Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

1980. NOVEMBER 29., SZOMBAT 5 A kilencedik falugyűlés Közös a gond, egy az akarat SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Javaslat és valóra váltás Tervszerű ügyintézés A harmadik tanácstörvény hatályba lépése óta, az 1971- es esztendőitől számítva, a kilencedik falugyűlésre invi­tálta a meghívó, november 24-én, este 18 órára, a műve­lődési házba a község lakóit. Idős embereket, akik talán még emlékeznek a régi Leányfalura, és fiatalokat, akik csak a község mai, di­namikusan fejlődő életét is­merik. Este, a kezdés időpontjára lassan megtelt a tereim, mint­egy hétszázötvenen jöttek el. hogy meghallgassák a beszá­molókat. Szezonban nyolcezren A régi falunak híres-neve­zetes lakói voltak. A vejére, Petőfi Sándorra gyűlölködve gondoló Szendrey Ignác, a kérlelhetetlenül szigorú kriti­kus Gyulai Pál, a Nemzeti Színház nagyszerű jellemszí­nésze, Rózsahegyi Kálmán, és a magyar realista irodalom nagy mestere: Móricz Zsig- mond. Itt, a Duna-parti falu­ban, a halk suhogású, nagy lombú fák alatt a békét és a nyugalmat keresték, s talál­ták meg. Hol voltak akkor még a 'mai gondok?... Víz­vezeték?... A kertekben ku­tak voltak. Üt, járda?... Hát... De miért mennénk ennyire vissza az időben? Hiszen két évtized is elég! 1960-ban ti­zenkilenc utcája volt a köz­ségnek, ma: nyolcvannyolc. A 11-es főutat nem számítva, 37 kilométer hosszú tanácsi út­hálózata és 33 kilométer hosz- szú vízvezetékrendszere van Leányfalunak. Leányfalu ma már nagyközség, noha csak 1300 állandó lakosa van. Igen ám, de a szezonban 8000-en élnek itt Kiterjedt határa között 1400 hétvégi ház és számos vállalat, intézmény üdülője. Mindez öröm, de gond is. Jelzi, hogy a község vezetőinek sokszor erejüket is meghaladó feladatokkal kell megbirkózniuk. Milliók a fejlődésre A falugyűlésnek két napi­rendje volt: a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottságá­nak és a községi tanácsnak a beszámolója. Az előbbit, a HNF elnöke, Flettner Gyulá­vá általános iskolai igazgató, az utóbbit Bálint József ta­nácselnök mondta el a gyűlés résztvevőinek. Flettner Gyuláné külön elis­meréssel szólt a lakosságnak az elmúlt öt esztendő alatti áldozatkész társadalmi mun­kájáról. Egy főre évi átlag­ban 230 forintot tett ki, s ez öt év alatt másfél milliót je­lentett. Ezután Bálint József tanács­elnök elmondta, hogy öt év alatt 21 millió forint jutott a nagyközség fejlesztésére. Köz­tudott, Leányfalu idegenfor­galmi hely, ez pedig sok te­kintetben meghatározza a fejlesztés irányát. Hiszen csak a strand folyamatos korsze­rűsítésére több minit ötmillió forintot fordították, útépítés­re pedig közel egymillió fo­rintot. Ne csak szeressük! A vitában sokan hiányol­ták: a nagyközségben nincs gyógyszertár, nincs cukrászda, és az iparcikkbolt is hosszú ideje zárva van már. Sok fel­szólaló foglalkozott a község tisztaságával, megállapítván azt is, hogy sokszor a lakos­ság sem ügyel a rendre. Szenvedélyes hangú felszó­lalásokban kifogásolták sokan a l-es főút közlekedési hely­zetét. Elmondták, hogy a gép­kocsivezetők nem törődve a lakott területre vonatkozó KRESZ-előírásokkal, az utait versenypályának nézve, jóval a megengedett sebesség fölött robognak keresztül Leányfa­lun. Azt is kifogásolták, hogy az autók gyakran a járdákon parkolnak, leszorítva így a gyalogosokat az úttestre, ami fokozott baleseti veszélyt rejt magában, A felszólalások azt bizonyí­tották, s ezt az egyik részt­vevő ki is mondta: — ne csak szeressük, féltsük is közsé­günket! — Magukénak érzik a tanács gondjait, élénk fi­gyelemmel kísérik a település életét, s szívesen vállalják a társadalmi munkát. A válaszok után a gyűlés résztvevői megválasztották a 28 tagú leányfalui népfront- bizottságot. Már többször megírtuk, hogy a városi tanács illetéke­sei különös figyelemmel kísé­rik a jelölő gyűléseken el­hangzott közérdekű bejelenté­sek, panaszok, javaslatok sor­sát. A városi tanács még ala­kuló ülésén utasította az ak­kor megválasztott ideiglenes bizottságot: ellenőrizze a je­lölő gyűléseken felvetett prob­lémák ez évben tervezett in­tézkedéseinek végrehajtását. Az ideiglenes bizottság most befejezve munká­ját, jelentést tett eddigi tevékenységéről. A szakigazgatási szervek az előírt 30 napos határidőt mindenütt tartották, mindig ezen belül adtak választ, il­letve tették meg a szükséges intézkedéseket. Az erre az esztendőre előirányzott 51 fel­adat közül 33 a műszaki osz­tályt, 18 pedig a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályt érintette. Mindkét osztály az erre az évre ígért feladatok­ról elkészítette a határidős jegyzéket. Az ideiglenes bizottság eze­ket a határidős programokat ellenőrizte szúrópróbaszerűen, s közben helyszíni vizsgálato­kat is végeztek. Megállapítot­ták, hogy o műszaki osztály a 33 előirányzott feladatából 26-ct teljesített. Az elintézet­len ügyek száma pedig hét. Ezek közé tartozik a 7. szá­mú, a 15-ös számú, a 27-es számú, a 33-as számú és az 55-ös számú választókerület­ben felvetett kérdések. Ezek az ügyek, miután elintézésük csak más szervek bevonásával együtt oldhatók meg. azért késnek, mert a partner nem tudott vagy nem tud megfelelően in­tézkedni. Csak példaképpen említjük meg, hogy a temető előtt buszmegállót kellett volna építeni, de ebből nem lett semmi, mert a KPM azt az útszakaszt szélesíteni fogja. A pénzügyi, terv- és mun­kaügyi osztály idei határidős feladatjegyzékéből kettőt még nem teljesített. Ezek: a Pan­nónia telepi játszótér rendbe­hozatala. Erre azért nem ke­rülhetett sor, mert itt most csatornáznak. A másik fel­adata, a 15. .számú választó- kerületben kifogásolt telefon- fülke helye volt. Új szolgáltató­intézmény A városi tanács új szolgál­tatóintézményt — Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezetet — kíván életre hívni azzal a cél­lal, hogy elősegítsék a szak- igazgatási szervek, intézmé­nyek közötti jobb együttműkö­dést, a munkaerő, az anyagi eszközök gazdaságosabb és ha­tékonyabb felhasználását. A városi tanács javaslata szerint az új szolgáltatóintéz­mény működését a jövő év, ja­nuár elején kezdené meg. Ha­tásköre a teljes gazdasági ága­zatra, a karbantartási és a fel­újítás műszaki ellenőrzése vo­natkozásában pedig valameny- nyj ágazatra kiterjedne. Ez természetesen feladatbővülést jelent, mert a régi technikai részleg csak az utak-hidak, a parkfenntartás és egyéb kom­munális, előirányzott tevékeny­séggel foglalkozott. Az új szerv ezeken kívül, töb­bek között, biztosítani a gyep­mesteri telep és a dögkút ke­zelését. a szérűskert fenntartá­sát, a tartalék földek hasznosí­tását. A továbbiakban ellátná az üdülőhelyi feladatokat, fog­lalkozna a közvilágítással, el­lenőrizné a köztisztaságot és a közterület-foglalást, valamint ellátná az operatív tevékeny­séget a belvíz, a vízkár elhárí­tása terén és karbantartaná a közkutakat. Az új szolgáltatóintézmény három részre tagozódik: a gaz­dasági, a kertészeti és az egyéb szolgáltatások részlegére. Az új szerv működéséhez szüksé­ges technikai és műszaki félté, telek már biztosítottak. Pro Űrbe Szentendre Még sok a A közismert, s jdjjmap egyre ismertebb íáriiatVezétó- vel, dr. Mailáth Imrével be­szélgetünk a Ferenczy Mú­zeum könyvtárában. De az el­ső mondatok után máris meg­akadt a beszélgetés, mert dr. Mailáth Imrét keresték. Éles Gyula, az ÉVM pro- tokollosztályának vezetője tárlatvezetésre kérte föl, dr. Arcot Ramachandran, az ENSZ főtitkárhelyettes , szent­endrei látogatása idejére. — Kérem, és milyen nyel­ven? — Angolul — válaszolt Éles Gyula — s egy köszönetét is tolmácsolnom kell. Brigitte Friggebo, svéd várostervezési és lakásügyi miniszter elis­merését és köszönetét küldi önnek a tárlatvezetésért. — Mi történt volna — ka- jánkodom —, ha az ENSZ- főtitkárhelyettes francia nyel­ven kérte volna a tárlatveze­tést? ... — Francia nyelven is vál­laltam volna... — Az angolon és a fran­cián kívül még ... — Kettő. Német és olasz... Szülői kívánság volt: jogi tanulmányok és nyelvismeret. A kívánságnak eleget tett, s nem bánta meg. Dr. Mailáth Imre november 8-án a Pro Űrbe Szentendre kitüntetést kapta meg. Miért? „Dr. Mailáth Imre ... szak­szerű, lelkes tárlatvezetői, ide­genvezetői munkásságával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a város lakossá­ga és az idelátogatók körében ismertté váljanak Szentendre múltjának és jelenének érté­kei ... Nagy szerepe van /ab­ban, hogy a város művészeti értékeihez, műemlékeihez kap­tennivalója csalódó ismeretek országhatá­rom túlra is eljutottak. Más­fél évtizedes munkássága alatt széles körben erősítette a vá­ros szeretetét és a városért való felelősségérzetet..." — olvasható a városi tanács vb indokolásában. — Érdekes, pedig úgy tu­dom, hogy akiről az elismerő sorok szólnak — nem szent­I endrei. — Igen, 1953 óta lakom Szentendrén. De első pillanat­ban megszerettem a várost, s szívvel-lélekkel szentendrei­nek vallom magam. Körbemutat a múzeum könyvtárában, s ezt mondja: — Ez itt számomra egy kis boldog világ! A könyvtár 1974 óta részt vesz a nemzetközi kiadvány­cserében. Vaskos kötetek vár­ják, hogy dr. Mailáth Imre magyarba ültesse őket. Itt ké­szül a tárlatvezetésekre. So­kat dolgozik. Főleg Szentend­réért a városért. — Szeretném, ha életem végéig — mondja — ebben a kicsiségében is elragadó, ro­mantikus környezetben, eb­ben a sajátos levegőjű város­ban élhetnék... Úgy érzi, még sok a ten­nivalója. Hetvenhat éves. Új színfolt Disco Pécsmegferen A pócsmegyeri községi KISZ- alapszervezet minden páros héten, szombaton 19 órától 23 óráig discót tart Pócsme- gyeren a KISZ-klubban. Min­den fiatalt, érdeklődőt vár a rendezőség. Kabaré Szórakoztató művek A Pest megyei Fémipari Vállalat dolgozóinak kívánsá­gára november 30-án, vasár­nap 19 órai kezdettel szórakoz­tató est lesz a Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tárban Pesti kabaré címmel. A műsorban közreműködnek Ambrus Kyri, Boncz Géza, Hlatki László, Idrányi Iván, Kazal László, Keleti Pál és Kibédi Ervin. A HNF nagyközségi bizottságánál« tagjai letiea: Auurján Istvánná tisztviselő, Bacsa István progra­mozó, Balogh Zsigmond nyugdí­jas, Bancsó László gazdaságveze­tő, az elnökség-tagja, Bállá Beu- jámmnné tanár, Balint József ta­nácselnök, az elnökség tagja, Berner Jánospé raktáros, C.nki Jenő nyugdíjas, dr. Csurgay Mi­hály orvos, Daikó Lajos tűzoltó­parancsnok, Éliás Istvánné peda­gógus, a uizotság titkára, Fábián Zoltán író, a Magyar írószövetség titkára, Fekecs István nyugdíjas, Flettner Gyuláné pedagógus, a HNF nagyközségi bizottságának elnöke,j Galamb Béláné tisztvise­lő, Gulyás József gépkocsivezető, Farkas József telepigazgató, az elnökség tagja, Kovács János nyugdíjas, Kovács Károly nyugdí­jas,, ifj. Mohácsi János kazánsze­relő, Óvári Mihály nyugdíjas, Pa­taki Imre nyugdíjas, elnökhelyet­tes, megyei küldött, Sándor Ru­dolf géplakatos, Schilierwein László gondnok, Száger Gyuláné dajka, a nőbizottság vezetője, Szentiványi Kálmán író, Szepesi Magdolna óvónő és Varga Györgyné adminisztrátor. A város gazdája Szépen élni, kényelmesen lakni Szentendre nem szegény vá­ros. Most itt nemcsak műem­lékeire, kulturális és művé- zeti. értékeire gondolunk, ha­nem az állami tulajdonban lé­vő házakra, s lakásokra is. A Városgazdálkodási Válla­latba város gazdája, jelenleg 188 épületet, 981 lakást kezel, amelyből 28 százalék összkom­fortos, 42 komfortos, 3 félkom­fortos és 27 százalék komfort nélküli. Jelentős vagyona ez a városnak, s egyben komoly közhangulatot befolyásoló té­nyező is. Nem közömbös ugyanis sem a város lakóinak, Hajtóművek cseréje A tél holt szezon a dunai hajózásban. Partra kerülnek a kishajók. A Pest megyei Kishajózási Vállalat horányi üzemé­ben kiselejtezik az elavult hajtóműveket. Tavasszal már nagy teljesítményű Csepel dízelekkel működtetik a felújított ha­jókat. la ünnepi hangverseny A városi kórus fennállásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból ma, szombaton, nevember 29-én 17 órai kezdettel a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban Marosvölgyi Lajos tanácselnök köszönti a jubiláló kórust, majd ünnepi hangversenyre kerül sor Ko­vács Lajos és Wolfné Kovács Zsuzsa vezényletével. Műsoru­kon Palestrina, Lassus, Monte­verdi, Brahms, Kodály, Bár­dos művei szerepelnek. Az ünnepi hangversenyen fel­lép még a Nagymarosi Szövet­kezetek Férfikara Kismartoni Ferenc vezényletével, a Soly­mári Madrigál Kórust Kempe- len Tünde dirigálja. Az ünnepi rendezvényre a belépés díjtalan. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak. sem a város vezetőinek, hogy milyen Szentendre külleme, milyen körülmények között laknak az emberek. Éles kontraszt Nos, a Városgazdálkodási Vállalatnak nincs irigylésre méltó helyzete. Tevékenysége sokirányú: szerződéskötések, a lakbérek beszedése, hibaelhárí­tás, tmk és a legfontosabb, s egyben a legnehezebb is: a la­kóházak, a lakások felújítása. És vegyük figyelembe azt is, hogy a váiros dinamikus fejlő­dése miatt az utóbbi években éles l^ontraszt alakult ki a mo­dem, minden igényt kielégítő lakótelepek és a régi városré­szek között. Az előbbiekben összkomfortos, modern lakások (a Rózsakerti lakótelep ebben az évben kapott például gázt is) vannak, míg a régi város­részben lévő lakások termé­szetesen nem mindenben kor­szerűek. Éppen ezért jelentős az elvándorlás is, ami ugyan­csak nehezíti a vállalat mun­káját. Általában csak az idő­sebbek maradnak vissza, akik viszont koruk miatt a legmi­nimálisabb karbantartási mun­kát sem tudják elvégezni. A vállalatnak az elmúlt tervciklusban 163 lakást kel­lett volna felújítani, de év vé­géig csak 103-mal készülnek el. Az elmaradásnak több oka is van. Jelentősen hátráltatta a munkát a kapacitás hiánya, mert a vállalatnak erre is szüksége van, hiszen saját épí­tőipari részlegét nagymérték­ben lekötik a városi beruházá­sok. T öbblet költséggel Az utóbbi években az építő- anyagárak is tetemesen meg­emelkedtek, s kevés számú át­meneti lakással rendelkezik a város, ami ugyancsak lassító tényező. Jelentős összegeket fordított a vállalat a sortataro­zásokra is, ami viszont nem te­kinthető teljes felújításnak. De az is igaz, hogy ezt a tevékeny­séget a jövőben is tervszerűen folytatni kell. Csak példakép­pen említjük meg a Marx tér, s az oda becsatlakozó utcák képét. És van még valami, amiről nem szabad elfeledkez­ni: a műemlék vagy a műem­lék jellegű épületek nagy szá­ma. A város ezekre az épüle­tekre külön pénzügyi fedezetet nem kapott, ezért ezek fenn­tartása, felújítása is a lakóház­alapot terhelte. De mindeze­ken túl, az ilyen jellegű fel­újítás jelentős többletköltséget jelent. Mindenesetre kedvező tendencia, hogy a műemlék jellegű épületekben intézmé­nyek, múzeumok kapnak he­lyet, s így az épületek hosszú távra megmenthetők és folya­matosan karbantarthatok. Mindezzel csak jelezni kí­vántuk, hogy a város gazdájá­nak milyen nehéz és felelős­ségteljes a munkája, s még inkább az lesz a jövőben is. Egy-két bizonyító erejű adat Nagyobb rangot! Felújításra vár 180 lakás, folytatni kell a gázprogram to­vábbi megvalósítását, növelni kell az átmeneti lakások szá­mát, valamint be kell fejezni a vállalat új telepének építé­sét is. Természetesen a Város­gazdálkodási Vállalat egymaga minden probléma megoldásá­hoz kevés. Társadalmi összefo­gásra, az állampolgári fegye­lem megszilárdítására is szük­ség van. Hogyan legyen a vállalatnak eredményes és jó a munkája, ha sokan pontatlanul teljesítik lakbárfizetési kötelezettségü­ket? Ha felelőtlen lakók értel­metlenül és gátlástalanul ron­gálják a lakásokat? Mert saj­nos ezekről is szó van. El kell érni azt, hogy a házkezelési tevékenység nagyobb rangot kapjon a városban. A Város­gazdálkodási Vállalat állami, társadalmi tulajdont kezel, amelynek élvezői a város la­kói! Segítsék, s ne nehezítsék munkáját. Az oldalt irta: Karácsonyi István Foto: Bozsán Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom