Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-02 / 282. szám
~xMiap 1980. DECEMBER 2., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Egy olvasólevél kapcsán a tulajdonosi jogok és kötelességek, még inkább a joggal járó felelősség kérdését boncolgatja a Szilasmenti Híradó, a kere- pestarcsai központi termelő- szövetkezet dolgozóinak- újságja. A lap egyik olvasója kifogásolta, hogy a cikkek szerzői vajon miért használják nyakló nélkül a többes szám első személyt, a fejedelmi többesként emlegetett kifejezéseket. A válaszcikk azt bizonygatja, hogy az -unk, -ünk ebben az esetben nem nevezhető. stílushibának, s arról sincs szó, hogy az Írások szerzői csak a magukénak éreznék a szövetkezetei. Ellenkezőleg: éppen azt szeretnék tudatosítani, hogy a szövetkezeti tagoké a gazdaság. S ennek a tulajdonosi felelősségérzetnek minden területen érvényesülnie kell. „Nincs rendjén, hogy a takarítóink nem győzik kirakni mellékhelyiségeinkben a különböző kellékeket, a mi kellékeinket! A konyhán dolgozók arról panaszkodnak, hogy az asztalok térítőit, a mi térítőinkét kivagdossák, késeinket, villáinkat, nagy- és kiskanalain- kat módszeresen megtizedelik. A sort lehetne folytatni, de az tény, hogy a mi zsebünk, a mi pénztárcánk rövidül meg az év végén, ha pazarolunk, pocsékolunk, és nem vigyázunk szövetkezetünk vagyonár^ a mind- annyiunkéra!” tési, fenntartási, bérleti költség megközelítően 3 millió 700 ezer forint volt, ebből saját gépkocsira 2 millió 300 ezer forintot használtunk fel.” Számoljunk csak: egy dolgozó utaztatása egy fél év alatt több mint 12 ezer forintba került, egy év alatt ez majdnem 25 ezret tesz ki. Ez havonta majd kétezer forint. Ráadásul senki sem állíthatja, hogy a vízügyi igazgatóságnál különösen rossz volna a helyzet, hiszen sok más gazdálkodó egységnél sem kerül kevesebbe az utaztatás. Rájuk tehát ugyanúgy vonatkozik a következő megállapítás: „A szállító járművek hatékonyabb kihasználása intézkedést kíván. Ennek lehetséges módja, hogy a gazdasági egységek a dolgozók szállítását — összevonással, vagy az autó- buszmegállók bővítésével — szervezettebben oldják meg.” Jó néhány termelőszövetkezeti híradó elemzi a Pest megyének sok sikert hozó Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállítást. A nagykovácsi Rozmaring Tsz híradójában például arról olvashattunk, hogy nagydíjat kaptak a cserepes- és vágott virágok nemesítéséért, aranyérmet a különböző gerberákért és fokföldi ibolyákért, ezüstöt más kutatási eredményekért. „Saját kiállításunkról örömmel állapíthatjuk meg, hogy kitűntünk a jól áttekinthető, laza, levegős elrendezésű, de sok fajtát bemutató standunkkal.” Szó esik az írásban arról is, hogy az egyébként jó hírű csapat miért nem nyert semmilyen díjat a virágkötészeti versenyen. A szerző, Csernus Zsuzsa szerint a versenyzők kifáradtak a selejtezőkön, a nyári szabadságok miatt nem tudtak eleget gyakorolni, szegényes volt a virágok választéka, a nyitás előtti éjszaka tartott verseny kifárasztotta a résztvevőket. Minden bizonnyal sok igazság van az indoklásban, de eme hátrányok a többi csapatot is sújtották. FÉNYSZÓRÓ A Csepel Autógyár dolgozóinak lapj% többek között arról számol be, hogy a vállalatnál már ismeretlen fogalom az év Végi hajrá. Besenyődi Sándor termelési osztályvezető elmondja az írásban, hogy idén is jó néhány nehéz feladattal kellett megbirkózniuk. így például rendkívüli feladatot jelentett a török és görög exportra, a moszkvai olimpiára, a Kubába, illetve az USA-ba szállított autóbuszok fenékvázának elkészítése. Nehezítette dolgukat, hogy a kooperáció sem volt mindig zavartalan:, időnként késve kapták Győrből a motorokat és a hátsó hidakat az Ipari Szerelvény- és Gépgyártól a mellső hidakat, illetve más 'partnerektől egyéb részegységeket és alkatrészeket. Ennek ebenere az ösztönző bérezés, a korábbiaknál jobb szervezés eredményeként idén kapkodás nélkül határidőre fejezik be a munkát. VtlAO mOUTAlUAl. tovisOuf Tt» A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság lapjában figyelemre méltó, további gondolkodásra, számolásra is késztető rövid írást olvashatunk Szalay Jánosné tollából. „Igazgatóságunk dolgozóit saját gépjárműveinkkel, illetve különböző bérelt kocsikkal szállítják. Ezek befogadóképessége 370—390 fő, a szállított személyek száma 300 fő... Az első félévben az üzemelteA Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat dolgozóinak lapjában Lendvai Istvánná, a közgazdasági osztály vezetője válaszolt az újságíró kérdéseire a készülő vállalati' VI. ötéves tervről. Az előzetes elképzelések szerint a következő években a PEVDI termelési értéke eléri, sőt 1985-re 400 millió forinttal meg is haladja a bűvös 1 mil- liárdot. Egyre több termék ké szül exportra, elsősorban a bőrdíszmű, a vegyi és a konfekció gyáregységből. Nem növekszik, sőt valamelyest csökken is a dolgozók száma, s az elképzelések szerint — ez persze a dolgozók munkájának függvénye — évenként 4,5 százalékkal lesznek magasabbak a bérek. Szociális kiadásokra körülbelül 106 milliót költ 1981 és 1985 között a vállalat. Cs. A. A magyar irodalom bibliográfiája Az Országos Széchényi Könyvtárban készülő, évenként megjelenő és kötetenként egy-egy év irodalomtudományi anyagát feldolgozó szakbibliog-< ráfia első kötete 1979-ben jelent meg A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1976 címmel. Az 1977. év anyagát feldolgozó második kötet a napokban került a könyvesboltokba. A kiadvány egy széles gyűjtőkörű, az irodalomra és -az irodalom- tudományra egyaránt figyelemmel levő, előzményeihez és a társkiadványokhoz — a korszerű tudományos és információs igények figyelembevételével — csatlakozó, gyors szerkesztés ű, évenkénti kötetekben megjelenő szakbibliográfiát terveznek indítani. A bibliográfia elsősorban a szak- tudományi kutatás érdekeit kívánja szolgálni, ám ezen kívül figyelemmel van a kultúrpolitika, az oktatás, a közművelődés, a könyvkiadás, a sajtó és más tömegkommunikációs közegék információ- igényére is. A bibliográfia gyűjtőköre a ha^ai és határainkon túli magyar nyelvű és hungarisz- tikai érdekű (idegen nyelvű) irodalomtudomány teljes körű anyaga, a rokon- és társtudományok irodalomtudományi érdekeltségű művei, a társ- művészetek tudományos termése (az irodalomtudományi felhasználhatóság szemszögéből szelektálva), valamint az önálló formában, könyv alakban megjelent magyar szép- irodalom, az azt kísérő kritikai visszhanggal együtt. A bibliográfia szerkezete és címleírása igyekszik alkalmazkodni az időbeli előzményét feldolgozó és szaktudományi elvi koncepciót tükröző akadémiai irodalomtörténeti bibliográfiához (MTA Irodalomtudományi Intézet). Szerkezeti tagolása és címleírási módszere nem a könyvtári szabványt követi, hanem egy egyszerűsített, könnyen áttekinthető, a szaktudomány igényeihez rugalmasabban alkalmazkodó formát igyekezett kialakítani, amely nem önkényes, hanem — mint a bibliográfia egésze — hagyományokra támaszkodik. A bibliográfiát az irodalom- tudomány művelői mellett a közművelődési intézmények, könyvtárak, iskolák, az irodalom iránt érdeklődő olvasók is haszonnal forgathatják. (ÉL A Pest megyei iparcikk Kereskedelmi Vállalat szaküzleteiben Ön is nyertes lesz, ha Vértes bútort vesz! Keresse a Zala Bútorgyár új termékeit: a Vértes I., a Vértes II. és a Vértes III. SZEKRÉNYSOROKAT, amelyek az Otthon '81 kiállításon is nagy közönségsikert arattak. Kaphatók a Domus Áruházakban és bútorboltokban. HIRDESSEN A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN Nagy ajándékvásár az áfész-áruházakban és üzletekben
