Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
wem 1980. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Vonzóerő Háztáji lótartás Hosszú évek visszaesése után 1980 várhatóan a lótenyésztés első jó éve lesz, erre lehet következtetni az Országos Lótenyésztési Felügyelőség adataiból. Az idén az el múlt 5 év bármelyikéhez mérve is több anyaállattól várnak utódot, s ez szép reményekkel biztat 1981-re is. Pál János, a felügyelőség főigazgatója az MTI munkatársának elmondotta: bár az állami nagyüzemek és tsz-ek jelentősen már nem növelik állományukat — a földmunkákat időközben teljes egészében a gépekre bízták —, a két évvel ezelőtt megjelent kormányrendelet nyomán azonban a kistermelők egyre- másra kötik be istállóikba az újonnan vásárolt lovakat. Egy-egy másfél éves, hidegvérű csikóért ugyan 20 000 forintot is elkérnek az állatvásárokon, illetve a tsz-ek lótenyésztő telepein, de még ilyen ár mellett is van érdeklődés. A rendelet, amely a tsz- tagok számára lehetővé teszi a háztáji lótartást — amire korábban nem volt lehetőség —, azt is eredményezte, hogy az elmúlt évinél kereken ezerrel több kancától várnak utódot, mintegy jelezve: a növekvő energiaköltségek kivédésének egyik útja-módja — legalábbis a kisgazdaságokban — a lóállomány növelése, az állati vonóerő fokozása.^ A kistermelők mindenekelőtt a nagyobb testű, rámás lovakat keresik. Ilyenkor nem méricskéljük a pénzt Mindenkiért elmegy a busz — A buszt, azt írja rreg — csoszog felém lassú, nehézkes mozgással egy kis töpörödött öregasszony. — A2A. azt — bólintanak helyeslőén a többiek is. — Azóta annyit sem kell fáradnunk, hogy idáig eljöjjünk — teszi ho2zá elégedetten a mellettem ülő, kópétekintetű, virgonc öregapó — mert aranyoskám, ezek a lábak nagyom megfáradtai ám —, kacsint vidáman, mintaki maga sem hiszi, amit mond és most azt várja, hogy megcáfolják. — Ugyan — megyek bele a játékba —, hiszen ahogy elnézem, fürgébb mint akárhány fiatal! — Ugye, meghiszem azt — húzza ki magát büszkén és elégedetten néz körül 1. nevetgélő trásaságon. Ki diskurálna velünk? A tököli öregek napköziott. honának társalgójában ülünk, ahol kíváncsi-kedvesen vesznek körül valamennyien. A barátságos, tágas helyiségben úgy 25—30-an lehetünk. — Jó ez az otthon? Jól érzik itt magukat? — Hát persze, hogy ;ó — válaszolnak szinte kórusban, majd a távolabb ülő és eddig csak a kézimunkájával babráló asszony megszólal. — Jó hát, ha egyszer megöreFIATALOK! A Csepel Művekben tanuljatok szakmát! a következő' szakmákra lehet épületvillamossági szerelő, villamosgép-szerelő, kötő- és varrógép-műszeres;'., hegesztő, elektroműszerész. gázvezetékés gázkészülék-szerelő, központifűtés- és csőhálózat-szerelő, vízvezeték- és készülékszere] ő, fényező- és mázoló, kőműves, épületasztalos, mintakészítő, Szakmunkásképző íintézetbe jelentkezni:, lányoknak és fiúknak: gépi forgácsoló: esztergályos, köszörűs, marós; szerszámkészítő, elektronikai műszerész, Fiúknak: elektroacél-olvasztár, hengerész-forrasztár, kovács, öntő, géplakatos, dízelmozdony-szerelő, felvonószerelő, autószerelő, anyagmozgatógép-szerelő, vas- és fémszerkezet! lakatos, szobafestő- é® mázoló karosszérialakatos, (tapétázó), erősáramú berendezés szerelő, bádogos, autóvillamossági szerelő, galvanizáló, bútorasztalos, ács-állványozó, műszergyártó és karbantartó, épületburkoló. A képzési idő: három év. Érettségizettek jelentkezhetnek: irányítástechnikai műszerésznek, elektroműszerésznek, elektronikai műszerésznek és erősáramú berendezés szerelőnek. A képzés idő: két év. A jelentkezés feltételei: általános iskolai végzettséggel 14—16 éves kor, érettségizetteknek 13—19 éves kor, egészségi alkalmasság. Szakközépiskolai felvételre jelentkezhetnek 14—15 éves, általános iskolát végzett fiúk és lányok a következő szakokra: épületvillamossági szerelő, vegyész-analitikus, géplakatos, öntő, esztergályos, elektroműszerész, vas- és fémszerkezeti lakatos, műszergyártó- és karbantartó, közgazdasági számviteli-gazdálkodási ágazat; igazgatási-ügyviteli ágazat, gép- és gyorsíró, idegen nyelv tagozat. A képzési idő: négy év. Az ipari szakközépiskolai tanulók a sikeres vizsgák után érettségi- és szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A vidéki tanulóknak — szerződéskötés esetén, egyes szakmákban — kollégiumi elhelyezésről gondoskodunk. A szakmunkás- és szakközépiskolás tanulók tanulmányi ösztöndíja — a tanulmányi eredménytől függően — 160—750 Ft társadalmi ösztöndíja — szerződéskötés esetén — 250—500 Ft. Jelentkezés: a Csepel Művek Oktatási és Társadalomtudományi Intézet Tanulmányi Osztályán, Budapest, Pf.: 93. 1751 Telefon: 575—C00, 29—09-es mellék. CSEPEL HÍVJA ÉS VARJA A FIATALOKAT. gedtünk! Megöregedtünk és kész! Azért vagyunk itt, mert nincs, aki disKuráljon velünk. — És család? — Van itt majdnem mindenkinek, de hat dolgoznak. Egész nap üres a ház, mit kezdjünk magunkkal? — Az én lányom Pesten lakik. tetszik tudni — magyarázza Fodor József —, nem is lennék itt, ha egy saroknyi hely jutna náluk, csak- hát, ők maguk is alig férnek el abban a kicsi, telepi lakásban. Pedig a lányom magához venne — teszi hozzá csöndesen és kicsit szomorúan. Elfordul, tekintete mesz- sze, az ablakon túl kalandoz. — Amióta van ez a ház, én idejárok — bólogat Kaslik Mihályné. — Család van? — Lányom is, fiam is. — És ott nem jutna hely? — Eh, tudja, hogy van az. Jutna is, meg nem is. Itt alszom, csak hét végére megyek a lányoimékhoz. Aztán, amikor náluk vagyok, ide vágyok, amikor meg itt vagyok, oda vágyom. Már csak ilyen az öregség — legyint fáradt, kérges kezéve^ és hátrább húzkodja homlokából a kendőjét. — Az én nevemet is írja föl — bök a jegyzetfüzetem felé a pozsgás arcú, bajszos öregember, Kúrán Timót. — Ügy ám, én már csak azt mondom, jó ez az otthon, mert kérdem én, mit csinálnék magamban? — Nincs család? — Három feleséget temettem el, gyerek meg nem volt. — És amikor hétvégeken mindenki hazamegy? Találjanak ki szebbet! — Hát én is hazamegyek. Van a faluban egy kis házam, meg kell azt nézni, kicsit rendet rakni. Kell az a szombat, vasárnap az embernek a maga dolgaira. — Kérem szépen — hajol előre fontoskodó komolysággal Lehoczky László —, én ugyan csak egy éve, ho-gy itt vagyok, de hazudnék, ha azt mondanám, nem jó. Kérem szépen, a vékátok — pedig mind milyen fiatal! — jobbak nem is lehetnének. És a busz! — Az, igen — élénkülnek fel hirtelen újra. — Nemrégiben kaptuk. Gondoljon csak bele! Vagyunk tízen, akik bept alszunk, de a többiek reggel jómnak, délután hazamennek. A busz mindenkiért elmegy és mindenkit egyenként haza is visz, úgy bizony! — Nincs torzsalkodás, hogy így együtt vannak egész nap, többen még éjszaka is? — Hát — mosolyog egy kedves, kerek arcú, fogatlan néniké —, a legjobb családokban is előfordul ilyesmi. Persze, hogy zsörtölődünk néha. Ilyenkor, aki a legnőiesebb, az békít. De aztán jól el is szórakozunk. — Az ám — csettint az uj- jával Timót bácsi —, a névnapokon még táncolunk is. — Mi mindent csinálnak egész nap? — Kártyázunk, olvasunk, kézimunkázunk, bóbiskolunk. Nincs más mit csinálni, pedig jó lenne valami komolyabb elfoglaltság, ami lekötne bennünket. Bírnánk még erővel. mánctábla bizony most nekem is szemet szúrt! Ugyanolyan volt, mint az iskolák, óvodák falán a felirat, öregek napközi otthona! — De mióta is működik az öregek hetes napközije Tökölön? Szusics Péter tanácselnök válaszol. — Három éve. Meglepően nagy volt rá az igény. Sőt, most már bővíteni kell. Szigethalom és Szi- getmárton községekkel közösen. A Pest megyei Tanács 900 ezer forintot adott erre a célra, a többit (kb. kétmilliós az összköltség), mint már említettem. a két községgel együtt és társadalmi segítség igénybevételével teremtjük elő. Tavaszra át is adjuk a kibővített épületet. Negyven idős embernek lesz hely egész napos ott-tartózkodásra, és húsznak tudunk ben-tlaikást biztosítani. — Mennyi hozzájárulást kell fizetniük? — Akinek 1200 forintot meg nem haladó nyugdíja van, az semmit sem fizet. A többiek, a nyugdíj összegétől függően, de nagyon jutányos összeget fizetnek. — Nagyon boldogok, hogy kaptak buszt. — Már régóta terveztük, most végre sikerült kigazdálkodnunk. Tudja, amikor az idős embereken kell segíteni, hogy kicsit könnyebbé tegyük az életüket, soha nem méricskéljük a pénzt, ahol tudunk, ügyeskedünk. Az otthon valamennyi helyiségét ottlétemkor természetesen végigjártam. Kiss Lászióné, az otthon vezetője büszkén mutatott meg mindent, a patyolattisáta ebédlőtől az ízlésesen berendezett két háromágyas és az egy négyágyas szobáig, egészen a mellékhelyiségekig. Hatan dolgoznak az otthonban főállásban, de az épületen, az idős embereken, az egész légkörön érezni lehetett, hogy nem egyszerűen állásnak tekintik munkájukat. S. Horváth Klára Kétszintes malacnevelőt építettek A háztájikra is gondoltak Jó úton járnak Egyre sokasodnak a díszes oklevelek a püspökhatvani termelőszövetkezetben: a közös gazdaság az utóbbi években meglehetősen gyorsan fejlődik, s nem csak a növénytermesztésben érnek el rekordokat, de az állattenyésztés is szép sikereket mondhat a magáénak. Legutóbb például a 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon te- nyészsertéseikkel egy ezüst- és egy bronzérmet nyertek, valamint egy elismerő oklevelet is átvehettek. Törzsi enyészet A kezdetet 1969-től számítják a tsz-ben, akkor építettek Galgagyörkön egy modem sertéstelepet, ahová nagyfehér magyar hússertéseket telepítették. Az ott folyó munkát négy éven keresztül ellenőrizte az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség, s mivel 1973-ra valamennyi követelményt teljesítették, a sertésállományt törzstenyészetté nyilvánították. Később a környék három tsz-ének összevonása után újabb lehetőség adódott: az acsai telepre az NDK-ból vásároltak lapálysertéseket, negyvennyolc, részben vemhes kocát és négy törzskant. — A mostani kiállításon kapott elismerések mutatják, hogy jó úton járunk — mondja Zeke László állattenyésztési főágazatvezető. — A tőlünk kikerült tenyészállatok szerte az országban bizonyítják szakembereink felkészültségét. A HUNGAHYB-bal alakítottunk ki tartalmas kapcsolatokat, rajtuk keresztül értékesítjük az állatok nagy részét. Minősítés Annak idején hosszasan fontolgatták, a tsz-ben, hogy melyik fajtát válasszák a hazánkban tenyésztett sertések közül. A nagyfehér szinte kínálta magát sok előnyös tulajdonságával: a hazánkban előállított hibridekben, az anyai vonalon szinte minden esetben felhasználták a keresztezésekhez. Szapora, jó húsformájú, a takarmányt is gazdaságosan hasznosítja. Az NDK lapály 1974-ben került a gazdaságba. Akkoriban kezdődött nálunk a sertéstenyésztés fellendülése. A szakemberek egyik célja egy olyan haszonállat kialakítása volt, amely jól adaptálódik a körülményekhez, tehát a háztájiban is megállja a helyét. Ennek az NDK-ból származó állatok kiválóan megfeleltek. — A tsz-ben folyó tenyésztői munkát folyamatosan ellenőrzik — folytatja a főágazatvezető. — Országos minősítő központok vizsgálják a hí- zékonyságot és az ivadékokat is. Ez számunkra azért is fontos, mert egyben kontrollt is jelent, vagyis rendszeresen visszajelzéseket kapunk munkánkkal kapcsolatban. Hizlalás A termelőszövetkezetben a sertéstenyésztés fejlesztését tervezik. Jelenleg ugyanis három telepen nevelik az állatokat, s ezek az épületek bizony elavultak, csak magas költségek árán lenne lehetséges korszerű tartási technológiák bevezetése. Ácsán két éve egy kétszintes, úgynevezett B-bat- tériás malacnevelőt alakítottak ki. Fennmarad a galambo- si telep is, tehát ezen a két helyen folyik majd a tenyésztés a mostani három hei lyett... A gazdaságban hizlalással is foglalkoznak. Az idén a tavalyihoz képest, mintegy ezerrel több, összesen 4 ezer 700 állatot értékesítettek az állatforgalminál. F. Z. Ürömi ürömök Egy lépésre Budapesttől — Tavasszal sincs egy kis kertészkedés? — Csak egy udvarunk van, néhány virággal, azt gondozzuk. — Aranyoskám! Még valamit írjon meg — leél föl váratlanul székéről az eddig magában kézimunkázgató asszony. — Azt írja meg, hogy találjanak már ki valami sz'ebb elnevezést az öregek napközije helyett Olyan csúnyán hangzik így. Nem méricskélünk... Hosszan marasztaltak volna, de amikor végre elbúcsúztam és kiléptem az épületből, önkéntelenül is fölpillantottam a ház falára. Az ovális zo_ Lassan vége az esztendő- igazán üröminek. Egyébként jellemzőbb, minthogy ez a nek é s alig gyarapodtunk va- az egész község 33 helyről te- meglehetősen heterogén, ve- lamivel. Azt is jobbára társa- lepült ide a háború után. gyes összetételű lakosság az dalmi munkával, mert a pén- utóbbi időben mennyire eevzünk meglehetősen kevés volt. Jönnek az első SZOra nek érzi a két község gond- Az utat, a járdát például úgy — &z előbb említette, hogy tét. Az első szóra azonnal csináltuk, hogy a tanács ki- milyen nagyszerű emberek, jönnek, ha társadalmi mun- szállíttatta a cementet, a só- saját maguknak építenek, szé- káról van szó. dert és mindenki a saját por- pítenek... tája előtt betonozott. Egy ut- — Így igaz. Most már min- Segítenek az Üzemek cánk közös a főváros III. ke- den más, mint évekkel ezrületével, mégis, ahogy mon- előtt volt. 1978-ban a társa- — Valóban nagyon aktívak dani szokták, özönvíz előtti dalmi munka értéke 2 millió lehetnek, ha az említett költ- állapotok uralkodnak nálunk, forint körül mozgott. ségvetésből ennyi mindenre Láthatta, mi van itt. Kiesik — Induljunk ki abból a futotta. a kocsi kereke, amire idáig tényből, hogy nekem hiába — Nem lehet kifelejtenem elzötyög — mondja Visontai panaszkodik. a helyi téeszt, amely jelentős János, Üröm és Pilisborosje- _ Pedig reméltem... szó- r®s?-t vállalt és vállal az nő közös tanácsának elnöke, val, az V. ötéves tervben igen egészségház elkészültében. És nagy volt a fejlődés, akkor a szintén helyi Agroker-vállaUtak _ saiát erőből kezdődött el szinte minden. latot- Tőlük is évente 5 6U0 Most már van körzeti orvo- ezer forintot kapunk. Sót, vál— Az utak rendbehozatalé- sunk, fog- és gyermekorvosi télták az általános iskola közra az emberek adták össze a rendelőnk, és megkaptuk a Ponti fűtésének szerelését is. pénzt és a közeli sóderbányá- gyermekorvosi státuszt is. Az ,— Ürömön van a tanácsból hozatták az anyag egy ré- idén a tízmillió forintos költ- háza, a pilisborosjenőiek nem szét. Csupán a két bevezető ségvetésből, illetve a 2 millió zúgolódnak emiatt? utunk járható, illetve elfogad- 600 ezer forintnyi fejlesztési — Van benne valami, illet- ható, mert azt szerencsére a alapból a pilisborosjenői tűz- Ve volt. Amikor itt óvoda KPM megcsináltatta. oltószertár építését fejeztük épült, ott is rögtön kellett. — Mondjon valami vidá- be. Tulajdonképpen a két Lett! Ma már nincs ilyen mabbat. község között helyezkedik el gondunk. _ Vidámabbat amikor még az új épület, amely közelítő- — Ha csodatévő lennék, mia szemétszállítás' sincs meg- leg 800 ezer forint értékű és re használná fel különös ké- oldva? Egy fuvarosnak ad- ebben mintegy 300 ezer fo- pességemet? tunk ugyan iparengedélyt, de rint a társadalmi munka. — Befejeztetném magával sajnos, teljesen ki vagyunk — Szintén a két község ha- az ivóvízhálózat építését. A szolgáitatva neki. tárán épül az új, 8 tantermes társulat ez év közegére tér* — Nincs irigylésre méltó iskola, amelynek munkálatai vezte, de nem sikerült átadhelyzetben. a tereprendezéssel már el is niuk. A víztároló, a medence — Negyedik éve vagyok el- kezdődtek. A megyei tanács és a szivattyúk még körülbe- nök. 1976-ban, év végén jöt- 28 millió forintot szavazott lül 3 millió forintot kívánná- tem ide, aztán a februári fa- meg rá. Sajnos, a kivitele;"', nak. Kétmilliót kértünk 1981- lugyűlés’en már úgy nekem a Pilisvölgye Tsz nem ké- re, de nem tudom, megkap- ugrott egy ember a felszóla- szült fel kellően, de bízom juk-e. Van. egyébként egy lásában. hogy azt gondoltam, benne, hogy később nem lesz dossziém, ebbe gyűjtjük az el- rögtön a fejemet veszi. Tud- sok gondunk egymással. Biz- képzeléseket a VI. ötéves terv ja, szinte özönlenek ide az tos, hogy a közös iskola kö- időszakára. Mert ember teremberek a fővárosból, az ol- zelebb hozza majd egymáshoz vez... esőbb albérlet reményében, a két községet, a jövő nemze- És ahogy láttam, végez is. Űk még nem érzik magukat dékét. Egyébként erre mi sem Látó János
