Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

BEFEJEZŐDÖTT A TÉLI

MEGSZAVAZTÁK A HATOPIK ÖTÉVES TERVET

AZ MSZMP PEST MEGYEI

XXIV. ÉVFOLYAM, 297. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. DECEMBER 19., PÉNTEK

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

| Ma; 12 oldal |

ELFOGADTÁK A JÖVŐ ÉVI KÖL •

A HONVÉDELMI TÖRVÉNYT • PEST MEGYE! INTERPELLÁCIÓ

A Kubai KP kongresszusa

Céljaink közösek

A hatodik Ötéves tervről szóló törvényjavaslat feletti vitával, napirend szerint folytatta munkáját csütörtökön az országgyűlés.

A téli ülésszak második munkanapján az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai.

HAVASI FERENC:

A hatékonyabb munka furtfalmi változásokat és megúfstfásf feltételez

... ... .... Szavaznak a Pest megyei küldöttek

A diplomáciái páholyokban helyet foglalt a buda- A vitában elsőként Hava- Központi Bizottság titkára két mondotta a Központi Bi- pesti külképviseletek több si Ferenc, az MSZMP Politi- (Komárom megye 1. vk.) zottság titkára: vezetője és tagja is. kai Bizottságának tagja, a szólalt fel. Az életszínvonal stabilizálásának programja — amit a Központi Bizottság körültekintő és sokoldalú mérlegelés alapján elfogadásra ajánl egyáltalán nem lebecsülendő. Érdemes emlékeztetni arra, hogy milyen vívmányok megőrzéséről van szó. Mindenekelőtt a létbiztonságról, azoknak a vívmányoknak a védel mérői, amelyek között éhező és rosszul öltözött ember tár sadalmi okokból nincs ebben az országban; a munkaképes korúak teljes foglalkoztatottságáról, az ingyenesen egész ségügyi ellátáshoz való állam- polgári jogról, az oktatáshoz, a művelődéshez való jog anyagi feltételeinek garantálásáról. Azt is elmondhatjuk, hogy nyugdíjrendszerünk nemzetközi összehasonlításban kiállja a próbát.

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Havasi Ferenc.

Ezt követően Szabó Mária (Veszprém m. 10. vk.), az Ajkai Timföldgyár öntvénymegmunkálója,

Gál László (Tolna m. 1. vk.), a SZOT főtitkárhelyettese, Horváth Miklós (Vas m. 2. vk.), a Vas megyei pártbizottság első titkára és Balogh László (Békés m. 15. vk.) szálait fel.

A Központi Bizottság titkára beszédében külpolitikánk és gazdasági fejlődésünk, tennivalóink összefüggéseire mutatott rá, a nemzetközi helyzet tükrében.

Hangsúlyozta: a leszerelés a

fegyverzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonság, az enyhülés elősegíti a népek közeledését, a gazdasági kapcsolatok elmélyítését, segít úrrá lenni olyan globális problémákon, mint amilyen az energia- és élelmiszerhiány, a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása, az emberi környezet védelme.

Hazánk külpolitikájáról szólva aláhúzta: szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a Varsói Szerződés országaival, lehetőségeinkhez mértan fejlesztjük védelmi erőinket, ugyanakkor következetesen küzdünk az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzéséért, s a mainál kedvezőbb nemzetközi helyzet kialakításáért.

Ezek után Havasi Ferenc arról beszélt, hogy a nyolcvanas évtized első felében sem várható kedvező fordulat a külgazdasági feltételek alakulásában, s még a törvényjavaslatban előirányzott magas hatékonysági követelmények érvényesültével is számítani kell arra, hogy áruforgalmunkban öt esztendő alatt további 6—7 százalékkal romlik a cserearány.

EJR. SÁGHY VILMOS:

A tervezett életszínvonal-mutatóknak minőségi tartalommal kell töltődniük

Amikor hatodik ötéves tervünk indulásának hazai feltételeit vizsgáljuk — mondotta a gazdálkodás lehetőségeinek formálódását más szemszögből megvilágítva a Központi Bizottság titkára —, lényegében arra keressük a választ, hogy népgazdaságunknak milyen mértékben sikerül alkalmazkodnia a megváltozott és a jelenleg is gyorsan változó külső feltételekhez. Ha némileg késlekedve is, de az ötödik ötéves terv időszakában megkezdődött az igazodás ezekhez a változásokhoz, s ennek eredményei ma már mérhetőek, a központi tervező és irányító szervek tevékenysége azonban időnként még nem volt kellően összehangolt.

Ezért változtattunk és változtatunk a gazdaságirányítás szervezeti döntési rendszerén. Célunk, hogy az irányítás intézményei kisebb létszámúak. de tevékenységüket színvonalasabban ellátó szervezetek legyenek.

A gazdaságirányításban, a

Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az áruellátás színvonala kielégítő, s a fogyasztási cikkek piaca kiegyensúlyozott. A továbbiakban arról szólt, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanak a nyugdíjasok, a fiatalok, s általában a kiskeresetű rétegek ellátására; az olcsóbb termékeknek is helyük van a boltok polcain, s arról is szó lehet, hogy ugyanaz az áru — sokféle élelmiszer — olcsóbb csomagolásban, kisebb porciókban is kapható legyen.

A szállítóipari vállalatok szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése ez évben javult — mondotta —, de még mindig előfordulnak késések. A korábbihoz képest több termék minősége is javult, de van még tennivaló. A termék megfelelő minőségét a gyártóknak kell biztosítaniuk, a kereskedelem annyit tehet, hogy szakszerűen tárol és a minőségileg nem megfelelő

termékeket nem, vagy csak nagyon leértékelt áron veszi át. A VI. ötéves tervidőszakban — mondotta a továbbiakban a miniszter — összes fogyasztásánál gyorsabb ütemben szükséges fejleszteni a kiszolgálás minőségi tényezőit. A lakossági szolgáltatások a

VI. ötéves tervidőszakban 20 —25 százalékkal bővülnek és 1985-ig megközelítik a 25 milliárd forintot.

A népgazdasági terv a fogyasztói árak 3,7 százalékos emelkedésével számol. A tavalyról áthúzódó hatásokkal együtt pedig 9—9,3 százalék lesz.

Ezen túlmenően a kereskedelmi szervek ne idegenkedjenek az áralkutól sem. Nem helyes az a gyakorlat, hogy az ipar árait minden különösebb mérlegelés nélkül elfogadják és mechanikusan al kalmazzák.

A miniszter a továbbiakban a kiskereskedelmi forgalom növekedéséről, a még tapasztalható egyenlőtlenségekről beszélt. Elmaradás mutatkozik például a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésében. Elsősorban Budapesten és Pest megyében, az agglomerációban szükséges fejleszteni. A mainál sokkal nagyobb méretek

(Folytatás a 2. oldalon.)

Korom Mihály fehxál&lása Szolidaritási nagygyűlés Túrán

s A Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa csü- I törtökön reggel teljes ülésen kezdte meg a Központi Bi- ! zottság — Fidel Castro által előterjesztett — beszámoló- ! jánalt vitáját. Ugyancsak tegnap került sor a Havanná- ! ba érkezett külföldi küldöttségek vezetőinek — sorukban I dr. Korom Mihálynak, a magyar delegáció vezetőjének | — felszólalására.

| (A kongresszus eseményéről a 2. oldalon számo- - lünk be.)

Lévai Ferenc, a Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg az ünnepséget, mellette balról jobbra: Csonka Tibor, Göndics Zoltán, a tolmács és Jósé Antonio Tabares del Beal.

Barcza Zsolt felvétele

A Kubai Kommunista Párt kongresszusa és a két ország — hazánk és Kuba — közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele (1960. december 18.) alkalmából szolidaritási nagygyűlésre került sor Túrán, a nagyközség művelődési házában.

Az ünnepség — amelyen részt vett Szabó Ferenc, a külügyminisztérium főosztály- vezetője, Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottságának oktatási igazgatóságának igazgatója és Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese — a magyar és a kubai himnusz éneklésével kezdődött. A nagygyűlés résztvevőit, a meghívott vendégeket, köztük Jósé Antonio Tabares del Reált, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövetét, illetve a járási és nagyközségi párt- és állami vezetőket Lévai Ferenc, a Magyar—Kubai Barátság Tsz elnöke köszöntötte.

Ezt követően Harmati Sándor, az Országos Szolidaritási Bizottság elnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében a kubai forradalom, jelentőségét méltatta, s azt a tényt, hogy az amerikai kontinensen — első Ízben — a kubai nép indult el a szocialista fejlődés útján. Szólt a karib-ten- geri sziget népének küzdelméről, arról, ahogyan az amerikai imperializmus ismételt támadásait visszaverve a forradalom vívmányait megvédte, és szocialista hazáját építi. Külön is hangsúlyozta a húsz évvel ezelőtt megkötött diplomáciai egyezmény jelentőségét. melynek nyomán a két ország együttműködése, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális téren folyvást növekszik. Végezetül köszöntötte a Kubai Kommunista Párt II. kongresz- szusát, sikereket kívánva a ku-; bai népnek a kongreszszuson- megfogalmazandó feladatok végrehajtásához.

Harmati Sándor beszéde után Jósé Antonio Tabares del Real lépett a szónoki emelvényre. Üdvözölte a szolidaritási gyűlés résztvevőit, megköszönte, hogy ezt az ünnepséget épp annál a termelőszövetkezetnél rendezték meg. mely nevében is viseli a két ország barátságát. A magyar és a kubai népet — hangsúI lyozta — közös célok és közös I törekvések vezérlik mindennapjainkban: békében építeni szocialista hazájukat. Húsz esztendeje — amikor a két ország külügyminisztere, Che Gevara és "Sík Endre aláírta a diplomáciai kapcsolatok felvételének okmányát, kezdődött el a két távoli nép gyümölcsöző együttműködése.

Az elmúlt évtizedek alatt a Kubai Köztársaság a szolidaritás jegyében is nagyon sok segítséget kapott a Magyar Népköztársaságtól;

ezrével vettek és vesznek részt magyar szakemberek, mérnökök, technikusok a szigetország iparának fejlesztésében, miközben Magyarországon számos kubai fiatal tanult, illetve szerzett diplomát, szak- képzettséget. Végezetül elismeréssel szólt a magyar nép sikereiről, eredményeiről, s kifejezte reményét, hogy országaink barátsága évről évre továbbfejlődik.

A szolidaritási nagygyűlés után — mely az Internacioná- lé hangjaival ért véget — zenés műsor következett, melyen a Kubai Művészegyüttes lépett fel.

T. I.

KÖZÉLET

C. Gurbadam, az MNFP

Központi Bizottságának tagja, a KB osztá'yyezetője vezetésével december 11. és 18. között Magyarországon tartózkodott az MSZMP KB meghívására a Mongol Népi Forradalmi Párt pártmunkás-küldöttsége. A delegáció a köny- nyű- és élelmiszeripar pártirányításának tapasztalatait tanulmányozta.

Rudolf Ro^smeisl. az NDK budapesti nagykövete csütörtökön az NDK budapesti nagykövetségén kitüntetéseket adott át a Német Demokratikus Köztársaságba irányuló élelmiszerexportban kitűnt magyar gazdaságok és vállalatok legjobb dolgozóinak és brigádjainak, öt Szocialista munka aktivistája kitüntetést és egy Népek barátságáért jelvényt adott át, nyolc szocialista brigád pedig kitüntető oklevelet kapott.

gazdálkodás hatékonyságának fokozásában kiemelkedő helyet foglalnak el azok az intézkedések, amelyek a vállalatok szervezési-döntési és belső irányítási-ösztönzési rendszerének fejlesztését célozzák. A nemzetközi versenyképesség növelése, a termelésnek a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodása, a vállalati önállóság és ezzel együtt a felelősség növelése, a dolgozó kollektívák kezdeményező készségének kibontakoztatása, a belső tartalékok mozgósítása mind-mind szükségessé teszi, hogy áttekintsük a vállalatoknál a korábbi években kialakult szervezeti rendszert és belső mechanizmust.

A hatékonyabb munka tartalmi változásokat és megújulást feltételez — szögezte le Havasi Ferenc. A mérsékeltebb növekedési ütem továbbra sem zárja ki, sőt igényli egyes ágazatok, vállalatok tevékenységének dinamikus fejlődését. Azok a vállalatok, amelyek gazdaságosan tudják bővíteni az exportot, kiváltani az importot, kielégíteni a hazai fizetőképes keresletet, az átlagosnál gyorsabban növelhetik termelésüket. E követelményeknek meg nem felelő vállalatok fő feladata a termelés korszerűsítése, gazdaságossá tétele, s ha erre nincs lehetőség, akkor szinten tartása, vagy fokozatos csökkentése, esetleg leállítása.

Az életkörülmények tervbe vett alakulásáról a következő-