Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-31 / 305. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! SCádár János Angyalföldön íáiogaiás as új Szikra lapnyomdában AZ MSZMP PEST MíGYEl' BIZOTTSÁGA: ÉS: A MEGYEf .TANACS? LÁPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM Ára 1.20 forint 1930. DECEMBER 31., SZERDA Az időjár ellenében A z év utolsó napján elmondhatjuk, az évtized legrendhagyóbb esztendejét hagyta maga mögött mezőgazdaságunk. A kései kitavaszodás okozta hátrányt még a nyári aratás idején sem volt éppen könnyű1 feladat leküzdeni: a vegetáció érésének háromhetes késése felborította a földeken dolgozók hagyományos munkarendjét. Az időjárás szeszélyessége azonban mégcsak ezután tette igazán próbára az üzemeket. Szinte egyszerre kellett szüretelni a sokféle gyümölcsöt, szőlőt, menteni a zöldséget. S hogy a baj ne járjon magában, októberben bekövetkezett, amire senki sem számított. Lehullott az első hó, figyelmeztetve a szakvezetőket, az idei mostoha természet rossz tréfáinak sorozata nem ért véget. Sok ezer hektár kukorica, cukorrépa sorsa vált bizonytalanná, milliárdos értékek maradtak kint a hó és fagy fogságában a földeken. Aki ezekben a napokban járt a megye termelőszövetkezeteiben, gazdaságaiban, tapasztalhatta, milyen feszültségben élnek, dolgoznak az emberek. A vezetők vállára háruló hatalmas felelősség mégsem idézett elő kapkodást, pánik- hangulatot. A tagok megértették : nem szervezési, szakmai hiba történt, és vállalták az állandó készenléti állapotot. Dolgoztak éjjel, ünnepnapokon, megpróbálva szinte a lehetetlent is: hóban aratták a tengerit. Ez a nem mindennapi emberi helytállás eredményezte — a kombáj- nosok júliustól decemberig szinte le sem szálltak masináikról —, hogy a megye mezőgazdasága a kedvezőtlen időjárás ellenére sikeres évet zárt. S hogy mit is jelent ez valójában, azt akkor mérhetjük fel igazán, ha figyelembe vesszük, a zordabb természeti adottságok mellé szigorúbb közgazdasági feltételek is járultak. Az új szabályozók hatására csökkent a nyereségráta, az előtervek kimutatták, ha a régi módon gazdálkodnak tovább az üzemek, jövedelmük akár húsz százalékkal is apadhat. Nem ez történt. A szövetkezetek, állami gazdaságok dinamikusan növelték termelésüket — az előzetes becslések szerint tíz százalékkal emelkedett a termelési érték —, hatékonyabban dolgoztak, és a kiegészítő tevékenység fokozásával többletjövedelemre tettek szert. Anélkül, hogy részletes leltárt készítenénk, megkíséreljük néhány adattal is megerősíteni fenti megállapításainkat. A sort illik legfontosabb növényünkön, a búbán kezdeni, amiből hektáronként 50 mázsánál több termett a megyében, megdöntve ezzel minden eddigi rekordot. A betakarítási nehézségek ellenére sikernövényként könyvelhetjük el az idén a kukoricát is: a hozamok itt sem maradtak 5 tonna alatt. Kitűnően fizetett a, napraforgó is. A napfény- és meleghiány sem tudta befolyásolni zöldségellátásunk pozitív mérlegét, s hogy ez így lehetett, a sokE sok háztáji fóliasátor, az abban szorgoskodók munkájának köszönhető elsősorban. A tejtermelés 7 százalékkal emelkedett, úgy, hogy közben viszonylag kevesebb abrakot etettek meg a jószággal. 1980-ban a sertés- tartásban is rekordot döntött a megye. nnyi hízó nem volt még a szövetkezetekben, s kistermelők óljaiban. Látványosan fejlődött a juhtenyésztés. E vonatkozásban országosan is figyelemre méltó fejlődést, fejlesztést követhettünk nyomon a gödi Duna- mente Termelőszövetkezetben: 10 ezer fölé emelkedett az állomány. A baromfiágazatban inkább az átrendeződés volt jellemző, mint a termelői kedv lanyhulása. Akadtak gazdaságok, amelyek a korszerűtlen technológia, a baromfitartás gazdaságtalan volta miatt felhagytak a broyler hizlalással. Mások viszont, így a hernádi Március 15-e Tsz is, tovább fejlesztették a baromfitenyésztést. A kezdeményező kedv, a magas szakmai felkészültség két Pest megyei termelő- szövetkezetünkben is beérett: a dunavarsányi Petőfi Tsz a nyúl-, az ácsai Vörös Október Tsz pedig a galambtenyésztési rendszerét ismerték el hivatalosan az illetékes állami szervek. Nagyot léptek előre gazdaságaink a vertikális integráció irányában, felismerve annak gazdasági jelentőségét, jelentős előnyökkel jár, ha termékeiket feldolgozva értékesítik. Az óesztendőben kezdte meg működését a Törökbálinti Állami Gazdaság érdi léüzeme. amely saját barackját dolgozza fel, és a csepeli Duna Tsz konzervüzeme is. Az első negyedévi szerződés és ár bizonytalanságai .megszűntével rákapcsoltak a kiegészítő üzemek is. Egy sor kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetben pedig megteremtették a nagyobb jövedelmet és biztonságot jelentő ipari ágazatot. A kiragadott példák természetesen csak töredékei a megye sokszínű, gyorsan fejlődő mezőgazdaságának. Arra azonban alkalmasak, hogy érzékeltessék, milyen gyakorlati választ adtak a szövetkezetek, állami gazdaságok az 1980-as esztendő kihívására. Az előzetes felmérések szerint nem lesz veszteséges termelőszövetkezet Pest megyében. A kedvezőtlen, mostoha időjárás ellenére a termés java magtárba, feldolgozó- üzemekbe került. Az üzemek vezetőit, szakgárdáját mostanában már a jövő évi termések megalapozásának gondja foglalkoztatja. ok a fölszántatlan föld, s ez hátrányt jelenthet az indulásnál tavasszal. A hiány mielőbbi pótlása a jelenlegi legnagyobb feladatok egyike. Hogy ezt a problémát is képesek megoldani a közös gazdaságok, arra az elmúlt év sikerei alapján következtethetünk: egy mező- gazdasági szempontból rossz évben értek el kimagasló eredményeket, bizonyítva, hogy a nagyüzemek a felnőtt korba léptek. Valkó Béla s Egyesült hzó ipari robotok Az Egyesült Izzóban az V. ötéves tervidőszak elején kezdték meg az ipari robotok soro. zatgyártását, valamint exportálását a Szovjetunióba. Az idei év végéig mintegy 500 magyar robotberendezést sze reltek fel a szovjet üzemekben. Míg kezdetben az ipari robotok csak 22 féle műveletet végeztek el, a jelenleg készülőkbe már 256 féle program táplálható be. A Szovjetunióban elsősorban a televízióképcső-gyárak alkalmazzák a magyar robotokat. A televíziógyárak után most a szovjet autó- és a szer- számgépipar, valamint a gyógyszeripar érdeklődik a Tungsram-ro'botok iránt, sőt a ZIL- és a Lada-gyárak már tárgyalásokat kezdtek az Egyesült Izzóval új konstrukciók kialakításáról és az exportlehetőségekről. Amilyen mértékben nőét az elektronikai egységek alkalmazása a robotvezárlásben, úgy sokszorozódott meg az e robo- tckikal elvégezhető műveletek száma, váltak könnyebben te- lepíthetővé és hasznosabbá a különböző műhelyekben. A mostani rcbotf aj tókat már automatikus mikroprocesszoros vezérléssel látják el. A termék gazdaságosságát csak növeli, hogy ezeket a mikroelektronikai egységeket is az Egyesült Izzóban állítják elő. A gyár gondos munkájával és pontos szállításával érdemelte ki a rendelő bizalmát. Angyalföldre látogatott kedden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kíséretében volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Élőbb a XIII. kerületi pártbizottságon a párt- vb tagjaival találkoztak a vendégek, majd megtekintették a Szikra Lapnyomdának az Árpád-híd mellett felépített új oíszetüzemét. A pártbizottságon Deák Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt- bizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, majd tájékoztatást adott a nagy múltú munkáskerület idei eredményeiről. Elmondta, hogy a kerületi nagyvállalatok helyzete rendezett, jövőjüket is megfelelően biztosították. Példaként említette a Magyar Hajó- és Darugyárat, ahol az idén is töretlenül folytatódott az 1875-től kibontakozott fejlődés. Az Állami Tervbizottság _ megnyugtatóan rendezte a további munka feltételeit; másfél milliárd forint áll rendelkezésre beruházásokhoz, mindenekelőtt a műszaki színvonal további emeléséhez. A többi nagyvállalattal együtt a minél gazdaságosabb