Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

t^ífírfa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 283. SZÄM 1980. DECEMBER 3., SZERDA A társadalmi tulajdon védelme a FICÉ-hen A takarékosság mindenki érdeke Számíthatnak a szocialista brigádokra is Példákat sorolhatnánk arra, hogy napjainkban is előfor­dul ■ még a közösség vagyoná­nak herdálása. Érdemes kö­rülnézni bármelyik termelő- szövetkezet géptelepén; még használható alkatrészek, mű­ködőképes berendezések áz­nak, rozsdásodnak a szabad ég alatt. Az időjárás tehát évente több ezer forintos ká­rokat okoz a téesz kollektívá­jának. Ám nemcsak a szövetkeze­tekben, hanem a gyárakban is előfordulnak hasonló ese­tek. Az egyik nagy ruhagyár­ban például a szakszervezet kezdeményezésére mozgalmat szerveztek a kellékek és a cérna takarékos felhasználá­sára. Mert hiszen éppen erről van szó: a társadalmi tu­lajdon védelme szorosan ösz- szefügg a takarékossággal isi Nemcsak a megelőzés A Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában szintén felis­merték ezt. Nemrég nagymé­retű tablót készítettek, ame­lyen „eredetiben” mutatták be azokat a munkaeszközö­ket, amelyeket a felelőtlen dolgozók tönkretettek. A na­gyobb, megrongált tárgyakról fénykép készült, okulásul a többieknek. — A társadalmi tulajdon védelme nemcsak a lopások megelőzését és felderítését je­lenti, hanem a tulajdonosi szemlélet kialakítását is — mondja Novák Györgyné igaz­gató. — Azért készítettük ezt a tablót, hogy mindenki lát­hassa, mennyi kárt okoznak a rongálok. Mert azt tapasz­talom, hogy ha valaki lát egy tízforintost az utcán, a föl­dön, nem rest felvenni. Bez­zeg, ha egy cérnahüvely he­ver valahol a gép mellett, jó páran elmennek mellette szó nélkül. Az igazgatónő egy példát említ: jelenleg évente mint­egy 160 ezer forint értékű fo­nalhulladék keletkezik a gyár­ban. Ez nagyobbrészt abból adódik, hogy a tárolóhüvelyen rajtahagyják az utolsó har­minc-negyven métert, amit a2tán később zsilettel levág­nak. Így kényelmesebb. Ha viszont az utolsó centiig fel­dolgoznák az anyagot, óva­tos számítások szerint is csaknem 1 millió forinttal növelhetnék a termelési érté­ket, s ezzel jelentősen növe­kedne a nyereség is. Most azonban — más megoldás hí­ján — a fonalhulladékot a TEMAFORG-nál értékesítik, fillérekért. Simon István rendészetveze­tővel és tűzvédelmi felügye­lővel körbejárjuk az üzemet. Bemegyünk több munkacsar­nokba, ahol a gyakorlatban is tapasztalhatjuk az igazgatónő által elmondottakat. Találunk bőven fonal- és cémamara- dékot a hüvelyeken. — Pedig megragadunk min­den alkalmat a tulajdonosi szemlélet alakítására — mond­ja a rendészetvezető. — Ha úgy látjuk, hogy valahol ke­vésbé törődnek a közösség va­gyonával, termelési tanácsko­zásokon, brigádmegbeszélése­ken, szakszervezeti értekezle­teken mondjuk el vélemé­nyünket egy-egy kollektívá­nak. Elsősorban arra törek­szünk, hogy megelőzzük a ba­jokat, ezt szolgálja a tabló is. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy nem is annyira a töfzsgárdatagokkal, mint in­kább az újonnan jöttékkel van a legtöbb gond. Nem egy­szer előfordul, hogy valaki egy-két hét után felmond, ki­lép. Velük igen nehéz sZót ér­teni, hiszen szinte nem is jut idő, hogy megismerhessék. Az egyik gépteremben egy ládában fóliahulladékot talá­lunk. — Régebben kidobtuk ezt is, s még mi fizettünk érte, hogy elszállítsák a gyárból — jegyzi meg Simon István. — Nemrég azonban megtudtuk, hogy a TEMAFORG ezt is átveszi, sőt kilogrammonként 1 forint 50 fillért kapunk ér­te. A gazdasági vezetés számít­hat a szocialista brigádokra is a társadalmi tulajdon vé­delmében, és a takarékos­ságban.. Minden kollektíva vállalásában szerepelnek ilyen felajánlások, s hogy egyre nagyobb súllyal, azt jól jelzi: eddig csupán az „egyebek” kö­zött értékelték egy-egy bri­gád TT-védelemmel kapcso­latos vállalását, most már azonban kiemelten kezelik ezt a kérdést. „Már ez is vétség?" A FICE-ben is tudják: a dolgozók legtöbbje becsületes ember, viszont akadnak olya­nok is, akik kihasználva a lehetőségeket, nem riadnak vissza mások értékeinek az eltulajdonításától sem. Az idén például az egyik mű­helyből eltűnt egy satu, a tet­tes sajnos nem lett megt Hogy elkerülhessék a lopáso­kat, a rendészek mindig fel­hívják az újonnan belépők fi­gyelmét az öltözői szekrények zárására. Szavuk azonban jó néhány esetben falra hányt borsó: a női öltözőben ott- jártunkkor a 216-os és a 215- ös szekrényt is nyitva talál­tuk, bár tele voltak ruhák­kal. Felmegyünk a kis dekorá­ciós szobába, ahol Szathmá- ry Károly dekoratőr javítgat­ja a már említett tablót. Az egyik fénykép ragasztása nem volt megfelelő és így leesett a fotó, azt kell pótolni. — Nézze csak meg — mu­tatja Simon István. — Ez egy kész cérna tekercselve, csakhát rátapostak. Ezeket a hüvelyeket szintén összeta­posták, pedig egy-egy ilyen­nek az ára 2 forinttól 32 fo­rintig változik. tehát ennyi kárt okoZott a felelőtlen dol­gozó. Vagy itt van ez a fény­kép, amelyen egy meggör­nyedt fonókanna látható: mert behorpadt, többé nem hasz­nálható. Értéke több mint ezer forint. De nézze csak meg ezt a másik fotót: ezt az alumí­niumból készült leszedőládát csak szándékosan lehetett így megrongálni, szinte kettévág­ni, s ezzel 520 forintnyi kárt okozni. A többség A tablón egy rajz is lát­ható: a „tettes” hanyag moz­dulattal, csak úgy félvállról szól hátra: „Nektek már ez is társadalmi tulajdon elleni vétség?” Igen — mondják a gyáriak, az. S hogy ezt nem­csak egy-két ember, hanem a dolgozók többsége gondolja és érzi így, arra bizonyíték, hogy évről évre egyre jelentősebb eredményeket érnek el a TT- védelem és a takarékosság terén. F. Z. Furcsa kazánhistória Ahonnét száműzték a csendet Fölösleges kiadásnak vélhetik Az első panaszos levelet 1978. november 4-én fogalmazták meg a Népek barátsága útja 51-es számú ház lakói, melyet a Deákvári Ifjúsági Munkás Lakásépítő és Fenntartó Szö­vetkezet akkori elnökének cí­meztek. öten írták alá a be­adványt. Ugyanezen a napon íródott egy másik levél is, amelyet viszont csak egyetlen család küldött. Ebből idé­zünk. „Sajnos, éppen a kazánház fölött lakom, a kazánház, üzembe helyezése óta, igen nagy zajjal dolgozik... a la­kásban erős, dobogásszerű, re­megő hang hallatszik. A par­ketta, a padozat, a fotelek, székek remegnek ... Két kis­gyermekem van, akiket ezek a hatások erősen zavarnak. Nap­közben is, de főként éjszakai álmukból riadnák fel...” Elhamarkodott ígéret Pontosan egy hónappal ké­sőbb érkezett írásban válasz a lakásszövetkezet elnökétől, Krajcs- János címére, aki a le­velet írta. Az elnök értesítet­te a panaszost, hogy a zajok az átépítés, valamint a kazá­nok szigetelése után meg fog­nak szűnni. A szövetkezet ugyanakkor"'' megrendelte az Építőipari Tudományos Kuta­tóintézetnél a lakásban vég­zendő zajszintmérést. Azóta két év telt el. Krajcs János, a lakásszövetkezeten kí­vül írásban és személyesen is többször fordult a városi ta­nács műszaki osztályához, a fűtőműhöz, újra a lakásszö­vetkezethez, végül a népi el­lenőrzési bizottsághoz. Két­szer mértek zajszintet, mind­két alkalommal megállapítot­ták, hogy az a megengedettnél Jegyzet ülnek nevezzelek? Mint tudják, Vácott már volt egy Múzeum Egyesü-- let, melynek több száz lel­kes tagja egész éven át tu­dományos szintű előadá­sokra járt, anyagilag tá­mogatta a kutatómunkát és erőfeszítéseket tett, hogy gazdag múltunk szerény tárgyi emlékeit megőrizze. Ezt szolgálta például a Vác városkapuját jelölő Hatvani kapu emléktáblá­ja is, melyet egy építkezés alkalmával levettek a he­lyéről, s még most sem került vissza. Jó lenne, ha újabb kutatásokra is ke­rülne, például a váci vár­ról. Másutt pályázatokat ír­nak ki egy-egy fantázia­névre. ítélje meg a kedves olvasó, hogy a rövidítések közül melyik az értelmes, mint amilyen például a felsorolt Közért, Vadért, Hörpintő, Borkóstoló, Vár­alja étterem, Horgásztanya vendéglő, Ruszöv, Rávisz, Kövizig, Mercator, Melódia élelmiszerbolt, Bimbó csár­da. Vácott két jól sikerült és népszerűvé vált elne­vezés született: A Dunaka­nyar Ruházati Áruház, és a Naszály Ipari Áruház, de fantáziaszegénységet je­lent, hogy évekkel ezelőtt az eszpresszókat csak vi­rágnévről tudták elnevez­ni. Legnagyobb élelmiszer­áruházunk neve „tizes”. Pedig a Dunakanyar és a Naszály után lehetne a neve például Városkapu is, mivel annak a helyén áll. Különben is minden hozzánk látogató idegen itt, az idegenforgalmi hivatal és az OTP szomszédságá­ban kezdi a városnézést, ma is kapu ez a műemlék­ként védett barokk Már­cius 15. térre nyíló utca. Az idegenvezetők is innét indulnak el a Földváry és Deákvár lakótelep megte­kintésére is. Nemcsak a történelmi és az új város­ra, de a Dunára és a Bör­zsöny vadregényes tájaira is innét indul az út. Az elnevezés után talán már meg sem kell keresni azt a márványtáblát. Mészáros Gyula jóval magasabb, 46—50 deci­bel körül van. A szomszédos lakásban hasonló a helyzet. Valami azonban mégis válto­zott: a két évvel ezelőtti isvél megírásakor csak két kazán üzemelt, időközben újabb tor­mát szereltek fel... Így nem­hogy csökkent, de fokozódott a zajártalom. Monoton zúgás Szépen berendezett, barát­ságos otthon fogadja a látoga­tót. A lakók is kedvesek. A monoton zúgás minden helyi­séget betölt, miatta állandó fe­szültség vibrál a levegőben. Ezt nem lehet megszokni. Krajcs János immár harma­dik éve arra fordítja ideje és energiája egy részét, hogy a hivatalokat járja, s egyre tü­relmetlenebbül sürgeti a gyors intézkedést. Mindenütt elis­merik, hogy igaza van, de sen­ki sem tesz semmit. — Véletlenül lett ez a mi otthonunk — mondja. Negy­vennyolc család lakik a ház­ban, s amikor ideköltöztünk, kisorsoltuk a lakásokat. Így alakult... Ki gondolta volna akkor, hogy ennyi tortúrával fog járni, hogy az első eme­letre kerültünk. Elviselhetet­len ez az állapot. Az alattunk lévő kazánok négy lakóépüle­tet, és a közeli ÁBC-áruházat fűtik. Több mint 400 ezer fo­rintba került a lakásunk, de mégsincs igazi otthonunk. Mit szól a közgyűlés? Világos: a zajt meg kell szüntetni. A mérések eredmé­nyei is bizonyítják, hogy a há­zaspár panasza jogos. — Mi lehet az oka, hogy ennek ellenére nem történt in­tézkedés? Horváth János, a lakásszö­vetkezet új elnöke mondotta: — Sajnos, a szövetkezeinek nincs arra pénze, hogy a ka­zánok szigetelésének mintegy 100 ezer forintos költségét fe­dezze. Többször értekeztünk a fűtőmű vezetőjével, de ők csak üzemeltetik a berendezéseket, s módosításra nem jogosul­tak. A következő februári részközgyűlésen a lakók elé terjesztjük a panaszt, bízunk abban, hogy ők megszavaznak egy bizonyos összeget a szige­telési munkálatokra, Így volt ez a zajszintmérésnél is, amely egyenként 15 ezer forintunkba került. Bár ki tudja, hogy hogyan döntenek? Hiszen, akiket ez közvetlenül nem érint, azok joggal vélhetik fölösleges ki­adásnak. — Egyelőre nem tudjuk; a tervező vagy a kivitelező hi­bája-e mindez? Pereskedés? Nagy Béla, a városi tanács műszaki osztályának munka­társa a következőket mondot­ta: — Mi, amikor kiadjuk az építési engedélyt, elfogadjuk a tervező véleményét. Szerin­tem, ha az előírt anyagokat az építkezés során felhasználták, a zaj nem lehet nagyobb a megengedettnél. — Más lakóházakból nem jeleztek hasonló panaszt? — Nem. Vácott ez az egyet­len épület, ahol ilyen a hely­zet. A házban egyébként, a je­lenlegi olajfűtés helyett rövi­desen gázfűtés lesz. Valószí­nű, hogy a zajjal kapcsolat­ban is végleges megoldás csak ekkor fog születni. — Ki volt a ház tervezője és kivitelezője? — A Pest megyei Tanácsi Tervezőintézet. A kivitelezést a PETÉV végezte. Jelenleg fo­lyik a vizsgálat. Természete­sen a szigetelés, a ventilláto­rok áthelyezésének költségei* azt terheli majd, aki hibát kö­vetett el. De ma még erről ko­rai volna nyilatkozni, mivel elképzelhető, hogy bíróság fog véglegesen dönteni a mulasz­tás ügyében. Vagyis hosszú vita, peres­kedés, felelősök keresése kö­veti a Krajcs-család pana­szát. Ezzel persze a zaj nem szűnik meg. Tanácsok azért születnek. A fűtőmű vezetője például azt ajánlotta: próbál­janak lakást cserélni egy si­ketnéma családdal(?!) . .. Csitári János Idővel igazi otthon lett Jubileum a Burgundia utcában Évek munkáját értékelik A Hazafias Népfront Vác városi Bizottsága december 13-án, szombaton reggel 9 óra­kor tartja küldöttértekezletét a Híradástechnikai Anyagok Gyára kultúrtermében. A bizottság beszámolóját a VI. kongresszus óta végzett munkáról István Kálmán vá­rosi titkár ismerteti, majd Kovácsáé Pöltz Piroska városi alelnök ismerteti a Szocialista demokrácia, lakóhelyi közélet című anyagot. Ezután megválasztják a vá­rosi HNF-bizottság tagjait, va­lamint a megyei küldötteket. Vác a hazai lapokban A Rádió és Tv-újság e he­ti számában képes tudósítást közölt arról, hogy a váci Vox Humana énekkar is első díjat nyert a BBC idei nemzetközi kórusversenyén. A Hallássérültek című havi szövetségi lap riportot közölt a magyar kultúrcsoport len­gyelországi látogatásáról, és el­ismerőleg írt a váci leány- tánccsoportról. A Magyar Hírlap hasábjain Borbély György, az Ikarosz- jazzbalett vezetője nyilatkozott a Coppélia című jazzbalett váci bemutatójának nagy kö­zönségsikeréről. Az Üj Tükör, közölte a váci Petrovics László. levelét, amelyben összehasonlítást tett a hagyományos színházi elő­adások és a mai,, díszlet nél­küli bemutatók között. A Kincses Kalendárium új kötete Búcsújáró kamera cím­mel három oldalon keresztül felvillantotta az 1980-ban másodszor megrendezett váci búcsú érdekes felvételeit. A Magyar Nemzet s a többi fővárosi napilap is beszámolt Blaskó János szobrászművész váci kiállításáról, az alkotó huszonöt munkáját bemutató sikeres tárlatról. P. R. Galambkiállítás Hagyományaihoz híven, az idén is megrendezi év végi be­mutató kiállítását a váci 162. számú Galambtenyésztő Egye­sület a Kossuth tér 8. szám alatti helyiségben, december 6-án és 7-én reggel nyolc órá­tól este hat óráig. Mintegy 150 darab röp-, dísz- és haszonga­lamb, valamint különféle dísz­madár kerül bemutatásra. Be­lépődíj nincsen, a felnőtt és a gyermek érdeklődőket várja az egyesület vezetősége és tagsá­ga. Ma már csak az idősebb nemzedék emlékezik arra, hogy a „szegényház” fogalom mit jelent. Vácott a Burgun­dia utcában, a néhány ágyas egykori kórház épületében lé­tesítették ezt az intézményt. Az ott élő félszáz gondozott­ról szerzetesnővérek gondos­kodtak, s akadozásból, a pol­gármesteri hivatal szűkös tá­mogatásából tartották fenn. Három évtizede Harminc évvel ezelőtt döntő változás történt a szociális in­tézmény életében. Helyén a tanácsok megalakulásakor, 1950-ben, szociális otthont hoz­tak létre. Később bővítették az épületet, egyik szárnyát átépítették, s így 68 személyes­re gyarapodott, ma pedig mar 80-an élnek ott. 1965-ben a váci városi ta­nács újabb részt újított fel. Itt 10 lakószabát alakítottak ki. Ezek már korszerűbbek, há­rom-négy ágyasak voltak. A lakók és a szociális otthon dolgozói is nagyon sokat tettek azért, hogy a létesítmény igazi otthon legyen. Megmozdultak a városi üzemek, a szocialista brigádok is. Eltüntették az ud­varon levő romokat és a he­lyükbe füvet, rózsát, bokrot ültettek, utat építettek. Kicse­rélték a bútorokat, korszerű ágyakat, vásároltak. A megyei és a városi tanács anyagilag is támogatta a kezdeménye­zést. A gondozók, az itt dolgozók száma is növekedett, s Szarvas Vincénének, az otthon vezető­jének lelkes irányításával so­kat tettek a korszerűsítésén 1973. januárjától az intézmény komplex gondozási központ­ként működik. Nemcsak az otthon lakóit látja el, hanem működési területe kiterjed a városban működő öregek két napközi otthonára is, ahol 60 idős ember ellátásáról gon­doskodnak. Megszervezték vá­rosi-járási szinten a házi szo­ciális gondozást, s már kezde­ményezésekkel segítették azo­kat, akik egész eietükben dol­goztak családjukért, a közös­ségért. Nyugodt öregkor Az évfordulóra kézimunka­kiállítás nyílt a Burgundia utcában. Dr. Barta Györgyi városi-járási főorvos, a tanács egészségügyi osztályának ve­zetője köszöntötte azokat, akik az otthont ilyen széppé és ba­rátságossá tették, s az évfor­duló méltó megünneplésére hónapokig készültek, hogy 'a kiállítás létrejöhessen. Arról beszélt, hogy e harminc év alatt sok volt a gond, de sok volt az öröm is. Köszönetét mondott mindazoknak, akik segítették, segítik ma is a szo­ciális otthon munkáját, s va­lamennyi lakónak jó egészsé­get kívánt. * P. R. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) december 5-től 7-ig délután 4 órakor: Vendégek vadnyugaton (izgalmas román westernfilm, II-es helyáron) — este 6 és 8 órakor: A zsoldos­katona (színes, szinkronizált olasz kalandfilm, III-as hely­árakkal). Madách Filmszínház (Lenin út 63.) decembe'- 5-én: Kacsavadászat (színes, cseh­szlovák bűnügyi film), — de­cember 6-án: Sugarlandi haj­tóvadászat (amerikai kaland­film, II-es helyáron, csak 14 éven felülieknek!). ISSN 0133—2159 IVácI Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom