Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

1980. DECEMBER 19., PÉNTEK 3 AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA BnterpeBBációk Még az országgyűlés őszi ülésszakán Sándor Dezső (Borsod ni. 15. vk.), az edelényi nagyközségi tanács elnöke a társada­lombiztosításról szóló, 1975. évi II. törvény hatályba lépése előtt alacsony összeggel nyugdíjba vonult régi bányászok, va­lamint az alapító termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendezése tárgyában nyújtott be interpellációt a munkaügyi miniszter­hez. Figyelem az arcokon Pest megyei képviselők és vendégeik TRETHON FERENC munkaügyi miniszter — élve az ügyrend ad­ta lehetőségekkel — írásban vá­laszolt az interpelláló képviselő­nek. Válaszában leszögezte: a nyugdíjasok anyagi helyzetének javításával — a lakosság élet- színvonalának tervszerű alakítá­sával összhangban — a kormány­zat eddig is rendszeresen foglal­kozott és ezt teszi a jövőben is. A nyugdíjasok anyagi helyzetét fokozatosan javító gyakorlatot a Minisztertanács a továbbiakban is következetesen folytatja. A ter­vek szerint a következő öt esz­tendőben is sor kerül olyan in­tézkedésre, amely kedvező hatá­sú lesz a kis összegű nyugdíjból élők számára. A tervezett intéz­kedések vonatkoznak majd a képviselő által említett alcsony összegű nyugdíjjal rendelkező bá­nyászokra és termelőszövetkezeti alapító tagokra is, és javítják anyagi helyzetüket. Az interpellációra adott és a képviselők rendelkezésére bocsá­tott választ az interpelláló kép­viselő és az országgyűlés tudo­másul vette. Tarjányi Béláné (Pest megye, 17. vk.), a dunaharaszti 1. számú általá­nos iskola tanára arra kért választ a nehézipari minisztertől: Dunaha- rasztin a VI. ötéves tervidőszakban várható-e új üzemanyagtöltő álló. más létesítése? Az ÁFOR 1976. de­cemberében megszüntette — az 51. sz. főútvonal mentén — az üzem­anyagtöltő állomást, korszerűtlen­sége és balesetveszélyessége miatt, s pótlásáról azóta nem született ked­vező döntés. SIMON PÁL nehézipari minisz­ter válaszában elmondta, hogy a megszüntetett kúttól körülbelül 5 kilométerre 1977 májusa óta kor­szerű üzemanyagtöltő állomás mű­ködik három műszakban. Az ÁFOR azt is vizsgálta, hogy nem szükséges-e benzinkút létesítése a Dunaharaszti és Taksony közötti úton is, s úgy találta, hogy a for­galom ezt nem indokolja. A mi­niszter bejelentette: a képviselő interpellációja alapján utasítást ad a dunaharaszti kútíelepítés műsza­ki-gazdasági vizsgálatára, az ered­ményről 1981 közepén adnak tá­jékoztatást. A választ az interpelláló képvi­selő és az országgyűlés — három tartózkodással — elfogadta. Dr. Végh György (Zala m„ 5. vk.), a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem tanszekvezető tanára az egészségügyi mi­niszterhez interpellált a mozgássérültek szervezett foglalkoz­tatása érdekében. CZINEGE LAJOS: Az ifjúság felkészültsége feketévé teszi a keafontsi ismeretek gyors ei&mjáíáiásáf köteleseket. Ennek következ­tében 30—32 százalékuk nős, s ezeknek fele egy vagy két­gyermekes. A 18 hónapos szol­gálati idő elősegíti, hogy né­hány év alatt jelentősen csök­kenteni tudjuk a behívottak átlag életkorát és ezzel a nős családosok arányát. Hozzászóló nem jelentkezett, ezért a javaslat felett nem nyitottak vitát, az országgyű­lés egyhangú határozathoza­tallal módosította a honvéde­lemről szóló 1976. évi I. tör­vényt. Interpellációk következtek ezután. dr. SCHULTHEISZ EMIL vá­laszában elmondta: a rokkantak és a megváltozott munkaképessé­gűek társadalmi beilleszkedése a munka révén biztosítható, a kor­mány — 19S0. évi júniusi ülésén — úgy határozott, hogy _a SZOT főtitkárával egyetértésben a fog­lalkozási rehabilitáció gondozásá­ra kötelezi az illetékes tárcákat. Az 1982-ig végrehajtandó határo­zat tartalmaz olyan intézkedése­ket, amelyeket az interpelláció jo­gosan kíván a rokkantaknak, ide­értve a mozgássérülteket is. A választ az Interpelláló kép­viselő és az országgyűlés tudomá­sul vette. Gilányi János (Szabolcs-Szatmár m., 3. vk.), a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója a középiskolás tanulók szabad szombatos munkarendjének meg­szervezése ügyében tett fel kérdést a művelődési miniszter­hez. DR. POZSGAY IMRE válaszá- ban elmondta: az interpelláló kép­viselő nyitott kapukat dönget, összhangban ugyanis az ötnapos munkahétre való áttéréssel, a kormány tervezi, hogy az egész közoktatásban — a lehető legrö­videbb időn belül, de legkésőbb az 1932-es tanévtől — bevezetik az ötnapos tanítási hetet is. A művelődési miniszter vála­szát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette, » ★ Az országgyűlés téli ülés­szaka — Apró Antal zárósza­vával — fejeződött be. Az országgyűlés záró nap­ján az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné töltötte be. Üjvári Sándor (Zala m. 7. vk.J megyei tanácselnök Mezei László (Budapest, 8. vk.), a Budapesti Rádiótech­nikai Gyár szerszámkészítője. Fábián Márton (Szolnok m. 10. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke. Borsos János (Baranya m. 9. vk.), a mohácsi városi párt- bizottság első titkára, Dr. Fancsik János (Nógrád m. 11. vk.), a Nógrád megyei Kórház osztályvezető főorvosa, Rőder Edit (Budapest, 51. vk.), ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyet­tese, Gordos Péter (Fejér megye, 12. vk.), a Fejér megyei Bau­xitbányák kincsesbányai üze­mének igazgatóhelyettese és Miskó István (Bács-Kiskun megye 7. vk.), a tiszakécskei nagyközségi tanács elnöke szólalt fel ezután. Ezt követően Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese válaszolt a kétna­pos vitában elhangzott felszó­lalásokra. A vita jellemző vo­násaként emelte ki, hogy a plénumon felszólalók nemcsak saját véleményüket mondták el, hanem tolmácsolták a Ha­zafias Népfront, a SZOT, a TOT, az MTESZ vezető tes­tületéinek állásfoglalását és javaslatait is. Bejelentette: a kormány, az.illetékes szakmi­nisztériumok, illetve miniszte­rek tételesen megvizsgálnak valamennyi elhangzott javas­latot. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a nép­gazdaság hatodik ötéves ter­véről szóló {örvény javaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. mondott a felszólaló miniszter a kereskede­lemfejlesztésről. Országos dolgokról ta­nácskozunk, de a választókörzetem gond­jaitól sem tudok elszakadni. Mert ugye Száz­halombattán, s az agglomerációs övezetben, a községekben ez a legnagyobb gond. Jó volt hallani, hogy az agglomerációt kiemelten ke­zelik. De visszatérve a képviselőségre: a Házban uralkodó légkör megkapott. Foglal­koznak az új képviselőkkel, odafigyelnek rá­juk azok, akik több ciklusban ennek a meg­bízatásnak tettek eleget. A tapasztalatlanság a fiatalsággal párosítva itt még véletlenül sem jelent hátrányt. Pedig neveket, arcokat kell megjegyezni. Fiataloknak, fiatalokról szólt Úszta Gyula az országgyűlés első napján. Erről hogyan vélekedik? Tényszerűsége, tárgyilagossága magával ra­gadott. S az, ahogy megközelítette a fiata­lokhoz kapcsolódó gondokat, példaadó. S egy­úttal tanulságos is, milyennek lát bennünket az idősebb generáció. A nevelésről fejtegetett gondolatsora pedig időt álló. S ha már kér­dezett a tervről, a gazdasági dolgokról, egy látszólag aprócska összetevőt emelnék ki. Azt, hogy nem nőttünk fel még a szervezési, a működési feladatokhoz sem. Az utóbbi sza­bályzatok többsége szerintem rossz. Üjabb kérdőjel előttem az ötnapos munkahét. Igaz, bevezetése ma még terv. De a folyamatos, vagy három műszakban dolgozó üzemek ne­héz helyzetbe kerülnek. Hiszen nincs túlje­lentkezés, nem tolonganak munkáért a ka­puk előtt. Nálunk, a Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál sem. S az ötnapos munkahetet kínáló állások vonzerejével nem kelhetünk majd versenyre. Kis közösség tehát a termelőszövetkezet, a brigádom gondjai foglaltak el eddig. Most pedig országos dolgokban adom le voksom, s előbb-utóbb a szavamat is hallatni kell. Bár az új képviselőik, hozzám hasonlóan talán ettől szoronganak a legjobban. — Gyakorlat teszi a mestert, vigasztalom régi közhellyel Pálinkás Istvánnét, aki ugyancsak az idén június óta képviselő. — Segítik, támogatják munkámat, szükségem is van erre a segít­ségre. Hiszen a választók érdekeit képvisel­ve az igények, s a lehetőségek összhangját kell megteremtenem. Ma tudom már, ez nem is olyan egyszerű feladat. Felkészültséget kí­ván tőlem. Talán naivan hangzik, de felemelő érzés sokak nevében egyedül szavazni, a döntések­hez hozzájárulni. Felelősség is egyúttal! Hol­napunkat meghatározó kérdések szerepeltek az országgyűlés előtt. Terv, melynek valóra váltása mindnyájunk munkájával érhető el. Ehhez nem kell több, mint a becsületes, jó munka. S aZ a sokszor (olykor még felelőtle­nül is emlegetett) minőség. Mert nem elég a mezőgazdaságban sem megtermelni vala­mit, vevőt, piacot kell szereznünk termé­keinknek. S piaca, vevője csak a minőségnek yan. Én azért bízom benne, amit célul tűz­tünk magunk elé, azt teljesítjük. De csak jó, becsületes munkával, korszerű és korszerűbb termékekkel. S így nem kérdéses, hogy az iparágak vállalatai, a termelőszövetkezetek, a gazdaságok megállnak-e a saját lábukon. Varga Edit Befejeződött a téli ülésszak \ A nonveaeiemioi szokj isid. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter terjesz­tette elő. Elmondta, hogy a törvény hatályba lépése éta a társadalmunkban végbe ment változások, hazánk, rend­szerünk védelme, szövetségi kötelezettségeink' figyelembe­vételével széles körűen meg­vizsgálták a sorkatonai szol­gálati idő csökkentésének le­hetőségét, s úgy ítélték meg, hogy létrejöttek s feltételek a sorkatonai szolgálati időnek 24 hónapról 18 hónapra való leszállítására. Indoklásában a miniszter rámutatott, hogy az ifjúság általános fölkászültsé- ge, tudása nő, rövidebb idő alatt képes a katonai ismere­teket elsajátítani. Ismeretes, hogy jelenleg nem a sorköteles kor kezde­tén, 18—20, hanem átlag 22 éves korban hívjuk be a sor­BR, HETÉNYB ISTVÁN: Fováhhrea is kuhsfeltsdesfssnk: tsz étet meneten területén htstékonyssbktan dolgozni vei az életszínvonal megőrzé­sében, az életkörülmények ja­vításában növekednek a költségvetés kötelezettségei. A költségvetés kiadásainak nagy szerepül-: van az élet­színvonal és az életkörülmé­nyek alakításában: a lakos­ság jövedelmének . egyhanma- dát a költségvetésen keresz­tül kapja, főleg társadalmi juttatások útján. A pénzügyminiszter expozé­ja után Havasi Béla, a terv- és költségvetési bizottság elő­adója szólt egyebek között ar­ról, hogy a jövő esztendőben különösen az eszközök, tehát az energia, a gépek, az anya­gok hasznosításában kell na­gyobb mértékben előrelépni. Az országgyűlés a törvény­javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfo­gadta. forint körül alakul. A hiány a gyarapodó bevételek elle­nére azért nem csökken, mi­Ezután dr. Hetényi István pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1981. évi költ­ségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervé­ről szóló törvényjavaslatot terjesztette elő. A jövő évben továbbra is az a kulcsfeladat — hangsú­lyozta —, hogy hatékonyab- gan dolgozzunk. A feladat a nemzeti jövedelem 2—2,5 szá­zalékos, az ipari termelés 3— 3,5 százalékos, a mezőgazda­sági termelés mintegy 3 szá­zalékos növelése. A kivitelnek a behozatalnál lényegesen gyorsabban kell nőnie. Az 1981. évi termelés és várható áralakulás nyomán a népgaz­daság összes jövedelme mint­egy 5—6 százalékkal növek­szik. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai megha­ladják az előirányzatot, de a hiány a tervezett 4,5 milliárd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom