Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-23 / 300. szám
Eredményes évet zárnak *fEJYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! Kádár János a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minissiériamba lálogafofl Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet helyzetéről, terveiről, a minisztérium munkájáról Váncsa Jenő adott tájékoztatást. A megbeszélésen részt vett Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Soós Gábor államtitkár és jelen voltak a miniszterhelyettesek is. Váncsa Jenő tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy az idei Átvevők M érgelődik a nagy kötöttáruüzlet vezetője, mert két órán belül már az ötödik vevő jön vissza a frissen vásárolt pa- mutpulóverrel: színhibás. tCsakhogy ez nem látszott az üzleti fénycsővilágításban, s most a vezető kezdheti az ilyenkor szokásos adminisztrációt, a huzakodást a nagykereskedelemmel... Önöknél s a nagykereskedelemnél nincs áruátvevő? A kérdés hallatán tágra nyílik a szeme. Persze, hogy van! Papír Szerint leszámolják, darab-darab, rendben a dolog. Színhibát, piszkolódást, szövési selejtet észrevenni, firtatni? Hol jut erre idő?!S az az idő, amely most rámegy a visszáruzásra, feltételezhetően nemcsak ebben az üzletben, hanem másutt is, nem lenne elegendő a tényleges áruátvételre? A kérdésre váll- húzás a válasz, s még any- nyi: így van mindenütt. Sajnos, tényleg így, s majdnem mindenütt. Nemcsak a fogyasztási cikkeket forgalmazó nagy- és kiskereskedelemben, hanem a termelőknél ugyanúgy. Papírokkal dolgoznak az átvevők, olykor még azokat sem nézik át tisztességesen, megbíznak a szállítókban, tehát bélyegeznek, aláírnak, jöhet a következő kocsi. Szabad az útja a selejtnek, az előírástól elmaradó anyagnak, félkész és készterméknek, mert érthetetlenül a legtöbb helyen bakafán- toskodásnak tartják az ún. tételes minőségi áruátvételt, okvetetlenkedésnek a hibás áru átvételének megtagadását. mindazt, amire — előírások, jogszabályok, szerződési megállapodások vannak. Amikor a Csepel Autógyár például bizonyos részegységek szállítóinál bevezette a tételes átvételt, bár formai és gyakorlati szempontból egyaránt jogosan járt el, olyan vihar kavarodott, aminek hullámai végül is csak a minisztérium falai között, egyeztető megbe szélésen csitultak el... Ennek ismeretében már nem meglepő, hogy az acélszerkezeti elemekről a helyszíni összeszereléskor derül ki a mérethiba. a szürkeöntvény levegőzárványai forgácsoláskor bukkannak felszínre, s némely tartós fogyasztási cikkből négyet kell kipróbálni, amíg egy megvehető, mert megfelelően működik. A minőséggel összefüggő mulasztásoknak az a fő jellemzőjük, hogy nem tűnnek el észrevétlenül, sőt fölhalmozódnak, végül lehetetlenné teszik az anyag, a félkész- és késztermékek rendeltetés- szerű használatát; a holmi azonnal veszít értékéből. A következő lépés megint energiát, időt, pénzt emészt fel. mert ha lehet, akkor javítani kell az árut, ha erre nincs mód, akkor visszaszállítani, azaz adminisztrálni, föl- és lerakni, bevételezni, selejtezési jegyzőkönyvet fölvenni... Van már olyan cég, ahol szép csöndben külön apparátust állítottak fel a kifogásolt minőségű áruk visszavételezésére, bár persze a hivatalos elnevezésük egészen más. Túlzottan sötétre festenénk a képet, ha elhallgatnánk: nagy tömegben kerülnek áruk a gazdaság vérkeringésébe kiváló minőségben — így csak utalunk rá: a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárának fogyasztásmérői, az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi kisgépgyárának elektromos -kéziszerszámai —, mindenfajta hiba nélkül, az előírt, sőt, az azt meghaladó használati jellemzőkkel. Azoknak a vállalatoknak a csoportja sem kicsiny, ahonnét szinte sohasem jut át a gyárkapun kifogásolható termék, mert adnak hírükre, rangjukra, a — vevő bizalmára! Éppen az ilyen példák, esetek világítják | meg az adott lehetősége- ( két, azt tehát, hogy megoldható a szervezett, sokfajta szűrőt, rostát magába foglaló minőségvédelem. Megoldható ha akarják, ha fontosnak tartják az érintettek. S megtehetők ezek a lépések akkor is, amikor a gyártó, a forgalmazó rákényszerül, ami- , kor — főként exportszállításoknál történik meg ez — kötelezik rá. H avonta több mint háromszázezer csapágy hagyja cl a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárát, majdnem százezer négyzetméternyi film kerül ki a Forte Fotokémiai Ipar kapuján ugyanennyi idő alatt. Példáink pusztán arra szolgálnak, hogy érzékeltessék: meglehetősen nagy árutömegen kellene —kell! — a minőségvédelem szervezetének, az áruátvevőknek rajta tartaniuk a szemüket majdnem mindenütt. A lánc azonban sok helyen laza, a kooperáló üzemek gyakran megal- kusznak, arra gondolva, ma te, holnap én ... Laza a lánc, mert szemeit gyengíti a felületesség, a közömbösség, az elvtelenség. Az az elvtelenség, mely bocsánatos botlásnak tartja a vevő megetetését, a partner csőbe húzását, azaz a gyatra holmi továbbadását, beleerőszakolását a felhasználói forgalomba. Az így forgalomba kerülő áruk mennyisége némely területen megdöbbentő, de másutt is jóval több a meg- tűrhetőnél. Azért jöhetett létre, azért marad fenn ez a helyzet, mert, ha az átvevők megalkuvók, akkor az előállító, a forgalmazó könnyedén lehet felületes. A felhasználói igénytelenség visszahat a termelésre, gyakran meghatározza az értékesítés menetét. Ezért elgondolkoztató, az átvevőknek mennyire csekély a megbecsülése, a szerepe a vállalati szervezetben, ami miatt azután természetes állapottá merevedik az, ami természetellenes: okvetetlenkedésnek látszik a minőségbeli eltérések kifogásolása. Ha pedig annak tűnhet, akkor kinek támad kedve — főként a nem áruátvevői státusbem lévők közül — észrevételeket tenni? Aligha jóslat, csupán logikus következtetés: mindaddig így lesz ez, amíg az átvevők felelőssége nem nő társadalmi méretű felelősségérzetté. Mészáros Ottó munkát a feladatok nagysága és összetettsége mellett az időjárás szélsőségei is nehezítették. Ennek ellenére — jelentős társadalmi segítséggel — az agrárágazatok 1980-ban eredményes évet zárnak. A következő évek feladatait megismerték, azokat magukénak vallják. Kiemelkedően fontosnak tartják a gabona- és hústermelés előirányzatainak megvalósítását. A minisztérium tevékenységében a feladatok és feltételek összhangjának folyamatos biztosítására helyezik a hangsúlyt. Ezt követően Héger József, a MÉM pártbizottságának titkára a minisztérium kommunistáinak munkájáról, a mozgalmi élet néhány kérdéséről számolt be. Egyebek között kiemelte, hogy eredményesen végzik a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Jó légkörben — a társadalmi megbecsülést is élvezve — dolgozhatnak, s ez fontos feltétele az eredményes munkának. Szabó István a termelőszövetkezetek helyzetéről, valamint a TOT és a MÉM együttműködéséről tájékoztatta a vendéget. Elmondta, hogy a termelőszövetkezeti parasztság maradéktalanul vállalja az ország gazdasági helyzetének javításából reá háruló feladatokat. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek azon dolgoznak, hogy meg tudjanak felelni e feladatoknak. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, és a Központi Bizottság nevében elismeréssel szólt a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti dolgozók munkájáról, helytállásáról. Hangsúlyozta, hogy az ágazat dolgozói a korábbinál nehezebb gazdálkodási feltételek és kedvezőtleközött is eredményes évet zárnak, teljesítik feladataikat. XXIV. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. DECEMBER 23, KEDD MA: AJÁNDÉK Minden kedves olvasónk színes ajándék naptárt talál Pest mei mai számában. A naptár ingyenes, ellenőrizze, hogy benne van-e az Ön lapjában. Ha nincs, kérje a hír'ap- kézbesítőtőli Aiváfíalkozó a PMMŰ Öt évre szél a szerződés A Szellőző Művek, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat és a Thermoplasztika Mű- anyagfeldolgozó-ipari Szövetkezet öt évre szóló kooperációs megállapodást írt alá az NSZK-beli Kunststofftechnik AG céggel. Az együttműködési szerződés műanyag, tető- ventillátorok, műanyag hővisszanyerő készülékek, műanyag radiálventillátorok, komplett légtisztító és bűztelenítő berendezések gyártásában irányozza elő a közős munkát. A résztvevő vállalatok — külföldi dokumentációk alapján — öt esztendőn át, mintegy 500 millió forint értékben szállítanak egymásnak alkatrészeket berendezésekhez. A megállapodás értelmében e termékek hazai gyártásának és telepítésének a Szellőző Művek a gardája. Aranyvasárnapi csüss Rendkívüli vásáriéi roham Az aranyvasárnapon — a kedvezőtlen időjárás ellenére — milliók vásároltak az ország nyitva tartó üzleteiben. A tőr városban legnagyobb forgalma bizonyára a Skála áruháznak volt. amelyet 120 ezren kerestek fel. A Skála-Expo és a Centrum-áruházak is rendkívüli vásárlói rohamot álltak ki. Nem véletlenül, hiszen az idén olyan műszaki és ruházati cikkeket lehetett kapni, amilyeneket korábban nem. Például: 19 programos csehszlovák automata mosógépet, leszállított áron, olasz tészta- sodró- és vágó gépet, magneto fonszalag-ragasztót, hongkongi női fehérneműt, olcsó gyapjúöltönyt, szovjet irányítható szánkót és így—t»-- vább. Most valóban érdemes volt karácsony előtt vásárolni és serffésffelep A minőséget is számén kérik Év végén természetes a kíváncsiság, vajon mi minden vált valóra az 1980-ra tervezett feladatokból, beruházásokból, melyek teljesültek, s álltak a termelés szolgálatába. Talán nem véletlen, hogy az idei esztendő beruházásainak zöme a mezőgazdaság fejlődését, előrelépését segítette elő. S az is nyilvánvaló, hogy nemcsak a határidő betartását, hanem esetleges megrövidítését, s a minőségi munkát is fokozottan számon kérték az építtetők a kivitelezőktől. A gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában a sertéstelep rekonstrukciója és bővítése jelentette az idei év legnagyobb feladatát. Puskás Attila, a tangazdaság igazgatója elmondta, alig másfél esztendő alatt nem kis munkát végeztek a gazdaság építőbrigádjai. A nyolc esztendeje épült Agrokomplex rendszerű sertéstelep ugyanis, alaposan megérett a rekonstrukcióra, a fejíődés pedig az egyidejű bővítést tette szükségessé. Az Agrokomplex tervei alapján végezték a korszerűsítési munkálatokat: Az utolsó fordulók A toki Egyetértés Termelőszövetkezet ezer hektáron termelt kukoricát. A mostoha időjárás, eső, hó, fagy késleltette az őszi betakarítást. Az olvadásnak indult hótömegben megindultak a nagy teljesítményű kukoricakombájnok és várható, hogy hamarosan raktárban lesz az utolsó szem kukorica is. áttértek az energiatakarékos technológiára, s a korábbi 480 kocás telepet 1100 férőhelyesre növelték. Ezzel együtt sokszorosára emelkedett a húskibocsátás is. Az 56 milliós beruházás során a dolgozók munkakörülményeinek javítására is gondoltak — új szociális létesítményeket is építettek. A gödöllőiek egyébként nem várták meg, míg teljes egészében tető alá kerül a beruházás. Amint elkészültek az egyes istállók, már be is költöztették a jószágokat. Az új telepre belső munkaerő-átcsoportosítással biztosították a szakképzett dolgozókat. A tervek szerint haladt a beruházás a gyáli Szabadság Termelőszövetkezetben is. Az egykori erdő és szántóföld helyén, szeptember óta teljes a nagyüzem a gazdaság felső- pakonyi tojótelepén. A hat tojóházban naponta mintegy 90 ezer tojást gyűjthetnek össze, s így ugyancsak indokolt a tojásgyár elnevezés. Annál is inkább, mivel egy-egy tojóház 23 és fél ezer tyúkot fogad be. A beruházás kivitelezését a gazdaság építőbrigádjai vállalták. Nem voltak híján annak a komoly szakmai tudásnak sem, amit a korszerű tartástechnológia miatt az építkezés megkívánt, hiszen a tsz gubacspusztai telepén már végeztek hasonló munkát. A 44 millió 200 ezer forintos költséggel épült telepen, mindössze húszán dolgoznak, közöttük azok a szakmunkások, “akik a gubacspusztai telepen sajátították el a baromfigondozás fortélyait. S az egyesztendős nagy munka eredménye — naponta 90 ezer darab, barna héjú, egyenként 65 gramm súlyú tojás. G. M. Pillanatkép a budapesti aranyvasárnapról. Az Úttörő áruházban sok Pest megyei vásárló is megfordult — hiszen sok helyütt kedvezményt is nyújtottak. Pest megyében, sajnos, nem volt olyan mennyiség a keresett cikkekből, amennyi vevőre talált volná. Azonban így is jobban lehetett vásárolni, mint a múlt évi aranyvasárnapon. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 48 üzletet tartott nyitva, elsősorban a városokban, nagyobb településeken. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat csaknem 120 boltja várta a vásárlókat. Egyes import műszaki cikkekből, játékáruból néhol hiány mutatkozott; ám annál nagyobb volt a választék üveg- és porceláncikkekből és háztartási eszközökből. (Riportunk a 3. oldalon.) József Attila-* szobrot avattak Tegnap felavatták József Attila szobrát —* Marton László Munkácsy-díjas, kiváló művész alkotását — az Országház déli kapuja előtti parkban. Az ünnepségen — a Himnusz hangjait követően — Hegedűs D. Géza, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze elszavalta A Dunánál című költeményt, majd Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a szobornál — amely A Dunánál című vers első sorait idézi fel: a meditáció, az elmélyülés pillanatában ábrázolja a %,rakodópart alsó kövén” ülő József Attilát — a József Attila-emlékbizott- ság nevében koszorút helyezett el Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zoltán, Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes, Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének elnöke. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget.
