Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 258. SZÄM 1980. NOVEMBER 2., VASÁRNAP Jó ivóvíz, sok társadalmi munka Nemcsak a tanács, az akarat is közös Évek óta közös tanács irá­nyítja Jászkarajenő és Körös- tetétlen életét. A választott ve­zetők igyekeznek igazságosan munkálkodni, törődni közel öt­ezer ember sorsával, lakóhelye szépítéséről, korszerűsítéséről, életkörülményeinek alakításá­ról, javításáról gondoskodni. A települések között nem nagy a távolság — de létezik. Ezt mindig figyelembe kell venni és úgy cselekedni, hogy a munkálkodás és gyümölcse mind a két helyen érezhető le­gyen. Egyik településrész se gondolja, hogy épp ő a „mos­tohagyerek”. Együttes erővel — Hogyan tud a tanács igazságosan eleget tenni ennek a feladatnak? — A gondokkal, lehetősé­gekkel tisztában vagyunk — mondja Heimann Gyula ta­nácselnök. — Ismerem az em­bereket Pedagógus vagyok, mielőtt a tanácselnöki tisztre megválasztottak volna, itt ta­nítottam. Ezt a feladatkört ja­nuárban kaptam meg. Hivatá­somból eredően gyakran és sok emberrel találkozom. Állítha­tom, hogy egyre jobban érezni a lakosság körében a jóra való közösségi szellemet. És az a bizonyos távolság, ami a két falu közt van, valóban csak a térképen érezhető, csak a kilo­méterben mérhető. Valójában összetartoznak. Ennek örülök, mert így a tanács dolga köny- nyebb. Megértik a feladatokat és készek a segítésre, tettekre. — Melyek azok az eredmé­nyek, amelyeket az utóbbi idő­szakban értek el, s amelyekre büszkék? — Kezdeném a települések egészségügyi és oktatási ellá­tásával. Ezekre különös gondot fordítottunk. Kőröstetétlenen 52 személyes óvoda épült, fel­újították az iskolát é? a peda­gógus szolgálati lakást. Jász­karajenő büszkesége a nyolc­tantermes általános iskola, amely roppant társadalmi ösz- szefogással készült. Emellett létesült négy pedagógus-lakás, felújították a fogorvosi rende­lőt és az orvosi lakásokat is. Folytatódik a külterületek közvilágításának, áramellátá­sának javítása. Mondanom sem kell, hogy ez milyen sokba ke­rül. Épült autóbuszváró és gázcseretelep. Lassan a jó ivó­víz-ellátás is megvalósul. Kő­röstetétlenen a tervek szerint a közeli napokban elkészül a társadalmi összefogással szer­vezett vízmű, mintegy 9 mil­lió forint beruházással. Jász- karajenőn új kút fúrása és a hidroglóbusz alapozása fejező­dött be. Mihelyt a bekötőcsö­vek is itt lesznek, megszűnik nálunk az ivóvízgond. — Ezek megvalósítása nem csekély összegbe kerül. Hogyan tudják az igényeket és a lehe­tőségeket egyeztetni? Egy régi magyar közmondás azt mond­ja: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér... — Épp ez az. Mi sem nyúj­tózkodunk tovább, ám élünk mindazokkal a könnyítő lehe­tőségekkel, amelyek a munká­latok során adódnak. Jó példa erre a jászkarajenői iskola, amely szinte hihetetlen, de hat és fél millió forintba ke­rült. Ez már-már legendás összeg. A valóság viszont az is­kolaépítésért történt összefo­gás. Az emberek szívesen ál­dozzák szabad idejüket, két kezük munkáját azért, ami sorsukat könnyíti, előbbre vi­szi. Szeretnénk most is majd akciót indítani: ki-ki áldozzon két napot a lakhelyéért. Ily munkával mind a két község­ben például sportpálya létesül. Az Árpád Termelőszövetkezet kollektívája társadalmi mun­kában készítette el az öregek napközijének terveit. Készen állnak a jászkarajenői, száz­személyes óvoda tervei is, amit szintén nekik köszönhetünk. A megvalósítással azonban már nem boldogulunk egymagunk. Feltétlenül megyei segítség kellene, hiszen ez a kettő, va­lamint a tervezett négyszáz adagos konyha szorosan össze­függő létesítmények. Szükség volna még tornateremre és négy tanteremre is. Ám itt a „takaró”, amelyet említettem. A jelképes. Bízunk abban, hogy a társadalmi összefogás valóban szilárd alapja lesz annak, hogy távlati terveink a jövőben majd megvalósul­hassanak sorra. Segíteni készek — Van-e konkrétabb elkép­zelés, könnyebben megvalósít­ható? — A jászkarajenői művelő­dési házat nemrég felújították, ám sajnos, komolyabb re­konstrukcióra szorul. Szeret­nénk összevonni vele a könyv­tárat és kialakítani a mozit is. Most hetente egyszer van film­vetítés, de ez nem megoldás. Kőröstetétlen bolthálózatának bővítéséről most tárgyalunk a Dél-Pest megyei Áfész illeté­keseivel. Jó lenne egy vendég­látó hely, mivel egyelőre csak italbolt van. Gondokat okoz a felvásárlás, megoldásra vár a járdaépítés, útfelújítás. A la­kosság vállalja a társadalmi munkát, sódert, cementet ad­nánk, de ez még nem minden. A parkosítást nézve, szép ered­ményeink vannak. Ezt a Haza­fias Népfront aktíváinak segít­ségével tovább szorgalmazzuk. Szeretnénk még egy gondon segíteni: a környéken igen ke­vés kisiparos áll a lakosság szolgálatára. Talán, ha helyi­séget tudnánk adni, egy-egy Lágy vonalú, nőies ruhák Modern formák, olcsó árak A napokban Ceglédre is el­jutott az az országjáró, őszi­téli divatbemutató, amelyet a Skála-coop rendezett, s bemu­tat sorra, főként azokon a te­lepüléseken, ahol a vele együtt­működő szövetkezeti áruházak vannak. A Szabadság film­színház adott helyet a rendez­vénynek, amelyen hét manö­ken sorakoztatott fel több tu­cat olyan divatos holmit, ame­lyek a ceglédi áruházban is beszerezhetők a kooperáció jó­voltából, s melyeknek ára nem veri az eget, hanem a fiata­lok zsebének is megfelel. A nosztalgia jegyében tervezett, főként lágy vonalú, nőies hol­mikat és sportosat is láthatott a közönség, trappertól az ün­nepélyes vagy szórakozáshoz illő estélyikig. Nem különle­ges, hanem egyszerű, kellemes viselet és akár másnap besze­rezhető volt szinte minden ruhadarab. A bemutató műso­rát Kudlik Júlia tv-bemondó ismertette, a divatot a Skála egyik háziasszonya, Hajós Ju­dit irányította. A hangerőben nem szűköl­ködő zenét szívesen hallgat­ták a ceglédiek, hiszen a Bér. gendy együttes lépett fel, s velük a Vári ikrek, Sztevano- vity Zorán és Máté Péter, alkalommal átjönnének a munkavállalók a környező te­lepülésekről, akár Ceglédről is. A megoldás egy szolgáltató­ház létesítése lenne. Megvan az igény — Elégedett ember-e a kö­zös tanácsú községek tanács­elnöke? — Ha az eredményeinket nézem és a lakosság segíteni akarását, akkor igen. Ha azt, hogy még mi mindenen kéne változtatni, javítani, akkor nem. Remélem, meg tudunk birkózni a reánik váró felada­tokkal. A közösségi szellem jó. És az is, a fejlődés igényét kí­vánva nem vagyunk egyedül. Csilléi Béla Áramszünet Bekifik a boltot Azok, akik a Bercsényi utca és Alszegi út találkozásánál laknak, vagy gyakorta járnak arrafelé, láthatják: áll már a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat új ABC kisáruházának épülete, szinte az utolsó simításokat végzik rajta. A vállalat most értesíti a lakosságot: az áruház épüle­tében november 4-én és 5-én, kedden és szerdán elektromos bekötési munkálatokat folytat­nak, emiatt a környéken áramszünet lesz a jelzett két napon, reggel 8 órától délután 16 óráig. Az érintett terület: az Alszegi út Arany utca és Bercsényi utca közti szakasza, a Bercsényi utca és a Ka­zinczy utca a Sajtó utcáig, a Malom utca, Puskin utca, Batthyány utca, Borz Utca, Fegyver utca és a Kinizsi ut­ca. Akkor jönnek, ha van modell Lába éppen, hogy leér a padlóra Kovács Mónika második osztályos kisdiák egy rajzba­kon ül lovaglóülésben. Lába éppen hogy leér a padlóra, amelyen egy fölborított, piros műanyag edény hever. A kis­lány előtt rajztábla, rajta fe­hér papírlap, amelyet megpró-* bál rajzszögekkel rögzíteni. Elkél a segítség, mert a he­gyes alkalmatosság nehezen fúródik a fába. Mónika nyu­godtan munkához lát: meg­próbálja lerajzolni a padlón heverő látványt. Amíg ő ezzel foglalatoskodik, nagyanyja egy fotelben ül és türelmesen vá­rakozik. Hetenként két este ő kíséri el a művelődési köz­pontba a kisunokát. Fazékstúdium — Még óvodás volt a kicsi, amikor javasolta az óvónő, hogy ha nagyobb lesz, foglal­kozzon többet a rajzolással, mert hajlama van hozzá. Ügy döntött a családi tanács, hogy megfogadjuk a tanácsot, nem árt a gyereknek, ha fejlődik a készsége, hátha idővel még hasznát veszi. Elmehet akár rajzolónak is, például egy üveggyárba, más hasonló mun­kahelyre. A nyolcéves apróság közben birkózik a feladattal. Néha a radírért nyúl, s letörli a puha grafitvonalat, újra kezdi a munkát. Bakányi Gyula mű­vész-tanár, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ képzőmű­vészeti szakkörének vezetője egész idő alatt figyelemmel kíséri a kis tanítványt. Halk szóval, türelmesen mond vala­mit, s magyarázatként néhány vonalat skiccel a rajzlap szé­lére. Nem rajzolni, látni ta­nítja növedékét, aki ismét ne­kirugaszkodik a fazékformá­lásnak. A másik öt-hat szakköri tag egy idős asszonyt vesz körül, ö a modell. Stúdium készül, ki-ki belefeledkezik a rajzo­lásba, csak a szakkörvezető jár-kel, kevés szóval magya­ráz, mutat, segít. Este hét óra, mire eljön a szünet ideje. Az ősz hajú néni felteheti a pá­paszemet, s mozoghat egy ki­csit. A rajzolókkal most lehet szót váltani. Felvételire készülnek Kis Anita elsős gimnazista: — Művészeti gimnáziumba szeretnék átkerülni. Hallottam a szakkörről, s most ősz óta ide járok, mert elsajátíthatom azokat a tudnivalókat, ame­lyek a felvételi vizsgához kel­lenek. Otthon a nővérem szok­tam rajzolgatni, amikor tanul, ő a modell. Egyébként a gra­fika érdekel és a fényképezés. Készítettem már színes diákat szép tájakról. Földvári Andrea nyolcadi­kos: — A szakkörben jobbak a feltételek a rajzolásra, mint az iskolában. Több idő van, és Gyuszi bácsi mindent elma­gyaráz. Ha korrigál, igyek­szem megfogadni az útmutatá­sát. Ha sikerül fejleszteni a rajztudásom, lehet, hogy jövő­re én is megpróbálkozom a képző- és iparművészeti gim­náziummal. Pákozdi Ibolya néhány év­vel idősebb a diákoknál, ő már dolgozik. — Az AFIT-nál vagyok ad- 'minisztrátor. Mindig szerettem rajzolni, de közgazdasági szak- középiskolát végeztem, s ott ilyesmit nem tanítottak. Érde­kel a képzőművészet, néha egy-egy tárlatot is megnézek. Jártam már Szentendrén a Kovács Margit- és a Barcsay- házban. Akt kerestetik Lakos Gyöngyi negyedikes gimnazista: — Jövőre felvételizem a sze­gedi Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskolán. A fölrajz-rajz szakot szeretném elvégezni. Pont kapóra jött ez a szakkör, itt legalább átveszem a felvé­telihez szükséges dolgokat. — 1977 óta vezetem a mű­velődési központ képzőmű­vész szakkörét — mondja Ba­kányi Gyula. — Itt tanulmá­nyok készülnek, mértani tes­tek, csendéletek szerepelnek a Saját műhelyben tanulnak munkatervben, ám ezek nem keltik, fel a rajzolók érdeklő­dését, hiszen ilyesmit otthon is rajzolhatnak. Általában ak­kor jönnek többen, ha model­lünk is van. Ceruzával, pasz- tellel, akvarellel dolgoznak. Az a pedagógiai elvem, hogy lát­ni kell megtanulni az embe­reknek, nem szabad manirra, rutinra törekedni. Mindenki olyannak fesse, rajzolja a té­mát, amilyennek látja. Nem szabad visszaszorítani az egyé­niséget. A szakkörből ketten már bejutottak a művészeti középiskolába. Művészettörténet — Akik ide járnak, azok ál­talában megnézik a kiállításo­kat, és felhívják egymás fi­gyelmét az újdonságokra. Vol­tunk már együtt tárlaton, ahol megbeszéltük a látottakat. A szakkörösök különböző életkorúak és előképzettsé- gűek. Így aztán marad csak a rajzolás, pedig nem ártana be­építeni a programba egy-egy művészettörténettel, esztétikai alapfogalmakkal kapcsolatos előadást. Esetleg ki lehetne alakítani — kellő számú ér­deklődő esetén — egy haladó csoportot, akik alakrajzzal is foglalkozhatnának. Sajnos, a modellekkel is baj van, szűkre szabott a fizethető tiszteletdíj. s — mint a művelődési köz­pontban elmondták — aktot sem könnyű találni. Remélhe­tően idővel megoldódnak ezek a kérdések, s akkor még pezsgőbb, színesebb, többet nyújtó lehet a szakköri élet. Tamasi Tamás A várt mennyiség termett Törik a kukoricát, vetik a búzát Ceglédbercelen az Egyetér­tés Tsz-ben sok munka vár ezekben a hetekben a szövet­kezeti tagságra. Giba László tsz-elnök tájékoztatása szerint náluk is csúsznak, torlódnak a teendők. Az időjárás kedve­zőtlen alakulása miatt a kelle­ténél később érik a kukorica, ám nem halaszthatták a beta­karítás megkezdését, mert a terület egy részén hamarosan vetni kell. A termésátlagra nem lehet panasz, várhatóan eléri a célul tűzött 65 mázsás hektáronkén­ti mennyiséget. A szemek nedvességtartalma rendkívül magas, ezért tárolás előtt szá­rítaniuk kell a termést. Saját szárítóberendezésük teljesítő- képessége kevésnek bizonyul, ezért a ceglédi Lenin Tsz se­gítségét is igénybe veszik. A háztáji kukoricaföldeken ugyancsak folyik a betakarí­tás, ki-ki igyekszik késedelem nélkül biztonságba helyezni ami termett. A talajmunkákkal folyama­tosan haladnak, bár korábban nagy gondot okozott az egyik T—150 K típusú traktor meg­javítása. Hosszú hónapokig hiába járták alkatrészért az országot, végül maguknak kel­lett elkészíteniük a hiányzó tartozékot. A szövetkezet­ben a szerves trágyát rendsze­resen kijuttatják a talajba. Jelenleg 140 hektáron pótolják a tápanyagot. A gazdálkodás­hoz szükséges műtrágyameny- nyiség rendelkezésükre áll. Nagy gondot fordítanak a vetésre. A rozs már a földben, s amikor ott jártunk, a 405 hektárra tervezett búza két­harmadát elvetették. Novem­ber első hetében befejezik ekt a munkát.. Hátra , van még a maglucerna cséplése. A gazdasági számadások azt mutatják, hogy — bár ered­ményesen gazdálkodnak az idén is — az év első három negyedévének adatai szerint a nyereség nem növekszik, ha­nem a tavalyihoz hasonlóan alakul. Bár a következő évek­ben nőni fog a termelési ér­ték, hiszen a nemrég telepí­tett gyümölcsös termőre for­dul, a sertéstelep rekonstruk­ciója után nagyobb lesz a hí­zókibocsátás, gondolni kell a melléktevékenység bővítésére is. Ezt szolgálja, hogy újabban lakatosmunkát is vállalnak. Sa­ját sertéstelepük bővítéséhez maguk készítik el a szükséges berendezések egy részét. A törteli Dózsa Tsz-től 800 ezer fo­rintos megrendelést kaptak: a faüzem részére kell dolgoz­niuk. A ceglédberceli szövetkezeti gazdák most azt szeretnék, ha száraz maradna az idő még egy darabig. Bajban lennének, ha elkezdődnének az esők, hi­szen a fekete földeken gátat vetne a serény igyekezetnek. T. T. A szolnoki rádió műsora November 3-tól 9-ig Nemrég adták át Cegléden, a Déli úton a Stylus Faipari Szö­vetkezet új tanműhelyét. Tíz másod- és tizenegy első éves bútorasztalos szakmunkástanuló gyakorlati oktatását oldották meg ezzel Apáti-Tóth Sándor {elvétele Hétfő, 17.00—18.30: Hírek. Nyugdíjasok magazinja. (A magazinműsor témája ezúttal a magányosan élő idős emberek helyzete, esetenként gyámolta­lansága vagy életrevalósága.) Alföldi krónika. Táncmelódiák. Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Kedd, 17.00—18.30: Hírek. A békéscsabai rádiós dzsesszhét- vége műsorából: Slavomir Kul- povitz triója játszik. Úttörő- híradó. A karcagi Arany Já­nos és a Kálvin úti általános iskolák kórusai énekelnek. Uzemilap-szemle. Sanzonokat énekel Joe Dossin. Közben: Noteszlap. Alföldi krónika. Rod Stewart énekel. Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00—18.30: Hírek. Farmer és nyakkendő. Alföldi krónika. A tegnap slágereiből énekel Gigliola Cinguetti. Hír­összefoglaló, lap- és műsorelő­zetes. Csütörtök, 17.00—18.30: Hí­rek. Hétközben. Alföldi króni­ka. Táncdalok. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 9.00—10.00: Lapszem­le. Arcélek. Műsorzárás. Szombat, 9.00—10.00: Lap­szemle. Nagy Lajosné, a szol­noki Bartók zeneiskola taná­ra népszerű, klasszikus dalo­kat énekel. Olajváros, fúrótor­nyok nélkül. Kovács Kati éne­kel. Műsorzárás. 19.30—20.00: Sport és muzsika. Vasárnap, 17.00—18.30: Hí­rek. Méhkeréki táncok. Ko­vács Tivadar zenekara játszik. Grafikon. Délutáni mihikoktél. Alföldi krónika. Örökzöld me­lódiák. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang. zanak el. ISSN 0133 — 2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom