölcsődei, óvodai, iskolai helyeknél. A község vezetőinek viszont mindent meg kell tenTervek, inkább vágyak — A hálózat nem bírja. Egyébként nemrégiben írtunk az Elektromos Műveknek, kértük, vizsgálják meg, milyen műszaki megoldásra lenne szükség. Még nem kaptunk választ. Különben ezen a területen parcellázni szeretnénk és családi házas települést kialakítani. Ez ugyan még csak terv, még inkább vágy. A kisajátítás maga több mint 11 millió forintba kerülne. — Az elképzelések, vagyis a lakosságtól érkezett reális és jogos igények körülbelül 100 millió forintot tesznek ki. De mivel reális igényekről van szó, mindent elkövettünk, hogy valóra váltsuk. Természetesen — mert másképp nem megy — a lakosság segítségével, aktív közreműködésével. S. Horváth Klára A Posta kéri: ünnepi küldeményeit idejében és pontos címzéssel ÉPÍTKEZŐK! Az építkezésükhöz szükséges, kijelölt típusú AJTÓKAT ÉS ABLAKOKAT 30-50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL SZEREZHETIK BE A PEST, KOMÁROM ÉS FEJÉR MEGYEI ÉPÍTŐANYAG-TELEPEINKEN Már most gondoskodjanak a jövő évi szükségleteikről. Nagy választék. BUDAPEST KORNYÉKI TUZÉP VÁLLALAT Budapest Vili., Práter u. 22. Telefon: 340-580. niük, hogy lépést tartsanak a fokozódó követelményekkel. Munkáskézre ugyanis égető szükségük van a környék üzemeinek, gyárainak, vállalatainak, a munkaerő viszont csak akkor stabilizálható, ha biztosítani tudják az alapvető szolgáltatásokat. — Persze a helyzet nem ilyen egyértelműen sötét. Éppen a sürgető igények késztettek bennünket arra, hogy kitaláljunk valamit. Elhatároztuk, hogy segítőtársakat keresünk és saját erőből építjük meg az óvodát. A tervek már el is készültek, a százszemélyes óvodát 1982-ben birtokukba vehetik a gyerekek. Egy másik, már befejezés előtt álló objektumunk a száz négyzet- méter alapterületű élelmiszer- bolt. amelyet a legelősori részre telepítettünk, így ezzel sikerült megteremteni az eddig ellátatlan terület lakóinak alapvető élelmiszer-ellátását. — Az ön októberi beszámolójában hallottam, hogy Szi- getszentmiklóson mintegy majd’ húsz családnak nincs még villanya. Hogyan lehetséges ez itt, a főváros tőszomszédságában? — A község belső területétől jóval távolabb, a Szabó és Dobó utca közt van egy buckás, homokos, akácos terület, részben senki földje, ahová néhány család letelepedett, kicsit illegálisan, kicsit kényszerből. Jól tudták, hogy itt nincs villany. Persze most azt várják, hogy a tanács intézkedjék és a tanács vezesse be nekik a villanyt. — És a tanács? a mechanizmussal. Közben szorgalmasan készültem, most már az Áliaimágaagatási Főiskolára. — Miért nem a jogra? — Miután gyakornok lettem, vállaltaim, hogy tanácsi területen maradok, ide pedig ez a főiskola ad szakképesítést. Azonkívül az érdeklődésemet is nagyon felkeltette: ahogy egy egész település vagy város életkörülményeinek gondját viselni és irányítani kell. — Milyen tantárgyakat oktatnak a főiskolán? — Állam- és jogelmélet, marxizmus, a vezetés emberi tényezői, közigazgatás-történet, büntetőjog, retorika, település-gazdaságtan, statisztika, orosz. — Megütötte a fülemet a retorika. Milyen céllal került a tantervbe? — Nagyon fontos, hogy végre elfelejtsük az évszázados beidegződést, az iszonyatos hivatali nyelvezetet. Meg kell tanulnunk mondanivalónkat, hivatalos közleményeinket szép szabatosan megformálni, írásban, szóiban egyaránt. Majd beszédeket szerkeszteni és előadni! — Most, belülről, sőt elméleti alapossággal tanulmányozva az államigazgatást, A Posta kéri * ünnepi küldeményeit Noteszlapok hét közben BÓVLI? Az egyik üzlet férfiinget kínál 200 forint he- ' lyett, 100-ért. A másikban televízió kapható, egy ezressel olcsóbban. A harmadik kirakatban csillárok — féláron. Valamennyi boltban tömeg. Mindegyikben naponta legalább egyszer elhangzik: — Itt valami nem stimmel! Ha ezt ilyen olcsón adják, akkor valami bóvli. Hiába az ing mellett a divatlap fényképe — ez a legújabb fazon, szín, anyag. Hiába a tv hátán a gyártás dátuma, mondjuk 1980. november 25., mellette a Kiváló Áru háromszöge. Hiába a csillár ízléses, divatos lámpatestein a kifogástalan minőséget szavatoló tanúsítvány. Gyanakvó nép vagyunk. Félünk a kereskedelemtől, még ha ajándékot hoz is — facsarhatnánk ki a régi latin mondatot. Rossz, túlhaladott beidegződéseink bizalmatlanul, hitetlenkedve fogadják az árkedvezményeket. Gyatra minőséget sejdítünk ott, ahol csak készietcsök- kentésre kényszerült (?) a vállalat. Az árrendezés szót eleve áremelésnek hallja fülünk, automatikusan tán. Ha lefelé tendál néhány taksa, megrögzött fogalmainkat revideálni kellene. Ez pedig, ugyebár, igen nehéz. BILÉTA. Lapunkban téma volt, nemegyszer: a főváros közelsége olyan előnyt ad megyénk lakóinak, melyet joggal irigyelhet más vidékbeli. Vonattad, busszal hamar elérhetők Budapest kulturális központjai, a mozik, múzeumok, színházak. Leírtuk már azt is, sokszor: ez az előny gyakran — sajnos —, csak elméleti, kevés az egy-egy színházi élményért felkerekedő ember. Panaszainkra panasz volt a válasz: nem olyan jó a közlekedés, késő este nehéz a hazaút — ez az egyik gond. Orvoslása valóban nehéz, sok figyelmet és sok pénzt kíván. Egyszerűbbnek tűnt a másik — általános — nehézség feloldása. Sokan mondták: hiába menne, ha nincs biléta. Mármint színházjegy. Egyszerűbbnek azért tűnt ez a téma, mert — az egész ország hasonló panasza nyomán —, az illetékesek úgy vélték, eljött az idő. színház jegyreformot csinálunk! Azt ugyanis mindenki tudta, hogy nem mindig azért volt kirakva a Minden jegy elkelt! táola a pénztárakban, mert valóban tömve volt a szála. Korántsem. A jegyelosztás!, bérletezési rendszer hibái miatt üres széksorok „ácsingóztak” bent, türelmetlen, elkeseredett nézők kint. A reform tehát elhatároztatott és elkezdetett. Legalábbis papíron. Jegy ugyanis változatlanul — nincs. A most már permanens hiány okainak felderítésére egy kis jegyzet nem vállalkozhat. Legfeljebb a jegyzetek írója senkit nem fog többé pesti színházak látogatására buzdítani. Hogyisne, még az ő jegyét, is elvigyék? BAJNOKOK. Mint ahogy a testmozgás fontosságáról sem prédikál nagy nyilvánosság előtt. Egy kis úszás, pingpong, foci örömöt adó perceiről. Fentihez hasonlóan ennek sincs materiális alapja. Bajnoknevelő egyesületeink vannak, remek tömegsportnapjaink vannak — de: ugyan próbáljon meg valaki egy szabad délutánján, szabad Szombatján, szabad vasárnapján úszni, pingpongozni, focizni egyet. Nem fog sikerülni, mert egyszerűen — tisztelet a nagyon kevés kivételnek —, nincs hol. — A gond ismert, a téma napirenden van! — a sztereotip szövegekben bajnokok vagyunk. Nevelőegyesület, medence, pingpongasztal, focipálya nélkül is. Andai György
