Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-29 / 303. szám
Kézzel szedik a cukorrépát Ahol lehetett dolsgozi&k a földeken Szünet N em volt benne egy cseppje sem a váratlanságnak, csak az következett be, amire eleve számítottak. Azt mondják a Pest megyei Tanács Dobosi Járási Hivatalánál, a falugyűlések tapasztalatait összegezve, hogy a vezető helyet mint legtöbbet említett téma — s mint már esztendők óta —, o vezetékes vízellátás fejlesztése foglalta el. Amit érthetővé tesz, hogy a járás településeinek felén sincs ma még közüzemi vízszolgáltatás, s ahol van, Örkényt, Tábor- falvát, Dabast leszámítva, ott sem jelentős a teljes lakásállományhoz mérten a hálózatba bekapcsolt otthonok aránya. Vitathatatlan: ha valamiben, akkor napjainkban a vezetékes vízellátásban olyan nyomás nehezedik a tanácsokra a lakosság részéről, amit állni szinte elviselhetetlen teher, hiszen a fejlesztési lehetőségek évről évre meghatározottak, akár a pénzt, akár a kivitelezői képességet nézzük. A vezetékes vízre bejelentett tömeges igény valójában természetes következménye annak a fejlődésnek, amely az élet- körülmények legtöbb részterepén végbement, hiszen az új lakásokban érthetően a tulajdonosok már nem óhajtják nélkülözni az alapvető közüzemi szolgáltatások egyikét sem, s mivel a villany természetes, a víz is azzá lett. Hiba lenne ugyanis puszta kényelmi szempontot gyanítani a lakosság türelmetlensége mögött. Nemcsak azért kell, kellene a vízvezeték, mert akkor nem kényszerűség az udvari kútból hordani vödörszám a vizet, hanem mert ez elengedhetetlen feltétele a fürdőszoba, az automata mosógép használatának, azaz olyasmiknek, amiknek ma már meghatározó szerepe lehet a dolgozó családok időgazdálkodásában. Megérthetjük éppen ezért azok szűnni nem akaró kíváncsiságát, akiknél karnyújtásnyira, a szomszéd utcában, a közeli falurészen már ott a vízvezeték, de hozzájuk még nem jutott el; mikor ér oda? R oppant nehéz éppen az előbbiek miatt szóba hozni azt, amit a közüzemi szolgáltatások logikai láncának nevezhetünk, s mert logikai lánc, nem tűri a megsza.iításo- kat, a szüneteket, hanem folyamatosan kapcsolódónak kell lennie. Kellene lennie, írjuk le a valóságnak megfelelően, mert ebben a logikai láncban gyakori a szünet. Az a helyzet ugyanis, hogy a dabasi járásban a vízvezeték előnyeit kínáló otthonoknak mindössze a nyolc százaléka — azaz minden száz lakásból csupán nyolc — kapcsolódik zárt közcsatorna-hálózathoz. A többiek egy részénél van ugyan — hol tökéletesebb, hol alig elfogadható — házi derítő, ám sok helyen arra megy a szennyvíz, amerre éppen utat talál. Mivel a vízvezetéképítés iránti igény a tömegnyomás formáját vette fel esztendők óta, érthető — bár az elvi igazság szemszögéből nézve, meg nem engedhető lenne V —, hogy tovább nyílik a rés a vízvezetékes és a csatornázott lakások csoportja, aránya között. A megyei közegészségügyi és járványügyi állomás tapasztalatai, mérései szerint a vezetékes vizet használó családok napi fogyasztása nyolcszorosa, tízszerese azokénak, akik ásott vagy fúrt saját udvari kútjukról merik, nyerik e nélkülözhetetlen folyadékot. Kézenfekvő ennek, ismeretében, hogy míg az utóbbi családoknál a szennyvíz — csekély mennyiségénél fogva — minimális környezetrontó hatást fejt ki, s legtöbbször a portán belül elemésztődik, a vezetékes vizet használó családok esetében — éppen az ugrásszerűen megnövekvő meny- nyiségi többlet miatt erről már nem beszélhetünk. S amikor harminc, ötven lakás bokra engedi útjára a szennyvizet, akkor szinte teljes biztonsággal lehet számítani arra, hogy egy idő után fertőződik a talaj, s vele fertőzésnek vannak kitéve a különböző víznyerő helyek is. Ez utóbbinak a veszélyeit pedig aligha szükséges részletezni, még akkor is, ha a települések többségén nagy gonddal óvják a víztermelő telepeket, a kutak környékét. K eserves dilemma ez, hiszen bármennyire követeli is a józan ész, nagyon nehéz odaállni a lakosság különböző csoportjai elé, s azt mondani: szünet következik a vízvezetékhálózat fejlesztésében, mert most a csatornázásra kell sort keríteni. S nehéz dió ez azért is, mert míg a víz eljuttatása az otthonokba viszonylag — hangsúlyozzuk: viszonylag — kisebb befektetéseket követel, addig a csatornázás rendkívül drága! A megyei ráfordítások durva átlagát számítva, egy kilométernyi fedett közcsatorna — a hozzá szükséges derítő stb. berendezésekkel, eszközökkel — legkevesebb egymillió forintba kerül. Egymillióba még akkor is, ha minden tekintetben a legolcsóbb technológiákat választják. Alighanem itt a magyarázata annak, mfért tág a rés a vízvezetékes és a csatornázott lakások csoportja között, hiszen idén is a megyében háromszor olyan gyorsan növekszik a vízve- zetákhálózat, mint a csatornarendszer. Ez a különbség valamivel kisebb, mint a hetvenes években — s még inkább: a hatvanas évtizedben — volt, azaz a gyakorlat már némi jelét mutatja annak, hogy a logikai láncban létrejött szünet nem tartható benn a végtelenségig, azaz meg kell kezdeni a fölhalmozódott adósságok törlesztését. Ezt a törlesztést évtizedekre kell elosztani, akkora a költsége. Mégis nagy hiba lenne a roppant terhek tudatában úgy gondolkozni, hogy majd csak akkor látunk neki e feladatnak. amikor sok pénz lesz együtt rá. A legkisebb lépés is eredmény! Főként, ha a tanácsok figyelembe veszik a tervezéskor: már eddig is Veszélyesen hosz- szúra nyúlt a logikai láncban a szünet. Mészáros Ottó _______________________ PE ST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 303. szám Ára 1.20 forint 1980. DECEMBER 29., HÉTFŐ Gyarapodott a megye Óvodák, tantermek Bár még nincsenek végleges adatok, megállapítható, hogy Pest megye az idén sok új óvodai hellyel, tanteremmel gyarapodott. A számítottnál több, 2100 óvodai helyet sikerült létesíteni. Az óvodákra szánt több mint 63 millió forintból jutott Abonyba, Fótra, Gyömrőre, és Dunakeszire is. Szépen gyarapodtak az általános iskolai tantermek: községek sorában tanulhatnak a kisdiákok új iskolában, így például Albertirsán, Menüén, Öcsán, Szentlőrinckátán és Tápiószelén. Csendes, de annál keményebb küzdelem folyik az utolsó kukorica- és cukorrépa- tonnák megmentéséért megyénk gazdaságaiban. Az abo- nyi Ságvári Endre Ts.z-ben kézzel szedik fel a tagok a sáros földből a répát. Hasonló a helyzet a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Szövetkezetben is: itt még 8 hektárnyi termény vár betakarításra. Kedvező híreket kaptunk a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Tsz-ből, ahol az ünnepek előtt sikerült felszedni e fontos ipari növényt és jelenleg csupán 100 vagon árut kell elszállítani: a prizmákból a gépkocsikra rakni. Annak ellenére, hogy néhány mezőgazdasági üzemben szombaton sem tétlenkedtek a gépek, még kereken 1300 hektár kukorica van lábon. A kombájnolást a napokban hullott hó, havas eső, eső akadályozta: a munka újrakezdése kizárólag az időjáráson múlik. | — Milyen a vetések állapota, fejlettsége? — kérdeztük tegnap a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának szakfelügyeleti csoportján. Megtudtuk, az őszi búza kétharmada jó, illetve közepesen fejlett. A későn magágyba kérült állománynak kedvezett az enyhe, csapadékos időjárás, a vetés szinte mindenütt megerősödött. A becslések szerint csak 20—25 százalék mutat az átlagosnál rosszabb képet. Mint arról már tájékoztattuk olvasóinkat, az őszi mélyszántás a tavalyinál lassabban halad. Eddig a területnek 70 szákalákát forgatták meg az ekevasak. A szakemberek remélik, hogy január elején végeznek a szükséges talaj- munkákkal. Ez egyebek között azért is fontos, mart a jövő évi termések biztonságát alapozza meg egy olyan esztendőben, amikor a köz- gazdasági szabályozók szigorodása még nagyobb erőfeszítésekre készteti a mező- gazdasági üzemeket. A psfhmsn'i fsnyőh chtt Télapó jött és mesélt mikrohullámmal oldották meg. Ladányi Sándor, a Buda- pest-vidéki Postaigazgatóság távközlési-forgalmi osztályvezetője elmondta, hogy a központ építésével a megye telefonhálózatának a javítása volt a cél. Az elmúlt hetekben a Budapesti Híradástechnikai Gyár és a posta szakembereinek próbahívásai igen jó eredménnyel zárultak. Ez tette lehetővé, hegy dacember 29-től a központot átadják a forgalomnak. A központ beindulásával egy időben új telefonkönyvet is kiadtak, amely tartalmazza a távhívással kapcsolatos utasításokat is. A posta szakemberei kérik az előfizetőket, hogy abban az esetben, ha az említett helyeken hibát tapasztalnak, haladéktalanul jelentsék a 03-as telefonszámon. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Birendra nepáli királyt - Nepál nemzeti ünnepe alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban köszöntötte a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Gabtikovo—Nagymaros Dolgoznak a kotró hajók Felújítják az első erőművet Tiszalöliön a szabadtéri 120/35 kilovoltos áramelosztó felújításán dolgoznak a helyi tűik és a VER.TESZ brigádjai. A több mint 25 éve szolgáló berendezést alaposan átvizsgálják, kijavítják, illetve kicserélik, hogy a nagyobb terhelésnek megfeleljen. Elek Emil felvétele Háromszoros haszonnal jár, ha elkészül a Gabcikovó (Bős) —Nagymaros vízlépcsőrendszer, melyet két évvel ezelőtt, 1978-ban kezdtek el építeni. Biztonságosan hajózhatóvá válik a folyó ezen a szakaszon is, ami már csak azért is fontos, hiszen a Duna is része az új egész Európát átszelő csatornának, mely a Fekete-tenger és az Északi-tenger között teremt összeköttetést. A szabályozott és a duzzasztókkal egyforma vízszinten tartott folyószakaszon gyakorlatilag megszűnik az árvízveszély. Nem kevésbé jelentős, hogy a gabeikovói, illetve nagymarosi vízi erőmű a két ország számára olcsó villamos energiát termel. Dr. Nagy Lászlótól, az Országos Vízügyi Hivatal nagylétesítményi főosztályának helyettes vezetőjétől arról érdeklődtünk, hogyan haladnak a munkák. — Tervszerűen. Ennek megfelelően a csehszlovák oldalon egyelőre sokkal többen dolgoznak. A felső szakaszon a beruházáson dolgozó 3 ezer csehszlovák munkás 25 kilométeres hosszúságban, a jövendőbeli üzemvízcsatorna helyén végzett az erdőirtással és a tereprendezéssel, a csatornázással és a talajvíz-elvezetéssel, állnak a felvonulási épületek. Az erőmű helyén erősítik a talajt, hogy elbírja a hatalmas beton monstrumokat. Dolgoznak a kotróhajók a jövendőbeli meder kialakításán. fyassbar-kozponf SzigeFszenfomMóson Mátéi s közvetlen tárcsázással Szigetszentmiklóson, ma délután adják át azt az új kétezer állomásos, crossbar telefonközpontot. amely a Csepel- sziget településein — Szigethalom, Halásztelek, Tököl, Duna haraszti, Taksony, Dunavarsány, Délegyháza és Ma- josháza — a korábbinál jobb telefonösszeköttetést tesz lehetővé. A Budapest-vidéki Postaigazgatóság ISO millió forintot fordított a távbeszélő-szolgálat korszerűsítésére. Az új központ segítségével, mától a 26-os körzetszámon az ország bármely részéből hívhatók az említett községek. Budapest és Szigetszsntmiklós között a legkorszerűbb távközlési technikát. építették ki a posta szakemberei. Az összeköttetést A magyar oldalon Dunaki- litinél a duzzasztóműnél, Magyaróvárnál a bekötőút építésén és a hídépítésen szembetűnő az előrehaladás. Vá- mosszabadinál idén jelentős földmunkákkal végeztek, s elkezdték a felvonulási épületek felállítását. Egyelőre még kevésbé látványosak a munkák Nagymarosnál, de itt is az ütemterv szerint haladnak az építők. Kisajátították és lebontották a munkát akadályozó épületeket a vasút és a Duna között. Jelentős területen végeztek a tereprendezéssel, készülnek a felvonulási épületek, illetve az ehhez szükséges kiegészítő berendezések, mint például a hőközpont. Mint ismeretes, Visegrádon a 11-es út egy szakaszát át kell helyezni, az új szakasz egyik része már elkészült. Ugyancsak ezen a szakaszon állandóan dolgoznak a kotróhajók a meder szabályozásán. Csütörtökön huszonnyolcadik alkalommal kezdődött meg a Parlamentben a látványos, sokszínű karácsonyi műsor. Délelőtt a Kupolateremben a 15 méteres, több száz csillogó üveggyertyával és dísszel, 80 kiló szaloncukorral feldíszített óriás fenyő alatt megszólaltak a dobok és a harsonák, s a gyermekek hívó szavára megérkezett Télapó. Mivel jövőre lesz 35 éves a magyar úttörőmozgalom, a Télapó — aik.it most huszadik alkalommal Hadics László színművész személyesített meg — a három és fél évtized történetére, jeles eseményeire emlékezett. A műsorban fellépett Mazsola és Manócska, Rodolfo, Halász Judit és a Bojtorján együttes, Kalákáék, a Rajkó zenekar, volt rajz- és csárdás- verseny, filmvetítés ... A két nap alatt majdnem háromezer kisdobos és úttörő ünnepelhette — köptük a megyei úttörőcsapatok és gyermekvárosok küldöttei — a karácsonyt a Parlamentben felállított fenyőfa alatt. rr I
