Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
t^ífírfa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 283. SZÄM 1980. DECEMBER 3., SZERDA A társadalmi tulajdon védelme a FICÉ-hen A takarékosság mindenki érdeke Számíthatnak a szocialista brigádokra is Példákat sorolhatnánk arra, hogy napjainkban is előfordul ■ még a közösség vagyonának herdálása. Érdemes körülnézni bármelyik termelő- szövetkezet géptelepén; még használható alkatrészek, működőképes berendezések áznak, rozsdásodnak a szabad ég alatt. Az időjárás tehát évente több ezer forintos károkat okoz a téesz kollektívájának. Ám nemcsak a szövetkezetekben, hanem a gyárakban is előfordulnak hasonló esetek. Az egyik nagy ruhagyárban például a szakszervezet kezdeményezésére mozgalmat szerveztek a kellékek és a cérna takarékos felhasználására. Mert hiszen éppen erről van szó: a társadalmi tulajdon védelme szorosan ösz- szefügg a takarékossággal isi Nemcsak a megelőzés A Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában szintén felismerték ezt. Nemrég nagyméretű tablót készítettek, amelyen „eredetiben” mutatták be azokat a munkaeszközöket, amelyeket a felelőtlen dolgozók tönkretettek. A nagyobb, megrongált tárgyakról fénykép készült, okulásul a többieknek. — A társadalmi tulajdon védelme nemcsak a lopások megelőzését és felderítését jelenti, hanem a tulajdonosi szemlélet kialakítását is — mondja Novák Györgyné igazgató. — Azért készítettük ezt a tablót, hogy mindenki láthassa, mennyi kárt okoznak a rongálok. Mert azt tapasztalom, hogy ha valaki lát egy tízforintost az utcán, a földön, nem rest felvenni. Bezzeg, ha egy cérnahüvely hever valahol a gép mellett, jó páran elmennek mellette szó nélkül. Az igazgatónő egy példát említ: jelenleg évente mintegy 160 ezer forint értékű fonalhulladék keletkezik a gyárban. Ez nagyobbrészt abból adódik, hogy a tárolóhüvelyen rajtahagyják az utolsó harminc-negyven métert, amit a2tán később zsilettel levágnak. Így kényelmesebb. Ha viszont az utolsó centiig feldolgoznák az anyagot, óvatos számítások szerint is csaknem 1 millió forinttal növelhetnék a termelési értéket, s ezzel jelentősen növekedne a nyereség is. Most azonban — más megoldás híján — a fonalhulladékot a TEMAFORG-nál értékesítik, fillérekért. Simon István rendészetvezetővel és tűzvédelmi felügyelővel körbejárjuk az üzemet. Bemegyünk több munkacsarnokba, ahol a gyakorlatban is tapasztalhatjuk az igazgatónő által elmondottakat. Találunk bőven fonal- és cémamara- dékot a hüvelyeken. — Pedig megragadunk minden alkalmat a tulajdonosi szemlélet alakítására — mondja a rendészetvezető. — Ha úgy látjuk, hogy valahol kevésbé törődnek a közösség vagyonával, termelési tanácskozásokon, brigádmegbeszéléseken, szakszervezeti értekezleteken mondjuk el véleményünket egy-egy kollektívának. Elsősorban arra törekszünk, hogy megelőzzük a bajokat, ezt szolgálja a tabló is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem is annyira a töfzsgárdatagokkal, mint inkább az újonnan jöttékkel van a legtöbb gond. Nem egyszer előfordul, hogy valaki egy-két hét után felmond, kilép. Velük igen nehéz sZót érteni, hiszen szinte nem is jut idő, hogy megismerhessék. Az egyik gépteremben egy ládában fóliahulladékot találunk. — Régebben kidobtuk ezt is, s még mi fizettünk érte, hogy elszállítsák a gyárból — jegyzi meg Simon István. — Nemrég azonban megtudtuk, hogy a TEMAFORG ezt is átveszi, sőt kilogrammonként 1 forint 50 fillért kapunk érte. A gazdasági vezetés számíthat a szocialista brigádokra is a társadalmi tulajdon védelmében, és a takarékosságban.. Minden kollektíva vállalásában szerepelnek ilyen felajánlások, s hogy egyre nagyobb súllyal, azt jól jelzi: eddig csupán az „egyebek” között értékelték egy-egy brigád TT-védelemmel kapcsolatos vállalását, most már azonban kiemelten kezelik ezt a kérdést. „Már ez is vétség?" A FICE-ben is tudják: a dolgozók legtöbbje becsületes ember, viszont akadnak olyanok is, akik kihasználva a lehetőségeket, nem riadnak vissza mások értékeinek az eltulajdonításától sem. Az idén például az egyik műhelyből eltűnt egy satu, a tettes sajnos nem lett megt Hogy elkerülhessék a lopásokat, a rendészek mindig felhívják az újonnan belépők figyelmét az öltözői szekrények zárására. Szavuk azonban jó néhány esetben falra hányt borsó: a női öltözőben ott- jártunkkor a 216-os és a 215- ös szekrényt is nyitva találtuk, bár tele voltak ruhákkal. Felmegyünk a kis dekorációs szobába, ahol Szathmá- ry Károly dekoratőr javítgatja a már említett tablót. Az egyik fénykép ragasztása nem volt megfelelő és így leesett a fotó, azt kell pótolni. — Nézze csak meg — mutatja Simon István. — Ez egy kész cérna tekercselve, csakhát rátapostak. Ezeket a hüvelyeket szintén összetaposták, pedig egy-egy ilyennek az ára 2 forinttól 32 forintig változik. tehát ennyi kárt okoZott a felelőtlen dolgozó. Vagy itt van ez a fénykép, amelyen egy meggörnyedt fonókanna látható: mert behorpadt, többé nem használható. Értéke több mint ezer forint. De nézze csak meg ezt a másik fotót: ezt az alumíniumból készült leszedőládát csak szándékosan lehetett így megrongálni, szinte kettévágni, s ezzel 520 forintnyi kárt okozni. A többség A tablón egy rajz is látható: a „tettes” hanyag mozdulattal, csak úgy félvállról szól hátra: „Nektek már ez is társadalmi tulajdon elleni vétség?” Igen — mondják a gyáriak, az. S hogy ezt nemcsak egy-két ember, hanem a dolgozók többsége gondolja és érzi így, arra bizonyíték, hogy évről évre egyre jelentősebb eredményeket érnek el a TT- védelem és a takarékosság terén. F. Z. Furcsa kazánhistória Ahonnét száműzték a csendet Fölösleges kiadásnak vélhetik Az első panaszos levelet 1978. november 4-én fogalmazták meg a Népek barátsága útja 51-es számú ház lakói, melyet a Deákvári Ifjúsági Munkás Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet akkori elnökének címeztek. öten írták alá a beadványt. Ugyanezen a napon íródott egy másik levél is, amelyet viszont csak egyetlen család küldött. Ebből idézünk. „Sajnos, éppen a kazánház fölött lakom, a kazánház, üzembe helyezése óta, igen nagy zajjal dolgozik... a lakásban erős, dobogásszerű, remegő hang hallatszik. A parketta, a padozat, a fotelek, székek remegnek ... Két kisgyermekem van, akiket ezek a hatások erősen zavarnak. Napközben is, de főként éjszakai álmukból riadnák fel...” Elhamarkodott ígéret Pontosan egy hónappal később érkezett írásban válasz a lakásszövetkezet elnökétől, Krajcs- János címére, aki a levelet írta. Az elnök értesítette a panaszost, hogy a zajok az átépítés, valamint a kazánok szigetelése után meg fognak szűnni. A szövetkezet ugyanakkor"'' megrendelte az Építőipari Tudományos Kutatóintézetnél a lakásban végzendő zajszintmérést. Azóta két év telt el. Krajcs János, a lakásszövetkezeten kívül írásban és személyesen is többször fordult a városi tanács műszaki osztályához, a fűtőműhöz, újra a lakásszövetkezethez, végül a népi ellenőrzési bizottsághoz. Kétszer mértek zajszintet, mindkét alkalommal megállapították, hogy az a megengedettnél Jegyzet ülnek nevezzelek? Mint tudják, Vácott már volt egy Múzeum Egyesü-- let, melynek több száz lelkes tagja egész éven át tudományos szintű előadásokra járt, anyagilag támogatta a kutatómunkát és erőfeszítéseket tett, hogy gazdag múltunk szerény tárgyi emlékeit megőrizze. Ezt szolgálta például a Vác városkapuját jelölő Hatvani kapu emléktáblája is, melyet egy építkezés alkalmával levettek a helyéről, s még most sem került vissza. Jó lenne, ha újabb kutatásokra is kerülne, például a váci várról. Másutt pályázatokat írnak ki egy-egy fantázianévre. ítélje meg a kedves olvasó, hogy a rövidítések közül melyik az értelmes, mint amilyen például a felsorolt Közért, Vadért, Hörpintő, Borkóstoló, Váralja étterem, Horgásztanya vendéglő, Ruszöv, Rávisz, Kövizig, Mercator, Melódia élelmiszerbolt, Bimbó csárda. Vácott két jól sikerült és népszerűvé vált elnevezés született: A Dunakanyar Ruházati Áruház, és a Naszály Ipari Áruház, de fantáziaszegénységet jelent, hogy évekkel ezelőtt az eszpresszókat csak virágnévről tudták elnevezni. Legnagyobb élelmiszeráruházunk neve „tizes”. Pedig a Dunakanyar és a Naszály után lehetne a neve például Városkapu is, mivel annak a helyén áll. Különben is minden hozzánk látogató idegen itt, az idegenforgalmi hivatal és az OTP szomszédságában kezdi a városnézést, ma is kapu ez a műemlékként védett barokk Március 15. térre nyíló utca. Az idegenvezetők is innét indulnak el a Földváry és Deákvár lakótelep megtekintésére is. Nemcsak a történelmi és az új városra, de a Dunára és a Börzsöny vadregényes tájaira is innét indul az út. Az elnevezés után talán már meg sem kell keresni azt a márványtáblát. Mészáros Gyula jóval magasabb, 46—50 decibel körül van. A szomszédos lakásban hasonló a helyzet. Valami azonban mégis változott: a két évvel ezelőtti isvél megírásakor csak két kazán üzemelt, időközben újabb tormát szereltek fel... Így nemhogy csökkent, de fokozódott a zajártalom. Monoton zúgás Szépen berendezett, barátságos otthon fogadja a látogatót. A lakók is kedvesek. A monoton zúgás minden helyiséget betölt, miatta állandó feszültség vibrál a levegőben. Ezt nem lehet megszokni. Krajcs János immár harmadik éve arra fordítja ideje és energiája egy részét, hogy a hivatalokat járja, s egyre türelmetlenebbül sürgeti a gyors intézkedést. Mindenütt elismerik, hogy igaza van, de senki sem tesz semmit. — Véletlenül lett ez a mi otthonunk — mondja. Negyvennyolc család lakik a házban, s amikor ideköltöztünk, kisorsoltuk a lakásokat. Így alakult... Ki gondolta volna akkor, hogy ennyi tortúrával fog járni, hogy az első emeletre kerültünk. Elviselhetetlen ez az állapot. Az alattunk lévő kazánok négy lakóépületet, és a közeli ÁBC-áruházat fűtik. Több mint 400 ezer forintba került a lakásunk, de mégsincs igazi otthonunk. Mit szól a közgyűlés? Világos: a zajt meg kell szüntetni. A mérések eredményei is bizonyítják, hogy a házaspár panasza jogos. — Mi lehet az oka, hogy ennek ellenére nem történt intézkedés? Horváth János, a lakásszövetkezet új elnöke mondotta: — Sajnos, a szövetkezeinek nincs arra pénze, hogy a kazánok szigetelésének mintegy 100 ezer forintos költségét fedezze. Többször értekeztünk a fűtőmű vezetőjével, de ők csak üzemeltetik a berendezéseket, s módosításra nem jogosultak. A következő februári részközgyűlésen a lakók elé terjesztjük a panaszt, bízunk abban, hogy ők megszavaznak egy bizonyos összeget a szigetelési munkálatokra, Így volt ez a zajszintmérésnél is, amely egyenként 15 ezer forintunkba került. Bár ki tudja, hogy hogyan döntenek? Hiszen, akiket ez közvetlenül nem érint, azok joggal vélhetik fölösleges kiadásnak. — Egyelőre nem tudjuk; a tervező vagy a kivitelező hibája-e mindez? Pereskedés? Nagy Béla, a városi tanács műszaki osztályának munkatársa a következőket mondotta: — Mi, amikor kiadjuk az építési engedélyt, elfogadjuk a tervező véleményét. Szerintem, ha az előírt anyagokat az építkezés során felhasználták, a zaj nem lehet nagyobb a megengedettnél. — Más lakóházakból nem jeleztek hasonló panaszt? — Nem. Vácott ez az egyetlen épület, ahol ilyen a helyzet. A házban egyébként, a jelenlegi olajfűtés helyett rövidesen gázfűtés lesz. Valószínű, hogy a zajjal kapcsolatban is végleges megoldás csak ekkor fog születni. — Ki volt a ház tervezője és kivitelezője? — A Pest megyei Tanácsi Tervezőintézet. A kivitelezést a PETÉV végezte. Jelenleg folyik a vizsgálat. Természetesen a szigetelés, a ventillátorok áthelyezésének költségei* azt terheli majd, aki hibát követett el. De ma még erről korai volna nyilatkozni, mivel elképzelhető, hogy bíróság fog véglegesen dönteni a mulasztás ügyében. Vagyis hosszú vita, pereskedés, felelősök keresése követi a Krajcs-család panaszát. Ezzel persze a zaj nem szűnik meg. Tanácsok azért születnek. A fűtőmű vezetője például azt ajánlotta: próbáljanak lakást cserélni egy siketnéma családdal(?!) . .. Csitári János Idővel igazi otthon lett Jubileum a Burgundia utcában Évek munkáját értékelik A Hazafias Népfront Vác városi Bizottsága december 13-án, szombaton reggel 9 órakor tartja küldöttértekezletét a Híradástechnikai Anyagok Gyára kultúrtermében. A bizottság beszámolóját a VI. kongresszus óta végzett munkáról István Kálmán városi titkár ismerteti, majd Kovácsáé Pöltz Piroska városi alelnök ismerteti a Szocialista demokrácia, lakóhelyi közélet című anyagot. Ezután megválasztják a városi HNF-bizottság tagjait, valamint a megyei küldötteket. Vác a hazai lapokban A Rádió és Tv-újság e heti számában képes tudósítást közölt arról, hogy a váci Vox Humana énekkar is első díjat nyert a BBC idei nemzetközi kórusversenyén. A Hallássérültek című havi szövetségi lap riportot közölt a magyar kultúrcsoport lengyelországi látogatásáról, és elismerőleg írt a váci leány- tánccsoportról. A Magyar Hírlap hasábjain Borbély György, az Ikarosz- jazzbalett vezetője nyilatkozott a Coppélia című jazzbalett váci bemutatójának nagy közönségsikeréről. Az Üj Tükör, közölte a váci Petrovics László. levelét, amelyben összehasonlítást tett a hagyományos színházi előadások és a mai,, díszlet nélküli bemutatók között. A Kincses Kalendárium új kötete Búcsújáró kamera címmel három oldalon keresztül felvillantotta az 1980-ban másodszor megrendezett váci búcsú érdekes felvételeit. A Magyar Nemzet s a többi fővárosi napilap is beszámolt Blaskó János szobrászművész váci kiállításáról, az alkotó huszonöt munkáját bemutató sikeres tárlatról. P. R. Galambkiállítás Hagyományaihoz híven, az idén is megrendezi év végi bemutató kiállítását a váci 162. számú Galambtenyésztő Egyesület a Kossuth tér 8. szám alatti helyiségben, december 6-án és 7-én reggel nyolc órától este hat óráig. Mintegy 150 darab röp-, dísz- és haszongalamb, valamint különféle díszmadár kerül bemutatásra. Belépődíj nincsen, a felnőtt és a gyermek érdeklődőket várja az egyesület vezetősége és tagsága. Ma már csak az idősebb nemzedék emlékezik arra, hogy a „szegényház” fogalom mit jelent. Vácott a Burgundia utcában, a néhány ágyas egykori kórház épületében létesítették ezt az intézményt. Az ott élő félszáz gondozottról szerzetesnővérek gondoskodtak, s akadozásból, a polgármesteri hivatal szűkös támogatásából tartották fenn. Három évtizede Harminc évvel ezelőtt döntő változás történt a szociális intézmény életében. Helyén a tanácsok megalakulásakor, 1950-ben, szociális otthont hoztak létre. Később bővítették az épületet, egyik szárnyát átépítették, s így 68 személyesre gyarapodott, ma pedig mar 80-an élnek ott. 1965-ben a váci városi tanács újabb részt újított fel. Itt 10 lakószabát alakítottak ki. Ezek már korszerűbbek, három-négy ágyasak voltak. A lakók és a szociális otthon dolgozói is nagyon sokat tettek azért, hogy a létesítmény igazi otthon legyen. Megmozdultak a városi üzemek, a szocialista brigádok is. Eltüntették az udvaron levő romokat és a helyükbe füvet, rózsát, bokrot ültettek, utat építettek. Kicserélték a bútorokat, korszerű ágyakat, vásároltak. A megyei és a városi tanács anyagilag is támogatta a kezdeményezést. A gondozók, az itt dolgozók száma is növekedett, s Szarvas Vincénének, az otthon vezetőjének lelkes irányításával sokat tettek a korszerűsítésén 1973. januárjától az intézmény komplex gondozási központként működik. Nemcsak az otthon lakóit látja el, hanem működési területe kiterjed a városban működő öregek két napközi otthonára is, ahol 60 idős ember ellátásáról gondoskodnak. Megszervezték városi-járási szinten a házi szociális gondozást, s már kezdeményezésekkel segítették azokat, akik egész eietükben dolgoztak családjukért, a közösségért. Nyugodt öregkor Az évfordulóra kézimunkakiállítás nyílt a Burgundia utcában. Dr. Barta Györgyi városi-járási főorvos, a tanács egészségügyi osztályának vezetője köszöntötte azokat, akik az otthont ilyen széppé és barátságossá tették, s az évforduló méltó megünneplésére hónapokig készültek, hogy 'a kiállítás létrejöhessen. Arról beszélt, hogy e harminc év alatt sok volt a gond, de sok volt az öröm is. Köszönetét mondott mindazoknak, akik segítették, segítik ma is a szociális otthon munkáját, s valamennyi lakónak jó egészséget kívánt. * P. R. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) december 5-től 7-ig délután 4 órakor: Vendégek vadnyugaton (izgalmas román westernfilm, II-es helyáron) — este 6 és 8 órakor: A zsoldoskatona (színes, szinkronizált olasz kalandfilm, III-as helyárakkal). Madách Filmszínház (Lenin út 63.) decembe'- 5-én: Kacsavadászat (színes, csehszlovák bűnügyi film), — december 6-án: Sugarlandi hajtóvadászat (amerikai kalandfilm, II-es helyáron, csak 14 éven felülieknek!). ISSN 0133—2159 IVácI Hírlap)
