Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

LUÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 277. SZÄM 1980. NOVEMBER 26., SZERDA Sok még a teendő Befejeződött a betakarítás Nyújtott műszak a Szitás mentén Készül az út alapja A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dol­gozói rövidesen befejezik Gödöllőn a posta előtti út betono­zását. Ezután egy nyolc centiméteres vastagságú, végleges aszfaltréteg kerül az útra Barcza Zsolt felvétele Elsőként az országban Felhasználják a hulladékot Kongresszusra készülve Önállóan, felelősen tervezik a programot KlSZ-es akciók, rendezvények Évről évre visszatérő fel­adatra készülnek a KISZ- szervezetek. A tavaszi szerve­zeti események sorában ja­nuártól mindenütt megtartják a beszámoló és vezetőségvá­lasztó, valamint a tervező taggyűléseket. A felkészülés­nek egyébként is itt az ideje, de hogy már most szót ejtünk a tervekről, annak az idén külön oka is van. Tavasszal kongresszust tartanak a KISZ- esek, s így természetes, hogy minden szervezeti esemény nagyobb jelentőségre tesz szert. Éri ékelő számadás — Utoljára 1978-ban voltak küldöttértekezletek — tájé­koztatott Marton András, a KISZ járási bizottságának titkára —, akkor a megelőző, a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak eredményeit, a terveket beszéltük meg. Most, a kongresszusra készülve elő­ször ez a két év kerül terí­tékre, de a visszatekintés, a számadás a két kongresszus közti időszakot is átfogja. Ja­nuárban megjelenik a KISZ Központi Bizottságának kong­resszusi levele, s ezt vala­mennyi alapszervezetünk meg­vitatja. — Miben áll a tavaszi szervezeti események jelentő­sége? — Az első taggyűlésen az évi munkát értékelik a KISZ- tagok, mérlegre kerülnek az egyéni vállalások, a közösségi akciók, megmozdulások. Nem kevésbé fontos az irányító testületek, a reszortosok, a funkcionáriusok megválasztá­sa sem, hiszen ha a vezetés­hez, a szervezéshez értő fiata­lok kerülnek a posztokra, ja­vul az egész közösség munká­ja, tartalmasabb, érdekesebb, vonzóbb és hasznosabb lesz a KISZ-élet. — Mi a tervező taggyűlések feladata? Több felelősség — Az akcióprogram, a ren­dezvénynaptár összeállítása, ami jövő tavasszal különleges munkát jelent majd. A ko­rábbi évektől eltérően a köz­ponti akcióprogram szűkebb, éppen csak irányt mutat. A formák tartalmas kitöltése a KISZ-bizottságok, az alapszer­vezetek feladata. Megnövek­szik az önállóság, a kezdemé­nyezőkészség nagyobb teret kap, de több lesz a felelősség is. Erre pedig fel kell készí­teni az aktivistákat. — Ki irányítja a felkészí­tést? — Ez a járási bizottság fel­adata. A közvetlen irányítású a járási testület alá tartozó szervezetek KISZ-titkárai, re- szortosai, aktivistái december közepéig, a lakóterületi, mun­kahelyi KISZ-vezetők pedig január közepéig vesznek részt a felkészítéseken, amelyeken tájékoztatást kapnak tartalmi, módszertani témákban egy­aránt. Élőbb kapcsolat — Milyen újdonságról szá­molhatunk még be? — Az is a kongresszusi elő­készületek közé tartozik, hogy közös, KISZ- és párttitkári összejöveteleket tervezünk a járás községeiben, amelyeken tágabb szemszögből is értéke­lik egy-egy szervezet életét. Azt, hogy milyen szerepet tölt be a község közéletében, milyen a káderhelyzete, s ho­gyan, miképpen lehet gyümöl­csözőbbé tenni a KISZ—párt kapcsolatokat. A pártszerve­zetek segíthetnek a tervezés­ben is, irányításukkal élőbbé válhat az akcióprogram, a nagyobb közösségek szem­pontjából is hasznosabbá a rendezvények. G. Z. G alga parti Tsz Hasznos tájékoztató volt Ki érti ezt az időjárást? Már a mezőgazdászok is le­gyintenek, hiszen amíg egy­két héttel ezelőtt a korán jött téllel viaskodtak, most az el­múlt napokban tavaszias idő­járás segítette őket, hogy pó­toljanak valamit a korábbi lemaradásból. De reggelen­ként vészjóslóan sűrűsödik a köd, s meglehet ma vagy hol­nap újra beköszönt a fagyos, havas idő. Pedig még igazán várhatna egy keveset, hiszen miként az országban, úgy a gödöllői jársában is sok még a teendő a földeken. Szárítás A kerepes tárcsái Szilasmen- ti Termelőszövetkezetben sem volt könnyű az ősz, a betaka­rítást az időjárás alaposan megnehezítette. Nemcsak a sok csapadékkal, a hóval és a hideggel, hanem közvetve az­zal is, hogy késleltette a nö­vények érését. Amint Varga Tibor központi agronómustód megtudtuk; a kukorica leg­alább két-három hetet késett. S bár már a siló- és a sze­mes kukorica is elfogyott, ahhoz, hogy teljes értékű ter­mést takarítsanak be, leg­alább még tizenöt-húsz napi érés kellett volna. Külön gon­dot s természetesen a terve­zetten felüli költségeket jelen­tett az is, hogy túl vizes volt a szem. — Eredetileg a lehető leg­kevesebb kukoricát kívántuk szárítani, de a sok csapadék miatt az egész termést szárí­tóra. kellett vinni. A havas időkben némely tábla hoza­mát kétszer is, mert egy al­kalommal nem bírt a masina a magas víztartalommal. Ilyen körülmények között a 312 hektárnyi kukorica mint­egy ezer tonna szemet adott. Az adat értékeléséhez tudni kell azt is, hogy a gazdaság területe nem éppen ideális termőtalaj a kukoricának. Fel­szedték már a burgonyát is, amelyből az idén hetvenhek- támyit telepítettek. Az össz- mennyiság: 1 ezer 230 tonna, a ikerepestarcsaiakon tehát nem múlott, hogy országosan ismét kevés lett a krumpli. Mélyszántás Különleges növényeiket, az illóolaj- és gyógynövénygyár­tás alapanyagait már koráb­ban begyűjtötték, sőt a tisz­títótelepen már végeztek is a mustár tisztításával. Jelenleg a kapor és az édeskömény van soron. A kukoricával és a krumplival pedig befejező­dött az őszi betakarítás is, s így a Szálas patak mentén ez­zel. is kevesebb a gond. Ma még kevés gazdaság mondhat­ja el ugyanezt. Annál több fejtörést okoz­nak viszont a még hátralévő őszi munkák, amelyekről Var­ga Tibor így nyilatkozott. — Akármennyi bajt is oko­zott az időjárás, bármilyen sok gondunk is volt és van, most nincs idő panaszkodásra, elkeseredésre. Okunk sincs er­re, mert összességében még­sem rossz ez az év. Most in­kább azon kell lennünk, hogy minél jobban megalapozzuk a jövő esztendőt, igyekezni kell a mélyszántással, a műtrá­gyázással. Miben áll ez az igyekezet? 1900 hektár mélyszántást és ugyanennyi alapműtrágyázást terveztek. Hogyan állnak most? — Akárcsak a többi őszi munka, ez is késésben van — folytatja a központi agnonó- mus. — E hét keddjéig 900 hektárt szántottunk fel, és 1350 hektárom szórtuk ki a műtrá­gyát. Sietnünk kell, bár ezt a munkát akkor is tudjuk csi­nálni, ha kisebb hó esik. Csak fagy ne jöjjön. Még harminc — Hogyan tudják siettetni a munkát? — Nyújtott, a szántásban kettős műszakokkal, vasárna­pi ráadásokkal. Ha csak va­lami különleges időjárási ese­Egy anyagmegtakarítást eredményező újításról be­szélgettünk Dávid Lajossal, az Árammérőgyár műanyag al­kalmazástechnikai szakmérnö­kével, aki bevezette a gyárban a műanyagok újrafelhasználá­sát, vagyis a gyártás során keletkezett hulladékok hasz­nosítását. Bonyolult folyamat — Mi kényszerítette erre a gyárat és az újítókat? — A kényszerítő erő a mi esetünkben is az anyagtakaré­kosság volt. Fröccsüzemünk- ből nap mint nap nagy meny- nyiségű műanyaghulladékot dobtunk ki. Ezt nem tudtuk tétlenül nézni. Tudott dolog, hogy a hőre lágyuló műanya­gok és így a hulladékok is elvileg számtalanszor fel- használhatók. Magyarországon azonban ennek a gyakorlati megva­lósítása, nyugodtan mondhat­juk, gyerekcipőben jár, holott, ha figyelembe vesszük, hogy a fröccsöntéssel használt mű­anyagok jelentős része tőkés importból származik, országos szinten nem kis megtakarítás­ról van szó. ' — A granulálás, mint meg­oldás, nem új, és alkalmató- sa nem. jelent különösebb meny megint közbe nem szól, előreláthatólag december 10- ig végezhetünk. Gépeinken, dolgozóinkon nem múlik, csak jól kell szerveznünk. A fentieken kívül a szerves trágyázás , is ad munkát. Az eredeti terv megvalósult: 250 hektárom befejezték a kiszó­rást. De rátesznek egy lapát­tal: még 30 hektár kap fris­sítést. S bár egyetértünk: elkese­redésre nincs idő, most már velük együtt reménykedünk abban, hogy legalább a végén, ebben a pár hétben kegyes lesz az időjárásfelelős. Gáti Zoltán technikai nehézséget. Hogy az ország fröccsüzemeiben mégis mi alkalmazzuk először, en­nek igen egyszerű a magya­rázata. A műanyag-fröccsöntés sok tényezőtől függő, bonyo­lult folyamat. Ha a technoló­gia során valamelyik ténye­zőre nem ügyelnek kellőkép­pen, az anyag károsodik vagy szennyeződik, és akkor a hul­ladék felhasználásáról szó sem lehet. — Tehát sokkal kényelme­sebb a hulladékot kidobni, vagy jobb minőségű, de tér- mészetesen drágább mű­anyagra áttérni, mint őrködni a technológiai folyamat be­tartásán, hiszen a kényelme­sebb megoldással nem kerül veszélybe az! üzemvezető pré­miuma sem. Csekély ráfordítás — Tudomásom szerint da­rált hulladék felhasználásával sok helyen foglalkoznak több­kevesebb sikerrel. — Igen, de mi az anyagot darálás után granuláljuk. A darált hulladék szemcsenagy­sága ugyanis a porszemtől kö­rülbelül 10 milliméteres dara­bokig terjed. Mire a nagyobb szemcsék a fröccshengerben megömlenek, a kisméretűek már hosszabb ideje olvadt ál­lapotban vannak, aminek kö­vetkeztében bomlásuk vagy teljes elégésük játszódik le. Az ilyen folyamat elkerülése a legkorszerűbb fröccsöntő­gépeken sem lehetséges. A végleges megoldást az egyen­letes szemcsenagyságot biz­tosító granulálás jelenti. — Hogyan teremtették meg ennek műszaki feltételeit? — Saját erőből, minimális ráfordítással. Például magát az ea-árudért egy sajtológép kiselejtezett hajtóművének és egy fröccsöntőgép tartalék hengerének felhasználásával építettük. — Már két éve foglalkoz­nak ezzel. Milyen eredménye­ket értek el? — Mielőtt erre rátérnék, néhány adat a fröccsöntő­üzemről. Az újítást olyan he­lyen vezetjük be, ahol 20 gé­pen 320 különböző alkatrész­nek a fröccsöntése történik, mintegy negyvenféle anyag­ból. Évente 220 tonna anya­got használunk föl, a hulla­dék mennyisége sem csekély 50 tonna. — Visszagranulálásával ilyen kedvezőtlen feltételek mellett is jelentős az anyagmegtaka­rítás, évente 3 millió forint. — A gyártásközi technoló­giái fegyelem betartásával öt­szörös visszagranulálás is el­Hagyomány az ikladi Gal- gaparti Termelőszövetkezet­ben, hogy évente egyszer ün­nepi összejövetelre hívják a közös gazdaság nyugdíjasait, járadékosait. Ilyenkor nem­csak a szövetkezet munkájá­ról, eredményeiről tájékoztat­ják őket, hanem vendégséggel is kedveskednek az egykori dolgozóknak. A legutóbbi ta­lálkozóra a domonyi művelő­dési házban készültek; a meg­fiatalított, ünnepi hangulatú termet a nőbizottság tagjai, Pálinkás Tiborné elnök veze­tésével díszítették. érhető. Az anyagtisztaságra fokozottan ügyelve, a gra­nulált hulladék új anyaggal való keverés nélkül használ­ható fel. Egy érdekes tapasz­talat, hogy egyes műanyagok­ból készült, szigorú tűrésű al­katrészeknél így nagyobb tű­résállandóság érhető el. Máshol is — Az is jelentős, hogy amióta granulálunk, anyag- beszerzési gondjaink csökken­tek, ugyanis a mai devizagaz­dálkodási és szállítási feltéte­lek mellett a fröccsüzemek ré­szére a kívánt időpontban gyakran nem áll rendelkezés­re a szükséges műanyag. Ez -műszaki problémákat és gyár­tási költségnövekedést okoz. A saját granulálással elértük, hogy jelentősen csökkenthet- tük a nyersanyagkészletünket. — A granulált anyagokból milyen alkatrészeket lehet ké­szíteni és van-e esetleg olyan, amit nem lehet az újra hasz­nosított anyagból gyártani? — Precíz műszaki alkatré­szeket állítunk elő a granulált anyag felhasználásával. Szá­zadmilliméter tűrésű poll- amid és poliacetát fogaskere­keket, műszercsapágyakat kapcsolótagokat és szilárdság­ra igényt tartó elemeket. Ami az anyag felhasználását ille­ti, általánosabb értelemben azt kell mondanom, hogy szerin­tem gyakorlatilag mindenütt használható a hulladék, ha megteremtették az ehhez szük­séges technológiai fegyelmet. F. G. Milliók — összefogásból Sok kicsi, sokra megy — tartja a közmondás. Hogy mi­kor, mennyi a sok vagy az elég, az mindig attól függ, miből, mire értjük. Az is amolyan szólás-mondás féle, hogy a társadalmi munkából aligha lehet elég, hiszen a kisebb-nagyobb falusi, városi fejlesztést segítő közösségek újabb igényekkel jelentkez­nek. Egy biztos: tekintélyes summa például a 70 millió fo­rint, amelyet járásunknak ab­ban a tizenegy községében tel­jesítettek a lakók társadalmi munkában négy-öt év alatt, amely az aszódi országgyűlési választókerülethez tartozik. Részközgyűlések föég udvariasabban Beiejeződtek a részközgyű­lések a Gödöllő és Vidéke Aíész városi körzeteiben. A közgyűléseken, ahol a fo­gyasztási szövetkezet vezető­ségét is újjáválasztották, so­kan elismerésüket fejezték ki az áfész munkáját illetően, igaz, a kritikai megjegyzések­kel sem szűkölködtek a meg­jelentek. A legtöbben még udvariasabb kiszolgálást, jobb áruellátást kérnek, noha be­látják, hogy az országos hiánycikkek beszerzésével a gödöllői áfésznek is nehézsé­gei vannak. Nem annyira az áfészt érinti, de szóba jött az is: most már egyre többször megfelelő a helyi kenyér mi­nősége, olykor viszont lehetne sokkal jobb. SzGciális segély — Idős tagjainak támogatá­sára is gondot fordít a KiOSZ gödöllői körzeti csoportja. Ter­mészetesen szerény az az ösz- szeg, amelyet egy-egy évben ilyen célra felhasználhatnak, az idén négyezer forintnyi szociális segélyt utaltak ki. Elsőnek Ecker János nyug­díjas termelőszövetkezeti elnök érkezett, akit nem volt nehéz szóra bírni. — Négy éve, hogy nyugdíjba mentem, <te meg mindig a vé- rernoen van, nogy az elsők között iegyeK ott, ahol a dol­gok törteimen, núszóimét éven at voltam a szövetkezet elnö­ke; 194y-ben alakítottuk az újonnan fölonöz jutott gazdán, nal az ikladi Előre Tsz-1, Ké- sóbo meg egy csoport alakult itt, a Petőfi, amely egyesült a miénkkel. A fordulat eszten­deje 1974-ben érkezett el, ami­kor a három község gazdaságai Galgaparti néven közös útra léptek. A beszélgetés közben sorra érneztek a már idősek, s a friss nyugdíjasok. Góhér Mi­hály például még csak 61 éves, s nyugdíjasként is dol­gozik: nyáron fogatos, télen a disznóvágások idején böllér- kedik. Amikor a kezdeti idők­ről faggattuk az idős embere­ket. valamennyien friss emlé­kezettel elevenítették fel a megalakulást. Majd másfél százan jöttek össze végül, többségükben nők. A megjelenteket Pálinkás Ti­borné köszöntötte, majd Roób Jenő, a szövetkezet főkönyve­lője adott tájékoztatót. El­mondta, hogy a gazdaság fo­lyamatosan fejlődik. Az idei esztendő kiemelkedő eredmé­nyeket hozott; a növényter­mesztés, ezen belül a gabona és a kukorica megyei át­lagon felül produkált. Dicsé­ret illeti érte az agronómia dolgozóit. A tájékoztatót a helybeli is­kolások kedves műsora követ­te, Gróz Kornélné dirigálta az énekeseket, zenészeket, tánco­sokat. Városi moziműsor A kofa és a költő. Színes szovjet háborús dráma. Csak 4 órakor! Szent év. Színes francia bűnügyi film. Előadáskezdés: 6 órakor. ISSN 0I3S-1957 (GOdOllAl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom