Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! SCádár János Angyalföldön íáiogaiás as új Szikra lapnyomdában AZ MSZMP PEST MíGYEl' BIZOTTSÁGA: ÉS: A MEGYEf .TANACS? LÁPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM Ára 1.20 forint 1930. DECEMBER 31., SZERDA Az időjár ellenében A z év utolsó napján el­mondhatjuk, az évti­zed legrendhagyóbb esztendejét hagyta maga mögött mezőgazdaságunk. A kései kitavaszodás okoz­ta hátrányt még a nyári aratás idején sem volt ép­pen könnyű1 feladat leküz­deni: a vegetáció érésének háromhetes késése felborí­totta a földeken dolgozók hagyományos munkarend­jét. Az időjárás szeszélyes­sége azonban mégcsak ez­után tette igazán próbára az üzemeket. Szinte egy­szerre kellett szüretelni a sokféle gyümölcsöt, szőlőt, menteni a zöldséget. S hogy a baj ne járjon magában, októberben bekövetkezett, amire senki sem számított. Lehullott az első hó, figyel­meztetve a szakvezetőket, az idei mostoha természet rossz tréfáinak sorozata nem ért véget. Sok ezer hektár kukorica, cukorrépa sorsa vált bizonytalanná, milliárdos értékek marad­tak kint a hó és fagy fog­ságában a földeken. Aki ezekben a napokban járt a megye termelőszövetkeze­teiben, gazdaságaiban, ta­pasztalhatta, milyen fe­szültségben élnek, dolgoz­nak az emberek. A veze­tők vállára háruló hatal­mas felelősség mégsem idé­zett elő kapkodást, pánik- hangulatot. A tagok megér­tették : nem szervezési, szakmai hiba történt, és vállalták az állandó ké­szenléti állapotot. Dolgoz­tak éjjel, ünnepnapokon, megpróbálva szinte a le­hetetlent is: hóban aratták a tengerit. Ez a nem min­dennapi emberi helytállás eredményezte — a kombáj- nosok júliustól decembe­rig szinte le sem szálltak masináikról —, hogy a me­gye mezőgazdasága a ked­vezőtlen időjárás ellenére sikeres évet zárt. S hogy mit is jelent ez valójában, azt akkor mér­hetjük fel igazán, ha figye­lembe vesszük, a zordabb természeti adottságok mel­lé szigorúbb közgazdasági feltételek is járultak. Az új szabályozók hatására csök­kent a nyereségráta, az előtervek kimutatták, ha a régi módon gazdálkodnak tovább az üzemek, jövedel­mük akár húsz százalékkal is apadhat. Nem ez tör­tént. A szövetkezetek, álla­mi gazdaságok dinamiku­san növelték termelésü­ket — az előzetes becslé­sek szerint tíz százalékkal emelkedett a termelési ér­ték —, hatékonyabban dol­goztak, és a kiegészítő te­vékenység fokozásával többletjövedelemre tettek szert. Anélkül, hogy részletes leltárt készítenénk, megkí­séreljük néhány adattal is megerősíteni fenti megálla­pításainkat. A sort illik legfontosabb növényünkön, a búbán kezdeni, amiből hektáronként 50 mázsánál több termett a megyében, megdöntve ezzel minden eddigi rekordot. A beta­karítási nehézségek ellené­re sikernövényként köny­velhetjük el az idén a ku­koricát is: a hozamok itt sem maradtak 5 tonna alatt. Kitűnően fizetett a, napraforgó is. A napfény- és meleghiány sem tudta befolyásolni zöldségellátá­sunk pozitív mérlegét, s hogy ez így lehetett, a sok­E sok háztáji fóliasátor, az abban szorgoskodók mun­kájának köszönhető első­sorban. A tejtermelés 7 százalék­kal emelkedett, úgy, hogy közben viszonylag kevesebb abrakot etettek meg a jó­szággal. 1980-ban a sertés- tartásban is rekordot dön­tött a megye. nnyi hízó nem volt még a szövetkezetek­ben, s kistermelők ól­jaiban. Látványosan fejlő­dött a juhtenyésztés. E vo­natkozásban országosan is figyelemre méltó fejlő­dést, fejlesztést követhet­tünk nyomon a gödi Duna- mente Termelőszövetkezet­ben: 10 ezer fölé emelke­dett az állomány. A ba­romfiágazatban inkább az átrendeződés volt jellemző, mint a termelői kedv lany­hulása. Akadtak gazdasá­gok, amelyek a korszerűt­len technológia, a baromfi­tartás gazdaságtalan volta miatt felhagytak a broyler hizlalással. Mások viszont, így a hernádi Március 15-e Tsz is, tovább fejlesztették a baromfitenyésztést. A kezdeményező kedv, a ma­gas szakmai felkészültség két Pest megyei termelő- szövetkezetünkben is be­érett: a dunavarsányi Pe­tőfi Tsz a nyúl-, az ácsai Vörös Október Tsz pedig a galambtenyésztési rendsze­rét ismerték el hivatalo­san az illetékes állami szer­vek. Nagyot léptek előre gazdaságaink a vertikális integráció irányában, felis­merve annak gazdasági je­lentőségét, jelentős elő­nyökkel jár, ha termékeiket feldolgozva értékesítik. Az óesztendőben kezdte meg működését a Törökbálinti Állami Gazdaság érdi lé­üzeme. amely saját barack­ját dolgozza fel, és a cse­peli Duna Tsz konzervüze­me is. Az első negyedévi szer­ződés és ár bizonytalansá­gai .megszűntével rákap­csoltak a kiegészítő üze­mek is. Egy sor kedvezőt­len termőhelyi adottságú szövetkezetben pedig meg­teremtették a nagyobb jö­vedelmet és biztonságot je­lentő ipari ágazatot. A kiragadott példák ter­mészetesen csak töredékei a megye sokszínű, gyorsan fejlődő mezőgazdaságának. Arra azonban alkalmasak, hogy érzékeltessék, milyen gyakorlati választ adtak a szövetkezetek, állami gaz­daságok az 1980-as eszten­dő kihívására. Az előzetes felmérések szerint nem lesz veszteséges termelőszövet­kezet Pest megyében. A kedvezőtlen, mostoha idő­járás ellenére a termés ja­va magtárba, feldolgozó- üzemekbe került. Az üze­mek vezetőit, szakgárdá­ját mostanában már a jö­vő évi termések megalapo­zásának gondja foglalkoz­tatja. ok a fölszántatlan föld, s ez hátrányt jelent­het az indulásnál ta­vasszal. A hiány mielőbbi pótlása a jelenlegi legna­gyobb feladatok egyike. Hogy ezt a problémát is képesek megoldani a közös gazdaságok, arra az elmúlt év sikerei alapján követ­keztethetünk: egy mező- gazdasági szempontból rossz évben értek el kimagasló eredményeket, bizonyítva, hogy a nagyüzemek a fel­nőtt korba léptek. Valkó Béla s Egyesült hzó ipari robotok Az Egyesült Izzóban az V. ötéves tervidőszak elején kezd­ték meg az ipari robotok soro. zatgyártását, valamint expor­tálását a Szovjetunióba. Az idei év végéig mintegy 500 magyar robotberendezést sze reltek fel a szovjet üzemek­ben. Míg kezdetben az ipari robotok csak 22 féle műveletet végeztek el, a jelenleg készü­lőkbe már 256 féle program táplálható be. A Szovjetunióban elsősorban a televízióképcső-gyárak alkal­mazzák a magyar robotokat. A televíziógyárak után most a szovjet autó- és a szer- számgépipar, valamint a gyógyszeripar érdeklődik a Tungsram-ro'botok iránt, sőt a ZIL- és a Lada-gyárak már tárgyalásokat kezdtek az Egye­sült Izzóval új konstrukciók kialakításáról és az exportle­hetőségekről. Amilyen mértékben nőét az elektronikai egységek alkalma­zása a robotvezárlásben, úgy sokszorozódott meg az e robo- tckikal elvégezhető műveletek száma, váltak könnyebben te- lepíthetővé és hasznosabbá a különböző műhelyekben. A mostani rcbotf aj tókat már au­tomatikus mikroprocesszoros vezérléssel látják el. A termék gazdaságosságát csak növeli, hogy ezeket a mikroelektroni­kai egységeket is az Egyesült Izzóban állítják elő. A gyár gondos munkájával és pontos szállításával érde­melte ki a rendelő bizalmát. Angyalföldre látogatott ked­den Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kíséretében volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára. Élőbb a XIII. ke­rületi pártbizottságon a párt- vb tagjaival találkoztak a vendégek, majd megtekintet­ték a Szikra Lapnyomdának az Árpád-híd mellett felépí­tett új oíszetüzemét. A pártbizottságon Deák Gá­bor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a párt- bizottság első titkára köszön­tötte a vendégeket, majd tá­jékoztatást adott a nagy múl­tú munkáskerület idei ered­ményeiről. Elmondta, hogy a kerületi nagyvállalatok hely­zete rendezett, jövőjüket is megfelelően biztosították. Pél­daként említette a Magyar Hajó- és Darugyárat, ahol az idén is töretlenül folytatódott az 1875-től kibontakozott fej­lődés. Az Állami Tervbizott­ság _ megnyugtatóan rendezte a további munka feltételeit; másfél milliárd forint áll rendelkezésre beruházásokhoz, mindenekelőtt a műszaki szín­vonal további emeléséhez. A többi nagyvállalattal együtt a minél gazdaságosabb terme­lésre helyezik a fő hangsúlyt. A XIII. kerületi vállalatok jól alkalmazkodnak a gazdasági szabályozók új rendszeréhez. Legnagyobb belső tartalékai­kat az üzem- és munkaszer­vezés javításában, a teljesít­mény szerinti bérezés követ­kezetesebb alkalmazásában látják. A hatodik ötéves terv jelzi a kerület további gyarapodását. Megépül 6500 új lakás, kiemel­ten foglalkoznak az általános iskolák, az egészségügyi léte­sítmények fejlesztésével, a la­kosság élet- és munkakörül­ményeinek javításával. Angyal­földön 35 GOO nyugdíjas él, fo­kozott gondot fordítanak élet- körülményeikre. számítanak gazdag tapasztalataikra, egész­séges lokálpatriotizmusuk ka­matoztatására. A politikai munkáiban arra törekszenek — hangsúlyozta Deák Gábor —, hogy jól éljenek a párt iránti bizalommal, őszinte, nyílt módszerekkel mindenkit meg- nyerjenek-mozgósítsanak a jó politika jó végrehajtására. A Szikra Lapnyomda Ár­boc utcai modern épületének megtekintésére az eddigi fél­éves próbaüzemelés utolsó előtti napján érkeztek a vendégek. A bensőséges fo­gadtatás után meghallgatták Csöndes Zoltán vezérigazga­tó tájékoztatóját a kiemelt nagyberuházásként megvaló­sult új nyomdáról. A beszél­getésen részt vett Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter, Karakas László, az MSZMP KB osztályvezetője, Várkonyi Péter, a Népszabadság fő- szerkesztője, a Központi Bi­zottság tagjai, Acs János, a nyomda pártvezetőségének titkára, Véczi István szb-tit- kár, Bándi Béla, a KISZ-bi- zotiság titkára, Takács Fe- rencné gépmunkás és Kiss Zoltán villanyszerelő. A há­zigazdák elmondták Kádár Jánosnak, hogy január else­jétől kezdi meg az új ofszet- lapnyomda az üzemszerű mű­ködést. A kivitelezés eredeti­leg kitűzött határidejét sike­rült fél évvel előbbre hozni, a beruházás — amely folyta­tódik — eddig 2,7 milliárd forint költsége is kevesebb a tervezettnél. Biztonság, perc­nyi pontosság, ezekkel jelle­mezhető leginkább az óriási területű, egymásba kapcsoló­dó üzemcsarnokok munkája. Ezt bizonyították az elmúlt hónapokban próbaüzemeléssel készített újságok — a Nép­sport, a Népszava vidéki ki­adása és a Rádió-Televízió Műsorújság sok millió pél­dányban készített számai, to­vábbá más nyomdatermékek gyors előállítása és kifogásta­lan minősége. Az új évtől itt készül of­szetnyomással a Népszabadság és a Népszava minden száma. A szedést egyelőre hagyomá­nyos módon a régi nyomdák­ban végzik, de az új üzemben már átállnak a fényszedésre, távolabbi elképzelés, hogy közvetlen elektronikus hírköz­lő kapcsolatot építenek ki az érdekelt lapszerkesztőségek, az MTI és az angyalföldi ofszet- nyomda • között. Az új nyomda további beruházások révén a korszerű kapacitás teljes ki­használásával — a tervek sze­rint — 1983-ra a hazai nyom­daipar teljesítőképességének egynegyedét adja. Az ofszet-lemezkészítő, a gépcsarnok, a feldolgozóte­rem és a diszpécserközpont megtekintése után Kádár Já­nos, aki nagy érdeklődéssel tanulmányozta a modern nyomdakombinátot, elismerés­sel szólt a látottakról, gratu­lált a tervezőknek és a kivite­lezőknek, jó múnkát, sok si­kert kívánt a korszerű üzem 400 munkásának és Angyal­föld minden dolgozójának. Betouyp-elémekhöl Új üzlet Visegrádion Űj élelmiszerboíttal gazda­godott Visegrád. Tegnap kora délután adták át a Sziget ut­cában azt a 264 négyzetméter alapterületű boltot, amelynek építését idén szeptemberben kezdte el a szentendrei járási áfész építőipari részlege. A korszerű, Betonyp-elemekből készült üzlet csaknem négy­millió forintba került. A hűtő­pultokkal felszerelt, 110 négy­zetméter alapterületű eladó­tér mellett, ugyanolyan nagy­ságú raktár is épült, amelyet három különálló részre bon­tottak. A nyitás napján a bolt mintegy 500 ezer forint érté­kű árukészlettel rendelkezett. A boltot Löfler József, a szontedrei járási áfész elnöke nyitotta mag. Az ünnepségen többek között ott volt Nagy Géza, a Pest megyei MÉSZÖV elnökhelyettese, Németh La- josné, a járási hivatal elnöke, I valamint a község párt-, állami és társadalmi szerveinek kép­viselői. Az év utolsó tstspián Csendes csarnokok A két ünnep között a me­gye legtöbb üzemében csende­sek a gyárcsarnokok, miután október-november-december folyamán a vállalatok előre ledolgozták a karácsony és újév közötti napokat. A Cse­pel Autógyárban, a Pestvidéki Gépgyárban, a nagykátai Tele­fongyárban, az ÉVIG ceglédi gyárában, a Dunakeszi Jármű­javítóban, a Mechanikai Mű­vekben s még sok más üzem­ben csak januárban kezdik a munkát. Az ikladi Ipari Műszergyár­ban is befejeződött a termelés december 24-én, s az elmúlt három napban csak a karban­tartók, a szállítási, kereskedel­mi és raktári részlegek mun­katársai dolgoztak. Mint Péter Pál kereskedelmi igazgató elmondta, az 1980-as év a várakozáson felül sike­rült az ikladiaknak. Mintegy négy százalékkal teljesítették túl 1 milliárd 320 millió forin­tos tervüket, s ezen belül a tőkés export előirányzatát 15 százalékkal múlták felül. Az utolsó exportszállítmányok de­cember 24-én hagyták el a gyárat, amikor is egy vagon az NSZK-ba indult, speciális motorokkal, 2 vagon pedig Jugoszláviába vitte az auto­mata mosógépek motorjait. Belföldi megrendelőiknek is leszállították a szükséges árut: tegnap gördült ki a gyár kapuján az utolsó két teher­autónyi szállítmány. fejiessiő kúEss ax @8€~heaa Szerelvénygyártók feladatai — A hazai ipari szerelvény­gyártás sem mennyiségileg, sem minőségileg nem tudja még kielégíteni a belföldi igé­nyeket — állapították meg azon a szakmai tanácskozá­son, amelyet Armatúra ’80 címmel a közelmúltban ren­deztek Budápesten. Marosi László, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár termelési igazga­tója, aki az Armatúra ’80 ta­/ pasztalatösszegező záróülésén elnökölt, a jelenség okait a következőkben látja: — A szerelvénygyártóknak jelentős exportkötelezettséget kell teljesíteniük, ami a ter­mékek egy csoportjánál a piac szinte korlátlan felvevő- képességével párosul. Gömb­csapból, karimából egysze­rűen nem lehet eleget gyár­tani. Másrészt bizonyos fejlesz­tési lemaradások is hoz­zájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához. Az Armatúra ’80 résztvevői azonban nem álltak meg a tények rögzítésénél, hanem javaslatokat is tettek arra, hogyan kellene előrelépni eb­ben az oly fontos iparágban. A módszer, miszerint a szak­mai tanácskozások tapasztala­tait olyan javaslatokban rög­zítik, melyeket az adott terü­let irányítói eredményesen tudnak hasznosítani, az utób­bi időben vált bevett szokássá az Armatúra ’80-at rendező Gépipari Tudományos Egyesü­letben. Az egyik legfontosabb meg­állapítás, és az ehhez kap­csolódó javaslat éppen a kuta­tás-fejlesztés területét érintet­te. Mivel a jelenlegi szerel­vénygyártóknál nincsenek meg az új konstrukciók kiala­kításához szükséges kutatási­fejlesztési bázisok, fontos, hogy ezek mielőbb jöjjenek létre. ) Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár 1931-ben megkez­di a fejlesztési bázis ki­alakítását. A szerelvények gyártásában, forgalmazásában számos terü­let érdekelt: a gépipar, a ne­hézipar, a vegyipar, a kül- és belkereskedelem. Fokozza a gondokat, hogy a fejlesztési elképzelések összehangolása, a várható igények felmérése, a gyártási és beszerzési progra­mok egyeztetése országos szirt­ien megoldatlan. Bár az Ipari Minisztérium létrejöttével a gyártás egy kalap alá kerül, a szakemberek szerint szükség lenne a kérdés teljes körű koordinálásának megoldására is. Ugyancsak sok lehetőség rejlik még a KGST-országok együttműködésének fejleszté­sében is. Mind az ipari szerelvé­nyek, mind az épületsze­relvények korszerű kiala­kítása számos lehetőséget kínál az energiatakaré­kosságra. A csővezetékekben áramló gőz, meleg víz, sűrített levegő, vagy bármely más energiahor­dozó jóval nagyobb hatásfok­kal használható fel, ha kis áramlási veszteségeket okozó, iól szabályozható, jó tömítő szerelvények állnak rendelke­zésre. Éppen ezért a szerel­vénygyártók egyik kiemelkedő feladata lesz a jövőben az energiatakarékos konstrukciók előtérbe helyezése. W. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom