Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

flSONYI KRÓNIKA Tíz hónap tapasztalatai Bevált az új szervezeti forma A pártszervezetekben meg­kezdődtek a beszámoló tag­gyűlések. A járás legnagyobb ipari üzemében, a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében összevont taggyűlésen értékel­ték a minap a pártvezetőség ez évi munkáját. A tanácsko­záson megjelent Mátravölgyi Mária, a törzsgyár és Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbi­zottság titkára Zoboki János, a gyáregység pártvezetőségének titkára el­mondta, hogy az év elején tar. tott vezetőségválasztáskor há­rom alapszervezetet hoztak létre, és ekkor választották meg az irányításukat ellátó pá rt vezetőséget. A szervezeti változás ered­ményesnek bizonyult; a politikai munka hatéko­nyabb lett és a gazdasági feladatok végrehajtását is jobban tudták segíteni. Több fontos kérdést megvi­tattak, közelebb jutva a gon­dok megoldásához. A gyáregy­ség KISZ-bizottságának titká­rát. a szakszervezeti bizottság elnökét és a gyáregység veze­tőjét beválasztották a pártve­zetőségbe. Ezzel a testületi döntések végrehajtása lényeg- retörőbb lett. Bár a testület az első fél­évben is munkaterv alapján dolgozott, tapasztalat és gya­korlat híján még előfordult némi párhuzamosság: az alap. szervezetek és a pártvezetőség által megtárgyalt témák túl közel álltak egymáshoz. A kezdeti tapasztalatokat leszűr, ve, az év második felében jó munkamódszerek honosodtak meg mindenütt. A pártvezető­ség ülései tervszérűek és ak­tívak, sokat vitatkoznak, de a végrehajtás során teljes az egység. Az alapszervezetek tit­kárait minden tanácskozásuk­ra meghívják. Az ideológiai munkát közép- és rövid távú tervük alapján irányították. A tervszerűséget és a jó elő­készítést bizonyítja, hogy a gyáregységben háromszázan vesznek részt párt- és tömeg­szervezeti oktatáson. Az eltelt tíz hónap alatt a testület elemzően foglalkozott az üzem- és munkaszervezés­sel, a gyártásfegyelemmel, a munkaerő-, anyag- és ener­giatakarékossággal. Szóvá tették az irányítás korszerűsítésének szüksé­gességét, a feladatok egyenlő elosztását, a kol­lektív vezetés fokozottabb érvényesítését. A gyáregység kommunistái, nak tanácskozásán sokan fel­szólaltak a pártvezetőség és az alapszervezetek kapcsola­tát elemezve. Többen szóltak a termelésről, a jó minőségű munka jelentőségéről. Fabula Andrásné a vezetőségi tagok és reszorttelelősök jobb mun­káját szorgalmazta, Tóth György gyáregységvezető az oktatás szervezettebbé tételét sürgette. Nem találta célrave­zetőnek, hogy egy személy párhuzamosan 3—4 féle tan­folyamnak legyen hallgatója. Felszólalása további részében a gazdasági munkáról beszélt. Elmondta, hogy a Mechanikai Művek már teljesítette V. öt­éves tervét. Remélhetőleg a gyáregység is teljesíteni tud­ja az 1980. évre kiszabott fel­adatot, és ezzel a vállalat túl­szárnyalja célkitűzését. További feladatként fo­galmazódott meg a hato­dik ötéves terv időszakára a jobb minőségű munka igénye, a gyártmánykorszerűsítés és -fejlesztés, különös tekintettel a telefongyártásra. A taggyűlésen Bartucz Bélá- né és Mészáros László, akik negyedszázada tagjai a párt­nak, elismerő oklevelet kaptak. Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 272. SZÄM 1980. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Küzdelmes betakarítás Elterjesztik az új módszereket A hónap végére biztonságban a kukorica A látvány szokatlan: lánc­talpat szereltek a kombájnra, s úgy próbái előbbre jutni a íelázott talajon. A kukoricát betakarító gépek és a központ között hernyótalpas traktorok ci hálják ki a sárból a termés­sel teli pótkocsikat. Ez az el­szomorító kép szerencsére nem a ceglédi határban tárul elénk, hanem a megye másik csücskében, a Kiskunsági Ál­lami Gazdaságban. Ennek el­lenére kemény küzdelem a kukoricatörés a mi vidékün­kön is. Szegedi Jánostól, a Bábolnai Kukoricatermelő Kö­zös Vállalat egységvezetőjétől tájékozódtunk a munkák me­netéről. — Milyen előzmények után alakult ki a jelenlegi nehéz helyzet? — Pest, Bács, Szolnok és Heves megyében 33 taggazda­ság tartozik hozzánk, s ezek yüttesen 34 ezer hektáron foglalkoznak kukoricával. A mi vidékünkről közéjük tar­tozik a ceglédi Lenin, a Ma­gyar—Szovjet Barátság, a kő- röstetétleni Árpád és az abo­nyi József Attila Tsz, továb­bá a Ceglédi Állami Tangaz­Falugyűlés Sokat tettek a településért Abonyban, a művelődési ház színháztermében falugyű­lés zajlott. A fontos tanács­kozáson részt vett Győré Sán­dor, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, dr. Skultéty Sándor, a párt járási bizottságának osztályvezetője és Banczik Tivadar, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának titkára. Nagy Tibor- né. a helyi népfrontbizottság titkára köszöntötte a hallga­tóságot, majd Szabó Sándor, az abonyi népfrontbizottság elnöke értékelte a tömegmoz-. galom négy esztendő alatt végzett munkáját. Ingázók fóruma Fontos része volt ennek az országgyűlési és tanácstagi választások előkészítése, részt vettek a békemozgalmi és szo­lidaritási rendezvények szer­vezésében, a községfejlesztési tervek megvalósításában és a társadalmi munka irányításá­ban. A mozgalom célkitűzé­seit igyekeztek a tömegek körében tudatosítani. Ehhez a párt-, a taftácsi, a társadal­mi • és tömegszervezetektől, valamint a különféle munka­helyektől sok segítséget kap­tak. A népfrontbizottság és a település nődolgozóinak kap­csolata még ad feladatokat. A nőtanács megszűnése után megalakult munkahelyi nöbi- zottságokkal nehézkesen tud­tak kaocsolatot teremteni, nem is sikerült olyan színvonalú közös munkát végezni, mini régebben a nőtanáccsal. Az új népfrontbizottságnak ez fontos feladata lesz. A korábbinál eredménvesebben sikerű1 együttműködni a vidékre járó munkásokkal. Ennek nyitánya volt az ingázók fóruma, amelv elősegítette a helyi tanács és a vidéki vállalatok, üzeme1' kancsolatának bővülését. A végső eredmény az Mt. hosv a vidéki munkaadók közű1 ■ több hozzájárult az abonyi gvermekintézmények fejlesz­téséhez. A nagyközségben folyó néo- fmntmunkában fontos szere­pet kanott a közél°ti tevé­kenység fejlesztése és a kör­nyezetvédelem. A parkerdő létesítése, a fásítási mozgalom, az egyre több virágos utca mind erről tanúskodik. Sokat tettek a művelődésért is. A népfront zene- és múzeumba­ráti köre nagyon sok, élményt nyújtó rendezvényt mondhat magáénak, nagyra értékelik a helytörténészek munkáját is. A felnőtt- és gyermekkönyv­tár fejlődése, az olvasásiTgény, író—olvasó találkozó sikeres. A könyv tiszteletét bizonyítja a helyi könyvesbolt éven­kénti 1 millió forintnál maga­sabb forgalma. A zene és ezen belül a komoly zene iránti igény megnőtt. Neves külföldi és világjárt magyar művészek írták1 például a szocialista brigádok naplójába: „Ilyen értő és a zenével együttélö közönséggel városokban is, ahol évszázados hagyománya van a hangverseny-látogatás­nak, ritkán találkozunk." Új munkahelyek A továbbiakban Szűcs László tanácselnök tartott tá­jékoztatót a településnek az V. ötéves terv során elért fejlődéséről és az új tervidő­szakra előirányzott főbb cél­kitűzéseiről. Az eltelt öt esz­tendő alatt 300 újabb helybeli munkahely létesült és ma már 4200-an dolgoznak itthon. A mezőgazdasági üzemek termelési értéke 77 millió fo­rinttal növekedett a tervidő­szak alatt, rugalmas termék­szerkezet-változást hajtottak végre. A legnagyobb mező- gazdasági beruházás a Ságvári Endre Tsz-ben készülő 640 férőhelyes szarvasmarhatelep Rugalmas termékváltásra került sor az ipari üzemekben is, részben ezzel, részben a színvonalasabb szervező mun­kával magyarázható, hogy az abonyi üzemek termelési ér­téke 200 millió foriitftal több mint fél évtizeddel ezelőtt. A legjelentősebb ipari beruházás a téglagyár rekonstrukciója volt. Jobb a nagyközségben a szolgáltatások színvonala is Elkészült a vízmű, megkezd­ték a belvíztelenítést, félezer új családi ház épült, öt év alatt 250 óvodai hellyel gazda­godott a nagyközség, még eb­ben az évben elkészül a 100 személyes új óvoda és a 600 adagos konyha. Abonyban 16 ezer négyzetméteres járdát készítettek. Salgóbányán befe­jezték az ifjúsági tábor épí­tését. Népfrontválasztás A következő években kuta­kat akarnak fúratni, folytat­ják a belvízelvezetést, új is­kolai tantermek és egyéb gyermekintézmények épül­nek. Állami lakások építését is tervezik. A fórumon többen szót kértek és főként a település- fejlesztéssel foglalkoztak. A falugyűlésen megválasz­tották az 50 személyes nép­frontbizottságot, a három munkacsoport vezetőjét és az új elnökséget. A Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának elnöke ismét Szabó Sándor, a helyi zeneiskola igazgatója, a titkár Nagy Ti- borné pedagógus lett. Megyei küldöttnek Nagy Tibornét és Vinczéné Bugány Irént vá­lasztották. Gy. F. daság. A rendkívüli időjárás már tavasz óta aggodalommal töltött el bennünket. Május­ban, júniusban alig fejlődtek a növények, hideg volt a ku­koricára. Aztán július elejéig úgy tűnt, hogy kiheverhetik a lemaradást. A hónap második fele és augusztus ismét nem kedvezett. Eleve' egyhónapos késéssel kellett számolnunk a betakarítással. Ez azonban önmagában még nem lett vol­na baj, hiszen — normális időjárás esetén — a jelenlegi gépesítettség és szervezettség mellett ez ma már rutinfel­adat. De gz idén alaposan meg kell küzdeni a termésért. — A hátráltató körülmé­nyeket figyelembe véve milyen reményeik van­nak? — Az említett négy megye gazdaságaitól hektáronként átlagosan 6,7 tonnás hektáron­kénti termést vártunk. A ceg­lédi járás és a város közös gazdaságainál általában 6,3 tonnával számoltunk, s vár­hatóan ez még így is meglesz. A Magyar—Szovjet Barátság és az abonyi József Attila Tsz ezen a héten befejezi a beta­karítást, és még ebben a hó­napban végeznek vele a töb­biek is. A körzetben már le­törték a termés 85 százalékát. A Ceglédi Állami Tangazda­ságban a hibridüzem teljesí­tőképessége diktálja a tempót: a vetőmag kukorica törését eh­hez kell igazítani. Ügy tűnik, jó minőségűnek ígérkezik az' idei szaporító anyag. — A munkák menetét meg tudják-e adni a szük­séges műszaki segítséget? — Budai úti alkatrészrak­tárunk kétmillió forint értékű árukészletből áll, ám szükség esetén rádió- vagy telexkap­csolat révén összeköttetést ta­lálunk az ország mind a hét raktárával, és beszerezzük, ami kell. A rendelések gyors teljesítésére vall, hogy a kül­földről kért alkatrészek három ■nap leforgása alatt megjönnek az NSZK-ból. Egyes gazdasá­gok — feleslegesen — nagy alkatrészkészleteket halmoz­tak fel. Mi tudjuk, kinél mi­lyen tartalékok vannak, és ők szívesen felajánlják, akinek kell. Nálunk követelmény, hogy a kombájnok egy-két napnál tovább nem állhatnak. Szerelőink gyorsan a helyszí­nen vannak, és mindent elkö­vetnek a hiba elhárításáért. — Az IKR milyen új eljá­rások bevezetését szorgal­mazza a fagazdaságok­ban? — Az idén különösen nagy nedvességtartalmú kukorica szárítása hatalmas költséget emészt fel. Többféle eljárást ajánlunk a tengeri nedves tá­rolására. A rendszerünkhöz tartozó gazdaságok közül a közelben ezt meg csak a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz- ben alkalmazzák. Elsősorban a sertéstenyésztő gazdaságok­nak ajánljuk azt a kombájnra szerelhető kiegészítő berende­zést, amellyel a kukoricacsut­kát — miközben a szemek raj­ta vannak —. összezúzzák, úgy tárolható és nedvesen az álla­tokkal etethető. — Egy fontos mellékter­mék, a kukoricaszár még veszendőbe megy. Hogyan lehetne változtatni ezen a helyzeten? — Erre is van megoldás. Körzetünkben két gazdaság megvásárolta már azt a nyolc­millió forintos gépsort, amely- lyel szénát, szalmát és kuko­ricaszárat egyaránt lehet pet- rencézni. Ennek az eljárásnak a betakarításban és a tárolás­ban egyaránt előnyei vannak, hiszen az 5—6 tonnás petren- cék nem áznak be, nem pe­nészednek, és a szél sem hord­ja szét az így tárolt takar­mányt. — Milyen újdonsággal rukkol elő Bábolna a kö­zeljövőben? — Közös vállalatunk igaz­gató tanácsa ezen az őszön úgy döntött — látva a rend­kívüli nehézségeket —, hogy jövőre kombájnokhoz hasz­nálható lánctalpakat vásárol a saját pénzén. Mivel ezek költ­ségesek (600 ezer forint egy gar­nitúra), nem terhelik vele a taggazdaságokat, hanem min­dig annak kölcsönzilf, akinek éppen szüksége lesz rá. Tamasi Tamás Nyársapáton Beszámol a tanács és a népfront November 22-én, szombaton délután két órai kezdettel fa­lugyűlést tartanak Nyársapá­ton a művelődési házban. La- bancz Árpád tanácselnök tá­jékoztatja a lakosságot' az ötödik ötéves terv községfej­lesztési céljainak teljesítésé­ről és a további feladatok­ról. Tóth Istvánná, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elnöke a mozgalom mun­kájáról ad számot. A rendezők azt szeretnék, ha minél többen részt ven­nének ezen az összejövetelen, elmondanák véleményüket és javaslataikat a tanács és a népfront tevékenységével kap­csolatban. Hosszú szünet után Szombati diszkó A ceglédi fiatalok jó ideje hiányolják a Kossuth Műve­lődési Központban régebben megtartott szombati diszkók folytatását. A szórakozási le­hetőségekben épp nem bővel­kedő városban a fiúk, lányok kedvelték ezeket a zenés ösz- szejöveteleket. Mint a műve­lődési központ jelezte, a kí­vánság teljesül, szó szerint „helyet szorítanak” ennek a rendezvénynek is. Az első, szombati diszkó­műsor november 22-én lesz 19—23 óráig, a B. épület 7. számú termében és a buda­pesti Debrei Sándor tart­ja. Színesnek, látványosnak, változatosnak ígérkezik. A rendezők viszont igényt tar­tanak arra, hogy a szórakozni jövők valóban szórakozzanak és ne rontsák a hangulatot fegyelmezetlenséggel. Sportiskolái felvétel Fiúkat toboroznak A Ceglédi VSE asztalitenisz szakosztálya „A” kategóriás minősítésű lett, s ennek el­engedhetetlen feltétele, hogy mielőbb beinduljon a sport­iskolái utánpótlásnevelés. En­nek megfelelően a Vasutas asztalitenisz szakosztálya 1972. június 1. után született fiú­kat toboroz, akik a közgazda- sági szakközépiskola tornater­mében jelentkezhetnek, hét­fői és pénteki napokon, dél­után fél öt és hét óra között. A sportiskola edzője a CVSE visszavonuló játékosa, Kude- lich Géza. Kapcsolóközpont az emeleten Mindig jó legyen a vonal Dicsérő oklevelek az ügyes brigádnak Visszhangot keltő előadások Veszik a politikai könyveket A bel- és külpolitika egy­aránt érdekli az embereket. Erről tanúskodnak a népes hallgatóság előtt zajló mun­kahelyi fórumok, beszélgeté­sek, ismeretterjesztő előadá­sok. Cegléden ebben a hónapban szinte valamennyi nagyobb üzemben, gyárban, hivatalban sor került ilyenre, a politikai könyvhónap alkalmával. Né­pes közönség várta a városi­járási könyvtárban Sugár András újságírót, a Magyar Rádió és Televízió Rózsa Fe- renc-díjas főmunkatársát, hogy előadását meghallgat­hassák. A rendezvényen a könyvesbolt stábja is jelen volt, több száz forint érték­ben árusítottak politikai köteteket. A PENOMAH-nál, a Május 1. Ruhagyárban, az EVIG-nél és a sütőipari vál­lalatnál is sokan jelentek meg a külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozó tájékoztatón. Jellem­ző, hogy az előadásoknak van visszhangja, munkahelyi be­szélgetés, vita formájában. A nemzetközi helyzet alakulá­sa, amely az ország gazdasá­gi életére is kihat, érdekli a város lakosságát. Az előadá­sok szervezésében sokat se­gít a munkahelyeknek a több éves kulturális együttműködési kapcsolatok alapján a Kossuth művelődési központ. A telefon és a távíró szinte nélKülözhetetlen kelléke a ke- reskedeimi és ipari tevékeny­ségnek és a társadalmi élet­nek. Üjabban több nagyobo üzemben beszerelték a tele­xet is, mely írásban is közvet­len összeköttetést teremt or- szággal-világgal. A nagykőrösi postahivatal telefonközpontja, tulajdon­képpen a Dél-Pest megyei Távközlési Üzem részlege a postapalota emeletén van. Ott kapott helyet a kópcsolóköz- pont és a telefonvonalakat gondozó műszaki csoport is, mely Nyerges József műsza­ki vezető irányításával,' fá­radhatatlan munkálkodással vigyáz arra, hogy nyugodtan telefonálhassanak nemcsak a körösiek, hanem Kocsér, Nyársapát, Kőröstetétlen, Tör­tei és Jászkarajenő lakói is. A 800 telefonállomás .mű­ködtetésére berendezett helyi telefonközpontot Ceglédről hozták át Nagykőrösre, ami­kor Cegléd más rendszerű, új központot kapott. A bizony már használt berendezések rendes karbantartása sok fi­gyelmet és munkát igényel. Ezt a munkát Arany János brigád néven 8 tagú műszaki gárda végzi. A szocialista kollektíva vezetője Baross László, akivel a napokban beszélgettünk munkájukról. Először is megmutatta az Arany János szocialista bri­gád- minden dicséretet megér­demlő szép brigádnaplóját melyből kitűnik, hogy a tele­fonközpont gondos karbantar­tása mellett nagyon sok társa­dalmi munkát végeztek. Pél­dául munkaidő után, társadal­mi munkában elkészítették a helybeli rendőrkapitányság te­lefonalközpontját. Ugyanilyen munkát vállal­tak a kórházban is. Nagy részben társadalmi munkával, telefonalközpontot készítettek a konzervgyár kettes telepén és a TRAKIS Szövetkezetnél. Munkálkodásukat számos el­ismerő oklevél dicséri. A meghibásodott telefonve­zetékeket Dobi József zavar­elhárító brigádtag javítja, aki esőben, sárban, hóban, fagy­ban, Király István brigádtár- sával, motorkerékpárral járta a várost és környékét. Nemré­giben azonban autót kaptak, s így mo"t már könnyebben és gyorsabban dolgoznak. A panasz bejelentése után sok esetben már fél óra alatt rendbe hozzák a vonalat. 'Na­gyobb hibák esetén is igyekez­nek, a kérdéses telefonvonalat minél előbb kijavítani. Vi­gyáznak , arra, hogy a közsé­gekben és a tanynvilágban felszerelt segélykérő telefo­nok is rendben működjenek. K. L. Író az építőknél A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szakszer­vezeti bizottsága és letéti könyvtára rendezésében no­vember 26-án délután három órakor Moldova György író­val találkoznak az olvasók. ISSN ÖI3* 2<>00 (CfrtíiA.u Hírlap»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom