Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

1980. DECEMBER 30., KEDD x/limm 3 Elhunyt Somogyi Miklós Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Somogyi Miklós elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Szakszervezetek Országos Taná­csának tagja, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő szemé­lyisége december 28-án elhunyt. Somogyi Miklós elvtárs temetése 1981. január 7-én, szerdán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkás- mozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munka­társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA MAGYAR SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA MAGYAR PARTIZÁN SZÖVETSÉG Somogyi Miklós 1896. szép- kitüntetés: a Magyar Népköz- timber 14-én született, Adony- társaság rubinokkal ékesített ban, kubikos családból. Acs- Zászlórendje. szakmát tanult, majd külföl­dön gyarapította szakmai tu­dását, hazatérte után pedig — mivel kitört az első világhá­ború — bevonult katonának. A legkegyetlenebb ellenfor­radalmi időszakban, 1920-ban lett párttag, szakszervezeti munkássága is ettől számítha­tó. Következetes, alkut, félel­met nem ismerő ember lévén, a munkásmozgalomba való be­kapcsolódása pillanatától a leghatározottabb baloldali po­litika híve volt mind a szo­ciáldemokrata pártban, mind a szakszervezetben. A felszabadulás után mint az MKP tagja továbbra is szakszervezetében dolgozott, Az ellenforradalmi harcok idején újra tanújelét adta bá­torságának, a párt iránti tö­retlen hűségének. Részt vett a rend helyreállításában. A lázadás leverésével egy- időben részt vett a párt újjá­szervezésében is. Évekig a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöke volt, s kez­dettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságának, és éveken át a Politikai Bizott­ságnak, valamint az ország- gyűlésnek. Mint a SZOT elnöke 1965- ben nyugdíjba ment, de to­vábbra is több magas tisztsé­get viselt és tagja volt a párt Központi Bizottságának. NyolcvanadikíszUleíéslBjapjÉú. egész népünk szeretetét, meg­becsülését fejezte ki a magas Exportszerződések Több külkereskedelmi válla­lat még az év utolsó napjai­ban is szerződéskötésekkel realizálta korábbi tárgyalásait, A Mogürt külkereskedelmi vállalat, miután a közelmúlt­ban legnagyobb szocialista partnereivel aláírta a jövő évi járműipari kooperációkat és az autóbusz-exportszerződése­ket, most a görög főváros, Athén közlekedési vállalatá­nak vezetőivel szerződött 200 Ikarus városi autóbusz szállí­tására. A 12 millió dollárt is meghaladó megállapodás alap­ján pótalkatrészeket és ga­rázsipari felszereléseket is ex­portálnak jövőre Görögország­ba. Felmentés és kinevezés Dr. Ildik Sándor Pást motjys áj rendőrfőkapitánya Tegnap délután a Pest megyei Rendőrfőkapitányság parancs­noki állománya előtt tájékoz­tatót tartott dr. Horváth Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, belügymi­niszter. Az eseményen megje­lent dr. Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára, Gál Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zető-helyettese, Vágvölgyi Jó­zsef, a Pest megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese, dr. Csernok Gyula, a megyei bí­róság elnöke, dr. Major Miklós megyei főügyész és Kis Lajos rendőrezredes, BM-esoportfő- nök. A belügyminiszter dr. Honti János vezérőrnagynak, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság vezetőjének eredményes mun­kássága el ismeréséül arany­tőrt adományozott. A leköszö­nő főkapitányt az Elnöki Ta­nács a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrenddel tüntet­te ki. Pest megye új rendőrfőka­pitányává a. belügyminiszter tír. Ilcsik Sándort, a megyei pártbizottság eddigi osztályve­zető-helyettesét nevezte ki, ezredesi rendfokozatban. A Pest megyei pártbizottság nevében dr. Arató András kö­szönt el dr. Honti Jánostól, majd a távozó és a leendő rendőrfőkapitány mondott rö­vid beszédet. R r._Borv.ttt». fctván .belügyminiszter köszönti a távozó és a hivatalba po iíj“íen’SorfoüahTtányt. Mellette, balról jobbra: dr. Ilcsik Sándor, Gál Ferenc, Simon János, dr. Rácz Ferenc, dr. Arató András és dr. Honti János Riasxfétsengő, pófp&faek Gázkészüléket is szerei a Geika Négy évvel ezelőtt alakult meg a Gelka Pest megyei képviselete, amely most már igazgatóságként működik. Ez idő alatt létrehoztak tíz ve­gyes profilú szervizt — ahol a villanyborotvától a színes té­véig mindent javítanak —, 9 fi ókszervizt és 157 címfelvevö helyet. Ez utóbbiakkal szer­ződéses viszonyban állnak; a címfel vevő kihoz hetenként — túraj á ra than — eljutnak a szerelők, s utána mennek a megadott címre: elhárítani a hibát. Minőség és profilbővítés Az 1981-es esztendő sok újat hoz a Gelka Pest megyei igazgatóságának életébe; il­letve az ügyfelek, a megren­delők kiszolgálásába. A Gel- ka eredendően a lakossági szolgáltatások elvégzésére hi­vatott, ám — valljuk be —, énnek a hivatásnak nem min­dig tudott hivatása magasla­tán eleget tenni. A legna­gyobb jószándék éllenére sem. Merthogy bizonyos feladatok megoldásához nem elegendő a szándék. A gyárakból kibocsátott és általunk, fogyasztók által meg­vásárolt termékek jó része gyakran szorult javításra. Az utóbbi egy-két évben azonban, mintha javult volna a gyári minőség — legyen szó tele­vízióról, mosógépről vagy egyéb, ma már köznapinak tekinthető eszközről —, s így a gelkásoknak is kevesebb munkájuk akadt. Ennek voltaképpen minden­ki örülhet: elsősorban a ké­szülék vásárlója, de a népgaz­daság is. Érdekes módon, a javító-szolgáltató ágazatban gondot okozott — átmeneti­leg — a megrendelések csappanása. Némi fejtörés után azonban új munka után néztek. Az előbbi négy év­ben sem voltak vesztesége­sek; ám jövőre már megeshe­tett volna... Komplex szolgáltatás Piszter István igazgató és Bába József műszaki vezető tájékoztat az újdonságokról: Január elsejétől megkezdik az elektromos vezetékek, be­rendezések érintésvédelmi mérését és a feltárt hibák ja­vítását. Ez komplex szolgál­tatás lesz, elsősorban a közü- 1 eteknek, amelyek számára kötelező az évenkénti bizton­ságtechnikai felülvizsgálat. A másik: januártól vállal­ják a vagyonbiztonsági beren­dezések szerelését, javítását, felülvizsgálatát, karbantartá­sát. A közületek és a lakosság számára egyaránt. Például: a boltokban, vendéglőkben olyan érzékelőket helyeznek el, amelyek hanggal vagy fény­nyel jelzik a betörést, az ajtó és az ablak törését, a hő emelkedését (tüzet) — netán egy közeli házban, ahol éjjeli ügyeletet tartanak, csengőszó figyelmeztet a behatolásra. Pénztárakhoz, páncélszekré­nyekhez ugyancsak felszerel­nek riasztót. Magánautókban vészdudát és uészvillogót he­lyeznek el. Legfontosabb tevékenységi körük januártól: a propán­bután gázkészülékek szereié se, javítása és karbantartása. Ez Pest megyében csaknem 340 ezer fogyasztót érint. (Míg a televízióelőfizetők száma 220 ezer körül jár.) A Tigáz- zal megállapodtak, hogy a Gelka átveszi az új gázpa­lackok és készülékek telepí­tésének — vagyis: kihelyezé­sének, felszerelésének — gond­ját, s a második, azaz pótpa­lackokat is a Gelka adja. Ma­gyarán: ezután a Tigáz a pb- palackokat csak tölti és a cseretelepekre szállítja. Ésszerű munkamegosztás in­dokolja ezt: a pb-gázfogyasz- tók ellátása tipikusan lakos­sági szolgáltatás. Ugyanabban a lakásban megjelenik a gel- kás, aki a mosógéptől a tá­véig mindent megjavít, s tíz perc múlva a gázszerelő ... Miért? A Gelka Pest megyei igazgatósága több mint húsz gázszerelőt vett át a Tigáztól — munkakönyvük beszélgeté­sünkkor éppen az igazgató asztalán feküdt —, s a táv­lati elképzelések szerint eltű­nik a műszerészek és a gáz­szerelők közötti szakmai kü­lönbség: univerzális szakem­berré képezik ki valameny- nyit. A villanykapcsolót, a hűtőszekrényt vagy a gázké­szüléket — a lakásban levő valamennyi elektromos beren­dezést és gépet — meg tudják majd javítani. Hol lehet a hibát bejelen­teni? A megye 143 gázcsere­telepén és a Tigáz központi telefonszámain továbbra is — és ezek mellett: valamennyi Gelka-szervizben és címfelve­vő helyen. A szerelők heten­ként végigjárják a megadott címeket, a legeldugodtabb községekben is. Felülvizsgálat is Nyáron a megye két nagy üdülőkörzetében — Dunaka­nyar, Ráckevei-Duna-ág — táblákat helyeznek el, ame­lyek felhívják a figyelmet a szolgáltatás bővülésére. A fő­városi lakosok, akiknek mondjuk Leányfalun vagy Ráckevén van üdülőtelkük, értesülhetnek arról, hogy pro­pán-bután készüléküket a Gelka emberei javítják ez­után. Egyébként: e készülé­kek műszaki felülvizsgálata ötévenként kötelező, s a fe­lülvizsgálatot az üzemeltető­nek kell kérnie. Ezután a Gelkától. Pahídi József A községi partbizottságok váltóié szerepben A Pdiiikai Bizottság 1972. március 21-i határozatának következetes végrehajtása to­vább növelte a községi pártbizottságok je­lentőségét, szerepét a párt politikájának meg­valósításában. E páriszervek munkájának tej- lődését segítette, hogy növekedett a testületi tagok eszmei-politizai felkészültsége^ rend­szeres a pártmunka tervezése. A feladatok végrehajtásában mind szélesebb társadalmi összefogás tapasztalható. Az irányító mun­kában jobban érvényesül a differenciáltság, melyben megkülönböztetett figyelmet kap az alapszervezeti munkd színvonalának emelé­se. Ennek hatására tovább nőtt az alapszer- vezetek önállósága, valójában területük po­litikai irányítójává váltak. Az utóbbi években sokat változott a köz­ségek társadalmi arculata, a politikai munka körülményei. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek fokozatosan megerősödtek, sok helyen egyesültek, ezáltal optimálisabb nagy­ságrendű, az anyagi és szellemi erőket haté­konyabban koncentráló gazdaságok jöttek létre. r A megváltozott gazdasági körülmények ha­tására megnóvexeaett a községi pártbizott­ságok gazoaságpolitikai irányi io es ellenőr­ző muozájánaz szerepe, jelentősege. Tevé­kenységük kétirányú. Biztosítják a közpon­ti, megyei, jáhási pártszervek gazdaságpoliti­kai határozatainak végrehajtását és po.itikai eszkozöKkel irányítják a közsegrejlesztésnez, a lakosság ellátásához, a szolgáltatások javí­tásához kapcsolódó számos tennivalót. A községi pártbizottságok is .gondoskodnak arról, hogy az irányításuk alá tartozó terü­leten megismerjék a központi, megyei, járá­si határozatokat és a gazdálkodó szervek, termelési terveiben visszatükröződjenek a népgazdasági terv főbb követelményei, érvé­nyesüljön a központi akarat, a társadalmi ér­dek elsüdlcgessege. A községi pártbizottságok gazdaságpoliti­kai tevékenységében egyre nagyobb teret kap a közsegfejlesztési munka. A lakosság megnövekedett igényei a kereskedelmi, kom­munális, szociális ellátásban, a lakásépítésben és a szolgáltatások területén indokolják, hogy a pártbizottságok érdemben foglalkozza­nak ezekkel a kérdésekkel. Ez azért is szük­séges, mert a tervszerű, tudatos fejlesztés el­lenére a problémák újratermelődnek, így széles körű társadalmi összefogásra van szükség á Iálróhalyek fejlesztése, szépítésé ér­dekében. A pártbizottságok részt vesznek a középtávú és éves fejlesztési tervek kimun­kálásában, a beruházások rangsorolásában és a kivitelezési feladatok megvalósításában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az éves munkaprogramok jól orientálják a pártszer­vezeteket, a tanácsokban és a tömegszerve­zetekben dolgozó kommunistákat a kiemelt feladatok végrehajtására. Az ipar vonatkozásában elsősorban egy-egy nagy fontosságú termák mennyiségi és minő­ségi gyártására irányítják a figyelmet. Ki­emelt feladatként jelölik meg a hatékonysá­gi mutatók, a beruházási tevékenység javí­tását. A mezőgazdasági termelés feladatai ■ kö­zül elsősorban az alaptevékenység ágazatai­nak fejlesztésére ösztönöznek, mindenekelőtt a gazdaságosság javítására, a ráfordítások .csökkentésére, a technológiai fegyelem betar­tására. Az állattenyésztésben elsősorban a szarvas- marha-tartás, a sertéstenyésztés és a barom­fitartás áll a községi pártbizottságok mun­kaprogram jának középpontjában. Dunavar- sányban a tejtermelés, Hernádon a barom­fitartás, Pátyott a sertéstenyésztés kiemelt feladat. Tevékenységükben kiemelt figyelmet for­dítanak a községfejlesztési munkára. Tétele­sen tartalmazzák a községi feladatokat a lakásépítés, a közmű-, a gyermekintézményi, az egészségügyi, kereskedelmi, közművelődési hálóZat fejlesztése terén. E feladatok mellett megjelölik az üzemekben, szövetkezetekben működő pártalapszervezetek, a KlSZ-szer- vezetek feladatait. Ugyanakkor mozgósítják a tömegszervezeteket, szocialista brigádokat, a községek lakosságát is. A több éves tepsszt^lat azt mutatja, hogy jól orientálják a pártszervezeteket, a taná­csokban és a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat a kiemelt feladatok végre­hajtására. A községi pártbizottságok a helyi tanácsokkal közösen foglalkoznak a lakosság ellátásának kérdéseivel. Pest megyében az állami kisikereskedelmi vállalatok mellett a községek ellátásában jelentős tényezők az általános fogyasztási és értékesítő szövetkeze­tek (Áfész). A falun élő lakosság is egyre inkább igénybe veszi a különböző szolgáltatásokat. A párt- és tanácsi szervek számára nem kis gondot okoz a jelentkező igények kielégítése. A pártbizottságok részt vállalnak abban, hogy a szövetkezetek és a magánkisiparosok szélesítsék szolgáltatásaikat. Ennék hatására az utóbbi években, főleg az agglomerációs övezet nagyközségeiben javult a lakossági szolgáltatás színvonala és több kisiparos is megkezdte ez irányú tevékenységét. A köz­ségi pártbizottságok javaslatai alapján a ta­nácsi szervek elsősorban azt biztosítják, hogy a kisipari tevékenység is egyre inkább a la­kosság sokrétű igényeihez igazodjon. A községi pártbizottságok gazdaságpoliti­kai tevékenységét jól szolgálja a rendszeres koordináció. Ez a községekben kétirányú munkát jelent. Egyrészt a pártbizottságok koordinálják a Helyi gazdálkodó szervek egymás közötti kapcsolatát, másrészt előse­gítik az üzemek, szövetkezetek és a közsé­gek együttműködését a közös feladatok meg- oldásáoan. A Politikai Bizottság 1972. márciusi hatá­rozata alapján általános gyakorlattá vált, hogy a községi pártbizottságok évenként egy­két alkalommal koordinációs megbeszélést tartanak a területen működő gazdálkodó szervek párt- és gazdasági vezetőivel. E ta­nácskozások lényege a kölcsönös tájékozta­tás a tervidőszak elvégzett feladatairól, il­letve a tennivalókról. Az állami jogszabá­lyok adta keretek között egyeztetik a mun­kaerő-gazdálkodás, a foglalkoztatás és a bérpolitika helyi kérdéseit. Az ilyen irányú egyeztetések hozzájárulnak az üzemek, szö­vetkezetek gondjainak, feladatainak jobb megismeréséhez, az együttműködés feltéte­leinek kialakításához, a hatékonyabb gazdál­kodáshoz, bizonyos értelemben a kooperáció és a készletgazdálkodás lehetőségeinek fel­tárásához. A kcordinaciotan különös hangsúlyt kap, hogy a gázdáutodo szervez részt vegyenek a köiüégiejieuztesoen. A Politizál Bizottság ha­tározata a gyaZorratoan úgy érvényesül, hogy a Községi pu.i loizotisagok Kc*.uemenyeze— sere egyre toon üzem, ipari es mezőgazdasá­gi szövet.tezet vesz reszt a községek sokolda­lú fejlesztésében, az ellátás javításában, a keresicedcimi hálózat es a szc igaitatások biz- tosításáoan. Ma mar a gazdálkodó szervek nagy többsége nem idegenkedik az ilyen jellegű anyagi beiektetésektól, nem hagy­ják magukra a helyi párt- és tanácsi veze­tést. A megye községemen számos intézmény jött létre ilyen közös összefogással. Példaként említem Szigeiszentmiklóson az ABC-áruhá- zlat, a 100 személyes óvodát és a húsfeldol­gozó üzemet, melyeket a termelőszövetkezet segítségével hoztak létre. Kiskunlacházán a három termelőszövetkezet anyagilag közre­működött az új 8 tantermes általános iskola, óvoda és bölcsedé létesítéséhez. Solymáron a PEMÜ, Budaörsön a MEZEPSZER anyagi hozzájárulásával óvodát, Törökbálinton a Mechanikai Művek és az állami gazdaság segítségével lakásokat építettek nagycsalá­dosok részére. Ez'ek és más példák is bizo­nyítják, hogy a társadalmi összefogásban nagy lehetőségek vannak, melyeket a községi pártbizottságok többsége jól hasznosít a fej­lesztésben, helyesen kezdeményezi az így megnövkedett anyagi erőforrások célszerű felhasználását. A községekben működő, főleg ipari jellegű gazdálkodó szervez irányító központja több­ségében a községen kívül van. * A községi pártbizottságok gazdaságpolitikai munkájá­ban 1972 óta erősödött az a gyakorlat, hogy az üzemak, szövetkezetek gazdálkodásáról, fejlesztési céljairól, a káderkérdésekről a központok párt- és gazdasági vezetőivel kon­zultálnak, közös álláspontot alakítanak ki. Ez nemcsak a községi pártbizottságok jobb tájékoztatását jelenti, hanem érdemi rész­vételüket ai említett kérdések tisztázásában. Az utóbbi években a gazdaságpolitikai tá­jékoztatás és agitáció fejlődött, sokoldalúbbá vált. Pártfórumokon, pártnapokon, politikai vitakörökben, falugyűléseken, a társadalmi szervek rendezvényein, a megyei sajtó útján széles körű a lakosság tájékoztatása és moz­gósítása. A párttagok, tanácstagok és a tár­sadalmi szervek aktivistái több helyen, pél­dául a váci járás községeiben agitációs cso­portokban szervezik a lakosságot közhasznú társadalmi munkára. Az a tapasztalat, hogy a községi pártbi­zottságok ezirányú munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók, a lakosság nagy többsége reálisabban ítéli meg népgazdasá­gunk helyzetét és átérzi a fegyelmezettebb, hatékonyabb munka szükségességét. A szö­vetkezetekben erősödött a közöstulajdonosi szemlélet, a közös vagyon védelme és meg­becsülése. A nevelő, tudatformáló, mozgósí­tó tevékenység hatására ma már egyetlen társadalmi réteg sem közömbös lakóhelye fejlesztése, szépítése iránt. A gazdaságpolitikai agitáció továbbfejlesz­tése érdekében a községi pártbizottsá­gok munkájában szükséges, hogy az agitáció hatékonyabban segítse az egységes szemlélet és cselekvés erősödését. Szálljon szembe a még fellelhető közömbösség, az egoizmus, a munka nélkül szerzett jövedelem ellen. Gyorsabban és rugalmasabban reagáljanak a felmerülő gazdasági kérdésekre. A dolgozó­kat, a lakosságot foglalkoztató problémák­ra a párt politikájának ismeretében időben, öntevékenyen, najgyobb határozottsággal rea­gáljanak. Politikai irányításukkal a gazda­sági vezetők legyenek a központi és a helyi gazdasági döntések első számú propagálói és agitátorai. A tömeasze-vezetekben és tömeg- mozgalmakban dolgozó kommunistákat, pár­ton kívüli társadalmi aktivistáikat rendsze­resen készítsék fel az aeitációs munkára, az időszérű politikai, gazdasági feladatokra. SÖRÖN SÁNDOR, az MSZMP Pest megyei Bizottsága osztályvezető-helyettese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom