Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

1980. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK %M*ían 5 Termelés és szerződés Az exportszállításokban is gondot okoz latokat különféle szolgáltatá­Kössön termékértékesítési szerződést! A szerződés biz­tonság! Divatos felhívás, gyakran halljuk, olvassuk. De milyen eredményei vannak? Hol állunk a termékértékesí­tési szerződések megkötésé­vel? Kérdésünkkel dr. Monori Miklóst, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium il­letékes osztályvezetőjét ke­restük meg. • — Nem divatról van szó. Inkább az aktualitás a helyes kifejezés. Október 31-ig cél­szerű, ha a termékértékesítési szerződéseket megkötik a gaz­daságok a feldolgozó, illetve forgalmazó vállalatokkal. 0 Miért, az október 31-e bű­vös fordulópont? — Nem fordulópontról van szó. Azonban a szerződéseket célszerű megkötni eddig az ideig, hiszen a megkötött szer­ződés az üzemi és népgazda­sági tervezés szempontjából nagyon fontos információ. 0 Miután a naptár decem­bert mutat, mondhatja, hogy a uagyján túl vagyunk? Mi a véleménye, hogyan szolgálták az ön által említett célt a szerződések idén? — összességében jól. A tervezésben a szerződések orientálták a gazdaságokat. A szükséges termékek döntő többségét pedig szerződéssel lekötötték. d 0 Például? — Hatmillió hízott sertésre, 300 ezer tonna vágóbaromfira a partnerek már szerződtek. Ez a mennyiség a belföldi szükségletet és lényegében az exportárualapot is fedezi. To­jásból az előirányzott meny- nyiség 90 százalékára már megkötötték a szerződéseket. A jövő évi cukorellátás is biztosított, sőt a cukorrépa­termesztési szerződések alap­ján következtethetünk arra, hogy 15—20 ezer hektárral nő a vetésterület. A kertészeti termékekből a tartósítóipar alapanyagszükségletének leg­nagyobb résziét szintén már szerződéssel fedezte. Október 31-ig zöldségből például az igény 90 százalékát, gyümölcs­ből pedig több mint 70 szá­zalékát lekötötték. A bor- és a szőlőtermelésre is már meg­kötötték a szerződéseket. 0 A kistermelők termékei­nek a felvásárlása szintén szerződéses úton történik? — Jórészt igen. A termelő üzemek, az áfészek nagy gond­dal foglalkoznak a kisterme­lőkkel való szerződések meg­kötésével. Sok helyen igen jó módszerek alakultak ki és az előző évhez viszonyítva két­ségtelen előrelépés mutatko­zik. Igen jó gyakorlat az, amikor a szerződéses kapcso­sokkal egészítik ki, tehát ve­tőmagot, szaporítóanyagot ad­nak a kistermelőknek, vagy különböző eszközöket., Mindez elősegíti az egységes,' jó mi­nőségű és így piacképes ter­mék termelését. 0 Tehát akkor azt mond- hatjuk, hogy az idei szerző­dések körül minden rendben van? — Nem! Sajnos ezt nem ál­líthatjuk. A friss fogyasztású kertészeti termékek szerződés- kötésével a Zöldért Vállalatok alaposan lemaradtak. 0 Mit jelent ez az elmara­dás arányaiban? — Burgonyából például a szükségletnek 32 százalékát, zöldségekből 35 százalékát, gyümölcsökből csupán a szük­séglet 17 százalékát kötötték le október 31-ig szerződéssel. 0 Mi indokolja ezt? — Nem tudnék . rá magya­rázatot. Megítélésem szerint ezt az elmaradást semmi sem indokolja. 0 Mégis, milyen oka van az elmaradásnak? — A válasz igen rövid le­het. A vállalatok, mármint a Zöldért vállalatok által fel­ajánlott szerződések feltételei sértik a termelők alapvető érdekeit, ezért nem elfogad­hatók. 0 Konkrétan megemlíthetne néhány ilyen feltételt? — A termelők elégedetlenek voltak a göngyölegek használati díjával. Vitatott az áru válo­gatásával kapcsolatosan fel­merülő költségek nagysága. A szerződéses garantált árak nem ösztön zőek. 0 Kifejtené részletesebben? — Igen. A Zöldért szerződé­ses garantált árai nem fede­zik a termelési költségek nö­vekedését. Ezt lényegében a Zöldért is elismeri, utólag az átvételnél megállapított konkrét árnál ígéri figyelem­be venni a termelési költségek alakulását. Ilyen alapon — Ígéretre — szerződést kötni nehéz dolog. Kialakult az a különös helyzet, hogy a ke­vésbé igényes konzervipari áru szerződéses ára magasabb, mint a válogatott, friss fo­gyasztású termék ára. 0 Mi az ön véleménye er­ről? — Sajátos üzletpolitika ez, amit érdemes volna felülvizls- gálni. Nemcsak azért, mert a termelési kedvet rontja, ha­nem elsősorban azért, mert veszélyezteti a kiegyensúlyo­zott belföldi ellátást is. Mi­vel a Zöldért-vállalatok által forgalmazott áru egy részét a külkereskedelem értékesíti, így az árualap szűkülése az exportszállításokban is gon­dot okozhat. Keserű József Közművelődés és pártmunka Lexikonnal a fólia alatt » Országos hasznosításra Kevesebbet fogyaszt A Tatabányai Szénbányák­nál az összes ZIL-tehergépkccsi karburátorát átalakították, s az ilyen járművek üzemanyag­fogyasztása száz kilométeren­ként csaknem 5 literrel csök­kent. A szénbányák négy dol­gozójának találmányával tet­ték gazdaságosabbá a ZIL-te- hergépkocsik működését. A feltalálók módosították a kar­burátorok belső szerkezetét, ezzel kedvezőbbé vált a leve­gő-, benzinadagolás aránya, s ugyanakkora teljesítmény mel­lett, 10—15 százalékkal kisebb üzemanyag-fogyasztással köz­lekednek a gépkocsik. Az ötletes találmány orszá­gos hasznosítására megtörtén­tek az első intézkedések. A té­ti autójavító Szövetkezet kizá­rólagos joggal megvásárolta a találmányt, és berendezkedett a ZIL-karburátorok átalakítá­sára. Jelenleg havonta 600— 700 karburátort szerelnek át, s jövőre — megfejelő megren­delések alapján — ezt a havi (mennyiséget 1200-ra emelik. Néhány éve, közművelődési ankéton felfigyeltem egy fia­talemberre, aki nagyon értel­mesen és szenvedélyesen be­szélt a munkahelyi kulturális életről és lehetőségekről. Szen­vedélyesen, de mégis a reali­tásokatfigyelembe véve. Nem tévesztette szem elől, milyen közegben tevékenykednek a termelőszövetkezetekben a közművelődés felelősei. Azóta is gyakran találkozom a nevével, az üzemi lapban, írásai alatt, de az sem ritka hogy egyéb cikkekben említik Elismeréssel szóltak "óla a já-- rási pártbizottságon, amikor arról beszélgettünk, kikkel kel­lene riportot készíteni. Ott persze elsősorban mint alap- szervezeti párttitkárt tartják számon, méltányolva közmű­velődési buzgalmát is. Humán beütés Galambosi Bertalannak hív­ják, a kerepes tárcsái Szilas- menti Termelőszövetkezet ága­zatvezetője. Feladatköre a szá­rítóüzem vezetése. Tizenkét­milliós értéket állítanak elő evente, termékeiket zömében exportálják. Az I-es uapszer- vezetnek a titkára, a szövetke zet közművelődési bizottságá­nak a tagja. Egyéni képessé­geit, hajlamait összekapz-.olji a köz érdekeivel, a pártha áro- zatokban megfogalmazott célok elérésével. Ezek voltaképpen nagyon egyszerűek: olyan emberekre van szükség, akik magas szín­vonalon látják el munkijuKat lehetőleg tudják is, mit csinál­nak. mozogjanak otthonosan szakmájukban, s legyenek sok­oldalúak, műveltek, kulturál­tak. Humán beütéssel áldotta meg a sors, mondja Ga’.ambo- si Bertalan. Ami körülbelül annyit jelent, hogy közel áll­nak hozzá a művészetek, örö­mét leli zeneműben, versben, novellában, képzőművészeti al­kotásban. Az esztétikumot azonban tágabban értelmezi beletartozik a fogalomba a kulturált munkahelyi környe­zet. az ízlésesen berendezett la­kás. Meglehet, egyébként Is jól érzi magát valaki, csak az a hiba, hogy visszatekintve ért­heti meg, mit is veszített, mi­lyen örömöktől fosztotta volna meg magát, ha, nem jut el egy bizonyos szintre, amelyen a világot, az elődök és a kortár­sak által felhalmozott, létre­hozott értékeket, műveket nem értené meg. A világ annyit mutat meg magából, amennyit érzékelünk belőle, vallja Ga­lambosi. Oktatói hajlam Besze.getesűnk során nem mondott olyant, hogy köteles­ségének érzi átadni azt, amit neki, adottságainál lógva, könnyebben sikerült elsajátí­tania. Talán maga nagának sem fogalmazta meg ilyenfor­mán. De mindenképpen ekkép­pen cselekszik. Mindig sajnál­ta azokat, akiknek az e .étéből kimaradt a szépség, s mivel oktatói hajlamai is vannak, kezdettől fogva arra töreke­dett, hogy közvetítse a megis­mert, megélt szépségeket, rá­ébressze ezekre a őr ülőt t« élőket. Nehéz év ez építőiparban Nyereséges lesz a VMKV Felújítják a művelődési házat A korán érkezett tél nem­csak a közlekedésben, a mező- gazdasági munkákban okozott fennakadást, de az építőipar­ban is. Az idei évből még hát­ra levő hetek már csak alig- alig javíthatnak az üzemek mérlegén. Így van ez a váci magasépítő közös vállalat ese­tében is, ahol aggodalomra semmi ok sincs. Tavaly a vál­lalat 17 millió forintos nyere­séggel zárta az évet. Idén, a gazdasági szabályozók szigo­rúbb megkötései miatt nyereségük, az előzetes számítások szerint megkö­zelíti a nyolcmillió forin­tot. — Régóta nem volt olyan nehéz évünk, mint az idei — mondja Szalai Róbert, a vál­lalat főmérnöke. — Későn jött a tavasz, korán a tél, s így lé­nyegesen kevesebb idő állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy egy-egy feladatot határidőre teljesítsünk. így aztán, ha va­lahol szorított a határidő, szom­baton és vasárnap is beindí­tották a gépeket, dolgoztak az emberek. így volt ez az új vá­ci ZÖLDÉRT-telep építésé­nél is. A több ütemben készü­lő telep első építési szakaszá­ban ősszel a 180 vagonos bur­gonyatároló készült el. Ehhez 420 négyzetméter alapterületű kiszolgálótér is tartozik. A ha­táridők csúszása komoly kö­vetkezményekkel járt volna, rryvel közelgett a burgonya be­takarításának ideje. — Az eredmények mellett arról sem szabad megfeledkez­ni — folytatja a főmérnök —, hogy az idei feladatok sok gond közepette teljesültek. Az anyagellátás nem volt a leg­jobb. Gyakran kényszerültünk kis tételben, több helyről be­szerezni egyes termékeket. Sajnos a nagykereskedelem csak nehezen tud lépést tartani az iparág egyre növekvő igényeivel. Az építőiparban tapasztal­ható nehézségeket a vállalat kollektívája pontos határidők­kel, kiváló munkával igyek­szik ellensúlyozni. Ma már el­ismerten a váci járás és Vác legjobb építőipari egysége ez a több mint 800 dolgozót foglal­koztató vállalat. A munkások 90 százaléka a váci járás és Nógrád megye községeiből jár be, sokan közülük 60—70 kilo­méternyit is buszoznak napon­ta a munkahelyükre s haza. A jövő évi feladatok sem lesznek kisebbek az ideinél. Szobon, Verőcemaroson és Nagymaroson 14 célcsoportos lakást kell megépítenünk. Két FORFA-iskola, több óvoda elkészítése és fel­újítása is szerepel a ter­vükben. Sződligeten ABC-t és postát, Vácott a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége Pest megyei szék­házát építik. Tovább folytat­ják a váci ZÖLDÉRT-, vala­mint a kisnémedi sertéstelep építésének második szakaszát. Gödön a tanácsházát, Verőce­maroson a művelődési házat kell felújítaniuk. Cs. J. A teremben, ahol hallgatom Galambosi Bertalan eszméit, a szemben levő falon Szekeres Erzsébet faliképé. Az alkotó neve beszélgetésünk elejétől végig többször is felbutckan. Ö hivatalból is azzal fogjalko- zik, amiről eddig szó esett. A szövetkezet személyzeti és köz- művelődési osztályának veze­tője. Eme osztály különben ar­ra is utal, hogy ebben a gaz­daságban a vezetőség kellő­képpen támogatja a közműve­lődési tevékenységet. Nem ismerem eléggé sem Szekeres Erzsébetet, sem Ga­lambosi Bertalant, az osztály, vezető lelkivilágára inkább alkotásaiból következtetek, mégis úgy hiszem, nagyon jól kiegészítik egymást. Galambo­si a tüzesebb. Szekeres a nyu­galom, a derű, aki a Kínálkozó lehetőségeket kihasználva, ap­rólékos magyarázataival foko­zatosan vezeti be az embereket a művészet világába. Jelentés, jelentőség Például az üzemi és br.gád- kirándulásokon. Ilyenkor meg­látogatják a műemlék vagy műemlék jellegű épületeket amelyekben minden művészeti alkotás témáját, jelentését és jelentőségét is megmagyaráz­za. Együtt rendezik a kiállításo­kat, vetélkedőket, néhány, az ügy iránt szintén elkötelezett termelőszövetkezeti értelmisé­gi társukkal. Kör Pál MAGYAR POSTA CÍMZÉS KÉZI CÍMZÉS QcufcuBcfo. 'bjudapitt fdu (Ut H / ifarit Zeixauzko műn III X-ET KÉZZEL AZ ELSŐ KERETBE A POSTA TÁJÉKOZTATJA ÖNT: Külföldre az ottani előírások szerint címezzen! Kérjük, hogy a külföldi irányítószámot soha ne írja a négy piros keretbe. A címzés utolsó sorába írt X-szel azonban figyelmeztesse gépünket, hogy ez a levél külföldre megy. Köszönjük, hogy e minták szerint címez. KÜLFÖLDRE GÉPI CÍMZÉS Farkas Béla Budapest Fürst Sándor u. 25. H-1194 Horst Zenanek DDR-1017 Berlin LebnerStr. 6. X-ET GÉPPEL AZ UTOLSÓ SORBA

Next

/
Oldalképek
Tartalom