Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

Afganisztán népének joga, hogy önmaga döntsön sorsáról Am afgán külügyminisxfer leleplezései az SUSS-Ssen Az Egyesült Államok Kíná­val szövetkezve elítélendő vál­lalkozásba sodorta az ENSZ közgyűlését azzal, hogy napi­rendre tűzette a mondvacsinált „afgán kérdés” megvitatását. Ez az afganisztáni kormány határozott tiltakozása ellenére történt, megsértve az ENSZ alapokmányának elveit. Az ENSZ közgyűlés Afga­nisztánról szóló vitájában azonban határozott visszauta­sításra találtak a Washington —Peking szövetségnek és hí­veinek kísérletei, hogy ezt a kérdést imperialista és hege- monista terveik elködösítésére használják fel. Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszter felszólalásá­ban kiemelte, hogy az áprilisi forradalom győzelme által az országban megkezdődött átala­kulás teljességgel és kizáróla­gosan az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának bel- ügye. Senki sem kérdőjelezheti meg az afgán nép akon jogát, hogy önállóan válassza meg társadalmi rendszerét. A tények azt bizonyítják, hogy már 1978 májusában Wa­shington és Peking hozzálátott az Afganisztán-ellenes katonai provokációk és felforgató tevé­kenység szervezéséhez. Két héttel a forradalom győzelme után Pakisztán területén létre­hozták az afgán zsoldosok első kiképzőtáborát. A CIA kapta a Pakisztánban tanyázó ellen- forradalmi bandák megszerve­zésének, felfegyverzésének és kiképzésének feladatát. A kí­nai ügynökök különösen aktív tevékenységet folytatnak Afga­nisztán északi körzeteiben. A két ország között húzódó 74 kilométeres határvonal állandó feszültséggóc, provokációk for­rása. Kínai tanácsadók által kísért felfegyverzett banditák naponta törnek át a határon, gyilkolják a helyi lakosokat, kirabolják házaikat, elhajtják az állatokat. Jelenleg pakisztáni területen 30 katonai kiképzőtábor és 50 támaszpont működik, ahol az 1979 júniusától novemberéig terjedő időszakban 30 ezer el­lenforradalmárt képeztek ki. Az afgán külügyminiszter a továbbiakban a CIA-nak az ellenforradalmárok számára szállított -fegyver-küldeményei­ről beszélt. A fegyverek egy részét hadihajók szállítják az Indiai-óceán térségébe, ahon­nan helikoptereken juttatják el a Manipurban létesített pakisz­táni katonai támaszpontra. Oleg Trojanovszkij, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvise- lője rámutatott: ha a nemzet­közi jog szemszögéből nézzük az Afganisztán-ellenes inter­venció ösztönzőinek és szerve­zőinek cselekedetét, egyetlen következtetésre juthatunk: az Egyesült Államok a kínai he- gemonista vezetéssel, a pakisz­táni katonai rezsimmel és a muzulmán reakcióval szövet­ségben katonai agressziót foly­tat az afgán nép ellen. Ezen agresszív cselekmények visszaverése céljából tartóz­kodnak Afganisztán területén korlátozott létszámú szovjet csapatok. . A Szovjetunió és az Afgán Demokratikus Köztársaság az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezését támogatja. Olyan igazságos rendezésért száll síkra, amely­nek alapja a térségben kiala­kult bonyolult helyzetet létre­hozó okok kiküszöbölése. En­nek egyetlen útja van: a külső intervenció azonnali befejezé­se, az afgán kormány - és a szomszédos — elsősorban a pa­kisztáni — kormányok közötti megfelelő megállapodások lét­rehozása. Agha Sahi pakisztáni kül­ügyminiszter beszédében azt bizonygatta, hogy országa „nem törekszik másra, csak a jószomszédi kapcsolatokra Af­ganisztánnal”. Ugyanakkor semmit sem tudott felhozni a tények ellen, amelyek bizonyít­ják, hogy Pakisztán az Afga­nisztán elleni felforgató tevé­kenység felvonulási területe, a felfegyverzett afgán ellenfor­radalmi bandák kiképzésének központja. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Ára 1-2« forint 1930. NOVEMBER 19., SZERDA A gSdSttői KKMV mun Alapozástól a vezetéképítésig A megye feiegtSMésesff szoigáfoa A Közép-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat egyike azoknak a Pest me­gyében levő vállalatoknak, melyek az előző öt évhez ké­pest ebben a tervidőszakban termelésüket két és félszere­sére növelték. A tények ar­ról beszélnek, hogy egyre nagyobb szerepet vállaltak, vállalnak a megyében fo­lyó építkezések kivitelezésé­ben. Profiljuknak megfelelő- : a legtöbb tennivalót a ki ügyészek hozzájárultak a sikerekhez Falugyűlések A közlekedés problémái, Al- bertirsán a helyi vízműtár­sulat életrehívása, a befe­jezés előtt álló új általános iskola építését támogató társadalmi összefogás is te­rítékre került, bizonyítván: a falugyűlések mindinkább a demokrácia helyi, gya­korlati fórumaivá válnak. Lehetőségeikkel, eszközeik­kel segítik a nemzeti egy­ség erősítését, mely a to­vábbi országépítő tevé­kenység mérföldköve. I dén a falugyűlések már októberben megkez­dődtek Pest megyé­ben. Most összetettebb e korábbi években. A helyi vezetők, a lakosság közösen értékeli az elmúlt ötéves terv eredményeit, a felada­tok helyi teljesítését, s mozgósít az elkövetkező időszak tennivalóira. A döl- gozók és a lakosság erejé­re pedig lehet és kell épí­teni a településeken. Ezt in­dokolja, hogy a hátraha­gyott négy és fél esztendő­ben a települések fejleszté­sét segítő társadalmi mun­ka értéke meghaladta Pest megyében a másfél milliárd forintot. Van tehát tenni­való, csak az erőnkhöz, le­hetőségeinkhez képest rang­sorolni kell. A falugyűléseken, a vá­rosi küldöttértekezleteken a részvevők értékelik a Ha­zafias Népfront munkáját a mozgalom elmúlt kong­resszusa óta. Ugyancsak e fórumokon választják meg a népfront helyi tisztségvi­selőit és a küldötteket is. Az utóbbiak képviselik Kedden országos ügyészi ér­tekezletet tartottak, amelyen megtárgyalták az MSZMP XII. kongresszusának határozatai­ból az ügyészi szervezetre há­ruló legfontosabb feladatokat. Az értekezleten dr. Szijártó Károly legfőbb ügyész rész­letesen meghatározta az ügyé­szi szervezet számára a ten­nivalókat. Az értekezleten felszólalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bevezetőben kiemelte: az ügyészi szervezet az elmúlt években eredményes munkát végzett. Jelentősen hozzájá­rult az ország előtt álló fel­adatok sikeres végrehajtásá­hoz. Ezért az MSZMP Köz­ponti Bizottsága köszönetét és elismerését fejezte ki. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy az elkövetkezendő évre kitűzött ügyészi felada­tok helyesek, maradéktalanul összhangban , állnak az MSZMP XII. kongresszusának határozataival. Éppen ezért az ügyészi munka fő iránya nem igényel változtatást, mi­vel az ügyészség eddig is a párt oktatáspolitikájának szel­lemében, a jogpolitikai határo­zatban foglaltaknak megfele­lően tevékenykedett. Az elért eredményekkel azonban nem szabad meg­elégedni — hangoztatta. — Az állandóan változó körülmé­nyekhez igazodva keresni kell a munka továbbfejleszté­sének lehetőségeit, mivel az ügyészi tevékenység szerves és elválaszthatatlan része tár­sadalmi életünk egészének. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyészek a továb­biakban is elvi alapon erősít­sék a párt-, az állami, a tár­sadalmi és gazdálkodó szer­vekkel a jó együttműködést, amelynek érdekében eddig is sok hasznos kezdeményező lé­pést tettek. közművesítés, a mélyépítés ad­ta. Benne van kezük munká­ja az Adria kőolajvezeték ve- csési szivattyúállomásának el­készültében éppúgy, mint például a gödöllői művelődé­si központban, ugyanis az utóbbinál a cölöpalapozás, a gerendarácsok elhelyezése rá­juk várt. Gázvezetékek lefektetése egyik településtől a mási­kig ugyancsak a vállalat nevéhez fűződik. A megyei építési munkák mintegy hetven százalékát a tanács, illetve a tanácsok fi­nanszírozták. Az ötödik öt­eves tervben a gödöllői lakó­telepen, a kerepestarcsai kór­ház lakótelepén, dunakeszin a KISZ-lakásoknál, Budaörsön az észak—nyugati lakótelepen összesen 2 ezer 531 lakáshoz kapcsolódó közművesítési és mélyépítési munkával végez­tek. De ma is dolgoznak, még­hozzá olyan fontos objektum elkészítésén, mint Gödöllőn, a Szabadság téri aluljáró építé­se, mely hálódiagram alap­ján folyik, s a KKMV ígére­te szerint 1981. július végé­re elkészülnek vele. A gödöllői szennyvíztisztí­tó-telep kiépítését is felgyor­sították, nem kevesebbért, minthogy az 1981-re tervezett befejezés előtt a próbaüzemre még az idén sor kerülhessen. A kerepestarcsai kórház bő­vítéséhez szükséges közmű építését az idén kezdték el, s 1981. június 30-ig át is ad­ják rendeltetésének. A buda­örsi nagyarányú lakásépítés ugyancsak növeli feladataikat. Hiszen a szennyvízelvezetési gondok miatt a szennyvízte­lep elkészítését előrébb hoz­ták. A szerződéses határidőnél hat hónappal előbb, 1982 ■ közepére akarják befejez­ni. A felsorolt példák is jel­zik, az erők koncentrálására, az átgondolt munkaszervezés­re nagy szüksége van a köz­mű- és mélyépítő vállalat­nak. Hiszen a feladatai csak sokasodnak, s ahogy újabb és újabb lakóházakkal, intéz­ményekkel gyarapodik Pest megye — illetve városai, te­lepülései —, annál több mun­kát várunk a KKMV-tői. Pe­dig a lecke nekik is fel van adva: a kényszerűség vitte rá őket, hogy naponta 600—700 munkást szállítsanak lakóhe­lyéről munkahelyére. Pest megyében végzfett munkáikhoz 400—440 fizikai dolgozót in­gáztatnak. Nem kis gonddal, szervezéssel, s anyagi áldozat árán — de ahogy a tények bizonyítják —, sikerrel. A vállalat is a hatodik öt­éves tervhez kapcsolódó elkép­zeléseit körvonalazta már. Dunakeszin, Vácott tehát például olyan helyeken is vállalkoznának közmű­építésre, ahol ilyen jel­legű munkát eddig a ta­nácsoknak nem végeztek. S ugyanakkor a munkameg­osztással, a hatékonyság ko­operációval történő javításá­val is igyekeznek a rájuk vá­ró feladatokat megoldani. S nem utolsó sorban alapoznak a Pest megyei Gazdasági Tár­saságra is. V. E. Örkényi és isnszegi változások' Nem adóssággal kezdik az újat Ilyenkor év vége előtt a te­lepülések tanácsai jó gazda módjára elkészítik számveté­seiket. Isaszegen és Örkény­ben a települések gondjait évről évre orvosolják. Tengelyig érő sárban A valóságot korántsen elferdítve állíthatom a napokban megtar­tott maglódi falugyű­lésre a falu apraja-nagyja eljött. Nem a szó szoros ér­telmében, hanem inkább a kor szerinti megoszlást te­kintve, hiszen a korábban eikészült tágas tornaterem kicsinek bizonyult volna a nagyközségbelieknek. Így is telt ház volt azonban, a sorokban idősebb és fiata­labb emberek, szüleiket el­kísérő gyerekek, munká­sok, termelőszövetkezeti, hivatali dolgozók, nyugdí­jasok ültek. Az események az effajta falugyűlések menete szerint zajlottak, beszámolt a tanácsi vezető, majd a Hazafias Népfront bizottságának helyi elnöke. Ezúttal azonban nem ki­sebb dolgokról, mint a te­lepülés elmúlt ötéves fejlő­déséről, melyhez a nép­front a maga sajátos poli­tikai mozgalmi eszközeivel is hozzájárult. Körvonalaz­ták a vezetők az elkövetke­ző időszak fejlődésének irányelveit is. Gyakran ismételjük mos­tanában, különösen Pest megyében, ha okos célra mozgósítják az embereket, kiderül, a lakosok nemcsak hogy nem közömbösek, de nagyon is tettre készek. A maglódi falugyűlés is ezt bi­zonyította. Alig hangzottak el ugyanis a beszámolók utolsó szavai, amikor kezek emelkedtek a magasba. Lám, amint közvetlen há­zunk tájáról, helyi dol­gainkról esik szó, máris van mondanivalónk. Nem egyéni érdekeiért emelt pél­dául szót az a maglódi óvónő, aki elmondta: bár átadták az új óvodát, ám máig sem kötötték be a vil­lanyt rendesen, megrepedt i fal, nem érkezik meg időben az élelmiszer. És beletartozik a sorba az a középkorú férfi, aki elis­mervén a helyi szervek, a Hazafias Népfront falufej­lesztő törekvéseit, még na­gyobb részt kért a közösség nevében a feladatok meg­valósításából. Lehet-e hát közömbösségről beszélni, különösképpen akkor, ha az síhangzottakhoz hozzávesz- 3zük: Maglódon a helyi cé­lok megvalósítását segítő társadalmi munka értéke csaknem 8 millió forint volt. És sorolhatjuk tovább a példákat. Dunaharasztin a majd közösségük vélemé­nyét a jövőre sorra kerülő küldöttértekezleten. Most még javában tarta­nak a falugyűlések. A la­kosság 171 településén nyolc városi küldöttérte­kezleten összegzi a nép­frontmozgalom elmúlt öt­éves politikai munkáját. T ehát most az szüksé­ges az eredmények­hez, hogy a telepü­léseken a maglódihoz ha­sonló hangulatban, kritikus légkörben, a gondokat, az eredményeket, a további haladás lehetőségeit össze­foglalva és meghatározva fejeződjenek be a falugyű­lések. Vagyishogy röviden fogalmazva: a falugyűlések a demokrácia valódi, őszin­te fórumai legyenek. Virág Ferenc Embert s gépet egyaránt próbára tevő változékony időjárás ne­hezíti a cukorrépa betakarítását. Az abonyi Ságvári Endre Mgtsz dolgozóinak nemcsak a munkával, hanem a sárral is meg kell birkózniuk, hogy a még földben lévő cukorrépát a százhúsz hektárról felszedjék. Mindkét községben régóta fejlesztési téma volt olyan művelődési ház létesítése, ahol a település apraja és nagyja jól érzi magát. Ahol esztéti­kus, kellemes környezetben szórakozhat a falu lakossága, ahonnan nem kell kilométe­reket utazná esténként vagy vasárnaponként, hogy elérje­nek egy programokban gaz­dag városi — fővárosi — mű­velődési házat. A kilencezer- ötszáz lakosú Isaszegen la­kossági igény találkozott a ta­nácsi elképzelésekkel. Az új művelődési házat — amelyet nem is olyan régen adtak át — java­részt társadalmi munká­val húzták fel a helybe­liek. Míg az elő tervezésiben a fej­lesztési alapból 450 ezer fo­rintot szántak az építkezésre, addig a végső kalkulációnál 1 millió 500 ezer forint érté­ket számítottak. A különbözet a társadalmi munka értéke. A község lakossága immár szó szerint sajátjának érezheti a házat, amelyet már csupán tartalommal keld megtölteni. A szép klubhelyiségek, szak­köri szobák otthont adnak a barkácsolóknak és a művésze­teket kedvelőknek egyaránt. A nagyteremben alkalmi szín­házi rendezvényeket tarthat­nak. ahová a színtársulatok és a közönség egyaránt szívesen elmegy. Örkényben a műve­lődési központ egyúttal járási feladatokat is ellát. Az említett nagy beruházá­son kívül még mire tellett elkészült egy 2 millió fo­rint értékű célcsoportos építésű ikerépület, nyolc lakással. Az apróbb tételeken kívül — járdajavítás, tatarozás — még egy nagy kiadásuk volt; 250 ezer forintba került az iskolai derítő. A lezáruló tervidősza­kot a ' tanácselnök úgy jelle­mezte: öröm, amikor nem kell adóssággal kezdeni az újat. S hogy minden megvalósult, kö­szönhető a lakosság segítsé­gének is, hiszen a társadalmi munka jelentőségét a szám­adatok is jelzik, az összesítés­ben 6 millió forint szerepel. Örkényben Somogyvári Lász­ló tanácselnököt kerestük meg. Beszélt a csatolt községek — Hernád, Táborfalva, Puszta- vacs fejlesztéséről is. Tábor- falván a művelődési házat és az óvodát újították fel. Befe­jeződött az iskolai központi fűtés szerelése, amely az el­múlt esztendő áthúzódó fel­adataként 800 ezer forintba került. Pusztavacson néhány nap múlva már a felújított konyhában készül az ebéd az óvodásoknak. A szakácsnőket korszerűbb gépek segítik. A konyha alapterülete is meg­növekedett, a ráfordítás 1 millió 600 ezer forint Herná- don szintén az óvodai kony­hát kellett korszerűsíteni. A villamos hálózat már nem bírta a terhelést, ezt cserélték ki 300 ezer fo­rintért. Örkényben december köze­pén négy pedagógus szolgá­lati lakást adnak át, ezzel is Isaszegen? Bodrogi András, segítik a fiatal pályakezdők a nagyközségi tanács elnöké­nek tájékoztatása szerint letelepedését. Er. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom