Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-24 / 301. szám
ina A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1980. DECEMBER 24., SZERDA Sikeres pályakezdés A fogorvosnő négy esztendeje A fiatal értelmiségiek elhelyezkedése, a pályakezdők beilleszkedése az utóbbi időben többször szerepelt a kormányzati szervek napirendjén. Nyilván abból a felismerésből fakad a figyelem, hogy — mint minden területen — a szellemi életben is nélkülözhetetlen a szakmailag felkészült, társadalmi céljaink iránt fogékony, s azokért tenni akaró utánpótlás kinevelése. A pályára állás időszaka, az első munkahely, a kezdeti tapasztalat meghatározó jelentőségű, amely kihat az egyén későbbi tevékenységére, megszabhatja a szakmához, az őt körülvevő közösséghez való viszonyát. Az adott körülményektől függ, hogy a fogadtatás görcsöket old-e vagy éppen vált ki. Meggyökeresedett Négy és fél évvel ezelőtt, 1976 nyarán lapunkban bemutattunk egy friss diplomás orvosnőt, aki akkoriban foglalta el élete első munkahelyét egy addig sohasem látott faluban, Kocséron. A községben vadonatúj fogorvosi rendelő, szép szolgálati lakás várta. A berendezkedés, a fészekrakás, az ismerkedés heteit, hónapjait töltötte. Korábbi éveit egy alföldi megyeszékhelyen élte, illetve a budapesti egyetemen tanúit.' Idegen volt számára a falusi élet, bár nem elképzelhetetlen. Megvolt benne a hajlandóság, hogy beilleszkedjen a kocsériak közé, körükben gyakorolja hivatását. Most ismét a községben járva, érdeklődésünkre a ta- nácsházán elmondották, ho?v a doktornő meffiyökeresedett, jól éréi magát, befogadta a község, s mióta nem találkoztunk, a neve is hosszabb lett egy házasság révén. _ — Hogyan tettek. a start évei? — kérdeztük Papnné dr. Holánik Julianna fog- szakorvost. — Furcsa volt megszoknom a falut, s talán kezdetben a községbeteknek is idegen lehettem. Ebben nem volt semmi különös, fokozatosan közelebb kerültünk egvméshoz. Munkám nyomán bebizonyosodott, hogy Kocsérnak valóban szüksége van eav fogorvosra. Esy-egy rendelésemen általában 16—18 beteg jelenik mez. s ez a létszám már vagy két éve kialakult. Elégedett vasvok munkakörül mén veimmel. hiszen korszerű és jól felszerelt rendelőben gyógyíthatok. Az idén kaptam egy légturbinát a járási egészségügyi szervek közreműködésével. Ez áldás a betegeknek, akik így már kevésbé idegenkednek és szenvedne a fúrástól, ráadásul megkönnyíti az orvos munkáját is. Segítőtársam, akivel annak idején együtt kezdtük a munkát, Gábor Sándorné asszisztensnő továbbra is itt dolgozik. Nagykörösről jár ki nap mint nap, s bár azóta már ott is kaphatott volna munkát, kitart hűségesen. A cukros cumi kára Az orvosnő elmondotta, hogy már gyermekkorában nagy figyelmet kell fordítani az apróságok fogazatára. Egy- egy családnál máig él az a helytelen szokás, hogy cukros cumival békítik a bébit, illetve cukros teával altatják el. Ez az egészség rovására megy. Bizony, szomorú látvány, ha már egy kisgyerek szájában fekete csonkok éktelenkednek a fogak helyén. A fiatal anyák figyelmét felhívja ennek a veszélyeire, s az az igazi győzelem, ha a következő gyerekkel már helyesen bánnak, nem betegítik meg. A felvilágosultabb as2- szonyok a két-hároméves csöppségeket már ellenőrző vizsgálatra viszik. Ök tudják, addig kall jelentkezniük, amíg a gyerek mosolyogva megy és nem a fájdalomtól pityeregye. — 'ÁS iskolafogászat hogyan működik? — Amióta a községijén dolgozom, minden iskolás egy évhien legalább egyszer beül a fogorvosi székbe. Észrevehető a különbség a 6—10 éves korosztály és a nagyobbak között. Akiket évek óta rendszeresen figyelemmel kísérek és ellátok, azoknak jobbak a fogaik, mint az idősebbeknek, akik csak később kerültek elém — mondja az orvosnő. — A tanév során egy alkalommal órát tarthattam az iskolában a fogápolás módjáról és jelentőségéről. Fontos ez, és nem szabad beérni ennyivel. A jövőben akár többször is megismételhető. Természetesen a rendelőben sem fukarkodom a jó tanácsokkal. Előfordul, hogy egy- egy gyereket visszarendelek fogkefével, és megtanítom a fogmosásra. — A felnőtteknél sem rendszeres szűrővizsgálat, sem más módszer nincs bevezetve. Őket hogyan lehetett becsalogatni a rendelőbe? — Előfordult, hogy akinek feldagadt a képe, csak akkor jött, amikor már lelohadt. Egy-egy végképp elhanyagolt fogon csak a húzás segített, de mindig mindenkinek Gyűjtőhely fenyőfáknak Táblákat helyeznek el A ceglédi Városgazdálkodási Vállalatnál is felkészülnek az év végi, több napos ünnepekre. Amint megérkeztek az első fenyőfaszállítmányok, náluk is előkerültek, készenlétbe azok a figyelemkeltő táblák, amelyeket tavalyról tettek félre. A város lakói bizonyára emlékeznek arra, hogy az új házcsoportok közelében, valamint a város több pontján, azokon a helyeken, amelyeket a gyűjtőautóval, fogattal könnyen megközelít- cs az hettek, a vállalat ünnep utáni, fenyőfabegyűjtő helyeket jelölt ki. Kérték a ceglédieket: ne hajigálják szerteszét a feladatukat teljesített karácsonyfákat, hanem vigyék el a gyűjtőhelyre. Ne röstelljék azt a néhány lépést megtenni. Az ünnepek alatt, december 26-án, karácsony másnapján, s ehhez hasonlóan majd a január 2-i heti pihenőnapon munkában lesznek a köztisztasági részleg hulladékszállító járművei. Megteszik szokásos kőrútjukat a lakónegyedekben, hogy a kitett kukatartályok tartalmát elszállítsák a gyűjtőtelepre. Természetesen kitett tartályokkal tudnak foglalkozni. A köztisztasági alkalmazottak is szolgálatban lesznek, hogy a városkép — különösen a központban és főútvonalakon — ne legyen gondozatlan. felhívtam a figyelmét, hogy a többi lyukas fog még megmenthető, jöjjön vissza kezelésre, s a kihúzott helyett érdemes pótlást csináltatni. Egyre többen hallgattak a szóra. Mind többen csináltatnak muíogsort Kocséron. Akié a használatban megrokkant, ismét jelentkezik és újat kér. Meg kommendálják is egymást protézis ügyben. Ha a szomszédasszonyé elkészül, és beválik, kedvet kap az is, aki addig fogatlanul mosolygott, mondhatni, a markába nevetett, tenyerével takarva el szégyenében a puszta ínyt. Holánik doktornő azt szeretőé — ha három kívánságát egy mesebeli tündér teljesítené —, hogy legyen sok jó fogú ember (hiszen akkor neki is kevesebb munkája lenne), a kocséri rendelő a jövőben is tartson lépést a fejlődéssel, mint most. Harmadiknak azt óhajtaná, hogy azok is törődjenek többet a fogaikkal, akikre alaposan ráfér az ápolás és a gyógyítás. Falugyűlés — A munkáról már beszélt. Azon kívül milyen kapcsolatok fűzik a faluhoz? — Orvosként kezdettől fogva részit veszek a Vöröskereszt helyi szervezetének munkájában. A közelmúltban falugyűlés volt Kocséron, s a jelenlevők beválasztottak a Hazafias Népfront községi elnökségébe. Szívesen ellátom azt a feladatot, amellyel megbíznak — hangzott a felelet. Tamasi Tamás Traktorgyártó repülős Aranyérmes, ügyes kis gép Megrendelő már volna A Cegléd környéki nagyüzemekben ismert Varga Sándor repülőgép-karbantartó neve, aki a Repülős Növényvédő Szolgálatnál dolgozik, s gyakran tartózkodik a város környéki gazdaságok' légterében. Szenvedélyesen szereti a gépeket. Az idei OMÉK-on tűnt fel egy nagyon elmés kis- traktor, melyet Varga Sándor szerkesztett. Az alkotást aranyéremmel jutalmazták. Ennek az ismeretében kerestem fel őt, s néhány kérdésemre nagy készséggel válaszolt. Öt dolgos év — Milyen motort épített be a kistraktorba? — A Pannónia motorkerékpárban található 14 LE-s, 250 köbcentis motor található benne. — Hány év alatt készült el a munkával? — Közismerten a munkánk a mezőgazdasági csúcsmunkák idején különösen sok kiszállással jár, így a ritka szabadnapok adta időben tudtam foglalkozni a kistraktor építésével. Ezért kellett hozzá 5 év. A kivitelezésre is igényes akartam lenni. Ugyanis, használt alkatrészekből állítottam össze, sok-sok utánjárással, szinte fejtörőjátéknak is beillett a munka, egyes fázisaiban. Jelentős összeget emésztett fel így is az alkatrészek beszerzése, összegszerűen 35—40 ezer forintot. Kerti mindentudó — Mit tud ez a kisgép? — Elméletileg mindent tud, amit a nagy teljesítményű traktorok, csak megfelelő munkagépek kellenek hozzá. Egyelőre eke, kultivátor, borona. fogas, vontatókocsi van a kistraktorhoz. — Van-e érdeklődés iránta, gyártják-e már? — Érdeklődés az van. De nehézkesen indul a gyártás. Tsz-melléküzemágban lehetne készíteni — de mikor? — Veti közbe Varga Sándor szinte önmagának, türelmetlenül. — Addig a drága 10—15 LE-s import traktorok állnak korlátozottan rendelkezésre. Pedig a Hermes Szövetkezet már Jól védi a tenyereket A ceglédi Lenin Termelőszövetkezet egyik melléküzemében, ahol munkásvédelmi kesztyűket készítenek, ötven féle modellel foglalkoznak. A képen Karsai Arpádné és Veres Sándorné tisztázza, kifordítja, szállításra készíti elő a hasznos védőruhadarabokat. Apáti-Tőül Sándor felvétele most 100 darabot azonnal átvenne, ha lenne ... Sokan érdeklődnek — Magánszemélyek, kistermelők nem érdeklődnek a kistraktor iránt? — Nagy örömmel mondhatom, hogy eddig 314 levelet kaptam, bővebb felvilágosítást kérnek a konstrukcióról, hogy mi mindent tud, milyen eszközökkel működhet? Gondolom, mint a konstruktőrt, az érdeklődőket is inkább az foglalkoztatja, hogy mikor vehetnek ebből az elmés kerti traktorból. Varga Sándor már sok anyagi és szellemi erőt fektetett az aranyérmes kis gép létrehozásába. Jó lenne valóban mielőbb találkozni az ügyes kis „jószággal” a Mezőgépgyártmányok sorában. S. D. Állami gondozottak ünnepe A Hazafias Népfront városi bizottsága rendezésében — több helybeli üzem közreműködésével — fenyőünnepet tartottak a napokban a Kossuth Művelődési Központban a Cegléden élő 86 állami gondozott gyerek számára. A vidám összejövetelre meghívást kaptak a vállalatok képviselői és a nevelőszülők is. Az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola diákjaiból alkalmi bábcsoport alakult, és ők' szórakoztatták a gyerekeket, majd színre lépett a Kaláris együttes két tagja, Kocsis Jutka és Farkasházi István, akik színvonalas és az alkalomhoz illő zenés irodalmi összeállítást adtak elő. A ceglédi Lenin Tsz, a konzervgyár és a Május 1. Ruhagyár szocialista brigádjai által ajándékozott könyvjutalmakat ez alkalommal kapták meg- a gyerekek, akiket — a Ceglédtej és a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat jóvoltából — uzsonnával is megvendégeltek. Kelendő köteteket kínált Nagy forgalmat bonyolított le az elmúlt napokban a ceglédi Dózsa könyvesbolt. Igen kelendőek voltak a szebbnél szebb képzőművészeti albumok, irodalmi remekek. Gazdára találtak a könyvritkaságok, így például a Maj- muni kódexek! Babits Mihály Erato című kötete, a négykötetes. Háború és béke, Tolsztoj regénye. Sokan keresték a mai magyar költők alkotásait és volt kelete a mezőgazda- sági, kertészeti szakirodalomnak, különösen a Szilva című kötetet vásárolták előszeretettel, amelynek egyik szerzője, sajtó alá rendezője a Cegléden munkálkodó dr. Surá- nyi Dezső kutató. Újra lesz körösi kolbász Karbantartási munkák miatt egy hétig zárva volt a Mészáros János Tsz és a Nagykőrös és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet által fenntartott nagykőrösi húsüzem. Sokan hiányolták hát a boltokban a „körösi ízű” töltelékárut. A múlt óv végén a húsüzem Gulyás Ferenc üzemvezető és helyettese, Farkas Istvánná irányítása méllétt, újra megkezdte a termelést. Karácsonyig — az utóbbi napokban — 81 sertést vágtak le töltelék- és egyéb húsáru készítésére, harmincat pedig tőkehúsként. Az ünnepeikre a nagykőrösi, kocséri és nyársapáti áfész húskimérésekbe a tőkehús mellett kolbászt és egyéb töltelékárut, valamint füstölt sonkát, oldalast és csülköt is szállítanak. Szilvesizterre pedig nagyobb mennyiségű virslit készítenek. Az áfész központi irodájában Bekő Józsefné elnökhelyettestől megtudtuk azt is, hogy a nagykőrösi húsüzemben az idén 2 ezer 365 hízott sertést vágtak le, melyből 250 mázsa kolbász, 140 mázsa szalonnaféle, 81 mázsa füstölt sonka, oldalas és dsülök, s 59 mázsa olasz felvágott készült, 310 hízott sertést pedig tőkehúsnak vágtak. A húsüzem jövő évi üzemeltetési terveit a Mészáros János Tsz és az áfész közösén készíti el. K. U Javítószolgálat Ügyeletet tart a Gelka Mivel a karácsony többnapos, a ceglédi GELKA-szerviz az Árpád utcai szolgáltató ház. ban ügyeletet tart, december 25-én 8—15 óráig. december 8—12 óráig. A hibás televíziós készülékekről személyesen, vagy a 10—333-as telefonszámon lehet bejelentést tenni. Kérik a lakosságot, hogy lehetőleg a kora délelőtti órákban hívják az ügy eletet. Csöndes alkonyórán TTteára kacsingat az ódon családi ház. Friss vakolat, s színező igyekszik takargatni a korát, mint titkolódzó hölgy arcán a múló évek nyomát a jól választott krém, púder és festék. Ez is, az is tetszetős, de mit sem változtat a helyzeten. Az eresz alatt drótból feszített huzal, szőlőindákat bogoz rajt’ a szél. A vastagabb ág-bogon veréb hintázik, az ajtót lesi, nyjlik-e? Morzsát szoktak kiszórni onnan, s néha annál is finomabb, madárnak való csemegét. A kút mellett a betonlap olykor szinte terített asztal. Hé, háziak! Mikor jön a csemege? Erősen alkonyodik! CAdabent tűzhely ontja a meleget, könyökcsöve vö- rösödik a nagy igyekezettől. A sarokban, az asztalnál anyó sürög-forog, edényekkel csörömpöl, zsörtölődik, nyikor- gatja az avítt konyhaszekrény ajtaját. Vaníliás kalács illata árad a helyiségben, amint o másik anyó — szintén ezüstös hajú, finom arcú, fehér szőttes kendővel a sütőt nyitja. — Micsoda szerencse, nem égett oda az alja — lelkendezik boldogan a szépséges szépre sikerült kalács láttán. — No, jól van, jól, édesem — bólogat a másik, odatipeg az asztaltól, szemléli a remekművet. Pergamenszín arcát rózsásra fogja a tűzhely tüze. — Hanem a bátyó jöhetne már azzal az öl fával. De elmarad, pedig nincs mesz- sze a fáskamra! — Útjába állt a kancsó — élcelődik az ezüsthajú. Lép az ajtóhoz, az üvegen át kitekint a szürkeségbe. Bajuszos kis- öreg hoz komótosan lépdelve, szuszogva karnyalábnyi hasított fát. A nagyszoba fűtve. Fehér damasztterítő kerül az asztalra, hajtásait teaszínnel strigulázták az esztendők, azsú- ros mintája lepkés, angyalos. A porcelán régi nagy vendéglátások maradék tanúja. Az evőeszköz glédában áll a tányér körül, gyűrű fogja ösz- sze a szalvéta hengerét. Idilli kép mosolyog a falról, rizsporos parókás hölgy — tán a látvánnyal elégedett. Az íróasztalon pár szál virág, s könyvek, könyvek, könyvék. Csöpp karácsonyfa. Rajta dísz, cukor. A kalács foszlós, ízlik a van csora. Csengőn-bongón jelzi az idő múlását a sarokpolcról az óra. Poharat emelve hármasban, egymásnak kellemes ünnepet kívánnak — s békét, minden jó akaratú embernek —, ahogyan e háznál, mióta falai állnak, szokás. E. K. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)
