Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI 1ÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 373. SZÄM 1980. NOVEMBER 31., PÉNTEK Tarfaimasaiiii beszámolók Ülést tartott a gödöllői tanács Ülést tartott tegnap dél­után a városi tanács. A tes­tület. a két ülés között tör­tént főbb események ismerte­tése után, a városi tanács el­nökének előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bizottság idei tevé­kenységéről készült tájékoz­tatót, majd határozattá emel­te a tanács, illetve a vb jövő évi munkatervére a végrehaj­tó bizottság titkára által be­nyújtott javaslatot. Ugyan­csak elfogadta a különböző bizottságok 1981. évi munka­tervére beterjesztett javasla­tokat. Ezeket a bizottságok el­nökei nyújtották be. Végeze­tül rendeletet alkottak, amely­ben meghatározták a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatát. Lejárt határidő A végrehajtó bizottság te­vékenységéről a tanács me­net közben is rendszeres tá­jékoztatót kap, de helyénva­lók a tegnapihoz hasonló át­fogó összegezések is, amelyek a summázat mellett a jelleg­zetességeket is kidomborítják. Az idén voltaképpen két vb dolgozott, hiszen a nyáron tar­tott választások eredménye­képpen a korábbi testület részben kicserélődött. Ami persze magára a tanácsra is érvényes. Az év eddig eltelt időszakában tizenkétszer ülé­sezett a vb, majdnem száz­százalékosan teljesítette a munkatervében előírtakat, két napirendi pont maradt el. egyet terven felül tárgyaltak meg. Ami ennél lényegesebb, a testületi ülések előtt foko­zottabban ellenőrizték a le­járt határidejű határozatok végrehajtását, igyekeztek a jelentéseket, beszámolókat tartalmasabbá tenni, színvo­nalasabban megfogalmazni. Továbbra is követik azt a gyakorlatot, hogy a vb tagjai egy-egy ágazatban felelőssé­get vállalnak a határozatok előkészítéséért, végrehajtá­sáért. Ezután a tájékoztató né­hány jelentősebb témakört egy kicsit részletesebben is ismertet. Például a február­ban tárgyalt mű emlékvédel­met. Azon az ülésen intézke­dett a testület a város kezelé­sében levő műemlékek és ál­lóeszközök nyilvántartásba vételéről, a középtávú és évi terveknek megfelelő felújítási alavok képzéséről, valamint a Mária-szobor és a Kál'vária felújításáról. Májusban a környezetvéde­lemről tárgyaltak. Megállapí­tották, ennek helyzete nem kielégítő, noha szennyező üze­mek nincsenek, ilyenek lete­lepedését nem is engedélye­zik. Tárgyaltak a mogyoródi tanáccsal szeméttelep létesíté­séről. A végrehajtó bizottság arról is intézkedett, hogy dol­gozzák ki a város hosszú távú környezetvédelmi tervét. Hosszú távra Egy következő téma- a ta­nácsi apparátus • belső élete volt. ami azonban szorosan kötődik a lakossághoz. hi­szen az államigazgatási mun­ka korszerűsítéséről van szó, A cél: központi iktatás beve­zetése. központi iroda meg­szervezése. illetve a tanács vb szakigazgatási szerveinek va­lamennyi hatósági tevékeny­ségét ellátó ügyfélszolgálati iroda kialakítása. Kihelyezett ülést is tartott a testület, mégpedig az Áram­mérőgyárban, ahol a munka­erőhelyzettel foglalkoztak, megállapítva, Gödöllőn a tar­talékok kimerültek, a fővá­ros elszívó hatása változatla­nul érződik, több helybeli üzem a környező községekből bejárókkal látja el feladatait. Két további kérdéskör a legszorosabban érdekli a vá­ros lakóit. Az első persze csak azokat, akik olyan házakban laknak, amelyeknek fenntar­tásáról a lakásfenntartó szö­vetkezet gondoskodik, A vég­rehajtó bizottság megállapí­totta, a szövetkezet változat­lanul nehézségekkel küzd, gondok vannak a távhőellá- tásbain,. a melegvíz-szolgálta­tásban. emellett rendezetlen a műszaki berendezések tulaj­donjoga, nincs karba,nta-rtő részleg, emiatt nehézkes a ja­vítás. Két szakaszban A másik a csatornamű-tár­sulat tevékenysége. A társulat legfőbb feladata Gödöllő szennyvíztisztító-telepének megépíttetése. A munka vi­szonylag jól halad, az A-sza- kasz még ebben az évben el­készül. A kövétkező, a B, vár­hatóan 1983-ra. A tájékoztató befejezésül az átruházott hatáskörök gyakor­lásáról adott számot a ta­nácsülésnek. Kör Pál Musttal teli tartályok Eddig 33 vagon szőlőt dolgoztak fel musttá, a Rákosmezeje Ter­melőszövetkezet mogyoródi feldolgozó üzemében. Rövidesen a szüret is befejeződik, mintegy 8 vagon szőlő leszedése, illetve feldolgozása van hátra. A képen: musttal töltik meg a szállí­tójármű tartályát. Barcza Zsolt felvétele Múzeumi hónap után Épületek, szobrok, műemlékek A Lakások, otthonok Gödöl­lőn és környékén című kiállí­tást a héten a városi vízmű te­lepén mutatták be, s hozzá kapcsolódva tartottak eszme­cserét Polónyi Péternek, a helytörténeti gyűjtemény ve­zetőjének vitaindítója nyomán a lakáskultúra és az életmód tárgykörében. Ez a rendez­vény már nem tartozik a mú­zeumi és műemléki hónap ese­ményei közé, de jelzi, a gödöl­lői helytörténeti gyűjtemény munkatársai folyamatosan te­vékenykednek, noha a jeles al­kalmak idején a szokásosnál is dúsabb programokat igyekez­nek összeállítani. Így volt október 15. és no­vember 15. között is, az idei múzeumi hónapban. Ekkor nyitották meg a Gödöllő mű­emlékei című kiállítást, melyet az Országos Műemléki Fel­ügyelőséggel közösen rendez­tek, eddig több mint ezren néz­ték meg, s táboruk még gya­rapodhat, hiszen e hónap 30-ig nyitva lesz. Fotók idézik fel a város műemlékeinek egykori állapotát, amikor még épek és sértetlenek voltak, teljes szép­ségükben mutatkoztak meg az itt lakóknak és az ide látoga­tóknak. Az utókornak A fényképek Gödöllő jeles épületeinek, képzőművészeti alkotásainak a mai állapotát is megörökítik. Az utókor majd ezekből kiindulva ítélheti meg, mit is tettünk megmentésükért, megóvásukért, hogy minél tel­jesebben hagyományozhassuk őket az utánunk következők­nek. A kiállításhoz kapcsolódva ankétot is tartottak, amelyen a helyi vezetőkön kívül a mű­emlékvédelem országos irányí­tói is részt vettek, az érdeklő­dök első kézből kaphattak in­formációkat ennek a munká­nak a menetéről, a lehetősé­gekről és egyéb, részben szak­mai kérdésekről. Érdemes egy­két dolgot fel- és visszaidéz­nünk az ott elhangzottakból. Például egy roppant fajsúlyú adatot. Kiszámították, hogy az országban lévő műemlék épü­letek restaurálásával, az ere­detinek megfelelő helyreállítá­sával és célszerű hasznosításá­val 2 milliárd 700 millió fo­rintnyi beruházási összeget ta­karíthatnánk meg. Eme épületeknek tehát nem­csak esztétikumuk van, hasz­nálati értékük is. Példának itt van a mi híres, szépséges gö­döllői kastélyunk, amit szintén többfajta célra felhasználnak majdan a felújítás után. Ott­hont adhat mezőgazdasági jel­legű állandó és időszaki kiál­lításoknak, részben itt helyezik el az Agrártudományi Egye­tem könyvtárát, vagyis az or­szágos agrárcentrum egyik fontos helye lesz. Tetemes összeg Óriási számot irtunk le az imént, hozzá kell tennünk, a műemlékek helyreállítása, res­taurálása is tetemes összegeket emészt fel, ezeket egy-egy vá­ros, község képtelen előterem­teni. Megnehezült gazdasági helyzetünkben még az állami pénzek sem fordítnatók ilyes- . mire tetszés szerint, ezért itt is nagy a jelentősége az összefo­gásnak, aminek formái még nincsenek kimunkálva. De hogy nem kis pénzeket költünk erre a célra, mutatja: tavaly például 1 miliiárd öüO milliót tett ki az összeg. Más oldalairól is megközelí­tették az ankét résztvevői a múlt értékeinek megmentését, ápolását, karbantartását. Szó­ba került Gödöllőnek a fővá­roshoz való közelsége. Az ide­genforgalmat is fellendítené bizonyára, ha mind a város­ban, mind a járásban lévő mű­emlékek teljes szépségükben fogadnák az ide érkezőket. A táj varázsa, az élő népművé­szet, néphagyomány még egy vonzerővel gyarapodna. Gödöllő lokálpatriótái abból a szemszögből közelítették meg a kérdést, hogy milyen és mekkora szerepe lehet a múlt megismerésének a nemrég és folyamatosan idetelepülök kö­tődésének az elmélyítésében. A patriotizmust természetesen sok más módon is lehet és kell erősíteni, de nyilván hozzájá­rulhat ehhez a lakóhely egy­kori mivoltának, szerepének az ismerete, amit részben tárgyia­sult eszmékben és gondolatok­ban hagytak ránk elődeink: épületekben, szobrokban, em­lékművekben. Az ankét lényegének össze­foglalása után haladjunk to­vább a leltárkészítésben. A másik időszaki kiállításon ti­zennégy ma élő szentendrei festő műveivel találkozhattak az érdeklődők. Azokban a he­tekben is vándoroltatták a helytörténeti gyűjtemény öt kiállítását a járásban és a vá­rosban. A megnyitókhoz elő­adások is kapcsolódtak, illetve rendhagyó órák, ankétok. A diavetítéses előadásokon Kő­rösfői László a hajdani gödöl­lői művésztelepről, Polónyi Pé­ter a Galga mente népművé­szetéről és a járás múzeumai­ról, tájházairól beszélt. Szorgos hétköznapok összefoglalva azt mondhat­nánk, gazdag programot telje­sített a helytörténeti gyűjte­mény az idei múzeumi hónap­ban, hozzátéve, munkájuk az­óta sem kevesebb. Folytatják a szorgos hétköznapokat, újabb ünnepi eseményeket, kiállítá­sokat, bemutatókat, előadáso­kat készítve elő. K. P. Idísek összefogása Érden tartották meg a Pest megvei nyugdíjasklubok első megyei találkozóját. Járá­sunkból a bagi. hévízgyörki, vérségi és a zsámboki klub 10—10 tagja vett részt az egész napon át gazdag prog­ramot nyújtó összejövetelen. Példamutató volt a nyugdíjas­klubok összefogása, ugyanis a négy község művelődési há­zainak klubjai közösen bérel­ték autóbuszt, így az utazási költség jelentősen csökkent. Lám, mennyire igaz a köz­mondás: jó az öreg a háznál! A nyugdíjasok takarékossá­got tükröző szemléletét más csoportok is eltanulhatnák és alkalmazhatnák. Városi moziműsor Bob herceg. Színes magyai operettfilm. Csak 4 órakor. Panteleon és a hölgyvendé­gek. Színes dominikai film­szatíra. 6 és 8 órakor. Csak 18 éven felülieknek. Petőfi gimnázium DM előtt a kézilabdások A Pest megyei középiskolás fiú kézilabdakupa hármas döntőjére készül az aszódi Petőfi Gimnázium gárdája. A versenyre november 29- én kerül sor. De nemcsak a kézilabdában termett babér Ceglédről Gödöllőre Öntözés és városfejlesztés Nem ez az első találkozá­som dr. Gáspár Zoltánnal, az Agrártudományi Egyetem víz­gazdálkodási és meliorációs tanszéke tudományos munka­társával. Tanúsíthatom, hogy igazi önmagát akkor mutatja az idegennek, ha munkájáról, a nagyüzemi öntözés külön­féle módszereiről, az új eljá­rások kidolgozásáról van szó. Ebben a témában valószínűleg nem lehetne zavarbá hozni kérdésekkel. Negyven év Mint ahogy sohasem tudta, s ma sem tudja magát kivon­ni egy másfajta tevékenység, a társadalmi munka alól sem. De hát nézzük szépen sorjá­ban, miképpen lett a ceglédi születésű fiatalember gödöllői patrióta. Ma már mondhatjuk úgy is, hogy Gödöllő szerel­mese. Igaz, ő is azok közé tartozik, akik nemcsak szere­tik ezt a várost, tesznek is érte. Szülei negyven évig taní­tottak a ceglédi elemi iskolá­ban. Zoltánt, a harmadik gye­reket érettségi után a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem­re adták, tanulmányait 1958- ban végezte el, majd Pestre, a Talajjavító és a Vízügyi Tervező Vállalathoz került. — Ott hamar bizonyítanom kellett — mondja —, mert jó­formán az első mezőgazdasági mérnök voltam, akit a mű­szakiak közé tervező partner­nek beosztottak. Azelőtt ugyanis csupán a műszakiakat vonták be a vízügyi létesítmé­nyek tervezésébe, a mezőgaz­dászoktól idegenkedtek. Szakmérnöki oklevél Tanulmányai idejéből, meg későbbről is jól ismerte Gás­pár Zoltánt, dr. Pogácsás György, a gödöllői tangazda­ság akkori igazgatója, aki a fiatalembert, kiszakítva buda­pesti munkahelyéről, a gazda­ságba hozta, hogy vezesse be a csőkutas öntözést. — Több mint harminc cső­kutat létesítettünk, volt önálló kútfúró brigádunk — emléke­zik vissza Gáspár Zoltán. — Hozzávetőleg háromszáz hold öntözésére rendezkedtünk be. Nagy dolog volt ez akkor. Tu­domásom szerint a tangazda­ságban már alig vagy egyál­talán nem öntöznek nagyobb kultúrákat. Abban az időben elértük, hogy egyetlen öntöző­gép idényenként 1200 órát üzemelt. Azok értékelhetik ezt igazán nagyra, akik tudják, hogy az átlagos üzemóraszám, vagy mondjuk úgy, hogy a gé­pek kihasználtsága sokkal ki­sebb ma. A tangazdaság központi ag- ronómusa, aki időközben öntö­zési szakmérnöki oklevelet, majd doktori címet szerzett, egyszercsak ott találta magát az akkori dékán, dr. Petraso­az aszódi gimnazistáknak: a területi futó-csapatbajnoksá­gon a leány- és a fiúcsapat is harmadik lett. Különösen Pin­tér Borbála, Hideg István és Ócskái László szerepelt kivá­lóan. A leánytorna megyei ver­senyeit két csoportban, a Dé­liben és az Északiban rende­zik meg. Az utóbbiba sorol­ták a petőfiseket, akik a C- kategória első fordulójában fölényesen, másfél ponttal let­tek elsők, megelőzve a többi öt csapatot. Nemcsak a megyei vagy te­rületi versenyeken érdekel­tek a diáksportolók: folya­matos a házi vetélkedés is. A fiúk kézilabda-bajnokságát a IV. c nyerte. Most az asztali- tenisz- és a leány kosárlab­da-bajnokság következik. Az iskola testnevelői szerint a leányoknál a IV., a III. és az I. a osztály sportmunkája ki­emelkedő. akik választási gyűlésén szép számban megjelentek, majd ellenszavazat nélkül választot­ták ismét tanácstagnak. — Amikor annak idején magam is odaköltöztem a kör­zetbe, még jóformán utca sem volt. szerveznünk kellett a fá­sítást. Láttam, hogy sokan szí­vesen tesznek azért, hogy ahol laknak, jól érezzék magukat. Aztán ahogy kialakultak a házsorok, utat, járdát építet­tünk közösen a tanácstól ka­pott anyagokból. Focipálya és játszótér is van már azóta. Sokat segítenek az emberek, ha értelmét látják. A művelő­dési ház táglajegyeiből több mint húszezer forint értékűt vettek meg a körzetben élők. A Gödöllő várostól kanott Pro XJrbe díjat külön becsben tartja dr. Gáspár Zoltán. Tud­ja, hogy az kötelezi. Ahogy mondja: a tanácstagi körzeté­ben sem várnak tőle nagy dolgokat, csupán azt, hogv a lakókörzet az elmúlt években mutatkozó fejődésének mérté­két megtartsák. F. I. Sakk Fölényes győzelem Fölényes, 11-1 arányú győ­zelmet aratott a Galgamácsai Tsz SE sakkcsapata a Török­bálinti Mechanika ellen. A következő bajnoki fordulóban járási összecsapás lesz, va­sárnap, november 23-án Tú­rán, a helyi Vörös Meteor a galgamáCsaiakat fogadja. Ugyancsak járási sporthír, hogy galgamácsai és az aszó­di asztaliteniszezők találko­zóján 12-8 arányú mácsai győzelem született. — Kocsis Ferenc olimpiai és világbajnok birkózót látják vendégül ma délután 5 órai kezdettel a Ferromechanikai Ipari Szövetkezet ifjúsági klubjában. ISSN 0133-1951 (Gödöllöl Hírlap) vits Imre professzor földmű­velési és növénytermesztéstani tanszékén. A gazdászkar eme tanszéke kapta feladatul, hogy dolgozzék a Tisza II fejleszté­si programján. — Csaknem harminc gazda­ságról kellett felmérő tanul­mányt készítenünk, ennek alapján pedig néhány kivá­lasztott üzem középtávú, öt­éves öntözésfejlesztési tervét elkészíteni — mondja, majd okleveleket, elismeréseket mu­tat meg. A Tisza II avatásakor az Országos Vízügyi Hivatal tüntette ki és jutalmazta meg. Ma is tagja a KISZ KB Tisza II védnökség országos opera­tív bizottságának. Vagyis szakmai tudására változatla­nul számítanak. Pálya és játszótér Másfajta elismerések is elő­kerülnek. Például arról, hogy milyen régóta tanácstag, még a gödöllői nagyközségi testü­letbe választották először, azóta egyfolytában viseli ezt a tisztséget. Sőt: mivel tartós külföldi kiküldetés miatt idén egy személy helye megürese­dett a városi tanács végrehaj­tó bizottságában, dr. Gáspár Zoltánt nemrég a végrehajtó bizottság tagjának választot­ták. Mint tanácstag, a Tessedik, a Lovas, a Major és a Repülő­téri út, valamint a Méhész köz lakosait képviseli, azokat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom