Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

~xMiap 1980. DECEMBER 2., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Egy olvasólevél kapcsán a tulajdonosi jogok és kötelessé­gek, még inkább a joggal járó felelősség kérdését boncolgatja a Szilasmenti Híradó, a kere- pestarcsai központi termelő- szövetkezet dolgozóinak- újság­ja. A lap egyik olvasója kifogá­solta, hogy a cikkek szerzői va­jon miért használják nyakló nélkül a többes szám első sze­mélyt, a fejedelmi többesként emlegetett kifejezéseket. A válaszcikk azt bizonygatja, hogy az -unk, -ünk ebben az esetben nem nevezhető. stílus­hibának, s arról sincs szó, hogy az Írások szerzői csak a magu­kénak éreznék a szövetkezetei. Ellenkezőleg: éppen azt sze­retnék tudatosítani, hogy a szövetkezeti tagoké a gazdaság. S ennek a tulajdonosi felelős­ségérzetnek minden területen érvényesülnie kell. „Nincs rendjén, hogy a ta­karítóink nem győzik kirakni mellékhelyiségeinkben a kü­lönböző kellékeket, a mi kellé­keinket! A konyhán dolgozók arról panaszkodnak, hogy az asztalok térítőit, a mi térítőin­két kivagdossák, késeinket, vil­láinkat, nagy- és kiskanalain- kat módszeresen megtizedelik. A sort lehetne folytatni, de az tény, hogy a mi zsebünk, a mi pénztárcánk rövidül meg az év végén, ha pazarolunk, pocséko­lunk, és nem vigyázunk szövet­kezetünk vagyonár^ a mind- annyiunkéra!” tési, fenntartási, bérleti költség megközelítően 3 millió 700 ezer forint volt, ebből saját gépko­csira 2 millió 300 ezer forintot használtunk fel.” Számoljunk csak: egy dolgo­zó utaztatása egy fél év alatt több mint 12 ezer forintba ke­rült, egy év alatt ez majdnem 25 ezret tesz ki. Ez havonta majd kétezer forint. Ráadásul senki sem állíthatja, hogy a vízügyi igazgatóságnál különö­sen rossz volna a helyzet, hi­szen sok más gazdálkodó egy­ségnél sem kerül kevesebbe az utaztatás. Rájuk tehát ugyanúgy vonatkozik a kö­vetkező megállapítás: „A szállító járművek haté­konyabb kihasználása intéz­kedést kíván. Ennek lehetséges módja, hogy a gazdasági egy­ségek a dolgozók szállítását — összevonással, vagy az autó- buszmegállók bővítésével — szervezettebben oldják meg.” Jó néhány termelőszövetke­zeti híradó elemzi a Pest me­gyének sok sikert hozó Orszá­gos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállítást. A nagyko­vácsi Rozmaring Tsz híradójá­ban például arról olvashattunk, hogy nagydíjat kaptak a csere­pes- és vágott virágok nemesí­téséért, aranyérmet a különbö­ző gerberákért és fokföldi ibo­lyákért, ezüstöt más kutatási eredményekért. „Saját kiállításunkról öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy kitűntünk a jól áttekinthető, laza, levegős elrendezésű, de sok fajtát bemutató standunk­kal.” Szó esik az írásban arról is, hogy az egyébként jó hírű csa­pat miért nem nyert semmi­lyen díjat a virágkötészeti ver­senyen. A szerző, Csernus Zsu­zsa szerint a versenyzők kifá­radtak a selejtezőkön, a nyári szabadságok miatt nem tudtak eleget gyakorolni, szegényes volt a virágok választéka, a nyitás előtti éjszaka tartott verseny kifárasztotta a részt­vevőket. Minden bizonnyal sok igazság van az indoklásban, de eme hátrányok a többi csa­patot is sújtották. FÉNYSZÓRÓ A Csepel Autógyár dolgozói­nak lapj% többek között arról számol be, hogy a vállalatnál már ismeretlen fogalom az év Végi hajrá. Besenyődi Sándor termelési osztályvezető el­mondja az írásban, hogy idén is jó néhány nehéz feladattal kellett megbirkózniuk. így például rendkívüli feladatot jelentett a török és görög ex­portra, a moszkvai olimpiára, a Kubába, illetve az USA-ba szállított autóbuszok fenékvá­zának elkészítése. Nehezítette dolgukat, hogy a kooperáció sem volt mindig zavartalan:, időn­ként késve kapták Győrből a motorokat és a hátsó hidakat az Ipari Szerelvény- és Gép­gyártól a mellső hidakat, illet­ve más 'partnerektől egyéb részegységeket és alkatrésze­ket. Ennek ebenere az ösztön­ző bérezés, a korábbiaknál jobb szervezés eredményeként idén kapkodás nélkül határidőre fejezik be a munkát. VtlAO mOUTAlUAl. tovisOuf Tt» A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság lapjában figyelem­re méltó, további gondolkodás­ra, számolásra is késztető rö­vid írást olvashatunk Szalay Jánosné tollából. „Igazgatóságunk dolgozóit saját gépjárműveinkkel, illetve különböző bérelt kocsikkal szállítják. Ezek befogadóké­pessége 370—390 fő, a szállí­tott személyek száma 300 fő... Az első félévben az üzemelte­A Pest megyei Vegyi és Di­vatcikkipari Vállalat dolgozói­nak lapjában Lendvai István­ná, a közgazdasági osztály ve­zetője válaszolt az újságíró kérdéseire a készülő vállalati' VI. ötéves tervről. Az előzetes elképzelések sze­rint a következő években a PEVDI termelési értéke eléri, sőt 1985-re 400 millió forinttal meg is haladja a bűvös 1 mil- liárdot. Egyre több termék ké szül exportra, elsősorban a bőrdíszmű, a vegyi és a kon­fekció gyáregységből. Nem növekszik, sőt valamelyest csökken is a dolgozók száma, s az elképzelések szerint — ez persze a dolgozók munkájának függvénye — évenként 4,5 szá­zalékkal lesznek magasabbak a bérek. Szociális kiadásokra kö­rülbelül 106 milliót költ 1981 és 1985 között a vállalat. Cs. A. A magyar irodalom bibliográfiája Az Országos Széchényi Könyvtárban készülő, éven­ként megjelenő és kötetenként egy-egy év irodalomtudományi anyagát feldolgozó szakbibliog-< ráfia első kötete 1979-ben je­lent meg A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliog­ráfiája 1976 címmel. Az 1977. év anyagát feldolgozó második kötet a napokban ke­rült a könyvesboltokba. A ki­advány egy széles gyűjtőkörű, az irodalomra és -az irodalom- tudományra egyaránt figye­lemmel levő, előzményeihez és a társkiadványokhoz — a kor­szerű tudományos és informá­ciós igények figyelembevételé­vel — csatlakozó, gyors szer­kesztés ű, évenkénti kötetek­ben megjelenő szakbibliográ­fiát terveznek indítani. A bibliográfia elsősorban a szak- tudományi kutatás érdekeit kí­vánja szolgálni, ám ezen kí­vül figyelemmel van a kultúr­politika, az oktatás, a közmű­velődés, a könyvkiadás, a sajtó és más tömegkommuni­kációs közegék információ- igényére is. A bibliográfia gyűjtőköre a ha^ai és határainkon túli magyar nyelvű és hungarisz- tikai érdekű (idegen nyelvű) irodalomtudomány teljes körű anyaga, a rokon- és társtudo­mányok irodalomtudományi érdekeltségű művei, a társ- művészetek tudományos ter­mése (az irodalomtudományi felhasználhatóság szemszögé­ből szelektálva), valamint az önálló formában, könyv alak­ban megjelent magyar szép- irodalom, az azt kísérő kriti­kai visszhanggal együtt. A bibliográfia szerkezete és címleírása igyekszik alkal­mazkodni az időbeli előzmé­nyét feldolgozó és szaktudo­mányi elvi koncepciót tükröző akadémiai irodalomtörténeti bibliográfiához (MTA Iroda­lomtudományi Intézet). Szer­kezeti tagolása és címleírási módszere nem a könyvtári szabványt követi, hanem egy egyszerűsített, könnyen át­tekinthető, a szaktudomány igényeihez rugalmasabban al­kalmazkodó formát igyekezett kialakítani, amely nem ön­kényes, hanem — mint a bib­liográfia egésze — hagyomá­nyokra támaszkodik. A bibliográfiát az irodalom- tudomány művelői mellett a közművelődési intézmények, könyvtárak, iskolák, az iroda­lom iránt érdeklődő olvasók is haszonnal forgathatják. (ÉL A Pest megyei iparcikk Kereskedelmi Vállalat szaküzleteiben Ön is nyertes lesz, ha Vértes bútort vesz! Keresse a Zala Bútorgyár új termékeit: a Vértes I., a Vértes II. és a Vértes III. SZEKRÉNYSOROKAT, amelyek az Otthon '81 kiállításon is nagy közönségsikert arattak. Kaphatók a Domus Áruházakban és bútorboltokban. HIRDESSEN A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN Nagy ajándékvásár az áfész-áruházakban és üzletekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom