Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-07 / 262. szám
/ Szentendre és környéke Két találkozás Szentendrével. Ahogy az ember egyik évét a másik után rohamléptekkel maga mögött hagyja, s idővel már csak családi körben hangoztatja, hányadik születésnap köszöntött rá — szóval, ahogy telnek az évek, valahogy világosabban emlékezünk hajdanvolt találkozásokra, mint a két évvel ezelőttiekre. Valahogy így emlékszem én is az első találkozásomra Szentendrével. Tizenhárom évesen, egy cs.aládi kirándulás sodort a városba az Alföldről. Huszonöt év telt el, mire újra találkoztunk. Szűk kis utcácskáira, a főtérre ráismertem, sajátos bája, hangulata újra megkapott. S fénye nemhogy megkopott volna huszonöt év alatt - a régi, ódon városmag ma varázslatosabb,, új ruhába bújt. Vonzóbb, mint valaha volt. Pedig ma kritikusabb szemmel, körültekintőbben rovom utcácskáit, nézem tatarozott házait, a szinte semmiből varázsolt múzeumait. Csodálom új útjait, parkjait, lakótelepét, a felnövekvő új városrészt. Ez a második találkozásunk az értékeinket féltő, városszerető emberek kezenyomára irányítja rá a figyelmem, városépítő, otthont teremtő munkánk eredményeire. Mai találkozásunk semmiben sem hasonlítható az elsőhöz — nem a fölöttem is könyörtelenül rohanó évek miatt, nem! — ma itt a fejlődést kell nyomon követnünk. Egy város életében, mely múltját őrizve, hagyományait ápolva óriás léptekkel - fejlődik. Nemcsak a művészek városa ez, hanem az ipari üzemeiben dolgozó munkásoké is. S az adottságokon művész a munkással osztozik, együtt formálják a régi mellett az új Szentendrét. Beérett a gazdálkodás gyümölcse: holnap adják át a város lakóinak a Hild-érmet. A város szeretetének, féltésének ezernyi megnyilvánulása van Dr. Barát Endre: Az alap a. nyitottság és a demokratizmus Az elmúlt öt évben Szentendre legfőbb jellemzője: felgyorsult fejlődése. Erősödött a' városiambdás folyamata, a lakosság száma tizenötezerxől tizenhétre .•emelkedett. S egyúttal a város kulturális •jellege is szilárdabbá vált, miközben a Szentendrén élők több mint ötven százaléka, munkás, tehát az iparban keresi meg kenyerét. Kis- és középüzemei képesek a rugalmas váltásra, a piachoz való gyors alkalmazkodásra. Uj lakótelepek házai magasodnak, a város- központ, á városrészek forgalmas útjai is jobbára elkészültek. Mibeti rejlik ennek a fejlődésnek a titka? — erről beszélgetünk dr. Barát Endrével, a szentendrei városi pártbizottság első titkárával. — A fejlődés dinamizmusát az a megyei koncepció adta, hogy Szentendre Pest megye egyik művelődési központja. Tehát ennek megfelelően ide összpontosul a közművelődési hálózat, mely megyei feladatok ellátására éppúgy hivatott, mint a városiakra. így van ma Szentendrén a megyei múzeumi igazgatóság, a művelődési központ, a szabadtéri néprajzi múzeum. Felújításokkal, bővítésekkel alakult ki a tizenegy múzeum. Nem a magunk erejéből. Ezek a lehetőségek, melyeket Szentendre a megyei elképzelés és sok-sok támogatás során kapott, párosultak egy számszerűségében is jelentős értelmiség idetelepülésével. Ennek hatása ma már a tartalmi munkában is mérhető. Eleget tudott-e tenni Szentendre a követelményeknek? A kapott lehetőségekkel hogyan sáfárkodott? — A követelményeknek eleget tettünk. így ma városunk a megye egyik művelődési központja is. Az átlagosnál nagyobb művelődési lehetőséget kínálunk, nemcsak a helybelieknek, a megye többi településén, az országban élőknek éppúgy, mint a külföldi turistáknak. Hogyan fejeződik ez ki a járás és a város kapcsolatában? — Az a tény, hogy az itt lévő művelődési intézmények megyei feladatkört látnak el, a járás számára is hozzáférhetővé teszik a város adottságait. A bejárók a munkaképes lakosság felét teszik ki. A kulturálódási lehetőségek mellett sem mennek el. A művelődési központban például nemzetiségi és családi estéket is rendeznek. Ezeken bemutatkozik a járás egy-egy községe, ismerkednek egymással. A város nemcsak önmagát, környezetét is szolgálja. De visszakanyarodva az idegen- forgalomra: az idén is több mint két- millióan keresték fel múzeumainkat. Színvonalat várnak, kérnek az idelátogatók. A Czóbel-gyüjtemény. a Kovács Margit Múzeum szinte kézenfogva vezeti a látogatót, közművelődésre neyel. A színvonalnál érdemes egy kicsit elidőzni Mit vár a látogató, a vendég Szentendrétől? — A múzeumok mellett ellátást. De az ő ellátásuk nem mehet a helybeliek rovására. Korüioeiül annyi éttermünk van, mint muzeumunik. A szolgáltatás azonoan még elmarad a kívánalmaktól, bár á rest megyei Vendéglátó Vállalat mozgóbüfékxel is javította az ellátást. A magántulajdonban lévő kis éttermek kulturáltan egészítik ki az állami, a szövetkezeti vendéglátást. A kereskedelem az átlagosnál nagyobb erőfeszítések ellenere is az igények mögött marad. Példa erre: 1975-beri épült a bevásárlóközpontunk. Ma már kinőttük. Hiszen évente 4—öOO-an települnek be Szentendrére a környékről, a fővárosból vagy az ország messzi vidékeiről. A nemzetiségi jelleget mennyiben befolyásolja a lakosság számának növekedése? — Nem tűnik el a nemzetisig. Hiszen például a délszlávok leszármazottai, szlovák, német ajkúak is egyre nagyobb számban költöznek ide. A város jellege megmarad nemzetiség lakta, csak kiegészül, összetettebbé válik. S ugyanakkor a betelepülésekkel újratermelődik némiképp a lakásigény is. Azért némiképp, mert a felnövekvő generációról sem feledkezhetünk meg. ötévenként körülbelül ezer lakás épül, s ezzel együtt ezer lakásigénylőt tartunk számon. A települések egy rész^ lakásvonzatú. Aki idejön dolgozni a közművelődési centrumokba, lakást is kérne. Tetőtér-beépítésekkel, felújításokkal szeretnénk a jövőben a meglévő igényeket kielégíteni". Van elég iskola, óvoda, bölcsőde ebben a gyorsan fejlődő, népesedő• városban? — Sikerült tartósan biztosítani, hogy ne kelljen az iskolákban három műszakban oktatni. Az üzemek, az intézmények is segítettek. Példa erre a Felszabadulás lakótelep, ahol a 16 tantermes iskolánál 17 ezer -óra társadalmi munkát adtak, ötletekkel, lakásbővítéssel kialakult a közoktatási és közművelődési egyensúly. Épült óvoda, bölcsőde is, most nincsenek számottevő gondjaink. Szentendre egyenlő a nyílt várospolitikával. Mit jelent ez? — A gyors fejlődés lehetősége ebben is keresendő. Bár tegyük hozzá, hogy az út-, a lakásépítési programban á megye, s a múzeumok kialakításában a minisztérium segítsége is benne foglaltatik. Amikor a múAblakot nyitva megyére, országra Marosvölgyi Lajos: Ha társadalmi munkáról van szó... 5 A Szentendrén élőkkel vagy a város vezetőivel váltott második $ mondat után a következő megál- § lazításnál kötünk ki: látványos a város fejlődése. Már-már túlzás- ^ nak, netán dicsekvésnek hathat ^ — ha az ember nem tudja nyo- t mon követni a fejlődés mibenlé- 5) tét. Mi az, ami többletet jelent, ^ a látványos gyarapodást rejti ma- ^ gában? — erre a kérdésre mit ^ válaszol a tanács elnöke, Maros6 völgyi Lajos? — A város fejlesztésében, a kulturális hagyományok ápolásában, őrzésében, az idegenforgalom fogadásában, s az ehhez kapcsolódó szolgáltatások lehetőség szerinti szervezésében sikerült a korábbinál lényegesen többet felmutatni. Soroljuk az új lakótelepeket, a bölcsődéket, az óvodákat, az iskolát, a sortatarozással felújított régi épületeket. De mindez lényegében ismert. Csakúgy, mint az üdülőterület fejlesztése, a víz-, a villanyhálózat bővítése. Terv szerint elkészült a Duna-parti autóspihenő, mégpedig korszerű higiéniai feltételekkel. Bár az idegenforgalom általában a városközpontokra irányul, de mi a település többi részén Is szeretnénk látnivalót kínálni. Jó vendéglátók lenni. Ehhez azonban az kell, hogy elsősorban mi érezzük jó! magunkat városunkban. ® — Az itt élők sokat tesznek a saját és a vendégek jó közérzetéért. A lakosság együtt a vállalatokkal, a szövetkezetekkel, az intézményekkel. Ma már a ■város minden rétege megmozdul. ha társadalmi munkáról van szó. Ezt jelzi az évente növekvő értéke is. Tervszerűsége, szervezettsége hozta magával, hogy minőségileg átalakult. A nagyközösséget érintő beruházásokra mindenki megmozdul. Nyolcmillió forint fölött van'értéke, ennyivel egészíti ki a kétkezi munka a város hiányzó forintjait. © — Arányos városfejlesztés, nyílt várospolitika. Nem kell ma már az utat keresni, ebbe jövőbeni tevékenységünk foglaltatik. Szentendrén sem épül annyi lakás, amennyire igénylő lenne. Ugyanakkor az állami lakásállomány korszerűsítése, állagának megóvása is feladatunk. Az évente rendelkezésre álló 5—7 millió forint nem sok, ha számításba vesz- szük, hogy például a műemlék jellegű lakóépületek fenntartási munkái igényességet kívánnak. Sokba jön a hibaelhárítás, a fenntartás is. De a gondok ellenére e tevékenység is tervszerű, ütemes, minősége javult. © — A kulturális fejlesztéseket vizsgálva is első gondolatunk, szándékunk, tettünk a szentendreieké. Olyan programokat összeállítani, melyek összhangban vannak a város hagyományaival, szolgálják a járásban élők érdeklődését, s egyúttal az idegeneket is vonzzák. A város kiemelt feladatokat kapott a megye kulturális életében. Jelentős beruházások készültek el. Ezzel is ablakot nyitva a megyére, az országra. De a további eredményes városfejlesztéshez, a kulturális hagyományok őrzé- séhez-ápolásához, az idegenforgalom területén kifejtett tevékenység további javításához (ha lehet ezt még fokozni!) holnap még nagyobb szükség lesz a lokálpatrióta szentendreiekre, mint bármikor. zeumokat fejlesztettük, mondogatták a helybéliek: nem múzeumokat kell építeni, hanem iskolát, bölcsődét, óvodát. Hiába magyaráztuk, ár más pénz. Sort kellett keríteni a megoldásra. De a népfront megyei bizottsága, a Vöröskereszt helyi szervezete is sokat segített a lakosság mozgósításában. A művészek figyelemmel -kísérik a város minden megmozdulását. Bekapcsolódnak a várospolitikába. Véleményt mondanak, s azt figyelembe, is vesszük. S arról a kilencszáz kommunistáról sem feledkezhetünk meg, akik nemcsak továbbítják, hanem felkarolják a lakosság megfogalmazott igényeit. S hajtóerői a fejlődésnek. A KISZ. az úttörőmozgalom megfelelő nevelőmunkával városszeretetre nevel. S ez is döntő, hiszen a lakosság fele fiatal. Szentendre fiatal város. A város szeretetének, féltésének ezernyi megnyilvánulása van, szinte nap mint nap. Jó itt élni, dolgozni. A mindennapok sok örömet adnak. Olykor meg kell küzdeni az előbbrelépésért, de ez adja az értelmét munkánknak! Városkép a magasból I
