Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-17 / 295. szám
A vb napirendjén A tanácsülés előkészítése Ha legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottságának szokatlanul hosszú üléséről számolhattunk be, úgy mostani tudósításunk éppen ennek ellenkezőjét: egy gyors, pergő tanácskozás részleteit ismertetheti. Igaz, ezúttal elmaradtak a „keményebb” témák, s a jól előkészített anyagok alapján biztos kézzel hozhatta meg döntéseit a testület. Így egyhangú szavazással fogadta el a végrehajtó bizottság az 1980. évi fejlesztési alap, illetve költségvetés módosításának tervezetét. Hasonló egyöntetűség fogadta a költségvetési üzem jövő évi munkatervét, s a testület tagjai megfogalmazták elismerésüket is az üzem tavalyi munkájáért. A végrehajtó bizottság jóváhagyta az óvodai integrációval kapcsolatos változásokat és döntött az I oktatási és közművelődési in- I Egy kérdés — egy felelet I tézmények vezetőinek alapbér- emeléséről. A városi tanács I vb dr. Lengyel Eleonórát 1930. december 15-ével a szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosává nevezte ki. A testület elfogadta a vb 1981. évi munkatervét. A végrehajtó bizottság több ingatlan elidegenítéséről szóló határozati javaslatot fogadott el. A Balatoni út 77. szám alatti állami ingatlan eladására irányuló határozati kérelmet azonban elutasította és az igazgatási osztályt az anyag kiegészítésére és a vételár ismételt megállapítására kérte fel. , A városi tanács végrehajtó bizottsága döntött a soron következő tanácsülés napirendjéről és időpontjáról. A tanács ez évi utolsó ülését 1980. december 18-án 13 órakor tartják a Benta völgye Termelő- szövetkezet kultúrotthonában. A hó (nem) takarításáról Kérdez: az Érdi Hírlap: — Az elmúlt néhány igazi téli nap során új oldaláról ismerhettük meg a várost: Érd volt azon kevés településeik egyike, ahol egyáltalán nem takarították el a havat. így érezhette ezit az utas az M7-es érdi szakaszán vagy Diósdtól a 70-es úton jövet, s ezit tapasztaltuk a város főútjain is. Kinek a feladata lett volna a hó eltakarítása és miért nem takarították el a városban a havat? Válaszol: Vogronics László, a városi tanács elnökhelyettese: — Tanácsunk évek óta a KPM-mel szerződik a hó eltakarítására. Az eddigi enyhébb teleken nem volt baj a szerződéses kötelezettség megtartásával, de a mostani keményebb egy hát azt mutatta: a KPM-mek kevés ereje jutott a városra. S ha a költségvetési üzem minimális feltételeivel: néhány hóekével, időnkénti szórással nem siet a város segítségére, nem tisztítja legalább az autóbuszfordulóikat, megáitokat, a nehezebb emelkedőiket, még nagyobb lett volna a fennakadás. • Ügy véljük, a jövőben is a legjobb megoldásnak aiz látszik, ha a város saját erejéből próbálkozik. Ezért döntöttünk úgy, hogy mintegy 1 millió, 1 millió 200 ezer forintot biztosítunk a költségvetési üzemnek a szükséges eszközök beszerzésére. Ennek hatását a város természetesen csak jövőre élvezheti. Az Idei várható keményebb napokon még a meglevő minimális feltételek állnak rendelkezésünkre, de szervezettebb munkával a legutóbbinál nagyobb eredményit érhetünk el, saját erőből is. CsaSádi események Házasságot kötött: Berényi Ferenc István Szakács Erzsébettel. Elhunyt: Magyar János (Olt utca 9.), Zimányi Ferencné Zvingel Erzsébet (Dániel utca 4.), Szilágyi József (Mátyás király utca 63.). Névadót tartott: Jelencsik Imre és Darbó Julianna Henrietta, Tanóik Ferenc és Kiss Magdolna Krisztina, Bencsik László és _Spényhórt Mária Magdolna Éva, Farkas Péter és Vida Judit Judit nevű gyermeke részére. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA L ÉVFOLYAM, 44. SZÄM 1980. DECEMBER 17., SZERDA Gyorsprogramra: közponfi támogatás Egy város háztartása Háziasszonyok a megmondhatói, mi gondot jelent a pénzzel való gazdálkodás. Különösen, hogy az árak egyre kapaszkodnak, a pénztárcák tartalma pedig véges. Így van ez, ha csupán egyetlen háztartásról van szó, hát még ha valaki nem egy család, de egy eg-sz város pénzéről gondoskodik! Nagy Istvánná, a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetője tizenötödik éve foglalkozik egy város „háztartásával”. 0 Voltaképpen milyen pénzből gazdálkodik egy tanács? — A tanácsok pénzét ketté kell osztanunk: úgynevezett költségvetési és fejlesztési alapra. Előbbi a már meglevő intézmények fenntartására, működtetésére, utak, parkok kezelésére áll nyitva; utóbbi, értelemszerűen az új beruházásokra felhasználható pénzösszeget jelenti. A kettő azonban nem választható el egymástól és mivel a fejlesztés alapja a terv, tehát az a kérdés: mit építünk, addig a költségvetési alap minden évben megnövekedik az előző évben teljesített feladatokkal. Mindkét pénzalapra kétféle forrásunk van: a tanács saját bevétele — például a tanácsi intézmények működéséből, a piachelyek árából bejövő ösz- szeg — és a központi támogatás. Hogy e kettő hogy aránylik egymáshoz, arra csak egy adat: tanácsunk saját bevétele a fejlesztési alapnak mindössze öt, a költségvetési alapnak 24 százaiéiul. Még szemléletesebben kifejezve: a tanács saját bevételéből egyetlen beruházásra sem futná. G Mekkora a pénz fel- használásának szabadsága? — A saját bevétellel nincs gond, hiszen oly kevés, s legföljebb a többletbevétel okoz — jóleső — fejfájást: esízel a pénzzel lehet szabadabban gazdálkodni. Mint például az idén, amikor a vállalatok, szövetkezetek támogatása a gyermekintézményeknek komoly összeget jelentett tanácsunknak. A központi pénzeszközök felhasználását egyértelműen a tervek határozzák meg, s a költségvetési alapnál jelentkező kötelező előirányzatok mellett — ezalatt például az utak fenntartását, felújítását, az állóeszközök felújítását kell érteni —, a fejlesztési alap egyetlen kötelező erejű beruházása a célcso- j portos lakásépítés, magyarán: a lakótelep. Ezt a pénzt — még ha úgy tűnik, hogy ezen az áron akár az egész város vízellátása is megoldható lenne, nem megyei, hanem rögtön országos „kalapból” kapjuk és másra egyszerűen nem használhatjuk föl. ® Végtére is: mikor gazdálkodik jól egy tanács? — Akkor, ha pénzét a legszükségesebb dolgokra a legjobban használja föl. Ez ma, amikor több a pénz, több az intézmény és persze több a feladat is, mint ezt megelőzően bármikor, kézzelfogható válasznak tűnik, de nem mindig volt Így. Emlékszem, a hetvenes évek elején nemcsak nálunk, országosan is azon igyekeztek a tanácsok, hogy minél több pénz megmaradjon. a Hogy fest a városi tanács jövő évi pénzügyi terve? — Egy adat csupán: 1981- re 130 millió központi támogatással számolhatunk fejlesztésre, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy egyetlen év alatt többel gazdálkodhat a város, mint gazdálkodhatott a negyedik ötéves terv teljes időszakában. A feladatok közül a költségvetési alapban kiemelkedő lösz az oktatási intézmények fenntartása, az utak felújítása, az állami lakások javítása és a belvíz elvezetése, amely eddig egyáltalán nem szerepelt I költségvetésünkben. Fejlesztési alapunkban továbbra is kiemelkedő lesz a lakásépítés, az iskolák fejlesztése, a vízhálózat továbbépítése (itt jegyzem meg: a gyorsprogramra megkaptuk a kért köZponti támogatást), a lakótelepi oktatási intézmények építése, napközis tantermek létesítése és a szemétszállítás továbbfejlesztése. S ha a jövő évi előirányzat alapján nézzük a VI,. ötéves tervet, örömmel láthatjuk: tanácsunk, a nehezebb gazdasági -viszonyok között sem kap kevesebbet, nem csupán figyelemből — pénzből sem, a megyei és az országos kasszából. Kulturális vetélkedő Hatodik forduló Texelektro Fillérekből — milliók Aki ma elnézi a Texelektro modern épületét — és mindenki nézi, hiszen a fővárosból Diósának jövet ez az első képe a városról az idegennek — nehezen képzeli, hogy nem is olyan régen vasipari szövetkezet néven, mint jelentéktelen kis üzem dolgozott. — Így igaz — erősíti meg Láger József, az érdi kismotorüzem vezetője. — Én még jól emlékszem: pincékben meghúzódva, lehetetlen körülmények között dolgoztunk. Ma? Tessék körülnézni! S ami nem látszik, az a fontos: alig tíz év alatt hatszorosára nőtt a termelésünk. Kedvelt és keresett v Persze, ha valaki meg akarja ismerni a Texelektrót, nem is Érden kell kezdeni, de még csak nem is Törökbálinton, hanem Budaörsön: itt van a három település üzemének központja. — Az igazság az — mondja Varró Károly, a Texelektro Ipari Szövetkezet elnöke —, hogy mi nem is tudunk településekben gondolkodni. Any- nylra összefolyik az üzemek munkája, hogy sokszor nehéz is megmondani, ki mit csinált egy gyártmányon. Olyan ez, mint egy futószalag: nem jöhetne ki a kész darab a részfeladatok nélkül. Azért csak vegyük sorra, mi mindent láthat az ember a Texelektrónál. Budaörs: az elektronika hazája, a Rákóczi úti üzemben készülnek a világszínvonalú eredményjelzők: Mexikó és München után legközelebb a bukaresti Uni- versiádéra. Törökbálint: a szabászok otthona, külföldön kelendő az asszonyok készítette steppelt köntös. És hát az érdi üzemek: holland anyagból piacra készülő csinos bőröndjeikkel, játékokba való apró motorjaikkal, az egész szövetkezetét ellátó szabászatukkal, NDK-kooperációban dolgozó finommechanikai részlegükkel. Ami az idegen szemének is feltűnő: sokrétű, aprólékos munkát vállal á szövetkezet. — Jó dolog, ha ennyi mindent és ennyire másfélét termel egy szövetkezet? Buda István, a Texelektro kereskedelmi vezetője: — Szövetkezetünk állandó fejlődése, termelésünk növekedése azt mutatja — igen. Országszerte, sőt szerződő külföldi partnereink véleménye is azt mutatja: a külföldi piacon is kedveltek és keresettek termékeink. Ez persze nem azt jelenti, hogy vég nélkül minden munkát fölvállalunk, de amire megvan az erőnk és a képességünk, azt megcsináljuk. Nem túlzás: fillérekből gyűjtögetjük az évi százmilliókat. Munka — otthon A Texelektro munkájának nagy részét bedolgozói rendszerben végzik. A szövetkezet hazánkban az elsők között alakította ki az otthoni munka rendszerét és ma hatvan kilométeres körzetből toborozza munkásait. — Tíz éve, a Texelektro elindulása idején — mondja Varró Károly — fő célunk az volt, hogy ellássuk munkával a környék lakosságát, különösen az asszonyokat. Erre a bedolgozói rendszer látszott a legalkalmasabbnak: minden különösebb tanulás nélkül, otthon dolgozhatnak az asszonyok. A tíz év tapasztalata azt mutatja: a rendszer bevált. A Texelektro érdi üzemének 432 benti dolgozója van, a bedolgozók száma meghaladja az ezret. Juhász Antalné Csepelről hordja hetente keze- munkáját Érdre. — Csak így tudtam megoldani fiam felügyeletét, hogy otthon vállaltam munkát. Vettem egy kötőgépet, azon dolgozom, amikor csak a gyerek nevelése és a házi munka engedi. Megvan a jó keresetem és a fejem sem' fáj a gyerek miatt. Sokarcú üzem — Hogyan lehet követni az üzem sokarcú munkáját? Farkas Attiláné, az érdi üzem belső ellenőre: — Nehezen és egy embernek szinte megoldhatatlan feladat. Szerencsére az üzemrészlegek élén olyan szakértő, gyakorlott emberek állnak, akik ismerik a munka minden fogását. Csak ez lehet egy ilyen összetett szövetkezet működésének alapja. Azé a szövetkezeté, amelynek textilből (Text) és elektronikából (elektro) összeadódó neve ismert védjegy a hazai és a külföldi piacon. Az ötödik forduló megfejtései: 1. Bemard Shaw : angol drámaíró, Irving Shaw: amerikai író, Artie és Woody Shaw: j azzénekesek, Sandy Show: tánodalénekes, Martin F. Shaw: angol zeneszerző, Robert Shaw: angol színész vagy amerikai karmester. 2. Kacsóh Pongrác operettjét 1904-bein mutatták be a budapesti Király Színházban. >A hatodik forduló kérdései: 1. Minden betű felhasználásával egy személynevet kapunk, ami megegyezik egy magyar költő elbeszélő költeményének hősével. Ki a költő, mi költeményének a címe és ki a főhős ? A betűk: E, E, I, L, R, S, S, T, V, Z, Z. 2. Soroljon fel minél több olyan történelmi személyt, akiknek neve valamilyen jelzővel használt és így vált közismertté. (Minden egyes név egy-egy pontot ér). A megfejtéseket két hét múlva hétfőn délig várják a városi könyvtárban. A megfejtésekhez a könyvtár dolgozói segítséget nyújtanak. Visszapillantás Visszapillantás címmel december 19-én, pénteken 17 órai kezdettel rendezik meg a művelődési központban a város immár hagyományos ünnepségét. Alapozás a Skálánál A vasútállomás és a Volán-pályaudvar közötti területen meg-' kezdődött a Skála áruházának építése. Az építők még a tél beállta előtt túljutottak az alapozási munkálatokon, s ezekben a napokban már jól kivehető az áruház körvonala Visszhang Öregek Gyors és szép emberi visszhangra talált lapunk december 3-i, 42. számunk öregek — otthon nédkül című írása. Nagy Űrsnétől, a Vöröskereszt városi titkárától kaptuk a hírt: a Szolgáltató Szövetkezet (ismertebben: a fodrászok) Tyereskova brigádja felajánlotta segítségét a cikkben szereplő K. néninek. Kánisz Andrásné brigádvezető, valamint F ribolt Béláné és Neuverth Emőke brigád tagok azóta fel is keresték Kovács Istvánnét a Tárnok utcában, és átadták a brigádpénzen vett ajándékot: egy tranzisztoros rádiót. A rádió mellé bevásárolták a legszükségesebb élelmiszereket, s mert karácsony közeleg, még az ünnepek előttre újabb látogatást ígértek. A hét fodrásznő már a jövőt tervezi, hogyan lehetne mihamarabb rendbehozni Kovács néni kertjét, házát; megszervezni a rendszeres látogatásokat. Tiszteletre méltó a Tyereskova brigád figyelme és j önkéntes igyekezete. Kő- S szönet érts. Hibák „Technikai okokból” — ugye így fogalmaz a sajtó egy-egy elírás nyomán. Nos, ki tudja milyen okból — vállaljuk: az újságíró figyelmetlenségéből — két írásunkba is hiba csúszott. November 19-i, 40. számunk Nemcsak nyugdíjasoknak című anyagunkban a szakmaközi bizottságok kétéves működéséről írtunk. Mogyorósi István gazdasági vezető kérésére ezúttal javítjuk az elírást: Érden Immár két évtizede működnek eredményesen a szakmaközi bizottságok. December 10-1, 43. számunk írása — Szanálás után fejlődés — a költség- vetési üzein 80 milliós árbevételéről szólt. A szám helyésen: 35 millió. Bár, ahogy Bereczk Egon, üzemvezető elmondta: ba, mondjuk jövőre elérik az előbbi összeget, boldogan vállalják — önmaguk a helyreigazítást. Levél Lapunk december 3-i cikkeihez fűz megjegyzéseket levelében Vasvári Istvánná (Emil utca). Űj járat című írásunkban pontatlanságunkat kifogásolja, mondván: „Tudja-e mindenki, melyik a Lőcsei út?” Igaza van olvasónknak, a jövőben jobban odafigyelünk a pontosabb „tájolásra”. Mint ahogy nagyobb gondot fordítunk az iskolák nevének írására is. „Érthetetlen, hogy az iskola neve 5-ös vagy 7-es... Mit mutat a rideg számozás?” — kérdezi olvasónk. S bár időnként minden szám mellé leírjuk az utca vagy városrész nevét — amit olvasónk is javasol _, mi gondolatban már tovább mentünk és december 10-i számunkban _ ép pen a gimnázium példájára hivatkozva — ismét csak nevet követeltünk az iskoláknak. „Nagyon szomorú írás, még szomorúbb, ha néni lehetne segíteni” — írja olvasónk öregek — otthon nélkül című cikkünk láttán. Mint első Visszhangunkban láthatja, lehet segíteni. Hogy mennyire válik ez a segítség szervezetté — a '-ároson múlik. Javaslatát, hogy úttörők vállaljanak gondoskodást egy-egy idős ember felett — mi is támogatjuk. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN BÍ09-MS3 iKrdl Hírlap)
