Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

Mátéi: téli ülésszak A tervtörvényt tárgyalja ai országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján — mint ismeretes — az országgyűlést ma, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülés­szak napirendjére a népgazdaság VI. ötéves tervéről, illetve a Magyar Népköztársaság jövő évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényja­vaslatot. Olyan kiemelkedően fontos célokról tanácskoznak tehát, amelyeknek megvalósítása — a XII. pártkongresszus határozatai alapján — a következő fél évtizedben a fejlődés fő elemeit jelenti. Összehangolt melioráció Talajjavítók egyezsége A termőföld védelmére, az intenzív gazdálkodás feltéte­leinek biztosítására nagysza­bású program kezdődik: az úgynevezett meliorációs mun­Együtt cselekedni jyfegíelelő időnek kell el­telnie anhoz, hogy a hét vegén lezajlott XaIV. szauszervezeti Kongresszus teljes és pontos mérlege elKeszüljön. A kongresszusi munka sokrétűségé, a fel- szolaiasoK széles strálája a bőség zavarát okozhatja. Ami viszont az időtartamot illeti — mármint azt, mennyi idő alatt kellett befejeznie munkáját a ta­nácskozásnak — e tekintet­ben igazat lehet adni an­nak a küldöttnek, aki azt a félig tréfás megjegyzést tette: ennél rövideóu ta­nácskozási idővel régóta nem gazdálkodtunk. Valóban, a mintegy öt­ven felszólalás — nem említve most a szekciók tevékenységét — alig több, mint két munkanap alatt hangzott el. A kongresszus racionális szervezésére, fe­szes munkastílusára utal, hogy a mozgalom szinte va­lamennyi kérdése, munka- módszere, jövőbeni tévé-' kehységének ága, gondok, teendők együttese napiren­den szerepelt. Csak néhány témakört hadd említsünk meg a gazdag munkarend­ből. Gazdasági feladatok és szakszervezeti munka: legtömörebben így lehetne megfogalmazni azokat a gondolatokat, amelyek a főtitkári referátumtól a textilipari bizalmiak felszó­lalásáig az együttmunkál- kodást, a partnerség hasz­nát és gondjait, szükséges­ségét és további útját kör­vonalazták. Az együtt munkálkodás a felek kölcsönös érdeke. Mi­niszter és ágazati szakszer­vezeti főtitkár, postás, bi­zalmi és szocialista brigád­vezető igényelt olyan mun­kastílust. aminek a tartal­ma, hogy a szakszervezeti szervek megnövekedett le­hetősége — megnövekedett felelősséget is eredménye­zett és jelent. A nehezebb világgazda­sági körülmények, megne­hezítik a vállalatok mun­káját — ezt is érzékeltették a felszólalók. Ugyanakkor azonban sürgetik a lét­számgazdálkodás és a bér­politika korszerűsítését, a munkavédelem fejlesztését — hogy csak néhány fel­adatot említsünk. Ezek együtt szakszervezeti teen­dőt is jelentenek. Ha pedig az üzemi, helyi munka si­keres, ha kellő színvonalon munkálkodik együtt üzemi gazdasági vezetés és helyi szakszervezeti szerv, akkor ezzel az országos gondok megoldásába kapcsolódnak be. A kongresszus egy má­sik, sokoldalúan jelentkező gondolatköre volt, hogy miként javítható, illetve tartható meg reális eszkö­zökkel, gazdasági lehetősé­geinkhez igazított igények­kel az az életszínvonal, amely negyedszázad folya­matos, tartalmas, politiká­jának eredménye. Azé a politikáé, amelyre Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára utalt felszólalásában, nyo­matékkai hangsúlyozva, hogy megvalósításában ré­sze volt a szakszervezetek­nek, az erős szakszervezeti mozgalomnak. Az erős jel­ző itt régi, haladó hagyo­mányokra utalt, de áttéte­lesen arra is, hogy a helyi szakszervezeti szervek min­denütt jelentős' tényezői a munkáshatalomnak, mozgó­sító erejük, helyes politi­zálásuk, a demokratizmus folyamatában való kellő szerepük az életszí nyírtai őrzésében komoly politikai erő. Az életszínvonal — ter­mészetesen — mindig ré­tegprobléma is; másként és másként érvelt megtar­tása mellett a pos tás bizal­mi, aki béraránytalanságo­kat, vagy lemaradást tett szóvá, vagy a pedagógusok küldötte, aki a bérgazdál­kodás javítását sürgette. Sőt, az olyan szociálpoliti­kai teendők is hordoznak magukban életszívonallal egybefüggő teendőket, mint: á kisnyugdíjasok 'helyzeté­nek jdvítása, ésszerűbb la­kásgazdálkodás, vagy az egészségügy, a társadalom­biztosítás fejlesztése. Nyil­vánvaló, hogy a szakszer­vezeti mozgalom nem mondhat le arról, hogy ér­tük folyamatosan szóljon, érveljen — a realitások határain belül. A realitások hangsúlyo­zása, a felelősségtudat szó nem egy felszólalásban vissza-visszatért. Jelzése­ként annak a politikai hig­gadtságnak, mérlegelési képességnek, amely kisebb közösségekben éppúgy je­lentkezik, mint nagyobb egységekben, vagy akár teljes népgazdasági síkon. A tanácskozáson hangot kapott, hogy a meg­fontoltságon túl kellő határozottságot kell tanúsí­taniuk a szakszervezetek­nek ott, ahol csak bürokra­tizmus, túlzott aggályosko­dás, ok nélküli huzavona, vagy éppen cselekvőképte- lenság vet gátat a megala­pozott érdekvédelmi, mun­kavédelmi tevékenységnek, a kellő árkontrollnak, az érvelő vitáknak. Erre buz­dított a párt első titkárának a szakszervezetek társadal­munkban hordozott funk­ciójáról szóló megállapí­tása: az egyik... a mun­káshatalom erősítése és a szocialista építés program­jának megvalósítása, a másik a szervezett dolgo­zók érdekeinek védelme, képviselete. 17 gyik kongresszusi mun- ka jelmondatként sze­repelt a kifejezés: együtt gondolkodni — együtt cselekedni! A töprengés és a gondolkodás idő­szaka — életünk hét­köznapjait tekintve — általában rövidre mérete­zett időszak. A cselekevés: jelen esetben a küszöbön- álló hatodik ötéves terv, amelynek adatai vissza­visszatértek a felszólalá­sok mondataiban, tekinté­lyes méretű időszak. Sike­réhez is kívánt hozzáadni, sajátos eszközeivel a szak- szervezeti mozgalom. kák összehangolására Klencz- ner An,drás, az Állami Gazda­ságok Országos Központjának vezérigazgatója és Kazareczki Kálmán, az Agrober vezér- igazgatója kedden szerződést írt alá. A megállapodás Szerint az Agrober a nagyszabású mun­kák előkészítését, a tervezést és egyebek között a műszaki ellenőrzést vállalja, az állami gazdaságok pedig a munka ki­vitelezését. Az 1985-ig rendelkezésre álló, mintegy tízmilliárd fo­rintos összeget néhány na­gyobb térség helyzetének ren­dezésére költik. A kijelölt,te­rületekén együtt oldják majd meg a vízrendezést, a talajjal vitást, a nagyüzemi táblák kialakítását. A tervezők és a kivitelezők pontos programok alapján dol­goznak majd, gyakran átcso­portosítják az erőket és így rövidítik le a beruházási időt. I Ufa: 12 oldal PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ifi AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS-A MEGYEI .TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. DECEMBER 17., SZERDA Jó fogás ki Ünnepi asztalra A Péteri-íó hasznosítását ebben az évben kezdték meg a halászok. A természetes tóláncolatban elsősorban pontyot, csukát és busát neveltek. A lehalászáskor egy-egy húzásnál száz mázsa hal akadt a hálóba. A nehéz szolgálat után pihenőknek Felavatták a ceglédi állomás tranzit szál!óját Tetszetős épület áll a ceg­lédi vasútállomás szomszéd­ságában. Nemrég végeztek rajta az utolsó simításokkal: működik a fűtése, hideg-me­leg víz csobog s2Íociális helyi­ségeiben a zuhanyozóból, a csapokból. Tizenkét lakószobá­ja kellemesen berendezve, fa­liszőnyeg díszíti a ' helyisége­ket. A szobák kétágyasak vagyis összesen 24 embernek adnak egy időben kényelmes pihenőhelyet. A folyosóról az emeleten tágasabb helyiség is nyílik: az öltözők. Benne se­regnyi, egy személyre szóló, szellős, de jól zárható szek­rény. A földszinti előcsarno­kot erdei méz színű majolika borítással fedték. Tágas, füg- gönyös ebédlő nyílik belőle, ahol az asztalok mellett egy­szerre ötvenen foglalhatnak helyet. Az étterem mellett higiénikus kis sarok a kéz­mosó helyiség. A belső mele­gítő konyhát háromszáz sze­mélyre méretezték. Mindez sokéves terv volt és most va­lóra vált. Értéke 29 millió fo­rint és benne egy sereg tár­sadalmi munkaóra is. Az épületet tegnap Nagy Sándor, a MÁV ceglédi kör­zeti üzemmérnökségének ve­zetője mutatta be a meghí­vott vendégeknek, az átadás 'alkalmával. Kővári József, a MÁV' Budapesti Igazgatósága terv-, gazdasági és műszaki fejlesztési osztályának vezető je elmondta, hogy igen nagy szükség volt erre a szociális létesítményre már évek óta. Nemcsak a vasutas tranzitszálláshelyet tudják ezzel korszerűsíteni, hanem az állomás körzetében dolgozók gondjait is enyhítik. Itt most több mint 500 sze­mélyes az új tágas, és fűtött öltöző. Helyet kapott az üzemorvosi és fogorvosi ren­delő is. Úri József csoportvezető, a beruházás irányítója a kivi­telező Dél-Pest megyei Épí­tőipari Vállalat becsületes munkáját dicsérte, és köszö­netét mondott mindazoknak, akik hivatalból vagy társadal­mi munkában azon voltak, hogy ez mielőbb elkészüljön. Gergely Mária, a ceglédi körzeti üzemfőnökség Autóklub-bázis Százhalombattán gazdasági üzemfőnök-helyétte- se az itt dolgozók nevében kö­szönte meg az igazgatóságnak az új létesítményt, hangsú­lyozva, hogy napjainkban a bérek rendezése és egyéb jut­tatások mellett a jó munka­helyi közérzet erősítésében so­kat segít az ilyen változás. E. K. A szülőföld is emlékezett Tudományos tanácskozás Makón Erdei Ferenc születésének hetvenedik évfordulója alkal­mából kétnapos tudományos ülésszak kezdődött kedden a makói tanácsháza dísztermé­ben a Magyar Tudományos Akadémia, a Csongrád megyei és a makói városi tanács ren­dezésében. A politikai, a tör­téneti, a szociológiai tudomá­nyok képviselőit, Erdei Ferenc tisztelőit a vendéglátók nevé­ben Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Kállai Gyulának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitó beszéde után megkezdődtek a tudományos ülésszak referá­tumai. Elsőként Kulcsár Kál­mán, az MTA levelező tagja, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója tartott előadást Erdei Ferencről, a tu­dósról és a politikusról. A tudományos ülésszak ma, szerdán folytatódik ★ Az ülésszak résztvevőinek jelenlétében nyílt meg kedden a makói múzeumban az Erdei Ferenc-emlékkiállítás. A tudományos tanácskozás résztvevői kedden a makói református temetőben felke­resték Erdei Ferenc síremlé­két, hogy leróják kegyeletüket az elhunyt emléke előtt. §§ÉW — három percenként k Dominó biztonságában Manapság csúcsidőben is csupán ötpercenként indulnak a HÉV-szerelvények a Batthyány térről. Néhány éven belül azonban gyorsvasúttá fejlesztik a szentendrei HÉV- et, s akkor már háromper­cenként követik egymást a vonatok. Ennek megvalósítá­sához — az új vágányok mel­lett — korszerű biztosítóberende­zésre is szükség lesz. Jancsó Gábor, a BKV mű­szaki fejlesztési osztályának vezetője elmondta, hogy Bé­kásmegyeren már épül az új állomás — a jelenlegitől 8— 900 méterrel északabbra —, amelyben a berendezések egy része is helyt kap. A körze­tesítés folytán egy-egy beren­dezést helyeznek el Aquin- cumnál és a Batthyány téren is. Ez lesz a beruházás első üteme. Később — 1983 után — kiépítik a biztosító hálóza­tot Szentendréig. Budakalá- szon, Pomázon és Szentend­rén helyezik majd el a kör­zeti központokat. A Dominó ’67 elnevezésű biztosítóberendezés segítségé­vel az egész vonalat képesek lesznek elektronikus eszkö­zökkel megfigyelni, vezérelni és működtetni. A váltókat és a jelzőket nem kell kézzel ke­zelni, elvégzi ezt is a Domi­nó ’67. A vonatok automatikusan ellenőrzik önmagukat; sőt az állomáson dolgozó for­galmisták munkáját is kont­rollálják, s az esetleges hibás utasításokat korrigálják. Azt hihetnénk, valamiféle ultrahangos rádióirányításról van szó. De nem. A sínek mellé úgynevezett sugárzó ká­beleket fektetnek le — mint a metrónál, vagy a MÁV egyes vonalain —, s a külön­féle fáziskódok segítségével irányítják a vonatokat. A tervek szerint idővel a többi HÉV-vonalon#is felsze­relnek Ilyen ultramodern biz­tosítóberendezést. P. J. Nagyarányú társadalmi ösz- szefogással, valamint a váro­si tanács és a DKV támoga­tásával bázisállomás épül a Magyar Autóklub százhalom­battai szervezetének. Az új létesítmény lehetővé teszi majd, hogy a klubtagok hely­ben vizsgáztassák le gépkocsi­jaikat a jövő esztendő máso­dik felétől. A bázisállomáson diagnosztikai- és szerelőmű­hely, valamint autómosó is lesz, s az országban első ízben itt szervezett az autóklub ga­rázsépítő és -fenntartó szövet­kezetét. A klubbázissal egy időben 30 garázs is elkészül. Bozsán Péter felvétele Hat évvel ezelőtt, 1974-ben kezdte meg az üzemszerű ter­melést a Ramona Finomkö­töttáru Szövetkezet gödi kö- tödéje. Az elmúlt években, folyamatosan, egyre fontosabb szerepet tölt be a község éle­tében mivel a helyi és a kör­nyékbeli asszonyoknak állan­dó munkalehetőséget ad. Ma már, a magasabb minőségi kö­vetelmények megteremtéséhez korszerűbb gépek járulnak hozzá, nőtt a szakképzett dol­gozók aránya is. Az üzem negyedéves prog­ramok alapján dolgozik. Ez év imagaslóan jó eredményeket hozott számukra. A kelme ér­tékesítésében a terv 25 millió forint értékű volt, eddig meghaladta a teljesítés a 40 millió forintnyit, ami egyben a nyereséget is megnövelte, csaknem háromszorosára. A kedvező eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy év­közben új felvetőgépet állí­tottak üzembe, amelynek éves kapacitása 210 tonna. Ebből mintegy 60 tonnányi fonalat a Gyapjú- és Textilforgalmi Vál­lalat részére bérmunkában dolgoznak fel. Befejeződött a moszkvai tanácskozás Kulturális küldöttségünk hazaérkezett Aczé! György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezetésével kedden hazaérkezett Moszkvából az a kulturális küldöttség, amely részt vett a magyar—szovjet kormányközi kulturális együtt­működési bizottság 17. ülé­sén. A delegáció fogadásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (Az ülésről kiadott közle­ményt a 2. oldalon ismertet­jük.) | Új felvetőgép Ramona szerencsés éve

Next

/
Oldalképek
Tartalom