Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
1980. DECEMBER 25., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI HÍRLAP 15 „Csúszkálj velünk" December 26-án délután 18 órakor a Magyar Jégsport Szövetség „csúszkálj velünk” címmel műsoros sportbált rendez a Kisstadionban. A legjobb műkorcsolyázók mellett az Európa-bajnokságon Induló két jégtáncospár fut bemutatót, a junior és ifjúsági gyorskorcsolyázók váltófutásban versenyeznek, s még hordóugrás is szerepel a látványosságok között. A sportolók mellett Eszményi Viktória, Ihász Gábor és Korda György énekel legsikeresebb dalaiból és föllép az Expressz együttes is. Ezek után tréfás jégkorong-mérkőzésre kerül sor. a két csapatban más sportágak világ- és olimpiai bajnokai próbálkoznak meg a jégkorongozás alapelemeivel. í a súlylökők lépcsőjén Harmadik, második, első — az országos bajnoki lépcsőfokokon így lépdelt előre 1978- tól 1980-ig Kácsor István súlylökő. A jelképes „lépcsőmászást” már fiatalon elkezdte, hiszen 1975-ben ifiaranyat szerzett, s az utánpótlás bajnoki cím — ezzel párhuzamosan a 18,88-as utánpótlás csúcs —, sem hiányzik „repertoárjából”. A Gödöllői EAC 24 éves atlétája tehát rendre jól felel a Teremtorna — folytatással Szentendrén és Óbudán Jóit szerepel s Váci Forte megyei bajnok nöl kézilabda-együttese az Óbuda Kupáért kiírt Kerék utcai viadalon. Négy mérkőzés után három győzelem és egy döntetlen a mérlege. Képünkön: Bagi Éva büntetődobásra készül, Jobb oldalt klubtársa, Farkas Ildikó figyeli a jelenetet A sakkozók megyei villám-csapat- Itt pedig a benjamin a nyolcadik bajnokságán Marót Géza (Váci osztályos Thuróczy László, aki az DCM) volt r»s ™v“őny legidősebb ^ ,zIneket képvisell Teremsportok jelentik a mostani elfoglaltságot, főleg a sakk és kézilabda dívik. E két sportág eseményei az elkövetkező napokban sem hiányoznak, Szentendrén karácsony másnapján rendezik a hagyományos Golán István sakkemlékversenyt. A kézilabdázók újabb fordulójára is sor kerül, az előrehozott vasárnapon, a Kerék utcában. dobókörben, s az iskolában is. Az Agrártudományi Egyetem hallgatójaként jórendűként végzett a nyáron, s a korábbi esztendőben sem adta négyes átlagnál alább. Órarend Az iskolai stúdiumot a vasgolyó hajítás tudományával nem volt könnyű összekapcsolni. Az órarendet pontosan meg kellett szerveznie, hogy idejéből mindenre jusson. így, a délutáni, majd a vacsorát követő gyakorlásokra az egyetem tornatermében. Szerdán délután, s szombatonként pedig felkerekedett az egyetemi kollégiumból, irány Nagykáta. Régi testnevelője Vancsik Gyula irányításával csiszolgatta, csiszolgatja technikáját. Az a bizonyos sportszerszám 7,25 kiló. S egy évben 8—10 ezerszer is elhajítja. A fenti filozófikus gondolatsor folytatva ő azért, hogy még messzebbre szálljon. Hiszen a sok gyakorlás, a technika tökéletesítése ezt segíti elő. Tonnák a magasban Kilók, mázsák, tonnák. Amikor a súlyzót a kezébe veszi, s a 100 kilót a magasba emeli, nem áll meg egy gyakorlatnál. A sok-sok egymásutánja, tréningnapokon 14—15 tonnát is kitesz. S hogy ezzel a szerszámmal is jól bánik: két évvel ezelőtt országos főiskolai súlyemelő bajnok volt, a 100 kilogrammosok mezőnyében. Jónéhány helyen megfordult már Európában. London, Párizs, München, Bécs voltak az útiállcmások, Athénben többször is járt. ősszel csúcsr formában volt. S aztán a Magyarország—Csehszlovákia válogatott találkozó után közbeszólt egy sérülés. — Két kézzel hátrafelé hajítottam a golyóbist, s akkor a bal térdemben megpattant valami. Térdszalagszakadás, műtét, majd hathetes gipszcsizma. Bal combom kerülete 70 centi, de most csupán 63. Amikor lehetett, már elkezdtem a mozgást. Tápiószelei otthonomban kis biciklit szerkesztettem, annak a pedálját tekerem. A nagykátai gimnázium és szakmunkásképző kondicionáló termébe szinte mindennap átjárok. Számomra a mozgás most a gyógyulást jelenti. Remélhetőleg márciusra teljesen rendbejövök. Tízpróbatervek Edzője Vancsik Gyula ezt is reméli, hogy tanítványa az éltanulók nyomdokaiba lep. A világ legjobb súlylökőmek „életrajzát” nézegetve kiderítette, hogy általában 27—28 évesen jutottak el a csúcsra. A 24 esztendős GEAC-sporto- lónak tehát van még ideje. Kácsor István nagykátai gimnazistaként az atlétika sok válfajának hódolt. Jó ideig a magasugrással kacérkodott, de a bal térde olykor bele-bele hasított. Sokoldalúságát tizpró- bázóként akarta kamatoztatni. Aztán végleg a súlylökés mellett kötött ki, a megye atlétikai fellegvárában, a gödöllői klubban. S még annyit; nem csupán Kácsor a hazajáró tanítvány. Molnár Gábor (Újpesti Dózsaj, Torma Sándor (GEAG) is régi mesterénél tanul. Reitter László Százados sakkemlékek SAKK, NAP MINT NAP. A lapok szinte tele vannak e magyar sikersportág hazai és külföldi eredményeivel, eseményeivel. Sőt! Egy múltszázadi Vasárnapi Újságot forgatva az 1869. január 26-i számban egy kis hír: a Pest Sakk-egylet Erkel Ferencet választotta elnökéül. A krónikások szerint sok zeneművész volt a fekete-fehér bábuk híveinek sorában. A magyar zeneköltő annyiban adott mattot komponista társainak, hogy 1850 után háromszor is az ország legjobbja volt, tehát háromszoros magyar bajnok. Azt a történelmet bizonyára szívesen olvasgatják a fiatalok, amely Solymosl László „Sakkozzunk gyerekek” c^A száguldó Szilvi színes szerepéimet A röpke pályafutást máris úgy ragyogják be a sikerek, mint fenyőfát a karácsonyi díszek. Csöppet sem véletlen hát, hogy Szikora Szilvit, a Nagykovácsi Rozmaring SE ifjú gyorskorcsolyázóját a sportág legnagyobb ígéretei között tartják számon. A tizenöt esztendős kislány — csekélység — négy hazai rekordot tart, két serdülő és két ifjúsági csúcsot. Ráadásul a legifjabbak mezőnyében ő védi a magyar bajnoki címet. _ Talán a jégpályán születtél? — kérdeztük a tehetséges tinédzsert. — Dehogyis! — csilingelt az éremgyűjtő kisasszony. — A Műjégre csak ritkán jártam, ám egyszer hirdettek egy gyorskorcsolyás toborzót, s mert volt időm, hát kinn maradtam a Ligetben. Azóta viszont mindig itt vagyok ... — A hosszú korcsolyásoknál mit jelent a „mindig”? — Hetente huszonnyolc órát. Egy edzés reggel, egy tréning este. szünet nélkül, minden nap... Juj, de fáradt vagyok! — A tanulásra nem sok időd marad.., — A buszon szoktam biflázni, csak attól félek sokszor, hogy elalszom, a kezemben a könyvvel. Mert a vekker otthon fél ötkor csörög, hogy hatra itt lehessek a jégen ... — Szóval, ne is kérdezzek" az iskoláról? — Tessék csak nyugodtan, elég jól megy a suli. A Veres Pálné Gimnáziumba járok, s az elsőben, tavaly év végén 4,6 volt az átlagom. — Megvan még az első korcsolyád? — A, nincs. Egyébként is, az műkorcsolya volt, szerintem már fel se tudnám csatolni. De hogy elesnék benne, az fix! — És a mostani koríd? — Az egész más. Főként akkor szeretem, ha csúcsot futok vele... — Mikor született az első rekord? — Tavaly februárban. A Szovjetunióban versenyeztünk és lvanovó szerencsét hozott nekem. Aztán hazajöttünk, s itthon tovább javítottam, az akkori csúcsot. A rekordláb- lára a Műjégen csak a második időmet írták ki, az elsőt olyan gyorsan túlszárnyaltam... — Melyik a kedvenc távod? — A 3000 méter. Ott nem kell annyira sietni, mint 500-on. Meg aztán a hosszú távú edzéseket a fiúkkal együtt csinálom, s ők szinte húznak maguk után. Ilyenkor muszáj hajtanom, mert a srácok nagyon is udvariatlanok: ha lemaradok, nem várnak meg ... — Szoktál álmodni? — Hááát, nem is tudom ... — Ügy értem, egy igazán klassz eredményről... — Jó, elmondom. Néha arra gondolok, hogy felnőtt vagyok, s egy csuda nagy versenyen én játszom a főszerepet. Száguldók az aranyérem felé! Erről azért szoktam álmodozni, mert a rádióban hallgattam a téli olimpiai közvetítéseket, és olyankor mindig eszembe jutott: milyen jó a győzteseknek, akiknek bemondják a nevét... Hegyi Iván mű könyvében a régi időkbe kalauzol. A sakkozás múltja ködös homályba vész. Az Indiában született játék arab kereskedők közvetítésével jutott el Perzsián át Európába. Kontinensünkön először a spanyoloknál „kötött ki”. A SPANYOL MEGNYITÁS nem innen kapta nevét. Eredete: 1561-ben Ruy Lopez könyvében látott először napvilágot a 400 év múltán is oly gyakran alkalmazott „sakkrajt”. Hogy hazánkba eljutott, abban része volt a királyi frigynek. 111. Béla fia. Imre, Alfonz aragoniai király leányát, Konstancát vette feleségül. A királylánrtyal az Ibériai-félszigetről spanyol lovagok és főnemesek érkeztek hazánkba, s itt letelepedtek. A NÉV SZERINT először említett magyar sakkozó is „királyi” volt. Beatrix, Mátyás király felesége. Egy másik feljegyzés szerint Zrínyi Miklós nemcsak a tollal és a karddal bánt jól, hanem a fekete-fehér mezőn is sikerre vitte katonáit. Külföldi sportolók már akkor is jöttek hozzánk: 1557-ben egy olasz sakkozó. Ezek tehát a legelső emlékek, melyek tára fokozatosan gyarapodik. Így például szakkönyvekkel, közülük az első magyar nyelvű 1759-ben nyomtatták. Az egyetlen példányt az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A Budai Járási Hivatal földszinti nagytermét az utóbbi időben . szinte megszállták a sakkozók. A falon egy felirat, „Embernek lenni, csak embernek, semmi egyébnek, de annak egésznek, épnek.” Vajon a Dante-idézetet a sakkversenyek tiszteletére írták ki? AZ ISTENI SZÍNJÁTÉK szerzője netán ismerte ezt a játékot? Nem valószínű, hiszen a reneszánsz mester 1265—1321 között élt. S, egy másik írói évszám: a spanyol Lucena először 1497-ben foglalta össze a szabályokat. R. L. Az esztendő sportolói Marói Magda A magyar sportújságírók 1958-tól minden esztendő végén szavazással döntik el az „év sportolója” címeket At idén a 23. alkalommal történt, s a nőknél, valamint a csapatoknál új nevek kerültek a győztesek közé. A több mint két évtizeddel ezelőtti, 1958. évi szavazásnál a teniszező Kör- möczi Zsuzsa/ a birkózó Pólyák Imre, továbbá a vízilabda-válogatott érdemelte ki az elismerést. Az idén vívónő, tornász és jégtánckettős került az első helyre, Maros Magda, Magyar Zoltán és a Regőczy Krisztina—Sallai András páros,révén. A MUOSZ sportújságírók szakosztályának szavazása alapján az „év legjobb sportolói” 1980-ban: Nők: Maros Magda tőrvívó, 2. Rakusz, Zakariás kajak páros, 3. Verőczi Zsuzsa sakkózó. Férfiak: Magyar Zoltán tornász, 2. Kocsis Ferenc birkózó, 3. Wladár Sándor úszó. Csapatok: Regőczy Krisztina, Sallai András jégtáncpáros, 2. A máltai sakkolimpián részt vett női és férfi sakkválogatottak, 3. öttusa-válogatott Rejtő Ildikó és Tordasi Ildikó után az olimpiai ezüstérmes Maros Magda már a harmadik vívónő, aki a szavazás győztese lett. A vívás összes első helyeinek száma (női, férfi és csapat együtt) ezzel 12-re emelkedett, így a vívás holtversenybe került az évek folyamán 12 első helyet gyűjtött öttusával. , Magyar Zoltán immár ‘ harmadik első helyezése — 1974 és 1978 után — a férfi összesítésben is holtversenyt alakított ki. A visz- szavonult tornász olimpiai, világ- és Európa-bajnok ugyanúgy háromszor lett az év legjobb férfi sportolója, mint a legendás öttusázó, Balczó András, aki 1966-ban, 1969-ben és 1972-ben diadalmaskodott. A csapatok versengésében több „ilyen még nem volt” található. A korábbi 22 szavazáson 8 csapat — vízilabda, párbajtőr, labdarúgó, női kézilabda, férfi sakk, férfi asztalitenisz, továbbá felnőtt és ifjúsági öttusa — diadalmaskodott, 1980-ban egy „vegyes páros”, a világbajnok és olimpiai ezüstérmes jégtánckettős, Regőczy Krisztina és Sallai András lett első. Az idén fordult elő másodszor, hogy a csapatok „dobogóján” egy helyen holtverseny alakult ki. A máltai olimpián ezüstérmes férfi és női sakkválogatott teljesen egyenlő szavazateredménnyel került a második helyre. ★ A hagyományoknak megfelelően a Magyar Televízió sportosztálya, az OTSH- val egyetértésben idén is — immár huszadszor — odaítélte az év ifjúsági sportolója címet. A lányoknál Szöcs Zsuzsa, az MTK-VM vívója, a fiúknál Wladár Sándor, a KSI úszója érdemelte ki ezt a titulust. A díjak átadására a felnőtt sportolók jutalmazásával egy időben a Magyar Televízió február elsejei műsorában kerül sor. A Pest megyei Testnevelési és Sporthivatal a klubok és a szövetségek javaslatai alapján az idén is megválasztotta Pest megye legjobb sportolóit. A szavazásban lapunk is részt vett. A legjobb helyezésekért különösen a felnőtt és az ifjúsági férfiaknál volt nagy a harc, a női mezőnyben már jóval „csöndesebb” vetélkedés folyt... Férfiak 1. Kosztyán József (Váci Hajó) kajakozó, olimpiai helyezett, 2. Tamás Gábor (GEAC) kalapácsvető, magyar bajnok, 3. Illy Zoltán (Óbuda Tsz SK) motorcsónak-versenyző, Világ Kupa-győztes, VB és EB- helyezett. Sok szavazatot kapott még: Görgényi András (Nagykovácsi Rozmaring SE) gyorskorcsolyázó, magyar bajnok, Kácsor István (GEAC) súlylökő, magyar bajnok és dr. Kovács Ferenc (Váci Vasutas) motorcsónak-versenyző, magyar bajnok. Férfi ifjúságiak 1. Kovács Ottó (Váci Hajó) kajakozó, 2. Nieberl László (Nagymaros) kajakozó, 3. Jáger Imre (Csepel Autó) birkózó. Sok szavazatot kapott még: Kondér Béla (Váci Hajó) evezős, Palotai László (Nagykőrös) gerelyhaj ító, Csáki Tibor (Abony) birkózó és Harczi Zsolt (CVSE) asztaliteniszező. Nők 1. Sziráczky Brigitta (Óbuda Tsz SK) ritmikus sportgimnasztika-verseny- ző,' 2. Fajt Ágnes (Óbuda Tsz SK) ritmikus sport- gimnasztika-versenyző, 3. dr. Tóth Anikó (Óbuda Tsz SK) karateversenyző. Női Ifjúságiak 1. Gippert Beáta (GEAC) atléta, 2. Pálmafi Katalin (Váci Izzó) atléta, 3. Szikora Szilvia (Nagykovácsi Rozmaring SE) gyorskorcsolyázó. »
