Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

1980. DÉCEMBER 20., SZOMBAT LSZV Különleges minták lakástextíliákon A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi szövő­gyárában többek között egye­di mintájú függönyöket, ab­roszokat és bútorhuzatot ké­szítenek az SZTB szovjet szö­vőgépeken, amelyeket NSZK- gyártmányú Jacquard-fejjel láttak el. Kollár Ferencné, aki több mint 18 éve dolgozik az üzem­ben, könnyen megtanulta a bonyolultabb gép kezelését. A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI 1ÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Munkaszervezés, gépkihasználás Földbe került az őszi búza Szerte az országban, így a szentendrei járásban is, a,ko­rán jött zord időjárás hátrál­tatta a soron következő mező- gazdasági munkákat, az őszi búza vetését, valamint az őszi mélyszántást. Az időjárás kemény próba elé állított embert, gépet, de a járás három mezőgazda­sági üzeme, az Óbuda és az Úttörő termelőszövetke­zetek, valamint a Kék Du­na Szakszövetkezet, állták a próbát. Jó munkaszervezéssel, a gépek teljes kihasználásával befejez­ték az őszi búza vetését. Ter­mészetesen a hirtelen jött hideg nem kímélte a vetése­ket sem, a vetésterület 20 szá­zaléka jó, 66,5 százaléka kö­zepes és 7,5 százaléka gyenge minőségű. Az őszi mélyszántás már ne­hezebb feladat volt. A fel- ázott, nedves talajra a mező- gazdasági üzemnek nehéz gé­peikkel nem tudtak rámenni, ezért csak a könnyebb, de ki­sebb teljesítményű gépeket tudták dolgoztatni. Ennek ellenére a terület majd­nem 90 százalékát felszántot­ták. Sok gondot okoz — főleg Szentendre város határában — a talaj vizes terület). Itt ember, gép egyformán tehetetlen. Tananyagok, tankönyvek próbái A járás kísérletező iskolái Aki fellapozza az általános iskolai ötödik osztályos törté­nelemkönyvet, ezt találja a negyedik oldalán: A kísérleti tankönyv kipróbálására Pest megye Szentendrei járása és Szentendre város általános is­koláiban került sor ... — Idén a szentendrei járás valamennyi — azaz 12 — is­kolájában négyezer gyermek és 260 pedagógus mondhatja el magáról, hogy oktatási kí­sérletek alanya volt vagy az ma is — kezdi a beszélgetést Könnyű elsajátítani Egy nyelven beszélnek A népek közeledését szolgálja Különjutalom karácsonyra Profiltisztítás után Idén jól mentek a dolgok Az Erdészeti Gépgyártó Vállalat, a Lenin út és a Bük­kös-patak közé beszorítva, lent a völgyben fekszik. Nem irigy­lésre méltó helyzet. Az üzem alig tud moccanni, Nehoda Károly Igazgatónak mégsincs oka panaszra: az idén jól mentek a dolgok. A vállalat év elején alapve­tően megváltoztatta. illetve megtisztította gyártmányszer­kezetét. A 350 fős kollektíva gyártja a Forwarder-család gépegységeit: egy traktort,da­rut, s egy speciális pótkocsit. De ugyancsak itt készülnek azok a lakó- és melegedőko­csik, amelyek sokszor nyújta­nak oltalmat a viszontagságos időjárásban az erdő dolgozói­nak. Teljesítik termelési ter­vüket és túl teljesítik nyere­ségtervüket A két tény nemcsak jól mu­tató statisztikai adat, hanem lehetőség és biztosíték is. A gyárban most karácsonyra, mintegy kétheti fizetésnek megfelelő összeget kapnak majd azok a munkások, akik becsületes helytállásukkal hoz­zájárultak a jó eredmények­hez. A művezetők és a bizal­miak tesznek javaslatot, a munkások véleményének messzemenő figyelembevételé­vel. Ez így valóban ösztönző, így valóban demokratikus! A Művelődési Központnak van egy klubja, amelyről ed­dig még nem esett szó: az eszperantó. Könnyű a szláv vagy az angolszász népeknek, hiszen több százmiilióan élnek földünkön. De mit csinál­junk' mi, magyarok, ha meg akarjuk ismerni más népek kultúráját, történelmét, ha ba­ráti kapcsolatokat szeretnénk kialakítani ? Nyelvet vagy nyel­veket kell tanulnunk! Tudjuk, az embereket már régóta foglalkoztatja a sok­nyelvűség izgalmas problé­mája, sokan tettek kísérletet mindenki számára könnyen elsajátítható, könnyen érthető jelrendszerek kialakítására. Ügy tudom, ezek a kísérletek nem váltak be. — Valóban, ez igaz — mondja Hideg Ilona pedagó­gus, lelkes eszpsrantista —, de a kísérletezés időszakában megjelent dr. Zamenhof len­gyel orvos alkotása: az eszpe­rantó nyelv. A lengyel orvos a nyelvet nem mesteségesen alkotott, kitalált szavakra építette, hanem latin, germán és szláv nyelvcsoportok élő szókincsére, felhasználva a kul- túrnyelvekben ismert és hasz­nált nemzetközi szavakat, és ezt a szókincset egy logikusan megszerkesztett nyelvtanra alapozta, ö volt az eszperantó Irodalmi nyelv első művelője is. Számos fordítása és eredeti műve az eszperantó nyelv leg­szebb alkotása. — Ezt szeretném, ha példák­kal is igazolná. — Íme néhány bizonyíték: a Bibliából az Ó-Testamen­tum, Andersen meséi, Goethe: Iphigenia Taurisban, Schiller: Haramiák, Gogol: A revizor. — Hogyan terjed ez az ér­dekes nyelv? — Az eszperantó nyelv első hívei a lengyelek és az oro­szok voltak, de csakhamar kö­vetői támadtak Németország­ban, Svédországban, sőt Ja­pánban is. Az első eszperan- tista csoport 1888-ban alakult meg Nürnbergben, s az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy Zamenhof sikeresen fejezte be az évszázadok óta tartó kísérletezést, egy közös, sem­leges nyelv megalkotását. Zseniális műve hatékonyan elősegítheti a népek közötti megértést, s ezzel a béke szol­gálatát. — Mindez nagyon lelkesí­tőén és érdekesen hangzott, de most megkérdezem, ha valaki tanulni akar, akkor hova tor­ául jón? — Itt, Szentendrén is in­dult kezdő nyelvtanfolyam. A TITi minden i évben hirdet kezdő és haladó tanfolyamo­kat. A Világ és Nyelv című folyóirat levelező tanfolyamot működtet kezdő és haladó fo­kon. Tehát a tanulásra bősé­ges lehetőség kínálkozik, s kis akarattal, nem nagy fáradság­gal hamar meg lehet tanulni ezt a nyelvet. December 15., az eszpe­rantó nyelv megalkotójának a születési évfordulója. Ennek tiszteletére rendezett a Szent­endrei Eszperantó Klub fóru­mot a Pest megyei Művelődé­si Központ és Könyvtárban december 15-én. "„Nem elég, ha magunk­nak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak; ket­ten, hárman, százan, ami­kor megszólal a nagy Har­mónia, amiben egyek lehe­tünk. És akkor mondhat­juk: örvendjen az egész világ!” A szép mondat Ko­dály Zoltáné, s ez az ars poeticája a harmincéves fennállását ünneplő városi kórusnak is. Történetének mérföldköveit aranykoszo­rús fokozat, diploma és fesz­tiválfokozat, „kiváló ének­kar” és „Szocialista kultú­ráért” kitüntetés jelzi. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár egyik kis szobájában találkozom Kovács Lajossal, a kórus ala­pító karnagyával. Arra kér­tem, meséljen a múltról, mi­kor, hogyan alakultak meg, s milyen hagyományok segí­tették az indulást. — Mielőtt kórusunk törté­netének néhány mozzanatát említeném, szót kell ejtenem á szentendrei kórusélet koráb­bi jeleiről, hiszen a mi gyöke­reink is ide nyúlnak vissza. Egyik oldalon a katolikus egy­ház Cecília-kórusa, a refor­mátus és szerb kántus, másik oldalon világi egyesületi da­lárda működött. Már a hábo­rú előtt országosan ismert volt a „Horváth-nyolcas”; nyolc szép hangú férfi híres együttese. Karnagyuk és rész­ben szerzőjük dr. Horváth Ákos volt. Itt említem meg A Horváth-nyolcastól a fesztiválfokozatig kis kitérőként, hogy unokája nében ez a demokrácia út­a mi vegyes karunk elnöke. A háború után néhány évig még egy kórus működött, a szo­ciáldemokrata dalárda. Nem vagyok eléggé jár­tas a zene csodálatos vilá­gában, arra viszont még jól emlékszem, hogy 1948-ban sok szó esett a sajtóban az énekkarokról... — Valóban. Én is jól em­lékszem. Abban az időben erősebb vegyeskarosítási kam­pány indult hazánkban. Az önálló alapszabályzattal mű­ködő férfikarok legnagyobb része ellenségesen fogadta ezt a szándékot, védte az össze- kovácsolódott egyesület meg­szokott életét, hagyományait. Ezek a hagyományok boroz­gatás, névnapozás, szerenádo­zás és bizonyos közkedvelt műsoranyag használatának megőrzése. Maga Kodály Zol­tán is elmarasztalja a férfi­kar jellegét, s az akkori fér­fikarok alacsony művészi szín­vonalát. Már a 30-as évektől azt hirdette: A vegyes karé a jövő, az nyit utat a maga­sabb művészet felé. De 1949- ben már határozottan ki­mondta: Égydimenziójú zené­ből a több dimenziójába! Ze­ja! JU! Tehát ilyen háttérrel szü­letett meg 1950-ben a vá­rosi kórus. A karnagy ál­tal említett valamennyi együttesből kapcsolódtak alapító tagok az új vegyes­karba. amelynek gerincét pedagógusok, városházi tisztviselők és az üzemek dalolást kedvelő munkásai alkották. Hosszú volt az út idáig szervezetileg, de művészetileg is. Vajon er­ről mit hallhatnánk? — Kórusunk művészi fejlő­dését és belső életének átala­kulását a következő esemé­nyek és eredmények jelzik: húsz év alatt eljutottunk a Kodály-művek éneklése mel­lett Hindemith, Poulenc, De­bussy, Bartók és néhány mai magyar zeneszerző kórusmű­veinek tolmácsolásához. Ha­zánk számos városában ad­tunk hangversenyt vagy közös műsorban szerepeltünk a hely­beli együttessel. Többször ad­tunk önálló estet a Nemzeti Galériában, énekeltünk a ív­ben és a rádió Kóruspódium című műsorában. Természete­Ahogy hallgatom Kovács Lajos szavait, lassan elém rajzolódik egy derűs, opti­mista szemléletű kis közös­ség, amelyet összeköt a szép szeretete. S vajon milyen lehet a közösség „magán­élete”? — Emlékezetes, szép kirán­dulások a Balatonhoz, a Mát­rába s az ország más tájai­ra. Kellemesek a bátyus ala­pon szervezett klubestjeink is, ahol az idősebbek beszélget­nek, a fiatalok pedig táncol­nak és énekelnek... A kórus aktív létszáma ötven fő, zömében pedagó­gusok, de a foglalkozást te­kintve tisztviselőtől a házi­asszonyig, mérnöktől a nyugdíjasig, technikustól a fizikai dolgozóig, laboráns­tól a katonatisztig vegyes összetételű az együttes. Az utánpótlási forrás a Mó­ricz Zsigmond Gimnázium, ahová pedig a központi ál­talános iskola ének-zene ta­gozatáról érkeznek gyere­kek. A kórus két dirigense: Kovács Lajos, aki egyben alapító karnagy is, s lá­nya, Wolfné Kovács Zsu­zsa. Mindketten a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­lán szerezték meg karna­gyi oklevelüket. Varázsa van ennek a kórusnak, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az alapító tagok közül tizenegy még ma is aktív kórustag. Szendrődi Ferencné, a járási hivatal művelődési osztályá­nak vezetője. Kipróbált mondatok — Miként kezdődött? Ép­pen négy esztendővel ezelőtt, az imént említett történelem­mel. Járásunk iskoláiban nem egy, ezt a tárgyat oktató pe­dagógus akad aki saját gon­dolataival, javaslataival, sőt mondataival találkozhat az új tankönyvben, amelyből ma az ország minden ötödikese tör­ténelmi ismereteket merít. — Csupán ebben az első kísérletben, keiezer gyerek es 2U pedagógus vett részt. Az első tankónyvpróbat követte a tööbi: például a negyedik osz­tályos orosz nyelvtankönyv két váwtazatának párhuzamos ki­próbálása, s egyben a tantár­gyé is, mert addig oroszt nem tanítottak az alsó tagozaton hazánk oan. — Ugyancsak három éve volt a negyedik osztályos kör­nyezetismereti kísérlet. amely most már a felső tagozaton folytatódik az új tantervi élő­világ és földrajzi tárgyak pró­bájaként. A technika című tantárgy okozta a legtöbb gon­dot nálunk, azért, mert a ko­rábbi egy tanműhely helyett most két. azonosan felszerelt­re van szükség. Megszűnt ugyanis a nemre szabott ok­tatás. a fiúk már nemcsak reszelnek, a lányok már nem­csak hímeznek, hanem a fém- és famunka, az elektro­mos alapismeretek közösek. Jó mintavétel — Most milyen kísérletet folytatnak még? — A legfontosabb talán az általános iskolai fakultatív ok­tatásé: tavaly a hetedik osz­tályban szerte a járásban el­kezdődött s idén a nyolcadik­ban folytatódik. Az üzemi hát­tértől függően választhatnak a mezőgazdasági és ipari jellegű munka közül a gyerekek, más­részt pedig a gyakorlat helyett nyelvet is, angolt, németet, szlovákot vagy oroszt nagyobb óraszámban. — Mi az oka annak, hogy a járás iskoláiban ennyi kísér­let folyik? — Nem ok nélkül alakult így. A Művelődési Miniszté­rium az Országos Pedagógiai Intézet és a Pest megyei Ta­nács művelődési osztálya azért választotta a szentendrei já­rást a kísérletek terepéül, mert nálunk épp úgy akad kis is­kola. mint nagy létszámú, épp úgy található ipari, mint mezőgazdasági jellegű telepü­lés, aminthogy többféle nem­zetiség is él a falvainkban. — S hogy milyen következ­ményekkel jár a kísérletezés? Elsősorban nem azt, és nem úgy tanulnak gyerekeink, mint hasonló korú társaik. Ez per­sze előnyükre szolgál, hiszen a legfrissebb ismereteket kap­ják. s rendszerint szórakozta­tóbb módszerekkel, önállóbban. — A hátrány, mert az ilyes­mi hátránnyal is jár elsősor­ban akkor mutatkozik, ha a gyerek elköltözik a járásból, más iskolába kerül. Amit pe­dig még nem tudhatunk: a középiskolákban, a felvételi be­szélgetéseken, s az első őrá- í kon az ismétléskor lehet hogy gondjaik lesznek, mert a kö­zépiskolák még a régi tanterv anyagát követelik. Jómagam azonban hiszek abban, hogy gyerekeink ott is megállják majd a helyüket, az új többet adott nekik s hogy készségei­ket jobban megalapozta, ér­deklődőbbé tette őket. Támasz a szakirodalom — úgy egész korosztály ré­szese toob Kísérletnek is. Nem OKOzhat ez zavarokat? — bemmiképp nem. A pe­dagógiai kutatómunka alapve­tő ieitéteie, hogy jól felkészült pedagógusok alaposan előké­szített tananyag birtokába juttassák a gyerekeket, bókkal intenzívebb es hatásosabb így a tanulás. Már több év ta­pasztalata alapján mondom: szívesébben sajátítanak el is­mereteket a tanulók, például a biológiából úgy hogy sokat kísérleteznek, a jelenségek okát kutatják, s önállóan ta­nulmányozzák a szakfolyóira­tokat. könyveket, lexikonokat. — Igaz viszont, hogy a szü­lők és a pedagógusok egy ré­sze — mint minden újdonsá­got — tartózkodással, sőt né­ha ellenszenvvel fogadta a kí­sérleteket. Arra számítottak, hogy nagyobb megterhelést okoz majd. A valóság az, hogy minden új tananyagot, mun­kafüzetet. tankönyvet, mód­szert csak állandó és a szoká­sosnál is nagyobb kontroll mellett lehet kipróbálni. Ez azt jelenti hogy a kísérletben részt vevő tanulók tudásszint­jét s az újdonság hatását ál­landóan mérik, s ha gond van. korrepetálással, személyes foglalkozással, differenciált ok­tatással pótolják a hiányzó ismereteket. Ez a pedagógustól is. a gyerekektől is több időt, nagyobb erőfeszítést kíván. De megéri. Eleinte csak néhány nevelő vállalkozott önként a kísérle­tezésre. Mostanában azonban a próbálkozás szelleme kereke­dett felül, ezt bizonyítja, hogy az OPI az idén már lemondott volna a fakultatív oktatásról a nyolcadik osztályban, de a járás pedagógusai nem enged­ték. Megnőtt az érdeklődés az oktatás-nevelés újdonságai iránt több gondot fordítanak a tanítók, a tanárok az ön­képzésre, hiszen nem szeret­nének lemaradni kollégáiktól. A tantestületi értekezleteken ma már megszökött dolog, ami sok helyütt még nem: a vi­tákban az érveléskor legfőbb támasz a ’szakirodalom lett. — Ha megújhodott járásunk­ban az oktatás ügye, annak persze más haszna is van. Hadd hivatkozzak ismét a tör­ténelem tankönyvre. Ennek szerzője, Fila István mondta, hogy az eredeti szövegnek több mint kétharmadát kellett megváltoztatnia a pedagógusok véleményei javaslatai szerint. S ma országszerte ebből a könyvből tanulnak. Ami pedig ugyancsak szót érdemel: évti­zedek óta ez az első olyan tantervi előkészítés, amelynél minden tantárgyat, tankönyvet kipróbálnak a gyakorlatban. Ügy vélem ebből részt vállal­ni olyan feladat, amely min­den pedagógusnak megtisztelő lehet... Vasvári G. Pál Ünnepi felkészülés Az ünnepek itt vannak a nyakunkban. A vásárlók már felkészültek az „ünnepi ro­hamra”, de a kereskedelem mit tesz a roham kivédésére? A szentendrei járási hivatal termelés-ellátásfelügyeleti osz­tálya az események elébe ment, s összegezte ai év vé­gi csúcsforgalom idejére való felkészülés feladatait. Ezeket írásban eljuttatták a járás községeinek ellátásában érde­kelt vállalatokhoz. Milyen intézkedések hala­déktalan végrehajtását ja­vasolta az osztály? Létszám- átcsoportosításokat és a ki­települések megszervezését. A nyitva tartások igény szerinti módosítását. Az ajándékcso­magok’ -kosarak előkészítését, s az áruk házhoz szállításá­nak megszervezését. Az üzle­tekben a megfelelő, árukészlet felhalmozását, az áruk meg­felelő, igény szerinti terítését, valamint az .utánpótlás bizto­sítását. A fogyasztói érdek- védelem ellenőrzését.-Csak címszavakat soroltunk fel. A termelés-eHátásfelügye- leti osztály is szívén viseli a járás kereskedelmi ellátásának gondját. Ki. osztály által meg­fogalmazott feladatok is ezt bizonyítják. A többi a válla­latokon múlik! Az oldalt írta: Karácsony* István Fotó: Barcza Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom