Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

tier» 1980. DECEMBER 29., HÉTFŐ Nőtt a fogyasztás Tejsiker A í ikerrei végrehajtott szarvasmarha-tenyésztési kor­mányprogram és az ipar fej­lesztése nyomán hosszú stag­nálás után az ötödik ötéves terv időszakában negyedével nőtt az egy főre jutó tej- és tejtermék-fogyasztás. Egyfe­lől a fogyasztói szokások te­rén történt frontáttörés, más­felől az is bebizonyosodott, hogy a gazdaságoknak, az ál lattartóknak is kedvére van az anyagilag jobban ösztön­zött alapanyag-termelés. A tejtermelés öt év alatt 540 millió literrel nőtt, nem a te­henek száma, gyarapodott, ha­nem a tejhozam emelkedett. Az 1975. évi egy tehénre jutó 2626 literes teljesítmény 1980- ban — az előzetes számítások szerint — várhatóan 3550 li­terre nőtt. A termelők által felkínált tejet ,az ipar folya­matosan és zavartalanul vette át. Mindezt a kapacitás folya­matos bővítése tette lehetővé. Üj üzemet adtak át Szombat­helyen, Vácott, Veszprémben, Kaposváron, Kistelken, Máté­szalkán, Karcagon, Cegléden, Tiszafüreden, Kiskunfélegy­házán és Balmazújvárosban. Az új létesítményekkel, vala­mint a meglevő üzemek gép­parkjának fejlesztésével az 1975. évi 5,4 millió literes na­pi feldolgozó kapacitás az idén 7 millió literre bővült. Az egy főre jutó tej- és tej­termék-fogyasztás 1980-ban el­érte a 160 kilogrammot. , A tejtermékek választéka mintegy 35 új termékkel bő­vült. Ezek közé számít a tar­tós tej, a sovány tej, vala­mint néhány ízesített tejter­mék, például a csokoládés és a karamellás tej. Bővült a gyümölcsízesítésű joghurtok kínálata. Számos új sajtot hoz­tak forgalomba. Az egyik legnagyobb ered­mény, az élelmiszeriparnak ebben az ágazatában: az országban ma már min­denüvé eljut a pasztőrö­zött tej. A hatodik ötéves terv idő­szakában az ipar azt tervezi, hogy még szélesebb vásárlói körhöz juttatja el a korszerű, új termékeket. Ennek érde­kében az áruk eltarthatósági idejét megnövelik. Tervezik a csomagolás korszerűsítését is. Mindenekelőtt a táplálkozás­biológiai szempontból értékes termékek arányát fokozzák az elkövetkező években. A nagyok árnyékában Komisz domboldalakká! birkózva Egy termelőszövetkezet hétköznapjai Tél eleji napsütésben ragyog a Galga-vidék. A táj, amely az idelátogatónak megkapóan szép, az itt élőknek megany- nyi mindennapi nehézség for­rása is Szűkén méri áldását az alig több, mint 11 arany­koronás föld ... Ácsa, Csővár, Püspökhatvan és Galgagyörk gazdaságai mégis arra szövet­keztek több mint hat eszten­deje, hogy itt és ezekkel a gondszülő adottságokkal Gal- gavölgye néven közösen te­remtenek virágzó gazdaságot. Az út, amelyen elindultak, nem kínált kényelmes kirán­dulást: a már említett adott­ságok gúzsba kötötték a szép terveket. A mintegy 5000 hek­táros gazdaság 3400 hektárnyi közös szántójából mindössze tíz százalék jut sík vidékre. A főfájás oka a Cserhát nyúl­ványaira kapaszkodó, s műve­lésre hasznavehetetetlen erdő. rét, legelő. Érthető, hogy a növénytermesztés eredményei szerények, még az országos átlagot sem nagyon érik el. A négy falu összefogása mégis megtöbbszörözte a fej­lődés szűkösen mért lehetősé­geit. A váci járás egyik leg­nagyobb állattenyésztő gazda­ságát teremtették meg az esz­tendők során. A 120 milliós termelési értéket produkáló alaptevékenységből 50 milliót az állattenyésztés tesz a közös asztalára. A nyolcszáz tehén a járás tejtermelésének mintegy felét adja. Sertés-törzstenyé- szeteikből — kettő is van — 5—600 tenyészkoca került ki évente, s öt-hatezer hízóser­tést is értékesítenek. Varroda és betonkeverő Az önmagukért is szóló té­nyek után dr. Angyal Vendel, a szövetkezet termelési elnök- helyettese a melléküzemekre tereli a beszélgetést: — Olykor azzal áltatjuk magunkat, megélünk föld­jeinkből. Pedig hát, nagy szükség van a melléküzemek­re: az innen nyert forintokat is a növénytermesztésbe, az állattenyésztésbe irtvesztálhat­Pelenka és eredményjelző A sok arcú Texelektro Nem csupán a jó hangzás kedvéért írtuk cikkünk fölé a pelenka és az eredményjelző szót; azt a sokarcúságot kí­vántuk jelezni, amely nap­jainkban jellemzi a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet tevékenységét. Az egykori budaörsi, török­bálinti Budai Járási Kispiari Szövetkezetből kinövő Tex­elektro a 10 évvel előtti 50— 60 milliós évi árbevétele he­lyett idén mintegy 340 millió­ra növelte teljesítményét, s ezzel a megye leghagyobb, s az ország kiemelkedő szövet­kezetei közé került. De nem csupán a számok, hanem a profilalakítás is jellemzi a Texelektro „nagykorúságát”: a Budaörsön, Érden és Törökbálinton működő szövetkezeti részlegek fő bevételi forrása az export. Hiszen, ha csak arra emlé­keztetünk, hogy a mexikói és müncheni olimpián, valamint a szófiai Universiádén a szö­vetkezet által tervezett, készí­tett es felszerelt eredményjel­zők hirdették a magyar elekt­ronika világszínvonalát, lát­hatjuk, a szövetkezet tevé­kenysége valóban túlnő a me­gye, sőt az ország határain is. Ez a kiviteli tevékenység erő­södött a most lezáruló 1980-as évben, s erősödik tovább a tervek szerint 1981-ben is. Még az eredményjelzőknél maradva: a Texelektro a gaz­dája a jövő évi augusztusi bukaresti Universiádé, és a bulgáriai sí-világbajnokság eredményjelző berendezései­nek. Az ebből eredő bevétel mintegy 800 ezer rubel. Két­millió rubel évente a haszna annak a szerződésnek, amely alapján évek óta tart az együttműködés az NDK-val: a Texelektro orvosi mű­szerekhez és laboratóriu­mi berendezésekhez gyárt önálló gyártmányként al­katrészeket. Az országban szinte első­ként kialakítva a bedolgozói hálózatot fejlesztette ki hat­van kilométeres körzetben Pest és Fejér megye települé­seit textilipari tevékenységét a szövetkezet. A Törökbálin­ton készülő steppelt köntös különösen a lengyel, a román és a csehszlovák piacon kere­sett: 1980-ban mintegy 5 ezer 300 darab került belőlük ex­portra. S nem csupán a kivitel a’ szövetkezet fő erőssége, de fi­gyelemreméltó az a kezdemé­nyezőkészség is, amellyel a Texelektro az importáruk ha­zai pótlására törekszik. Így megkezdték az elmúlt évben az eddig csupán Nyugatról be­szerezhető visszapillantó-tük­rök gyártását kerékpárokhoz, és az év folyamán ugyan­csak importpótló termék­kel jelentkeznek a hazai piacon. A kisgyermekes anyák bizo­nyára örömmel fogadják azt a vízáteresztő pelenkát, amely egészségügyileg alkalmasabb a használatra. A keresett gye­rekholmit mindezidáig Olasz­országból hozták be a magyar piacra, most a Texelektro svéd alapanyagból készíti, s az eddigieknél olcsóbban áru­sítja termékét. M. A. juk. A munkás-paraszt szoli­daritásból nőtt ki a VBKM Transzvill gyárával az együtt­működés. Gépeket, megbíza­tást adtak, elindították nálunk az ipari tevékenységet. Az a gyors reagalókészség, alkalmaztiodás a piaci kívá­nalmakhoz, amely valamennyi tsz-melléküzem jellemzője — nekik is sajátjuk. Felmérték, mely termékek gyárthatók gazdaságosabban, s ahol a ne­gatív oldalra billent a mérleg nyelve — ott váltottak. Hosz- szú lenne felsorolni, mi min­den tartozik az ipari ágazat portájára. A Csőszer, a Medi­cor, az Élgép, a már említett VBKM gyár kap Püspökhat­vanból alkatrészeket, melyek közül nem egy exporttermék­be kerül. Az IMI fűnyírógé­peibe, betonkeverőibe viszont ők szerelik az ikladi motort. A varroda, forintban talán nem számottevő termelése is fontos a gazdaságnak; mun­kát, megélhetést ad egész év­ben ötven asszonynak. Erős szálak ésvándorbotok Mert nem megvetendő szempont, hogy a tsz — négy községben lakó — 1200 tagjá­nak milyen megélhetést nyújt. — Nem élünk rosszul — summázza a termelési elnök- helyettes. — A legfiatalabbak lehetőségei szerintem itt job­bak, mint a városban. Ennek ellenére egyre nehezebben kapunk embert az állatok mellé vagy a növénytermesz­tésbe. Sajnos, évekig munka­erőpiacot jelentett a tsz. Mi tartottuk magunkat az évi 3 százalékos bérfejlesztéshez, s bár jövedelem-növekményadót nem fizettünk, a borítékba mégis kevesebb jutott, mint a környező gazdaságokban, ipari üzemekben. Aki világéletében a földet túrta, fiát, unokáját igyekszik,, szakmára- tanítani. .. Aztán megfordult a vándor­lás iránya. A lakatosok, esz­tergályosok, szerszámkészítők visszatértek a gazdaságba, szakmai, egyéni fejlődést, fan­táziát láttak a tsz-ben. A szö­vetkezet igyekszik is megkötni a maga módján a fiatal szak­embereket; lakást, továbbkép­zési lehetőséget biztosít szá­mukra. Jó a kapcsolatuk a gö­döllői egyetemmel, diploma- dolgozatok, ösztöndíjak jelzik a gyümölcsöző együttműkö­dést. A szám, további bizonyí­ték: 35 . főiskolát, egyetemet végzett szakember irányítja a gazdálkodást. Meleg Dezső főkönyvelő, Sólyom János elnökhelyettes, dr. Szabó János, jogtanácsos a gazdálkodási eredményeken kívül legszívesebben épp e szakgárdát teremtő munkáról beszél. Arról, hogy diplomá­val a zsebben is meg kell is­merkedniük a pályakezdőknek a fizikai munkával; a létra legalsó fokáról induló, tanuló­évét letöltött szakembert ve­zetőként is jobban elfogadják. Tíz százalék plusz Közös gondolattal, megszo­kott egyetértéssel tervezik a négy útról indult, de ma már egy irányba tartó jövőjüket a püspökhatvani gazdaságban. Az eddigi eredmények önma­gukért beszélnek, akár elége­dettek is lehetnének. Ám a Galga-völgy kis községeiben nemcsak megélni akarnak, ha­nem jól élni. — Tudjuk, csak a jogos, a megtermelt, a megdolgozott forintokat oszthatjuk el, ki- nek-kinek érdeme szerint. Vannak még tartalékaink, sta­bil, életképes ez a társaság, s ha olykor népszerűtlen intéz­kedések árán is, de szeretnénk kihasználni a fejlődést rejtő lehetőségeket. Talán nem túl­zás, de akár 10 százalékkal is jobbak lehetnénk, s hogy azok is legyünk, egyedül rajtunk múlik — vélik a gazdaság ve­zetői teljes egyetértésben. A püspökhatvaniak nem szolgálnak címoldalra kíván­kozó szenzációkkal, náluk csak hétköznapi csodák esnek meg: komisz domboldalakkal birkózva tornázzák feljebb a termésátlagokat, helyük meg­határozó a tejtermelésben, a sertéstenyésztésben. Tisztelni kell azt az elhatározásukat, hogy a már produkáltnál csak többről szólhat az év végi számadás. Gáspár Mária Mezőgazdasági gépekre Bizományosi értékesítés Az Agrotröszt kereskedelmi munkájának korszerűsítésével igyekszik mozgásba hozni az idén túlságosan is nagy rak­tárkészletét. Két nagy értékű mezőgazdasági gép adásvételé­re bizományosi szerződést köt­nek, ami a partnereknek kölcsönös előnyöket ígér. A bizományosi szerződés alapján két gépet az IH-min- tájú gabonavetőt és az RTA- típusú önjáró cukorrépa-beta- karítót nem a raktárkészlet­ből adják el. Kiindulva abból, hogy a készletezés gyakran meddő vállalkozás, hiszen a nagy értékű gépek megvásár­lása csak nehezen prognoszti­zálható és fennáll a veszélye annak, hogy a tőkés import­ból származó alkatrészekkel is felszerelt gépek túlságosan so­káig állnak a raktárban ki­használatlanul. Az újonnan al­kalmazott kereskedelmi forma abból indul ki, hogy a megrendelő egyúttal biz­tos vevőnek is számít, miután előleggel köti le a gé­pet. Ezt követően a kereske­delem eljár a gyártónál, meg­rendeli a berendezést, pontos határidőt rögzít, majd az át­vétel idejéről értesíti bizo­mányosi partnerét, a vevőt. A gép elkészülte után a gyárból közvetlenül a mezőgazdasági nagyüzembe szállítják a vető­gépeket vagy a cukorrépa-be- takarítót. Ily módon elkerülik a raktározási többletköltsége­ket is. a mezőgazdasági termelők számára ez az új forma azért előnyös, mert nyolc és fél százalékkal olcsóbban jutnak a gép­hez. Az Agrotröszt ugyanis csupán a bizományosi közvetítés díját számítja fel, és nem tart — nem is tarthat — igényt arra a bevételi többletre, amely a kereskedelmi munka egész fo­lyamatát honorálja; kezdve a megrendeléstől a készletezésig, a gép leszállításáig és az át­adásig. Amennyiben a bizományo­si értékesítés beválik, az Ag­rotröszt lehetőséget keres ar­ra, hogy esetleg más típusokat is bevonjon az ily módon for­galmazott — általában mindig nagy értékű — gépek körébe. Akik a pultokat választják Nehéz vagy könnyű dolguk van-e a kereskedőknek? Ki ne emlékezne gyerekko­ra kedvenc játékaira? A fiúk a focit rúgták szívesen, vagy mozdonyvezetőnek készültek. A lányok legkedveltebb idő­töltése pedig, a babázás mel­lett, a bol'tosdi volt. A tehető­sebbeknek pénztárgépre is fu­totta, de megtette a golyós számológép is. Talán a gyer­mekkor játékai is meghatá­roznák .a fiatalok pályaválasz­tását? Lehet. Tény viszont, hogy a belkereskedelem 460 ezer dolgozója közül 286 ezer a nő. Arányuk az összlétszám több mint 63 százaléka, vala­mennyi anyagi ágazat közölt a legmagasabb. Létszámará­nyük a kiskereskedelemben és a vendéglátásban a 80 szá­zalékot is eléri. Dekáktól kilókig Sokszor hallani a minősí­tést: elnőiesedett szakma. Így mondják ezt a kereskedelem­re is. Vajon mi lehet ennek az oka? Tán a munka könnyebb­sége? Ezt eldönteni naponta alkalmunk lehet, hiszen egyet­len gazdasági tevékenységgel sem állunk ennyire rendsze­res és közvetlen kapcsolat­ban, mint a kereskedelemmel. Nézzünk be például egy élelmiszerboltba: bevallom, sokáig én sem gondoltam ar­ra, hogy a pénztárban ülő nők komoly fizikai munkát végez­nek. Pedig igen megerőltető a munkájuk, hiszen egyszerre mindkét kezükkel dolgoznak. Másodpercek alatt rakják az egyik bevásárlókosárból a má­sikba a sokféle árut, a pár dekástól a több kilós csoma­gig. A sok kiló naponta több mázsányit is kitesz. Nem cso­da hát, ha a 8—10 órás mun­kaidő leteltével ‘fáj a csukló, bedagad a kézfej. Nem ritka látvány az sem, hogy hasukon cipelik a bolti dolgozók a nehéz zsákokat, dobozokat. Előírás ,ide, előírás Nagy figyelmet és pontosságot követel a pénztáros munkája Hauer Lajos felvétele Bölcsődére várnak Kelnek a pisztrángok Az Ódörögd pusztai piszt- rángos telepen december ele­jén kezdődött meg a hagyo­mányos pisztrángfejés. Első­ként a kanadai fajta anyáktól nyert ikrákat keverték össze a hímek tejével, s ezeket a keltetőben tálcákba helyezték el. Az első fejés eredménye máris mutatkozik: kikeltek a kis pisztrángok, több mint félmillió ivadék máris átke­rült a bölcsődébe, a hatalmas vályúba, ahol a különleges re- ceptúra szerint már etetik is őket. Ianen három hónap múltán a szabadban lévő me­dencékbe kerülnek, s további gondozás után 3—4 hónap múlva már értékesíthetők. Je­lenleg a hazai fajták fejése van soron. A telepen mintegy kétmillió pisztrángot várnak a jövő évre. Az idei termést, 160 tonnát teljes egészében exportálják. A még elszállí­tásra váró öt-hat tonna hal az év végéig eljut rendeltetési helyére, Ausztriába és az NSZK-ba. oda, a szállítók sok esetben megszegik az engedélyezett 20 kilogrammos felső súlyhatárt. Egyik ismerősömnek háborog- tam emiatt, s ő így válaszolt: amíg nem cserélik ki a jelen­leg használatban levő csoma­gológépeket, nem lesz lénye­ges változás. Valamennyien szemtanúi vagyunk annak a hálózatfej­lesztésnek, ami a kereskede­lemben az eltelt 10—15 évben végbement. Országszerte meg­szaporodtak a korszerű ABC- áruházak, új üzletközpontok létesültek. Tíz év alatt 32 szá­zalékkal bővült a kiskereske­delmi és vendéglátóipari hálózat. Az elmúlt év decem­berében 54 ezer 702 üzlettel rendelkezett a szocialista ke­reskedelem. A korszerű mód­szerek elterjesztésére, a tech­nikai fejlesztésre a mostani tervidőszakban több mint 603 millió forintot fordítottak. Dönthető állványok Mondhatja valaki, hogy ez mind igaz, ám sok még a kis alapterületű, korszerűtlen üz­let, ahol nagyon nehéz keres­kedelmi dolgozónak lenni. El­sősorban ezekben az üzletek­ben jelent nehéz fizikai mun­kát a rakodás. Rajtuk kíván­nak segíteni azokkal az újítá­sokkal, amelyekkel az őszi BNV-n ismerkedhettek meg az érdeklődők. Az újítások kö­zött láthattuk a Budapesti Közért újítói által készített emelős kézikocsit, amellyel a rekeszek mozgatását lehet korszerűsíteni, könnyebbé ten­ni. De legalább olyan hasznos a Nógrád megyei ÉKV zsák-1 ürítő dönthető állványa is, * amely arra szolgál, hogy az 50—80 kilogrammos, termény­nyel teli zsákokból a kívánt mennyiséget egyszerű billen- téssel lehessen kiönteni. A Győr megyei ÉKV-nél a sok balesetet okozó csontfűrészhez készítettek az újítók egy biz­tosító támasztékot. A híd szerepében Többféle intézkedés javítja a kereskedelemben dolgozók munkakörülményeit. A szak­ma vezetői vonzóbbá szeret­nék tenni a fiatalok számára a kereskedelmi pályát. Ez annál inkább fontos, mert számos területen létszámgon­dokkal küszködnek. Miután a nők vannak többségben a pá­lyán, és közöttük is megköze­líti a 70 százalékot a 30 éven aluliak aránya, cseppet sem meglepő, hogy 46 ezer fiatal- asszony veszi igénybe a gyer­mekgondozási segélyt. Nem kis szám ez, és érzékelteti azt a többlet munkát is, ami az aktív dolgozókra hárul. Talán sok esetben ez is oka lehet a kereskedelemben olykor ta­pasztalható közömbös, nem­törődöm magatartásnak. Hagyományok ? Könnyű munka? Ma már egyik sem döntő a kereskedelmi pályát választóknál. Ki ezért, ki azért választja e szakmát. Hogy aztán tartós legyen a szakma- választás, az valamennyiünk­től, a belkereskedelem veze­tőitől és a fogyasztóktól egyaránt függ. Hiszen a ke­reskedelem híd a termelés és a fogyasztás között. Közvetí­tő munkája a lakosság közér­zetének fontos meghatározója. Nógrádi Tóth Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom