Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-24 / 301. szám
Swntr W ___ x/ hmw 1980. DECEMBER 24., SZERDA y4 kék bolygó békéjéért Tegnap a Magyar Néphad sereg Művelődési Házában bemutatták a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából készített, A kék bolygó békéjéért című negyvenperces magyar dokumentumfilmet. A bemutatón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Győri Imre, az MSZMP KB agitációs-propaganda osztályának vezetője, Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár, Korcsog András művelődési államtitkár, Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Földest Jenő belügyminiszter-helyettes, valamint a Varsói Szerződés tagállamainak Budapesten akkreditált nagykövetei, katonai- és légügyi attaséi, továbbá Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője. PEST MEGYEI KIADVÁNYOK * Útmutató a Szőnyi múzeumhoz RÁDIÓFIGYELŐ HOL VOLT, HOL NEM VOLT ... Így felnőtt fejjel visszagondolva ma már bizonyosan tudom; szárnyaló fantáziájú nagyapám, mesélő kedvű nagyanyám sajnos, soha le nem írt történeteinek köszönhetem elsősorban, hogy amióta olvasni tudok, nem múlhat el nap néhány oldal átfutása nélkül. Mit tagadjam, az én gyerekeim is gyakrabban nézik a televízió, hallgatják a rádió meséit, mint Paprikás Juci és Tollas Maxi, Tündér Böm- bi és Törpe Rézike emlékezetemből előbányászott kalandjait. Éppen ezért hála legyen e minden esti tíz percek névtelen szerkesztőinek, kiknek köszönhetően gyerekeink a magyar színművészet legkiválóibbnak tolmácsolásában hallhatják a magyar és 3 világ meseirodalmának kincseit. Az elmúlt napókban vietnami, román, erdélyi, magyar és szász meséket mesélt Papp Zoltán, Andai Kati, Juhász Jácint és Borbás Gabi, érezhetően szívvel, kedvvel. NYELVÜNK TISZTASÁGÁÉRT. Grétsy László, Hernádi Sándor, Péchy Blanka és Deme László nyelvészeti műsoraik révén jó ismerősei a rádióhallgatóknak. A Magyarán szólvá-t Grétsy és Hernádi, illetve a Beszólni nehéz adásait a Péchy—Deme műsorvezető páros jóvoltából sokkal többen hallgatják, mint gondolhatnék. ök négyen, ide kívánkozik persze a nagyszerű Lőrincze Lajos évtizedes Édes anyanyelvűnkbe is, melyekben legutóbb horvátországi tanulmány útjának tapasztalatairól beszélt, betekintést nyújtva a Jugoszláviában élő magyarság nyelv- és kultúraőrző törekvéseibe, de idesorolhatjuk a népzenekutató Sárosi Bálint műsorát is, arra vállalkoznak, hogy ébren tartsák valamennyiünk figyelmét, csatasorba állítsák a nyelvünkben ragályként terjedő magyartalanság, pongyolaság ellen. Kitartó szorgalmuk kitűnő ötletekkel párosul, sok — szép magyar nyelvünket féltő — hallgatót vonnak be nyelvi játékaikon keresztül e műsorok szerkesztésébe, hovatovább műsoruk társszerzőinkké avatva őket. RÖPÜLJ PÁVA...! Sárosi Bálint neve kápcsán idéző- dött fel bennem ez a verseny, no meg megyei vonatkozása miatt is, jelesen, hogy a zsűri tagja Makiári József, a váci Vox Humana karnagya, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Sokan hitetlenkedtek, amikor az MRT újólag meghirdette a „Röpülj pává... !-t. Attól tartottak — nem olyan nagyon régen rendezték az előzőt —, nem lesz elegendő jelentkező, nem lesz színvonal. A három elődöntő rájuk cáfolt. Bányász Hédi I iskolák helyét és ismerteti a I Szőnyi múzeum állandó nyári műsorait. A Dunakanyar negyedik száma Ugyancsak ezekben a napokban jut el az olvasókhoz a tizenhetedik évfolyamát záró Dunakanyar című folyóiratnak, a Dunakanyar Intéző Bizottság tájékoztatójának idei negyedik száma. Az első írás Köveskúti György munkája, s a Dunakanyar vadászati jelentőségéről szól. Losonci Miklós előrevetíti a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum holnapját. Csitári János érdekes írása a szobi tojáspatkolóról szóló, fényképes interjú. Pálóczi Horváth Ádám Pomázon töltött éveit eleveníti fel Péteriig Ida. Mészáros Gyula megemlékezik a váci áramszolgáltatás 75 évéről, Hrenkó Pál Petőfi és Vachott dunakanyarbeli időszakát elemzi. Mándli Gyula Szob 700 éves történetét sűríti egy oldalba, Dercsényi Dezső megemlékezik a 100 évvel ezelőtt született Lux Kálmánról. A harmadik évforduló: 10 éves a váci Szőnyi Tibor Kórház. Papp Rezső Díjak, oklevelek Könyvsikerek Az elmúlt napokban több nemzetközi elismerésben részesültek magyar ifjúsági és gyermekkönyvek. Szabó Magda Abigél című művéért megkapta a padovai egyetem és a trentói tartomány által a legjelesebb ifjúsági irodalmi alkotások elismerésére alapított dicsérő oklevelet. Dániel Anna Karambol című regénye Gorkij-díjat kapott. A magas irodalmi elismerést az IBBY (Ifjúsági Könyvek Nemzetközi Tanácsa) — szocialista szekciói alapították a legjobb ifjúsági művek elismerésére. Először kapott a gyermekekhez szóló legjobb művek elismerésére alapított nemzetközi díjat — Andersen Oklevelet — két magyar alkotó: Török Sándor Kököjszi és Bobojsza című meseregényéért, Heinzelmann Emma grafikus pedig Tordon Ákos Libabuli című verseskönyvének illusztrációiért. AZ ÉPÜLŐ BUDAKESZI IFJÚSÁGI HÁZBAN A sok kicsi fricska visszahúz Augusztus elején még vastag fenyőgerendákból álló ne- hezállványzat takarta Budakeszin, a Kossuth Lajos utca és a Vörös Hadsereg útja sarkán épülő ifjúsági ház betonszerkezetét. A tervek alaposabb ismerete nélkül igen erős fantázia kellett ahhoz, hogy az arra járók elképzeljék, mivé alakul majd a fenyőgerendák rejtette betonváz. Az idő engedi Ma már jól látható: a sarkon kétszintes, gomba alakú ház áll. Ám, hogy milyen gyönyörű lesz, az csak elkészülte után derülhet ki. S hogy 'erre mikor kerül sor? A hozzáértők szerint nem érdemes róla beszélni. Már csak azért sem, mert sokan szerették volna, ha a budakeszi ifjúsági házat november 7-én felavathatják. Meg is tettek minden tőlük telhetőt azok, akiknek bármiféle szerepük van a ház tető alá hozatalában. A2 avatás azonban elmaradt. Mint kiderült, nemcsak azért, mert az átadási határidő kicsit irreális volt, hanem azért is, mert az építkezést számos nem várt tényező hátráltatta. így például a rossz idő. Bár most, hogy kellemes, kevésbé hideg napokra ébredünk, javában munkálkodhatnak az ifjúsági ház építésén. Szépülhetnek a belső helyiségek, falra kerülhet a csempe, készülhet az álmennyezet. Mintegy 40 iparos és segédmunkás serénykedhet a földszinten és az emeleten egyaránt. Munkájukat Körösi István, építésvezető irányítja, de a helyszínen gyakorta megfordulnak nemcsak a helyi tanács vezetői, hanem a budai járási pártbizottság és a járási hivatal képviselői is. Az érdekeltek hetente koordinációs értekezletet tartanak. Ezekről a megbeszélésekről természetesen nem hiányoznak a kivitelező, a MEZÉPSZER vezetői sem. A vállalat szakemberei egyébként szinte naponta megtekintik az építkezést. Így Tóth Ferenc, a MEZÉPSZER létesítményi főmérnöke is, aki a következőket mondja: Feszülő kábelek — Bár tavaly szeptemberben láttunk hozzá a munkálatokhoz, o java csak idén tavasszal kezdődött. Hangsúlyoznom kell, s ez sok mindenre fényt derít, nem típusterv szerint dolgozunk. Mayer Antal építész, aki társadalmi munkában rajzolta meg a térHoztam nektek aranyalmát H a gyerek lennék, én Szabados Árpád gomb- és répaorrú emberkéire szavaznék, őket érezném magamhoz legközelebb állónak, őket, a fürdőkádban evezőt, a söprögető egérkisasszonyt, a zsebből kikandikáló borzas fejűt, s azokat, akik vállukon viszik a motor nélküli autóbuszt. Ezeket a kedves figurákat az első pillanatban megszeretném, hiszen szelídek, a légynek sem tudnak, s nem is akarnak ártani. Élik a maguk szerény életét, barátkoznak, csintalankodnak, nevetnek és ügyetlenkednek, szóval én, a hat-, nyolc-, tízéves gyerek azonnal otthon érezném magam közöttük. Mindezt persze meddő nosztalgiázásnak is nevezheti az olvasó, bár, ha ezt teszi, nem cselekszik helyesen. Tulajdonképpen nagy kár, hogy kinőttünk abból az életkorból, amely bizonyos szempontból védtelenséget, másokra utaltságot jelent, de jelent tiszta és élénk képzeletvilágot — s jelent nagy- nagy fogékonyságot, az új, számunkra legalábbis ismeretlen jelenségek iránt. S ha már mi nem ugorhatunk vissza az időben, ha a gomb- és répaorrú figurákat már csak nosztalgikus érmésekkel nézhetjük, legalább a mai hat- és nyolc- — s a mai két-, három- és így tovább — éveseknek adjunk minél több lehetőséget a világot tisztává, egyértelművé varázsoló mesével való találkozásra. Az elmondott, leírt, s rajzolt m«ére. I ?m azért említem a fentieket, mintha úgy tartanám: teljesen hiányzik a mese a mai gyerekek életéből. Az azonban kétségtelen, hogy a megváltozott, lazábbá vált szülő— gyermeki viszony kevesebb alkalmat ad mesélcsré, hoav nem esvszer hiányoljuk a mai életet feldolgozó, pélN dát, eseményeket ezen keresztül adó történeteket, mesáskönyveket, hogy a televíziós esti meséből is igen gyakran hiányzik az etikai töltés, amely az érdekes történetet valóban komoly pedagógiai eszközzé is teszi. Ebben a helyzetben nem lehet elégszer felhívni a figyelmet az értékekre, azokra az eredményekre, amelyeket az elmúlt időszakban gyermekkönyvkiadásunk elért, azokra a teljesítményekre, amelyek gyermekkönyv-illusztrátoraink munkáját jellemeik, azokra a lehetőségekre, amelyet az írott szó és a megfestett világ tudatos összekapcsolása a gyermekek személyiségének formálása számára jelent. A könyvkiadás hiányosságaira és eredményeire (az utóbbira példaként a verseskötetek sorolhatók, többek között Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Kormos István, Nemes Nagy Ágnes, tehát a ma és a közvetlen múlt néhány legjelesebb költője írt a gyerekek számára, de említhetem József Attilát, Szabó Lőrincet is), a gyermekkönyvhét több-keVesebb sikerrel ugyan, de felhívta a figyelmet. A jó, a gyermekek képzeletvilágát megragadó, a szöveg mondaniválóját mintegy kiegészítő, a vizualitás eszközeivel megerősítő illusztrációk fontosságáról, a gyermeki képzeletvilág sajátosságairól pedig az a kiállítás beszélt, amelyet a gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben rendeztek, s amelyen Szabados, kedves, groteszk figurái is szere- po’-'ek. A rendezők bemutatják a helyi, a század eleji művésztelep kialakította hagyományokat is. Nagy Sándor, Nagy Sándorné, Undi Mariska szecessziós indázó vonalakkal komponált lapjain az ember és természet bensőséges kapcsolata kap hangsúlyt. A mai magyar grafika jól ismert alkotói közül Würtz Ádám és Reich Károly illusztrációi szerepelnek, ezek, s a már említett fiatal Szabados Árpád rajzai mc.lett Kovács Péter, a költő Bari Károly grafikái, valamint a Pannónia rajzfilmstúdió Magyar népmesék című rajzfilmsorozatának kockái láthatók a tárlaton. Ahogyan a nevek is jelzik, eltérő stílusú, más-más eszközökkel, anyagokkal, kompozíciós módszerrel készült munkákról van szó. Csak egy közös bennük: felnőtt fejjel gondolkodó alkotók igyekeznek úgy látni és láttatni, hogy a gyerekolvasók érezzék: nem magyarázni akarják nekik a mesét, hanem velük együtt meditálva újrateremteni. Hogy milyen, gátlásokat feloldó, titkolt érzéseket elmondató erő van ebben az újjáteremtésben, a mese és rajz kapcsolatában, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a felnőtt kollégák művei mellett kiállított gyerekrajzok. Egy részük a kisegítő iskolában készült, Bari Károly rendhagyó irodalomóráin, melyeken cigány népmesét, csu- vas mesét illusztráltak a gyerekek. A többi a Képes olvasónapló című pályázóra érkezett. M integy háromszáz, mesékhez, versekhez kapcsolódó munkát küldtek be a gödöllői iskolások a helytörténeti gyűjtemény, a városi tanács és az úttörőszövetség közös felhívására. Ezek legjobbjai szerepelnek a bemutatón, jutalmat — stílusosan: ajándékkönyvet — azonban minden pályázó kaoott. A legnagyobb ajándék persze kétségkívül az a sikerélmény, amelyet eav-esv rajz. festmény, panír- nyomat elkészülte adhat. Amikor életre kel, helyet keres magának a világban egy-egy pálcikalábú, gombszemű figura. P. Szabó Ernő veket, egy teljesen egyedi, a maga nemeoen parauan épületet álmodott meg. Az orszag- oan nincs is hozza hasonio, bár gondolom, elkészülte után, követik majd e petdut mos vidékeken is. S mivel ennyire egyedi a terv, nem szaoad elsietni, csúnyán szólva, összevágni az építkezést. A házinak mar a statusai szerkezete is különös. Hogy érzékeltetni tudjam, azt keü mondanom, leginkább az Erzsébet-hídéhoz hasonlítható. Bár ez a példa elég durva, a lényeg: az épületet, a betonelemeket kifeszített kábelek tartják. Emiatt például azt is meg kellett várni, míg minden emelet betonszerkezete elkészül, s addig — mint az a hagyományos építkezéseken szokás —, nem foghattunk a már meglévő szinteken a belső munkákhoz. Nívódíjat várnak — Érthető — mondja Tóth Ferenc —, az egyedi szerkezet nehézségeivel előre nem tudtunk számolni, ráadásul menet közben jó néhány módosításra volt szükség Aztán sokszor az alvállalkozókkal sem tudtunk megegyezni. Azt azonban hangsúlyoznom kell, mi senkit nem hibáztatijnk, és minket sem hibáztathat senki. Közösen, valamennyi érdekelttel együttműködve, jó kollektiv szellemben dolgoztunk, és tesszük ezt továbbra is. — Fontosnak tartjuk azt is, hogy ne kövessünk el hibát. Azt akarjuk, munkánk kiváló minőségű legyen, s átadás után ne kapjunk reklamációt. Azt sem rejtjük véka alá: tervezői és kivitelezői nívódíjra törekszünk. — Az imént említettem — folytatja a főmérnök —, hogy nem várt bonyodalmak hátráltatták tevékenységünket. E gondok közé tartozik az építőipari fluktuáció is. Mindezeken túl vállalatunknak az utóbbi időben igen sok fontos feladata volt. Így a pilisvörös- vári munkáslakások építésénél, a pátyi iskola, valamint a budaörsi iskola második ütemének munkálatainál kellett helytállnunk. Ha fontossági sorrendet állítanánk fel, nyilván, a most felsoroltak élveznének elsőbbséget. Végezetül pedig azt mondanám, amiről a beszélgetésünk elején is szó esett, az időjárás alaposan megcsúfolt bennünket. A külső munkákkal teljesen le 'kellett állnunk. Mindezek ellenére, amit lehet megteszünk, hogy mihamarabb elkészüljön az ifjúsági ház. A minőségből azonban nem engedünk. Pillantás a jövőbe Valóban, ez hiba is lenne. A budakesziéit aprócska pincebe szorult művelődési háza, a 60 nagyzetme térré bezsúfolt járása és községi könyvtára, na mar új helybe költözik, hát az az új hely feleljen is meg a követelményeknek. Az épülő ház pedig a tervek szerint ilyen lesz. A földszinten 50 negyzetméterés előcsarnokból vezet majd az út a folyóiratolvasóba, a játék- és klubszobába. Az első emeleten két — mintegy 100 négyzetméteres nagyteremmé egybenyitható —, előadóterem, és még két klubszoba kap helyet. Szükségszerint egyébként az első emeleti négy helyiségből egy is kialakítható. >A második emelet pedig a könyvtáré lesz. ★ S hogy még nem készült el? Minden új vállalkozásnak varrnak buktatói. Ha típusterv szerint építették volna, már biztos, hogy megépül. De ez a ház teljesen egyedi lesz, s ahogy mondják: csuda szép. Koffán Éva MOZIMŰSOR DECEMBER 25-TÖL 31-IG ABONY 25—26: Naplemente délben* 27—28: A hét mesterlövész 29—30: Robinson Crusoe BUDAÖRS 25—28: Keresztül a nagy vízválasztón 29—30: Hálózat** CEGLÉD, Szabadság 25—28: Egy kis indián (du.) Hair* (este) 29—31: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni (du.) A vadnyugat hőskora I—II. (este) CEGLÉD, Mese 25—31: A legkisebb törpe CEGLÉD, Művész 25—31: Spanyol táncosnő** 29—31: Halál az életért DABAS 25—26: Indul az űrhajó (du.) 25—26: Csillagok háborúja I—II. (este) 27—28: Hintó géppuskával 29—30: Veszélyes játékok DUNAHARASZTI 25—26: Egy kis indián 27—28: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 29—30: Folytassa, cowboy! DUNAKESZI, Vörös Csillag 25—26: A tizedes meg a többiek (du.) Picasso kalandjai* (este) 27—28: Gerolstein! kaland (du.) A kofa és a költő (este) 29—30: Zorro DUNAKESZI, József Attila 25: Picasso kaland iái* 28: Kabaré** 31: Zorro ÉRD 25—26 és 28: Hölgyem, Isten áldja! 29—30: Keresztül a nagy vízválasztón FÓT 25—26: Karate 27—28: Picasso kalandjai* 29—30: A kofa és a költő GÖDÖLLŐ 25—28: Péter cár és a szerecsen (du.) Hálózat** (este) 29—31: Egy kis indián (du.) Scbességláz* (este) GYÁL 25—26: Mondd, hogy mindent megteszel értem* 27—28: Csillagok háhorúia 1—II. 29—30: Hintó géppuskával MONOR 25—28: Papát vásároltam (du.) 25—26: A cukor (este) 27—28: Naplemente délben* (este) 29—30: Mackó Misi a világűrben (du.) 29—31: Hair* (este) NAGYKATA 25—26: őszi maraton* 27—28: Konvoj* 29—30: Világvége közös ágyunkban* NAGYKÖRÖS, Arany János 25—28: Mackó Misi a világűrben (du.) Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni (este) 29—31: Pantaleon és a hölgyvendégek*** NAGYKÖRÖS, Stúdió mozi 25—31: A róka és a medve (fél 4-kor) 25—28: Dani (fél 6-kor) 29—31: Csempészek (fél 6-kor) 25—28: Krisztus megállt Ebo- linál* (fél 8-kor) 29—31: Ászja (fél 8-kor) PILISVÖROSVAR 25—26: Negyedik fázis* 27—28: A szentév 29—30: A tajga császárának végnapjai POMÁZ 25—25: A negyedik akadály <du.) Pantaleon és a hölgyvendégek*** (este) 27—28: Norma Rae 29—31: Egy kis indián RÁCKEVE 25—26: Sebe&ségláz* 27—28: Sugarlandi hajtóvadászat* 29—30: Naplemente délben* SZENTENDRE 25—26* Zorro 27—28: Sebességláz* 29—31: Ezüstnyereg (du.) Skalpvadászok* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 25—26: Veronika és a bűvös zsák (du.) Idegenben (este) 27—28: Zorro 29—30: A Nagy Medve fiai (du.) Sugarlandi hajtóvadászat* (este) TÁPIÖSZELE 25—26: Mennyire szerettük egymást 27—28: őszi maraton* 29—30: Konvoj* VÁC Kultúr 25— 28: Csizmás kandúr (du ) Kaliforniai lakosztály* (este) 29—31: A vasálarcos férfi (du.) Picasso kalandjai* (este) VÁC, Madách Irme 26— 27: Haladék* Arnvak Dubrovnik fe- lett*** 29—30: Nuki majom kalandjai VECSÉS 25—28: A versenyló (du.) Folytassa, (este) 29—31: Norma Rae elrablása cowhoy! • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. A zebegényi Szőnyi István Múzeum látogatottságának a statisztikája állandóan az elsők között van a megyei ranglistán. Az ott látottak hírét elviszik távolabbi helyekre, s jönnek az újabb érdeklődők, látogatók. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága december végén 10 ezer példányban útmutatót bocsátott közre. Szerzője Dániel Kornél, a múzeum igazgatója, Szőnyi István nagy tisztelője, munkásságának ápolója. Megismerjük az emlékmúzeum helyiségeit, közben a szerző módot talál arra, hogy bemutassa a művész több jelentős alkotását. (A kerti pad. Fiatalkori önarckép, Eső után, A pásztorfiú.) Bemutatja a tájékoztató a híres kertet, a nyári képzőművészeti szabad-
