Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

ŐRI iívia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxii. Évfolyam, 304. szám 1980. DECEMBER 30., KEDD A képzeletbeli mérlegen A várt eredmény nem maradt e! Értelmes kockázat nélkül nincs siker Emberemlékezet óta nem volt ilyen szeszélyes az idő, mint ebben az évben, s még­is eredményes esztendőt tud maga mögött a mezőgazda­ság. Ennek okairól, hátteréről beszélgettünk Tóth Józseffel, a Rákosmezeje Tsz elnökével. — Nemcsak az idő, hanem az új szabályzók is feladták i leckét, jól vizsgáztak? — Igen, mert alaposan fel­készültünk, tudtuk, hogy az dén komoly feladat vár ránk: egyelmezettebben, figyelme­sebben, igényesebben kelldol- •oznunk, ezt olyan erősen tangsúlyoztuk, hogy szinte magunk is megijedtünk, tehát i „szorítások" hangoztatása . álságosán is jól sikerült. Ma­gyarán, kiderült, hogy jobban éltünk a szabályzók hatásá­éi, mint ahogy illett, avagy mellett volna. De azt hiszem, ennek is köszönhető, hogy ré­sen voltunk, s így kevesebb étszám, több elvonás ellené- e, túlteljesítjük eredményter­vünket. Nehéz kezdés — Voltak nehéz időszakok? — Bár a munkánk végig fo­lyamatos volt, de az első ne­gyedévben akadtak nagyobb gondjaink. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1979. végén, az idei esztendő első negyedében vál­tak ismertté az új szabályzók, s voltak olyan rendeletek, amelyeket felső szinten nem tisztáztak időben, s így későn jelent meg például az építő­ipari árképzési szabályzat. Nyugodtan mondhatom, hogy az első negyedév végére már mindent tisztán láttunk, s a lemaradást a harmadik ne­gyedév végére sikerült behoz­ni. — Térjünk rá az alaptevé­kenységükre.-Itt aztán igazán az idő a gazda, az pedig min­den évszakban roppant sze­szélyes volt. — Enyhén szólva, nem min­den ágazatunknak kedvezett az időjárás, ha erre nem is, de az idei termelési évre jól fel­készültünk. A vezetés, a veze­tők tisztában voltak felada­taikkal, erre már tavaly felké- izültünk. Értékeltük, elemez- ük termelési szerkezetünket, nódszereinket. Ha valamely :övény vagy termék nem fe- elt meg adottságainknak, ha gazdaságtalanul állítottuk elő, akkor lemondtunk róla. Pél­dául a burgonyáról, évek óta eszteséges volt, az idén már lem termesztettük; vagy em­líthetném a húscsirkét, ez sem hozott nyereséget, sőt ráfizet­tünk; nem foglalkozunk vele, .áadásul az épületeink sem voltak alkalmasak erre a te­vékenységre. Ezzel szemben ilöször termesztettünk napra­forgót, ez bevált, keresett cikk, gazdaságosan állítjuk elő. — Mi az idei esztendő leg­kellemesebb tapasztalata? — A legfontosabb az ágaza­tok együttműködése. Ez már torábban is cél volt, de bizo­nyos félreértések, kisebb sze­mélyi ellentétek akadályozták, logy kialakuljon a mostani laráti együttműködés. Ennek megteremtését nagymértékben elősegítette, hogy a gépesítés és a növénytermesztés közös központban dolgozik. Üzenge­tés, telefonálgatás nélkül azon­nal és érdemben tudnak in­tézkedni, időt, gépet, felada­tokat egyeztetni. Ezenkívül mint jó hatású tényezőt emlí­tem a heti, rendszeres munka- megbeszéléseket, ahol nemcsak a prémiumfeladatokat osztjuk ki, hanem egyre jobban tuda­tosodik a résztvevőkben, hogy egymásra vannak utalva, egy­más nélkül nem létezhetnek, az egyes vezetők mindjobban felismerik a korszerű együtt­működésben rejlő értékeket, s ennek tudatában cselekednek. Hogyan tovább? — S az eredmény nem ma­rad el... — Ezt, lépten-nyomon ta­pasztaljuk, mert nem elég megtermelni, be is kel takarí­tani a hektáronkénti 55.70 ki­logramm búzatermést, vagy a szalmát, ami az előző években mindig gondot okozott, most az ágazatok átcsoportosították embereiket és sikerült a mun­kacsúcsot „lefejezni”. — Sokan kockázatosnak tar­tották, hogy belevágtak a pa­radicsomfeldolgozó gépsor üze­meltetésébe ... — Értelmes kockázat nélkül nincs siker, mi, felismertük, hogy nagy lehetőség kínálko­zik itt számunkra; év elején határozatot hoztunk, s meg­csináltuk. Tisztában voltunk azzal, hogy a kézzel szedett paradicsomból értékesebb le­vet készíthetünk, mint a gépi szedésűből. Szerencsés időben döntöttünk így, hiszen a kör­nyező szövetkezetekben is tud­tunk segíteni, a levet és a ma­got egyaránt jó áron tudtuk értékesíteni. Hogy ez a kísér­let milyen jól sikerült, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a minisztérium a paradicsomtermesztés csök­kentését ajánlja, mi pedig 20 százalékkal növeljük termelé­sünket a konzervgyár kívánsá­ga szerint. Sok a gondunk vi­szont a kertészeti növények­kel, a zöldséggel, ennek érté­kesítésekor teljesen ki va­gyunk szolgáltatva a - ZÖL­DÉRT- nek. ezt a kérdést tisz­tázni akarjuk, tisztán akarunk látni, s csak azután döntünk, hogyan tovább. — Nincsenek tervszámok, a piac ismeretében kell a ter­melés belső szerkezetét kiala­kítani, az ország és a népgaz­daság érdekeinek megfele­lően ... — Mi ezért dolgozunk, meg­növekedett például az igény a friss tojásra, hogy ezt kielé­gíthessük, rövid időn belül megduplázzuk tojóállományun­kat. — Gyors, rugalmas reagá­I láshoz az is kell, hogy a dol­gozók ezzel egyetértsenek. — Pontosan így van, hiszen mi hiába képzeljük el a leg­szebb terveket, ha az embe­rek nem lépnek velünk egy ütemre. Az emberek azonban tisztában vannak vele, hogy mit akarunk, s megértik tö­rekvéseinket. Ennek köszön­hető az is, hogy most, amikor összetorlódnak a munkák, nem a naptárt nézik, hanem azt, hogy mit kell még elvégezni. S a munkaszüneti nap nem a vasárnap, hanem az esős nap. Veszteség — nyereség — A korai tél okozott-e kárt? — Két ágazatnál. A paradi­csomnál, amely a megkésett tavasz miatt, már eleve ké­sőbb ért, s most a fagy miatt nem tudtuk értékesíteni a zöld paradicsomot, amelyre pedig már piacot szereztünk! Annak ellenére következett ez be, hogy az egész idényben 22 tsz-nyugdíj ásunk dolgozott a paradicsomtáblákon. És a sző­lőnél, a fagy után, még há­rom vagon szőlőt szüreteltek le. A legtöbb kárt ezekben az ágazatokban okozta az idő, de nemcsak a mi szövetkezetünk­ben, hanem országosan is, ez megmutatkozik a bor minő­ségében is. — Végül is milyen évet zárnak? — Nem minden aggodalom nélkül kezdtük ezt az eszten­dőt, de jobban felkészültünk, mint máskor, s most elmond­hatjuk, hogy a várt eredmény nem maradt el. Kellemes illafok közölt Otthonról hozott tanulmány Teljes üzem a téli szünetben is Az idei télre nagyon jellemző szeszélyes időjárás ne­hezítette maglódi utunkat. A meg-meglóduló szél, ned­ves, lucskos darát cipelt a hátán. A félig leolvadt asz- faltutat kásás tócsák tették járhatatlanná a Marx Ká­roly utcában és másutt is a községben. Olvadt hóié csurgóit az ereszekről, a csatornakifolyókból. Ugyanak­kor a nedves levegő érezhetően hűlt. Mint mindennap, ezen a reggelen is teljes üzem volt a központi konyhán. A terem- nyi helyiséget kellemes illat, s jó meleg töltötte be. Nagy sürgés-forgás közepette ké­szült az aznapi menü: piskóta csokiöntettel, tejszínhabbal, s a frakfurti -leves. A piskótasütéssel a 48 éves Kovács Istvánná foglalkozott. Mozdulatain érződött a több mint két évtizedes szakmai gyakorlat. Korábban a köz­ponti iskolában működő kony­hán dolgozott, az új épület­ben az átadás, illetve 1978 óta süt-főz. ő 23 éve, Kreisz Ká- rolyné 27 éve dolgozik a gyer­mekélelmezésben, Szabó Ist­vánná „csak” hat éve, de va­lamennyien jól értik szakmá­jukat, hiszen tudásukat ott­honról hozták magukkal. A konyhában — Nincs hivatásos szaká­csunk, de mindenki jól érti feladatát, hiszen valamennyien családosok. Otthon volt al­kalmuk sütő-főző tudomá­nyukat tökéletesíteni — mond­ta Szabó Jánosné élelmezés­vezető, és sorra bemutatta a kollégáit: Bartos Pálné, 36 éves, 16 és 6 éves fia van, a 46 éves Tabányi Jánosnénak szintén két fia, 28 és 29 éve­sek. Üjoncuk is van, a 43 éves Gazdag lmréné, aki október­ben került Maglódra Szolnok megyéből. Tizenöt éves fia szakközépiskolába jár. A 29 éves Vancák Jánosné éppen kisietett a konyhából, így kollégái mondták el helyette, hogy még a régi helyen kezd­te velük a munkát, két gyer­meke van, férje a fővárosba jár dolgozni. Kiderült, a „konyhalányok” valameny- nyien Maglódon' laknak, so­kan helybeli születésűek. További kérdéseinkre már az irodában válaszolt Szabó Jánosné élelmezésvezető, mi­közben helyettese, Keserű Dénesné ujjai szapora táncot jártak az elektromos számo­lógép billentyűin. — Bizony, szükség van a Szakkör, nyelvtanfolyam A nap kulturális programja Csontváry-poszterkiállítás a galériában Gyömrön, 16 órától: a kerá­miaszakkör foglalkozása. Monoron, 13-tól 18-ig: a Nemzeti Galéria Csontváry- poszterkiállítása (a Vigadó fe­letti kiállítóteremben), A né­met nyelvtanfolyam 17 órakor kezdődik. Pilisen, 10-től: logopédia­tanfolyam (az 1. számú óvo­dában), 18-tól: a magnós és ifjúsági klub foglalkozása. A moziban, 17-től: Leszámo­lás a kocsmában. Üllőn, 17-től: a citeraszak- kör próbája. Vccséscn, 15.30-tól és 17-től: művészi torna (az óvodákban), délután öt órától német nyelv- tanfolyam haladóknak. gondos kalkulálásra. Min­dennap 600 adagot kell elő­állítani a konyha rendelkezé­sére álló napi 7 ezer forint­ból — mondta az élelmezés­vezető. Az irodában — Helybe és Maglód-nyara- lóra három óvodába és há­rom iskolába szállítjuk az ételt egy csukott gépkocsival. A nyersanyagot a Ceglédtej- től, Monorról a FÜSZÉRT-tői, a ZÖLDÉRT-lerakattól, s a he­lyi ÁBC-ből szerezzük be. Az ABC-ben a fűszereket vásá­roljuk. Nyaranta a maglódi iskolakerttől is kapunk zöld­ségféléket. Van helybeni fel- vásárlási lehetőségünk is. Igaz, egyelőre csak a diót vehetjük meg a kistermelőktől, de jö­vőre szeretnénk zöldséget és gyümölcsöt is felvásárolni. Jó minőségű a maglódi dió, a zöldség, a gyümölcs, és való­színűleg olcsóbban is jutunk majd hozzá, mintha máshon­nan szereznénk be. A terjengő, kellemes kony­haszag általában szép emlék­képeket ébreszt az emberben zord téli időben. A terített asztal ízeinél, illatánál, a jó tüzes bor zamatánál, a duru­zsoló kályha melletti baráti beszélgetésnél talán nincs is nagyobb élmény a téli ott­honokban? A terített asztal, a tüzes bor, ha hiányzott is, nem úgy a kellemes meleg, s a remek il­latok a főzőkonyhában, majd nem sokkal látogatásunk után több mint félezer gyermek asztalán a gőzölgő finom étel. Odakünn Odakinn a szélrohamok erő­södtek, csípősek lettek. Meg­szűntek az olvadós csurgá- sok. A kásás tócsák felszíni* ropogósra kérgesedett. A szál­lingózó dara zizegve csúszott a betonjárdán az út jégbor­dáin ... Aszódi László Antal Ecseri változások Egyre rangosabb események Két üvegtervező hasznos tanácsai Néhány langyos év után is­mét pezsgő kulturális élet bontakozik ki Ecseren. A nemrégiben átadott művelődé­si ház egyre rangosabb ese­ményeknek ad otthont. Ez a sorozat jövőre is foly­tatódik. Január 3-án nyílik meg a két üvegtervező mű­vész, Kovács Júlia és Szilágyi András kiállítása. Az üvegről, a porcelánról, a kerámiáról és mgs iparművészeti dísztárgyak­ról a két alkotó január 8-án előadást is tart, s egyben hasz­nos tanáccsal is szolgál a la­kás esztétiikus berendezéséhez. A kiállítást január 31-ig lá­togathatják meg az érdeklő­dők. Kezdő szakemberek A szaktudás kamatozik... Már a leltárra készülődhetnek A Ferihegy Tsz üzemgazda­sági osztálya tavaly szeptem­berben vált önálló osztállyá. Akkori létszáma öt fő volt. Jelenleg nyolcán dolgoznak ezen a fontos területen, öten főiskolát, illetve egyetemet, hárman pedig szakközépisko­lát végeztek. Az osztály szak- képzettségi szerkezete tehát jónak mondható. Az üzemgazdász! gárda fia­tal, ezen a szakterületen kez­dő szakemberek alkotják az osztályt. A kezdet kezdetén a termelőszövetkezettel való is­merkedés, a szabályzatok meg­ismerése, kisebb mérvű elem­zések, rendezvények szervezé­sében való részvétel jelentette munkájukat. A tavalyi év végén az osz­tály komoly munkába kezdett. Összegyűjtötték és adaptálták az 1979-es zárszámadás ada­tait, részt vettek az idei ter­Rohan az idő Elavul, mi egykor korszerű Csak kívülről tűnik elhanyagoltnak volt A szomszédos új házak mellett szinte Hamupipőkének tűnik a Matuzsálem korú épület, ahol a Monorvidéki ÁFÉSZ 6. számú boltja üze­mel. A szűkös eladótér ottho­nos tisztasága,, gondos rende­zettsége bizony erőfeszítést kíván a bolti dolgozók hétta­gú Dobó Katica aranykoszorús szocialista brigádjától. o A raktártér szűk volta nem teszi lehetővé a korszerű kon­téneres szállítás, raktározási forma bevezetését. A nagy testi erőt kívánó árumozgatás megszüntetése ebben' az üz­letben szinte megvalósíthatat­lan álomnak tűnik. A havi forgalom mégis eléri a 8—900 ezer forintot, bizony sokat kell talpalni, cipekedni, amíg be­fizetésre kerül ez az összeg. A nehézségek ellenére ki­alakult a vásárlói törzsközön­ség részint azokból, akik alig egy évtizede a község akkor még legszebb boltjának is­mert hatosba úgy óvakodtak be, mintha tilosban járnának. Itt valósult meg ugyanis Ül­lőn először a haladottabb áru­sítási forma, az önkiszolgáló módszer. Nem csoda hát, ha a tájé­kozatlan vásárló topogott, csoszogott az üzlet közepén a mennyezeti tükrök alatt. Nem tudta, mit hol talál, mit hol kap. A kis közösség azonban szinte kézenfogva átsegítette a szokatlan nehézségen, s ma már úgy mozognak az árukkal megtömött konzolok, hűtőal­kalmatosságok között, mintha otthon lennének. © — A brigád minden tagja képzett kereskedelmi dolgozó — hangoztatja Kökény Sán- dorné üzletvezető —, az ári|- ellátás kiegyensúlyozott, a vá­laszték mindig elegendő a sa­játos vásárlási igények kielé­gítésére, csupán most a fog­krémellátás nem folyamatos. A Vegyianyag Nagykereske­delmi Vállalat az, aki hiányo­san és pontatlanul szállít. Biz­tos, ott tépett lapú naptárt használnak. — A FÜSZÉRT-tel és más szállítq vállalatokkal kiépült gyümölcsöző, jó kapcsolatnak köszönhető, hogy minden új és nehezen beszerezhető áru­cikket az elsők között kap meg, az üzletben nincs hiány diabetikus készítményekből, árusítanak már hússal és májjal dúsított új összeállítású bébiételeket is. Ebben az üz­letben hihetetlenül sokan megfordulnak, a tágas parkoló különösen nyáron állandóan teli idegen rendszámú autók­kal, de sokan vannak azok is, akik az átmenő forgalomban vesznek részt. Különleges kényes igényű turisták eseten­ként szinte megszállják, elle­pik a boltot, az árukészlet mennyiségét, választékosságát, a kiszolgálás minőségét kifo­gás, zokszó még nem érte. Pedig az épület az út túlolda­láról nézve eléggé kopott, el­hanyagoltnak látszik, rogyado­zik a tető, hullik a vakolat. vek előkészítésében, kiértékel­ték a prémiumfeltételeket, a szocialista munkaversenyt és a brigádmozgalmat. Valamennyi dolgozó részt vett az 1979-es leltározásban is. A szövetkezet gazdálkodásá­ban jelentős szerepet töltött be az üzemgazdasági osztály elemző tevékenysége, melyet eddig a következő területeken kamatoztatott: az ÁFOR-tevé- kenység gazdaságosságának vizsgálata, a zöldségtermesz­tés értékesítésének alakulása, a gombai üszőnevelési társu­lás gazdaságossági vizsgálata, az élelmiszeripari tevékenység értékesítésének alakulása, ház­tájiba kihelyezett szarvasmar­hatartás gazdaságossági elem­zése, az 1979-es önköltség részletes kimunkálása. Minden hóhap közepéig el­készítik a bérszínvonal ki­munkálását, főágazatonként és ágazatonként szükség szerinti adatszolgáltatást végeznek. Havonta elemzik a belkeres­kedelmi tevékenységet, napon­ta vezetnek az információ- áramlás és tájékozódás köny- nyítése érdekében tablókat és grafikonokat. Ugyancsak az üzemgazdasági osztály végzi a tsz épületeinek és gépeinek leltározását, azonosítását. Hamarosan ismét hozzálát­hatnak ehhez a feladathoz. © A nagy forgalmú főútvonal és az üzlet forgalma szinte megkívánja, hogy a község központjában korszerű, muta­tós élelmiszerbolt létesüljön. Ezzel a beruházással nem­csak a község képe válna szebbé, hanem a kereskedelem színvonala is megközelítené az igény szerinti szintet. Kiss Sándor Kisiparosok Koros mesteremberek A munkában megfáradt, idős kisiparosokról sem feled­kezik meg a KIOSZ monori járási szervezete. A napokban fehérasztal melletti beszélgetésen látták vendégül a koros mesterembe­reket, s természetesen nem­csak a múltról, hanem a je­lenről, s jó néhány szakma utánpótlásának gondjairól is szó esett a baráti hangulatú kis ünnepségen. ISSN 01 S3 — 2551 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom