Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-21 / 273. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM \ra 1.20 forint 1980. NOVEMBER 21., PÉNTEK "'N Törésvonal bekövetkezett haj elleni védekezés — az emberek mentésétől az állatok biztonságiba helyezésén át a szivattyúk üzameiietáséig — szántén nagy pénzeket emészt fel, volt olyan esztendő, amikor országosan milliándokat tett ki a kér és a védekezés együttes összege! Ennek ismeretében már könnyebb válaszolni arra a tamáskodó kérdésre, vajon megtérülő ráfordítás-e a belvízirendezés költsége. S ennél is könnyebb a válasz olyan esetekben, amikor föl seim ■merülhet a megtérülés ügye, hiszen emberekről, családok ezreiről van szó. Ilyen indokok értetik msg, hogy például idén három és fél millió forintot adnak ki az ifjú városban, Dunakeszin, a lakótelepi csapadékcsatorna építésének folytatására, aminek híján a mindennapi élet elülhetne veszélyes vá- aszút elé adott alkalommal, mert a környék, fel egészen Sződligetig, belvizesedéire hajlamos, éppen a Duna közelsége okán. A gondolkodásbeli törésvonal ott lelhető meg, hogy a sok gonddal küzdő városban ezernyi „jobb” helyet mond a lakosság, mondanak a tanácstagok ennek a pénznek, hiszen az ■ ilyesfajta- --kiadásoknak addig kevés a becsülete, amíg egyszer ott nincs a küszöbnél a baj. yakori, hogy küszöbnél a baj; sok még a megyében a jogos, halaszthatatlan belvízrendezést igény. Igazolja ezt, hogy a legutóbbi években az ügyet kézben tartó tanácsok a ténylegesen kiadott összegnek a más félszeresét igényelték a már folyamatban lévő rendezési munkák fedezeteként, azaz itt is húzódik egy törésvonal a szükségleteik és a lehetőségek, azután a mér megkezdett és folytatható vízkárelhárítási feladatok között. Szűkében van a pénznek a népgazdaság, még inkább érzik a bugyelláris soványságát a tanácsok. Ennek ellenére sem lenne szerencsés, ha át nem hidalható törésvonal keletkezne a belvízrendezés tervszerű munkáinak térképén, mert ez az az eset, amikor az átmeneti megtakarításnak a sokszorosát fizetheti rá a társadalom az akkor már elkerülhetetlen védekezésre, illetve a bekövetkezett kárra. Nem hallgatjuk el: fönnáll az ilyen, rövid távú szemlélet gyakorlatának veszélye. A megnehezedett gazdasági környezetben az látszik szinte kizárólagos fontosságúnak, ami befektetésként pénzt G S zakemberek szerint a belvízveszélyes területeknek mindössze öt, tíz százalékát önti el — nagy eső, gyorsan olvadó hó nyomán — a nem kívánt mennyiségű csapadék, csak ott a bökkenő, hogy soha nem tudni, adott pillanatban éppen hol Lesz ez az öt, tíz százalék. Ami a józan ész diktálta védekezésben — annak legjobb formájában, a megelőzésben — annyit tesz, mindenütt indokolt a belvízrendezés. Indokolt, ám rengeteg pénz kell hozzá. Egyetlen év alatt, sokféle helyről kérve, kikönyörögve, kapva, kilencmillió forintot költött Cegléd városa a belvízrendezésre, ami már — a korábbi ilyen kiadások összegét tekintve — jelentősebb summa, ám a feladatok egészéhez képest még mindig esztendők kellenek majd az elfogadható állapot megteremtéséhez. A hirtelen jött viz veszélye addig változatlanul ott lebeg a város érintett részei fölött, hiszen éppen ez a különlegessége a gondnak, mintha csak azok baja lehetne, akik házát, földjét, jószágát közvetlenül ellepheti a tavakká hízó esővíz, hóié. Az érdekeltség felületi mezején erős törésvonal ez, hiszen sokan hajlanak arra, csakis azt véljék fontosnak, ami őket közvetlenül érinti, s amikor szavazná kell — például testületi ülésen — arról, mi hogyan legyen, hol legyen s mikor, nehezen adják voksukat még az ésszerűre is, ha az kívül marad az „ő” körzetükön. Gyakran ezért izzik a vita parazsa, hiszen nehéz belátni: a víz nem körzetek szerint futja be pusztító útját, hanem geológiai, földrajzi tényezőknek engedelmeskedve, követve például azokat a törésvonalakat, amelyek szinte előre megjósoáható- vá teszik, ez a víz most erre megy. A belvízrendezésd terveknek és a kivitelezési megbízásoknak erre, figyelemmel lehetséges elkészülniük, mert ezt diktálja a józan ész s a közérdek egyaránt. V olt olyan esztendő a megyében, amikor a belvíz borította terület jóval túllépte a tízezer hektárt, s olyan év is akadt, amikor mindössze néhány száz hektár rétet, legelőt vett birtokba a helyi áradás. A nagy szélsőségek mögött megbújni látszik a méltányolandó érv: nem túlzás-e akikor a rendezésre, megelőzésre kiadott pénz? Ráadásul ez a pénz sok millióban fejezhető ki, hiszen ebben az évben a megyében — csupán tanácsi költségvetésből — 36,8 millió forintot költenek belvízrendezésre és vízkárelhárításra, s ehhez még társul a más forrásokból származó összeg. Próbáljuk meg más oldalról nézni ugyanazt: egy- egy súlyosabb belvizes időszak kártétele — a köz- és a magánvagyonban tett rontást egyaránt beleértve — többszöröse lehet annak, amit a megelőzésre évről évre kiadnak. Azt sem szabad elfeledni, hogy a már fiai, ám meggyőződésünk: vannak olyan közvetett befektetések, amiknél a haszon semmivel sem kisebb, mintha a termelésbe közvetlenül kerültek volna be a forintok. A mérlegelés ezért a korábbiaknál is lényegesebb szerepet kap a tervezésben, a végrehajtásban, a feladatok sorrendjének kialakításában, helyben éppúgy, mint területi összesítésben. Mészáros Ottó EKSZ-ircda Budapesten A következő 30 évben a világ népessége várhatóan megkétszereződik. Különösképpen a városi települések fejlődésére számítanak. A kétezres évek elején — előreláthatóan — több ember él már a városokban, mint a fal valóban, s csaknem 40 olyan város lesz a földön, amelynek ötmilliónál több lakója lesz Ez a tény irányította rá a figyelmet a városok /tudatos, tervszerű fejlesztésének szükségességére. E világméretű gond felismerése nyomán született az ENSZ emberi települések bizottsága, melynek keleteurópai irodáját csütörtökön nyitották meg Budapesten. Az ünnepélyes ímegnyitónsik a színhelye a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi terma volt. Úton és a földeken Segítik egymást a gazdaságok Sikeres betakarítás Cegléden Szavunk sem lehet az időjárásra. Már csak azért sem, mert ez idáig nem okozott gondot a havazás, a jég, az eső. Néhány napja még a hőmérő higanyszála is felfelé kúszik. Ez érződik az utak állapotán, forgalmán is. Mint az Ütinform ügyeletén elmondták, megyénkben minden út járható. Sehol sincs jegesedés, felfagyás, ennek ellenére a KPM váci üzemében már a télre is felkészültek. Hóekék várnák bevetésre, hogy a későbbiek során se legyen gond. A kedvezőre fordult időjárás nem csupán a közlekedőkre van jótékony hatással, hanem az elhúzódott mezőgazdasági munkák befejezésére is. Nem túlzás azt állítani, hogy szinte az egész esztendő során inkább csak jóslatokba bocsátkozhatunk ' az eredményeket illetően : hiszen a már tálcán kínált termést az utolsó pillanatban is elviheti a mostoha időjárás. Különösen így van ez az idén ősszel. Az esők — néha a havazás — és a korai fagyok miatt csak igen lassan, nagy nehézségek árán lehet a kukoricát, a cukorrépát betakarítani, sort keríteni az időszerű munkákra. Hatszázötven hektáron termeltek kukoricát az érdi Benta-vőlgye Tsz-ben. A betakarítás jó ütemben halad, a gépek ezekben a napokban is dolgoznak Bozsán Péter felvétele Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfusst Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja délután a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK miniszterelnök-helyettesét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt Szalai Béla, hazánk berlini és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete is. Korom Mihály látogatása Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a fővárosi tanácsi munkával ismerkedett. Elkísérte a látogatásra Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára Programja a városházán kezdődött, ahol Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Bornemissza Sándor, a tanács pártbizottságának első titkára fogadta. Tájékoztatták a fővárosi és a kerületi tanácsok munkájáról, továbbá a Fővárosi Tanács párt- és társadalmi szerveinek tevékenységéről. Elmondták: jelenleg Budapesten a tanácsoknak az a legfontosabb feladatuk, hogy sikeresen zárják az V. ötéves tervidőszakot, s hogy körültekintően, alaposan felkészüljenek a következő ötéves tervre. Az elkövetkező öt esztendőben is kiemelt feladat lesz a komplex lakásépítés folytatása, a gyermekintézmény-hálózat bővítése, valamint a közlekedés- és közműfejlesztés. Szó volt arról is, hogy folytatják a hatósági munka korszerűsítését, s a lakossággal való kapcsolatok erősítését. A Központi Bizottság titkára ezután megtekintett több fővárosi kiemelt beruházást, köztük a szovjet segítséggel épülő, s várhatóan a jövő év végére elkészülő budapesti nagy sportcsarnokot. Ellátogatott az átadás előtt álló 800 ágyas dél-pesti kórházba, majd megtekintette a 3-as metróvonal egyik szakaszát, s végül a gellérthegyi víztározót. Ezt követően a városházán Korom Mihály találkozott a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának és part-végrehajtóbizottságának tagjaival, s tájékoztatást adott időszerű belpolitikai kérdésekről. Ezért is szolgál nagy örömünkre, hogy a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz — erről tájékoztatott bennünket Skultéty József, a szövetkezet elnöke — sikerrel fejezte be az embert, a gépeket egyaránt próbára tevő őszi szántóföldi munkálatait. Magtárba került az ezer hektárnyi kukorica. Pontosabban annak egy része. Kétszáz vagon szemesterményt ugyanis speciális eljárással nedves állapotban fóliában tároltak. Ezzel a módszerrel jelentős mértékben tudták meggyorsítani a betakarítás tempóját. A vetéssel természetesen már korábban — november 3-án — végeztek, és igen jól halad az őszi mélyszántás is. A területnek eddig 75 százalékán forgatták meg a földet az. óriás traktorok vontatta ekékkel. Számításai szerint 10 napon belül ezt a talajmunkát is befejezik. A gépek — mint megtudtuk — nem állnak le. A négy Claas Dominátor kombájnt, a két csőtörőt és 10 szállító járművüket, valamint szárítő“- kapacitásukat a közös gazdaság máris felajánlotta a környező üzemeknek. Csak a zuhogó eső tudta távol tartani a földektől a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság kombájnjait Ha sokszor fél teljesítménnyel, de dolgoztak a kedvezőtlen viszonyok között is a gazdaság traktorosai. A magas terméshozamairól ismert mezőgazdasági üzemben a rossz idő ellenére sem dolgoznak hanyagul, ügyelnek a minőségre. Vetéseik jól sikerültek, a mag kitűnő ágyba került. Nagy gondot fordítanak az őszi mélyszántásra is. A hatalmas tömegű szármaradványt előbb lezúzzák, majd műtrágyával szórják le: így a szántás egyenletesebb, a növényi anyagok pedig könnyebben elbomlanak, és tavasszal megfelelőbb magágyat tudnak készíteni. Szárítóberendezéseit már most a társgazdaságok rendelkezésére bocsátja a szigetcsépi Lenin Tsz: ide hordja —a bizony igen magas nedvességtartalmú — kukoricáját a csepeli Duna Tsz és a szigetbecsei szövetkezet is. A szárító egyébként éjjel-nappal üzemel, 24 óra alatt 300 tonna tengeri kerül a berendezés garatjába. A szárat silózzák és a kecske- állománnyal etetik fel. A szövetkezetben a szokásos teendőkön kívül egyéb munka is akad. Már javában műtrágyázzák a legelőket és lucernásokat. Jövő évi szálastakar, mány mennyisége múlik ezen a műveleten. íeSkéstől Gödöllőig Már nem szomjasak a csapok Letkéstől Gödöllőig számos település ivóvíz-ellátáséért felelős a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízoazdálkodá- si Vállalat Duna-balparti igazgatósága. Váci székházukban kerestük fel Dombay Péter főmérnököt, hogy arról érdeklődjünk, milyen további fejlesztésére sszámíthatnak e területen ? — Elsősorban Gödöllő korábban közismert nyári vízhiányát volt hivatott felszámolni a Duna-balparti Regionális Vízmű, melynek első üteme idén már belépett a vízellátásba. Vácról és Gödről vízátadással oldottuk meg ezt a feladatot. A rendszer teljes kiépítése 1982-re várható, — Jelentőségét tekintve kisebb. de az ott élők számára legalább olyan fontos Szoko- lya és Börzsönyliget vízellátása. Mikor lép üzembe ez .a rendszer? — Szokolyán mennyiségi és KÖZELET Huszár Istvánnak, a Központi Bizottság tagjának vezetésével MSZMP KB-kül- döttség vett részt a Kolumbiai Kommunista Párt XIII. kongresszusán. A delegáció, mely az Ecuadori Kommunista Párt meghívására néhány napos látogatást tett Quitó- ban is, csütörtökön hazaérkezett. Eduard Szauma, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezet (FAO) főigazgatója, aki a magyar kormány meghívására tett látogatást hazánkban, csütörtökön elutazott Budapestről. Itt-tartózkodása során meglátogatta a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaságot és a kondorosi Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, ahol elismeréssel nyilatkozott a Tisza II. öntözőrendszerére épült és több évig a FAO támogatását élvező modellgaz- daságok eredményeiről. minőségi problémák Is vannak, kevés és rossz a víz. Ez a kis regionális rendszer az év végén kezdi meg működését. Vállalatunk sokat vállal magára üzembe helyezésével, minthogy az automatikai és távjelző rendszer nem készül el erre az időre. így meglehetősen nehéz körülmények között fogjuk üzemeltetni, de ismerve a község gondjait, vállaltunk. A teljes közkutas vízellátás jövőre valósul meg. — Ügy tudjuk, folyik a Sződliget, Szód, Vácrátót rendszer építése is. — Valóban, idén átvesszük a sződligeti vízhálózatot, s jövőre ott is megépülnek a köz- kutak. Egyébként mindenütt, ahol a rendszer elkészült, a házak bekötésére is mód lesz. E munka során egy 500 köbméteres tároló is épül, s remélhetőleg a jövő év végére el is készül. Ezenkívül 250 köbméteres tárolómedence építésével is javítjuk az ellátás biztonságát, szolgálva Kösd, Rád és Penc egészséges ivóvízellátását. Jelentősen bővült Vácott is tárolókapacitásunk. Két, egyenként 1200 köbméteres tárolómedencét építettünk, s emellett bővítettük víztermelő kapacitásunkat is, a váci déli vízmű területén épült egy újabb csápos kút. — Mi várható a megye északi részén? — Nagymaroson az erőmű beruházásában együtt bővítik a vízbázist, és növelik a tárolókapacitást. Ennek keretében az első ütemben naponta ezer köbméternyi többletvíztermelésre nyílik mód. Jelentős gondjai vannak Szobnak. A megoldás a szobi és zebe- gényi rendszer összekötése lenne, melyre a vállalatnak vannak kiviteli tervei, ám a megvalósítás anyagi feltételeit a községi tanácsnak kellene megteremtenie. A megye legészakibb része Tésa, Kemence, Bernecebaráti és Perő- csény vízellátását szolgálja majd a Tésa környéki közös rendszer megépítése. A 67 millió forintos beruházást a Pest megyei Víz- és Csatornamű építi, elkészülte után vállalatunk fogja üzemeltetni. Az átadási határidő 1983 vége. Ám ha a PVCSV megfelelő jó munkát végez, elképzelhető, hogy Tésa és Kemence előbb beléphet a vízszolgáltatásba. — Nyaranta kritikus Főt vízellátása is. Mit tehetnek e nagyközség ellátásának javításáért? — A már korábban említett bal parti regionális vízmű építésének második ütemében lenne a tervek szerint lehetőség Főt vízellátásának javítására. Egy provizórikus átemelő építésével — remélhetőleg még a jövő évi csúcsidény előtt — lehetőséget szeretnénk teremteni napi 1000—1500 köbméter víz bejuttatására a nagyközségbe. Ám a mi erőfeszítéseink csak akkor járhatnak eredménnyel, ha a fótiak is nagyobb önmérsékletet tanúsítanak — a locsolásnál — mondotta a főmérnök. B. H.
