Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
xfunap 1980. NOVEMBER 1., SZOMBAT GYŰJTŐAKCIÓ EREDMÉNYEKÉNT Az őskor üzen a jelennek A települést I. István alapította, apátságot is épített itt Dózsa parasztháborúja idején Mészáros Lőrinc hívására sereglettek a helybéliek a zászlók alá; az 1848—49-es szabadságharc alatt, itt került sor az egyik neveztes ütközetre — Isctszeg története bőven kínál felkutatásra, ismertetésre váró mozzanatot. A község múltjával hivatásos történészek foglalkoztak, foglalkoznak, de szinte természetes, hogy az amatőrök, a helytörténet lelkes helyi kutatói is újabb és újabb tárgyi emlékeket, dokumentumokat fedeznek fel. Korszerű kiállítóterem Tizenhárom évvel ezelőtt nyílt meg a heiyi múzeum, amelyneK anyaga az ostortól napjainkig öleli lei a település történetét. Nagyot ugrunk az időben, amikor a gyakori közép'kori Dirtokosváliozast említjük — s még nagyobbat, amikor arról a munkáról beszelünk, amellyel Isaszeg múltjának lelkes kutatói az 1849. április 6-i csatában elesett honvedek emlékét ápolják. Szólnunk kell erről a folyamatos tevékenységről is, niszen a múzeum gyűjteményinek egyik legfontosabb részét is a csatával kapcsolatos emlékek jelentik. Két időszerű dolgot is meg kell említenünk, ha az ísasze- gi múzeumról, s különösen vezetőjének, Szatmáry Zoltánnak, a munkájáról beszélünk. Az egyik az az akció, amelyet a múzeumbarát kör vezetősége indított, a kezdeményezés ugyanis egy új kiállítóterem építésére irányul. „Múzeumunk elavult, nyirkos épülete leroskadás előtt áll — írják a kör tagjai felhívásukban. — A repedező sárfalú, korhadt födémű 120 éves házban elhelyezett több ezer tárgyból álló gyűjteményt a pusztulás veszélye fenyegeti. Megmentésére sürgősen szükség van, korszerű, nagyobb épületre.’’ Az akciót tulajdonképpen Szatmáry Zoltán múzeumvezető, a gödöllői művésztelep egykori titkára indította el azzal, hogy a gödöllői művészektől kapott, vásárolt műtárgyainak árát az új múzeum építésére ajánlotta fel. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, átérezve a kezdeményezés jelentőségét, a művek áránál jóval nagyobb összeget ajánlott fel a múzeum építésére. Támogatást ígért a megyei tanács — és támogatást ígérnek a község lakosai is: téglajegyek vásárlásával és társadalmi munkával segítik majd az építkezést. Helytörténészek Ha a szeptemberben indított gyűjtőakciónak köszönhetően előteremtődik az építőanyagra szükséges mintegy 600 ezer forint, tavasszal a mai nedves. hideg épület mellett megkezdhetik egy új múzeum alapozását. Simon József helyi építész, aki társadalmi munkában vállalta a tervrajzok elkészítését, arra is gondolt. hogy a mintegy 90 négyzetméteres alapterületű kiállítóterem mellett helyet kapjon a könyvtár, az adattár — és arra is, hogy az épület homlokzati kiképzése a hagyományos falusi házakéhoz igazodjon. Akkor — ha ősszel valóban megnyitják az új kiállítótermet —, igazán érdemes lesz Isaszegre jönni. Az igazság azonban az, hogy ma is vondöllői Imre úti általános iskola és a gimnázium helytörténeti szakkörösei jöttek el a múzeumba, hogy ismerkedjenek a gyűjteménnyel és egymással — s hogy az ismerkedésen túl, a járási honismereti munka közös céljait, lehetőségeit meghatározzák. Két fontos dologban jutottak közös nevezőre. Az egyik az, hogy a hasonló találkozókat a jövőben rendszeressé teszik, a másik, hogy a járás honismereti szakköröseinek vetélkedőt rendeznek a területen lévő tájhápk, falumúzeumok anyagából.' Komoly tapasztalatok Az ötlet a gödöllői helytörténeti gyűjtemény vezetőjétől származik. Ö egyébként a járás múzeumait bemutató módszertani segítségként használható diasorozatot vetített le Isaszegen. Az aszódi múzeum igazgatója írásos segédanyagot készített a múzeumi órákhoz, kiállításlátogatásokhoz. A nagytarcsai falumúzeum vezetői feladatlapos módszerrel segítik elő a múzeumok és az iskola kapcsolatának erőzó a helyi múzeum, az itteni i södését. Úgy tűnik hát, ha az helytörténészek tevékenysége, a lelkesedés, az önzetlen munka. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy néhány nappal ezelőtt itt tartották a honismereti szakkörök körzeti találkozóját. Az isaszegiek mellett a dá- nyiak, a nagytarcsaiak, a göemlített vetélkedőt megrendezik, valóban komoly tapasztalatokra támaszkodhatnak. S úgy tűnik, Isaszegen, s az egész gödöllői járásban, egyre többet tesznek azért, hogy a helytörténeti munka eredményesebbé váljon, t P. Szabó Ernő TÍZ SZÍNES TEKERCS Mesevilág dia képen Számos újdonságot jelentet meg karácsonyra a Magyar Diafilmgyártó Vállalat. Közreadja a hangosított mesefilmek második sorozatát: a tíz színes tekercshez tartozó kazettáról Andai Györgyi, Detre Annamária, Tahi Tóth László, Kristóf Tibor, Bencze Ilona és Szirtes Ádám előadásában, zenei aláfestéssel hallható többek között A szállást kérő róka, az öreg néns őzikéje története, valamint József Attila, Móricz Zsigmond, Weöres Sándor és Tamkó Sirató Károly több gyermekverse. A legkisebbek érdeklődésére tarthat számot ŐSZI MARATON Színes, szinkronizált szovjet film Rendezte: Georgij Danyelija „Danyelija ügyesen használja ki eszköztárát, így az Őszi maraton jól sikerült polgári komédia. Világos utalásokat találunk erre: a reggeli kocogás, a szokásos családi problémák...” (La Stampa) a Novembertől a Pest megyei filmszínházak műsorán: Cégi d, 6-7-én este. BpV Nagykőrös, Arany János, 8-9-én. Nagykőrös, Toldi, 8-án. 1* Monor, 10-12-én. rajfiSj Dunaharaszti, 27-28-án. szovjEi filmek FEszrr<Mjí Pomáz, 29-30-án. 1980 Budaörs: december 1—2-án. a Kacor király, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Fekete István nagy sikerű Tüskevárának folytatása, a Téli Berek, valamint Devecseri Gábor Állatkerti útmutatója is. A kisiskolások részére új változatban készítették el a Pinokkiót. Az egy korosztállyal nagyobbaknak szód a Ludas Matyi karikaturistájának, Lehoczky Istvánnak két filmje: A mi autónk és a 16 éves leszek. Felnőtteknek ajánlják A magyar irodalom nagyjai sorozatból a József Attila és Radnóti Miklós költészetét bemutató, hangosított diafilmet: a verseket Kútvölgyi Erzsébet és Kozák András mondja el. Az előkészületben lévő diaprogramok közül a képzőművészet kedvelőinek szerezhet kellemes perceket a Csontváry — modern festészet: posztimpresszicmisták című összeállítás. Űj kezdeményezésként idegen nyelvekre fordítják le magyar diafilmek szövegét. Leica-szalagon, külön angol szövegkönyvvel kapható a Macskássy Gyula rajzolta Dia Dani kalandjai a gépemberrel, franciául pedig, többek között, A császár új ruhája és A tücsök és a hangya. IPARMŰVÉSZETI VALLALAT A mindennapok művészete KÖZVETLENEBB KAPCSOLAT LEGYEN A TÁRGY ALKOTÓJÁVAL G, Standl Katalin: Kerámiafej A művészi tervezésű tárgyak, a kézműipari termékek egyre keresettebb darabjai mindennapjaink használati tárgyainak. Nemcsak saját otthonunkat díszítjük szívesen egy-egy szép ötvös- vagy kerámiamunkával, hanem ajándékozási alkalmakkor is gazdag választékot kínálnak az iparművészeti alkotások. Budapesten öt bolt, Balatonfüre- den egy ajándékpavilon kínálja az Iparművészeti Vállalat termékeit. Ezek az üzletek közvetlenül tartoznak a vállalathoz, termékeiket azonban a szövetkezeti és nagykereskedelmi vállalatokon keresztül juttatják el országszerte a fogyasztókhoz. Több mint ezer iparművész dolgozik a válla» latnak, akiknek munkáit zsűrizik és forgalmazzák, valamint a vállalat üzemei a művészek által készített prototípusokat kivitelezik és sokszorosítják. Az első iparművészeti kiállítást még egy kölcsönvett pingpongasztalon rendezték meg 1955-ben. Forgalmuk tervezett értéke 1980-ban már eléri a 481,8 millió forintot. Az utóbbi öt év alatt ösz- szesen a két és fél milliárd forint értéket is meghaladta. A vállalat munkáját többször ismerték el Kiváló Vállalat címmel és minisztériumi dicsértekkel. Zsűrizett áruk A fogyasztókat ezekből az adatokból csak a növekvő árukínálat, a szép és ízléses tárgyak és azok árai érintik elsősorban. Az iparművészeti boltokban és a képcsarnokokban kapható iparművészeti áruk mindegyike a zsűrizett ár és a vállalat egységes rendelet szerinti, de termékcsoportonként változó árrendszer (árrés) költségeivel kerülnek forgalomba. A világszerte nagy rangra emelkedett kézi iparművészet termékei itthon nem elérhetetlenek a fogyasztók szélesebb rétegei számára sem. Hazai áraink a nyugati országokéhoz viszonyítva jóval kedvezőbbek, ugyanakkor a színvonalas alkotások a növekvő nyugati megrendeléseket is vonzzák. A vállalat önálló export joggal rendelkezik, s külkereskedelmüket az ARTEX külkereskedelmi vállalaton keresztül bonyolítják le. Tizennégy nyugati országba mintegy 50 millió forint értékben juttattak el 1979-ben iparművészeti alkotásokat. A vállalat jelentős nyereségét elsősorban a termelőüzemek révén érik el. Az Iparművészeti Vállalat új, korszerű műteremháza, amelyet 1976-ban adtak át, tizenhat üzemnek, a központi irodáknak, a gazdasági és a művészeti vezetésnek nyújt kényelmes otthont. Az elavult telephelyek felszámolásával a műteremházban magasabb technikai és technológiai biztosításának. Ez az új otthon a további, fejlődés lehetőségeit teremtette meg. Közművelődés Az Iparművészeti Vállalat gazdasági tevékenysége megalapozott, kulturális és közművelődési munkája és annak távlati tervei is nagy jelentőségűek. Művészeti életünk egy része (az iparművészek foglalkoztatása, propagálása) irányításának feladatát végzik el, valamint fontos közművelődési igényeket elégíthetnek ki. Erről tájékoztatott vendéglátóm, Horváth Henrikné, a vállalat közművelődési osztályának vezetője. Asztalán — ízelítőül — propagandamunkájuk néhány stílusos darabja fekszik. Barna szórólapokon iparművészek — keramikusok, ötvösök, textilesek portréfotói láthatók, alatta életrajzi ismertető, és kiállításaik időpontjai. Ezeket a szórólapokat megtalálhatjuk az üzleteiében is. Tervük, hogy az egyedi darabok mellett a vásárló az illető művésszel is megismerkedhessen, találkozik azzal a közönségigénnyel, hogy a vásárlók közvetlenebb kapcsolatba kerülhessenek a választott tárgy alkotójával. Tömeges igény — A közönség—művész kapcsolatot a közvetlen közönségtalálkozók is erősítik — mondja Horváth Henrikné. Az ismerkedés közvetettebb formája az, hogy a művészeink egyre több kiállítási lehetőséget kapnak. Munkájuk megismerését segítik a középületekben, művészeti vásárokon, szakmai bemutatókon való részvételek is. A művészek erőteljesebb propagálása mellett ezek az alkalmak másik alapvető feladatunk- célkitűzéseinek is megfelelnek — folytatja Hor- váthné —: a szép tárgyak kultúráját a giccs ellen kívánjuk mind szélesebb réteg számára kiterjeszteni. Dinamikusan fejlődő társadalmunkban tömegesen jelentkezik a modern lakáskultúra, az ízléses használati tárgyak és dísztárgyak, divatcikkek iránti igény. Az Iparművészeti Vállalat feladata ennek magas színvonalú kielégítése és fejlesztése. Tevékenységük mindennapjaink tárgyainak széles körére kihat, ezért fontos számunkra is, hogy közelebbről megismerjük munkájukat, eredményeiket. Macht Ilona PEST MEGYEI KIADVÁNYOK Urba n izációs fejlődés KÖNYV AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL Október második felében érdekes. 260 oldalas könyv hagyta el a Pest megyei Nyomda Vállalat váci üzemét Címe: A Pest megyei tanácsok együttműködése a tanácsi és a nem tanácsi szervezetekkel az urbanizációs fejlődés szolgálatában. Dr. Serényi Sándor tanszék- vezető egyetemi tanár, a kötet szerkesztője bevezetőjében arról ír, hogy az ország területén Pest megyében volt a legjelentősebb az urbanizációs fejlődés, amelyet — egyebek mellett — az is mutat, hogy a népesség növekedése nemcsak az országos átlagot meghaladó, hanem Budapestet és a többi megyét is megelőzi. Ezért vált szükségessé a tanácsok és a társadalmi, gazdasági szerveRADIOFIGYELO MINDENKI ISKOLÁJA. Mibe kerül egy hűtőszekrény? — tették fel a látszólag banális kérdést a Mindenki iskolája című sorozat riporterei műsorukban szerdán délután a Petőfi rádióban. És lám, egy ilyen egyszerűnek tűnő kérdés kapcsán is, milyen izgalmas közgazdasági témák kerülnek terítékre. Merthogy például, mi is a minőség, azon kevesen gondolkoznak el a hétköznapokon. Legfeljebb bosszankodunk: ez a zománcedény rossz, az a műszaki áru jó. Érdemes egyáltalán elnyűhe- tetlen árut, például gyermekcipőt magas áron termelni, amikor a gyerek fél év múlva amúgy is kinövi azt? Vagy más: gyártsunk-e száz évre személyautót olyan drága költségek árán — s ez egyáltalán nem utóoia —. melyet az átlagember egy élet munkájával is alig-alig fizethet ki? A riporterek, Ernőd Pál és Sári László kérdései, valamint az adásban megszólaló szakemberek válaszai nyomán bontakoztak ki mindazok a tényezők, amelyek a minőséget, a költségeket meghatározzák. Méghozzá közérthetően, rávilágítva arra az összefüggésre: gyakran kompromisszumra kényszerül a gyártó és a fogyasztó is a megfelelő minőség és az elfogadható költség érdekében. ROCK-KUPA DÖNTŐ. Manapság joggal mondhatnék: kevés az igazi, tartalmas, ne adj’ isten, politizáló szórakoztató adás. A Belépés nemcsak tornacipőben csütörtöki adása azonban ezúttal is bizonyította : ügyesen szerkesztett összeállítással meg lehet nyerni az embereket egy olyan nemes célnak, mint a testedzés. Köxben szórakozást is lehet nyújtani ezúttal fiataloknak olyan népszerű együttesek segítségével, mint a Beatrice vagy a Hobo blues band. Ezek az együttesek ugyanis azon kívül, hogy a rock-kupa kispályás focibajnokságon a profikat megszéPvenítö hévvel kergették a bőrt, kérdésekre is válaszoltak. Nemcsak a csapatokban, hanem a mikrofonok előtt is felvonult nem egy népszerű sportoló, akinek éppen a közelmúltban drukkoltunk az olimpián, s elmondta véleményét a zenészek játékáról. Most ők értékelték azt is, hogyan oldották meg az egyéb vetélkedőben szokásos feladatokat az együttesek tagjai. Felcsendültek a zenészek népszerű nótái, slágerei is az események szüneteiben. Egy óra szórakozást nyújtottak imigyen a pályán sportolva, aztán a hangszerek segítségével a közönségnek. . V. F. zetek együttműködése, amely jelentékenyen hozzájárult az infrastruktúra minden területén a fejlesztés gyors üteméhez. Dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke írta az első fejezetet Településfejlesztés és urbanizáció Pest megyében címmel. Bemutatja az ország legnépesebb megyéjét, a városok és a községek közötti ellátási különbség fokozatos csökkenését. Arany István nyugalmazott vb-titkár az együttműködési megállapodások szerepét ismerteti, bemutatva az együttműködési megállapodások mintagyűjteményét. Dr. Schmidt Géza főtanácsos többek között a városok urbanizációs ellátási szintjét vizsgálja, s elemzi a várossá fejlesztés feltételeinek a kialakítását. Wächter Roland osztályvezetőhelyettes főmérnök Pest megye lakás-, közmű- és kommunális ellátottságáról közöl érdekes adatokat. Török Zoltán osztályvezető azt kutatja, hogy a tanácsok milyen szerepet vállaltak Pest megyében a lakossági ipari szolgáltatások fejlesztésében. Jankó Zoltán osztályvezető fontos és időszerű témát választott a munkás. lakás-építés eredményeinek a bemutatásával. Önálló fejezet foglalkozik Százhalombatta, Szentendre és a váci járás különleges és jellemző együttműködési problémáival. Jelentős munkával gazdagodott a Pest megyei kiadványok szép sora. A mű összes tanulmányát tanácsi vezetők és vezető munkatársak írták. Példamutató a társadalmi problémák jelzésében, a megtéri űt számbavételében és a szerzők, valamint a nyomda jó együttműködése kapcsán egy év alatt — a tervezett határidőre — elkészült. Papp Rezső
