Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

1980. DECEMBER 29., HÉTFŐ 55« 4P, * xJímav Mérlegen a karácsony A falvak ellátása is jó volt Elmúltak a karácsonyi ün­nepek, s a hétfőt helyettesítő vasárnapon visszatért az élet a hétköznapok kerékvágásá­ba. Ak=d persze kivétel, mert jó néhány Pest megyei üzem­ben nagyobb a csend a szo­kásosnál: az esztendő utol­só napjait karbantartásra, lel­tározásra használják fel. A dolgozók közül sokan töltik most szabadságukat vagy a korábban ledolgozott szabad szombatok helyetti pihenőjü­ket. Állták a rohamot Nem így a kereskedők, ök azok, akiknek állniuk kellett a vásárlók hadának ünnep előtti ostromát. Vácott például a Naszály Áruházban a kará­csonyt megelőző két napon kétmillió forint értékű árut adtak el. Az áruház igazga­tója szerint az idei ellátás jobb volt, mint a korábbi években, bár akadtak azért hiánycikkek. Például seré­nyebb volt a kelleténél a gyermekjátékok választéki, hiányoztak a polcokról a mac­kók, az olcsóbb babák, s a lemezjátszók és a magneto­fonok is a kelleténél hama­rabb elfogytak. Pest megye északi centrumának áruháza így is a tervezettnél 9 szá­zalékkal nagyobb forgalmat könyvelhetett el. Nem volt hiány élelmisze­rekben, ezt tudtuk meg a Pest—Komárom—Nograd me­gyei Élelmiszer Nayykeresne- aelmi Vállalatnál, ahol el­mondottak: az alapvető áru­féleségek mindegyikéből — így tejből és friss kenyérből — elegendő került a pultok­ra karácsony előtt és szom­baton is. A kiskereskedelmi vállalatok derekasan helyt­álltak a rohamban. Volt elég mazsola, cukor, dió, mák, riZs is, csak a szaloncukor s né­hány édességfélé1 vált hiány­cikké az ünnep előtti utolsó napokban, kiváltképp a ha­tár menti üzletekben. Mind­ez azért is. külön figyelmet érdemel, mert a december eleji mostoha időjárás rend­kívüli nehézségeket okozott az áruszállításban. S hogy nemcsak a városok, a falvak ellátása is jó volt, azlt illusztrálja egyetlen adat: Gödön 13 mázsányi halat ad­tak el az ünnep előtti dél- előttön. Az élelmiszerboltok már a szilveszter előtti ro­hamra is felkészülnek, Sten- hauzer Ferenc, a váci 10. szá­mú ABC-áruház. igazgatója mondotta, hogy jelenleg is 12 fajta pezsgőt árulnak, s 30 mázsányi virslit, több mint 15 mázsányi húskészítmény lesz a boltban szilveszterre. Családi ünnep a karácsony, talán ez az oka, hogy a Pest megyei Vendéglátóipari Vál­lalat éttermeit — noha szom­bat-vasárnapi rend szerint tar­tottak nyitva — kevesen ke­resték fel. Nem így a cuk­rászdákat, eszpresszókat, ahon­nan a gyorsan fogyó otthoni süteménykészleteket kiegészí­tették a vásárlók. A vállalat 40 étterme — ezekben lesz szilveszteri mulatság — az új év első napján reggelig nyitva tart, a többi 300 üzlet csak éjfélig. Szállodák: telt ház Belföldi vendégek vehettek résZt a szentendrei Danubius Szálló karácsonyi vacsoráján, s 37 tagú szovjet csoportot is fogadtak a visegrádi Silvánus- ban. Sajnos az ünnepek alatt sem nyílt meg a Nimród szál­ló, ahol november 10-e óta tart az átépítés. A szilveszter előtt telt házra számítanak minden itthoni vendéglátóhe­lyen, már a verőcemarosi nemzetközi tábor szállója is hónapokkal ezelőtt „elkelt’. Megélénkült ebben az idő­szakban a nemzetközi for­galom is, nemcsak a rokon­ság, hanem at ünnepig ma­gyar konyha ízei és jó né­hány kulturális program is vonzotta a külföldi látogató­kat, s több mint 10 ezren lépték át a határt a karácso­| nyi ünnepek alatt. Nem lesz I másként szilveszterkor sem, erre utal: az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Pest megyei kirendeltségének szer­vezésében három csoport in­dul külföldre — Csehszlová­kiába, Lengyelországba, Ju­goszláviába —, hogy hatá­rainkon túl köszöntse pezs­gővel az új esztendőt. 565 mentesítő garat A vártnál csendesebb volt karácsony idején a körutak forgalma. Minden bizonnyal azért is. mert kedden és szer­dán sűrű köd lepte el a me­gye egyes részeit. A 3-as úton például Gödöllőtől az ország­határig csak lépésben halad­hattak a járművek. A tél kellős közepén — talán örül­hetünk is ennek — nem a hó és a jeges utak, inkább az ünnepi nagy jövés-menés oko­zott gondot. Ezért a Volán 20. számú vállalata például de­cember 18-tól 27-ig 565 men­tesítő járatot indított Pest megyébe vagy Pest megyéből. Érdekesen alakult a vízifor­galom; a Pest megyei Kis­hajózási és Javító Vállalat átkelőjáratain ugyanis — ezek az ünnep alatt menetrend szerint közlekedtek — a csök­kenő teherszállítás miatt ke­vesebb volt a nagy jármű-, megélénkült viszont a sze­mélyforgalom a Duna partjai között. Nyugodt ünnepük volt a tűzoltóknak is, mindössze egyetlen alkalommal kellett kivonulniuk, akkor sem tűz­höz; egy csuda „vidám” hon­fitársunk ünnepi jókedvében nem akart lejönni egy fa te­tejéről. Baleset nélkül meg­úszta. ' A mentők statisztikája A mentőik statisztikája már kevesebb jót nyújt: december 23-án nemcsak az ünnepi tu­multus miatt, hanem a me­legfront-betörés miatt is a szokásosnál többször hívták őket szív- és érrendszeri be­tegekhez. Ugyancsak meg­szaporodtak karácsonykor a súlyos gyomorrontásos és alkoholmérgezéses esetek, ame­lyekből most 20 százalékkal több volt mint más napokon. Itt a Napsugár Csonthéjasok, üvegben Valóságos nemzetközi gép­ház: NSZK-bali fröccsöntőgép, olasz palaokozó- és csomagoló­sor, valamint magyar feldolgo­zórendszer (a Kőbányai Vas és Acél gyártmányai együttes munkájával naponta 500 va­gon vegyes gyümölcsöt dol­goznák föl a Törökbálinti Ál­lami Gazdaság új érdi kon­zervüzemében. A mintegy 140 millió forin­tos beruházás (amelyet az Agrober tervezett és a gazda­ság saját kivitelezésében ké­szített el), júniusban kezdte meg munkáját, s a rövid idő alatt külföldön is piacra ta­lált. Jugoszláviába és az NDK-ba exportálják az úgy­nevezett steril gyümölcsvelőt, a fagylaltokhoz, gyümölcslevek- hez és egyéb készítményekhez alapanyagul használható sű­rítményt. A gyümölcsvelő egy részét az üzem magja használja el: ebből készítik a kedvelt, ros­tos. gyümölcsléikét. A tervek szerint 1081 januárjától négy­féle gyümölcslé: kajszi- és őszibarack, körte és szilva Napsugár néven kerül a bol­tokba. • • •• Az érdi üzem munkájával a Törökbálinti Állami Gazdaság megduplázza termelési értékét. Meggyorsul a műszaki kutatások és feilesztések üteme Szekér 6yula, az 0MFB elnökének nyilatkozata Hazánkban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság a Minisztertanács véleményező, tanácsadó és bizo­nyos esetekben irányító szerveként a minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel együttműködve vesz részt a műszaki fejlesztéspolitika kialakításában, ku­tatási és fejlesztési tervek kidolgozásában, összehango­lásában és végrehajtásában. Az MSZMP Központi Bi­zottsága tudománypolitikai irányelvei és az azt követő állami határozatok nyomán az OMFB korábbi feladatai több vonatkozásban bővültek. Erről a tevékenységről Szekér Gyula, az OMFB elnöke tájékoztatta Megyesi Gusztávot,' az MTI munkatársát, olyan időszakban, amikor a műszaki fejlesztésre és az azt megalapozó ku­tatásokra az elkövetkező évek gazdasági feladatainak megoldása érdekében a korábbinál sokkal nagyobb sze­rep vár. A tudomány és a technika gyorsuló fejlődése, termelő­erővé válása a, világ minden ipari országában reflektor- fénybe helyezte a műszaki fejlesztést. Ez a folyamat nem új keletű. Jellemző, hogy a különféle kutatási és fejlesz­tési tevékenységek össze­fogására, a technológiai, és őzen keresztül a gazdasági fejlődés jövőjének felvázolá­sára nemcsak a tevgazdálko- dást folytató szocialista orszá­gokban, de a tőkés államokban is sorra alakultak az elmúlt két évtizedben az OMFB-hez hasonló feladatokat ellátó in­tézmények, központok. A mű­szaki fejlesztés különösen fon­tos napjainkban, amikor a külgazdasági egyensúly meg­teremtése érdekében mérsé­keljük a gazdasági növekedés ütemét. Alacsonyabb növeke­dési ütem mellett még hatá- rnzattabban lép fel a szellemi erőforrások összpontosításánál: igénye. A mérsékelt gazdasá­gi növekedés ugyanakkor kényszerít is a műszaki fej­lesztés gyorsítására, mert ki­sebb társadalmi ráfordítással kell műszakilag, gazdaságilag értékesebb terméket előállíta­ni. Ez az igény kizárólag a korszerűbb, termelékenyebb technológiával elégíthető ki. Már ebből is következik, hogy több figyelmet, szellemi ener­giát lehet és kell is a műszaki Személyazonossági igazolvány fi.) Fontos: itt lehet alkotni I A személyazonossági igazolvány: adatgyűjtemény. Bár a tulajdonosára jellemzőket tartalmaz — nem ad­hat róla teljes cs részletes képet. Mint ahogyan ez a né­hány portré sem, mely a budai járásban készült és a szűkös adatokat igyekszik bővíteni. Akikről készültek, egyben azonosak: fiatalok és értelmiségiek. Hogy akad-e köztük más rokon vonás is, azt döntse el az olvasó. Neve: — Szentes Béla. Születési helye, ideje: — Budapest, 1952. június 24. Szülei: — Mindketten nyugdíjasok, apám mérnök, anyám tanár. Hat testvér közül én, a leg­kisebb fajzottam el, mind­egyik bátyám, nővérem, gon­dolom, apai indíttatásból, az iparban dolgozik. Állandó lakhelye: — Budapesten, a Csörsz ut­cában lakom, onnan járok ki naponta Biatorbágyra, a ta­nácshoz. Családi állapota: — Nőtlen vagyok, de több­szörös — nagybácsi. Munkahelyváltozások: — Érettségi után mentőz- tem másfél évig. Meglepi? Ta­nácsot és mentőszolgálatot az én fogalmaim szerint valami összeköti. Mindkét helyen em­berekkel lehet és kell, foglal­kozni. Sőt: segíteni rajtuk, problémáikat megoldani. Szá­momra ez alapvető pályavá­lasztási motiváció volt. A XII. kerületi tanácshoz kerültem, előadónak, majd gyakornok­nak. A fordított sorrend oka: felvettek a Tanácsakadémiá­ra, oda csak mint gyakornok kerülhettem. Iparral, keres­kedelemmel foglalkoztam. Még most is, vannak, akik rámköszönnek az utcán, X. Y. kisiparos vagyok, három, négy éve maga intézkedett az ügyemben. Ez a felismerés jólesik. — Érdre 1978 májusában ke­rültem, mint megbízott igaz­gatási csoportvezető. Vonzott a nagyobb feladat és, nem ta­gadom, a magasabb fizetés is. Finoman fogalmazok, távozá­som a XII. kerületből nem volt konfliktusmentes. Érden jó volt, csak amikor várossá nyilvánították, a rendeletek csapdájába kerültem. Városi tanács igazgatási osztályát ugyanis csak jogi diplomával lehet vezetni, és én még csak most vagyok negyedéves jo­gász. Furcsa paradoxon: egy tízezres nagyközség, Biator- bágy. második számú tanácsi vezetője, vb-titkára lehet va­laki jogvégzettség nélkül, ám egy kisebb felelősséggel járó állást nem tölthet be, mert az városi tanácsnál van. — A beiktató tanácsülésen azt mondta valaki: ő csak elő­zetes bizalmat szavaz az új titkárnak, túl sokan váltották egymást az utóbbi időben. Nos, ,én két éve vagyok már itt. Jól érzem magam, és, ahogy visszahallom, kezdenek elfogadni. Egy kívülről jött- nek természetesen nehezebb, fel kell mérnie a terepet, meg­ismernie az erővonalakat. Ép­pen ezek teszik jogosulttá itt, Biatorbágyon a máshonnan jött vezető munkáját: objek­tív, elfogulatlan lehet az egy­másnak esetleg ellentétes ér­dekek között. — Itt személytelen az ügy­intézés. Ha Juli néni idejön, hiába, hogy nincs félfogadás, leülünk, elbeszélgetünk. Pes­ten a portáig jutna csak. — A korom? Ügy láttam, inkább az apparátuson belül volt nehezebb elfogadtatnom. Megoldódott. — Most a választások, falu­gyűlések tapasztalatainak ösz- szegezése, az ott elhangzott ja­vaslatok feldolgozása, a VI. öt­éves tervidőszak előkészítése ad munkát a mindennapi ügy­intézésen túl. Egyéb: — Nem tudom, tipikus ér­telmiségi pálya-e az enyém. Tény: hamar, fiatalon lettem vezető. Ilyen, pozitív értelem­ben vett karriert például a tanácsakadémiai társaim kö­zül kevesen futottak be. — Terveim? Egy a biztos, egyértelmű, határozott: a pá­lyán akarok maradni. Az ál­lamigazgatás érdekel a legjob­ban, szakdolgozatom is a ta­nácsi tisztségviselők tevékeny­ségét elemzi. Társadalmi mun­kám — a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület faluszervezé­si bizottságának vagyok a tag­ja —, hasonló feladatot ad. Még a baráti köröm is szak­mabeliekből áll: jogászok, köz- igazgatási dolgozók. Nem, in­nen a községből nincs bará­tom, tudatosan: a már emlí­tett objektivitás megőrzését szolgálja ez is. — Naponta másfél órát töl­tök utazással, ide ki, Pestre vissza. Fárasztó, de megéri. Frázis, amit mondok, de tény: úgy érzem, itt lehet alkotni. Amit csinálok, kézzelfogható, azonnal és közvetlenül látom az eredményét. Ez mindenki­nek, úgy hiszem, fontos. Hát még egy fiatalnak. Andai György (Folytatjuk) kutatásra, fejlesztésre fordí­tani. Nemcsak Japán, az NSZK, Svájc példája, de az iparilag közepesen fejlett or­szágok egész sorának gyakor­lata is ezt igazolja. — Igen fontos, hogy a ku­tató-fejlesztő tevékenységben megfelelő súlypontokat ké­pezzünk, ésszerű szelekciót hajtsunk végre a fejlesztési feladatok között. Ebben a társadalmi-gazdasági helyzet­zen az OMFB szerepe, felelős­sége is szükségszerűen megnő. Annál is inkább, mert az OMFB bizonyos mértékig be­folyásolni tudja a vállalatok, kutató-fejlesztő intézménvek tevékenységét, a központi for­rásokból rendelkezésére álló pénzügyi alap segítségével. Az OMFB idén csaknem 1,8 mil­liárd forinttal járult hozzá a vállalatoknál, intézeteknél fo­lyó kutató-fejlesztő tevékeny­séghez. Jelentős segítséget nyújtottunk például a gyógy­szeriparnak az új készítmé­nyek gyakorlati megvalósítá­sához nélkülözhetetlen prekli- nikai és klinikofarmakológiai hálózat kialakításához, illletve fejlesztéséhez. E hálózat kor­szerűsége a gyógyszeripar számára nemcsak, a hazai ggészségügyi elíáfás,:.de az ex­portképesség szempontjából is nélkülözhetetlen. Jelentős anyagi támogatást kapott a számítástechnika, a híradás- technika, a gépipari alkatrész- gyártás és a fehérjegazdálko­dás egy-egy területe is. Az ilyen jellegű pénzügyi támo­gatásra azért van szükség, horr egy-egy népgazdaságilag vagy tudományos, műszaki, stratégiai szempontból fontos fejlesztésre akkor is sor kerül­hessen, ha az érdekelt válla­latoknak vagy kutatóintéze­teknek nincs elég pénzük a távit' ’ag fontos feladatok végrehajtásához. — Az OMFB az országos licencpolitika koordinálója. Az a véleményem, hogy a kül­földről ésszerű feltételek mel­lett megvásárolható ismerete­ket ne magunk fedezzük fel újra, hanem vegyük át. Ennek az elvnek a következetes vég­rehajtása mindenképpen se­gíti a hazai kutató-fejlesztő kapacitás hatékonyabb hasz­nosítását. Az OMFB rendelke­zésére álló pénzügyi alapok a ságú lemezacélokat gyárthat­nak. a uszai vegyi Kombi- iiíiniai az axtaiuiiK támogatott iicenc- és know-now-vétel nyomán megvalosuiooan van — eisosoroan az eieimiszer- iparoan Használt — celofánt Helyettesítő műanyagfólia gyanasa. Segítettük az egye­sült izzót, hogy az úgyneve­zett tiiojo.i-víaiaj.e.iúszerű izzólámpa buragyártást meg­honosítsa. Ezzel a buragyártú teljesitmen/ét több mint húsz­szorosára növelhette. Jelentősen hozzájárultunk a számítástechnikai ipar hazai megalapozását szolgáló licen- cek vásárlásához. Ez tette le­helévé, nogy bekapcsolódhas­sunk a szocialista országok együttműködésébe, melynek eredményeként ma már tőkés importból csak egyedi esetek­ben hozunk be számítógépet. Végül is az idén több mint 300 millió forint értékben támo- gottuk a vállalatok Iicenc-, know-how- és prototípusgép­vásárlásait. Több mint egy tu­cat korszerű technológiát hoz­tunk be az országba. A Nitro- kémiai Ipartelepek például egy japán eljárást vett meg fontos növényvédőszer-alapanyag előállításához, a Taurus, a ra- diálabroncsok hazái konstruk­ciójának kidolgozásához vásá­rolt technológiát, és ugyan­csak licencvásárlás nyomán valósul majd meg a motor­benzinek keverését irányító, számítógéppel vezérelt rend­szer. — A bizottság csaknem húszéves működése alatt mintegy kétezer tanulmány készült egy-egy szak- és tu­dományág helyzetéről, az elemzések nagy része az ipari gyakorlatban hasznosult. Az idén több mint 100 tanulmány térképezte fel a hazai ipar és mezőgazdaság egy-egy fontos, több ágazatot érintő területét. Ennek ellenére az a vélemé­nyem, hogy túl sok a tanul­mány, s noha ezek nélkülöz­hetetlenek lesznek továbbra is, a jövőben inkább a műsza- ki-tudománvos prognózisok és a fejlesztési koncepciók ki­dolgozására. a több ágazatot egyaránt érintő, átfogó prob­lémák feltárására — mint a kemizálás, automatizálás, anyagmozgatás és csomagolás — fordítjuk erőinket. Olyan nagy horderejű kérdések meg­válaszolására akarunk elkép­zeléseket, nemegyszer alter­natívákat kidolgozni, mint például az elektronikai, a vegy-, a óén- és az élelmiszer- inar, a közlekedés, valamint a vízgazdálkodás jövőbeli fej­lesztési útlal. — Tevékenységünk egy ré­szét a közelmúltban elfoga­dott országos közéotávú kuta- tásl-foilesztési tervben foglal­tuk ossz“. Fnn°k kidolgozásá­ban az OMfr i«s aktívan részt vett. A középtávú terv 12 i-özvetlen gazdasági célzatú vállalati licencvásárlások meg- ás eev környezetvédelemmel valósításához is segítségül szolgáltak a múltban, és szol­gálnak a jövőben is. Néhány példát említek a jelentősebb vásárlások közül: a Dunai Vasmű részére üstmetallurgiai licencet vásároltunk, melynek segítségével ma már a legszi­gorúbb követelményekét is ki­elégítő mechanikai tulajdon­kqpcsolatos. valamint egy társadalomtudományi progra­mot tartalmaz. Bízunk abban,1 hogy a programok sikeres v“*rehatf:á«a mlentös segítsé­get nvújt ma’d a VI. ötéves t-rvb-m m°-'fogalmazott gaz­dasági célok megvalósításá­hoz — fejezte be nyilatkozatát az OMFB elnöke. Metróépítök ünnepe Elérték az Élmunkás teret Jeles eseményt köszönthet­tek a metróépítök: a Deák tér és az Élmunkás tér között ha­ladó fúrópajzs — a jobb felől húzódó alagút után — a bal oldalon is áttörte az utolsó métereket, s elérte az angyal­földi állomást. Így egybefüg­gő alagút köti össze Kispestet az Él munkás térrel. Az északi vonalon változat­lan ütemben folytatódik a munka: a fúrógépek mosott folyamatosan épült, s épül a betonfalazat. helyükre kerül­nek a vasbordák. A követke­ző hónapokban hozzákezdhet­nek a vágányfektetéshez, majd az elektromos berendezések és a gépészeti egységek szerelé­séhez. Sok tennivaló várja az építőket az Élmunkás té­ren is, hiszen hátra van még az állomás belső terének ki­alakítása, s a felszíni terep- rendezés. A tervek szerint a jövő év végére már ide fut­nak be az utasokkal teli sze­relvények. majd 1984-re az Árpád-hídig nyújtja ki csáp­jait a főváros tömegközleke­désének földalatti hálózata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom