Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-27 / 278. szám

1980. NOVEMBER 87.. CSÜTÖRTÖK fífCYft 7 POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk:. Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Hozzuk létre! — Budakeszi nagyszerű adottságai és a főváros közel­sége miatt nagy látogatottság­nak örvend. Tavasztól késő őszig járnak ide a turisták, de télen sem csendes a környék: ródlizóktól, hógolyózóktól han­gosak a domboldalak. Már 1919-ben létezett Szépí- tési Egyesület a községben, a második világháború vetett véget működésének. Az egye­sület magvát az alapító tagság képezte, de a lakosság többi tagja mint pártolótag vett részt a munkában. A cél az volt, hogy az idegeneket is megismertessék Budakeszivel, felkeltsék érdeklődésüket, s így fellendítsék a turisztikái és kulturális életet. Természete­sen ez azzal járt, hogy a lá- togatottabb helyeket állandóan rendben kellett tartani, utakat és sétányokat létesítettek, eső­beállókat és pihenőhelyeket hoztak létre. A Szépítési Egyesület a pro­pagandáról is gondoskodott, útmutatókat, ismertetőket, ké­peslapokat készítettek és ter­jesztettek. A mai Budakeszi szépen fejlődik, de hogy a rendszeretetet kicsalogassuk a kerítéseken kívülre is, egy ön­kéntes társulást kellene létre­hozni. Ezt akár Szépítési Egyesületnek is nevezhetnénk a régi emlékére — ez a moz­galom feltétlenül hasznára válna Budakeszinek, s persze más településeknek is. Padányi Lajos, Budakeszi Válaszol az illetékes Ésszerű é a menetrend? Levélben fordult hozzánk a 140. számú BKV autóbuszuta­sai nevében O. Gy.-né buda­keszi olvasónk. Október 1-én új menetrend lépett életbe — Írja —, s ezóta sok járat meg­szűnt. Egyre többen utaznak Budaörsre, mert több ott a munkalehetőség. A 140-es au­tóbusz járatai éppen a reggelt és a délutáni órákban ritkul­tak meg. Reggel 6 óra 12 perc­kor indul egy autóbusz, ré­gen három ment ebben az idő­szakban. Az óvoda reggel 6 óra­kor nyit, ha időben meg aka­runk érkezni a munkahelyünk­re, a gyerekeinket ott kell hagynunk az óvoda előtt. Dél­után sem jobb a helyzet: a IS óra utáni három autóbusz kö­zül most egyik sem jár, így túl későn érkezünk az óvodához és a bölcsődéhez. Jó lenne, ha az illetékesek felülvizsgálnák az új menetrendet. A levél másolatát továbbí­tottuk a BKV panaszirodájá­hoz, s a napokban megkaptuk a választ. Sáfrán Andrásné, a panasziroda vezetője a követ­kezőket közölte velünk: A 140. számú autóbusz köz­lekedtetésének legfőbb célja az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár dolgozóinak munkába, il­letve hazaszállítása. A menet­rend szerinti indulások a gyár műszakkezdéséhez és -végzé­séhez igazodnak. Az új me­netrend életbe léptetése előtt a BKV az egész vonalon utas­számlálást végzett, s mert né­melyik járat nem kellőképpen kihasznált, azokat megszün­tették. A levél összesen hat autó- buszjáratot említ, melyek kö­zül mindössze egy maradt meg. Érdekes lenne ismét utasszám­lálást végezni, hogy az új me­netrend életbelépése óta mi a helyzet a megmaradt járato­kon — talán ezek kihasznált­sága jobb a megfelelőnél, eset­leg túlságosan is kihasznál­tak ...? A bejáró dolgozók helyzete nem könnyű, hiszen sok idő­be telik, míg a lakóhelyükről munkahelyükre érnek — kü­lönösen akkor, ha az utazási időn túl órákat várakozással kell tölteniük. Levelek közt tallóztunk Özv. Majoros Józsefné, Szi­getujfalu: Régi gondja Sziget­újfalunak, hogy a receptekkel valamelyik szomszédos telepü­lésre kell utazni, mert nálunk nincs gyógyszertár. Egy ideje az orvosi rendelőben házi gyógyszertárat alakítottak ki: minden rendelés alkalmával jön egy gyógyszerésznő, és a betegeknek kiadja a felírt gyógyszert. Nagy segítség ez, hiszen az amúgy is beteg em­bernek nehezére esik utazni a gyógyszerekért. Skotnyár Ferenc, Dunakeszi: A Dunakeszi Konzervgyár nyugdíjasainak száma több mint háromszáz. Az egykor aktív dolgozók közül sokan ma is részt vállalnak a terme­lőmunkából, de többségük inkább csak látogatóba jár a gyárba, tanácsokat ad a fia­talabbaknak. Nemrég a kon­zervgyáriak meghívták a nyug­díjasokat — ezen az összejö­vetelen köszöntötték a ma dolgozói a régieket, s itt ta­lálkoztak azok, akik valami­kor együtt dolgoztak, de nyugállományba vonulásuk óta körülményes lenne felke­resniük egymást. Az ünnep­ségre eljött a gyár régi, na­gyon népszerű zenekara, amelynek tagjai ma már szin­tén nyugdíjasok, s régi dalla­mokat elevenítettek fel. Határ Ilona, Törtei: Ezen az őszön bőségesen kijutott az esőből, de az emberi önzés újabb példáiból sem volt hiány. Sok nálunk a keskeny, szűk utca. Az összegyűlt víz a levezető- árkokban megáll, mert a háztulajdonosok elzár­ják a víz útját. Nem gondol­nak arra, hogy ezáltal a talaj­víz esetleg feltör a szomszéd szobájában. Az úttesten is el­rendezgetjük a kátyúkat, de újra feltörik a gyorsan menő autók. Nem törődnek azzal, hogy ilyen utcákban több a veszély — gyerekek —, s olyan autós is akad, aki a járdán hajt végig, s a jármű Kéréséi felcsapják a sarat a házak falára. Koncz Tibor, Cegléd: Nem­rég a ceglédi szociális otthon­ban az öregek napját ünne­pelték. A műsor előtt kelle­mesen telt a várakozási idő: magyar nótákat hallgattak az egybegyűltek. Úttörők adtak műsort, az előadott versek mindegyike az idősekről, a nagyszülőkről szólt. Az ott­hon 115 gondozottja közül csak ötvenen vehettek részt az ünnepségen, mert a többiek ágyhoz kötöttek, de a nyitott ajtókon hozzájuk is beszűrőd­tek a hangok. Az ünnepeltek meghatottan hallgatták végig a műsort, utána pedig a ceg­lédi művelődési ház öttagú citerazenekara szórakoztatta a részvevőket. Piricsi János, Monor: Egy hónapot töltöttem a közel­múltban a Pest megyei Tanács törökbálinti tüdőgyógyintéze­tében. Azt tapasztaltam, hogy az ottani egészségügyi dolgo­zók nagy odaadással ápolják a betegeket, senkit sem ha­nyagolnak el. Minden beutalt jól és biztonságban érzi itt magát, mert a gyógyintézet személyzete mindent megtesz azért, hogy a betegek vissza­nyerjék egészségüket. Götz András, Páty: Koráb­ban sok gondot okozott köz­ségünkben az, hogy ,a minisz­teri rendelet ellenére nem volt megoldott az üres üvegek visz- szaváltása. Az Áfész-üzletek ki­csiny raktáraik miatt nem na­gyon örültek a háztartásokban feleslegessé vált üres üvegek­nek, s ha sikerült is vissza­váltani, nem pénzt adtak cse­rébe, hanem vásárlási cédulát. Nemrég Sárai Szabó Ferenc zöldségesnek sikerült meg­egyezni az Áfész-iközponttal, s megteremtette a mindenki számára előnyös üvegvissza­váltási lehetőséget. Rágj sokat! A szigethalmi általános is­kola régóta a Csepel Autó­gyártól kapja az ebédet. Az ottani konyhát a Csepel Ven­déglátó Vállalat kezeli. Az ételek íze elfogadható, de sajnos, a húsféléket, a vag­dalthús kivételével szinte kedett, ennek eredményeképpen néhány nap múlva arról értesített bennünket, hogy már dolgoznak az utcában, tehát még a tél be­állta előtt visszakerülnek a beton­lapok eredeti helyükre. Kár, hogy ehhez Sík István ér­tesítésére, lapunk közbenjárására és Szuppinger Péter intézkedésére volt szükség ... Szigor nek, de egyes esetekben mél­tányosabban is el lehetne jár­ni: közölhették volna velük szóban, hogy építőanyaguk rossz helyen van — bár az utca nem forgalmas, tehát nem arról volt szó, hogy aka­dályozzák a közlekedést. Ha a szóbeli felhívás nem vezet eredményre, akkor is ráérnek megbírságolni azt az embert, aki számtalan órát áldoz a got, a Neue Zeitungot, de saj­nos, nagyon kevés érkezik, így előfordul, hogy sehol sem kapok. A múltkor is hiába kerestem ezt a lapot, amikor megláttam az újságárusnál a Budapester Rundschau című, magyar szerkesztésű lapot. Más lehetőség híján vettem egyet, bár neon volt hozzá sok bizalmam. nyersen kapjuk. Nem értjük, miért nem tudják ehetővé párolni a húsféléket, hiszen van rá idő, a nyersanyagot — úgy tudom — konyhaké­szen kapják. Lehet, hogy hálásaknak kel­lene lennünk, hiszen az erős rágás jót tesz a fogaknak, mi mégis szívesebben fogyaszta­nánk valamivel puhább hús- készítményeket Dr. Bata Pálné Szigethalom ★ Megkerestük a Csepel Vendég­látó Vállalatot, s Ferenczy Albert gazdasági igazgatótól megtudtuk, hogy az ételek minőségével kap­csolatos kifogásokat legcélszerűbb azzal az üzletvezetővel közölni, ahonnan az ebédet szállítják. A Csepel Autógyár konyhájá­nak szigethalmi területi vezetője Bányai Gyula. Elmondta, hogy egész csirkét nem főznek, illetve sütnek, csak csirkemellet adnak az ebédhez. Érkezett hozzájuk olyan kérés, hogy készítsenek egész tyúkot, ilyenkor előfordul, hogy a szárnyas korosabb a kel­leténél, s a háziasszonyok is tud­ják, mennyivel nehezebb az öreg állatok húsát elkészíteni. Mivel a panasz nemcsak a ba­romfihúsra vonatkozik, a sziget­halmi iskolának szállítandó ételek minőségét gyakrabban fogják el­lenőrizni, s remélik, a jövőben ha­sonló eset nem fordul elő. Nagyközségünk egyre ren­dezettebbé válik. Talán éppen ennek köszönhető, hogy a kö­zelmúltban az egyik családot megbírságolták, mivel építő­anyagukat az utcán tárolták. Szerencsére fellebbezésük után eltekintettek a bírság ki­fizetésétől, de az esetet ezzel nem tették semmissé. Ez a család, jobban mond­va az asszony tagja annak a kis önkéntes csapatnak, akik a Dánosi utca Pesti út felőli szeméttelepét eltüntették, a helyére saját virágaikat ül­tették, s azt egész nyáron a saját vizükkel locsolták. köz javáért. Sipőcz Ferencné Albertirsa Nyelvgyakorlás Nem szeretném, ha nyelv­tudásom — bármilyen csekély — feledésbe merülne. Váro­sunkban aránylag kevesen be­szélünk németül, és akik va­gyunk, nem tudunk egymás- .ról, így nem adódik alkalom tudásunk megtartására vagy bővítésére. Egy megoldás marad: az olvasás. Járdalapok jármi. Sík István Gödöllő Természetesen érvényt kell Olykor-olykor lehet kapni szerezhi a tanácsi rendeletek- Cegléden német nyelvű újsá­Módosult a határidő Tavaszra készül el A gödöllői Martinovics ut­cában építkeztek, felszedték a járdalapokat, s a munka végeztével elfelejtették ismét visszahelyezni azokat eredeti helyükre. Ez nagyon kellemet­len, mert sok édesanya ezen az úton viszi gyermekét az óvo­dába, s a burkolat nélküli járdán nehéz közlekedniük. Jó lenne, ha még a ke­mény tél beállta előtt helyre­állítanák ezt a gyalogjárót, mert ha így marad, a csapa­dékosabb időszakokban egy­általán nem lehet majd erre Szuppinger Peter, Gödöllö vá­ros Tanácsának műszaki osztály- vezetője a panasz nyomán intéz­A Pest megyei Hírlap 1980. augusztus 28-i számának Pos­tabontásában Üzen a múlt je­lennek, jövőnek címmel a tár­noki millenniumi emlékműről írtunk. Egyik olvasónk azt sé­relmezte akkor, hogy az em­lékművet lebontották,' s attól tartott, nem állítják helyre. Rozsnyai Mihály, Tárnok község Tanácsának elnöke el­mondta, hogy nem tékozolják el a régiek örökségét, felújít­ják a köveket, majd ismét felépítik az emlékművet. A határidő 1980. október 15. volt, a tanács úgy tervezte, hogy addig mindenképpen megtörténik a helyreállítás. A cikk megjelenése után levelet kaptunk özv. Merza Antalné szentendrei olvasónk­tól: arról írt, hogy örömmel olvasta a tárnoki emlékműről írtakat, ugyanis 1 ő tárnoki származású. Ma is élnek ott rokonai, megkereste őket le­vélben, de — ki tudja, miért — nem válaszoltak. A múlt hét szerdáján meg­keresett bennünket a szer­kesztőségben özv. Merza An­talné. Elhozott két, régi ké­peslapot, az egyiken a mil­lenniumi emlékmű, a^másikon pedig a tárnoki vasútállomás épülete látható. A képekről másolatot készítettünk, s el­juttatjuk Tárnok község Ta­nácsához. Ismét megkérdeztük Rozs­nyai Mihály tanácselnököt, el­készült-e az emlékmű a kitű­zött határidőre, s megtudtuk, hogy nem építették még fel. Ennek oka az, hogy az áfész- áruház nem készült el au­gusztus 20-ra, s amíg nem ála­kul ki véglegesen az áruház környéke, nem építhetik fel az emlékművet sem, ugyanis vég­leges helyet szeretnének szá­mára találni. A tanács úgy véli, hogyha ebben az évben nem is, de 1981. tavaszára végleges he­lyére kerül az emlékmű. Re­méljük, nem módosul tovább a határidő, s jövő év tava­szán ismét érdeklődünk, meg­történt-e a helyreállítás. Nagyon sajnálom, hogy neun akadtam rá már korábban. Érdekes, szép kivitelű és tö­kéletes németséggel írták. Koncz Tibor Cegléd Szerkesztői üzenetek J. B.-né, Csemő: Azt kérdezi leve­lében, miért nem hozzák rendbe a csemői régi szélmalmot, mert véleménye szerint alkalmas lenne vadászhaznak vagy más célra. Érdeklődtünk az illetékeseknél, s megtudtuk, hogy a malom a ter­melőszövetkezet területén áll ugyan, de nem az ő tulajdonuk, sőt a tanács sem tekinti magáé­nak. Hogy mégis kié a malom, jobban mondva a puszta íalak (ugyanis csak ennyi maradt be­lőle), azt egy későbbi időpont­ban tisztázzuk. sz. L„ szödiiget: Arról Ír, hogy újabban késnek a vonatok, leg­utóbb november 5-én a Vácitól reggel 5 óra után induló gyorsí­tott vonat pontosan érkezett, de mire. a végállomásra értek, egy teljes órát késett. Tréfálkozhat­nánk most, hogy amennyiben csak újabban figyeltek fel a vonatok pontatlanságára, panaszra semmi okuk, hiszen más vasútvonalakon ez nem új jelenség. A késés való­ban nagyon bosszantó — hogy ml teszi lehetetlenné a gyors és pon­tos vasúti közlekedést, arról meg­kérdezzük az illetékeseket — re­méljük, nemcsak választ adnak, hanem hathatós Intézkedés Is tör­ténik. K. J., Gödöllő: Levelében az alábbi esetet közölte velünk: üres propán-bután gázpalackjával fel­kereste a gödöllői vásártéri gáz­palack-cseretelepet. A kapun egy cédula kitűzve, mely szerint a gáz elfogyott. Megkérte a telep­vezetőt, engedje meg, hogy be­pillantson a raktárba, mert úgy vélte, a kapukiirás nem fedi a valóságot. A telepvezető eleget tett ennek a kérésnek, s ön a raktár­ban a sok üres palackon kívül két teli palackot is felfedezett. A telepvezető közölte, hogy az egyik az övé, a másik pedig rossz, ön ezzel nem ért egyet, mert ha még van akár egyetlen tele pa­lack, azt a vevőnek át kell ad­nia. véleményünk szerint nincs teljesen igaza, ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a telepvezető­nek is szüksége van gázra. Termé­szetesen az lenne a legjobb, ha annyi tele palackot szállítanának a telepre, hogy minden igénylőnek jutna belőle. A kábeltépő markológép Még a cső is összetört Barátság útján. E munka so­Csatornát épít a gödöllői Csehszlovák—Magyar Barát­ság útján a Galga menti Vízi Társulat — írja levelében Ha­lászná Várady Ildikó gödöllői olvasónk. — Igen, nagy mun­kában vannak, felszaggatták az útburkolatot a Kobzi Já­nos utcai kereszteződésnél, s ott is hagyták életveszélyes állapotban, több ház kapuját elbarikádozták, a kitermelt agyagot a Somogyi Béla utcá­ba hordták, ezáltal ott sem lehet közlekedni. A legfájóbb mégis az, hogy október 24-én elvágták mintegy tíz telefon kábelját. Hetek óta nem vál­tozott a helyzet, fűtől fáig futkosunk, mégis hiába: a problémánk ismert, de mint­ha senki sem tudna segíteni. Nekünk a telefon nemcsak a kényelmünket szolgálja: ha bárkinek az utcából segítség­re van szüksége, telefonon hamarabb elérjük az orvost vagy a mentőt. Talán apró­ságnak tűnik a gondunk, de sajnos, egy ilyen kicsi bajra sem lehet hetek óta megol­dást találni... így történt — Mt okozta a kábelszaka­dást? — kérdeztük Szuppin­ger Pétertől Gödöllő város Tanácsa műszaki osztályának vezetőjétől. — Amint azt a levélíró is említette, a GAVIT csatornát épít a Csehszlovák—Magyar rám a markológép kiszakította a földből és eltépte a postai telefonkábelt. — Miért nem javították ki eddig a hibát? — A GAVIT megrendelte a postától a helyreállítást, az Észak-Pest megyei Távközlési Üzem szakemberei kint jártak a helyszínen, de nem csinál­tak semmit. — Az építők nem tudták, hogy azon a helyen telefonká­bel húzódik a föld alatt? — Állítólag az ő tervpéldá­nyukon ez a kábel nem sze­repelt Ideiglenesen — Kinek kell a tervrajzon bejelölni a különféle vezeté­keket? — Annak, akit megbíztak a tervezéssel. Ezt a tervet a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette, ők egyez­tették az érdekelt hatóságok­kal, hol helyezkednek el a különféle közművek. Megkérdeztük a Pest me­gyei Tanácsi Tervező Vállalat tervosztályának vezetőjétől, bejelölték-e a telefonkábelt a tervdokumentáción. A válasz: igen. * Ezután az Észak-Pest me­gyei Távközlési Üzemnél ér­deklődtünk, miért tart ilyen sokáig a hiba kijavítása? — Nem egyszerű kábelsza­kadás történt — mondta Mol­nár Sándor üzemvezető. — A markológép azt a védőcsövet is összetörte, -amelyen a szi­lárd burkolatú út alatt átve­zettük a kábelt, így anra van szükség, hogy ismét átfúrjunk az úttest alatt, s új csövet préseljünk a régi mellé. — Mennyi idő szükséges ehhez a munkához? Mikor lesz használható újra a sok elnémult telefon? — Egyelőre semmiképp sem tudjuk véglegesen megoldani, hiszen ehhez nincs meg a kel­lő felszerelésünk. Addig azon­ban ideiglenesen oszlopokat helyezünk el az út két olda­lán, s ezek segítségével vezet­jük át és kötjük össze a ká­belt. November végiére a te­lefonok ismét használhatók lesznek. — Véleménye szerint miért nem ügyeltek az építők a föld alatti kábelre? Lehetséges, hogy nem tudtak róla? — A tervező 1980 elején a postát is megkereste és egyez­tette a tervet. A kábeleket be­jelölték, ezért valószínű, hogy felületesség okozta a bajt. Felelősség — Milyen előírások vannak, hogyan kell földmunkát vé­gezni a kábelek ’özeiében? — Géppel nem szabad ilyen részeken dolgozni, csak ké­zi erővel, s azt is csak fel­ügyelet mellett... Hogy ki a felelős a kábel- szaikításért, azt az illetékes vállalatok döntik el egymás között, s aki a mulasztást el­követte, azt terhelik a helyre- állítás költségei — természe­tesen nem kis összegről van szó. Bennünket elsősorban az érdekelt, mikor orvosolják ol­vasónk és sorstársai panaszát: napokon belül újra használ­hatják telefonjaikat. Közben, sajnos, szomorú eset történt: Halászná Várady Ildikó újra írt nekünk, s arról számol be, hogy utcájukban meghalt egy néni — talán lehetett volna segíteni rajta, ha működik a telefon, s időben ki tudják hívni a mentőket. Erre többen esetleg azt mondhatják, hogy nagyon sok helyütt egyáltalán nincs telefon, s végső soron úgy is meg lehet élni. Ez igaz, de gondoljunk csak bele: amíg petróleumlámpánk volt, nem bosszantott bennünket az áramkimaradás, vízhiány miatt sem zúgolódtunk, amíg kútból húztuk fel vödrönként a vizet. Tehát, ha valami van, ak­kor legyen — akár villany­áramról van szó, akár veze­tékes vízről, akár telefonróL Molnár Sándor, az Észak-Pest megyei Távközlési Üzem ve­zetője azt is elmondta, hogy sehol annyi kábelszakítás nem fordul elő, mint Gödöllőn. Jó lenne, ha az építők több fi­gyelemmel dolgoznának a közművek közelében, hiszen életünkhöz - annyira hozzánőt­tek a technikai berendezések, hogy szinte nem tudunk már nélkülük meglenni. Pável Melinda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom