Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

1980. DECEMBER 25., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI HÍRLAP 15 „Csúszkálj velünk" December 26-án délután 18 órakor a Magyar Jégsport Szö­vetség „csúszkálj velünk” címmel műsoros sportbált rendez a Kisstadionban. A legjobb műkorcsolyázók mel­lett az Európa-bajnokságon Induló két jégtáncospár fut bemutatót, a junior és ifjúsá­gi gyorskorcsolyázók váltófu­tásban versenyeznek, s még hordóugrás is szerepel a lát­ványosságok között. A sportolók mellett Eszmé­nyi Viktória, Ihász Gábor és Korda György énekel legsi­keresebb dalaiból és föllép az Expressz együttes is. Ezek után tréfás jégkorong-mérkő­zésre kerül sor. a két csapat­ban más sportágak világ- és olimpiai bajnokai próbálkoz­nak meg a jégkorongozás alapelemeivel. í a súlylökők lépcsőjén Harmadik, második, első — az országos bajnoki lépcsőfo­kokon így lépdelt előre 1978- tól 1980-ig Kácsor István súlylökő. A jelképes „lépcső­mászást” már fiatalon elkezd­te, hiszen 1975-ben ifiaranyat szerzett, s az utánpótlás baj­noki cím — ezzel párhuzamo­san a 18,88-as utánpótlás csúcs —, sem hiányzik „re­pertoárjából”. A Gödöllői EAC 24 éves at­létája tehát rendre jól felel a Teremtorna — folytatással Szentendrén és Óbudán Jóit szerepel s Váci Forte megyei bajnok nöl kézilabda-együttese az Óbuda Kupáért kiírt Kerék utcai viadalon. Négy mérkőzés után há­rom győzelem és egy döntetlen a mérlege. Képünkön: Bagi Éva bün­tetődobásra készül, Jobb oldalt klubtársa, Farkas Ildikó figyeli a jelenetet A sakkozók megyei villám-csapat- Itt pedig a benjamin a nyolcadik bajnokságán Marót Géza (Váci osztályos Thuróczy László, aki az DCM) volt r»s ™v“őny legidősebb ^ ,zIneket képvisell Teremsportok jelentik a mostani elfoglaltságot, főleg a sakk és kézilabda dívik. E két sportág eseményei az elkövet­kező napokban sem hiányoznak, Szentendrén karácsony más­napján rendezik a hagyományos Golán István sakkemlékver­senyt. A kézilabdázók újabb fordulójára is sor kerül, az elő­rehozott vasárnapon, a Kerék utcában. dobókörben, s az iskolában is. Az Agrártudományi Egyetem hallgatójaként jórendűként végzett a nyáron, s a korábbi esztendőben sem adta négyes átlagnál alább. Órarend Az iskolai stúdiumot a vas­golyó hajítás tudományával nem volt könnyű összekap­csolni. Az órarendet pontosan meg kellett szerveznie, hogy idejéből mindenre jusson. így, a délutáni, majd a vacsorát követő gyakorlásokra az egye­tem tornatermében. Szerdán délután, s szombatonként pe­dig felkerekedett az egyetemi kollégiumból, irány Nagykáta. Régi testnevelője Vancsik Gyu­la irányításával csiszolgatta, csiszolgatja technikáját. Az a bizonyos sportszer­szám 7,25 kiló. S egy évben 8—10 ezerszer is elhajítja. A fenti filozófikus gondolatsor folytatva ő azért, hogy még messzebbre szálljon. Hiszen a sok gyakorlás, a technika tö­kéletesítése ezt segíti elő. Tonnák a magasban Kilók, mázsák, tonnák. Amikor a súlyzót a kezébe veszi, s a 100 kilót a magasba emeli, nem áll meg egy gya­korlatnál. A sok-sok egymás­utánja, tréningnapokon 14—15 tonnát is kitesz. S hogy ezzel a szerszámmal is jól bánik: két évvel ezelőtt országos fő­iskolai súlyemelő bajnok volt, a 100 kilogrammosok mező­nyében. Jónéhány helyen megfordult már Európában. London, Pá­rizs, München, Bécs voltak az útiállcmások, Athénben többször is járt. ősszel csúcsr formában volt. S aztán a Ma­gyarország—Csehszlovákia vá­logatott találkozó után közbe­szólt egy sérülés. — Két kézzel hátrafelé ha­jítottam a golyóbist, s akkor a bal térdemben megpattant valami. Térdszalagszakadás, műtét, majd hathetes gipsz­csizma. Bal combom kerülete 70 centi, de most csupán 63. Amikor lehetett, már elkezd­tem a mozgást. Tápiószelei otthonomban kis biciklit szer­kesztettem, annak a pedálját tekerem. A nagykátai gimná­zium és szakmunkásképző kondicionáló termébe szinte mindennap átjárok. Számom­ra a mozgás most a gyógyulást jelenti. Remélhetőleg már­ciusra teljesen rendbejövök. Tízpróbatervek Edzője Vancsik Gyula ezt is reméli, hogy tanítványa az éltanulók nyomdokaiba lep. A világ legjobb súlylökőmek „életrajzát” nézegetve kiderí­tette, hogy általában 27—28 évesen jutottak el a csúcsra. A 24 esztendős GEAC-sporto- lónak tehát van még ideje. Kácsor István nagykátai gimnazistaként az atlétika sok válfajának hódolt. Jó ideig a magasugrással kacérkodott, de a bal térde olykor bele-bele ha­sított. Sokoldalúságát tizpró- bázóként akarta kamatoztatni. Aztán végleg a súlylökés mel­lett kötött ki, a megye atléti­kai fellegvárában, a gödöllői klubban. S még annyit; nem csupán Kácsor a hazajáró tanítvány. Molnár Gábor (Újpesti Dózsaj, Torma Sándor (GEAG) is régi mesterénél tanul. Reitter László Százados sakkemlékek SAKK, NAP MINT NAP. A lapok szinte tele vannak e magyar sikersportág hazai és külföldi eredményeivel, ese­ményeivel. Sőt! Egy múltszá­zadi Vasárnapi Újságot for­gatva az 1869. január 26-i számban egy kis hír: a Pest Sakk-egylet Erkel Ferencet választotta elnökéül. A krónikások szerint sok zeneművész volt a fekete-fe­hér bábuk híveinek sorában. A magyar zeneköltő annyiban adott mattot komponista tár­sainak, hogy 1850 után há­romszor is az ország leg­jobbja volt, tehát há­romszoros magyar bajnok. Azt a történelmet bizonyára szívesen olvasgatják a fiata­lok, amely Solymosl László „Sakkozzunk gyerekek” c^­A száguldó Szilvi színes szerepéimet A röpke pályafutást máris úgy ragyogják be a sikerek, mint fenyőfát a karácsonyi dí­szek. Csöppet sem véletlen hát, hogy Szikora Szilvit, a Nagykovácsi Rozmaring SE if­jú gyorskorcsolyázóját a sport­ág legnagyobb ígéretei között tartják számon. A tizenöt esz­tendős kislány — csekélység — négy hazai rekordot tart, két serdülő és két ifjúsági csúcsot. Ráadásul a legifjab­bak mezőnyében ő védi a ma­gyar bajnoki címet. _ Talán a jégpályán szület­tél? — kérdeztük a tehetsé­ges tinédzsert. — Dehogyis! — csilingelt az éremgyűjtő kisasszony. — A Műjégre csak ritkán jártam, ám egyszer hirdettek egy gyorskorcsolyás toborzót, s mert volt időm, hát kinn ma­radtam a Ligetben. Azóta vi­szont mindig itt vagyok ... — A hosszú korcsolyásoknál mit jelent a „mindig”? — Hetente huszonnyolc órát. Egy edzés reggel, egy tréning este. szünet nélkül, minden nap... Juj, de fáradt vagyok! — A tanulásra nem sok időd marad.., — A buszon szoktam bifláz­ni, csak attól félek sokszor, hogy elalszom, a kezemben a könyvvel. Mert a vekker ott­hon fél ötkor csörög, hogy hatra itt lehessek a jégen ... — Szóval, ne is kérdezzek" az iskoláról? — Tessék csak nyugodtan, elég jól megy a suli. A Ve­res Pálné Gimnáziumba járok, s az elsőben, tavaly év végén 4,6 volt az átlagom. — Megvan még az első kor­csolyád? — A, nincs. Egyébként is, az műkorcsolya volt, szerintem már fel se tudnám csatolni. De hogy elesnék benne, az fix! — És a mostani koríd? — Az egész más. Főként ak­kor szeretem, ha csúcsot fu­tok vele... — Mikor született az első rekord? — Tavaly februárban. A Szovjetunióban versenyeztünk és lvanovó szerencsét hozott nekem. Aztán hazajöttünk, s itthon tovább javítottam, az akkori csúcsot. A rekordláb- lára a Műjégen csak a máso­dik időmet írták ki, az elsőt olyan gyorsan túlszárnyaltam... — Melyik a kedvenc távod? — A 3000 méter. Ott nem kell annyira sietni, mint 500-on. Meg aztán a hosszú távú edzéseket a fiúkkal együtt csinálom, s ők szinte húznak maguk után. Ilyenkor muszáj hajtanom, mert a srácok na­gyon is udvariatlanok: ha le­maradok, nem várnak meg ... — Szoktál álmodni? — Hááát, nem is tudom ... — Ügy értem, egy igazán klassz eredményről... — Jó, elmondom. Néha ar­ra gondolok, hogy felnőtt va­gyok, s egy csuda nagy ver­senyen én játszom a főszere­pet. Száguldók az aranyérem felé! Erről azért szoktam ál­modozni, mert a rádióban hallgattam a téli olimpiai köz­vetítéseket, és olyankor min­dig eszembe jutott: milyen jó a győzteseknek, akiknek be­mondják a nevét... Hegyi Iván mű könyvében a régi időkbe kalauzol. A sakkozás múltja ködös homályba vész. Az In­diában született játék arab kereskedők közvetítésével ju­tott el Perzsián át Európába. Kontinensünkön először a spanyoloknál „kötött ki”. A SPANYOL MEGNYITÁS nem innen kapta nevét. Ere­dete: 1561-ben Ruy Lopez könyvében látott először nap­világot a 400 év múltán is oly gyakran alkalmazott „sakkrajt”. Hogy hazánkba eljutott, ab­ban része volt a királyi frigy­nek. 111. Béla fia. Imre, Al­fonz aragoniai király leányát, Konstancát vette feleségül. A királylánrtyal az Ibériai-fél­szigetről spanyol lovagok és főnemesek érkeztek hazánkba, s itt letelepedtek. A NÉV SZERINT először említett magyar sakkozó is „királyi” volt. Beatrix, Má­tyás király felesége. Egy má­sik feljegyzés szerint Zrínyi Miklós nemcsak a tollal és a karddal bánt jól, hanem a fe­kete-fehér mezőn is sikerre vitte katonáit. Külföldi spor­tolók már akkor is jöttek hoz­zánk: 1557-ben egy olasz sak­kozó. Ezek tehát a legelső emlé­kek, melyek tára fokozatosan gyarapodik. Így például szak­könyvekkel, közülük az első magyar nyelvű 1759-ben nyom­tatták. Az egyetlen példányt az Országos Széchényi Könyv­tár őrzi. A Budai Járási Hivatal föld­szinti nagytermét az utóbbi időben . szinte megszállták a sakkozók. A falon egy felirat, „Embernek lenni, csak ember­nek, semmi egyébnek, de an­nak egésznek, épnek.” Vajon a Dante-idézetet a sakkverse­nyek tiszteletére írták ki? AZ ISTENI SZÍNJÁTÉK szerzője netán ismerte ezt a játékot? Nem valószínű, hi­szen a reneszánsz mester 1265—1321 között élt. S, egy másik írói évszám: a spanyol Lucena először 1497-ben fog­lalta össze a szabályokat. R. L. Az esztendő sportolói Marói Magda A magyar sportújságírók 1958-tól minden esztendő végén szavazással döntik el az „év sportolója” címe­ket At idén a 23. alkalom­mal történt, s a nőknél, valamint a csapatoknál új nevek kerültek a győztesek közé. A több mint két évti­zeddel ezelőtti, 1958. évi szavazásnál a teniszező Kör- möczi Zsuzsa/ a birkózó Pólyák Imre, továbbá a vízilabda-válogatott érde­melte ki az elismerést. Az idén vívónő, tornász és jégtánckettős került az el­ső helyre, Maros Magda, Magyar Zoltán és a Regőczy Krisztina—Sallai András páros,révén. A MUOSZ sportújságírók szakosztályának szavazása alapján az „év legjobb sportolói” 1980-ban: Nők: Maros Magda tőrvívó, 2. Rakusz, Zakariás ka­jak páros, 3. Verőczi Zsuzsa sakkó­zó. Férfiak: Magyar Zoltán tor­nász, 2. Kocsis Ferenc birkózó, 3. Wladár Sándor úszó. Csapatok: Regőczy Krisztina, Sal­lai András jégtáncpá­ros, 2. A máltai sakkolimpián részt vett női és férfi sakkválogatottak, 3. öttusa-válogatott Rejtő Ildikó és Tordasi Ildikó után az olimpiai ezüstérmes Maros Magda már a harmadik vívónő, aki a szavazás győztese lett. A vívás összes első helyeinek száma (női, férfi és csapat együtt) ezzel 12-re emelke­dett, így a vívás holtver­senybe került az évek fo­lyamán 12 első helyet gyűj­tött öttusával. , Magyar Zoltán immár ‘ harmadik első helyezése — 1974 és 1978 után — a férfi összesítésben is holtver­senyt alakított ki. A visz- szavonult tornász olimpiai, világ- és Európa-bajnok ugyanúgy háromszor lett az év legjobb férfi spor­tolója, mint a legendás öttusázó, Balczó András, aki 1966-ban, 1969-ben és 1972-ben diadalmaskodott. A csapatok versengésé­ben több „ilyen még nem volt” található. A korábbi 22 szavazáson 8 csapat — vízilabda, párbajtőr, labda­rúgó, női kézilabda, férfi sakk, férfi asztalitenisz, to­vábbá felnőtt és ifjúsági öt­tusa — diadalmaskodott, 1980-ban egy „vegyes páros”, a világbajnok és olimpiai ezüstérmes jégtánckettős, Regőczy Krisztina és Sal­lai András lett első. Az idén fordult elő másodszor, hogy a csapatok „dobogó­ján” egy helyen holtver­seny alakult ki. A máltai olimpián ezüstérmes férfi és női sakkválogatott tel­jesen egyenlő szavazat­eredménnyel került a má­sodik helyre. ★ A hagyományoknak meg­felelően a Magyar Televízió sportosztálya, az OTSH- val egyetértésben idén is — immár huszadszor — odaítélte az év ifjúsági sportolója címet. A lányoknál Szöcs Zsu­zsa, az MTK-VM vívója, a fiúknál Wladár Sándor, a KSI úszója érdemelte ki ezt a titulust. A díjak átadására a fel­nőtt sportolók jutalmazá­sával egy időben a Magyar Televízió február elsejei műsorában kerül sor. A Pest megyei Testne­velési és Sporthivatal a klubok és a szövetségek javaslatai alapján az idén is megválasztotta Pest me­gye legjobb sportolóit. A szavazásban lapunk is részt vett. A legjobb helyezése­kért különösen a felnőtt és az ifjúsági férfiaknál volt nagy a harc, a női mezőny­ben már jóval „csönde­sebb” vetélkedés folyt... Férfiak 1. Kosztyán József (Váci Hajó) kajakozó, olimpiai helyezett, 2. Tamás Gábor (GEAC) kalapácsvető, ma­gyar bajnok, 3. Illy Zol­tán (Óbuda Tsz SK) mo­torcsónak-versenyző, Világ Kupa-győztes, VB és EB- helyezett. Sok szavazatot kapott még: Görgényi András (Nagykovácsi Rozmaring SE) gyorskorcsolyázó, ma­gyar bajnok, Kácsor Ist­ván (GEAC) súlylökő, ma­gyar bajnok és dr. Kovács Ferenc (Váci Vasutas) mo­torcsónak-versenyző, ma­gyar bajnok. Férfi ifjúságiak 1. Kovács Ottó (Váci Hajó) kajakozó, 2. Nieberl László (Nagymaros) kaja­kozó, 3. Jáger Imre (Cse­pel Autó) birkózó. Sok szavazatot kapott még: Kondér Béla (Váci Hajó) evezős, Palotai Lász­ló (Nagykőrös) gerelyhaj ító, Csáki Tibor (Abony) birkó­zó és Harczi Zsolt (CVSE) asztaliteniszező. Nők 1. Sziráczky Brigitta (Óbuda Tsz SK) ritmikus sportgimnasztika-verseny- ző,' 2. Fajt Ágnes (Óbuda Tsz SK) ritmikus sport- gimnasztika-versenyző, 3. dr. Tóth Anikó (Óbuda Tsz SK) karateversenyző. Női Ifjúságiak 1. Gippert Beáta (GEAC) atléta, 2. Pálmafi Katalin (Váci Izzó) atléta, 3. Szi­kora Szilvia (Nagykovácsi Rozmaring SE) gyorskor­csolyázó. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom