Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-10 / 289. szám

1989. DECEMBER 10., SZERDA Heti jogi tanácsok Polgári vagy munkaügyi bírósághoz forduljon? Üzemi baleset volt vagy infarktus? • Ha a munkáltató a jog­ellenesen felvett családi pótlé­kot visszaköveteli, ezzel a pa­nasszal nem lehet a munka­ügyi döntőbizottsághoz fordul­ni. Ez esetben rendes bíró­sági eljárásnak van helye. Egyik olvasónk azt írja le­velében, hogy munkaviszonya megszűnt és a legnagyobb meglepetésére két hónappal később felszólította a munkál­tató, hogy a tőle jogellenesen felvett családi pótlékot fizes­se vissza, mivel már nem volt háztartásában az eltartásra jogosult gyermek. Egy másik olvasónk hasonló kérdéssel fordult hozzánk. Munkaviszonyának megszűné­se után, a társadalombiztosí­tási szervtől több hónapon ke­resztül felvette a családi pót­lékot — jogellenesen. Egyik olvasónk sem ismeri el, hogy jogellenesen jutottak volna pénzösszeghez és ezért kérde­zik, hogy a volt munkáltató ellen polgári bírósághoz vagy munkaügyi bírósághoz fordul­janak-e? Abban a kérdésben, hogy jogosan vették-e fel a csalá­di pótlékot vagy jogtalanul, adatok hiányában nem lehet egyértelműen állást foglalni. Nem állapítható meg a levél­ből, hogy a családi pótlék miért nem illette meg a gyer­meket. Talán azért, mert be­töltötte 16. évét, vagy 19 év­nél fiatalabb, de tanulmányait már befejezte, vagy kikerült a családi háztartásból? Nyilván a munkáltató is, a társadalombiztosítási szerv is megindokolta követelésének jogcímét, vagy legalábbis kö­zölték olvasóinkkal. Ezt azon­ban elmulasztották velünk is közölni, bár igaz, hogy egyik olvasónk utalt arra, hogy a gyermek a munkáltató szerint, nem volt már abban az idő­ben saját háztartásában. Ezt a tényt olvasónk vitatja. Korábbi tanácsainkban több­ször foglalkoztunk már a csa­ládi pótlékra való jogosultság eseteivel. A most feltett kér­déseknek megfelelően arra adunk választ, hova lehet jog­orvoslattal fordulni. A munkaügyi bírósághoz, munkaügyi vitában hozott ha­tározat ellen lehet keresettel fordulni. A munkaügyi bíró­ság eljárását döntőbizottsági eljárás előzi meg kivévé, ami­kor az előzetes eljárás szolgá­lati felettes, illetve a közgyű­lés hatáskörébe tartozik. A társadalombiztosítással kap­csolatban felmerült vitákban azonban nem a munkaügyi vi­tákat eldöntő szervek járnak el. Amennyiben olvasóinkkal szemben a fizetési felszólítás után következő lépésként fi­zetési meghagyást küld ki a bíróság, ez ellen — ha tovább­ra is fenntartják álláspontju­kat — az illetékes járásbíró­sághoz lehet ellentmondással fordulni. A vállalat sem jár el helye­sen, ha a fizetési felszólítás után, az abban közölt 15 nap elteltével, a munkaügyi döntő- bizottság által jogerősítő zá­radékkal ellátja a felhívást és ennek alapján kérne végrehaj­MOZIMŰ SOR DECEMBER 11-TÖL 11-10 ABONY 11—12: A szentév 13—14: Szerelem szieszta idején*®* 14: A fej nélküli lovas (du.) 15—16: Keresztül a nagy vízválasztón BUDAÖRS 11—12: Az inspektor küldetése 13—14: Kaszkadőrök 15—IG: Circus maximus CEGLÉD, Szabadság 11—14: Modern Robinson és családja 15—17: A fej nélküli lovas (du.) Apokalipszis, most 1—II.* • (este) CEGLÉD, Mese 11—17: Csodabogyó CEGLÉD, Művész 11—14: Akció az elnök ellen 15—17: Két félidő a pokolban** DABAS 11—13: Tűzharc* 14: Halálos tévedés 15—1G: Férfiak póráz nélkül** DUNAHARASZTI 11—12: Csárdáskirálynő 13—14: Bizalmi állásban* 14: Az aranyember (1, előadás) 15—16: Szibériáda I—II. DUNAKESZI, Vörös Csillag 11—12: Pisztrángok* ' 13—14: A hegyi barlang titka (du.) Pantaleon és a hölgyvendégek*** (este) 15—16: őszi maraton* DUNAKESZI, József Attila 11: A vasálarcos férfi 14: Űri muri 15: őszi maraton* 17—18: Kínai negyed* ÉRD 11—12 és 14: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 15—Iff: A szökött fegyenc FÓT 11—12: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 13— 14: őszi maraton* 15—16: Luxusbordély Párizsban** GÖDÖLLŐ 11—14: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 15— 17: A magas szőke férf:: visszatér GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 11: Circus maximus 14: A fekete farkasok üvöltése* 15: Haladék* GYAL 11— 12: A Nagy Medve fiai 13: Herkulesfürdói emlék* 14— 16: Tűzharc* MONOR 12— 13: Családi összeesküvés* 13— 16: A szultán fogságában (du.) 14— 15: Dicsőségre ítélve 16— 17: Bizalmi állásban* NAGYKATA 11—12: Sebességláz* 13—14: Ki beszél itt szerelemről 7* 15—16: Norma Rae NAGYKŐRÖS, Arany János 11—14: Kalózok Jamaicában 15—17: Modern Robinson és családja NAGYKOROS, Stúdiómoii 11—17: A varázsló inasa (4 órakor) 11—14: Valahol Európában (6 órakor) 15—17: A kapott boldogság (6 órakor) 11—14: Revans (8 órakor) 15—17: Istenem, emberek vagyunk (8 órakor) NAGYKÖRÖS. Toldi 13: Az inkák kincse 17: A kenguru* PILISVÖRÖSVAR 11—12: A bumfordi 13—14: Sokat akar a szarka* 15—16: Konvoj* POMAZ 11—12: A kétbalkezes és az örömlány* 13—14: A szökött fegyenc 15—16: Csillagok háborúja I—II. RÁCKEVE 11—12: Luxusbordély Párizsban** 13—14: Szibériáda I—II. 15—16: A kétbalkezes és az örömlány* SZENTENDRE 11—14: Az acélváros titka (du.) Lavina* (este) 15—17: A pap, a kurtizán és a magányos hős* SZIGETSZENTMIKLÓS 11—12: Severino (du.) Szibériáda 1—II. (este) 13—14: A vihar fia (du.) Luxusbőrdély Párizsban** (este) 15—16: Az acélváros titka (du.) Sógorok, sógornők** (este) TÁPIÓSZEIE 11—12: Ki beszél itt szerelemről?* 13—14: Sebességláz* 15—16: A bűnügyi nyomozó VÁC Kultúr 11—14: Mégis meglátod az eget (du.) 11— 12: őszi maraton* (este) 13—14: Skalpvadászok* (este) 15—17: Különös házasság (du.) Pisztrángok* (este) VÁC, Madách Imre 12: Sokat akar a szarka** 13: Sakknovella* VECSÉS 12— 14: Circus maximus 13— 14: Folytassa. Kleol* (du.) 15—16: A koppányi aga testamentuma (du.) 15—17: Sugarlandi hajtóvadászat* • Csak 14 éven felülieknek. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. tást. A fentiekből kitűnően nem tartozik ez a kérdés a munkaügyi fórumok elé. • Az üzemi baleset követ­keztében meghalt dolgozó örö­köse kártérítési követelését a munkaügyi biróság előtt érvé­nyesítheti. Olvasónk férjét munkahe­lyén, a kazánházban holtan ta­lálták. A boncolás eredménye nem utalt üzemi balesetre, szívinfarktust állapítottak meg, s az orvosi leletek alapján el­utasították olvasónk üzemi bal­esetből eredő kártérítési igé­nyét. Jóval a temetés után fel­keresett bennünket olvasónk, és elmondta, hogy férje halála óta nem tud megnyugodni, a volt munkatársak elmondásá­ból az a gyanúja, hogy a ha­lál közvetlen oka a munkahe­lyen szétáramló szénmonoxid- mérgezésből eredő fulladás. Erre utal — elmondása sze­rint —, hogy a baleset előtti hetekben a férj munkahelyén rossz minőségű tüzelőanyaggal kellett tüzelni, a váltótársak is szüntelenül köhögtek a nehéz levegő miatt és állandóan szel­lőztetni kellett, hogy kibírják a műszakot. Olvasón!? tanúkat is megnevezett. A halál okának megállapí­tása elsősorban orvosi kérdés. A rendőrorvosi boncolás egy­értelműen és világosan megál­lapította a halál okát. Termé­szetesen, ha nyugtalanítja ol­vasónkat ez a kérdés, fordul­jon panasszal az illetékes rendőrkapitánysághoz vagy az ügyészhez, és ha az utóbb em­lített, korábban önhibáján kí­vül nem ismert tények való­színűsítik igazát, akkor az il­letékes szervek elrendelhetik a holttest exhumálását. Ennek eredményétől függ azután, hogy felléphet-e a munkáltatóval szemben kárté­rítési követeléssel, amelyet a vállalatnál, mégpedig a válla­lati munkaügyi döntőbizott­ságnál kell elkezdeni. Ha a vállalati munkaügyi döntőbi­zottság elutasítja a kérelmet, a munkaügyi bírósághoz kell keresettel fordulni. Mindenesetre, a fentiekből is kitűnően, elsősorban az exhu- máltatás ügyében kell intéz­kednie olvasónknak. Dr. M. j: Igényesebb magántervezés Az ország lakásépítkezései­nek csaknem a felét érinti az építésügyi és városfejlesztési miniszter új magántervezési rendelete. A magántervezés az egész ország építészeti ar­culatát formáló tényező, s ezért az új rendelet elsősor­ban a szakmai hozzáértésre és a gyakorlati tapasztalatokra alapozva növeli az igényes­ség követelményeit. Kizárja az építészeti tervezésből a kőművesmestereket és azokat a technikusokat, akiket képe­sítésük nem jogosított fel er­re a tevékenységre. Az új rendelet a szakmai oktatási formákkal és a ké­pesítéssel összehangolva több kategóriába sorolja a ma­gántervezőket, és pontosan körülhatárolja, milyen mun­kákat vállalhatnaL. Meghatá­rozza az elvégezhető tervezés felső határát, miszerint a legjobb képzettségű építészek sem tervezhetnek a magán­lakás-építésben ötszintes, 36 lakásos háznál nagyobb épü­letet. Ugyanakkor kategóriák­ba sorolták a fűtést, világí­tást, a telekosztást és más szakági munkákat végző ter­vezőket, s így az építész is jobban élhet alvállalkozói közreműködésükkel. Az ÉVM nemcsak jogszabályokkal, ha­nem korszerű családi házak és nyaralók terveivel is segítsé­get nyújt a szebb, igényesebb és oicsóbb magánépítéshez. Ezeknek a terveknek az igény® bevevői hamarabb hozzájut­hatnak az építési engedély­hez, s az OTP is 10 száza­lékkal nagyobb kölcsönt ad ilyen házak építéséhez. Az új rendelet január 1-én lép életbe. Január 1-től új szabályozórendszer Jobban ösztönzik a kistermelőket GYAKRAN FELVETŐDIK a kérdés, meddig lesz szükség a háztáji és egyéb kistermelésre, milyen helye van, s milyen jövője lesz a kistermelésnek a népgazdaságon belül? Anél­kül, hogy sok számot felsorol­nánk, feleletül Ide kívánkozik néhány adat. A lakosságnak több mint a fele közvetlenül érdekelt valamilyen formában a kistermelésben. A mezőgaz­dasági termelés mintegy har­madát adják a kisgazdaságok. Ugyanígy jelentős arányt kép­visel az az árumennyiség, amely a kistermelőktől ke­rül az üzletekbe. Nyilvánvaló tehát, hogy a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelését a jövőben sem nélkülözhetjük, a népgazdaság hosszú távon számít termé­keikre. Ezt fejezi ki az Is, hogy a mezőgazdaság pénz­ügyi szabályozó rendszerének 1981. évi módosítása a kister­melés fejlődését egyértelműen segíteni kívánja. Mit jelent a kistermelőknek a szabályozórendszer január 1-i változása? Minthogy hang­súlyozottan számít a népgaz­daság a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére, ennek megfelelően továbbra is fenn­maradnak az egyes kiemelt ágazatoknál jelenleg érvénye­sülő támogatási formák. Így változatlan mértékkel és fel­tételekkel részesül támogatás­ban a fólia alatti zöldségter­Tíz nap rendeletéiből A vetőmagvak és egyéb nö­vényi szaporítóanyagok elő­állításáról, forgalmáról, fel­használásáról és állami el­lenőrzési rendszeréről a 28/1980. (XI. 18.) MÉM. számú ren­delet rendelkezik újólag, amely a Magyar Közlöny 86. számában jelent meg. A bányászatról szóló, 1960. évi III. törvény, továbbá a villamos energia fejlesztéséről rendelkező, 1962. évi IV. tör­vény módosításáról és ezek végrehajtásáról, az 1980. évi 17. sz. törvényerejű rendelet és a 47/1980. (XI. 20.) MT. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 87. száma.) Az általános jövedelemadó­ról szóló, 42/1971. (XII. 17.) Korm. számú rendelet módo­sításáról és kiegészítéséről, valamint ezen rendelkezések végrehajtásáról, a 48/1980. (XI. 22.) MT.’ számú és a 38/1980. (XI. 22.) PM. számú rende­let intézkedik. (Magyar Köz­löny 88. szám.) A levegő tisztaságának vé­delméről szóló 1/1973. (I. 9.) MT. számú rendelet módosí­tását a 49/1980. (XI. 25.) MT. számú rendelet szabályozza. (Magyar Közlöny 89. szám). Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról ugyan­csak a Magyar Közlőn)/ 89. számában jelent meg a 4/1980. (XI. 25.) PM. számú rendelet. A Központi és a Tanácsi Környezetvédelmi Alap kép­zéséről és felhasználásáról a 4/1980. (XI. 25) OT—PM. sz. rendelet rendelkezik ugyan­itt. melés. Tehát, ha szocialista vállalattal, vagy mezőgazdasá­gi nagyüzemmel legalább há­rom évre szerződést köt a kistermelő, akkor 40 százalé­kos támogatással csökkentett áron vásárolható fólia és elő­regyártott vázszerkezet. To­vábbra is 20 százalékkal csök­kentett áron vásárolhatnak _ a fizikai munkát megkönnyítő és a munkaidőt megtakarító egyes gépeket a kistermelők, és a gépkölcsönzésre jogosult szervezetek. Az új- szabályozás jelentős könnyítést ad a bogyós gyü- mölcsűek telepítésének támo­gatásában. A támogatás felté­teleként előírt legkisebb tele­pítési területet 1000 négyzetmé­terről 500 négyzetméterre csökkenti, és megszünteti azt a támogatási feltételt is, hogy a nagyüzemi ültetvényhez kell csatlakoznia a kistermelői parcellának. A szaporítóanyagot forgal­mazó vállalatok a jövő évtől, amennyiben a kistermelők leg­alább 3 évre értékesítési szer­ződést kötöttek, a bogyós gvümölcsű szaporítóanyag után 100 darabonként a kö­vetkező támogatást számolhat­ják el: szamóca 80 Ft, málna 120 Ft, fekete- és pirosri- biszke-bokor, köszmétebokor 800 forint, pirosribiszke- és köszméteoltvány 1200 forint. A mezőgazdasági kisterme­lőket a tulajdonukban lévő te­hénállomány után továbbra is támogatás illeti meg. A támo­gatás évenkénti összege az el­ső tehén után 2500 Ft, a má­sodik és minden további te­hát után az eddigi 5000-ről 6000 forintra emelkedik. Ezt a támogatást a kistermelő to­vábbra is megkaphatja előre 4 évre, ha a meglévő tehén- állományát saját nevelésű, vagy vásárolt előhasi üsző te­nyésztésbe állításával növeli, és arra 4 éves tartási szerző­dést köt. A HÁZTÁJI ÉS KISEGÍTŐ gazdaságokban lévő több mil­lió óllatférőhely, a gyümölcs­ös szőlőültetvények, a szántó­föld és a házikertek kihasz­nálására és az itt előállítható termékekre népgazdaságunk­nak szüksége van, ezért fej­lesztését a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja. Munkavédelem a kereskedelemben Más a tartalom mint a forma? A KPVDSZ megyei munka- védelmi bizottsága az idén ki­emelten foglalkozott a munka- védelemmel, különös tekin­tettel a munkavédelmi szabá­lyokat újra fogalmazó, egyes pontjait szigorító, azok haté­konysága növelésének feltéte­leit megteremtő 47/79 (XI. 30.) MT. sz. rendelet végrehajtásá­ra. Ezért például már az év elején előadást és konzultációt tartottak az egységes értelme­zés és végrehajtás érdekében, erre meghívták a vállalatok, szövetkezetek munkavédelmi előadóit, illetékes vezetőit, szakembereit. Elkelne a segítség A munkavédelmi bizottság a rendelet egyes — Pest me­gyében a sajátosságok miatt legfontosabb — pontjai végre­hajtását hét kereskedelmi vál­lalatnál és négy áfésznél vizs­gálta. A tapasztalatokat a KPVDSZ Pest megyei bizott­sága megvitatta, s a szüksé­ges határozatokat meghozta. A munkavédelem, azaz a dolgozók egészségét, testi ép­ségét védő jogszabályok és in­tézkedések összességének vég­rehajtása tulajdonképpen há­rom irányú. Felelős érte ma­ga az érdekelt dolgozó, a munkaadó és a szakszervezet. Az utóbbi hatásköre — és ez­zel feladatköre is — igen szé­les; a szakszervezeti bizottsá­goknak koordinálniuk, irányí­taniuk és ellenőrizniük kell. A Pest megyei Vendéglátó- ipari Vállalatnál a szakszer­vezeti bizottság és a gazdasá­gi vezetés ezt az előírások sze­rint váltotta valóra. Közös ter­vet készítettek például a mun­kavédelmi feladatokra és vég­rehajtásukra. Másutt viszont a szakszervezeti bizottságok be­folyása kevésbé érvényesül; lényegében a munkavédelmi előadóval fenntartott kapcso­laton át, s ez eleve kevés le­hetőséget nyújt. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnál pedig a szakszervezet képviselője a munkavédelmi szemlék alig egynegyedén vesz részt. A KPVDSZ megyebizottsága ön­magának feladatul szabta — egyben önkritikáról is bizony­ságot téve —, hogy az eddi­gieknél több segítséget kall nyújtania az új szakszervezeti bizottságoknak a munkavédel­mi teendők ellátásához. Ha átalakítanak... Az ismeretfelújításra és bő­vítésre több Pest megyei ke­reskedelmi vállalatnál és áfész- nál az idén jó formát válasz­tottak. A munkavédelmi és egészségügyi hónap rendezvé­nyeit összekötötték az újítási hónappal (például munkavé­delmi újítási ötletnapokát tar­tottak a váci áfésznél és az élelmiszer kiskereskedelmi vál­lalatnál.) ■ A vállalatok a feladatokat a vállalati munkavédelmi sza­bályzatban és a vállalati ügy­rendben fogalmazzák meg. Ezzel nincs is különösebb gond. Annál inkább a feltárt hiányosságok megszüntetésé­vel. Több helyen megelégsze­nek azzal: hogy megállapítják ez és ez rossz, s aztán min­den marad a régiben. Ez ter­mészetesen megengedhetetlen — szögezte le a KPVDSZ me­gyebizottsága. Ugyancsak nem egységes az új kereskedelmi egységek lé­tesítésekor, a régiek bővítése­kor, átalakításakor alkalma­zott munkavédelmi szabályo­zás, illetve az előírások betar­tásának ellenőrzése. A na­gyobb beruházásoknál a kivi­telezők jobban ügyelnek, míg az átalakításoknál és bővíté­seknél kevésbé. A szakszer­vezeti szervek úgynevezett utólagos ellenőrzései is igen­csak változatosak. A legtöbb esetben megállapításaikat még csak írásba sem foglalták. így viszont nincs mód a számon­kérésre. Ez alól kivétel — s követendő példával szolgál — a Vác és Vidéke Afész, ahol a beruházások munkavédelmi előírásainak betartása minta­szerű. A vállalatok és a szövetke­zetek, a karbantartási felada­tokat általában éves munka­tervek alapján végzik. A mód­szerek azonban indokolatlanul igen eltérőek. Többségüknél hiányosak a karbantartási uta­sítások, s a munkát — leg­alábbis dokumentálhatóan — nem minősítik. Szerencsére az egyik legveszélyesebb terüle­ten, az elektromos hálózatok karbantartásánál a munkavé­delmi követelményeket betart­ják. (Persze ebben nagy sze­repe van annak, hogy a tűz­rendészet! hatóságok ezt kö­vetkezetesen megkövetelik és ellenőrzik.) A következő lépések A KPVDSZ Pest megyei bi­zottsága a vonatkozó rendelet egységes és maradéktalan vég­rehajtásáért többek között el­határozta, hogy a vállalati, szövetkezeti szakszervezeti bi­zottságok mindenütt vizsgál­ják meg eddig mit tettek a felelős gazdasági vezetők, mit tettek ők maguk, s pontosan határozzák meg a soronkövet- kező — és Kötelező! — lépé­seket. (A megyebizottság is folyamatosan ellenőrizni fog­ja a vállalatok munkavédelmi szervezeteinek kialakítását és azok gyakorlati munkáját.) Felkérték a megyei tanács ke­reskedelmi osztályát és a MÉSZÖV-öt. hogy a vállala­tok. illetve a szövetkezetek munkavédelmi tevékenységé­ben fokozottabb segítséget nyújtsanak. Szente Fái T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom