Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

LLjOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM 1980. DECEMBER 12., PÉNTEK Konferencia az egyetemeit A tudományos diákkörök értelme Év közben bizottság előtt felel a diák. Mit felel! Elő­adást tart... Nem is egyedül. Ezúttal Auth Mihály és Szá­lai Zoltán ötödéves gépész­mérnökjelölt kutatási ered­ményeit tárja a szigorú bíráló bizottság tagjai elé. Dr. Bö- löni István, a MÉM Műszaki Intézet tudományos igazgató- helyettese, dr. Csorba László egyetemi adjunktus, dr. Vincze Gyula egyetemi adjunktus, Szóda Lajos tudományos osz­tályvezető, Csirik György egyetemi hallgató és a bizott­ság titkára Vattay Péter, szin­tén a mérnökjelöltek közül, fürkésző figyelemmel követi hogyan, mit adnak elő a pá­lyázók a tudományos diákköri konferencia egyik szekciójá­ban. Gyakorlat és elmélet Nyugodtan mondhatjuk, hogy sokan bábáskodnak itt, hiszen bár diákok adják elő kutatási eredményeiket ezen az évenként megrendezendő tudományos diákköri konfe­rencián, tevékenységük rop­pant fontos. Hiszen az egye­temi évek alatt, a tanulás mel­letti szakmai elmélyülés nem egyszerűen több tudást ad, hanem azt is jelzi, hogy a mérnöki feladat elkötelezettje lesz, aki a diákkörben valami pluszt tesz az asztalra ... Auth Mihály és Szalai Zol- (tán, akik a lemezből kialakí­tott csőcsatlakozások geomet­riai és szilárdsági jellemzőinek elemzésére vállalkoztak, kissé meghatottan fogadják az elő­adóteremben levők elismeré­sét. Diafilmkockák váltogat­ták egymást, az írásvetítőm bemutatott ábrák színesítették mondanivalójukat. Tulajdonképpen nemcsak ők, hanem segítőjük, konzulensük dr. Behczik László egyetemi adjunktus is számot ad róla, mit végeztek a fiatalok az ő irányításával. A bíráló bizott­ság pontoz és bátorít. Ezúttal itt, a padban ül dr. Szabó Bé­la, a mechanika tanszék do­cense. Amint az előadás véget ért, szólásra jelentkezik. Azzal dicséri a két fiatalt, hogy ku­tatási témájuk kidolgozásában jól integráltak: megfelelően alkalmazták a különféle tan­tárgyakban tanultakat, alkotó módon hasznosították ismere­teiket. Valahol itt kell keresni a tudományos diákköri munka értelmét! Szabad legyen hát egy kis kitérőt tenni. A mi­nap beszélgettem Sára József­fel, a túrái Galgamenti Ma­gyar-Kubai Barátság Tsz műszaki főágazatának vezető­jével, aki éppen gödöllői egye­temi éveire emlékezve idézte fel. hogy maga is részt vett az effajta szakmai munkában. Nagyon fontosnak ítéli mind­ezt. hiszen jó, hogy már akkor sikerrel folytatta a gyakorlati feladatok megoldását. Mint­hogy a diákköri elfoglaltság szorosan kaocsolódik az egye­temi tanszékeken folyó kuta­tásokhoz, hiszen többnyire ezekből vállalhatnak a diákok részfeladatokat. így az okta­tók mellett szerezhetnek si­kerélményt az egyetemen ta­nultak alapján. Végül is: nem kell sokat bi­zonygatni, mennyire hasznos rendez. Népszerű mozgalom — Alapjában véve népszerű ez a mozgalom, amit sok éve tartunk fenn — mondja dr Sembery Péter egyetemi ad­junktus, a gépészmérnöki kar tudományos diákköri tanácsá­nak elnöke. — Az elmúlt öt évben a hallgatók mintegy tíz­tizenöt százaléka élt a lehető­séggel. Nőtt a benyújtott dol­gozatok száma, s jellemző, hogy az utóbbi két-három év­ben egy-egy téma kidolgozásá­ban kettő vagy több hallga­tónk is részt vett. A diákköri munka minősége javult, amit jelez, hogy az utolsó orszá­gos diákköri konferenciákon mind többen értek el szép si­kert. A benyújtott dolgozatok 65—70 százaléka kapott díjat az utóbbi években, amivel több hasonló intézményt meg­előztünk. A gondokról is szólt Sem- bery Péter. Fokozni lehetne még a tudományos diákkörök­ben résztvevők számát. A gé­pészmérnöki karon sem min­den tanszéken szorgalmazzák ezt úgy, mint kellene, a diá­kok hozzáállásán ugyancsak van javítanivaló. Sokat tehet­nének a KISZ-alapszervezetek és a kollégiumi közösségek. Az is tény, hogy amelyik tanszéken nagyobb elismerés­ben részesítik a TDK-munkát, ott az eredményesebb. A gé­pészmérnöki karon évente át­lagosan nyolc-tíz diákköri dol­gozatot fogadnak el diploma­tervként. Egyszóval: az egye­temi tanulmányok utolsó két- három évében végzett kutató­fejlesztő, kísérletező munka sokat segíthet a diplomaszer­vezésben. Vajon kell-e ennél nagyobb ösztönzés? Támogatást érdemel Vagy az, amiről a napok­ban — a gazdász és a gépész karon — tartott tudományos diákköri konferencián szintén hallottunk, hogy e tevékeny­ség révén, még egyetemista korukban a legszorgalmasab­bak külföldre is eljutnak. Az idén például négy hallgató a Szovjetunióban, öt az NDK-ban, kettő Jugoszláviában járt. Összesen tizenketten szere­peltek külhoni egyetemek, fő­iskolák diákköri konferenciáin. Mint ahogy most a gödöllői egyetemen is itt voltak jó né- hányan külföldről, Például Ji- ri Kustos, a Prágai Mezőgaz­dasági Egyetem hallgatója, aki a kenő- és hidraulikaolajok szennyező részecskéit tárta gö­döllői fiatal kollégái elé. Megismerik tehát egymás munkáját a mérnökjelöltek, s úgy tűnik ezt sem lehet elég korán elkezdeni. Vattay Péter, a mostani konferencia egyik szekciójának titkára szót is kért csehszlovák kollégája elő­adása után, mondván: nálunk is alkalmaznak már hasonló módszert, nem akárhol, hanem abban a szövetkezetben, ahol ő szakmai' gyakorlaton volt. Ott műszerrel ellenőrzik a teher­gépkocsik kenőolajának álla­potát, aminek révén kiderült, hogy nem szükséges ötezer, elég nyolcezer kilométer meg­tétele után a drága olajat frissre cserélni. Több figyelem Nem szóltunk, mert nem te­hettük, részletesen e diákköri konferencia több tucat témá­járól, hiszen fölsorolásuk is hosszadalmas lenne. Az azon­ban figyelemre méltó, hogy ezen az egyetemünkön is mél­tán került most újra a figye­lem középpontjába a hallgatók egy" részének nagyszerű kü­lönmunkája. Már csak az kel­lene, hogy a most szereplők sikereit még többen egészsé­ges irigységgel nézzék és még jobban támogassák a jövőben. Fehér István Tíz százalék Energia­takarékosság Űj módszert dolgoztak ki a MÉM Műszaki Intézetben a mezőgazdasági szemestermény­szárítók fűtőolaj-fogyasz­tásának beállítására, amihez egyebek közt a földesi Rákó­czi, a nagybaracskai Haladás és a nagyhegyesi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezetben ál­lítottak be kísérleteket. A Haj­dúsági Agráripari Egyesülés negyven gazdasága is haszno­sítja már módszerüket, amely­nek révén több mint tízszáza­lékos energiamegtakarítás ér­hető el. Túra Több palánta Az idén tavasszal tizennégy- millió palántát neveltek a tú­rái galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet­ben. A felszedett palánták fe­lét értékesítették, a többit ma­guk ültették el kertészetük­ben, illetve juttattak a háztáji gazdáknak is. Minthogy a fó­lia alatti terület egy részét meleg vízzel tudják fűteni, azt tervezik, hogy növelik a pa­lántanevelő területet. Remélik, hogy néhány éven belül 20—25 millió palántát nevelhetnek a fóliasátrakban. Racka Szoboravató A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen állítják fel a na­pokban Szabó László szob­rászművész racka juhot áb­rázoló alkotását. A december 19-én délben tartandó avatá­son Ecsery Elemér rrjűvé- szettörténész, a Magyar Nem­zeti Galéria tudományos mun­katársa ismerteti a művész munkásságát és új szobrát. Meseszínház Y Télapó és a róka címmel tartják a Meseszínház követ­kező előadását 14-én, vasár­nap délelőtt 10 órakor a gö­döllői városi-járási művelődé­si házban. Vásár Állat- és kirakodóvásár lesz Gödöllőn december 14-én, va­sárnap. Védekeznek a tózás ellen A gödöllői vasútállomás dolgozói a lapos tetejű épületek­ről letúrják a hatalmas hőmennyiséget, ugyanis a tetőszigete­lést kikezdte a hóié, és lecsurog a belső helyiségekbe. Barcza Zsolt felvétele Felszabadulásunk ünnepe Harminchat éve történt \ . Kutatási témák a krónikaíróknak Ma, december 12-én ünne­peljük városunk felszabadu­lásának 36. évfordulóját. Eb­ből az alkalomból a gödöllői krónikaírók társasága előtt Bank László tartott előadást a környékbeli felszabadító harcokról végzett kutatásai­ról. Eredményei nemcsak a szakértők számára érdekesek; az egykori szemtanúknak s a mai, fiatal nemzedékeknek is számtalan tudni érdemes anyaggal-szolgálnak. Városunk kitűnő helytörté­nésze megállapította például, hogy a frissen feltárt tények alapján más megvilágítást kapnak azok a hősi erőfeszíté­sek, amelyek a felszabadító szovjet hadsereg harcát jelle­mezték Gödöllő térségében. Eddig úgy tartották, hogy a 3- as úton előrenyomuló egysé­gek hadmozdulatai döntötték el a küzdelmet. Ezzel szem­ben a Malinovszkij irányította Munkaügy - presztízs nélkül Kedvező változások jelei Az ismert elmélet szerint, az új munkahelyek létszám- szükséglete — a szabad mun­kaerőforrások elapadása miatt —, inkább csak átcsoportosí­tással oldható meg. Kérdés: honnan és hogyan történjék ez a bizonyos átcsoportosítás. S még nagyobb kérdés: hogyan tervezik az új munkahelyek munkaerő-szükségletét, s egy­általán tervezik-e valahol, va­lakik? r Ésszerűen A kérdésekre voltaképpen rövid és egyszerű válasz ad­ható: a beruházások munka­ügyi koordinációja legjobb esetben is az esetlegesség ha­tárát súrolja. A Munkaügyi Minisztérium munkatársai nemrégiben 17 állami nagy- beruházást vizsgáltak ebből a szempontból, s megállapítot­ták: a beruházási javaslatok általában nem tartalmazták a munkaerő-szükséglettel kap­csolatos munkaerőmérleget. Elvileg persze mindenki tudja, hogy a munkaerő ra­cionális felhasználása szorosan összefügg a foglalkoztatáspoli­tikával. A foglalkoztatáspoli­tika pedig összefügg a beruhá­záspolitikával. Ám ezt a sok­oldalúan bizonyított elvi té­telt, a gyakorlatban — az ál­lami beruházásoknál éppúgy, mint a vállalati beruházások­nál — sokáig mindenki nagy­vonalúan mellőzte. Mellőzte már a technológiai tervező is, akinek szorosan együtt kellett volna — és kel­lene —, működnie az üzem­szervezővel. Valamiféle „együttműködés” persze felfe­dezhető, ám hogy milyen, an­nak jellemzésére példák tu­catjait sorolhatnám. Olyan példákat, amelyekből rendre kiderül, hogy az új. vagy a rekonstrukción átesett üzemek munkaerő-szükséglete rend­szerint sokkal nagyobb, mint a hasonló körülmények között dolgozó régi üzemeké. Vagy hogy az importált termelőbe- rendezések üzemeltetéséhez, a hazai viszonyok között, jó esetben is kétszer-háromszor annyi ember kellett, mint amennyit az exportáló előírt, vagy mint amennyivel ugyan­ezek a gépek külföldön mű­ködnek. Értékítélet Igaz: mit tehet a legjobb és legszorosabb kapcsolatban együtt dolgozó tervező és szer­vező, ha például irreális, vagy nem megalapozott adatok alapján kelj a beruházások munkaügyi terveit elkészíte­niük; ha például úgy tudják, hogy a szóban forgó beruházás tető ala hozásáért minden ál­dozatra kész helyi tanács — nem minden célzatosság nél­kül —, megnyugtató válaszo­kat ad a munkaerővel kapcso­latos kérdésekre, s aztán ké­sőbb kiderül, hogy e tanácsi információk enyhén szólva is pontatlanok, a szabad lét­számot illetően túlzottak? Ám mit tegyen az a tanács, amely a beruházás tervezésé­nek idején még okkal, joggal ígérhette a szükséges munka­erőt, csak éppen a számításba jöhető emberek nem tisztel­ték a beruházások megvalósu­lási idejét és a tervezéstől az üzembe helyezésig eltelt öt-hat év alatt szépen elvándoroltak más, már működő, munkahe­lyekre? Ne beszéljünk most az álla­mi nagyberuházásokról. Egy­szerűbb példa a vállalati be-1 ruházás, termelésbővítés, me­lyek esetében a vállalaton be­lül, illetve a tanácsoktól is összegyűjth'etők a szükséges munkaügyi információk. Ha összegyűjthetők... Ha lenne mit összegyűjteni. Mert a vál­lalatok munkaügyi apparátusai — azonkívül, hogy „nincs em­ber ..aligha adhatnak ér­demleges segítséget a beruhá­zásokkal foglalkozó szakem­berek és a vezetők számára. A legtöbb esetben azt sem tudják, hogy azokat a sokat emlegetett belső létszámtarta­lékokat hol és hogyan lehet­ne megtalálni, s hogy mit kezdjenek az ugyancsak sokat emlegetett relatív létszám­többlettel? Végképp nem szolgálják a munkaügyi terveket, illetve a vállalat valóságos munkaügyi helyzetét az egyes személyek­kel kapcsolatos úgynevezett karrier-tervek. Ma sincs szer­ves kapcsolat a belső munka­erőmozgások tervezése, az ok­tatási-képzési tervek és a „káderfejlesztési'’ elképzelések között. Nemcsak a munkaügyi és a személyzeti tevékenység elszigetelődése miatt, hanem többek között azért sem, mert a belső munkaerőmozgások tervezése is rendkívül kezdet­leges. Igaz: a munkaügy hosszú ideig mellőzött, alárendelt sze­repet játszott — sokan és sok­szor írtak s beszéltek már er­ről. A munkaügyi apparátusom ma is szervezetileg meglehető­sen szétziláltak, és a komp­lex munkaügyi tevékenység­ben —, az ennek megfelelő apparátusokban — való gon­dolkodás lényegében á mai napig is csak nyomokban fe­dezhető fel. Következéskép­pen: a szakmának, a szakte­rületnek ma sincs túl sok hi­tele, é* ez is hozzájárul ahhoz, hogy e szakterületen dolgozók munkája, értékítéletei, infor­mációi sem lehetnek mérva­dók a termelési folyamat ter­vezésekor. Kutatás Ám mindezért aligha lehet csakis a vállalatokat felelős­sé tenni. A munkatudomány, a kutatás és az oktatás hosz- szú ideig való mellőzése is érezteti a hatását. S ha nincs kutatás, akkor nehéz az okta­tás; s ha, nincs kutatás és ok­tatás, akkor a gyakorlati mun­ka sem lehet eléggé szerve­zett és szakszerű. Igaz, a tétel fordítva is igaz: ha a gyakor­lati munka nem eléggé szer­vezett és szakszerű, akkor ne­hézkes a kutatás, s ha nincs presztízse a mindennapi mun­kának, akkor nem tanulják a szakmát. Az utóbbi években kedvező változások tanúi le­hetünk, ám a gyökeres fordu­lat feltételeit még a jövőben kell megteremteni. V. Cs. csapatok Vác felé megkerülték a Budapest védelmére kiépí­tett, óriási félkörben húzódó úgynevezett Attila-védővona- Lat, amelynek jelentékeny erői voltak Gödöllő térségében is. Emiatt a németek kénytelenek voltak kiüríteni a várost már a szovjet csapatok megérkezé­se előtt. Ebből is kiderül, hogy mi­lyen óriási pusztulást eredmé­nyezett volna, ha a németek terve sikerül, s a budapestihez hasonló borzalmas harcok szín­helyévé vált volna Gödöllő. Másrészt igazolja azoknak a szemtanúknak az állítását, akik szerint a szovjet egységek észak, azaz Bábát felől érkez­tek. Az övék volt tehát első­sorban az érdem, katonáiké a siker oroszlánrésze. Az is csak látszat, hogy a né­metek csekély erőkkel tartot­ták a frontot, éppen Bank László mutatja ki, hogy a gö­döllői kiürítés, s az itteni el­lenállás kisebb mértéke, a má­sutt megvívott kemény harc eredménye. Hiszen itt a hely­ségen belül nem volt látható, hogy hol történtek az összpon­tosítások.. A szembenálló erők létszámban, harckocsiban egyenlők voltak, csak a tüzér­ség és a szakértő harcvezetés, valamint a hősiesség tekinteté­ben sikerült a szovjet csapa­toknak előnybe kerülniük, Karfáitól északra áttörniük, s összeroppantaniuk az ellenség védővonalát. Az előadó újabb kutatási té­mákat is ajánlott a krónika­íróknak. így például felderí­tetlenek a besnyői és más kör­nyékbeli tömegsírok. A dolgo­zatokkal is adózhatunk a fel­szabadítóknak, akiknek emlé­két ma, a városi pártbizottság és a városi tanács együttes ülé­sén is méltatják. Sportolók Ki a legfőbb? A. megyei tanács testnevelé­si és sporthivatala az idén is meghirdeti Az év legjobb Pest megyei sportolója ver­senyt. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy javaslatokat kér olyan felnőtt és ifjúsági, női, illetve férfisportolókra, akik 1930-ban kiváló eredményeket értek el. A javaslatokat a sporthivatal címére december 15-ig kell eljuttatniuk á sportegyesületeknek. Városi moziműsor A pap, a kurtizán és a ma­gányos hős. Színes amerikai westernfilm. 4, 6, 8 órakor. issN aiS3--1ősi ia<viniirti hhihh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom