Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

A PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 272. SZÄMÁra 1.20 íorinl 1980. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Wolfgang Rauchte Budapestre érkezett Szerdán NDK-küldöttség ér­kezett Budapestre a magyar —NDK gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság 19. ülésszakára. A delegációt Wolfgang Rauch­fass, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, az együtt­működési bizottság NDK-ta- gozatánaik elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar társelnöke fo­gadta, jelen volt Szalui Béla, hazánk berlini és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. A mezőgazdaság exporfga Száz országba ezerféle termék Keresel! a datmirarsáayi nyúl Csaknem száz országba mintegy ezerféle agrártermé­ket exportál a magyar me­zőgazdaság. A piacok közül a legfontosabbak a szocialis­ta országok: ide irányul at agrárkivitel több mint fele. Mindenekelőtt a Szovjetunió­val gyümölcsöző a kapcsolat. A fejlődő országok aránya az agrárkivitelben növekedett: je­lenleg megközelíti a 9 száza­lékot. A fejlett tőkésorszá­gokkal folytatott kereskede­lem az összes mezőgazdasági export 40 százalékát adja — hangzott el tegnap, szerdán dr. Lakatos Tibor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettesnek a ma­gyar agrárexportról szóló tá­jékoztatója. Ebből a kivitelből Pest megye is derekasan kive­szi részét. Említsük jellemző példaként a dunavarsányi Petőfi Ter­melőszövetkezetet. Ebből a gazdaságból az idén mintegy 2800 tonna nyúlhúst küldenek a jól fizető piacokra, s jö­vőre, újabb ezer tonnával nö­velik a termelést. Az ácsai Vörös Október Termelőszövet­kezet a galambhússal szer­zett jó piacokat, a3 Ipoly A főváros mozgalmi ha­gyományokban gazdag mun­káskerületébe, a 110 000 la­kosú Kőbányára látogatott szerdán Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, at Elnöki Tanács, elnöke. Programja — amelyre el­kísérte Király Andrásáé, a budapesti pártbizottság tit­kára — délelőtt a X. kerületi pártbizottságon kezdődött. Itt Zarnóczi József első titkár, Barta Györgyné tanácselnök és Buncsák Lászlóné, a kerü­leti népfrontbizoítság titká­ra fogadta, majd tájékoztat­ták a kerület politikai, tár­sadalmi életéről. A látogatás — miután Lo­son czd Pál a pártbizottság székházában megtekintette a politikai könyvnapok alkal­mából a Kossuth Kiadó kö­teteiből rendezett kiállítást — a Pataky István művelődési központban folytatódott. Délután . látogatást tett a Söripari Vállalatok Trösztjé­nél és a Kőbányai Sörgyárban. Különböző termelő részlegek és a Söripari Múzeum meg­tekintése közben elmondták az Elnöki Tanács elnökének, hogy jelenleg 23-iéle sört ké­szítenek hazánkban, az egy főre jutó évi fogyasztás 90 liter. A látogatás befejező programjaként Losonczi Pál szocialista brigádvezetőkkel, párt-, szakszervezeti és KISZ- aktívistákkal beszélgetett. menti termelőszövetkezetek, közöttük elsősorban a ber- necebarati Börzsöny Tsz a bogyós gyümölcsökkel. Sok búza, csonthéjas gyümölcs, élő állat és egyéb termék ke­rült Pest megyéből exportra. A feldolgozó üzemek, min­denekelőtt a nagykőrösi és a dunakeszi konzervgyár, te­temes mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt exportál a szo­cialista országokba. Az V. ötéves terv élelmi- szeripari beruházásai nyo­mán javult a termékek iel- dolgozoítsági foka évente átlagosan mintegy 5 százalékkal több mező- gazdasági, élelmiszeripari terméket adunk el kül­földön. A magyar agrárexport helyzetének és lehetőségeinek további elemzése során arra is rámutatott, hogy a ma­gyar élelmiszerek a fokozódó világpiaci versenyben is meg­állják helyüket. A kivitel jobban nő, mint az előállított termékekhez szükséges im­port. Ennélfogva a hazai ter­melők és az ipari vállalatok szerepe is mind hangsúlyo­sabb az agrárexportban. Nő az árbevétel, ami a kiforrot­tabb és következetesebb pia­ci munkának is köszönhető. De még jobb lehetne, ha az értékítélet változását a ter­melők és a vállalatok teljes köre tudomásul venné; a ta­pasztalatok szerint azonban erre egyelőre számos üáem még nem képes. A miniszterhelyettes hang­súlyozta: nem az a cél, hogy minél több helyen jelentkezze­nek a magyar agrártermékek. Inkább koncentrálni igyekez­nek a nagyobb mennyiségben eladott áru értékesítési zó­náját. Éspedig figyelembe vé­ve a piaci lehetőségeket, a szállítási költségeket és min­den más tényezőt, ami meg­határozza a kivitel gazdasá­gosságát. Fokozatosan visszavonul viszont a magyar* élelmi­szer-külkereskedelem az olyan piacokról, ahol hosz- szú távon nem ismerik el a termékek árát. Hogy mennyire változó a helyzet a külpiacon, arra jel­lemző: régi „tételek” dől­nek meg. Nem mindig a jó minőségű és magas feldolgo­zási fokú termékeket fizetik meg a legjobban — mint régebben —, hanem gyakran az olcsóbb és viszonylag egy­szerűbb áruféléket. Ezek exportra való termelése sok­szor nagyobb hasznot hoz a népgazdaságnak és a vállala­toknak egyaránt. Egyéb tekin­tetben is jobban fel kell ké­szülni a piaci értékítélet ál­landó módosulására. Több ter­mék, amely korábban nem esett a tőkés piacon a ma­gas vámmal sújtott cikkek kö­rébe — ilyen például a meggy — a közelmúlt közös piaci intézkedései nyomán oda ke­rült. Ez sújtja a magyar ter­melőket, akik az előzetes proignózisok ismeretében erő­teljes telepítési programot in­dítottak, számolva a több éves zavartalan és kifizetődő érté­kesítésre. Árujuk elhelyezésé­re most újabb külpiaci „csa­tornákat” kell keresni. Mssgyssr felszólalás Madridban A termékeden vita ellen A madridi találkozó szer­dán zárt ülésen folytatta mun­káját. Az általános vitában felszólalt Petrán János nagy­követ, a magyar küldöttség vezetője. Egyes nyugati álla­mok képviselőinek felszólalá­saira utalva hangoztatta, Pálynwálasziási heiek Kiállítások, nyitott kapuk . /'■ , Idán mintegy 10 és fél ezer nyolcadik osztályos tanuló hagyja el az általános iskolát, s ezekben a napokban jó né- hányan közülük még a pálya- választás gondjával küszköd­nek. Ugyancsak sokan vannak azok az alsóbb osztályokba já­ró kisdiákok, akik, akár idő­sebb társaik, a következő he­tekben pályaválasztási témájú kiállítások, üzemlátogatások, beszélgetések, vetélkedők és középiskolai nyitott napok ré­szesei lehetnek. Szüleikkel ez"ütt, akik pályaválasztási szülői értekezleteken tájéko­zódhatnak a továbbtanulás, a munkába állás lehetőségeiről. A gazdag eseménysorozat, az idei pályaválasztási hetek Pest megyei ünnepélyes megnyitó­ját tegnap délután egy órakor tartották Dabason, a járási hi­vatal nagytermében, mintegy száz pályaválasztási munkakö­zösségvezető, iskolai és üzemi, szövetkezeti pályaválasztási felelős, pedagógiai szakember részvételével. — Talán nem túlzás azt ál­lítani, hogy valamennyiünk közös ügye a pályaválasztás — mondotta megnyitójában Mé­hész János, az MSZMP dabasi járási bizottságának titkára. — Hiszen a diákokat, a szülőket, mindenkit, aki érdekelt a ne. velésben — tehát az ifjúsági és tömegszervezeteket, a mun­kaügyi közösségeket is — érint, hogy korán kezdődjön a készü­lődés, sikeres legyen a válasz­tás! Oberczán József, a Pest me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának főmunkatársa tartott ezután előadást a pályaválasz­tással kapcsolatos feladatokról. Hangsúlyozta: a következő években nőni fog a nyolcadik osztályt elvégző tanulók száma — két év alatt mintegy két­A pályaválasztási kiállítás első vendégei, a helyi általános iskola növendékei ismerkednek az újhartyáni Sportáru Ipari Szövetkezet termékeivel Bozsán Péter felvétele ezerrel Pest megyében is —, s ezért szükséges, hogy az ok­tatás rendszere is mindjobban figyelembe vegye a népgazda­ság igényeit. így például szá­mítani kell arra, hogy a közel­jövő szakmunkástanulói egy. egy szakmacsoporton belül akár pályamódosításra is ké­pesek legyenek. Az előadást követően a da­basi 2. számú általános iskola új épületében Füzesy István, a dabasi járási hivatal elnök- helyettese nyitotta meg a pá­lyaválasztási hetek alkalmából rendezett ipari és mezőgazda- sági kiállítást. A kiállítás csupán egy a já­rás pályaválasztási eseményso­rozatából, hiszen lesz itt még vetélkedő Ki tud többet a já­rás üzemeiről? címmel az út­törőknek; pályaválasztási fo­gadóóra a nevelési tanácsadó­ban; nyílt napok az Örkényi, az ócsai, a dabasi középfokú iskolákban.; nyitott kapuk a já­rás üzemeiben; s irodalmi pá­lyázatot hirdettek Ha felnö­vök ... címmel a napközis ta­nulóknak, valamint jA holnap mesterei címmel az újító gye­rekeknek. hogy a találkozó akkor foly­tathat jó és eredményes mun­kát, ha minden részvevő ke­rüli az ellentétek élezését, a terméketlen vitát, és arra össz­pontosítja figyelmét, hogy előrelépjünk a záróokmány ajánlásainak végrehajtásában. Megismételte, amit Nagy János külügyminisztériumi ál­lamtitkár is mondott múlt he­ti beszédében: a helsinki zá­róokmány kiállta az elmúlt öt év próbáját. Petrán János a továbbiakban kifejtette: a zá­róokmány elvei a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti kapcsolatokban a politikai magatartás nor­máit határozzák meg. Az együttműködés különböző te­rületeire vonatkozó ajánlá­sok pedig hosszú távú prog­ramot adnak a kapcsolatok fejlesztéséhez. A magyar kül­döttség vezetője ezután rész­letesen ismertette azt a tevé­kenységet, amelyet hazánk a záróokmány végrehajtása ér­dekében folytat. A találkozót körülvevő nem­zetközi légkörről szólva a ma­gyar küldöttség vezetője ki- fejtette: o tények azt mutat­ják, hogy a feszültség élező­dése nem Afganisztánnal kez­dődött, amint azt a nyugati részvevők állítják. Az európai együttműködés különböző területeit érintve Petrán János hangsúlyozta, hogy hazánk kész konkrét megállapodások kidolgozásá­ra v a helsinki záróokmány minden fejezetében. KÖZELET Losonczi Pál, .a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke búcsúlátogatáson fo­gadta Sianga Xavier Quick- sett Shimabale-t, a Zambiai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Buda­pestről. Pozsgay Imre művelődési miniszter vezetésével — Ka- levi Kivistö finn közoktatási miniszter meghívására — szer­dán magyar kulturális dele­gáció utazott Finnországba. Veress Péter külkereske­delmi miniszter szerdán ha­zaérkezett ' Moszkvából, ahol részt vett a KGST külkeres­kedelmi állandó bizottsága soron következő értekezleté­nek megnyitásán. Trcthon Ferenc munkaügyi miniszter küldöttség élén szerdán hivatalos látogatásra utazott Jugoszláviába, Szveto- zár Pepovszki, a szövetségi munkaügyi, egészségügyi és szociálpolitikai bizottság el­nökének meghívására. Hans Jürgen Wischnewski, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettese az MSZMP KB meghívására szer­dán Budapestre érkezett. S3 vélemény egységes, min­denki helyesel, hiszen az érintett szülők között is akadt, aki elkülönítésről beszélt. A gond az, hogy — s itt keresztezi a jó szándékokat a szemérmes­ség. az érzékenység túlzott tisztelete — ennek a szü­lőnek, s más, arra rászol­gált szülőknek sem mond­ta meg senki félreérthetet­lenül, őszintén: az ő mu­lasztásukat hordja ' vállán teherként a gyermek! Ha belátjuk, ha nem látjuk be: helyben mindig elvász a nagy társadalmi perspektíva, ott nincs más, csak seregnyi apró, konk­rét feladat, küszködés, gyakran tagadhatatlan el­lennyomás közepette. S ezt az ellennyomást első­sorban azok érzik a köz­vélemény egy csoportja ré­széről, akik szándékai tiszteletet érdemelnek, tet­tei elismerést. Dolgukat nem egyszerűbbé, hanem bonyolultabbá teszi, hogy gyakran azok, akiknek a kinyújtott kéz szól, soro­zatban szállítják az érve­ket, a tényeket a na ugye, megmondtuk ítélkezésekhez az ellendrukkerek számá­ra. S ez az, amit — ép­pen az elért eredményekre támaszkodva — hangsúlyo­sabbá lehet és kell tenni, azokat figyelmeztetve en­nek veszélyeire, akik az érvek, tények szállítói. N em lehet évszázadok örökségét egyetlen lendületes mozdulat­tal félretolni, ám azt ki kell mondani: a haladá­sért a felelősség ugyan nem egyformán megosztott, de kölcsönös! A társadalom — szocialista jellege ter­mészetessé teszi ezt — ma­gára vette ennek a fele­lősségnek a nagyobb ré­szét, ám nem nélkülözheti azok felelősségvállalását sem saját sorsukért, akik­nek a mai és a holnapi emberibb élet hívó szava szól. Ennek a felelősség­nek ott kell lennie a mun­kavállalással járó köteles­ségek teljesítésében épp­úgy, mint a gyermek ne­velésében, otthóni környe­zetének alakításában. Alapvető fontossága van ugyanis annak, hogy ma — a kivételektől eltekintve — nem olyan helyzetűek­hez szól a képletes és va­lódi hívó szó, mint évti­zede, tizenöt esztendeje. Az anyagi, tárgyi gyarapo­dás elért eredményei a ci­gánycsaládok körében lét­rehoztak egy olyan csopor­tot, aminek tagjai felelős­séggel viseltetnek saját sorsuk iránt, ám nem cse­kély azoknak a száma sem, akik úgy vélik, ennyi e'ég, megállhatnak, már ami a nem anyagi természetű haladást, gyarapodást ille­ti. Figyelmet érdemel, hogy a viszonylag jó anyagi körülmények között élő családok némelyikénél nem lelni rá a szándékra: tovább, előre, följebb. S ez az, amit nem hagyhat szó nélkül a társadalom; a rosszul értelmezett sze­mérmességből, az érzé­kenység félremagyarázásá­ból nem sülhet ki semmi jó! Az igazságot kell újra meg újra mondani, azt, hogy mindkét oldalon lép­ni kell. mert a célban csak­is így lehet találkozni. _ Mészáros Ottó S okféle, társadalmi ösz- szefogást föltételező, megkívánó feladataink között van egy csoportnyi, ahol — ahogy azt monda­ni szokták — minden szó­ra, cselekedetre ügyelni kell, mert sérthet, bánthat akaratlan, ráadásul mind­két oldalon, ott is, ahová címzett a szó, a cselekedet, s ott szintén, ahol megcí­mezték. Furcsa helyzetek jönnek így létre, s olykor — éppen az óvatosság dik­tálta tartózkodás okán — az sem hangzik el, az sem történik meg, amire szük­ség lenne, ami használna s hem bántana. így, elhallgatások és fél- renézések keverékeként, s ugyanakkor az ismétlődő segítőkészség bizonyítása­ként foghatjuk fel azt a helyzetet, mely mint most is, minden ősszel, tavasz- szal a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gyárában kialakul. Vissza­jönnek azok, akik a jobb idő beköszöntésekor először ki-ki maradoztak, majd vég­leg fölhagytak a műszakba járással. A gyárról tudni kell, nem pusztán hirdető­je, hanem gyakorlója a tár­sadalmi segítségnyújtásnak abban, hogy rendszeres munkát kínáljon cigány- családok felnőtt tagjainak,. elsősorban nőknek. Hiba lenne elhallgatni: ez a föl nem adott törekvés — mert hosszú évek óta nem sze­gik kedvüket a kudarcok, mivel nem azokra, hanem a szerény eredményekre fi­gyelnek, arra például, van, akit a gyár tanított meg dolgozni a szó nemes ér­telmében, s aki ma stabil tagja a közösségnek — ko­rántsem találkozik a gyár minden foglalkoztatottjá­nak helyeslésével, sőt, olyanok is akadnak, akik kimondottan ellenségesen szemlélik a próbálkozást. Érv persze mindig akad er­re, valóságos és vélt okok keverednek, ahogy elfo­gultságok és előítéletek szintén vegyülnek a gyári közvéleményben. Könnyű lenne úgy a holnapba me­netelni, hogy nincs az úton egyetlen buktató, kátyú sem, de mert van, senki se tegyen úgy, mintha nem lenne, ne takarja szemér­mes félrefordulás a döcce- nőket; annál szebb, hogy mégis mozdul a menet. L átszatra odahagyva a kerepestarcsai gyá­rat, egészen más te­rületre átlépve: azt mond­ják Jászkarajenőn a pe­dagógusok, hogy az első osztályba kerülő cigány- gyermekek egy része — és sajnálatosan, évekre visz- szatekintve, a aagyobb ré­sze — nem tud magyarul- A legelső teendő tehát az, hogy az otthon hallott nyelv mellé elsajátíttassák velük azt is, amivel a mindennapi életben majd boldogulni tudnak, s most egyáltalán: tanubii. Ezért azután külön osztályt szer­veztek csakis az iskolába először kerülteknek, hogy megszabadulhassanak a srácok azoktól a hátrá­nyoktól, amelyekről nem tehetnek, de amelyek két­ségtelenül — mint például az ingerszegény környezet — terhelik őket. Ahogy a kerepestarcsai üzemnél, itt is erős túlzás lenne arról számot adni, hogy a köz­V Szándékok Losonczi Pál Kőbányán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom