Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

kJCíiíii A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Csak szervezés kérdése? Továbbra is hiánycikk a tűzifa Gondok a vád járásban XXIV. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1980. NOVEMBER 29., SZOMBAT Gyorsabban, rugalmasabban A közösségi embert formáié erő Számadást tartanak a mun­kahelyi pártalapszerveztekben. A mostanában sorra kerülő taggyűléseken mérlegre teszik a kommunisták idei munká­ját, s azt vizsgálják, milyen eredménnyel járt az üzem. a vállalat vagy hivatal gazdasá­gi és politikai életében való részvétel, a marxista—leninis­ta alapokon nyugvó eszmei be­folyás. A héten a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyár­egységének 2-es alapszervezete taggyűlésére kísértük el Kiss Lászlót, a városi pártbizottság osztályvezetőjét és Szőke Fe­rencet, a megyei pártbizottság tagját. Az alapszervezeti titkár Hostyinszki József beszámolója szerint itt vegyes az összetétel, a vezetőtől a segédmunkásig minden foglalkozási csoport képviselve van, s a politikai munka értékelése, az elhang­zó megállapítások szinte az egész gyáregységre jellemzőek. A politikai munka céljait pedig alapvetően a gazdasági törekvések, a kitűzött célok si­kereinek elősegítése szabja meg. így hát nem véletlen, hogy az egy évet átfogó be­számoló jelentés is ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a leg­többet. Politika, gazdálkodás Az egykori váci hajógyár fő terméke közismerten az acélkonténer, melynek több, mint nyolcvan százalékát tő­kés piacokon értékesítik. Az idei terv szerint ebből 4 ezer 300-at kellett volna exportra gyártani, 300-at pedig belföldön értékesíteni. Ám amióta a gaz­dasági feltételek nehezebbek lettek, nagyon is rugalmasan kell alkalmazkodni a piaci igé­nyekhez, még akkor is, ha 2—3 hónapon belül kell teljesíteni a megrendelést, ha át kell dol­gozni a tervet,'s főleg ritmust kell váltani. ’ Júniusban módosítani kellett a tervei, át kellett csoportosí­tani a munkaerőt, jól össze­forrott brigádokat kellett át­szervezni, összeszokott brigád­tagoknak kellett egymástól, legalábbis a munkaidő tarta­mára, megválni. Ez a helyzet nagyon is megkövetelte a poli­tikai szervező és agitációs mun­kát. A pártszervezetek segítségé­vel sikerült világossá tenni a dolgozók előtt, hogy az átme­neti időszakban szükségesek ezek az intézkedések, s nem­csak a közvetett munkásér­dekről, az ország, az iparág gazdaságpolitikai céljainak va­lóra váltásáról van szó, hanem közvetlenül a gyáriak kenyeré­ről • is. Sikerült, de azért az esztendő végére is maradt még változtatni- és kritizálnivaló. . Éppen a kiélezett nemzetkö­zi gazdasági versenyre való tekintettel kérik az alapszer­vezet tagjai azt is, hogy a minőségi munkát még a tel­jesítménynél is fontosabbnak tekintse a gyárvezetőség, s a keresetek differenciálásának ez legyen a legfontosabb meg­határozója. — Tiszteljük a bi­zonylati fegyelmet — mond­ják —, de nem felejtjük el mind emellett sürgetni a ru­galmasabb adminisztrációt a termelést kiszolgáló osztályok részéről, hogy gyorsan és pon­tosan érkezzen az anyag, a terv, s minden más feltétel álljon rendelkezésre a munká­hoz. Ez nemcsak utasításra va­lósul meg, kell hozzá a belső meggyőződést erősítő agitáció Marxista felelet A politizáló képesség, kész­ség, a közügyek iránti érzé­kenység mindenkiben másként alakul ki, de ezt is tudatosan kell fejleszteni, élesztgetni. A közel 30 tagú alapszervezetből majdnem mindenkinek van alap-, vagy középfokú politi­kai képzettsége, s néhányan most járnak a marxizmus— leninizmus esti középiskolába és a marxista egyetemre. A két szemináriumi csoportban a párt gazdaságpolitikáját elem­zik az idei foglalkozásokon, s gyakran hangzanak el olyan kérdések, amelyek nemcsak a tanterem falai között, hanem azon túl is igénylik a marxista feleletet. Ilyen válaszokat ke­restek a jelenségekre a felszó­lalók is, egymással vitatkozva, s ezáltal mind jobban megvi­lágítva a lényeget, közösen ta­lálva rá a megoldásra. — Fekete Árpád, a gyár főtechnológusa szerint komo­lyabb gondot, kell fordítani a felsőfokú politikai oktatásra. Petheő Miklós üzemgazdasági osztályvezető a szocialista bri­gádmozgalom módszertani kér­déseivel foglalkozva arról be­szélt. hogy a tartalmi köve­telmények növelése mellett nem csökkenteni kell a ma­gukat szocialistának valló bri­gádok számát, hanem fokozni kell az anyagi érdekeltségüket, s ennek számos lehetőségét említette. Nézetével többen is vitába szállva azt fejtegették: a moz­galom eredményessége alap­vetően nem az anyagiaktól függ, hanem tudatformáló, eszmei, politikai tartalma az elsődleges. — A közösségi em­bert formáló erő az a vonás, melyet erősíteni kell — álla­pította meg a taggyűlés elnök­ségében helyet foglaló Kiss László. — Ma már nemcsak az új­ságban olvassuk, hanem köz­vetlenül is tapasztaljuk, hogy szigorúbbak lettek a külső gazdasági feltételek -— mond­ta Takács Imre, a gyáregység igazgatója, aki mint az alap­szervezet tagja vett részt a taggyűlésen. Magas a mérce, de eddig megoldottuk, ezután is meg kell oldanunk felada­tainkat. A jövő év elejére már lekötöttük 1 ezer 300 kon­téner gyártását — mondotta, de az előfordulhat, hogy a változó piachoz való alkalmaz­kodás előkészületei is rendkí­vüli ütemet és intézkedéseket követelnek majd. Ezt állapította meg a beszá­moló feladatokat tartalmazó része is, hangsúlyozva, hogy a gazdálkodás érdekében ko­moly erőfeszítéseket kell ten­niük a párttagoknak is azért, hogy jó legyen a szervező munka, következetesebben va­lósítsák meg a határozatokat, bátrabban tárják fel a hibá­kat, s ebben a szellemben ne­veljék az üzem ifjúságát, er­re különös figyelmet fordítva. Arányok A gyári pártbizottság úgy jellemezte a 2-es alapszervezet tagságát, mint a legrendszere­sebben részt vevők a taggyű­léseken a cselekvésben, s gyű­léseik is vitáktól pezsgők, ám ezt a vitát jobbára csak a ve­zető beosztásúak folytatják, a fizikai munkások nem elég aktívak, kevesen szólnak hoz­zá. Az értekezleten is csak egy hozzászóló volt munkás, Pá­pai Sándor lakatos, pártcso- porthizalmi. A jövőben eze­ken az arányokon is változtat­ni kívánnak. Kovács T. Tamás Idézet a levélből; „Wittmann Károly, vámos- mikolai lakos: levelére vála­szolva közöljük, hogy a tüze­lőakció már lezárult, ezért az utalványt meghosszabbítani nem lehet. Szíveskedjék a tü­zelőutalványt visszaküldeni.’’ Alatta a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság pecsétje. Ugyanezt Apáczai Károlyné, az intézet főelőadója szóban is megerő­síti. mit sem tudva arról, miért nem élt ügyfelük az akció határidejének lejárta előtt a vásárlási lehetőséggel. Erről tájékoztat a Szob és Vidéke Afész vámosmikolai TÜZÉP-ének telepvezetője Pe­reszlényi Lajos. Véleménye szerint a Budapest Környéki Tüzép Vállalat által a három­negyed évre kiutalt mennyiség, 1 ezer 250 mázsa, duplája se volna elegendő ahhoz, hogy az Ipoly menti községek lakos­ságát és közületeit tűzifával kielégítsék. Beszélgetésünk so­rán egyebek között fény derült arra is, hogy az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság nagymarosi erdészete már szeptember 30-ig, azaz negyed­évvel korábban leszállította az idei évre tervezett áru- mennyiséget. így tehát a pa­pírforma szerint nincs továb­bi kötelezettsége. Időjárás Sajnálatosan hasonló a hely­zet a verőcemarosi és váci TŰ- ZÉP-telepekkel is. A vásárlók szerint szeptember óta csak az ígéretek halmozódnak a tűzi­fa helyett. S ami leginkább megnehezíti a dolgot az, hogy a közületek. és magánszemé­lyek nem vásárolhatnak köz­vetlenül az erdőgazdaságoktól. Az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság balassa­gyarmati igazgatóságán kapott információ szerint azért, mert a belkereskedelemmel megkö­tött szerződések kimerítik tű­zifa-értékesítési lehetőségein­ket. A további információk hí­rül adják azt is. hogy a Buda­pest környéki TÜZÉP Válla­lattal 1980-ra mindössze 7 ezer tonna tűzifa szállítására kö­tött szerződést az erdőgazda­ság. Ezt a mennyiséget 764 mázsa híján már értékesíthet­ték a TÜZÉP-telepek. Gyalogosok veszélyben Napok óta esik, a talaj fel­ázott. A Csikós József utcai út­építésnél most a gyalogjáró betonozása lenne soron, ha az időjárás nem hátráltatná a munkát. A temető és a Népek barátsága közötti szakaszon már felszedték a mozaiklapo­kat, a szürke betonelemek ott hevernek a frissen aszfaltozott műút mellett, de az új burko­lat még hiányzik. A járókelők kénytelenek a műúton közle­kedni. Az út felét elfoglalja egy hatalmas teherautó, ami­vel éppen földet raknak. Szem­ből és hátulról nagy sebesség­gel érkeznek a személygépko­csik. A teherautó eltakarja a szemközt járókat. A gyalogos kitérne, ha tudna, de az most nem tanácsos. Áll hát tanács­talanul, testi épségét vagy ta­lán az életét is veszélyeztetve, pedig az út teljes szélességé­ben csak a munkagépeké és az övé lenne. A gépkocsiforga­lomnak még nem adták át az alagúttól tartó szakaszt. De semmi sem törődik ezzel, amíg valami nagy baj nem lesz. Az autósok nem teszik meg a pár perces kerülőt, mert nem el­lenőrzik, s nem kényszeríti őket erre senki. Piaci jelentés Készül az útpadka Már megjelent a fenyőfa A hideg, télies időjárás el­lenére is igen élénk volt a forgalom a tegnapi hetipiacon. Az ünnepek előtti hangulat el­ső jeleit igazolta, hogy megje­lent a fenyőfa, igaz egyelőre nem karácsonyi ajánlatként, mivel gyökereset kínáltak, ha­nem a kiskerttulajdonosoknak. A hónapos retek, csomón­ként 4 forintba, a sárgarépa 5—6 forintba került. Volt kar­fiol is, 14 forintos áron. A hagymáért kilónként 8—9 fo­rintot mondtak, a fejtett bab 28—34 forintba került. A sa­vanyúkáposzta 12 forintért .fo­gyott, egyedül a gödi téész árudájában volt olcsóbb, ott 7 forintért mérték. A paradi­csomért. minőségtől függően 10—34 forintot, kértek, a pap- I rika 26—28 forintba került. A kelkáposzta 6—8 forint volt, a fejes káposztáért 4 forintot. mondtak. Volt sóska 30-ért,, sütőtök 6 forintos áron. A j gesztenye 42 forint volt, a dióért 130 forintot mondtak. Szerény volt a gyümölcsválasz­ték. Almát 8—12 forintért kí­náltak, a körte 10 forintba ke­rült. A tojás 2,40—2,60-as áron fogyott, a vágnivaló csirke 40 forintba került. Az élő tyúkért 130 forintot kértek. Cs. J. A hiányzó mennyiség száilí- fásáért igen, ellenben az utolsó negyedévre benyújtott további 4 ezer tonnáról szóló megrendelésért csak abban az esetben vállalhat felelősséget az Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság. ha megoldódnak mun- kaeraőgondjaik, ha az időjárás is kedvez a szállításnak, és ha a főhatóság által ígért terep­járó gépkocsikat idejében ren­delkezésükre bocsátják. Nagyobb kereslet — Ez így megy évről évre — mondja bosszankodva Sze- beni Antal. a Budapest Kör­nyéki TÜZÉP Vállalat keres­kedelmi igazgatója. Mindig van mire hivatkozniuk, mert hogy a tüzépekre igen, ám az erdőgazdaságokra nem vonat­kozik az a humánus kötelezett­ség, miszerint a vásárló közön­ség igényeit még a tél beállta előtt ki kell elégíteni. — Nem lett volna egyszerűbb egyszerre megrendelni a kí­vánt mennyiséget? Akkor ta­lán az erdőgazdaságok terme­lési üteme is időben módosul­hatott volna. Mert mint ki­derült. fa van bőven, csak ... — Igen, igen, csakhogy könnyű utólag okosabbnak len­nünk. De nem hinném, hogy bárki is számíthatott a tava­lyi adatokra építve a mai 30— 40 százalékkal megnövekedett keresletre. Mit lehet tenni? A választ Feszler Gézával, a járási hivatal termelési és el­látás-felügyeleti osztályának vezetőjével kerestük, aki el­mondta: a legfőbb hiba, hogy sem az erdőgazdaságok, sem pedig a tüzépek nem készül­tek fel arra a robbanásszerű növekvő tűzifakeresletre, amit az energiahordozók napról naprax emelkedő árfolyama idézett elő. A jövőre nézve, elképzelése szerint,, a megoldás ennek a nagyon munkaigényes termelői feladatnak a gépesítésében, valamint a munkaerő-átcsopor­tosítás lassan mutatkozó ered­ményeiben rejlik. Ezzel együtt feltétlen szükséges az olyan szabályozók életbe léptetése is, melyek arra ösztönzik az erdőgazdaságokat és a téesze- ket, hogy a keresletnek meg­felelő minőséget és mennyi­séget termeljenek. N. P. Rendhagyó nevelési értekezlet A szülők felelőssége A Pest megyei Közútépítő Vállalat váci építésvezetőségé­nek dolgozói mintegy 4 kilométer hosszan készítik az útpad­kát Verőcemaros belterületén. Barcza Zsolt felvétele A pályaválasztás jelentős esemény minden fiatal életé­ben. Ám 13—14 éves korban még kevesen képesek tényle­gesen felmérni, hogy mihez is vonzódnak leginkább, me­lyik szakma, hivatás volna alkalmas számukra. Ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy az esetek többségében a szülőkre hárul a döntés fele­lőssége. Ez nem volna még baj, az már sokkal inkább, hogy a szülők alig-alig isme­rik azokat a lehetőségeket, amelyek az iskolából kikerü­lő gyermekeik előtt állnak. Bizony- kevés az emberek ismerete a különböző szak­mákról, de jóformán még a választékról is. A jellegzetes gondok egyike a gyermek túlértékelése, az érvényesülés­ről alkotott hibás nézetek, vagy a fizikai munka még ma is tapasztalható bizonyos fo­kú lebecsülése. A pályavá­lasztást előkészítő tevékeny­ség fő színtere mindenképpen az iskola, irányítója pedig a pedagógus. Ez a folyamat a Petőfi Sán­dor Általános Iskolában sincs másképp. Az iskola pedagógusai az elmúlt hónapokban üzem- látogatások sorát szervez­ték. A gyerekek látogatást tettek a DCM, a Forte, és a FICE üzemeiben. Ezek a termelési kirándulások roppant haszno­sak. Hiszen a munkahelyi lég­kör, a gépek, a berendezések közelebbi megismerése nem pótolható semmi mással. Immár hagyománynak szá­mít, hogy az iskola minden évben megrendezi a hetedi­kes, nyolcadikos gyermekek szüleinek a pályaválasztási tanácsadást. Az idei rendha­gyó szülői értekezletet decem­berben 1-én tartják. Itt a szülők találkozhat­nak a középiskolák, illet­ve az üzemek képviselői­vel. Az ilyen és ehhez hasonló találkozók alkalmasak arra, hogy a szülők tájékozódjanak a lehetőségekről, és a lehető­ségek ismeretében reálisan tudjanak dönteni gyermekeik jövőjéről. Természetesen a megfon­tolt pályairányítás nem le­het egyszeri esemény vagy döntés kérdése, hanem hosz- szú folyamat, amelyben egy­aránt érdekelt r ~iek, szü­lő, pedagógus. végsőso­ron a cél, hogy őség sze­rint mindenkit érdeklődé­sének megfelelő munkakörbe, 'foglalkozásra, szakmára, pá­lyára irányítani, méghozzá ügy, hogy a sikeres pálya- választás a társadalom szá­mára hasznos, az egyén szá­mára pedig értékes önmegva­lósítást eredményezzen. B. I. Egy nappal előbb Tegnapi számunkban még azt közöltük, hogy december 2-án nyit a felújított Thälmann té­ri ABC-áruház. A munkálato­kat azonban olyan jól szer­vezték, hogy az ott dolgozók gyors munkája eredményeként, tegnap már arról értesültünk: a rövid határidőt is túl lehet teljesíteni. Döntött a vezető ség. Már hétfőn várják a vá­sárlókat. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Leni út 58) december 1-től 3-i délután 4 órakor: Gázoló (magyar film, rendezte: Gert ler Viktor), — este 6 és órakor:’ Szentév (színes, frar cia bűnügyi film. Főszerep ben Jean Gabin). Az első helyezés története Drajkó Kálmán, a Pest me­gyei Nyomda Vállalat labda­rúgócsapatának edzője elé­gedetten tekinthet vissza az őszi idényre. Az 1980. évi kispályás lab­darúgásban a nyomda tizen­egye megelőzte sok nagy gyár csapatát és az 5. helyen vég­zett. A békenap alkalmával Törökmezőn harmadik lett: a Gödi Fészek kupamérkőzése­ken második helyet szerzett. Ilyen előzmények után ke­rült sor az októberi forrada­lom 63. évfordulójának a tisz­teletére kezdeményezett kör­mérkőzés. A csapatok két csoportban játszottak s a nagy érdeklődéssel kísért dön­tőben a nyomda a .Kötöttáru- gyárral került szembe. - Kitű­nő játékkal 2:0-ra győzött a nyomda. A további tervek? Drajkó Kálmán elmondta, hogy a si­keres csapat Selyem László, Müller Antal, Bokor István, Veréb Károly, Seben Gábor, Sipos Gábor és Tímár József összeállításban benevezett a dunakeszi terembajnokságba. 1931-ben szeretnék elnyerni a váci kispályás labdarúgó-baj­nokság győztes csapata cí­met ISSN 3133—215y (V«j| Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom