Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

1980. DECEMBER 17., SZERDA 11 He// jogi tanácsok Kiteheti-e az anyós a fiatalokat? • Adófizetés a különbözet után • Kiteheti-e az anyós a fia­talokat a közös lakásból? Egy anya, fia részére 5 éven keresztül az ifjúsági takarék- betétbe gyűjtötte a pénzt, ha­vi 400 Ft-os befizetéssel. 5 év eltelte után az anya és fia ebből a pénzösszegből közös névre autónyeremény-betét- könyveket vett. Az egyikkel nyertek és a kocsi a fiú ne­vére került. Ezt a kocsit rö­videsen eladta és a kapott pénzt, szintén közösen, gépko­csi-kiutalásokra és autónyere­ményekre fordították. Az anya nevére is került egy gép- kocsinyeremény-betétkönyv és a fiú nevére is. Időközben úgy alakult a helyzetük, hogy ösz- szeköltöztek a mamával. A mamának a fővárosban egy szoba-komfortos lakása volt, és Pest megyei városba költöz­tek 3 szobás, szintén tanácsi lakásba. A fiatalasszony ehhez a lakáscseréhez egy nagyobb összeggel járult hozzá, de még a két gépkocsi-kiutalás össze­gét is a lakásra kellett fordí­tani. A fiatalok és az anya között a viszony megromlott. A gyerekek azt akarják, hogy a mama cserélje el a lakást két kisebbre, vagy magának egy kisebbre és fizessen nekik annyi összeget, hogy egy OTP-lakásvásárlásra benevez­zenek. Az anya hallani sem akar erről a megoldásról, azt mondja az ifjúsági takarék- betét is az ő pénze, és amit a lakásba fektettek, az is az övé. Menjenek a fiatalok aho­vá akarnak, ez az ő lakása, és nem érdekli az anyát az sem, hogy a fiatalok tették széppé, alakítgatták és az ő pénzük is benne van. Kérdezik, kiteheti-e a mama a fiatalokat a lakásból? Olvasóink helyzete eléggé bonyolult. Amikor az anya a fia részére a havi 400 forintot 5 éven keresztül rakta, rakos­gatta takarékba, ezt nyilván azzal a szándékkal tette, hogy ezzel segítse elő fiának a la­kásügyét, házasságát. Erre meg is volt a lehetőség, külö­nösen akkor, amikor a pénz­ből autónyeremény-betétköny- vet vásárolt az anya és a fia. Szerencséjük volt, az egyik be­tétkönyvvel nyertek is. Na persze könnyű bölcs tanácsot adni utólag és harmadik em­bernek, de talán ott meg kel­lett volna állni, amikor a nye­remény befutott, illetve ami­kor a nyert gépkocsit eladták. Ebből s a gyűjtött összegből a fiatalok befizethették volna „az OTP-lakás előtörlesztési ré­szét. De olvasóink további nyeremény reményében to­vábbi autónyeremény-betét- könyveket és gépkocsi-kiuta­lásokat vásároltak, és ezt tet­ték mindig közösen az anya, és a fia. Ügy látjuk az anya messze­menően jóindulatú volt a fia­talokkal szemben. Végül is ő adta fel a fővárosi főbérleti önálló lakását, azért, hogy a fiataloknak is megoldódjék a lakásproblémája, mivel fiát a vidéki városba helyezték, ugyanis a mama 3 szobás la­kásra cserélte a fővárosi fő bérletét. Ehhez a fiatalok mintegy 80 ezer forinttal já­rultak hozzá, amelyet a cse­re különbözeti díjára és a la­kás csinosítására fordítottak. Az anya is hozzájárult mind­ezekhez egy bizonyos összeg­gel. A nagy kérdés valóban fel van téve a fiataloknak, mi lesz, ha az anya a meg­romlott viszony miatt a lakás­ból kipereli a fiatalokat'? A fia­talok anyja, amikor új lakás- bérleti szerződést kötött a vi­déki városban, akkor már a kiutalást is vagy két névre kellett volna kérni, vagy írás­MOZIMŰSOR DECEMBER 18-TÖL 24-10 ABONY 18—19: őszi maraton* 20—21:.A vadnyugat hőskora I—II. 22—23: Fehér telefonok*»* BUDAÖRS 18—21: Zorro 22—23: Pantaleon és a hölgyvendégek*** CEGLÉD, Szabadság 18—21: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 22—24: A zsoldoskatona CEGLÉD, Mese 18—24: A kis malac meg a farkasok' CEGLÉD, Művész 18—21: Hajtóvadászat*** 22—24: A fekete herceg DABAS 18—19: A férfi, aki szerette a nőket** 20—21: A kapitány lánya 22—23: Circus maximus DUNAHARASZTI 18—21: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 22—23: Ragadozó madarak* DUNAKESZI, Vörös Csillag 18—21: Kaliforniai lakosztály* 20—21: Valahol Európában (du.) 22—23: Szerelmem, segíts! DUNAKESZI, József Attila 21: Kaliforniai lakosztály* 22: Rocco és fivérei I—II.*** ÉRD 18—19: Skalpvadászok* 21: Haladék* 22—23: Konvoj* FÓT 18—19: A kétbalkezes és az örömlány* 20—21: A szökött fegyenc 22—23: Kaliforniai lakosztály* GÖDÖLLŐ 18—21: Hölgyem, Isten áldja! 22—24: Hair* GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 18: Haladék* 21: A bosszú* 22: Az egyik énekel, a másik nem GYAL 18— 19: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** 20—21: A kétéltű ember 22—23: Luxusbordély Párizsban** MONOR 19— 21: A zsoldoskatona 20— 21: Aranyfej (du.) 22—23: Hajókkal a bástyák ellen (du.) 22—24: A vadnyugat hőskora I-II. NAGYKATA 18—21: Negyedik fázis* 22—23: Vadállatok a fedélzeten NAGYKÖRÖS, Arany János 18—19: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. 20—21: A cukor 22—24: A pap. a kurtizán és a magányos hős* NAGYKÖRÖS, Toidi 20: A cukor NAGYKÖRÖS, Stúdió moxi 18—24: Tanár úr, kérem (4 órakor) 18—21: K. O. (6 órakor) 22—24: Legenda a vonaton (6 órakor) 18—21: Dicsőségre ítélve (8 órakor) 22—24: Két történet a felmúltból (8 órakor) PiLISVOROSVAR 18—19: Csontváry* 22—23: Pisztrángok* POMAZ 18—19: Konvoj* 20—21: Pisztrángok* 22—23: A pap, a kurtizán és a magányos hős* RÁCKEVE 18—19: Pisztrángok* 29—21: Konvoj* 22—23: A frontvonal mögött I-II. SZENTENDRE 18—21: A szultán fogságában (du.) Hair* (este) 22—24: Hölgyem, Isten áldja! SZIGETSZENTMIKLÓS 18—19: A kétéltű ember (du.) Ragadozó madarak* (este) 20—21: A negyedik akadály (du.) Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* (este) 22—23: A szultán fogságában (du.) A cukor (este) TAPIÓSZELE 18—19: Félénk vagyok, de hódítani akarok 20—21: Vadállatok a fedélzeten 22—23: Negyedik fázis* VÁC. Kultúr 18— 19: A szökött fegyenc 19— 21: Visszatérés Oz földjére (du.) 20— 21: Ezüstnyereg 22—24: A kék madár (du.) Vadember* (este) VÁC, Madách Imre 19: A naplopó 20: Töredék az életről VECSÉS 19— 21: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 20— 21: A farkassziget rejtélye (du.) 22—23: Lolka és Bolka a Föld körül (du.) 22—24: Gengszterek sofőrje* • Csak 14 éven felülieknek. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. ban bérlőtársi megállapodást kötni. Általános szabály — ki véve a házastársak esetében hogy bérlőtársi jogviszony létesítésének előfeltétele álla mi lakás esetében; a felek er re irányuló kérelme, a lakás sál rendelkező szerv ilyen tar talmú, kiutaló határozata és a bérlőtársak bérlőtársi jogvi­szony létesítésére irányuló szerződése. A bérlőtársi jog viszony létesítésére irányuló lakásbérleti szerződést írásba kell foglalni. Szóbeli megálla­podás útján vagy ráutaló ma­gatartással bérlőtársi jogvi szony nem jön létre. Olvasónk levelének az megállapítása, hogy közöttük bérlőtársi jogviszony van, il letve ahogy olvasónk fogalma­zott társbérleti jogviszony, nem állja meg a helyét, mert együttes beköltözésük előtt nem kérték az ilyen címen való kiutalást, és bár most is kérhetik, de erre — mint a levélből is kitűnik — már nincs lehetőség. Ilyenre pe­dig kötelezni az anyát nem lehet. A lakásra fordított ösz- szég visszatérítését azonban követelhetik az anyától. Ha az anya a bírósághoz fordul, a fiatalokkal szemben megállapítható a jóhiszemű jogcímnélküliség, azonban csak lakás biztosítása mellett vol­nának kitehetők. O Jövedelemadót köteles ff zetnl mindenki, aki föld- vagy házingatlanát a szerződéstől számított tíz éven belül elide­geníti. Dr. B. G.-né eladta a tahi házingatlanát, amelyet 1974 ben vásárolt. Férje a közel­múltban meghalt, nem tudta tovább tartani a házat, mivel ő is idős, beteges. Ügy hallot­ta, a vétel és az eladás külön- bözete után adót kell fizet nie. Mennyi az adója, ha pon­tosan százezer forinttal többért adta el, mint amennyiért vá­sárolta? Olvasónkat helyesen tájé­koztatták, mert az adófizetési kötelezettség megállapítható a különbözet után. Az általános jövedelemadó­ról szóló 42/1971. Korm. számú és a 35/1971. PM. számú ren­deletek (ezeket többször mó­dosították és kiegészítették, egységes szerkezetben megje­lent a Magyar Közlöny 1978. okt. 10-i 69. számában) szabá­lyozzák ezt a kérdést is. Rö­viden annyit, hogy a szerzés­kor és elidegenítéskor fennál­lott forgalmi érték különböze- téből le kell vonni a vagyonál- lagot gyarapító beruházásokat (kerítés, járda, közműfejlesz­tés, fásítás, stb. költségét), a szerzéskori forgalmi érték évi 5 százalékát és ha nem lakást akar venni, illetve építeni, ak­kor amint levelében írta, ha 100 ezer forint az adóköteles jövedelem, akkor 70 ezer fo­rint a jövedelemadó, illetve, minthogy fele részét örökölte. 35 ezer forint az, amit ki kell fizetni értékkülönbözet címén. Ha azonban olvasónk a 100 ezer forint megjelölésénél nem vette figyelembe a beruházá­sokat, azt le kell előzetesen vonni. Dr. M. J. Új lakásügyi intézkedések Használatbavételi díj - Otthonházak A lakásügyi jogszabályok korszerűsítésével együtt kerül sor az állami bérlakások épí­tésének hozzájárulásaként fi­zetendő lakáshasználatbavéte­li díj módosítására. Ez a hoz­zájárulás jelenleg 5—6 száza­léka az építési költségeknek, tehát aránytalanul kevesebb, mint a tanácsi értékesítésű és más lakásellátási formákban új otthonhoz jutók anyagi ter­hei. A módosítás szerint 1981. július 1-től átlagosan kétsze­resére emelkedik a lakáshasz­nálatbavételi díj, de ezt a változást nemcsak az arányo­sabb teherviselés indokolja, hanem az az ésszerű megfon­tolás is, hogy anyagilag job­ban ösztönözzön a lépcsőzetes lakáscserére. Így az új ott­honba költözők után megüre­sedett régi lakások iránt is növekszik az érdeklődés, an­nál inkább, mert a korábbi­nál differenciáltabban állapít­ják meg e díj összegét. Ennél fogva az új és a régi bérlaká­sok iránti igények közelebb kerülnek a kérelmezők anyagi lehetőségeihez. A gyermekte­len pályakezdő házaspároknak például érdemesebb lesz régi kislakással kezdeni, későbbi cserékkel továbblépni na­gyobb, komfortosabb lakásba. Műszaki állapot A használatbavételi díj a la­kásoknak az épületen és a te­lepülésen belüli fekvése, fel­szereltsége és műszaki állapo­ta szerint változik, mégpedig az értékesebb lakások esetén az átlagosnál az eddigi 10 he­lyett 25 százalékkal is maga­sabb lehet a díj összege, vi­szont a kedvezőtlenebb ténye­zők alapján a jövőben 20 he­lyett az 50 százalékot is elér­heti a csökkenés. Budapesten kétszobás össz­komfortos lakásnál — enged­mények nélkül tt a díj össze­ge 28 ezerről 56 ezerre, a kom­fortosnál 24 ezerről 44 ezerre, a félkomfortosnál 18 ezerről 22 ezerre, a komfort nélküli­nél pedig 12 ezerről 16 ezer forintra emelkedik. Ez a vál­tozás nem az állami bevéte­lek növelését célozza, hanem az ösztönzési lehetőségek bő­vítését. A tanács ugyanis a jövő év második felétől a hasz­nálatbavételi díj háromszoro­sát — tehát a jelenleginek mintegy hatszorosát — fizet­heti annak, aki végleg lemond állami bérlakásáról a tanács javára, mert például összeköl- tözés vagy más lehetőség ré­vén nincs szüksége tovább ar­ra a bérleményre. A tanács pedig ugyanezért a lakásért ki­utaláskor csak egyszeres la- káshasználatba-vételi díjhoz jut, vágy még annál is keve­sebbhez, mert a szociálpoliti­kai kedvezményeket tovább­ra is érvényesítik. Eszerint egy gyermek és más eltartottként 20—20 százalék az enged­mény, fiatal házasoknál a két gyermek megelőlegezhető, s a meglévő három vagy annál több gyermeknél pedig telje­sen elengedhető a lakáshasz- nálatba-vételi díj. módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a lakásügyi hatóság öt év helyett tíz évre engedé­lyezzen részletfizetést a hasz­nálatbavételi díj megtérítésé­re. Ajánlott tervek Most került sor először az otthon-házak — nyugdíjasok háza, garzonház, szobabérlők háza — rendeltetésének, laká­saik kiutalásának, bérletének az általánostól eltérő, orszá­gos jogi szabályozására. Ebben a rendeletben összegezték és fejlesztették tovább azokat a csaknem egy évtizedes ta­pasztalatokat, amelyeket az országban eddig felépült 17 otthon-háznál szereztek. Az új rendelet előkészítésé­vel egy időben az ÉVM meg­bízására az otthon-házak kü­lönböző fajtáinak megépítésé­re ajánlott terveket dolgoztak ki. Rövidesen átadják a ta­nácsoknak az otthon-házak lé­tesítésének és működtetésé­nek irányelveit is. Így a kö­vetkező ötéves tervben az anyagi lehetőségekhez mér­ten szervezettebben épülhet­nek az új otthon-házak az or­szágban. Az elképzelések sze­rint várhatóan az állami la­kások 10 százaléka épül fel ezekben, s így mód nyílik ar­ra is, hogy a családösszetétel­hez jobban alkalmazkodva, az eddiginél nagyobb arányban épüljenek úgynevezett több- generációs lakások is. Napközi otthon Az új rendelkezés egyebek között kimondja, hogy a nyug­díjasok házában a bérlők ré­szére rendszeres egészségügyi ellátást, állandó nappali és éjszakai gondozói ügyeletet, házi szociális gondozást kell biztosítaniuk a tanácsoknak. A jövőben épülő nyugdíjas há­zakban pedig gondoskodni kell öregek napközi otthoná­nak létesítéséről is, ami nem­csak a bérlők, hanem a lakó- területi körzetben élő idős emberek igényeit is kielégíti. A korszerű kis lakásért lak­bért fizetnek, s természetesen térítést a külön szolgáltatás­ként nyújtott étkeztetésért, s esetenként a karbantartásért, javításért. A tanács azokat a nyugdíjasokat jelölheti ki bér­lőknek, akik lemondanak komfortos, vagy korszerűsí­téssel komfortossá tehető ál­lami bérlakásukról a tanács javára. Így a viszonylag kis lakások ellenében nagyobbak­hoz jut a tanács, és kielégít­heti a népesebb családok igé­nyeit. Budapesten mintegy ezer igénylő vár arra, hogy a nyug­díjasház korszerű kis laká­sáért átadja több szobás, régi otthonát. Ugyancsak teljes értékű kis lakások épülnek a garzonhá­zakban, amelyekben egyedül­álló személyeket és fiatal, vagy gyermektelen házaspá­rokat helyeznek el tartósan, vagy csak átmeneti időre ad­dig, amíg végleges otthonhoz jutnak. Lehetőség nyílik arra is, hogy két egyedülálló sze­mély — ha együttesen kéri — ugyancsak bérlő lehessen. A szobabérlők házában nem tel­jes értékű kislakások, hanem bebútorozott és mosdóval el­látott lakóegységek épülnek, két-három egységet kiszolgáló közös zuhanyozóval, továbbá főzőhelyiségekkel, és más kö­zösségi helyiségekkel. Átmenetileg A lakóegységeket is egye­dülállónak és fiatal házas­pároknak utalják ki arra az átmeneti időre, amíg megkap­hatják végleges otthonukat, s ehhez az előtakarékossággal is megfelelően felkészültek. En­nélfogva az átmeneti időben az új lakás iránti igényjogo­sultságukat sem vesztik el, a tanácsnál benyújtott lakáskér­vényük érvénybn marad. A január 1-től hatályba lé­pő rendelet lehetővé teszi, hogy a vállalatok anyagi esz­közeit is bevonják az otthon­házai építésébe. Érdekeltségü­ket növeli, hogy anyagi hoz­zájárulásuk arányában kapnak jogot az otthon-ház bérlőinek kijelölésére, a tanáccsal közös beruházásban megosztva, ön­álló beruházás esetén pedig teljes körűen élhetnek ezzel a lehetőséggel. Pályázati elhelyezkedés Az Igazságügyi Minisztérium tapasztalatai Az értékes összkomfortos és komfortos lakások esetében a Tíz nap rendeletéiből A levegő tisztaságának vé­delméről szóló 1/1973. (I. 9.) MT. számú rendelet módosí­tását a 49/1980. (XI. 25.) MT. rendelet tartalmazza (megje­lent a Tanácsok Közlönye 44. számában). Az ifjúsági törvény végre­hajtását szolgáló intézkedési tervek elkészítéséről az Álla­mi Ifjúsági Bizottság 3/1980. ÁIB. szám alatt irányelvet adott ki, amelyet az érdekel­tek szintén a Tanácsok Köz­lönye 44. számában találnak •meg. Az egységes munkaügyi alapnyilvántartásról rendelke- kezett a munkaügyi miniszter a 13/1980. Mü. M. rendeleté­ben, amelyet a Művelődési Közlöny 23. száma tartalmaz. Az illetékekről szóló jog­szabályok módosításáról a Magyar Közlöny 91. számá­ban jelent meg a 42/1980. (XII. 6.) PM. számú rendelet. Az üzemi baleseti jegyző­könyvről és kitöltési utasítá­sáról 1/1930. KSH—SZOT szám alatt együttes közle­mény jelent meg (Társada­lombiztosítási Közlöny 11. száma). A tartós külföldi szolgála­tot teljesítők külföldi béré­nek elszámolásáról és az SZTK-járulókáról ugyancsak a Társadalombiztosítási Köz­löny 11. számában találják meg az érdekeltek a PM—Mü. M.—SZOT közös közlemé­nyét. Háromszázötven pályázat kiírását kérték a minisztériu­mok és főhatóságok a jövő­re végző jogászok számára. Az ELTE jogi karáról, a sze­gedi József Attila tudomány- egyetemről és a pécsi tudo­mányegyetemről kikerülő fia­taloknak a pályázati rend­szer bevezetése óta most hir­dették meg a legkevesebb ál­lást. Az Igazságügyi Minisz­tériumban a pályázatok ala­kulásával kapcsolatos tapasz­talatokról dr. Szigeti Agnes, a minisztérium oktatási osz­tályának vezetője elmondot­ta: „ — 1977 óta több mint a fe­lére csökkent az évente föl­kínált állások száma, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy telítettség ■ lenne a pályán. Igaz, a korábbi ja- gásahiány megszűnt, sőt el­mondhatjuk, hogy az igaz­ságszolgáltatás káderután­pótlása megoldódott. A bírói területen például egészséges összhang alakult ki a nyug­díjba távozók és az érkező friss diplomások között. Az elmúlt években sikerült e megyék közötti feszültsége­ken is enyhíteni. Ahogy az utóbbi időben csökkent a pályázati kiírások száma, úgy nőtt a társadalmi ösztöndíjasoké. A bíróságok­nál — nem állítjuk, hogy vállalati vagy egyéb munka­körökben is hasonlóan törté­nik — így is igyekszünk jó- előre biztosítani az utánpót­lást. A társadalmi ösztöndíj intézményének népszerűsége éppen a kevésbé „felka­pott” területeken járult hoz­zá a pályakezdők megnyeré­séhez, a fiatalok pedig már tanulmányaik idején megba­rátkoznak munkahelyükkel, a reájuk háruló feladatokkal. Az 1976—1977-es tanévben — a pályázati rendszer indu­lásakor — a végzősök mind­össze 25 százaléka, az elmúlt tanévben pedig 37 százaléka volt társadalmi ösztöndíjas. A többiek, a legutóbb végzett 500 hallgató közül 312 friss diplomás volt pályázatra jo­gosult és kötelezett, ők 536 állás között választháttak volna, mivei eredetileg ennyi kérés futott be a miniszté­riumba. Később a munkáltatók e jóváhagyott keretszámból kü­lönböző okok miatt 260-at nem hirdettek meg, vagy pe­dig nem szabályosan tették. Ebben elsősorban a vállala­tok és a termelőszövetkeze­tek hibáztathatok. Előfordult, hogy több munkahely — az előírásokkal ellentétben — a három egyetem közül csak az egyiken tette közzé az állás- kiírást. így azután — mivel nem ismerték a teljes kíná­lati lehetőséget. — sohasem kértek és kaptak mentesftést a pályázati úton való elhe­lyezkedés alól. Köztük olya­nok, akiket túljelentkezés mi­att mindkét pályázati sza­kaszban elutasítottak, ők te­hát tetszésük szerint- keres­hettek, és bizonyára találtak is megfelelő munkahelyet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom