Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

Eredményes évet zárnak *fEJYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! Kádár János a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minissiériamba lálogafofl Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­riumba látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A mezőgazdaság, az élelmi­szeripar és az erdészet helyze­téről, terveiről, a miniszté­rium munkájáról Váncsa Jenő adott tájékoztatást. A megbe­szélésen részt vett Szabó Ist­ván, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Soós Gábor államtitkár és je­len voltak a miniszterhelyet­tesek is. Váncsa Jenő tájékoztatójá­ban hangsúlyozta, hogy az idei Átvevők M érgelődik a nagy kö­töttáruüzlet vezetője, mert két órán belül már az ötödik vevő jön vissza a frissen vásárolt pa- mutpulóverrel: színhibás. tCsakhogy ez nem látszott az üzleti fénycsővilágításban, s most a vezető kezdheti az ilyenkor szokásos admi­nisztrációt, a huzakodást a nagykereskedelemmel... Önöknél s a nagykereske­delemnél nincs áruátve­vő? A kérdés hallatán tág­ra nyílik a szeme. Persze, hogy van! Papír Szerint leszámolják, darab-darab, rendben a dolog. Színhi­bát, piszkolódást, szövési selejtet észrevenni, firtat­ni? Hol jut erre idő?!S az az idő, amely most rá­megy a visszáruzásra, fel­tételezhetően nemcsak eb­ben az üzletben, hanem másutt is, nem lenne ele­gendő a tényleges áruát­vételre? A kérdésre váll- húzás a válasz, s még any- nyi: így van mindenütt. Sajnos, tényleg így, s majdnem mindenütt. Nem­csak a fogyasztási cikke­ket forgalmazó nagy- és kiskereskedelemben, ha­nem a termelőknél ugyan­úgy. Papírokkal dolgoznak az átvevők, olykor még azo­kat sem nézik át tisztes­ségesen, megbíznak a szál­lítókban, tehát bélyegez­nek, aláírnak, jöhet a kö­vetkező kocsi. Szabad az útja a selejtnek, az elő­írástól elmaradó anyag­nak, félkész és késztermék­nek, mert érthetetlenül a legtöbb helyen bakafán- toskodásnak tartják az ún. tételes minőségi áruátvé­telt, okvetetlenkedésnek a hibás áru átvételének meg­tagadását. mindazt, ami­re — előírások, jogszabá­lyok, szerződési megálla­podások vannak. Amikor a Csepel Autógyár például bizonyos részegységek szál­lítóinál bevezette a téte­les átvételt, bár formai és gyakorlati szempontból egyaránt jogosan járt el, olyan vihar kavarodott, aminek hullámai végül is csak a minisztérium falai között, egyeztető megbe szélésen csitultak el... En­nek ismeretében már nem meglepő, hogy az acélszer­kezeti elemekről a hely­színi összeszereléskor de­rül ki a mérethiba. a szür­keöntvény levegőzárványai forgácsoláskor bukkannak felszínre, s némely tartós fogyasztási cikkből négyet kell kipróbálni, amíg egy megvehető, mert megfele­lően működik. A minőséggel összefüg­gő mulasztásoknak az a fő jellemzőjük, hogy nem tűnnek el észrevétle­nül, sőt fölhalmozódnak, végül lehetetlenné teszik az anyag, a félkész- és késztermékek rendeltetés- szerű használatát; a hol­mi azonnal veszít értéké­ből. A következő lépés megint energiát, időt, pénzt emészt fel. mert ha lehet, akkor javítani kell az árut, ha erre nincs mód, akkor visszaszállítani, azaz ad­minisztrálni, föl- és lerak­ni, bevételezni, selejtezé­si jegyzőkönyvet fölven­ni... Van már olyan cég, ahol szép csöndben külön apparátust állítottak fel a kifogásolt minőségű áruk visszavételezésére, bár per­sze a hivatalos elnevezé­sük egészen más. Túlzottan sötétre feste­nénk a képet, ha elhall­gatnánk: nagy tömegben kerülnek áruk a gazdaság vérkeringésébe kiváló mi­nőségben — így csak uta­lunk rá: a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárá­nak fogyasztásmérői, az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi kisgépgyárának elektromos -kéziszerszámai —, mindenfajta hiba nél­kül, az előírt, sőt, az azt meghaladó használati jel­lemzőkkel. Azoknak a vál­lalatoknak a csoportja sem kicsiny, ahonnét szin­te sohasem jut át a gyár­kapun kifogásolható ter­mék, mert adnak hírükre, rangjukra, a — vevő bi­zalmára! Éppen az ilyen példák, esetek világítják | meg az adott lehetősége- ( két, azt tehát, hogy meg­oldható a szervezett, sok­fajta szűrőt, rostát magá­ba foglaló minőségvéde­lem. Megoldható ha akar­ják, ha fontosnak tartják az érintettek. S megtehetők ezek a lépések akkor is, amikor a gyártó, a forgal­mazó rákényszerül, ami- , kor — főként exportszál­lításoknál történik meg ez — kötelezik rá. H avonta több mint há­romszázezer csap­ágy hagyja cl a Ma­gyar Gördülőcsapágy Mű­vek diósdi gyárát, majd­nem százezer négyzetmé­ternyi film kerül ki a For­te Fotokémiai Ipar ka­puján ugyanennyi idő alatt. Példáink pusztán arra szol­gálnak, hogy érzékeltes­sék: meglehetősen nagy árutömegen kellene —kell! — a minőségvédelem szer­vezetének, az áruátvevők­nek rajta tartaniuk a sze­müket majdnem minde­nütt. A lánc azonban sok helyen laza, a kooperáló üzemek gyakran megal- kusznak, arra gondolva, ma te, holnap én ... Laza a lánc, mert szemeit gyen­gíti a felületesség, a kö­zömbösség, az elvtelenség. Az az elvtelenség, mely bocsánatos botlásnak tart­ja a vevő megetetését, a partner csőbe húzását, az­az a gyatra holmi tovább­adását, beleerőszakolását a felhasználói forgalomba. Az így forgalomba kerülő áruk mennyisége némely területen megdöbbentő, de másutt is jóval több a meg- tűrhetőnél. Azért jöhetett létre, azért marad fenn ez a helyzet, mert, ha az átvevők meg­alkuvók, akkor az előállí­tó, a forgalmazó könnye­dén lehet felületes. A fel­használói igénytelenség visszahat a termelésre, gyakran meghatározza az értékesítés menetét. Ezért elgondolkoztató, az átve­vőknek mennyire csekély a megbecsülése, a szerepe a vállalati szervezetben, ami miatt azután természetes állapottá merevedik az, ami természetellenes: ok­vetetlenkedésnek látszik a minőségbeli eltérések ki­fogásolása. Ha pedig an­nak tűnhet, akkor kinek támad kedve — főként a nem áruátvevői státusbem lévők közül — észrevéte­leket tenni? Aligha jóslat, csupán logikus következ­tetés: mindaddig így lesz ez, amíg az átvevők fele­lőssége nem nő társadal­mi méretű felelősségér­zetté. Mészáros Ottó munkát a feladatok nagysága és összetettsége mellett az időjárás szélsőségei is nehezí­tették. Ennek ellenére — je­lentős társadalmi segítséggel — az agrárágazatok 1980-ban eredményes évet zárnak. A következő évek feladatait meg­ismerték, azokat magukénak vallják. Kiemelkedően fontos­nak tartják a gabona- és hús­termelés előirányzatainak megvalósítását. A miniszté­rium tevékenységében a fel­adatok és feltételek összhang­jának folyamatos biztosítására helyezik a hangsúlyt. Ezt követően Héger József, a MÉM pártbizottságának tit­kára a minisztérium kommu­nistáinak munkájáról, a moz­galmi élet néhány kérdésé­ről számolt be. Egyebek kö­zött kiemelte, hogy eredmé­nyesen végzik a XII. kong­resszus határozatainak végre­hajtását. Jó légkörben — a társadalmi megbecsülést is él­vezve — dolgozhatnak, s ez fontos feltétele az eredményes munkának. Szabó István a termelőszö­vetkezetek helyzetéről, vala­mint a TOT és a MÉM együtt­működéséről tájékoztatta a vendéget. Elmondta, hogy a termelőszövetkezeti parasztság maradéktalanul vállalja az ország gazdasági helyzetének javításából reá háruló felada­tokat. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek azon dolgoznak, hogy meg tudjanak felelni e feladatoknak. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, és a Központi Bizottság nevében elismeréssel szólt a mezőgaz­dasági, élelmiszeripari és er­dészeti dolgozók munkájáról, helytállásáról. Hangsúlyozta, hogy az ágazat dolgozói a ko­rábbinál nehezebb gazdálko­dási feltételek és kedvezőtle­között is eredményes évet zár­nak, teljesítik feladataikat. XXIV. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. DECEMBER 23, KEDD MA: AJÁNDÉK Minden kedves olvasónk színes ajándék naptárt talál Pest mei mai számában. A naptár ingyenes, ellenőrizze, hogy benne van-e az Ön lapjában. Ha nincs, kérje a hír'ap- kézbesítőtőli Aiváfíalkozó a PMMŰ Öt évre szél a szerződés A Szellőző Művek, a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat és a Thermoplasztika Mű- anyagfeldolgozó-ipari Szövet­kezet öt évre szóló kooperá­ciós megállapodást írt alá az NSZK-beli Kunststofftechnik AG céggel. Az együttműködé­si szerződés műanyag, tető- ventillátorok, műanyag hő­visszanyerő készülékek, mű­anyag radiálventillátorok, komplett légtisztító és bűz­telenítő berendezések gyártá­sában irányozza elő a közős munkát. A résztvevő vállalatok — külföldi dokumentációk alap­ján — öt esztendőn át, mint­egy 500 millió forint érték­ben szállítanak egymásnak al­katrészeket berendezésekhez. A megállapodás értelmében e termékek hazai gyártásának és telepítésének a Szellőző Mű­vek a gardája. Aranyvasárnapi csüss Rendkívüli vásáriéi roham Az aranyvasárnapon — a kedvezőtlen időjárás ellenére — milliók vásároltak az ország nyitva tartó üzleteiben. A tőr városban legnagyobb forgalma bizonyára a Skála áruháznak volt. amelyet 120 ezren keres­tek fel. A Skála-Expo és a Centrum-áruházak is rendkí­vüli vásárlói rohamot álltak ki. Nem véletlenül, hiszen az idén olyan műszaki és ruhá­zati cikkeket lehetett kapni, amilyeneket korábban nem. Például: 19 programos cseh­szlovák automata mosógépet, leszállított áron, olasz tészta- sodró- és vágó gépet, magneto fonszalag-ragasztót, hongkongi női fehérneműt, ol­csó gyapjúöltönyt, szovjet irá­nyítható szánkót és így—t»-- vább. Most valóban érdemes volt karácsony előtt vásárolni és serffésffelep A minőséget is számén kérik Év végén természetes a kí­váncsiság, vajon mi minden vált valóra az 1980-ra terve­zett feladatokból, beruházá­sokból, melyek teljesültek, s álltak a termelés szolgálatába. Talán nem véletlen, hogy az idei esztendő beruházásainak zöme a mezőgazdaság fejlődé­sét, előrelépését segítette elő. S az is nyilvánvaló, hogy nemcsak a határidő betartá­sát, hanem esetleges megrövi­dítését, s a minőségi munkát is fokozottan számon kérték az építtetők a kivitelezőktől. A gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában a sertéstelep rekonstrukciója és bővítése jelentette az idei év legnagyobb feladatát. Puskás Attila, a tangazdaság igazga­tója elmondta, alig másfél esz­tendő alatt nem kis munkát végeztek a gazdaság építőbri­gádjai. A nyolc esztendeje épült Agrokomplex rendsze­rű sertéstelep ugyanis, alapo­san megérett a rekonstrukció­ra, a fejíődés pedig az egyide­jű bővítést tette szükségessé. Az Agrokomplex tervei alap­ján végezték a korszerűsítési munkálatokat: Az utolsó fordulók A toki Egyetértés Termelőszövetkezet ezer hektáron ter­melt kukoricát. A mostoha időjárás, eső, hó, fagy késleltette az őszi betakarítást. Az olvadásnak indult hótömegben meg­indultak a nagy teljesítményű kukoricakombájnok és várható, hogy hamarosan raktárban lesz az utolsó szem kukorica is. áttértek az energiatakaré­kos technológiára, s a ko­rábbi 480 kocás telepet 1100 férőhelyesre növel­ték. Ezzel együtt sokszorosára emelkedett a húskibocsátás is. Az 56 milliós beruházás so­rán a dolgozók munkakörül­ményeinek javítására is gon­doltak — új szociális létesít­ményeket is építettek. A gö­döllőiek egyébként nem várták meg, míg teljes egészében te­tő alá kerül a beruházás. Amint elkészültek az egyes istállók, már be is költöztet­ték a jószágokat. Az új telepre belső mun­kaerő-átcsoportosítással biztosították a szakkép­zett dolgozókat. A tervek szerint haladt a beruházás a gyáli Szabadság Termelőszövetkezetben is. Az egykori erdő és szántóföld he­lyén, szeptember óta teljes a nagyüzem a gazdaság felső- pakonyi tojótelepén. A hat tojóházban naponta mintegy 90 ezer tojást gyűjthetnek össze, s így ugyancsak indokolt a tojásgyár elnevezés. Annál is inkább, mivel egy-egy tojóház 23 és fél ezer tyúkot fogad be. A beruházás kivitelezését a gazdaság építőbrigádjai vál­lalták. Nem voltak híján an­nak a komoly szakmai tudás­nak sem, amit a korszerű tar­tástechnológia miatt az épít­kezés megkívánt, hiszen a tsz gubacspusztai telepén már vé­geztek hasonló munkát. A 44 millió 200 ezer fo­rintos költséggel épült te­lepen, mindössze húszán dolgoznak, közöttük azok a szakmunká­sok, “akik a gubacspusztai te­lepen sajátították el a ba­romfigondozás fortélyait. S az egyesztendős nagy munka eredménye — naponta 90 ezer darab, barna héjú, egyenként 65 gramm súlyú tojás. G. M. Pillanatkép a budapesti arany­vasárnapról. Az Úttörő áruházban sok Pest megyei vásárló is meg­fordult — hiszen sok helyütt kedvez­ményt is nyújtottak. Pest megyében, sajnos, nem volt olyan mennyiség a kere­sett cikkekből, amennyi vevő­re talált volná. Azonban így is jobban lehetett vásárolni, mint a múlt évi aranyvasár­napon. A Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Válla­lat 48 üzletet tartott nyitva, elsősorban a városokban, na­gyobb településeken. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat csak­nem 120 boltja várta a vá­sárlókat. Egyes import műsza­ki cikkekből, játékáruból né­hol hiány mutatkozott; ám annál nagyobb volt a válasz­ték üveg- és porceláncikkek­ből és háztartási eszközökből. (Riportunk a 3. oldalon.) József Attila-* szobrot avattak Tegnap felavatták József Attila szobrát —* Marton László Munkácsy-díjas, kiváló művész alkotását — az Or­szágház déli kapuja előtti parkban. Az ünnepségen — a Himnusz hangjait követően — Hegedűs D. Géza, a Vígszín­ház Jászai Mari-díjas színmű­vésze elszavalta A Dunánál című költeményt, majd Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a szobornál — amely A Dunánál című vers első sorait idézi fel: a medi­táció, az elmélyülés pillanatá­ban ábrázolja a %,rakodópart alsó kövén” ülő József Attilát — a József Attila-emlékbizott- ság nevében koszorút helyezett el Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Szépvölgyi Zoltán, Tóth Dezső művelődési miniszterhe­lyettes, Dobozy Imre, a Ma­gyar Írók Szövetségének el­nöke. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom