Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

ííjP* 7 xMman 1980. NOVEMBER 30., VASÄRNAP Csemege a vadgesztenye Tálalva a vadmenü Megkezdődött a Budapest környéki erdők vadjainak téli etetése. A vadásztársaságok új etetőket ácsoltak, a régieket kijavították, felújították, s ezekben a napokban Pest me­gyében már 815 nagyvad- és 2200 apróvadetető várja fel­töltve vendégeik Most azonban még ritkán látogatják meg ezeket az óva­tos vadak, ez ugyanis a szok­tató etetés időszaka. Hetek telnek el. amíg a nyáron meg­szokott táplálék — a zsenge aljnövényzet, gyökerek, lom­bok — természetes étrendjéről átállnak az ember nyújtotta kiegészítő menüre: a kukori­cára, a lucernára, a szénára, s a csemegeszámba menő vad- gesztenyére. A vadásztársaságok, vadgaz­daságok jó előre gondoskodtak megfelelő készletekről, össze­sen 2700 tonna takarmányt halmoztak fel télre. Ez rész­ben az úgynevezett vadföldek termése, amelyek a vadász- társaságok saját művelése alatt állnak. Ezekről a terüle­tekről csupán a termés egy részét takarítják be, a többit lábon hagyják. hogy a vadak közvetlenül rá járhassanak. Ily módon elvonják az állatok fi­gyelmét a termőföldekről, csökkentik a vadkárt. A Pilisszentlászló környéki vadföldek például az Óbuda Tsz vetései felől hárítják el a vadveszélyt. Egy levél nyomában Miért mondtak fel Z. P.-nek? Háromoldalas levél. Segítsé­günket kéri Z. P. Dobásról. Részletes ismertetés helyett a lényeg: fiatal, ám beteg ember, a vérnyomása rendkívül ma­gas, ezért időnként eszmélet- vesztéses, epilepsziaszerű ro­hamai vannak. A Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat da- basi üzemében dolgozott, mint árukihordó. Ez év augusztusá­ban nem indult be a gépkocsi­juk, vontatókötelet keresett Talált is egyet a portásfülke mögött a fűben, de közben vé­letlenül belerúgott egy ottfe­lejtett kaszába. Csúnyán el­vágta a lábát. Ezután kórház, betegállomány, s miután visz- szatért dolgozni, két nap után kézhezkapta a vállalat felmon­dását. Indok: beteges, munka­körének betöltésére alkalmat­lan. Képváltás Nyugat-Pest megyei Sütő­ipari Vállalat, Dunabaraszti. Milyen állapotok uralkodnak a dabasi üzemben? Polgárdi József, a vállalat igazgatója előtt nem Ismeretlen Z. P. ügye. Javaslata, győződjünk meg magunk az üzem fegyel­méről. Tényként közli: az üze­mi balesetért Z. P.-t nem ma­rasztalták el, ezzel szemben az üzemvezető és a szállítás- vezető írásbeli figyelmeztetést kapott. Ugyanis közvetve ők is felelősek a balesetért. A modern képírás mestere Rézbe metszett mikrovilág Vertei József bélyegtervező munkáinak egy-egy darabja tíz-százezres sokszorosításban visz hírt' rólunk a földtekét keresztül-kasul átszelő nem­zetközi postahálózat országút­jain. A dömösi származású mű­vész kompozícióinak témái egyaránt felölelik történelmi múltunkat és napjaink aktua­litásait. Bélyegeinek, bélyeg- terveinek jó része hazai és külföldi elismerésben része­sült, különféle díjakat kapott. Sportbélyegei például Olasz­országban, Franciaországban és az USA-ban nyertek első . díjat, Szentendréről készített terve és bélyege pedig 1966- ban az Év legszebb bélyege cí­met kapta A gyűjtők, a rézbe metszett mikrovilág sajátos esztétiku­mának élvezői körében kivált­képp népszerűek a Duna-ka- nyar nevezetességeit — Viseg- rádot, Esztergomot, Vácot — ábrázoló totáltávlatú alkotá­sok. A művész ezekben a kom­pozíciókban szűkebb hazáját népszerűsíti egészséges lokál­patriotizmussal. Nem véletlen, hogy ez a bélyegsora is elnyer­te — kiadása után, 1975-ben — az „Év legszebb bélyege” címet. A Vertei József alkotta bé­lyeggrafika valutában is ka­matozó exportcikkeink egyike. A művész a világszervezet fel­kérésére 1964-ben készítette el első ENSZ-bélyegét, s legújabb — ugyancsak nagydíj as — munkája az ENSZ szervei szá­mára a bécsi Duna-parkban felépített épületegyüttest ábrá­zoló sorozat. Vertel-bélyegek- kel bérmentesítenek Mongóliá­ban, Libanonban, Szíriában és a tengerentúli Ecuadorban is. A Felkelő Nap Országába is el­jutott a bélyegtervezés meste­rének munkája. Egy nagy pél­dányszámú japán folyóirat címlapján Vertei úgynevezett lepkés bélyegeinek színes fotó­montázsa látható. Harminc esztendő alatt nem kevesebb, mint 300 bélyeget készített a míves képírás hazai mestere, aki — mint kritiku­sai mondják — nemcsak a négyzetmilliméterek képalko­tásának avatott művelője. Ér­deklődési köre a makro világot is felöleli, mesterien fest is. Ráb Erzsébet Gépmadár hátán az cceán felett Még egy információ: Z. P.- nek nem a betegsége miatt mondtak fel, hanem mert be­bizonyosodott, hogy munkakö­rének ellátására alkalmatlan. Előfordult, hogy ittasan dolgo­zott. Ezt a tényt egy ízben bi­zonyították, erről tanúskodik a nyár elején felvett jegyző­könyv, s a hozzá mellékelt ké­keszöld színezetű szonda. Szí­ne azt jelzi: a vér alkoholtar­talma meghaladja a 8 ezrelé­ket, nagyon magas. Engedékenység Megtehették volna, hogy a szondázást követően — hivat­kozva az eredményre — fe­gyelmi úton elbocsátják. Az üzem vezetői azonban „enge­dékenyek” voltak, lehetőséget adtak, hogy a csorbát kiköszö­rülje. Egyébként Z. P., mint árukihordó, elszámolási hiány­nyal zárt minden hónapot: jú­niusban 2400 forint, júliusban is 2 ezernél több, augusztus­ban — holott összesen hat na­pot dolgozott — csaknem ezer forint A rendszeresen ismétlődő hiány diktálta következtetés: Z. P. nem alkalmas a munka­kör betöltésére. A szállítás ve­zetője többször javasolta, ke­ressen másik helyet, ö azon­ban maradt. Tárgyalások A cseh származású Jaromlr Wagner merész kísérletre vál­lalkozott: szó szerint repülőgépen — azaz a gép tetején állva — utazott át az Atlanti-óceánon. Ö az első, aki Európából New Yorkig ilyen módon repült; s egyelőre nincs híre, hogy bárki e furcsa rekord megdöntésére törekedne. Z. P. a vállalat felmondása ellen a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fellebbezett. Kitűzték a tárgyalás napját, erről tértivevénnyel értesítet­ték, amely vissza is érkezett: egy nappal a tárgyalás előtt írta alá a címzett nevelőapja, átvette! Z. P. mégsem jelent meg a döntőbizottság előtt. Magyarázat.: „csak napokkal később kapta meg az értesí­tést”. A tárgyalás nélküle zaj­lott le, s kérelmét elutasítot­ták. 1980. november 18., kedd: délután 2 órakor ismét összeül a munkaügyi döntőbizottság Z. P. ügyében. Ügy érzi, nem felelős az okozott hiányért, ne kötelezzék kártérítésre. Czim- mer Jánosné munkaügyi osz­tályvezetővel és dr. Kiss Tibor Zoltán jogi és igazgatási osz­tályvezető-helyettessel Dabas- ra megyünk, hogy beszéljünk Z. P.-vel. A bátyjánál tartóz­kodik, disznót vágnak. A Z. portán: többen sürög- nek-forognak. Z. P. előtt kö­tény, kolbászhoz darálja a húst. Kérdésünkre, hogy részt I vesz-e a délutáni tárgyaláson, nemmel válaszol. Nem ér rá! Leülünk a konyhában. Z. P. alig szól, többnyire csak a ke­zeit tördeli, homlokán veríték­ké gyűlik az izzadtság. A szó­szóló Z. Gy., a bátyja, ö vitte öccsét a vállalathoz, egy kocsin dolgoztak, ő volt a sofőr, az öccs az árukihordó. Rábeszél­jük Z. P.-t, hogy jöjjön el a tárgyalásra, ez az érdeke. Té­továzik, csak akkor mozdul, mikor bátyja szól: szaladj ha­za, öltözz át! Z. Gy. is elismeri: öccse nem volt alkalmas az árukihordói munkára, nem értett a szám­lákhoz. ezért helyette is neki kellett dolgoznia. De a felesége, aki eddig gyesen volt, újra munkába áll, s ezentúl ő lesz férj-e kocsiján az árukihordó. — Az öccse nyugtatókat szed, ezek hatása alatt nem lenne szabad szeszes italt fo­gyasztania, tudja ön ezt? — kérdezem Z. Gy.-től. — Igen, tudom — válaszolja. — Nem iszik az öcsém, nem is engedném, hiszen a gyógysze­rek miatt veszélyes lenne... Azok a papírok... Visszamegyünk az üzembe. Egy óra, aztán egy óra tíz perc, de Z. P. nem érkezik meg. Elébe megyünk. Az élel­miszerboltnál, a szomszédos kék színű házikó falát tá­masztva éppen utolsókat kor­tyol egy sörösüvegből... Útirány Dunaharaszti. Tár­gyalás. Z. P. azzal magyarázza hiányát: áruját sosem számol­ta át, a még zárt üzletek elé is letette a péksüteményeket — az áru érkezése és a nyitás közötti időszakban bárki elvi­hetett az őrizetlenül hagyott termékekből. Számlákkal nem foglalkozott, állítása szerint mindent a bátyja intézett. A bizottság Z. P. kérelmét eluta­sítja, a kárt meg kell téríteni. De még fellebbezhet. Együtt várunk a HÉV-re. — Talált már új munkahe­lyet? — kérdezem tőle. — Igen. Visszamegyek a ter­melőszövetkezetbe állatgondo­zónak. Jó dolgom volt, jól ke­restem. Bánom is már, hogy hagytam magam rábeszélni a munkahelyváltoztatásra. A bá­tyám nagyon hívott. Nem ne­kem való az ilyesmi, papírok­kal foglalkozni. Az ember csak összezavarodik tőle. Pável Melinda Egy vizsgálat tanulságai Becsapott vendégek... AZ UTÓBBI hónapok­ban számos panasz érke­zett az Országos Kereske­delmi Főfelügyelőséghez. A bejelentők az esti, éjszakai vendéglátóhelyeken tapasz­talható túlszámolást, az étel- és italadagok csonkí­tását és a modortalan ki­szolgálást kifogásolták. Az OKF a panaszok alapján vizsgálatot tartott a fővá­rosban és több megyében, közöttük Pest megyében is. Hatvanhat szállodában és 228 vendéglátóhelyen — szűkebb pátriánk 2 szállo­dájában és 20 vendéglátó- egységben — elsősorban olyan szórakozóhelyeket el­lenőriztek, amelyekben ze­nét és műsort is nyújtanak a vendégeknek. Mit tapasztaltak? Az első osztályú helye­ken kevés kivétellel, an­nak ellenére, hogy rende­let írja elő, A-kategóriás zenészek helyett alacso­nyabb képesítésű, vagy ideiglenes engedéllyel dol­gozó zenészeket találtak. Ennek megfelelően a zene­szolgáltatás igen sok kí­vánnivalót hagyott maga után. A zenészek általában 40—50 perces késéssel kezd­tek, és rövid játék után egy éjszaka több esetben hosszabb, általában 20—40 perces szünetet tartottak, például a visegrádi Vár étteremben is. A zenefelárt több helyen indokolatlanul is felszámolták. Sok volt a kifogás a mű­sorokkal kapcsolatban. Il­letve Pest megyében azért rei Teátrumban is tapasz­talták. Sok helyen kifogásolták az ellenőrök az üzletek ál­lapotát: a szakadt tapétá­kat, a törött, foszló szövetű bútorokat, a hiányos bur­kolatot és a kiégett, pisz­kos abroszokat. Nem megfelelőek a kö­rülmények a vendégek fo­gyasztásával közvetlenül összefüggő üzleti tevékeny­ségeknél: így az adagolás­nál, a számolásnál és a fel­szolgált ételek, italok mi­nőségénél. Ezen a téren Pest megyében az ellenőr­zött helyek 51 százaléká­ban visszaéléseket tapasz­taltak. A Dunakanyarban a Halász csárdában pél­dául a Steffl sörért 30,80 forint helyett 35 forintot kértek. Mindennapos, hogy kommersz minőségű italo­kat kiválóként számolnak el. Vagy az olcsóbb minő­ségű húst a legmagasabb ételárban számolják el. Az esetek többségében kiseb­bek voltak az étel- és ital­adagok is az előírtnál. Az italokat gyakran vizezni, a kávét mar egyszer leíőzött zaccból főzik újra. Az Országos Kereskedel­mi Főfelügyelőség, az egész­ségügyi szervek es a Bel­ügyminisztérium szakem­berei szerint mindez sú­lyos hiányosságokra vet fényt. Már rendszerré vált — hangsúlyozzák a vizsgá­lati jelentésben —, hogy az éjszakai szórakozóhelyeken a vendégeket kisebb-na- gyobb összegekkel megká­, . , ... , rosítják. Ezért javasolják, erte szó a ház elejet, mert h az 0KF és az illeté„ egyeúfn állami v-a^ szó- kes^Uami. szervek szakem- vtúkezetl egységben sem Volt műsor, kivéve a ma­gánkézben lévő szentend­rei Nosztalgia presszót, ahol augusztusban többször tar­tott nagy sikerű önálló es­tét Békés Itala. Bőven akadt kifogásolni­való a számolásnál, mérés­nél és a belépőjegyek ki­adásánál. Sok helyen már órákkal a műsor, vagy a zene megkezdése előtt je­gyet válttatnak, másutt el­veszik ugyan a belépődíjat, de nem adnak jegyet, vagy bizonyos fogyasztást meg­váltó utalványt, azaz cou- vertet. Szabálytalan az is, hogy a belépő elszámolását ételfogyasztáshoz kötik, mint ahogy ezt a szentend­berei ezeket 'a helyeket rendszeresen ellenőrizzék, és szigorúan járjanak el már a legkisebb visszaélés­nél vagy szabálysértésnél is. Az első lépések ezzel a vizsgálattal már megtör­téntek. A VISSZAÉLÉSEKÉRT Pest megyében például 17 esetben foganatosítottak megfelelő szankciókat: többek között összesen 23 700 forint pénzbírságot vetettek ki. Ezenkívül ja­vaslatot tettek a Belkeres­kedelmi Minisztériumnak a csalási lehetőségek csök­kentésére, illetve megszün­tetésére. Nyárádi Éva Zárás után nyitottak... Betörők a Fehér Galambban A portás terepismerete és a dörzsölt srenker rutinja — Cherchez la femme! Ke­resd a nőt! — mondja a fran­cia, s az egykori hírhedt rend­őrminisztertől, Fouchétól szár­maztatott szállóige, már ki tudja hányszor vezetett nyom­ra a kriminalisztikában. Cher­chez la femme! — ismételhet­ték nyáron a váci rendőrök js, hisz a keresett hölgy mel­lől valóban előkerült a Duna- parti város országosan körö­zött srenkere, a Fehér Galamb étterem alig 20 esztendős por­tása. A vilioni tanítás betel­jesedett: Rabolj, lopj, foszto­gass — hiába: (A sok préda mind mire megy?) Bizony csak borra meg leányra. Zokni a kézen Balladai időben, éjfél után történt a betörés, amelyről aztán még sokáig beszéltek a Naszály alján ... Molnár Já­nos, a Fehér Galamb mindad­dig makulátlan életű cerberu­sa, a város egyik legmaka­csabb bűnözőjével, az akkor is csak provizórikusán szabad­lábon levő 25 éves Megy es Pállal, az étterem kasszájának kifosztására szövetkezett. Az illegális vállalkozás június 22-én, vasárnapra esett, ami nem utolsósorban azzal az előnnyel járt, hogy a hétvége teljes bevétele — többek közt egy esküvői vacsora ára — a vendéglő vas'kazettájában He­vert. A „veterán” betörő és a Roki becenevű portás záróra után éjjel fél egykor találko­zott a Fehér Galamb közelé­ben, a postaparkban. Megyes standard hidegvágójával ér­kezett, s aztán a kötöttárugyár közelében együtt várták ki, míg a teljes személyzet el­hagyja az éttermet. Amikor utolsóként az üzlet­vezető-helyettes is távozott, Megyes felvette fehér kesz­tyűjét, Molnár pedig zokniját lábáról kezére helyezte át, majd a vendéglő hátsó bejá­ratánál átmásztak a kerítésen. Az Iroda ablaka előtt egy ha­talmas frizsider zörgött az éjszakában, a két srenker en­nek takarását és hangnyelését kihasználva feszítette fel az iroda vasrácsát, aztán a bu­kóablak benyomásával a ka­zettához vezető út utolsó aka­dálya is elhárult. ' Zárás után nyitottak — mondja szemernyi cinizmus­sal az üzleti betörőkre a jassz- nyelv, s ez az éjszakai nyitás a tökéletes terepismerettel rendelkező Molnárnak és tár­sának 72 ezer forintot jövedel­mezett. Elsüllyesztett cipő , — Kártyán és snóblin is nyertem! — jelentette be más­nap barátnőjének a Fehér Galamb portása, miután éj­szaka a Szabadság téri to­ronyház pincéjében Megyés­sel elfelezték a pénzt, s elrej­tették a betörőfelszerelést. Az efféle bankürítés ugyan a leg­kevésbé sem volt jellemző Molnárra, de ugyanígy az sem, hogy elutazzon Magyarkútra, s ott a patakba süllyessze ci­pőjét. Márpedig ez is megtör­tént, sőt Roki társa kifejezett intelme ellenére költekezésbe kezdett, órákat vett. szórako­zott. Mindez azonban csupán 36 óráig tartott, június 24-én ugyanis a rendőrség őrizetbe vette a frissen debütált betö­rőt. Megyes viszont hosszabb időre eltűnt a városból, mint később kiderült, a Balatonra utazott — nyaralni. Amikor háromhetes szabadság után bérkocsival visszatért Vácra, a 36 ezer forintból már csak 6 ezer volt. A pénz a rendőrség­re került, akárcsak ő, de az eddig 8 évet börtönben töl­tött — s időközben a váci MÁV Szertárfőnökségre tör­tént betörésért újabb egyévi fegyházra ítélt — konok bűnö­ző tagadja, hogy ő fosztotta volna ki a Fehér Galambot. Szerinte Molnár kizárólag -bosszúból vallott ellene, a 6 ezer forint pedig nem az ét­teremből, hanem siófoki alkal­mi munkákból (kocsimosá­sokból) származik... A végkifejlet A Váci Járásbíróság dr. Lőrinczy Ildikó tanácsa na­gyobb értékre elkövetett lo­pásért Molnár Jánost egy év két hónapi börtönre, Megyes Pált pedig két és fél évi fegy­házra ítélte, továbbá kötelez­te a vádlottakat a Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat meg nem térült 39 ezer forint kárának megfizetésére. A büntetőbíróság döntése el­len Megyes fellebbezést jelen­tett be, felmentésért. Babus Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom