Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

Galgamácsa A tömegsport fellegvára Tud a fos, tervszerű mozgalom amelynek élén Borna István áll, aki immár húsz éve dol­gozik lankadatlan lelkesedés­sel a községi sportélet fellen­dítésén. De ugyancsak ruti­nos aktivista Király Kálmán és Kecskés Szabolcs, valamint a többiek, akik segítséget kap­nak a sportegyesület vezeté­sétől, a termelőszövetkezettől, a tanácstól, valamennyi poli­tikai, társadalmi szervezettől, s a túrái Galgavidéke Áfésztől. Sokaknak köszönhető tehát, hogy a példamutatóan meg­szervezett tömegsport-szakosz­tály — ilyet minden községi sportegyesületnek létre kelle­ne hoznia — az idén is nagy­szerű eredményeket jegyez­hetett be naplójába. Ünnepi tornák Az első említésre méltó, az évről évre megrendezett kis­pályás labdarúgó-bajnokság. Az idén, a körzeti rendszerben lezajlott pontvadászaton kilenc csapat vett részt Galgamácsá- ról, Erdőkertesről, Váckisúj- faluból, Galgagyörkről, Váceg- resről. A dicsőség, a bajnoki cím Váckisújfalu községi csa­patának jutott, de nemcsak ők, a többiek is kaptak, ered­ményeiknek megfelelően, ok­levelet, érmeket, jutalmat. A tömegsport-bizottság nem fu­karkodott, nyolc címért folyt az egyéni verseny a játékosok szata elsősorban Mogyoród, Szada és Pécel legelőterületeit hasznosítja. A szadai és a mogyoródi munkalehetőségeket javította egyebek közt a nemrég fel­épült ötvenezres jércenevelő. A háztáji gazdaságokat ugyan­csak hatékonyan támogatja és szervezi a Rákosvölgyé megfe­lelő ágazata, amely a terme­lőktől évente mintegy húsz­ezer sertést vesz át és értéke­sít. Pénteken: Negyedik fázis. Csak 8 órakor. Pofonok völ­gye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni. 4 és 6 óraikor. Szombaton: Negyedik fázis. Csak 8 órakor. Pofonok völ­gye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni. 4 és 6 órakor. Vasárnap: Negyedik fázis. Csak 8 órakor. Pofonok völ­gye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni. 4 és 6 órakor. között is, s a szervezésért, egész évi munkájáért tizenegy aktivista kapott elismerést, mi- ként a társadalmi játékveze­tők is. Népszerű volt az idén a nyári Galga Kupa is, amely a bajnokság szünetében adott játéklehetőséget tíz kispályás labdarúgó-csapatnak, amelyek ráadásul még az ünnepi tor­nákon is összemérhették ere­jüket. S ha maradt idő, ren­deztek barátságos találkozókat is a környékbeli, sőt fővárosi csapatokkal is. Nem hiányoztak a galga- mácsaiak a különféle központi sporteseményekről sem: ott voltak a termelőszövetkezeti dolgozók, a falusi dolgozók spartakiádjain, a járási sport- versenyeken is. Jól szerepel­tek a férfi és női kézilabda- csapatok, amelyek szintén a tömegsportversenyeken bon­togatták szárnyaikat. Az év legjobb ja A tél beköszöntével a te­remsportok, s amíg hó volt, az igazi téli verssnyágak is bekerültek a rendezvénynap­tárba. Így például a gyerekek­nek, és felnőtteknek megtar­tott szánkóverseny vagy a sakk és asztalitenisz összefo­gás Kupa, amelyet két fordu­lóban, az év elején és az év végén játszottak le, s amely­re ugyancsak több csapat ér­kezett a környékről, még Ör- bottyánból is. Nem véletlen tehát, hogy az idei utolsó összejövetelen a tö­megsport-bizottság elégedetten értékelte az évet, s a bőség zavarával küszködött, amikor oda kellett ítélnie az év tö­megsportolója címet. Az elis­merés Boromissza Károlynak jutott, aki szinte valamennyi sportágban kimagasló teljesít­ményt nyújtott, s mintaképe lehet a testmozgást, a sportot kedvelőknek. Rajta kívül is többen kaptak dicséretet, s az elismerés remélhetőleg még több embert serkent maid mw. gásra a töm :gsport járási fel­legvárában, C algamácsári és környékén. Vegyesipari Szövetkezet A várcsért Nemcsak a tervek teljesíté­sében értek el sikereket az óesztendőben a gödöllői We- gyesipari Szövetkezet dolgozói. A szolgáltatási, az ipari ága­zatokban tevékenykedő szo­cialista brigádok a társadalmi munkából is kivették a részü­ket. A város javára vállalt és teljesített felajánlásaik érté­ke mintegy háromszázezer fo­rint volt. Három községben Eredményes juhászat Több jelentős létesítménnyel lyarapodott az ötödik ötéves tervben a páceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet. Hogy a juhászaiban jó eredményeket értek el, annak is köszönhető, hogy a tervidőszakban két, egyenként négyszázötven férő­helyes juhhodályt építettek, s ezek környékén a kilencszáz birka takarmányazásához szükséges legelőket is kiala­kították. A szövetkezet juhá­Várost moziműsor Szerdán: Egy kis indián. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Csak 4 órakor. Sebességláz/ 6 és 8 órakor. Csütörtökön: Negyedik fázis. Színes, amerikai tudómányos- fantasztikus film. Csak 8 órakor. Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet le­győzni. Magyar film. 4 és 6 órakor. Az ünnepek csöndje Különös hangulata van ezekben a napokban az utcák­nak, országutaknak, üzletek­nek. Mintha mindenütt nagy csend volna, kevésbé zajosak a reggelek, kevesebben tolon­ganak a járműveken, a boltok pultjai előtt. Statisztikát nem készítettem, még megbecsülni is nehéz volna, hogy mennyi az a kevés s mennyi volt a több vagy a nagyon sok. Mert néhány napja, a karácsonyi ünnepek előtt, mintha a for­dítottja lett volna: szinte tal­palatnyi hely sem akadt váro­son és falun: mindenkinek sietős volt a dolga, nem győz­tük kapkodni a fejünket a to­longásban, nyüzsgésben. Ki ne tudná magyarázatát: akkor az ünnepekre készül­tünk: megtölteni a kamrát, hűtőszekrényt, ablakpárkányt, három, négy vagy még több napra való élelemmel, rokon­nak, barátnak szánt ajándék­kal. S aki már idejekorán hoz­záfogott, s novemberben, de­cember elején kiválasztotta, s megvette a meglepetésnek szánt csecsebecsét, hasznos jó­szágot, még annak is akadt az utolsó napokban teendője: jaj, hiszen van, aki kimaradt. S bár húst, zöldséget korákban is eleget vehetett a háziasz- szony, tejet, kenyeret nem le­het spájzolni. Aztán hirtelen nagy lett a csend: az ünnepek alatt az időjárás nem kegyeskedett: ki­ránduláshoz, sétáláshoz nyir­kos, szeles, sőt havas volt er­refelé az idő, legalábbis az utolsó ünnepi napon, amikor pedig már legtöbbünknek igencsak jót tett volna egy ki­adós séta. Az ünnepi terített asztalokról eltűntetett temér­dek finomság alighanem so­kunknak feküdte meg a gyom­rát. Mások a végtelenbe nyú­ló reggeltől estig űzött tévé­zéstől csömörödtek meg, s ez valószínűleg így lesz most már az új esztendő beköszöntéig. Mert mintha az ünnepek el­ső fordulója véget sem ért volna, ahogy kezdtük: a hét­köznapokon megszokottnál ki­sebb a forgalom, álmosabb az élet. A HÉV-en is Jcönnyebb ülőhelyet találni, az ország­úton sem kell unos-untalan lassítani, s az üzletekben leg­feljebb az élelmiszerosztályo­kon nagyobb a-forgalom: hiá­ba, készülünk szilveszterre. mt w Van persze más oka is a nyugalomnak: hiába is telefo­nálnánk például a város egyik legnagyobb üzemébe, a Ganz Árammérőgyárba, ott már a telefonközpontban közlik ve­lünk, nincs műszak, s a rendé- szeken kívül egy teremtett lelket sem találunk. A gyár kollektívája előre ledolgozta ezt a pár napot, s mert hogy tervüket teljesítették vagy túl­teljesítették, ezt a három-négy napot pihenéssel töltik. S ahol nem állt le az egész gyár, intézmény, ott is sokan van­nak szabadságon, vagy mert ezekre a napokra tartalékol­ták, vagy mert a megmaradt szabadságot ildomos az év vé­géig kivenni. Persze a látszat csal, s bár az eddigiek igazát tapasztala­taink igazolják, oda kell fi­gyelnünk a másik oldalra is: arra, ahol nemcsak a két ün­nep között, de még alattuk is megállás, hosszabb szünet nél­kül dolgoznak. Mert hiába, hogy kevesebben váltanak je­gyet a HÉV-re, a buszokra, a járatok számát mégsem lehet csökkenteni: a vonatvezetők, kalauzok ugyanúgy dolgoznak, mint máskor. A pékségekben, a kenyérgyárakban sem lehet lazítani, nem pihenhetnek a postán, a hivatalok többségé­ben, ügyeket intézni ilyenkor is kell, sőt: mivel többen ér­nek rá napközben, méginkább lehet. A kereskedelem pe­dig újabb rohamra készül, ha VII. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM 1980. DECEMBER 31., SZERDA S-LjÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Még van mit óvni Hosszú távú környezetvédelem Védjük a levegőt, ez erdőt A városi tanács végrehajtó bizottsága 1980 májusában döntött arról, hogy ki kell dol­gozni Gödöllő hosszú távú környezetvédelmi intézkedési tervét, amelyet a műszaki osz­tály előlkészített, s legutóbbi ülésén a testület elfogadott. A terv 1990-ig határozza meg azokat a feladatokat, melyek­nek megoldásával fenn lehet tartani a város mai kedvező adottságait. Pest megyében Gödöllő az első, amely ilyen tervvel ren­delkezik. Elsőségében vitatha­tatlanul közrejátszott, hogy ezen a vidéken nincsenek kü­lönösen szennyező üzemek, ugyanakkor tiszta a levegője, erdők, patakok, parkok talál­hatók a város környékén és területén. Az elsődleges cél tehát az, hogy védjük a meg­levőt és előzzük meg a káros hatásokat. Fontos felismerés, hogy noha a jelenlegi állapot fenntartása is pénzbe kerül, de összehasonlíthatatlanul keve­sebbe, mintha utólag ébred­nénk, amikor már az eredeti helyzet visszaállítása lenne a feladat. A termőföld A környezetvédelem persze többet jelent, mint az adott­nak a megóvását. Benne fog­laltatik a környezet tervszerű és rendeltetésszerű használata, esztétikus kialakítása és fej­lesztése. Az intézkedési tervet a műszaki osztály mint szak- igazgatási szerv dolgozta ki, a gyakorlati munka során is jelentős feladatok hárulnak rá, de egyedül képtelen len­ne igazán hatásosan tevékeny­kedni. összefogásra van szük­ség. A környezetvédelem min­den szervezetnek, szervnek és a lakosságnak a közös munká­ján áll vagy bukik. Mit tartalmaz az intézkedé­si terv? Fussunk végig pont­ról pontra, a teljesség igénye nélkül. A termőföldről szólva kisebbre is, mint a karácsonyi volt. S persze nem feledkezhe­tünk meg arról sem, hogy a nagyobb csönd egyik oka: az iskolai szünet. Reggelente, de- lente nem rajzik a siserehad az iskolák környékén, s mert mily sajnálatos, éppen ezek­ben a napokban nélkülözzük a havat, korcsolyapályák, szán­kóparadicsomok sem gyűjtik egybe a vakációzó diákokat, w De már csak egy-két nap, s minden a régi kerékvágásba kerül: valamennyi üzem és szövetkezet folytatja a mun­kát, kevesebben lesznek sza­badságon, elkezdődik az isko­la, újra vissztérünk a hétköz­napokhoz, amelyektől éppen­séggel az ilyen fényes-csen­des ünnepek függnek. Az idén úgy tűnt: nem sikerülhettek túl rosszul, hiszen az ünnepek elégedettek voltak. Vagy ko­rán ittunk volna a medve bő­rére? Hiszen, hogy csak kél példát vegyünk: a termelőszö­vetkezetekben csak azután ké­szül el a mérleg, az iskolák­ban csak január végén oszt­ják a bizonyítványt. Remél­jük, s legyen ez útravaló az új esztendőre, egyenes volt a megfelelés. Ha pedig nem, van rá egy egész esztendő, hogy az itt-ott megbillenő arányo­kat helyrehozzuk. G. Z. első helyen szerepel a mező­gazdaságilag művelhető, jó termőtalajoknak a védelme. Meg ikell akadályozni, hogy ezek területe a mainál na­gyobb mértékben csökkenjen, illetve fokozatosan mérsékelni ,kell a zsugorodásit. Ugyanak­kor a művelésbe fogott földe­ken a talaj termőképességét a természeti törvények és a gazdasági lehetőségek által megengedett legmagasabb szintre kell emelni. A gázprogram A területcsökkenést azzal is lehat ellensúlyozni, hogy a más felhasználás alól felsza­badult területeket ismét alkal­massá tesszük művelésre. A városi tanács termelésellátás­felügyeleti csoportja a földhi­vatallal közösen évente kétszer ellenőrzi a mezőgazdasági terü­letek és a kiskertek művelését, s ha szükséges, intézkedik. A levegőtisztaságról szóló rész elején leszögezik: az új ötéves terv éveiben el kell ér­ni, hogy szennyezettsége he­lyileg és időszakosan sem emel­kedjen olyan szentre, ami az emberben, az élővilágban, il­letve a műszaki létesítmé­nyekben kárt okozna. Néhány konkrét teendő: folytatni kell az energiataka­rékos. ugyanakkor kisebb szennyezéssel járó gázfűtés bővítését. A tervciiklusban be kell fejezni a János utcai és a Magyar—Szovjet Barátság lakótelep vezetékének kiépíté­sét, egyidejűleg az újonnan be­épülő negyedekben, a Kör ut­cában, a Szilhát tömbben és a városközpontban is gázzal kell fűteni. A Stromfeld lakótele­pen a tömbfűtőművet szintén gázüzemre állítják át. Vízvédelem. Gödöllő a Rá- kas-patak völgyére települt, a víz minőségét a patak mi­lyensége erősen ■ befolyásolja. Tavaly a város vízellátásába belépett a dunai bal parti re­gionális rendszer, a fúrt ku­tak jelentősége ennek ellenére nem csökken. E kutaknak azért is van különösen nagy jelen­tősége, mert a regionális rend­szerből érkező víznek az itte­ninél nagyobb a vastartalma, de mivel keveredik a fúrt ku­tak vizével, minősége javul. Folytatják a Rákos-patak rendezését, a hatodik ötéves tervben a szilháti és a felső­majori ágra kerül sor. De ugyanolyan fontos a már ren­dezett szakasz karbantartása és a megóvása a szennyezéstől, hiszen már most ijesztő képet mutat. A vízvédelemnek fon­tos része a csatornázás, a szenny- és csapadékvíz elveze­tése. E tekintetben is részlete­sen meghatározza az intézke­dési terv a tennivalókat. A családi házat építők helyzetét megkönnyítendő, kiépítik a máriabesnyői lapos terület és a Balogh Ádám utcai rész ge­rincvezetékét. Környezetvédelmi szempont­ból a város legértékesebb te­rületei az erdők, ezért a fa­állományt s különösen az ér­tékesebb fajok hányadát nö­velni kell. Gondoskodnak az állandó karbantartásról és rendezésről, a növény- és ál­latvilág védelméről is. Intézkedéseket dolgoztak ki a belső táj védelmére is. Egye­bek között: fásítják a Rákos- patak menti területet, kiala­kítják az Alsó-parkot pihenés­re, sétálásra, sportolásra, fel­újítják a Kastély-parkot, fo­kozottabban gondozzák az Er- zsébet-pankot. Köztisztaság Az eddig felsoroltak, noha a legfontosabb dolgokról szóltak, a tervnek csak kisebb részét teszik ki. Kimaradtak olyan jelentős területek, mint a zaj­védelem, a természeti élővilág, a köztisztaság. Mint korábban, ezután is vissza-visszatérünk egy-egy részletre, hiszen a környezetvédelem nemcsak mindennapi gyakorlati fel­adat, jelentőségének tudatosí­tása is az. K. P. Mezőpanel Új elemek A nagyüzemi mezőgazdaság állattartó épületigényeinek ki­elégítésére tíz éve kezdte meg a termelést Nyékládházán. a mezőgazdasági épületelemgyár. Az etőre gyártott és a hely­színen összeszerelhető vasbe­ton elemekből elsősorban ser­tés- és szarvasmarha-, vala­mint baromfitenyésztő telepe­ket létesítettek. A műszaki fejlesztés során újabb elem­típusokat is kialakítottak, ezekből magtárak, termény- szárítók és nem mezőgazdasá­gi célú épületek, így például óvodák és üzletházak is léte­sültek. A Mezőpanel-elemekből most családi házakat is építe­nek. A nyékládházi Mezőpa­nel Épületelemgyár szerkezeti elemeiből a tíz év alatt kere­ken kétmillió négyzetméter alapterületű létesítmény épült. Mintegy kétezer ötszázra tehe­tő azoknak az, épületeknek a száma, amelyeket a helyszínen szereltek össze. A Mezőpanel- elemek elterjedését segítette a gyors építési lehetőség mellett az is, hogy a gyártási techno­lógia korszerűsítésével a ma­gastetős épületeket négyzet- méterenként hatszáz-hétszáz- ötven forintos áron tudják el­készíteni, ami mintegy száz forinttal olcsóbb a faszerke­zetnél. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gö­döllőn, Isaszegen, Kerepestar- csán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szadán, Veres­egyházon, január 1-én, csü­törtökön: dr. Mohai Imre, Ve­resegyház, Kinizsi u. 58. Aszódon, Bagón, Domony- ban, Galgahévízen, Galgamá­csán. Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vác- egresen Váckisújfalun, Vác- szentlászlón. Versegen, Zsám- bokon: dr. Dóka József, Vác- szentlászló, Kossuth u. 3. ISSN 0I33-IH57 (Gftdílllrtl Hírlap) I Irénét, hogy akad olyan sportbarát a városban és a járásban, aki a sporthíreink között tallózva elégedetlenül u0rik ái, a Galgamácsáról ér­kezett tudósításokon,- s meg­állapítja: már megint róluk van szó! Néhányan talán még arra is gondolnak, hogy ki­vételezésről van szó, s érdem- ;elenül szerepelnek a mácsaiak is a környező községek sport- kedvelői e hasábokon. Pedig lyesmiről szó sincs. Egysze­rűen^ nem tehetünk mást: létről hétre érdekes, valóban ömegeket megmozgató esemé- íyek, versenyek hírei érkez­ek: szinte nincsen olyan szom. >at vagy vasárnap, olyan ün- lepnap, amikor ne rendezné­lek Galgamácsán kispályás ocimeccset, atlétikai versenyt, akk- vagy asztalitenisz-baj- íokságot. Töretlen lelkesedéssel Most az év végi összegzések tején pedig ismét meggy ő- ődhettünk arról, hogy nem lesó népszerűség-hajhászásról an szó, hanem tudatos, terv- zerű tömegsport-mozgalomról, melynek irányítása jó ke- ekben van Galgamácsán és a zomszádos községekben. A zervezőmunka oroszlánrészét helyi sportegyesület, a Gal- amácsai Tsz SE tömegsport- izottsága vállalja magára

Next

/
Oldalképek
Tartalom