Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1980. DECEMBER 29., HÉTFŐ Az első tapasztalatok Csökkent az átmenő Vártuk, hogyne vártuk vol­na ezen az őszön az M3-as autópálya második, Gödöllő— Hatvan közötti szakaszának át­adását. Két szempontból is. Ami a gödöllőieket illeti, már az első szakasz megnyitása azt jelentette: csaknem húsz perccel közelebb kerültek a fővároshoz, vagy hogy ponto­sabban fogalmazzunk, az autó­pályán most már tíz-tizenöt perccel közelebb kerültek a fővároshoz, vagy hogy ponto­sabban fogalmazzunk, az autó­pályán most már tíz-tizenöt perc alatt elérhető Budapest negyedik kerülete. Másrészt, amiben már a gyalogszerrel közlekedők is érdekeltek: az új út csökkentette a városi átmenő forgalmat. Ebben a közúti forgalom irányítói, szer­vezői is reménykedtek. Európai úthálózat Az elképzelések egy része teljesült, ami persze nem je­lenti azt, hogy akár az autó­sok, akár a gyalogosok számá­ra könnyű sétának számítana a régi 3-ason, a 30-as úton vé­gigmenni, azt járművel vagy gyalogosan átszelni. Egyebek közt erről is szó volt a városi­járási közlekedésbiztonsági ta­nács elnökségének legutóbbi ülésén, ahol Baranyi Árpád az autópálya-mérnökség vezetője is beszémolt tapasztalataikról, s már az M3-as pálya máso­dik szakaszának forgalmi hely­zetéről is szólt. Mint ismeretes, a városun­kat, s községeinket kikerülő M3-as létesítését mindenkép­pen indokolta, hogy a Buda­pestről kiinduló főutak közül a teherforgalom a 3-as úton volt a legnagyobb? Már a het- 'venes évek elején megfigyel­ték, amit aztán a forgalom- számlálás adatai is bizonyí­tottak, hogy nem véletlenül voltak a főúton gyakoriak a torlódások. A túlterheltség egyértelműen sürgette, hogy mihamarabb hozzálássanak az autópálya építéséhez, amely a mondot­takon kívül azért is fontos volt, mert teljes kiépítése ese­tén Észak-Magyarország ipari vidékeit is közelebb hozza, ha­marabb elérhetővé teszi. Az M3-as Gyöngyös, Mezőkövesd érintésével, Eger, Leninváros, Miskolc, Kazincbarcika, Ózd és Nyíregyháza irányába is ja­vítja majd a közlekedést, és segíti a Mátra és a Bükk üdü­lőhelyeinek megközelítését. Ködben is könnyebb Ezenkívül az M3-as fontos része lesz az európai útháló­zatnak is. Különösen Csehszlo­vákia és a Szovjetunió irányá­ba gyorsítja majd meg a nem­zetközi forgalmat, hiszen ré­sze az E96 jelű, Zágrábot Kas­sával összekötő útnak. No, de maradjunk most már inkább házunk táján. Amint azt Baranyi Árpád elmondot­ta. s ez egyelőre csak becsült adat: az autópálya második szakaszának átádása óta a tá­volsági forgalomnak mihtegy kilencven százalékát vette át a hármas főúttól az autópálya, Különösen most jelentős az, hogy sok jármű vezetője szá­mára kiiktatta a Gödöllő— Aszód közötti ködös, roppant veszélyes útszakaszt. Bármilyen kellemetlen a sű­rű ködben járművet vezetni, sokat számít, hogy az autópá­lyán természetszerűleg nincs szembejövő forgalom, illetve az teljesen elhatárolt egymás­tól. Á forgalom nagyságára különben jellemző, hogy egyes hét végi napokon elérte, gyak­ran megközelítette az M7-esét. Ez most már egyre nagyobb figyelmet igényel az autópá­lya-mérnökség ügyeleteseitől, hiszen a rpegnövekedett for­galom jobban, igénybe veszi a létesítményt, esetenként több az elromlott jármű is. Bizo­nyos mértékig gondot okoz ilyenkor, hogy ahol a pályán kapaszkodósáv van, ott nincs leállósáv. Ennek hiányát sok­szor érzik. Bevált, s rendkívül sok elő­nye van az először itt alkal­mazott érdesített homokaszfalt­burkolatnak. Ezen esőben, lar tyakban sokkal biztonságo­sabb a közlekedés, mint a si­ma aszfaltutakon. Havazáskor, főképpen pedig ' jegesedéskor, fagyban változatlanul nagy figyelemmel kell rajta vezet­ni. Némi hátránya ennek a konstrukciónak, hogy a hó, a jég elolvadása után tovább nedves marad az érdesített út, mint a hagyományos. Szóltunk arról, hogy bizo­nyos időszakokban megszapo­rodnak az elromlott autók, s ahol nincs leállósáv, körül­ményesebb a kényszerű vára­kozásuk. Sokat segítene a helyzeten, ha volna már ezen az autópályán is segélykérő telefon. Ha volna, előbb lehet­ne értesíteni az autóklub sár­ga angyalát vagy más műsza­forgalom ki segítséget nyújtót kérni. A telefont azonban előrelátható­lag csak öt év múlva tudják felszerelni. Szórás, kotrás Az autópálya-mérnökségen, amelyhez most már negyvenöt kilométer üzemeltetése tarto­zik, ötven-hatvan ember dol­gozik. Különösen a tél teszi próbára őket, de van munká­juk más évszakokban is, hi­szen a létesítmény fenntartása sem kis gond. Ä hóeltakarí­tást nyolc sószóróval, tíz hó­kotróval és két hómaróval ké­pesek elvégezni. Ehhez tar­tozik, hogy a hómarókat az idén még nem kellett hasz­nálniuk. nélkülük is gyorsan megtisztították a pályát. Je- gesedés, jégborda azonban az M3-as pályán való közlekedést is egy hétig lassította, a belső sáv tovább maradt jeges. Egyébként ezen a télen az M3-on nem volt útlezárás, kü­lönlegesen nehéz helyzetben erre is sor kerülhet. Műszaki felkészültségük olyan, hogy a hóeltakarítási egy-másfél órán belül képesek megoldani, ki­véve, ha nem nagyon hosszan tartó a havazás. F. I. A kongresszusra készülő népfrontmozgalom Gödöllőn is fontos szerepet tulajdonít a tanáccsal való együttműködés­nek. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a városi ta­nács kapcsolatai az elmúlt esztendőkben tovább erősöd­tek, ezt állapította meg a HNF nemrégiben megtartott városi küldöttértekezlete is. Az együttműködés alapja az az új megállapodás, amely azonban nem tartalmazhatja a sokoldalú és mindennapi közös munkálkodás vala­mennyi elemét. A közösen kidolgozott el­veknek megfelelően kölcsönös a testületi üléseken való kép­viselet s így az alaposabb tá­jékozódás és tájékoztatás. Évente 2—3 alkalommal együttes ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága és a népfront városi elnöksége, amelyeken a legfontosabb közös témákat, például a városfejlesztés kérdéseit, a nő- és ifjúságpolitika idősze­rű gondjait és eredményeit beszélik meg. Közösen tartották meg azo­kat a körzeti tájékoztatókat is, amelyeken az esedékes tervekről, a tanácstagi be­számolók előkészítéséről, a társadalmi munkaakciókról volt szó. Krónikások figyelmébe Bartók a Galga mentén Miért nem jelentkezett a tanú Bartók Béla születésének századik évfordulóját ünne­peljük jövőre, s bátran mond­hatjuk, nemcsak az országban. Hiszen nap mint nap kapjuk a híreket, hogy szerte a vi­lágban hogyan emlékeznek meg népünk nagy fiáról, a ze­neszerzőről, népdalgyűjtőről, pedagógusról, humanistáról. A rádióban kétszer Várható, hogy a Galga völ­gye is kiveszi részét a méltó ünneplésből, hiszen Bartók, mint népdalgyűjtő, ezen a vi­déken is működött. Galgamá- csai gyűjtőmunkájáról Van- kóné Dudás Juli Falum, Gal- gamácsa című művében ol­vashatunk. Gödöllői gyűjtésé­ből ismerjük a Gödöllei piac­téren szól a muzsika című dalt, amelyet a Városi-Egye­temi Vegyes Kórus is többször műsorára tűzött Üjváry Géza karnagy vezényletével. Na­gyon érdekes adatot közölt Bartók Béla túrái működésé­ről dr. Volly István népdal­gyűjtő tanár, aki negyven éve ismerkedik a Galga menti népdalokkal. Tura-Harasztpusztán kezd­te el a népdal-lonografálást az ifjú Bartók, 1906. június 29-én. Érdekes, hogy márvány­táblát mégis Békésen állítot­tak először ebből az alkalom­ból, minden bizonnyal azért, mert a túrái gyűjtést nem tudták élő tanúval igazolni. Kovács László, a turaiak Kos- suth-díjas népművelője, aki énekóráin mindig emlegette Bartók első fonográfdalosát, Kocsi örzsit, de úgy, mint aki már nem él. Az egyik tanít­ványától megtudta, a hír ha­mis, igenis él. A gyerek rögtön szaladt is Kocsi örzsiért, aki a nagy­anyja volt, s aki vidáman jött is. De holt volt addig, hiszen a Magyar Tudományos Aka­démia népzenekutató csoport­ja is kerestette már. Túrán nem tudott róla a hivatalos kimutatás, persze mert nem is Túrán, hanem 5 kilométerre, Pótharasztpusz- tán lakott. De amikor beköl­tözött a faluba, rögtön előke­rült a tanú, aki aztán a rá­dióban kétszer is elmondta, miképpen állt Bartók fonog­ráfja elé, s hogyan kezdte el biztatására: Ablakomba, abla­komba besütött a holdvilág. Közkinccsé tehetik Ha a községben lakik, min­den bizonnyal maga is bok- rétás énekes lett volna, hiszen hatvanévesen is gyönyörűen szólt ajkán a dal. S akkor előbb is bebizonyosodhatott volna, hogy Bartók a mi vidé­künkön kezdte világhírűvé és hatásúvá vált népdalgyűjté­sét. A Bartók-évforduló alkal­mából szép feladat vár a hon­ismereti szakkörökre, a kró­nikásokra is: Bartók nyomdo­kain haladva felkutathatják, s közkinccsé tehetik az eddig még ismeretlen hasonló törté­neteket. Üjváry Ferenc Szovjet professzorok látogatása A moszkvai meliorizáció intézettel való együttműködés keretében háromtagú profesz- szori delegációt fogadtak az Agrártudományi Egyetem víz­gazdálkodási és melioriZációs tanszékén. Sabanov profesz- szor A komplex meliorizáció irányításának lehetőségei, mo­dellezéssel és számítógépes vezérléssel címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást. A múltról - hitelesen Fél évtizede tart városunk­ban a munkásmozgalmi emlé­kek gyűjtése. Ennek ellenére sok még a tennivaló, ha azt akarjuk, hogy a múlt feltárá­sa részletesen, hitelesen tör­ténjen. Az emlékgyűjtő bi­zottságnak újabb aktívákra volna szüksége, mindenekelőtt a történelem szakos tanárok segítségét várják. Hasonló ideje folyik Gödöl­lőn a honismereti gyűjtőmun­ka, amelynek célja, hogy az itt élők mind nagyobb tömegének lehessen információt adni kör­nyezetünk múltjáról. Ezt te­szi lehetővé az is, hogy 1975 óta mintegy nyolcvan pálya­munka érkezett a krónikaíró pályázatra. Jelentős szellemi munka halmozódott fel tehát, I s most már igény van rá. hogy megkezdődjék a dolgo zatok feldolgozása. Valóra vált elképzelések Az esztendő utolsó, s egyben legnagyobb érdeklődéssel kí­sért elnökségi ülését tartotta az egyetemi klub, a GEAC: a rektori tanácskozó adott ott­hont a sportolók, testnevelők, edzők, s a vendégek értekez­letének. Dr. Bánházi János, a GEAC elnöke bevezetőben el­mondta, hogy nagy tervekkel vágott neki a klub a 80-as esz­tendőnek, s az elképzelések többé-kevésbé valóra váltak. Újabb létesítmények Az év elején jóváhagyták az ötéves fejlesztést, amelyben jelentős szerepet kapott az at­létika és az öttusa. Kidolgoz­ták az új működési szabályza­tot, külön a sportiskoláét. Az elnökségi üléseket rendszere­sen megtartották és jó kapcso­lat alakult ki a város másik nagy sportegyesületével, a GSC-vel. Az együttműködés kereté­ben máris tárgyalnak a pár­huzamos szakosztályok sorsá­ról, és az esetleges új sport­ágak bevezetéséről. A GEAC elnöksége kezdeményezte azt is, hogy az általános iskolák­ban szervezzék meg a jó ta­nuló, jó sportoló mozgalmat, s az ötletet a városi tanács mű­velődésügyi osztálya is felka­rolta. A GEAC szakosztályaiban kiegyensúlyozott munka folyt, a sportoló fiatalok több kivá­ló eredménnyel öregbítették a klub hírnevét. Atlétikában előrelépést jelent, hogy négyen I. osztályú minősítést szerez­tek, egy versenyző pedig nem­Van Kaján Tibornak egy rajza, amely néhány vonás­ban filozófiákat tömörít, élet­felfogásokat sűrít. Férfi úszik a nyílt vízen, mind közelebb érve a szigethez, a hűsítő, vé­delmező pálmafa alá. Ennyi látható a lap bal felső sarká­ban. A jobb alsóban bekö­vetkezik a tragédia: midőn már-már célhoz ért a szeren­csétlen, a sziget, pálmafástul felemelkedik, elszáll. A boldogság szigete zen mozdul kezük, lábuk. Máskor meg a társadalmi munka minősége marad el a kívánt szinttől. A karikatúra címe: A bol­dogság szigete. Amelynek vágyképe mindahányunkban fellelhető, s a legkülönösebb formában fejeződhet ki. Aki­nek nincs lakása, a boldogság szigetének a saját, önálló ott­hont tartja, aki autóról ál­modozik, a guruló négykere­kűt érzi annak, de hétvégi ház, külföldi út és még sok egyéb dologban, tárgyban ölthet testet vágyunk. Benedek János, a gödöllői tanács elnöke alaposan fel­készült a városi pártbizottság­nak arra az ülésére, amelyen az eltelt öt esztendő eredmé­nyeit összegezték, számot ve­tettek azzal, ami az ötödik öt­éves tervben gazdagította la­kóhelyünket, az itt élőket, összehasonlította a gödöllői tényeket az országos és me­gyei adatokkal. Kiderült, a vízhálózatba bekapcsolt laká­sok aránya az országban 52, a megyében 30. nálunk 78 százalék. A csatornahálózatra vonatkoztatva ugyanez: 33, 9, 36. A száz helyre jutó böl- csődásek száma országosan 123, a megyében 124, Gödöl­lőn 121. Nem dicsekvésképpen sorol­ta fel az adatokat a tanács­elnök, inkább bizonyításul. Annak megerősítésére, hogy városunk ebben az ötéves tervben minden korábbinál nagyobb ütemben fejlődött, gyarapodott. Talán azért is érvelt ilyen formában, hogy azokat is meggyőzze, akik a városi adatok ismeretében ke­vésbé elégedettek, különösen ha tisztában vannak az ellen­kező, a követel oldallal, amely, hogy csak egyet említsünk, kétezer lakásra várót tartal­maz. Aki máshol lakó a fentebbi adatokat olvassa, esetleg só­várogva gondol Gödöllőre, kü­lönösképpen, ha bölcsődére váró gyermeke van, ha a víz­hálózatba való bekapcsolásra vár, avagy a szennyvízelveze­téssel akadnak gondjai. Vá­rosunknak azonban akkor sincs szégyenkeznivalója, ha a lakáshelyzetet vesszük górcső alá. A megyében 100 lakásra átlagosan 314, nálunk 338 lakó jut. S ha még arról is tudomása van a nem itt élőnek, hogy milyen szép környezetben te­rül el Gödöllő, mekkorák zöl­dellő parkjai, füves, virágos térségei, mily kevéssé szeny- nyezett a levegője, tovább' nőhet irigysége, boldogság­szigetnek vélve ezt a telepü­lést. Közelebb jőve, beszélgetve az itt lakókkal, azonban meg­lepetve tapasztalhatná, meny­nyi a panasz, hányfajta gon­dot sorolnak Gödöllő honpol­gárai. A külterületen lakók­nak hiába példálózna a társa­dalmi összefogással készült utakkal, járdákkal, az a ka­puja előtti sárra mutatna, a lejtősebb részeken levő há­zak tulajdonosai a vízmosás miatt csóválnák a fejüket. A városiasodé központot emlegetve, falusias kinézetü­ket vetnék fel a kijjebb szo­rultak, az üzlethálózat bővü­lését hallva pedig a messzibe mutatnának, ahová naponta el kell járniuk a legszüksége­sebbek beszerzéséért De még a sokszor és büsz­kén emlegetett társadalmi összefogás sem felhőtlen in­tézmény, jóllehet, háromszor bizonyultunk a legjobbnak a megyében. Előfordul ugyanis, hogy némelyek csak a fel­ajánlásig jutnak el, amikor a teljesítésre kerül a sor, még a szelíd noszogatásra is nehe­Vágül is nem boldogság szi­gete Gödöllő? Korántsem. Ámde ez nem az ő hibája, még kevésbé azoké, akik fej­lesztésén fáradoznak, akár hivatalos minőségben, akár társadalmi munkásként. Bol- dc-gságszigetecs'kék azonban akadnak? Szép számmal. Érne szigetecskék száma év­ről évre gyarapodik, azt azon­ban a mégoly reményteljes jövőtől sem várjuk, várhat­juk, hogy egyetlen nagybetűs boldogságszigetté olvadnak össze, hiszen mindig lesznek kielégítetlen igények, nemcsak a ma elmaradottabb területen élőknek, hanem azoknak is, akik pillanatnyilag irigyeli helyen laknak, vásárolhatnak, tölthetik szabad idejüket. Is­mét egy példával élve: jelen­leg a Szabadság téri lakások komfortja a legjobb, de bíz­hatunk benne, a következő évtizedekben még korszerűbb otthonokat építenek. A boldogság szigetére so­sem érhetünk. Annál inkább a szigetecskékre, amelyeken megpihenve erőt gvűjthetünk az újabb nekigyűrkőzésnek. S ha nemcsak a megpihenést hanem az erőfeszítést, a mun­kát is élvezzük, elégedettek lehetünk. Kör Pál zetközit. Megfelelő helyezési értek el az NB II-ben a ko­sárlabdázók, s biztató a jövő­jük is. A vízilabdázók csupa fiata-: lók, s ahhoz, hogy jobb ered­ményeket érjenek el, még c$ii szólni kell technikájukat. Á lovasok az idén is hozták meg­szokott remek produkciójukat, s a hazai és nemzetközi verse­nyeken is megállták a helyü- ketj. A tájfutóknak nem sikerült j megszerezniük az I. osztályú i minősítést, talán majd jövőre. ! A vívók gárdája összeforrott, a korábbi évekhez hasonlóan jól szerepelnek, amiben nagy része van a rutinos, sportágát a rajongásig szerető edzőnek, Benkö Tibornak. Az idén bon­tott szárnyat a természetjárók szakosztálya, létszámuk foko­zatosan gyarapodik, s minden bizonnyal sokat hallunk még, felőlük a jövőben. Az Öttusá­zók számára még nem tudtak minden feltételt megadni, re­mélhetőleg a sportcsarnok fel­épülése után tovább javulnak a lehetőségek a szakmai mun­kára. A tömegsport atyamesterei, Benedek András és Sári Géza, akik az egyetemi hallgató sportaktívákkal együtt igazán izmos vetélkedő rendszert hoz. tak létre, s az idén is újabb létesítményekkel gazdagították az egészséges testmozgás lehe­tőségeit. A beszámoló után osztották ki az idei aranykoszorús jel­vényeket. Az elismerés azok­nak jár, akik a legtöbbet tesz­nek a GEAC-színekért. Aranyjelvényt kapott Fritcz János atléta, többszörös főis­kolás bajnok, Babits Sándor, aki a kézilabdában és a tö­megsportban szerzett érdeme­ket, Tánczos László súlyemelő Vékony Andor a tájfutás nép­szerűsítéséért, intézői munka jáért Petroczky István, aki há rom éven át mint kari sporí felelős tevékenykedett ered ményesen, Katalin Péter lab­darúgó és Kiss Erika, aki a Iá nyok testedzésének szervezési ben jeleskedett. Szerződés alapján A dolgozó aktívák közül S mon Csaba, a GEAC elnöksc gének tagja, a kézilabdáso: edzője részesült elismerésben Ö hamarosan Kuwaitba uta­zik, ahol szerződés alapjar dolgozik majd több évig Ugyancsak kitüntették dr Raátz Elemért, az egyesük munkájához nyújtott segítse géért, dr. Ruda Győzőt, a táj futó szakosztály vezetőjét é< Tanádi Gábort, a súlyemelő szakosztály vezetőjét. Cs. J. Városi moiimíisor Egy kis indián. Színes, szinkronizált amerikai ka­landfilm. Csak 4 órakor. Scbcsségláz. Színes olasz film. 6, 8 órakor. ISSN 0133- 1053 (Gdddllrtl Hírlap) Az együttműködés alapja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom