Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tcxiv. Évfolyam. 373. szám mo. november 20., csütörtök Devizát — olcsóbban A piaci törvények szigorúak A gazdaságos kivitel bővítése érdekében $ „Navigare necesse est”, vagyis hajózni szükséges, I mondogatták felettébb gyakran a régi rómaiak, Két- ^ ségkívül nem azért, hogy minél több edzett tengeri ^ medve legyen közöttük, hanem kereskedni akartak. I Mégpedig az akkor ismert világ valamennyi népével. ^ Minthogy latinos műveltségünk immár valószínűleg I végérvényesen a múlté, mi ugyanezt szép magyar nyel- ^ vünkön szoktuk mind gyakrabban ismételgetni. Vala- ^ hogy igy: mindenképpen bővíteni kell külkereskedelmi ^ kapcsolatainkat (hajókkal is). Mégpedig lehetőleg ex- § portunk növelésével. Valamennyiünk közös ügye Életmód, művelődés, változás Alárendelni az emberi szükségleteknek Ez eddig rendben is volna, csakhogy nem olyan könnyű megfelelni ennek a követelménynek. Az MSZMP Központi Bizottsága november 13-i üléséről kiadott közlemény erről egyebek között ezt mondja: „Az ipar magasabb színvonalon és jobb összetételben elégítse ki a hazai és a külkereskedelmi igényeket... Fokozza az exportot, szélesítse az importot helyettesítő termékeknek a gyártását. A kivitelt gazdaságosan bővítő, a belföldi keresletet jövedelmezően kielégítő gazdálkodó szervezetek dinamikusan fejlődjenek ...” A titok nyitja Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, körülbelül arról van itt szó, hogy nem lehet akárhogyan kereskedni. Elméletileg persze mindent el lehet adni, de ha egy termék tegyük fel nekünk kétszáz forintunkba kerül, ámde csak egy dollárt kapunk érte, akkor nem érdemes eladni. Ha teszem azt ötöt, akkor az már egy majdnem jó üzlet. Olykor persze megalkuvásra kényszerül az ország, mert hát kellenek a dollárok. Például olyan gépek megvásárlására, melyekkel holnap már olcsóbban „termeljük” a dollárokat is. Az említett túlságos egyszerűsítés miatt kissé nevetséges vagy éppen ijesztően semmitmondó az előző néhány mondat. Itt most mégis helyénvaló valamennyi, mert többé-kevés- bé ilyen egyszerű megfontolások alapján szoktuk vizsgélgat- ni városunk üzemeinek exportját. örvendezünk, ha több áru megy innen külföldre, s kesergünk, ha kevesebb. Nincs is ebben semmi hiba, ha gazdaságosan előállított termék talál külhoni gazdára. Ha ilyen termék nincs, akkor viszont balgaság az export növelését számonkérni, szorgalmazni. Akkor először a gazdaságos termelés alapjait kell lerakni. Sok nagykőrösi üzem exportál a világ valamennyi égtája felé. Ezek közül vegyük példának a konzervgyárat. Ez a vállalat, s ez nem titok, termékeinek 54 százalékát rubelért, tíz százalékát pedig dollárért adja el. Mégpedig, ha nem is irigylésre méltó, de egészen elfogadható devizakitermelési mutatókkal. E számokat vizsgálva az az örvendetes tény . tűnhet szemünkbe, hogy a gyár az utóbbi években mind kevesebb forintot használ fel egy dollárt vagy egy rubelt érő termék előállítására. Pedig közben az energiaválság miatt a termelési költségek jócskán megnövekedtek. A titok nyitja, legalábbis az utóbbi három év tekintetében, valahol az MSZMP KB 1977. október 20-i határozatában keresendő. Ez volt az a dokumentum, mely különös nyomatékkai hívta fel a figyelmet az üzemek termelési szerkezetének javítására, s általánosságban is meghatározta hazánk külgazdasági politikáját. A határozat sorai nem érték váratlanul a gyárat, hiszen azok korábbi törekvéseit igazolták. Mindenesetre ezek a gazdaságpolitikai irányelvek újabb vizsgálódásra késztették a konzervipari vállalatok igazgató tanácsát, s a nagykőrösi vállalatot is. Az eredmény az volt, hogy a konzervgyár tovább növelte a gazdaságosan előállítható, nagy külföldi keresletnek örvendő termékei részarányát. Példának okáért a szocialista országok piacain igyekszik minél több savanyúságot eladni, mert bebizonyosodott, hogy ez a jó üzlet. Ezt az értékesítési politikát államközi szerződések is segítik megvalósítani. Zöldre vált... Nehezebb a helyzet a tőkés piacokon. Túlságosan messzire szállítani a nagykőrösi kon- zervet nem mindig ésszerű a nagy szállítási költségek miatt. A közelben viszont megállítja az állomásunkon megrakott vagonokat a Közös Piac tilosat mutató jelzőlámpája. Szerencsére nem minden esetben. Jó minőségű áruval, ha nem is az első szóra, de zöidre lehet változtatni a lámpa színét. Akad erre példa jónéhány árucikk esetében ma is. Csakhogy ez a „jó minőség" rendkívül bonyolult fogalom. Az ilyen minősítésű árunak legelőször is olcsóhak kell lennie. Mármint olcsón előállít- hatónak. Aztán megfelelő bel- tartalmi értékűnek, s végül a vásárlót megnyerő külleműnek. A világ legízletesebb, legtáplálóbb zöldségkonzervét sem lehet rozsdás dobozban, ízléstelen címkével eladni. S pláne nem ötkilós dobozban, amikor a vevőnek csak fél kilogramm kell belőle. Mindazonáltal a legfontosabb piaci tényező a beltartalmi érték. S éppen ez az, ami nemcsak a konzervgyáron múlik, hanem a mezőgazdasági üzemeken is. Adottságok, lehetőségek Valószínűleg mindenki előtt világos, hogy jó konzervet csak jó alapanyagból lehet előállítani. Nos, a konzervgyár az idén e téren is előrelépett, s a külhoni vásárlók örömére nagyon szigorúan vizsgálgatta a nyersanyagok minőségét. Jövőre is ezt kell tennie, s azután is. És most már nemcsak a külföldi, hanem a honi vásárlók kedvéért is. Mindenesetre megnyugtató, hogy a minap az MSZMP városi végrehajtó bizottsága is azt állapította meg, hogy a konzervgyár helyesen mérte fel lehetőségeit és adottságait és sikeresen alkalmazkodik az itthoni és a külföldi piaci törvényekhez. E törvény pedig az, hogy kereskedni kell. Okosan ... Farkas Péter Előadás kertbarátoknak S. Hegedűs László ország- gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkára, november 21-én, pénteken előadást tart Nagy-' kőrösön, a Kertbarátok Klubjában. Az előadás délután 5 órakor kezdődik az Arany János Művelődési Központban. Témája a kertbarát mozgalom jelentősége. Moziműsor A zsoldoskatona. Színes, szinkronizált olasz film. Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben Az aranyember. Színes magyar film, fél 4-kor. Dandin György, vagy a megcsúfolt férj. Magyar filmvígjáték, fél 6-kor. A halott visszatér. Színes NDK-film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!! fél 8-kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban délután 3 órakor, Görgey» Gábor: Bulvár. Ifjúsági C bérlet, este 7 órakor, Déryné-bérlet. A művelődés és az életmód kapcsolata, kölcsönös feltételezettsége régi keletű. Végső fokon az emberi léttel egy idős. Emlékszem egy beszélgetésre, midőn egyik parasztember azt mondta a másiknak: „Én a jó könyveket azért elolvasom”. Vártam a megfejtést, vajon melyek számára a jó könyvek. Meglepett a felelet: „A gyümölcstermesztésről sok jó könyv jelent meg, ezeket mindig megveszem.” Nevelési szándék íme, élétmód és művelődés egysége. Emberünk a földet művelve immár önmagát is művelte — hozzáértésben. Mert a változó termesztési tevékenységben magát is változtatni (gyarapítani) kívánta, hogy gyümölcsösében majd bekövetkezzen az áldásos változás. Vagyis a nemes fajták jó termése. Életmód, művelődés, változás szerves egysége itt egyszerű képletben érvényesül. Ám a változás magának a művelődő embernek a személyében sokkal bonyolultabb. E folyamatnak a segítése már a köz- művelődésnek a. változását is feltételezi. Tulajdonképpen erről kívánunk szólni. A kérdés így hangzik: megelégedhetünk-e a kultúraterjesztéssel, avagy a közművelődésnek nevelő tennivalója van? A közönségigény kielégítéseként fejünkre’ hulló kultúra „áldás esője” megtermékenyíti-e emberi énünket, ha a magunk belső szomjúságával nem szívjuk be, illetve nem hasznosítjuk?' Mindkét esetben évek óta adott a felelet. A kérdést tulajdonképpen a művelődési gyakorlat viszonylagos konzervativizmusa élteti. Az, hogy lassan kap erőre a nevelési szándék érvényesítése a köz- művelődésben. Művelődésszociológusok vizsgálják a kérdést, érzékeltetik az új törekvéseket az egyes területeken, s jutnak el a végkövetkeztetéshez, miszerint makacsul tartja magát a kultúraterjesztés régi szokása — az aktív, tevékeny művelődéssel szemben. Az értelmiség szerepe Fordított alapállás is van az öntevékeny művészeti csoportok életében. Az, amikor tulajdonképpen csak „cselekszik” (éneklik, táncolják, muzsikálják stb.) a maguk választotta művészetet, ám a műfaj elméleti, esztétikai kérdéseiben alig járatosak. Például az amatőr színjátszók és rendezők elvétve jelentek meg az Amatőr Színház nevet viselő korábbi fórumokon, bár az ország legkiválóbbjaitól láthatták az előadást, a legjobb rendezőktől hallhatták volna munkájuk és eredményük műhelytitkait. A szocialista brigádok művelődésében hasonló a gond. A szakmai képzést kivéve, a művészeti, tudományos, általános emberi kérdésekben az esetek többségében a kultúra- terjesztésnél maradt meg a munkásművelődés. Nem kizárólagosan, ám zömmel. Elgondolkodtató Maróti Andor kandidátusnak az Akadémia felnőttnevelési bizottságán elhangoztatott érvelése: Közművelődésünk ... „ ma is a népművelésből örökölt szerkezeti modellt erőlteti, az értelmiséget agitálja, hogy ismerje fel küldetését a kultúra terjesztésében, a munkásokat, parasztokat, alkalmazottakat pedig arra igyekszik rávenni, hogy legyenek ennek a jellegzetesen értelmiségi kultúrának a fogyasztói, látogassák a szellemi kultúrát adó rendezvényeket. Közben nem is gondol arra ez a gyakorlat, hogy a napi munkában termelő ember számára -visszás a művelődésben csupán fogyasztóként viselkedni. A puszta jelenlét az igényeiktől, érdeklődésüktől távoleső programokon elfecsérelt időtöltésnek, luxusnak látszik. Ezt még akkor sem szívesen teszi meg, ha szocialista brigádtagként pontokkal jutalmazzák áldozatvállalását, s azzal biztatják, hogy majd művelt ember lesz. Igény, érdeklődés Nem csoda tehát, ha ebben a szerkezeti felépítésben a nevelés csődöt mond. A köz- művelődésben ez ugyanis csak akkor érvényesülhet, ha a nevelés, művelődés mozgalommá, vagyis társadalmi üggyé válik: ha tehát a művelődés nem kötődik kizárólag a rendezvényekhez, nem azok látogatása lesz a cél, hanem az emberek élete válik céllá, a program csak alárendelt eszközzé. Minthogy a programoknak ezt az adekváltságát csak azok teremthetik meg, akik ismerik az emberek problémáit, Egy időben két helyen léptek szőnyegre a nagykőrösi birkózó-utánpótlás legjobbjai. A sportotthonban kiegyensúlyozott, jól felkészült mezőny, többnyire jó mérkőzéseken vetélkedett. Az országos serdülő kötöttfogású versenyen 11 sportkör 52 fiatalja mérte össze erejét. Az Nk. Kinizsi birkózóinak eredményei: 42 kg: 2. Angyal Sándor. 45 kg: 1. Farkas Sándor. 49: 3. Kovács József. 53 kg (7 induló): 1. Kudri Károly (mindhárom ellenfelét kétvállra fektette), Szigetvári Csaba a 3. forduló után kiesett. 67 kg (8): 2. Kristó Mihály (erős mezőnyben). 72 kg (4): 2. Mészáros Gábor. A pontversenyt a 20 pontot gyűjtött Nk. Kinizsi nyerte; 2. Kecskeméti SC 15; .3. Szolnoki MÁV NTE 13; 4. Bp. Honvéd 10; 5. Jászapáti SE 6; 6—8. Ganz-MÁVAG (Bp.), Lehel SC (Jászberény) és Pásztói SE 5—5; 9. Lajosmi- zsei KSE 3; 10. Zalaegerszegi TE 2; 11. Kalocsai SE 1 ponttal. Két fogásnem 10—10 súlycsoportjában, Szigetszentmik- lóson rendezték a XVI. téli úttörő-olimpia megyei döntőjét. Az előzőekhez képest rendkívül népes mezőny (150 fő) harcolt a továbbjutást jelentő 1—3. helyezések eléréséért. A körösi fiatalok — akik igen szorgalmasan és lelkesen edzenek — itt is kitettek magukért. Eredményeik: Kötöttfogás, 35 kg (15 induló): 1. Oláh Róbert (Nk. Arany isk.) súlycsoportjából kiemelkedett: mindenkit tusszükségleteit, tehát maguk a nevelendő emberek, ezért kézenfekvő, hogy a nevelőfolyamatok tervezésének, szervezésének sikere is azon múlik, mennyire tudjuk ezt a munkát kollektív üggyé tenni”. (Kultúra és közösség, 78/3.) Tevékeny önképzés Hosszasan idéztünk, mert e megállapításban sűrűsödik közművelődésünk lényege. Lényeges hibája és lényeges ten. nivalója. Nos, tudjuk a teendőt: nevelő folyamattá tenni a közművelődéit. Alárendelni az életmódban gyökerező emberi szükségleteknek, hogy általa a változó ember képes legyen a maga életét is változtatni szocialista létünk adottságai és következményei szerint. Olyan művelődési folyamatokat próbáljunk éltetni, melyben a tevékeny önképzés találkozik a csoportos együttműködéssel. Ahol közös eszmecserékben, közös vitákban válik kinek-kinek a tudása „köztulajdonná”. Ahol az egyén (a befogadó) ismerete, élménye, ízlése, értékrendje szembesítődik, ütközik mások új ismeretével, meg felfogásával, s ebben a külső-belső vitában beépül személyiségébe. Vagyis változtat. Az egyes emberben a közösségben egy-? aránt formál, alakít. sál vert, 4. Kovács Ferenc (Nk. Petőfi isk.). 38 kg (10): f. Marsa István (Nk. Rákóczi isk.) magabiztos birkózással', 3. Farkas Tamás (Nk. Kossuth isk.), 4. Budai Zoltán (Nk. Kossuth isk.). 41 kg (10): 2. Fehér Zoltán (Nk. Petőfi isk.) csak az úttörő-olimpiai bajnoktól kapott ki, 4. Mészáros László (Nk. Arany isk.). 45 kg (6): 3. Gulyás László (Nk. Petőfi isk.) jól helytállt. 49 kg (10): 1. Balogh Zoltán (Nk. Arany isk.) 7:0-ra vezetett a döntő mérkőzésen, 4. Kása Ambrus (Nk.- Petőfi isk.) 53 kg (6): 2. Csapó Ambrus (Nk. Arany isk.) javuló birkózással. A Kinizsi szakosztálya kéri azokat a 1^-14 éves fiatalokat, akik 60 kg-on felüliek és kedvet éreznek a birkózáshoz, hogy a sportotthonban hétfőn, szerdán és pénteken a kora esti órákban jelentkezzenek Sárosi Tibor edzőnél. Űttörő labdarúgás Három, közel egyforma tudású csapat küzdött a XVII. nyári úttörő-olimpia III. kor- csoportos, városi kispályás labdarúgó-vetélkedőjének őszi fordulójában. Az Ifjúsági- sporttelepi találkozókon sorrendben a következő eredmények születtek: Kossuth isk. —Petőfi isk. 3-2, Rákóczi isk. —Petőfi isk. 2-2, Kossuth isk. —Rákóczi isk. 2-1. A félidő után ez a sorrend: 1. Kossuth isk. 2 2 — — 5-3 4 2. Petőfi isk. 2 — 1 14-5 1 3. Rákóczi isk. 2 — 1 13-4 1 A kossuthosok jelentős előnyt szereztek tavaszra. S. Z. ISSN 0133—2708 (Naaykrtröíl Hírlapi SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Birkózás Serdülő- és úttörősikerek Szorgalmasan, lelkesen edzenek Csak nvtiíÉiasoknak' áren?edménvfis vásár Egyes női és férfiruhák, kabátok, fehérneműk, sálak és cipők A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT * 5 NAGYKŐRÖSI DlVATÁRUBOLTJÁBAF, s,obadság té, 9.. ^ november 29-ig, 20-30%*os árengedménnyel kaphatók. NAGYKŐRÖSI KONFEKCIÓBOLTJÁBAN, Szabadság tér 10. Kérjük kedves vásárlóinkat, hozzák magukkal nyugdíjszelvényüket. NAGYKŐRÖSI CIPŐBOLTJÁBAN, Szabadság tér 5. m
