Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-04 / 284. szám
1980. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK \JllFMV 3 Ülésezett az MSZMP Budapesti Bizottsága Maráfhy íásxíó Az MSZMP Budapesti Bizottsága december 3-án ülést tartott. A testület meghallgatta Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának tájékozódását a Központi Bizottság december 2-i üléséről, majd személyi kérdésekben döntött. A pártbizottság Méhes LaA KISZ Központi Bizottsága december 3-án ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A testület meghallgatta Szűcs Istvánnénak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Magyar Úttörők Országos Szövetsége főtitkárának tájékoztatását az MSZMP KB december 2-i üléséről, majd személyi kérdésekben döntött. az ú§ ehö fiikár jóst, a Politikai Bizottság tagját érdemeinek elismerése mellett — más fontos állami megbízatása miatt — felmentette a budapesti pártbizottság első titkári tisztségéből, pártbizottsági tagságából. A .pártbizottság tagjai sorába választotta dr. Maróthy Lászlót, a Politikai Bizottság tagját, és megválasztotta a pártbizottság első titkárának. A KISZ Központi Bizottsága dr. Maróthy Lászlót, a Politikai Bizottság tagját — az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkárává történt megválasztása miatt — érdemei elismerése mellett felmentette a KISZ KB első ht- kári tisztségéből. A KISZ Központi Bizottsága tagjai sorába választotta Fejti Györgyöt, az MSZMP KB tagját és megválasztotta a KISZ Központi Bizottsága első titkárának. Téma: a hatodik ötéves terv Az országgyűlés téli ülésszakának előkészületei Tegnap a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a fővárosi és megyei képviselőcsoportok vezetői. A megbeszélésen Apró Antal, az országgyűlés elnöke ismertette a parlament soron következő, téli ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket. Ezt követően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgazdaság VI. ötéves tervének törvényjavaslatáról, majd Hetényi István pénzügy- miniszter a jövő évi költség- vetésről és a tanácsok 1981— 85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatról. A beszámolók átfogó képet adtak a különböző népgazdasági ágazatok jövő esztendei, illetve az elkövetkező évekre szóló tennivalókról, részletesen szóltak a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának, a népgazdasági egyensúly megteremtésének kulcskérdéseiről. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága Fejti Cymgyöt váSscsxioiták első titkárrá Pest megyéken is RUHAKER Összefogva, verseny a vevőért A kereskedelem megújulásának szemtanúi, illetve vásárlóként résztvevői vagyunk. Néhány évvel ezelőtt még a Skála ejtett ámulatba bennünket. Aztán felépült az V. ötéves tervidőszakban az első nagy üzletközpont — az óbudai Flórián —, létrehozták a Skála-Coop-hálózatot (ebbe tartoznak a ceglédi, gödöllői és a váci áfész-áruházak). Nemrégiben átadták a metró és a gödöllői HÉV találkozásánál a Sugár üzlet- és szolgáltatóközpontot, s száz napra megnyitották a BNV területén a Skála-Expo-t — hogy csak a legnagyobb és leglátványosabb változásokat említsük. Egységes rendszer Ebbe a sorba tartozik a BUHAKER, a — teljes nevén — Ruházati Kereskedelmi Társulás. Októberben alapították meg at ország tanácsi ruházati kiskereskedelmi vállalatai. (Néhány iparcikk kiskereskedelmi vállalat is társult hozzájuk, azokból a megyékből, ahol nincs önálló ruházati kiskereskedelmi vállalat.) A RUHAKER úgynevezett laza kereskedelmi társulás. Hasonlít a Skála-Coop-áruhá- zak hálózatához. Tíz — Borsod, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Csongrád, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Veszprém és Nógrád — megye tartozik hozzá. Tevékenységét a társult vállalatok vezetőiből álló igazgató tanács irányítja. Az! elnöki posztot soros elnökként az igazgatók töltik be. Közös képviselőjük a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, illetve távollétében a helyettese. Milyen cél megvalósítására hozták létre a RUHAKER-t? A kérdésre dr. Békés Sándor, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesétől kaptunk választ. — Célunk, ahogy azt az alapító iratban is megfogalmaztuk: egységes kiskereskedelmi rendszer kialakítása a ruházati áruellátás és a kereskedelmi munka színvonalának javítása érdekében, egységes, az eddigieknél hatékonyabb módszerek alkalmazásával. Hogyan született az ötlet? Ezek a vállalatok korábban is kapcsolatban voltak egymással. Ez azonban semmire sem ' kötelezte- őket. Időközben megerősítette piaci pozícióit a Centrum és a Skála, majd a Skála-Coop. Velük a hozzájuk viszonyítva kicsiny megyei tanácsi kereskedelmi vállalatok nem tudtak versenyezni. Most már egyenrangú partnerek. Nagy tétetek — A Divatáru Nagyker egy árucikkből nagy tételt eladott a Skálának. Közösen hirdették, s a vevők pedig vitték! Megkérdeztem a nagykereskedelmi vállalat vezetőjét, hogy miért nem nekünk ajánlották fel. Mondta, hogy a nagy tételt mi nem tudtuk volna értékesíteni. S az én válaszom: régebben valóban nem, de most már igen — mondta el dr. Békés Sándor. Korábban felkínáltak a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnak 1700 darab szépséghibás kínai bőröndöt. Nekik azonban csak kétszáz kellett. De már van RUHAKER. Átvették az összes bőröndöt, s egymás között elosztva eladták. Jobb reklám A RUHAKER tehát nagyvevőként tud fellépni. A reklámra is többet áldozhat, mivel ehhez forgalmuk arányában hozzájárulnak a tagvállalatok. S a különféle — például árubeszerzési, termeltetési, reklám és propaganda, munka- és üzemszervezési szakbizottságok a társulás hasznát szolgáló ajánlásokat dolgoznak ki. S hogy itt szó sincs az adminisztráció hizlalásáról, mondvacsinált ürügyek alapján létrehozott új íróasztalokról és állásokról, bizonyítja, hogy a RUHÁKER_nek még csak saját helyisége és egyetlenegy függetlenített munkatársa sincs. Közös ügyeiket közösen intézi a régi apparátus, a társulás előtt már meglevő helyiségeikben és technikai felszereléseikkel. Sz. P. lány lépék és a mester A Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola sütőipari tanműhelyeiben évente százötven tanuló igyekszik elsajátítani a kenyér és a péksütemény készítésének tudományát. Egy kérdőív hasznos tanulságai Szakmai és társadalmi vélemények a hatósági munkáról Pest megye tanácsainak munkájában egyre inkább tért hódít az a gyakorlat, hogy az igazgatási, hatósági munka színvonalának megítélésében az úgynevezett hivatalos megállapítások mellett, szélesebb körben érvényesül a lakosság véleménye. Az új munkastílus a közvetlen kapcsolat lehetőségeit teremti meg a lakossággal és a hatósági ügyintézőkkel, vezetőkkel. E munkamódszer továbbfejlesztésére jó alkalmat adott a megyei tanács vb-ülésén megtárgyalt azon beszámoló, amelynek során Cegléd város és a járási hivatal tanácsi szervei együttesen adtak számot munkájukról. A téma kiválasztása nemcsak arra volt jó, hogy megmutassa, miként kell egy városi székhelyű járásnak s a székhelyvárosnak szervezeti s egyéb együttműködés keretében a legjobban szolgálni a lakossági érdekeket, s milyen feladatok megoldása szükséges elsősorban ahhoz, hogy az adott földrajzi terület lakossági igényeit a legjobban ki lehessen elégíteni? A beszámoltatásnak ez a korszerűsített változata egyben a tervszerű köZponti irányítás és a helyi önállóság ösz- szehangolásának tartalmasabb, a társadalmi problémákat jobban megközelítő gyakorlatának is ígérkezett. A beszámoló, s az ellenőrző jelentés elkészítésében közreműködtek a hatósági kollégium (a megyei ügyrendi és jogi bizottság állásfoglalása alapján most már hatósági és igazgatáskorszerűsítési kollégium) tagjai is Abonyban, s a ceglédi járás több községében, Cegléd városban stb. * Miért éppen Abony? A vizsgált egységek közül — több okból is — Abony nagyközség ígérkezett a legmegfelelőbbnek arra, hogy a nagyközségi tanácsi szervek hatósági tevékenységéről — kérdőíves módszerrel — a lakosság véleményét megismerjük. — Abonyban találkoztunk a különböző demokratikus fórumok sokrétűségével. Az általános gyakorlattá vált fórumok (falugyűlés, tanácstagi beszámolók, jelölő gyűlések stb.) mellett, a járással együttműködve megszervezték — többek között — külön is a Bejáró dolgozók fórumát. — A lakossági tájékoztatás megjavítására, közreadták az Ingázók című tájékoztatót, a helyi postával együttműködve rendszeresen adnak egyéb tájékoztatókat az új jogszabályokról, s mindazokról a témákról, amelyeket a lakosság igényel. — Ebben a nagyközségben hozták létre először a tanácsi szocialista brigádokat, a munkakollektívákat, amelyek működését a helyi v.b. is áttekintette. Megfelelő határozatokat hozott továbbfejlesztésükre. — A járás vagy a megye különböző rendezvényein, a szakmai vetélkedőkön, a pályázati hirdetmények feldolgozásában abonyi tanácsi dolgozóval mindig találkoztunk. — A tanácsi és nem tanácsi szervezetek együttműködésében Abony példamutatóan elöl jár. A községben működő 3 termelőszövetkezet 1976—1980. között 6 millió Ft támogatást nyújtott a községnek. A Mechanikai Művek pedig 3 óvoda létesítéséhez s üzemeltetéséhez járult hozzá jelentős anyagi és erkölcsi támogatással. — A legutóbbi tervidőszak 34 milliós társadalmi munkája az összefogás eredménye. — Szakmai megítélés szerint eredményes s jó a hatósági tevékenység, amely a nagyközségben elismert. — Példás és követendő az is, ahogyan a mindennapos feladatok mellett elismeri, őrzi és becsüli a lakosság a nagyközség hagyományait. Haladó politikai, társadalmi egykori nagyjait. Abonyban tehát a haladó közéletiségnek megbecsült hagyományai vannak. A helyi közélet sokrétűsége s az újszerű megyei beszámoltatás szinte tálcán kínálta a hatósági munka megítélésének más módszerrel, a lakosság oldaláról való megközelítését. Közelebb az emberekhez A tanács és szervei hatósági tevékenységének lakossági véleménykutatásához egy 12 egyszerű kérdést tartalmazó kérdőívet készítettünk s adtunk közre. A kérdőíveket a helyben dolgozó 6 vállalatnak s szövetkezetnek küldtük meg, ahol az ott foglalkoztatott 4011 ember köze! fele abonyi. Az elhangzott vélemények, állásfoglalások tehát közvéleménynek minősíthetők. A kiküldött 100 kérdőívből 86-ot kitöltve s aláírva visszakapott a helyi tanács. A bírálatok jelentős többsége szubjektivitástól mentes. őszinte s nyilt megállapítás volt a hatósági munka színvonaláról. A kérdőívek első feldolgozásánál kiderült, hogy ezzel a módszerrel ráirányítjuk a lakosság figyelmét olyan kérdésekre, tanácsi gondokra is, amelyekkel korábban a lakosság kevesebbet foglalkozott. Gondolunk itt pl. arra, hogy a különböző közéleti fórumokon elhangzott lakossági észrevételek, javaslatok 90 —92 százaléka a tanácsok öpkormányzati és népképviseleti feladataival összefüggő kérdéseket vetett fel. A hatósági, igazgatási munkával általában csak akkor foglalkoztak az emberek, ha közvetlen személyét vagy közeli hozzátartozóját érintette. Kiderült az is, hogy a kérdőíves módszer rámutatott a tanácsi munka eredményei mellett annak gyenge pontjaira is. így nemcsak a helyi tanács, hanem a közvetlen felügyeleti szerv is hasznosíthatja aZ észrevételeket. Szélesíti, új oldalról közelíti meg a tanácsi demokráciát, őszinteségre, a törvények tiszteletére és betartására neveli az állampolgárokat. A kérdőívek aláírása azt is bizonyította, hogy az állampolgárok bírálatukért vállalták a felelősséget. Tudatában vannak annak, hogy a jó hatósági munka nemcsak az ügyintézőnek érdeke, hanem az ügyfélnek is. Következtetésként néhány megszívlelendő eredmény: — A megkérdezettek mintegy 30 százaléka túlzottnak tartja az ügyfelek idejének igénybevételét az államigazgatási eljárás egyes szakaszaiban. Pl.: meghallgatás, helyszíni szemle. A hatósági igazolások, bizonyítványok beszerzéséhez szükséges időt a választ adóknak több mint a fele (51 fő) hosszúnak, időt rablónak tartja, s amit ehhez még hozzá kell tenni; mindezért nem a helyi ügyintézőket marasztalják el. Bsnyo 'ulíeég és bürokrácia Párhuzamosan a lakossági megállapításokkal, a tanácsi ügyintézők is hosszadalmasnak, nem egy esetben formálisnak tartják a különböző szervek (OTP stb.) által előírt egyedi igazolások, bizonyítványok beszerzésének idejét és módját. A tényállást felderítő, a bizonyítás tényeit kutató tanácsi ügyintézői munkát 69 állampolgár megfelelőnek minősítette, 17 e megállapítással nem érteti egyet. Ez utóbbi megállapítás szinkronban van azzal a felügyeleti megállapítással, hogy a tanácsi ügyintézők felkészültsége • szakmai s jogszabályismeret tekintetében részben még hiányos és nem kielégítő. Arra is utalnak aZ állampolgárok, hogy bizony van még tennivaló a jogszabályok túlzsúfoltsága, széttagoltsága, s időtállása területén is. (Pl.: a lakosságot oly közelről érintő gyámügyi igazgatás területén az anyagi s eljárásjogi előírásokat csaknem 30 különböző szintű jogszabály szabályozza.) Az ún. közigazgatási nyelv használata, a határozatok bonyolult indokolása, közismert panasz. A megkérdezettek közül csak 58 tartotta közérthetőnek a határozatok indokolását, 28 nem. Megerősítve azt az általános és sokat hangoztatott kívánságot, hogy egyszerűbben s közérthetőbben fogalmazzanak az államigazgatásban, s hogy a jogszabályok bonyolultsága, nehezen érthetősége megszüntetésére most már tettek kövessék az ígéreteket. Az elsőfokú döntések elleni fellebbezések tekintetében C9 fő a fellebbezés okát abban látta, hogy a tényállás tisztázása nem mindig megnyugtató, s hogy az elutasítás oka csak részben érthető. A lakosság jó érzéssel fogadta az új kezdeményezést. A megkérdezettek 90 százaléka úgy foglalt állást, hogy a meglevő hiányosságok ellenére Abony nagyközség Tanácsának s szerveinek hatósági munkája jó s a korábbi évekhez viszonyítva színvonalában is emelkedett. A vizsgálat összegzése Meg kell találni azokat az új munkamódszereket, amelyek az ún. komplex felügyeleti s egyéb vizsgálatok számát jelentősen lecsök- kentik. Nyílt és őszinte párbeszédre kell törekedni egyre szélesebb körben, a tanácsok és szervei munkájának társadalmi megítélésében. A különböző komplex s célvizsgálatok megállapításai, s az abonyi közvélemény-kutatás tapasztalatai lényegében nem tértek el egymástól, tartalmilag azonosan ítélték meg a területen folyó hatósági munka eredményeit, s fogyatékosságait. Az abonyiak véleménye saját tanácsuk és szerveinek hatósági tevékenységéről, egyben közvetve bírálat is volt a járási hivatal irányító és felügyeleti tevékenységéről. A járási hivatal munkájáról szóló beszámoló előkészítésénél tehát az abonyi tapasztalatok is fel- használhatók voltak. Helyesnek látszik, hogy ha a közvéleménykutatás nemcsak a lakosság és a tanácsi szervek párbeszédére szorítkozik, hanem igényli a szakszervezetek illetékesei és a Hazafias Népfront közjogi bizottsága megyei és területi szervei képviselőinek közreműködését is. Minden kísérlet egy bizonyos fajta kockázattal jár. Az a kezdeményefés azonban, amely a lakossági véleményekre épül. s széles körű érdeklődés kíséri, előbb vagy utóbb teljes sikerre vezet. ARANY ISTVÁN, a hatósági és igazgatáskorszerűsítési kollégium elnöke /