termelésre helyezik a fő hangsúlyt. A XIII. kerületi vállalatok jól alkalmazkodnak a gazdasági szabályozók új rendszeréhez. Legnagyobb belső tartalékaikat az üzem- és munkaszervezés javításában, a teljesítmény szerinti bérezés következetesebb alkalmazásában látják. A hatodik ötéves terv jelzi a kerület további gyarapodását. Megépül 6500 új lakás, kiemelten foglalkoznak az általános iskolák, az egészségügyi létesítmények fejlesztésével, a lakosság élet- és munkakörülményeinek javításával. Angyalföldön 35 GOO nyugdíjas él, fokozott gondot fordítanak élet- körülményeikre. számítanak gazdag tapasztalataikra, egészséges lokálpatriotizmusuk kamatoztatására. A politikai munkáiban arra törekszenek — hangsúlyozta Deák Gábor —, hogy jól éljenek a párt iránti bizalommal, őszinte, nyílt módszerekkel mindenkit meg- nyerjenek-mozgósítsanak a jó politika jó végrehajtására. A Szikra Lapnyomda Árboc utcai modern épületének megtekintésére az eddigi féléves próbaüzemelés utolsó előtti napján érkeztek a vendégek. A bensőséges fogadtatás után meghallgatták Csöndes Zoltán vezérigazgató tájékoztatóját a kiemelt nagyberuházásként megvalósult új nyomdáról. A beszélgetésen részt vett Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter, Karakas László, az MSZMP KB osztályvezetője, Várkonyi Péter, a Népszabadság fő- szerkesztője, a Központi Bizottság tagjai, Acs János, a nyomda pártvezetőségének titkára, Véczi István szb-tit- kár, Bándi Béla, a KISZ-bi- zotiság titkára, Takács Fe- rencné gépmunkás és Kiss Zoltán villanyszerelő. A házigazdák elmondták Kádár Jánosnak, hogy január elsejétől kezdi meg az új ofszet- lapnyomda az üzemszerű működést. A kivitelezés eredetileg kitűzött határidejét sikerült fél évvel előbbre hozni, a beruházás — amely folytatódik — eddig 2,7 milliárd forint költsége is kevesebb a tervezettnél. Biztonság, percnyi pontosság, ezekkel jellemezhető leginkább az óriási területű, egymásba kapcsolódó üzemcsarnokok munkája. Ezt bizonyították az elmúlt hónapokban próbaüzemeléssel készített újságok — a Népsport, a Népszava vidéki kiadása és a Rádió-Televízió Műsorújság sok millió példányban készített számai, továbbá más nyomdatermékek gyors előállítása és kifogástalan minősége. Az új évtől itt készül ofszetnyomással a Népszabadság és a Népszava minden száma. A szedést egyelőre hagyományos módon a régi nyomdákban végzik, de az új üzemben már átállnak a fényszedésre, távolabbi elképzelés, hogy közvetlen elektronikus hírközlő kapcsolatot építenek ki az érdekelt lapszerkesztőségek, az MTI és az angyalföldi ofszet- nyomda • között. Az új nyomda további beruházások révén a korszerű kapacitás teljes kihasználásával — a tervek szerint — 1983-ra a hazai nyomdaipar teljesítőképességének egynegyedét adja. Az ofszet-lemezkészítő, a gépcsarnok, a feldolgozóterem és a diszpécserközpont megtekintése után Kádár János, aki nagy érdeklődéssel tanulmányozta a modern nyomdakombinátot, elismeréssel szólt a látottakról, gratulált a tervezőknek és a kivitelezőknek, jó múnkát, sok sikert kívánt a korszerű üzem 400 munkásának és Angyalföld minden dolgozójának. Betouyp-elémekhöl Új üzlet Visegrádion Űj élelmiszerboíttal gazdagodott Visegrád. Tegnap kora délután adták át a Sziget utcában azt a 264 négyzetméter alapterületű boltot, amelynek építését idén szeptemberben kezdte el a szentendrei járási áfész építőipari részlege. A korszerű, Betonyp-elemekből készült üzlet csaknem négymillió forintba került. A hűtőpultokkal felszerelt, 110 négyzetméter alapterületű eladótér mellett, ugyanolyan nagyságú raktár is épült, amelyet három különálló részre bontottak. A nyitás napján a bolt mintegy 500 ezer forint értékű árukészlettel rendelkezett. A boltot Löfler József, a szontedrei járási áfész elnöke nyitotta mag. Az ünnepségen többek között ott volt Nagy Géza, a Pest megyei MÉSZÖV elnökhelyettese, Németh La- josné, a járási hivatal elnöke, I valamint a község párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. Az év utolsó tstspián Csendes csarnokok A két ünnep között a megye legtöbb üzemében csendesek a gyárcsarnokok, miután október-november-december folyamán a vállalatok előre ledolgozták a karácsony és újév közötti napokat. A Csepel Autógyárban, a Pestvidéki Gépgyárban, a nagykátai Telefongyárban, az ÉVIG ceglédi gyárában, a Dunakeszi Járműjavítóban, a Mechanikai Művekben s még sok más üzemben csak januárban kezdik a munkát. Az ikladi Ipari Műszergyárban is befejeződött a termelés december 24-én, s az elmúlt három napban csak a karbantartók, a szállítási, kereskedelmi és raktári részlegek munkatársai dolgoztak. Mint Péter Pál kereskedelmi igazgató elmondta, az 1980-as év a várakozáson felül sikerült az ikladiaknak. Mintegy négy százalékkal teljesítették túl 1 milliárd 320 millió forintos tervüket, s ezen belül a tőkés export előirányzatát 15 százalékkal múlták felül. Az utolsó exportszállítmányok december 24-én hagyták el a gyárat, amikor is egy vagon az NSZK-ba indult, speciális motorokkal, 2 vagon pedig Jugoszláviába vitte az automata mosógépek motorjait. Belföldi megrendelőiknek is leszállították a szükséges árut: tegnap gördült ki a gyár kapuján az utolsó két teherautónyi szállítmány. fejiessiő kúEss ax @8€~heaa Szerelvénygyártók feladatai — A hazai ipari szerelvénygyártás sem mennyiségileg, sem minőségileg nem tudja még kielégíteni a belföldi igényeket — állapították meg azon a szakmai tanácskozáson, amelyet Armatúra ’80 címmel a közelmúltban rendeztek Budápesten. Marosi László, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár termelési igazgatója, aki az Armatúra ’80 ta/ pasztalatösszegező záróülésén elnökölt, a jelenség okait a következőkben látja: — A szerelvénygyártóknak jelentős exportkötelezettséget kell teljesíteniük, ami a termékek egy csoportjánál a piac szinte korlátlan felvevő- képességével párosul. Gömbcsapból, karimából egyszerűen nem lehet eleget gyártani. Másrészt bizonyos fejlesztési lemaradások is hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához. Az Armatúra ’80 résztvevői azonban nem álltak meg a tények rögzítésénél, hanem javaslatokat is tettek arra, hogyan kellene előrelépni ebben az oly fontos iparágban. A módszer, miszerint a szakmai tanácskozások tapasztalatait olyan javaslatokban rögzítik, melyeket az adott terület irányítói eredményesen tudnak hasznosítani, az utóbbi időben vált bevett szokássá az Armatúra ’80-at rendező Gépipari Tudományos Egyesületben. Az egyik legfontosabb megállapítás, és az ehhez kapcsolódó javaslat éppen a kutatás-fejlesztés területét érintette. Mivel a jelenlegi szerelvénygyártóknál nincsenek meg az új konstrukciók kialakításához szükséges kutatásifejlesztési bázisok, fontos, hogy ezek mielőbb jöjjenek létre. ) Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár 1931-ben megkezdi a fejlesztési bázis kialakítását. A szerelvények gyártásában, forgalmazásában számos terület érdekelt: a gépipar, a nehézipar, a vegyipar, a kül- és belkereskedelem. Fokozza a gondokat, hogy a fejlesztési elképzelések összehangolása, a várható igények felmérése, a gyártási és beszerzési programok egyeztetése országos szirtien megoldatlan. Bár az Ipari Minisztérium létrejöttével a gyártás egy kalap alá kerül, a szakemberek szerint szükség lenne a kérdés teljes körű koordinálásának megoldására is. Ugyancsak sok lehetőség rejlik még a KGST-országok együttműködésének fejlesztésében is. Mind az ipari szerelvények, mind az épületszerelvények korszerű kialakítása számos lehetőséget kínál az energiatakarékosságra. A csővezetékekben áramló gőz, meleg víz, sűrített levegő, vagy bármely más energiahordozó jóval nagyobb hatásfokkal használható fel, ha kis áramlási veszteségeket okozó, iól szabályozható, jó tömítő szerelvények állnak rendelkezésre. Éppen ezért a szerelvénygyártók egyik kiemelkedő feladata lesz a jövőben az energiatakarékos konstrukciók előtérbe helyezése. W. B.
