Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

Fantasztikus szerkezet Gép a gabonasilók belsejében Kúszva tisztít a marófej és a drótkefe Néha érdemes eltöprengeni azon, hogy a mi nemzedé­künknek mi mindent kell megtanulnia. Az új gépek, eszközök, berendezések gyak­ran az ismeretlenségből top­pannak elénk. Ha valahol, hát a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban igazán el­mondható, hogy olyan gépek kerültek a termelésbe az el­múlt évtizedekben, amelyek­nek őse is alig lelhető fel a század első felében. Tisztítani kell Vegyünk egy roppant egy­szerű példát. A kukoricát, a búzát, a rozsot azelőtt —kis­paraszti módszerrel — a há­zak padlásán, illetve a tenge­rit a jóformán semmi másra nem hasznosítható kukorica- górékban tartották. Ma vi­szont a nagyüzemekben és a gabonaforgalmi vállalatok­nál a hatalmas fém-, illetve vasbeton tornyokban, silókban őrzik, kezelik ősztől tavaszig, az új termés megérkezéséig. A tárolással foglalkozó szak­emberek tudják, a hozzá nem értők viszont csak sejtik, hogy még az ilyen látszólag elemi művelet sem egyszerű. A lai­kus azt gondolhatja: mi gond lehet ezekben a hatalmas tornyokban tárolni; gép tölti és gép üríti ki a betáplált nagy mennyiségű gabonát, ku­koricát, mi lehet ebben kü­lönös. Igen ám, teszi hozzá a szak­ember: bármennyire egyszerű­nek tűnik a megszárított, be­érett termés szem hal mázának tárolása, elég, ha arra gondo­lunk, hogy ezek az anyagok, a búza, a kukorica nem holt anyag. Együtt, nagy tömeg­ben él, lélegzik, nedvességét veszti, s ha bezárt vagy rosz- szul szellőztetett helyen van, a legrosszabb esetben befül­ledhet, megromolhat. Oda kell figyelni rá szinte mindennap, a kritikus napokon pedig óránként. Hiszen nagy érté­ket őriznek egy helyütt. Akrobaták helyett De maradjunk most csak azoknál a vasbeton silóknál, amelyeket a Gabonatröszt, il­letve a gabonaforgalma válla­latok üzemeltetnek. Ezek a betonkolosszusok, amelyekben több száz vagon búzát vagy más szemes terményt tárol­nak, a negyven-hatvan métert is elérik, s egy-egy telepen hat-tizenkettő vagy még több is van belőlük. A termények tárolása több­nyire zökkenőmentes, de per­sze, csak akkor, ha a búza, a kukorica megfelelő állapotban kerül oda. Az egyik igen fon­tos követelmény, hogy a be­tonsilók tisztítását megoldják. Csakhogy — mint említettük — az új technika használatát is meg kellett tanulni. Nem elég, hogy ezek az egyszerű monstrumok, a betonhengerek meglegyenek, az új termény bekerülése előtt azok tisztí­tásáról is gondoskodni kell. De mit lehet tenni akkor, ha nem volt hozzá megfelelő eszköz. — Az egyik telepen meg­próbálkoztak azzal a mód­szerrel, hogy cirkuszi akroba­tákat fogadtak a betonsilók belső falának tisztítására — mondja Fialka Géza, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem munkaszervezési és mun­kavédelmi intézetének tudo­mányos osztályvezetője. — Költséges módja volt ez a tornyok tisztításának, emel­lett annyiféle engedélyt, utó­lagos igazolást kellett besze­rezni az illetőknek, hogy a módszerre lemondóan legyin­tettek. Erre is csak a kény- szerűség vitte rá őket. r Uj módszerek — Mi az elmúlt években készítettünk el egy berende­zést, amely már a gépi úton való tisztítás . lehetőségét s nagyobb biztonságát nyújtot­ta Függőkosarat terveztünk, amelyben egy személy foglal­hatott helyet, s irányította a tisztítószerkezet munkáját. A cél, hogy a siló falára tapadt terményréteget, amely részben már romlásnak indult, el távo­lítsuk, hogy az újonnan be­öntött gabonát, kukoricát ne károsítsa Ez a tisztítási eljárás azonban még mindig nem volt elég hatékony és termelékeny, ezért az egyetem munkavédel­mi osztályának kutatói újabb módszeren, másfajta gép ter­vezésén törték a fejüket. Háromlábú modell Fialka Géza egy kicsiny berendezést, a vasoeton silók új tisztítóberendezésének mo­delljét teszi elém az asztalra A szerkezet a fantasztikus re­gények némely gépi szereplő­jére hasonlít. Az akrobatákat helyettesítő szerkezet három lábon jár, mondanám ma­gamban, mert hiszen úgy néz ki, de nem ilyen egyértelmű a dolog. A feladata éppen az, hogy a tisztítandó torony bel­ső falának támaszkodva alul­ról fölfelé kússzon, s megfe­lelő szerszámaival, a három marófejjel, illetve nagy mére­tű drótkeféivel a szennyező­dést eltávolítsa. A marótár­csák a durva, forgó drótke­fék a finomabb, apróbb szeny- nyeződ-ést pucolják le. — Egy berendezést, amelyet Molnár Sándorral, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Intézetének osztályvezetőjével szolgálati úton szabadalmaz­tattunk, hamarosan szakmai bemutatón ismertetjük meg a közönséggel Mohácson mondja Fialka Géza. — A készülék előnye, hogy gyor­san, mindössze két óra alatt beszerelhető a silótoronyba, tényleges tisztítási munkáját viszont egy óra alatt végzi el. Hamarosan egy kiegészítő be­rendezést is kap:v permetező- fejet, így a tornyok gázzal va ló csírátlanítását is kiküszö­böljük majd. F. I. Olvasóink fóruma Hol a gyalogátkelő? A gyalogátkelőhely hiányá­ra panaszkodnak azok a szü­lők, akiknek gyermekei a gö­döllői Mátyás utcai általános iskolába járnak. Az utcában nagy a gépjárműforgalom, s mert nincs zebra, a gyerekek össze-vissza futkosnak a túl­oldalra, a buszmegállóhoz. S nemcsak a gyerekeknek, a felnőtteknek is veszélyes az ilyen átkelés, márpedig a bu­szokra sokan igyekeznek, hogy akár a városba, akár a köze­lebbi élelmiszerboltba utazza­nak. Jó volna, ha az illetéke­sek meghallgatnák a panaszt, és mielőbb intézkednének: felfestetnék, kijelölnék a sza­bályos gyalogátkelőhelyet. So­kat beszélünk a gyermekek balesetvédelméről, itt tenni is lehetne. Sőt, nagyon sürgősen Anyagi kötődés A megtakarításból térítés Másfél millió forint Több mint 6 ezer 200 tagja van a Gödöllő és Vidéke Áfésznek. A tagok, túl azon, hogy a közgyűléseken és szám­talan alkalomkor észrevéte­leikkel, javaslataikkal segítik a szövetkezet működését, anya. gi vonatkozásban is kötődnek hozzá. A célrészjegyek össze­gével csökkenteni tudják az átlagosan 12—13 millió forin­tos bankhitelt, ily módon az áfészt kisebb kamatköltségek terhelik. A megtakarításnak termé­szetesen hasznát látják a ta­gok: az ötödik ötéves terv éveiben átlagosan másfél mil­lió forint vásárlási visszatérí­tést tudott fizetni a szövet­kezet. Ezenkívül több mint há­romszáz idős szövetkezeti ta­got részesítettek segélyben. Városi moziműsor Bogáncs. Magyar film. Csak 4 órakor! kellene is, amíg nagy baj nem történik! Kelemen János Gödöllő L.UŐS A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1980. NOVEMBER 19., SZERDA Ipari Műszer gyár Termékszerkezet tegnap és ma A felgyorsult technikai fej­lődés, a megnehezült gazdasá­gi környezet megkívánta köz- gazdasági változások kampá­nya idején hajlamosak va­gyunk azt hinni, hogy a ter­mékszerkezet fejlesztése, át­alakítása csak az elmúlt évek találmánya. Pedig, s erre az ik- ladi Ipari Műszergyár történe­te is jó példa, azok az ipari cé­gek, amelyek valaha is állni kívánták a versenyt, mindig éltek, mert élni kényszerültek ezzel az eszközzel. Hiszen az új, korszerűbb termékek gyár­tását nem a közgazdasági sza­bályozók kívánják meg, azok csak közvetítik, hanem maga a piac. a kereslet, a vásárlók, a felhasználók. Pedál és lemezjátszó Mit mutat az IMI példája? A gyárat 1951-ben alapították, s a kezdeti időkben sokféle, egymástól teljesen eltérő ter­mékek gyártásával próbálkoz­tak. Hogy csak egy párat em­lítsünk, készítettek kerékpár­pedálokat és petróleumfőzőket éppen úgy, mint háztartási mű­anyag tárgyakat, szikraforgá­csoló gépeket vagy lemezját­szókat. Nem csoda, hogy kis és gazdaságtalan sorozatokat ál­líthattak csak elő, s értékesíté­si nehézségeik voltak. A kezdeti kudarcokból okul­va, 1957 táján már arra töre­kedtek, hogy sorozatgyártásra alkalmas terméket találjanak. Ez lett a motor, amelyből elő­ször mosógépbe és lemezjátszó­ba valókat gyártottak. A kö­vetkező években a motorgyár­tás már 120 ezres sorozatokat tett lehetővé. De még ekkor, sőt később, a Budapesti Villa­mos Kismotorgyár beolvadása után is, a sokféleség volt a jel­lemző, s maradt egészen a kö­zelmúltig. Tőkés exportra a motorgyártás kezaeti idő­szakában az volt a cél, hogy a gyorsan növekvő hazai igénye­set kielégítsék. Az új motorok es készülékek kialakítására sa­ját szervezetet hoztak létre 1985-ben, s már két év múlva elérték, hogy megszűnt a bel­földi kismotorhiány. A hetve­nes évek elején viszont eppen ez lett a baj, a fogyasztás csök­kent, s a gyár egy ideig nem tudott mit kezdeni a fölös ka­pacitással, hiszen az exportban járatlanok voltak. Mi következhetett? A negye­dik ötéves terv idején komo­lyabb piackutatásba kezdtek, méghozzá a tőkés értékesítési lehetőségeket térképezték fel. Dollárért elsősorban speciális célú motorokat kerestek, auto­mata mosógépekhez, körfűré­szekhez, szerszámgépekhez. A kívánt gépeket sikerült vi­szonylag gyorsan kifejleszteni, s ezzel elérték, hogy öt év alatt nyolcszorosára növekedett a tőkés export, s teljes termelési értékük húsz százalékát tette ki. Közben, s ez is elkerülhetet­len volt, belföldre is új készü­lékeket fejlesztettek ki, miköz­ben megszüntettek mintegy száz elavult terméket. A most véget érő ötödik öt­éves terv is további termék­szerkezet-változást hozott a gyárnak. Folytatták a készülé­kek fejlesztését, így születtek az újabb asztali körfűrészek, asztali köszörűk, betonkeverők, vasv a terménydarálók, fűnyí­rógépek. Nagy teljesítményű szellőzőikkel, a vezérlő beren­dezésekkel bekapcsolódtak az állattartás gépesítésébe. A vil­lamos kismotorok körében is a nagyobb teljesítmény, a jobb minőség vált döntővé. Ötszáz termék Az új készülékek kibocsátá­sával ismét változott a helyzet, a keresettekből már a kívánt­nál kevesebbet tudott csak ad­ni a gyár a piacnak. Ezért szü­letett a döntés: az 1800 féle terméket radikálisan csökken­teni kell. Mára a termékszer­kezet felülvizsgálatával, a gaz­daságtalan gyártmányok meg­szüntetésével ez a szám már csak ötszáz! S ha szemügyre vesszük az ikladiak terveit, ezekben az ed­digi úthoz hasonló célokat ta­lálunk: az önköltséget csökken­tő, a gazdaságosságot javító műszaki fejlesztés nyomán újabb, az eddigieknél is jobb, értékesebb motorokkal, gépek­kel állni a versenyt, amelyben ma kis időre sem szabad lema­radni. Kéfszázötven év Bemutatkozik a Petőfi iskola Ritka jubileumhoz érkezik jövőre a gödöllői Petőfi Sán­dor Általános Iskola: meg­alapításának 250. évfordulójá­hoz. No, megint egy évfordu­ló, gondolhatnánk, mert mi­tagadás, nem kell nagyítóval keresnünk a naptárban a pi­ros betűs, évről évre vissza­térő, vagy a ritkább, a kerek évfordulókat jelző rubrikákat. Tartalmason, hasznosan Nemegyszer a kelleténél nagyobb dobra verjük az egyébként jeles eseménye­ket, s költséges csinnadrattá­val. néha-néha mosolygásra késztető igyekezettel ünnepel­jük magunkat. S miközben te­kintetünk a múltba réved, esetleg a kevésbé csinos je­lent takargatjuk. Nos, a petőfiseknél nem fe­nyeget ilyen veszély. Egyrészt, mert a jelenük, ha lehet, még gazdagabb, mint a hosszú múlt, amely egyébként is kacs- karingós: a jelenlegi központi iskolaépület természetesen nem két és fél százados. Ám­bár ami azt illeti, félig már A másik ok, amiért nem kell aggódnunk: az iskola vezeté­se, a tanári kar igazán mér­téktartóan és tartalmason szer­vezi az ünnepet, ami hasznos lesz, diákoknak, pedagógu­soknak, szülőknek és a város­nak is. Az elkövetkező félév­ben a szokásosnál is inkább reflektorfénybe kerül az alma mater: alkalom ez az ismer­kedésre, a megismertetésre, a közéletiség, a lokálpatriotizmus formáinak kitöltésére. S le­gyen szó múltról, jelenről, vagy jövőről, a Petőfi iskola megér­demli a figyelmet. Jubileumi évkönyv Hogyan ünnepelnek tehát? Monori Mihály igazgató és Nemes Istvánná igazgatóhe­lyettes tájékoztatott arról, hogy az előkészületek javában zaj­lanak. Amin most a legtöbbet dolgoznak, az a készülő jubi­leumi évkönyv. Mit tartalmaz majd á kiadvány? — Az aktív és a nyugdíjas kollégák, a szülők, a gyerekek kiszolgált épületekben is fo­lyik még a tanítás, ami az új iskolák megnyitása után is a városi szűkösség következmé­nye. Egy biztos, a Munkácsy Skalpvadászok. Színes ame- I utcai iskola jogutódja a két- rikai westernfilm. 6 és 8 százötven évvel ezelőtt alapi- órakor. i tott iskolának. 225. évfordulóig. Az azóta el­telt időszakot visszaemléke­zések alapján szeretnénk kró­nikába foglalni. Ehhez várjuk egykori tanáraink, diákjaink jelentkezését, segítségét. Az évkönyv palettája lesz az iskola gazdagságnak, be­mutatja a nevelő-oktató mun­kát, a kabinetrendszert, az új tantervek alkalmazását. Nem maradhat ki természetesen az úttörő- és a kisdobosmozga­lom színes híradója sem. Tar­talmazza majd az összállítás o patronálókkal való kapcsola­tokat, a dolgozók esti iskolá­jának történetét, amelynek megalakítása óta a Petőfi is­kola a gazdája. Az anyakönyvi részben pedig nemcsak az isko­la valamennyi tanulója szere­pel, hanem a felkutatható ösz- szes színjeles diák is. Társadalmi segítségben nincs hiány: az évkönyv kiállítását, az ünnepi iskolajelvényt Ben- cze László iparművész, ahogy mondták, az egyik apuka ter­vezte s ugyancsak az ő mun­kája a plakettminta is, amely­nek végső sorsáról még nem döntöttek, de a szülői munka- közösség és a tanulók már 150 Kiló rezet gyűjtöttek alapanyag­nak. segítségével olyan évkönyvet szerkesztünk, amely alaposan bejutatja iskolánkat. Az anyag 60—70 százaléka kész, a mun­kát Fábri Mihály megyei ve­zető szakfelügyelő, fogja ösz- sze. Mészáros Elemér nyugdí­jas igazgatónk megírta már az iskola történetét egészen a A gyerekek, a diákok na­gyon szorgalmasak, s januártól érkezik el igazán az ő szere­pük az ünnepségsorozatban. Az ünneplő hónapok elnevezé­sű akció havonként az iskola életének más-más oldalára irá­nyítja a figyelmet. Januárban a névadóra emlékeznek, feb­ruárban a hagyományos tanul­mányi versenyek kapnak ün­nepi fényt, márciusban pedig új ruhába öltözik az iskola: kívül-belül alaposan kitaka­rítják, csinosítják. Ünneplő hónapok Hogy a diákok milyen önál­lóan vesznek részt nemcsak a napi munkában, hanem e kü­lönleges alkalom körüli teen­dőkben is arra jó példa, hogy az úttörőtanács dönt majd ar­ról, hogy melyik jelvénytervet fogadják el. A sorozat záróakkordja az április 26-i nagy ünnepség lesz, amelyre már most meg­hívnak minden érdekeltet. Vár­ják a volt pedagógusokat, diá­kokat. Azt szeretnék, ha az is­kola Rigó kamarakórusának régi tagjai is eljönnének együtt énekelni a maiakkal. A sportban kiválóknak alkal­muk lehet összemérni erejü­ket a jelenlegi élsportolókkal. A tervekből is látszik: nem hivalkodni akarnak a Munká­csy utcában. Közös, értékelő, előremutató ünnepet szeret­nének. Erre szolgál majd a Petőfi-szavalóverseny, a szak­köri kiállítások sora, s még számtalan esemény, amelyről annak idején mi is beszámo­lunk majd. V Z. ISSN 0135-1951 (Gftrtöllrtl HU ISO) Csak nyugdíjasoknak: árengedményes vásár A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ASZÓDI KONFEKCIÓBOLTJÁBAN, Kossuth Lajos u. 10., ASZÓDI DIVATÁRUBOLTJÁBAN, Kossuth Lajos u. 83., GÖDÖLLŐI DIVATÁRUBOLTJÁBAN, Szabadság tér 7., KISTARCSAI CIPŐBOLTJÁBAN, Hunyadi János u. 1., KISTARCSAI DIVATÁRUBOLTJÁBAN, Thököly u. 2. eh fa, < %f0iv*x % I Egyes női és férfiruhák, kabátok, fehérneműk, sálak és cipők november 29-ig, 20-30%-os árengedménnyel kaphatók. Kérjük kedves vásárlóinkat, hozzák magukkal nyugdíjszelvényüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom