Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

A vb napirendjén A tanácsülés előkészítése Ha legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottságának szo­katlanul hosszú üléséről szá­molhattunk be, úgy mostani tudósításunk éppen ennek el­lenkezőjét: egy gyors, pergő tanácskozás részleteit ismer­tetheti. Igaz, ezúttal elmaradtak a „keményebb” témák, s a jól előkészített anyagok alapján biztos kézzel hozhatta meg döntéseit a testület. Így egy­hangú szavazással fogadta el a végrehajtó bizottság az 1980. évi fejlesztési alap, illetve költségvetés módosításának tervezetét. Hasonló egyöntetű­ség fogadta a költségvetési üzem jövő évi munkatervét, s a testület tagjai megfogalmaz­ták elismerésüket is az üzem tavalyi munkájáért. A végre­hajtó bizottság jóváhagyta az óvodai integrációval kapcsola­tos változásokat és döntött az I oktatási és közművelődési in- I Egy kérdés — egy felelet I tézmények vezetőinek alapbér- emeléséről. A városi tanács I vb dr. Lengyel Eleonórát 1930. december 15-ével a szakorvo­si rendelőintézet igazgató fő­orvosává nevezte ki. A testü­let elfogadta a vb 1981. évi munkatervét. A végrehajtó bizottság több ingatlan elidegenítéséről szóló határozati javaslatot fogadott el. A Balatoni út 77. szám alatti állami ingatlan eladásá­ra irányuló határozati kérel­met azonban elutasította és az igazgatási osztályt az anyag kiegészítésére és a vételár is­mételt megállapítására kérte fel. , A városi tanács végrehajtó bizottsága döntött a soron kö­vetkező tanácsülés napirend­jéről és időpontjáról. A tanács ez évi utolsó ülését 1980. de­cember 18-án 13 órakor tart­ják a Benta völgye Termelő- szövetkezet kultúrotthonában. A hó (nem) takarításáról Kérdez: az Érdi Hírlap: — Az elmúlt néhány igazi téli nap során új oldaláról is­merhettük meg a várost: Érd volt azon kevés településeik egyike, ahol egyáltalán nem takarították el a havat. így érezhette ezit az utas az M7-es érdi szakaszán vagy Diósdtól a 70-es úton jövet, s ezit ta­pasztaltuk a város főútjain is. Kinek a feladata lett volna a hó eltakarítása és miért nem takarították el a városban a havat? Válaszol: Vogronics László, a városi tanács elnökhelyette­se: — Tanácsunk évek óta a KPM-mel szerződik a hó el­takarítására. Az eddigi eny­hébb teleken nem volt baj a szerződéses kötelezettség meg­tartásával, de a mostani ke­ményebb egy hát azt mutatta: a KPM-mek kevés ereje jutott a városra. S ha a költségve­tési üzem minimális feltételei­vel: néhány hóekével, időn­kénti szórással nem siet a város segítségére, nem tisztít­ja legalább az autóbuszfordu­lóikat, megáitokat, a nehezebb emelkedőiket, még nagyobb lett volna a fennakadás. • Ügy véljük, a jövőben is a legjobb megoldásnak aiz látszik, ha a város saját erejéből próbálko­zik. Ezért döntöttünk úgy, hogy mintegy 1 millió, 1 mil­lió 200 ezer forintot biztosí­tunk a költségvetési üzem­nek a szükséges eszközök be­szerzésére. Ennek hatását a város természetesen csak jö­vőre élvezheti. Az Idei vár­ható keményebb napokon még a meglevő minimális feltéte­lek állnak rendelkezésünkre, de szervezettebb munkával a legutóbbinál nagyobb ered­ményit érhetünk el, saját erő­ből is. CsaSádi események Házasságot kötött: Berényi Ferenc István Szakács Erzsé­bettel. Elhunyt: Magyar János (Olt utca 9.), Zimányi Ferencné Zvingel Erzsébet (Dániel utca 4.), Szilágyi József (Má­tyás király utca 63.). Névadót tartott: Jelencsik Imre és Darbó Julianna Hen­rietta, Tanóik Ferenc és Kiss Magdolna Krisztina, Bencsik László és _Spényhórt Mária Magdolna Éva, Farkas Péter és Vida Judit Judit nevű gyermeke részére. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA L ÉVFOLYAM, 44. SZÄM 1980. DECEMBER 17., SZERDA Gyorsprogramra: közponfi támogatás Egy város háztartása Háziasszonyok a megmondhatói, mi gondot jelent a pénzzel való gazdálkodás. Különösen, hogy az árak egyre kapaszkodnak, a pénztárcák tartalma pedig véges. Így van ez, ha csupán egyetlen háztartásról van szó, hát még ha valaki nem egy család, de egy eg-sz város pénzéről gondoskodik! Nagy Istvánná, a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetője tizenötödik éve fog­lalkozik egy város „háztartásával”. 0 Voltaképpen milyen pénzből gazdálkodik egy tanács? — A tanácsok pénzét ketté kell osztanunk: úgynevezett költségvetési és fejlesztési alapra. Előbbi a már meglevő intézmények fenntartására, működtetésére, utak, parkok kezelésére áll nyitva; utób­bi, értelemszerűen az új be­ruházásokra felhasználható pénzösszeget jelenti. A kettő azonban nem választható el egymástól és mivel a fejlesz­tés alapja a terv, tehát az a kérdés: mit építünk, addig a költségvetési alap minden év­ben megnövekedik az előző évben teljesített feladatokkal. Mindkét pénzalapra kétféle forrásunk van: a tanács saját bevétele — például a tanácsi intézmények működéséből, a piachelyek árából bejövő ösz- szeg — és a központi támoga­tás. Hogy e kettő hogy arány­lik egymáshoz, arra csak egy adat: tanácsunk saját bevéte­le a fejlesztési alapnak mind­össze öt, a költségvetési alap­nak 24 százaiéiul. Még szem­léletesebben kifejezve: a ta­nács saját bevételéből egyet­len beruházásra sem futná. G Mekkora a pénz fel- használásának szabadsága? — A saját bevétellel nincs gond, hiszen oly kevés, s leg­följebb a többletbevétel okoz — jóleső — fejfájást: esízel a pénzzel lehet szabadabban gazdálkodni. Mint például az idén, amikor a vállalatok, szö­vetkezetek támogatása a gyer­mekintézményeknek komoly összeget jelentett tanácsunk­nak. A központi pénzeszkö­zök felhasználását egyértel­műen a tervek határozzák meg, s a költségvetési alap­nál jelentkező kötelező elő­irányzatok mellett — ezalatt például az utak fenntartását, felújítását, az állóeszközök fel­újítását kell érteni —, a fej­lesztési alap egyetlen kötele­ző erejű beruházása a célcso- j portos lakásépítés, magyarán: a lakótelep. Ezt a pénzt — még ha úgy tűnik, hogy ezen az áron akár az egész város vízellátása is megoldható len­ne, nem megyei, hanem rög­tön országos „kalapból” kap­juk és másra egyszerűen nem használhatjuk föl. ® Végtére is: mikor gaz­dálkodik jól egy tanács? — Akkor, ha pénzét a leg­szükségesebb dolgokra a leg­jobban használja föl. Ez ma, amikor több a pénz, több az intézmény és persze több a feladat is, mint ezt megelő­zően bármikor, kézzelfogható válasznak tűnik, de nem min­dig volt Így. Emlékszem, a hetvenes évek elején nemcsak nálunk, országosan is azon igyekeztek a tanácsok, hogy minél több pénz megmarad­jon. a Hogy fest a városi ta­nács jövő évi pénzügyi ter­ve? — Egy adat csupán: 1981- re 130 millió központi támo­gatással számolhatunk fej­lesztésre, ami nem keveseb­bet jelent, mint hogy egyet­len év alatt többel gazdálkod­hat a város, mint gazdálkod­hatott a negyedik ötéves terv teljes időszakában. A feladatok közül a költségvetési alap­ban kiemelkedő lösz az okta­tási intézmények fenntartá­sa, az utak felújítása, az ál­lami lakások javítása és a belvíz elvezetése, amely ed­dig egyáltalán nem szerepelt I költségvetésünkben. Fejleszté­si alapunkban továbbra is kiemelkedő lesz a lakásépítés, az iskolák fejlesztése, a víz­hálózat továbbépítése (itt jegy­zem meg: a gyorsprogramra megkaptuk a kért köZponti támogatást), a lakótelepi ok­tatási intézmények építése, napközis tantermek létesítése és a szemétszállítás tovább­fejlesztése. S ha a jövő évi előirányzat alapján nézzük a VI,. ötéves tervet, örömmel láthatjuk: tanácsunk, a nehe­zebb gazdasági -viszonyok kö­zött sem kap kevesebbet, nem csupán figyelemből — pénz­ből sem, a megyei és az or­szágos kasszából. Kulturális vetélkedő Hatodik forduló Texelektro Fillérekből — milliók Aki ma elnézi a Texelektro modern épületét — és min­denki nézi, hiszen a főváros­ból Diósának jövet ez az első képe a városról az idegennek — nehezen képzeli, hogy nem is olyan régen vasipari szö­vetkezet néven, mint jelen­téktelen kis üzem dolgozott. — Így igaz — erősíti meg Láger József, az érdi kismo­torüzem vezetője. — Én még jól emlékszem: pincékben meghúzódva, lehetetlen körül­mények között dolgoztunk. Ma? Tessék körülnézni! S ami nem látszik, az a fontos: alig tíz év alatt hatszorosára nőtt a termelésünk. Kedvelt és keresett v Persze, ha valaki meg akar­ja ismerni a Texelektrót, nem is Érden kell kezdeni, de még csak nem is Törökbálinton, hanem Budaörsön: itt van a három település üzemének központja. — Az igazság az — mond­ja Varró Károly, a Texelektro Ipari Szövetkezet elnöke —, hogy mi nem is tudunk tele­pülésekben gondolkodni. Any- nylra összefolyik az üzemek munkája, hogy sokszor nehéz is megmondani, ki mit csinált egy gyártmányon. Olyan ez, mint egy futószalag: nem jö­hetne ki a kész darab a rész­feladatok nélkül. Azért csak vegyük sorra, mi mindent láthat az ember a Texelektrónál. Budaörs: az elektronika hazája, a Rákóczi úti üzemben készülnek a vi­lágszínvonalú eredményjel­zők: Mexikó és München után legközelebb a bukaresti Uni- versiádéra. Törökbálint: a sza­bászok otthona, külföldön kelendő az asszonyok készítet­te steppelt köntös. És hát az érdi üzemek: holland anyagból piacra készülő csinos bőrönd­jeikkel, játékokba való apró motorjaikkal, az egész szövet­kezetét ellátó szabászatukkal, NDK-kooperációban dolgozó finommechanikai részlegükkel. Ami az idegen szemének is feltűnő: sokrétű, aprólékos munkát vállal á szövetkezet. — Jó dolog, ha ennyi min­dent és ennyire másfélét ter­mel egy szövetkezet? Buda István, a Texelektro kereskedelmi vezetője: — Szövetkezetünk állandó fejlődése, termelésünk növe­kedése azt mutatja — igen. Országszerte, sőt szerződő kül­földi partnereink véleménye is azt mutatja: a külföldi pia­con is kedveltek és keresettek termékeink. Ez persze nem azt jelenti, hogy vég nélkül min­den munkát fölvállalunk, de amire megvan az erőnk és a képességünk, azt megcsináljuk. Nem túlzás: fillérekből gyűj­tögetjük az évi százmilliókat. Munka — otthon A Texelektro munkájának nagy részét bedolgozói rend­szerben végzik. A szövetkezet hazánkban az elsők között alakította ki az otthoni munka rendszerét és ma hatvan kilo­méteres körzetből toborozza munkásait. — Tíz éve, a Texelektro elindulása idején — mondja Varró Károly — fő célunk az volt, hogy ellássuk munká­val a környék lakosságát, különösen az asszonyokat. Er­re a bedolgozói rendszer lát­szott a legalkalmasabbnak: minden különösebb tanulás nélkül, otthon dolgozhatnak az asszonyok. A tíz év ta­pasztalata azt mutatja: a rendszer bevált. A Texelektro érdi üzemének 432 benti dolgozója van, a be­dolgozók száma meghaladja az ezret. Juhász Antalné Cse­pelről hordja hetente keze- munkáját Érdre. — Csak így tudtam megol­dani fiam felügyeletét, hogy otthon vállaltam munkát. Vet­tem egy kötőgépet, azon dol­gozom, amikor csak a gyerek nevelése és a házi munka en­gedi. Megvan a jó keresetem és a fejem sem' fáj a gyerek miatt. Sokarcú üzem — Hogyan lehet követni az üzem sokarcú munkáját? Farkas Attiláné, az érdi üzem belső ellenőre: — Nehezen és egy embernek szinte megoldhatatlan feladat. Szerencsére az üzemrészlegek élén olyan szakértő, gyakor­lott emberek állnak, akik is­merik a munka minden fogá­sát. Csak ez lehet egy ilyen összetett szövetkezet működé­sének alapja. Azé a szövetkezeté, amely­nek textilből (Text) és elekt­ronikából (elektro) összeadódó neve ismert védjegy a hazai és a külföldi piacon. Az ötödik forduló megfej­tései: 1. Bemard Shaw : angol drá­maíró, Irving Shaw: amerikai író, Artie és Woody Shaw: j azzénekesek, Sandy Show: tánodalénekes, Martin F. Shaw: angol zeneszerző, Ro­bert Shaw: angol színész vagy amerikai karmester. 2. Kacsóh Pongrác operett­jét 1904-bein mutatták be a budapesti Király Színházban. >A hatodik forduló kérdései: 1. Minden betű felhasználá­sával egy személynevet ka­punk, ami megegyezik egy magyar költő elbeszélő költe­ményének hősével. Ki a költő, mi költeményének a címe és ki a főhős ? A betűk: E, E, I, L, R, S, S, T, V, Z, Z. 2. Soroljon fel minél több olyan történelmi személyt, akiknek neve valamilyen jel­zővel használt és így vált köz­ismertté. (Minden egyes név egy-egy pontot ér). A megfejtéseket két hét múlva hétfőn délig várják a városi könyvtárban. A meg­fejtésekhez a könyvtár dolgo­zói segítséget nyújtanak. Visszapillantás Visszapillantás címmel de­cember 19-én, pénteken 17 órai kezdettel rendezik meg a mű­velődési központban a város immár hagyományos ünnepsé­gét. Alapozás a Skálánál A vasútállomás és a Volán-pályaudvar közötti területen meg-' kezdődött a Skála áruházának építése. Az építők még a tél beállta előtt túljutottak az alapozási munkálatokon, s ezekben a napokban már jól kivehető az áruház körvonala Visszhang Öregek Gyors és szép emberi visszhangra talált lapunk december 3-i, 42. számunk öregek — otthon nédkül cí­mű írása. Nagy Űrsnétől, a Vöröskereszt városi tit­kárától kaptuk a hírt: a Szolgáltató Szövetkezet (is­mertebben: a fodrászok) Tyereskova brigádja fel­ajánlotta segítségét a cikk­ben szereplő K. néninek. Kánisz Andrásné brigád­vezető, valamint F ribolt Béláné és Neuverth Emőke brigád tagok azóta fel is ke­resték Kovács Istvánnét a Tárnok utcában, és átadták a brigádpénzen vett aján­dékot: egy tranzisztoros rá­diót. A rádió mellé bevá­sárolták a legszükségesebb élelmiszereket, s mert ka­rácsony közeleg, még az ünnepek előttre újabb láto­gatást ígértek. A hét fod­rásznő már a jövőt tervezi, hogyan lehetne mihama­rabb rendbehozni Kovács néni kertjét, házát; meg­szervezni a rendszeres lá­togatásokat. Tiszteletre méltó a Tye­reskova brigád figyelme és j önkéntes igyekezete. Kő- S szönet érts. Hibák „Technikai okokból” — ugye így fogalmaz a sajtó egy-egy elírás nyomán. Nos, ki tudja milyen okból — vállaljuk: az újságíró figyelmetlenségéből — két írásunkba is hiba csúszott. November 19-i, 40. szá­munk Nemcsak nyugdíja­soknak című anyagunkban a szakmaközi bizottságok kétéves működéséről ír­tunk. Mogyorósi István gazdasági vezető kérésére ezúttal javítjuk az elírást: Érden Immár két évtizede működnek eredményesen a szakmaközi bizottságok. December 10-1, 43. szá­munk írása — Szanálás után fejlődés — a költség- vetési üzein 80 milliós ár­bevételéről szólt. A szám helyésen: 35 millió. Bár, ahogy Bereczk Egon, üzem­vezető elmondta: ba, mond­juk jövőre elérik az előb­bi összeget, boldogan vál­lalják — önmaguk a hely­reigazítást. Levél Lapunk december 3-i cikkeihez fűz megjegyzése­ket levelében Vasvári Ist­vánná (Emil utca). Űj já­rat című írásunkban pon­tatlanságunkat kifogásolja, mondván: „Tudja-e min­denki, melyik a Lőcsei út?” Igaza van olvasónk­nak, a jövőben jobban odafigyelünk a pontosabb „tájolásra”. Mint ahogy na­gyobb gondot fordítunk az iskolák nevének írására is. „Érthetetlen, hogy az is­kola neve 5-ös vagy 7-es... Mit mutat a rideg számo­zás?” — kérdezi olvasónk. S bár időnként minden szám mellé leírjuk az ut­ca vagy városrész nevét — amit olvasónk is javasol _, mi gondolatban már to­vább mentünk és decem­ber 10-i számunkban _ ép pen a gimnázium példá­jára hivatkozva — ismét csak nevet követeltünk az iskoláknak. „Nagyon szomorú írás, még szomorúbb, ha néni lehetne segíteni” — írja olvasónk öregek — otthon nélkül című cikkünk lát­tán. Mint első Visszhan­gunkban láthatja, lehet se­gíteni. Hogy mennyire vá­lik ez a segítség szervezet­té — a '-ároson múlik. Javaslatát, hogy úttörők vállaljanak gondoskodást egy-egy idős ember felett — mi is támogatjuk. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN BÍ09-MS3 iKrdl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom