Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

wem 1980. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Vonzóerő Háztáji lótartás Hosszú évek visszaesése után 1980 várhatóan a lóte­nyésztés első jó éve lesz, er­re lehet következtetni az Or­szágos Lótenyésztési Felügye­lőség adataiból. Az idén az el múlt 5 év bármelyikéhez mérve is több anyaállattól várnak utódot, s ez szép re­ményekkel biztat 1981-re is. Pál János, a felügyelőség főigazgatója az MTI munka­társának elmondotta: bár az állami nagyüzemek és tsz-ek jelentősen már nem növelik állományukat — a földmun­kákat időközben teljes egé­szében a gépekre bízták —, a két évvel ezelőtt megjelent kormányrendelet nyomán azon­ban a kistermelők egyre- másra kötik be istállóikba az újonnan vásárolt lovakat. Egy-egy másfél éves, hideg­vérű csikóért ugyan 20 000 fo­rintot is elkérnek az állatvá­sárokon, illetve a tsz-ek ló­tenyésztő telepein, de még ilyen ár mellett is van érdek­lődés. A rendelet, amely a tsz- tagok számára lehetővé teszi a háztáji lótartást — amire korábban nem volt lehetőség —, azt is eredményezte, hogy az elmúlt évinél kereken ezer­rel több kancától várnak utó­dot, mintegy jelezve: a nö­vekvő energiaköltségek kivé­désének egyik útja-módja — legalábbis a kisgazdaságok­ban — a lóállomány növelé­se, az állati vonóerő fokozá­sa.^ A kistermelők mindenek­előtt a nagyobb testű, rámás lovakat keresik. Ilyenkor nem méricskéljük a pénzt Mindenkiért elmegy a busz — A buszt, azt írja rreg — csoszog felém lassú, nehéz­kes mozgással egy kis töpö­rödött öregasszony. — A2A. azt — bólintanak helyeslőén a többiek is. — Azóta annyit sem kell fáradnunk, hogy idáig eljöj­jünk — teszi ho2zá elégedet­ten a mellettem ülő, kópéte­kintetű, virgonc öregapó — mert aranyoskám, ezek a lá­bak nagyom megfáradtai ám —, kacsint vidáman, mintaki maga sem hiszi, amit mond és most azt várja, hogy meg­cáfolják. — Ugyan — megyek bele a játékba —, hiszen ahogy el­nézem, fürgébb mint akár­hány fiatal! — Ugye, meghiszem azt — húzza ki magát büszkén és elégedetten néz körül 1. ne­vetgélő trásaságon. Ki diskurálna velünk? A tököli öregek napköziott. honának társalgójában ülünk, ahol kíváncsi-kedvesen vesz­nek körül valamennyien. A barátságos, tágas helyiségben úgy 25—30-an lehetünk. — Jó ez az otthon? Jól ér­zik itt magukat? — Hát persze, hogy ;ó — válaszolnak szinte kórusban, majd a távolabb ülő és ed­dig csak a kézimunkájával babráló asszony megszólal. — Jó hát, ha egyszer megöre­FIATALOK! A Csepel Művekben tanuljatok szakmát! a következő' szakmákra lehet épületvillamossági szerelő, villamosgép-szerelő, kötő- és varrógép-műszeres;'., hegesztő, elektroműszerész. gázvezeték­és gázkészülék-szerelő, központifűtés- és csőhálózat-szerelő, vízvezeték- és készülékszere] ő, fényező- és mázoló, kőműves, épületasztalos, mintakészítő, Szakmunkásképző íintézetbe jelentkezni:, lányoknak és fiúknak: gépi forgácsoló: esztergályos, köszörűs, marós; szerszámkészítő, elektronikai műszerész, Fiúknak: elektroacél-olvasztár, hengerész-forrasztár, kovács, öntő, géplakatos, dízelmozdony-szerelő, felvonószerelő, autószerelő, anyagmozgatógép-szerelő, vas- és fémszerkezet! lakatos, szobafestő- é® mázoló karosszérialakatos, (tapétázó), erősáramú berendezés szerelő, bádogos, autóvillamossági szerelő, galvanizáló, bútorasztalos, ács-állványozó, műszergyártó és karbantartó, épületburkoló. A képzési idő: három év. Érettségizettek jelentkezhetnek: irányítástechnikai műszerésznek, elektroműszerésznek, elektronikai műszerésznek és erősáramú berendezés szerelőnek. A képzés idő: két év. A jelentkezés feltételei: általános iskolai végzettséggel 14—16 éves kor, érettségizetteknek 13—19 éves kor, egészségi alkalmasság. Szakközépiskolai felvételre jelentkezhetnek 14—15 éves, általános iskolát végzett fiúk és lányok a következő szakokra: épületvillamossági szerelő, vegyész-analitikus, géplakatos, öntő, esztergályos, elektroműszerész, vas- és fémszerkezeti lakatos, műszergyártó- és karbantartó, közgazdasági számviteli-gazdálkodási ágazat; igazgatási-ügyviteli ágazat, gép- és gyorsíró, idegen nyelv tagozat. A képzési idő: négy év. Az ipari szakközépiskolai tanulók a sikeres vizsgák után érettségi- és szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A vidéki tanulóknak — szerződéskötés esetén, egyes szakmákban — kollégiumi elhelyezésről gondoskodunk. A szakmunkás- és szakközépiskolás tanulók tanulmányi ösztöndíja — a tanulmányi eredménytől függően — 160—750 Ft társadalmi ösztöndíja — szerződéskötés esetén — 250—500 Ft. Jelentkezés: a Csepel Művek Oktatási és Társadalomtudományi Intézet Tanulmányi Osztályán, Budapest, Pf.: 93. 1751 Telefon: 575—C00, 29—09-es mellék. CSEPEL HÍVJA ÉS VARJA A FIATALOKAT. gedtünk! Megöregedtünk és kész! Azért vagyunk itt, mert nincs, aki disKuráljon ve­lünk. — És család? — Van itt majdnem min­denkinek, de hat dolgoznak. Egész nap üres a ház, mit kezdjünk magunkkal? — Az én lányom Pesten la­kik. tetszik tudni — magya­rázza Fodor József —, nem is lennék itt, ha egy sarok­nyi hely jutna náluk, csak- hát, ők maguk is alig férnek el abban a kicsi, telepi la­kásban. Pedig a lányom ma­gához venne — teszi hozzá csöndesen és kicsit szomo­rúan. Elfordul, tekintete mesz- sze, az ablakon túl kalandoz. — Amióta van ez a ház, én idejárok — bólogat Kaslik Mihályné. — Család van? — Lányom is, fiam is. — És ott nem jutna hely? — Eh, tudja, hogy van az. Jutna is, meg nem is. Itt alszom, csak hét végére me­gyek a lányoimékhoz. Aztán, amikor náluk vagyok, ide vágyok, amikor meg itt va­gyok, oda vágyom. Már csak ilyen az öregség — legyint fá­radt, kérges kezéve^ és hát­rább húzkodja homlokából a kendőjét. — Az én nevemet is írja föl — bök a jegyzetfüzetem felé a pozsgás arcú, bajszos öreg­ember, Kúrán Timót. — Ügy ám, én már csak azt mon­dom, jó ez az otthon, mert kérdem én, mit csinálnék ma­gamban? — Nincs család? — Három feleséget temet­tem el, gyerek meg nem volt. — És amikor hétvégeken mindenki hazamegy? Találjanak ki szebbet! — Hát én is hazamegyek. Van a faluban egy kis há­zam, meg kell azt nézni, ki­csit rendet rakni. Kell az a szombat, vasárnap az ember­nek a maga dolgaira. — Kérem szépen — hajol előre fontoskodó komolyság­gal Lehoczky László —, én ugyan csak egy éve, ho-gy itt vagyok, de hazudnék, ha azt mondanám, nem jó. Kérem szépen, a vékátok — pedig mind milyen fiatal! — jobbak nem is lehetnének. És a busz! — Az, igen — élénkülnek fel hirtelen újra. — Nemrégi­ben kaptuk. Gondoljon csak bele! Vagyunk tízen, akik bept alszunk, de a többiek reggel jómnak, délután haza­mennek. A busz mindenkiért elmegy és mindenkit egyen­ként haza is visz, úgy bizony! — Nincs torzsalkodás, hogy így együtt vannak egész nap, többen még éjszaka is? — Hát — mosolyog egy kedves, kerek arcú, fogatlan néniké —, a legjobb csalá­dokban is előfordul ilyesmi. Persze, hogy zsörtölődünk néha. Ilyenkor, aki a leg­nőiesebb, az békít. De aztán jól el is szórakozunk. — Az ám — csettint az uj- jával Timót bácsi —, a név­napokon még táncolunk is. — Mi mindent csinálnak egész nap? — Kártyázunk, olvasunk, kézimunkázunk, bóbiskolunk. Nincs más mit csinálni, pe­dig jó lenne valami komo­lyabb elfoglaltság, ami le­kötne bennünket. Bírnánk még erővel. mánctábla bizony most ne­kem is szemet szúrt! Ugyan­olyan volt, mint az iskolák, óvodák falán a felirat, öre­gek napközi otthona! — De mióta is működik az öregek hetes napközije Tö­kölön? Szusics Péter tanácselnök válaszol. — Három éve. Meg­lepően nagy volt rá az igény. Sőt, most már bőví­teni kell. Szigethalom és Szi- getmárton községekkel kö­zösen. A Pest megyei Tanács 900 ezer forintot adott erre a célra, a többit (kb. kétmilliós az összköltség), mint már em­lítettem. a két községgel együtt és társadalmi segítség igénybevételével teremtjük elő. Tavaszra át is adjuk a kibővített épületet. Negyven idős embernek lesz hely egész napos ott-tartózkodásra, és húsznak tudunk ben-tlaikást biztosítani. — Mennyi hozzájárulást kell fizetniük? — Akinek 1200 forintot meg nem haladó nyugdíja van, az semmit sem fizet. A többiek, a nyugdíj összegétől függően, de nagyon jutányos összeget fizetnek. — Nagyon boldogok, hogy kaptak buszt. — Már régóta terveztük, most végre sikerült kigazdál­kodnunk. Tudja, amikor az idős embereken kell segíteni, hogy kicsit könnyebbé tegyük az életüket, soha nem mérics­kéljük a pénzt, ahol tudunk, ügyeskedünk. Az otthon valamennyi he­lyiségét ottlétemkor termé­szetesen végigjártam. Kiss Lászióné, az otthon vezetője büszkén mutatott meg min­dent, a patyolattisáta ebédlő­től az ízlésesen berendezett két háromágyas és az egy négyágyas szobáig, egészen a mellékhelyiségekig. Hatan dolgoznak az ott­honban főállásban, de az épü­leten, az idős embereken, az egész légkörön érezni lehetett, hogy nem egyszerűen állás­nak tekintik munkájukat. S. Horváth Klára Kétszintes malacnevelőt építettek A háztájikra is gondoltak Jó úton járnak Egyre sokasodnak a díszes oklevelek a püspökhatvani termelőszövetkezetben: a kö­zös gazdaság az utóbbi években meglehetősen gyorsan fejlődik, s nem csak a növénytermesz­tésben érnek el rekordokat, de az állattenyésztés is szép sikereket mondhat a magáé­nak. Legutóbb például a 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon te- nyészsertéseikkel egy ezüst- és egy bronzérmet nyertek, valamint egy elismerő okleve­let is átvehettek. Törzsi enyészet A kezdetet 1969-től számít­ják a tsz-ben, akkor építettek Galgagyörkön egy modem ser­téstelepet, ahová nagyfehér magyar hússertéseket telepí­tették. Az ott folyó munkát négy éven keresztül ellenőriz­te az Országos Állattenyészté­si és Takarmányozási Felügye­lőség, s mivel 1973-ra vala­mennyi követelményt teljesí­tették, a sertésállományt törzstenyészetté nyilvánítot­ták. Később a környék három tsz-ének összevonása után újabb lehetőség adódott: az acsai telepre az NDK-ból vá­sároltak lapálysertéseket, negyvennyolc, részben vemhes kocát és négy törzskant. — A mostani kiállításon ka­pott elismerések mutatják, hogy jó úton járunk — mond­ja Zeke László állattenyészté­si főágazatvezető. — A tőlünk kikerült tenyészállatok szerte az országban bizonyítják szak­embereink felkészültségét. A HUNGAHYB-bal alakítottunk ki tartalmas kapcsolatokat, rajtuk keresztül értékesítjük az állatok nagy részét. Minősítés Annak idején hosszasan fontolgatták, a tsz-ben, hogy melyik fajtát válasszák a ha­zánkban tenyésztett sertések közül. A nagyfehér szinte kí­nálta magát sok előnyös tu­lajdonságával: a hazánkban előállított hibridekben, az anyai vonalon szinte minden esetben felhasználták a keresz­tezésekhez. Szapora, jó hús­formájú, a takarmányt is gaz­daságosan hasznosítja. Az NDK lapály 1974-ben került a gazdaságba. Akkoriban kezdő­dött nálunk a sertéstenyésztés fellendülése. A szakemberek egyik célja egy olyan haszon­állat kialakítása volt, amely jól adaptálódik a körülmé­nyekhez, tehát a háztájiban is megállja a helyét. Ennek az NDK-ból származó állatok kiválóan megfeleltek. — A tsz-ben folyó tenyész­tői munkát folyamatosan el­lenőrzik — folytatja a főága­zatvezető. — Országos minő­sítő központok vizsgálják a hí- zékonyságot és az ivadékokat is. Ez számunkra azért is fon­tos, mert egyben kontrollt is jelent, vagyis rendszeresen visszajelzéseket kapunk mun­kánkkal kapcsolatban. Hizlalás A termelőszövetkezetben a sertéstenyésztés fejlesztését tervezik. Jelenleg ugyanis há­rom telepen nevelik az állato­kat, s ezek az épületek bizony elavultak, csak magas költ­ségek árán lenne lehetséges korszerű tartási technológiák bevezetése. Ácsán két éve egy kétszintes, úgynevezett B-bat- tériás malacnevelőt alakítot­tak ki. Fennmarad a galambo- si telep is, tehát ezen a két helyen folyik majd a tenyész­tés a mostani három hei lyett... A gazdaságban hizlalással is foglalkoznak. Az idén a ta­valyihoz képest, mintegy ezer­rel több, összesen 4 ezer 700 állatot értékesítettek az állat­forgalminál. F. Z. Ürömi ürömök Egy lépésre Budapesttől — Tavasszal sincs egy kis kertészkedés? — Csak egy udvarunk van, néhány virággal, azt gon­dozzuk. — Aranyoskám! Még va­lamit írjon meg — leél föl váratlanul székéről az eddig magában kézimunkázgató asszony. — Azt írja meg, hogy találjanak már ki va­lami sz'ebb elnevezést az öre­gek napközije helyett Olyan csúnyán hangzik így. Nem méricskélünk... Hosszan marasztaltak volna, de amikor végre elbúcsúztam és kiléptem az épületből, ön­kéntelenül is fölpillantottam a ház falára. Az ovális zo­_ Lassan vége az esztendő- igazán üröminek. Egyébként jellemzőbb, minthogy ez a nek é s alig gyarapodtunk va- az egész község 33 helyről te- meglehetősen heterogén, ve- lamivel. Azt is jobbára társa- lepült ide a háború után. gyes összetételű lakosság az dalmi munkával, mert a pén- utóbbi időben mennyire eev­zünk meglehetősen kevés volt. Jönnek az első SZOra nek érzi a két község gond- Az utat, a járdát például úgy — &z előbb említette, hogy tét. Az első szóra azonnal csináltuk, hogy a tanács ki- milyen nagyszerű emberek, jönnek, ha társadalmi mun- szállíttatta a cementet, a só- saját maguknak építenek, szé- káról van szó. dert és mindenki a saját por- pítenek... tája előtt betonozott. Egy ut- — Így igaz. Most már min- Segítenek az Üzemek cánk közös a főváros III. ke- den más, mint évekkel ez­rületével, mégis, ahogy mon- előtt volt. 1978-ban a társa- — Valóban nagyon aktívak dani szokták, özönvíz előtti dalmi munka értéke 2 millió lehetnek, ha az említett költ- állapotok uralkodnak nálunk, forint körül mozgott. ségvetésből ennyi mindenre Láthatta, mi van itt. Kiesik — Induljunk ki abból a futotta. a kocsi kereke, amire idáig tényből, hogy nekem hiába — Nem lehet kifelejtenem elzötyög — mondja Visontai panaszkodik. a helyi téeszt, amely jelentős János, Üröm és Pilisborosje- _ Pedig reméltem... szó- r®s?-t vállalt és vállal az nő közös tanácsának elnöke, val, az V. ötéves tervben igen egészségház elkészültében. És nagy volt a fejlődés, akkor a szintén helyi Agroker-válla­Utak _ saiát erőből kezdődött el szinte minden. latot- Tőlük is évente 5 6U0 Most már van körzeti orvo- ezer forintot kapunk. Sót, vál­— Az utak rendbehozatalé- sunk, fog- és gyermekorvosi télták az általános iskola köz­ra az emberek adták össze a rendelőnk, és megkaptuk a Ponti fűtésének szerelését is. pénzt és a közeli sóderbányá- gyermekorvosi státuszt is. Az ,— Ürömön van a tanács­ból hozatták az anyag egy ré- idén a tízmillió forintos költ- háza, a pilisborosjenőiek nem szét. Csupán a két bevezető ségvetésből, illetve a 2 millió zúgolódnak emiatt? utunk járható, illetve elfogad- 600 ezer forintnyi fejlesztési — Van benne valami, illet- ható, mert azt szerencsére a alapból a pilisborosjenői tűz- Ve volt. Amikor itt óvoda KPM megcsináltatta. oltószertár építését fejeztük épült, ott is rögtön kellett. — Mondjon valami vidá- be. Tulajdonképpen a két Lett! Ma már nincs ilyen mabbat. község között helyezkedik el gondunk. _ Vidámabbat amikor még az új épület, amely közelítő- — Ha csodatévő lennék, mi­a szemétszállítás' sincs meg- leg 800 ezer forint értékű és re használná fel különös ké- oldva? Egy fuvarosnak ad- ebben mintegy 300 ezer fo- pességemet? tunk ugyan iparengedélyt, de rint a társadalmi munka. — Befejeztetném magával sajnos, teljesen ki vagyunk — Szintén a két község ha- az ivóvízhálózat építését. A szolgáitatva neki. tárán épül az új, 8 tantermes társulat ez év közegére tér* — Nincs irigylésre méltó iskola, amelynek munkálatai vezte, de nem sikerült átad­helyzetben. a tereprendezéssel már el is niuk. A víztároló, a medence — Negyedik éve vagyok el- kezdődtek. A megyei tanács és a szivattyúk még körülbe- nök. 1976-ban, év végén jöt- 28 millió forintot szavazott lül 3 millió forintot kívánná- tem ide, aztán a februári fa- meg rá. Sajnos, a kivitele;"', nak. Kétmilliót kértünk 1981- lugyűlés’en már úgy nekem a Pilisvölgye Tsz nem ké- re, de nem tudom, megkap- ugrott egy ember a felszóla- szült fel kellően, de bízom juk-e. Van. egyébként egy lásában. hogy azt gondoltam, benne, hogy később nem lesz dossziém, ebbe gyűjtjük az el- rögtön a fejemet veszi. Tud- sok gondunk egymással. Biz- képzeléseket a VI. ötéves terv ja, szinte özönlenek ide az tos, hogy a közös iskola kö- időszakára. Mert ember ter­emberek a fővárosból, az ol- zelebb hozza majd egymáshoz vez... esőbb albérlet reményében, a két községet, a jövő nemze- És ahogy láttam, végez is. Űk még nem érzik magukat dékét. Egyébként erre mi sem Látó János

Next

/
Oldalképek
Tartalom