Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1980. NOVEMBER 16., VASÁRNAP Fiafal agrárszakemberek a járásban I. Fontos az első napok benyomása Az egyik közös gazdaságban a fiatal agrármérnököt, aki — friss diplomával a zsebében — első napját töltötte új munka­helyén, mindjárt egy „fontos" feladattal bízták meg: ő volt a délutáni telefonügyeletes. Napjainkban több mint negyvenezer felsőfokú végzett­séggel rendelkező szakember dolgozik a mezőgazdaságban. Közérzetüket nem csak a fo­gadtatás, hanem az első hóna­pok benyomásai is alapvetően meghatározzák. A bevezetőben említett esetben csodálkozha­tunk-e, ha a kezdeti tüskék mellé újabbakat gyűjtve, a fia­talember egy év múlva felmon­dott? Ilyen és ehhez hasonló tör­ténetek a váci járásban szintén ismeretesek. Pedig éppen szű- kebb pátriánk szövetkezeteiben volna szükség mind több kép­zett szakemberre, hiszen a na­gyobb téeszektől eltekintve, a többi közös gazdaság még csak most lépett az intenzív fejlődés útjára. Hogyan is élnek hát a járásban a fiatal agrárszakem­berek? — Erre a kérdésre ke­restük a választ. Ünnepélyes fogadtatás Az egyetemeken vagy főis­kolákon tanulmányokat folyta­tókkal lehet ösztöndíjra szer­ződést kötni. Élnek is ezzel a termelőszövetkezetekben, job­bára azoknak a hallgatóknak az esetében, akiket már ismer­nek. Akik viszont nem kötnek valamely oknál fogva szerző­dést, pályázatok útján nyerhe­tik el az üres állásokat. Akár szerződéssel, akár anél­kül indul útnak a fiatal agrár- szakember, egy biztos: rendkí­vül sok múlik az első napokon. Nem mindegy például, hogyan fogadják a pályakezdőt. Dr. Stammer József kunfehértói járási főtanácsos a „Hogyan foglalkozzunk a fiatal szakem­berekkel?" című tanulmányá­ban részletesen leírja az első órák menetrendjét. Nem köte­lezően betartandó programot ad, de érdemes mindenképpen tartalmas, s az ünnepélyesség­től sem mentes fogadtatásban részesíteni a téeszekben a leen­dő munkatársakat. Dr. Stam­mer véleménye szerint a pálya­kezdőket a gazdaság első szá­mú vezetőinek kell fogadniuk. Nagyon fontos a pontos kezdés, hogy a fiatalok már az első percekben a szervezettséggel találkozzanak. Nem maradhat el a szövetkezet bemutatása, az ismerkedés a munkatársakkal, valamint az új munkahely ki­jelölése sem. Ilyenkor kell szót ejteni a lakáslehetőségekről, az étkezésről, valamint ki kell je­lölni a gyakornoki időre a pat- ronálót is. Fontos tulajdonságok Ezek valóban fontos felada­tok, s a tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a járás termelő- szövetkezeteinek többségében szintén annak érzik a vezetők. A fiatalok beilleszkedésének megkönnyítésére szinte minde­nütt foglalkoztatási terveket készítenek, erre egyébként ren­delkezés is kötelezi a közös gazdaságokat. E tervek nem csupán a jobb informálást és a követelmények megismerte­tését szolgálják, hanem alapot adnak a végzett munka szá­monkérésére is. Tény azonban, hogy a leg­jobban felkészült fiatal sem boldogulhat nagyobb buktatók nélkül, ha az idősebb munka­társai nem segítik. Fontos fel­adat egyebek között kialakíta­ni a pályakezdőkben az átte­kintő, általánosító, elemző kész­ség magas szintjét, az új meg­ismerésére és alkalmazására való hajlamot, a végrehajtás megszervezésének és ellenőrzé­sének képességét. Meg kell is­mertetni vele az emberekkel való foglalkozás legjobb mód­szereit. nevelni kell az önálló­ságra, fejleszteni kell azt a ké­pességét, hogy mérlegelni tudja döntéseinek politikai hatását. Ezek az elvek — a gyakorlat­ban követelmények! Jegyezzük mindjárt meg: nem mindenütt segítik a fia­talokat a tapasztalatok meg­szerzésében. Van olyan vezető, aki a beosztottakat folyton os­torozza, mert azt képzeli, hogy ezzel a tekintélyét is növeli, s még jobb munkavégzésre sar­kallja őket. Dr. Stammer véle­ménye szerint —• s ezzel egyet­érthetünk —. szükséges, hogy az elvszerű bírálat és önbírálat elve érvényesüljön. Önálló gondolkodás A diploma nem jelent szük­ségképpen jogosítványt a ma­gasabb vezetői beosztásokhoz. Előbb bizonyítani kell! Sajná­latos azonban, s még napjaink­ban is előfordul, hogy nem ad­nak lehetőséget a pályakezdő­nek önálló gondolkodásra. A fiatalokban rejlő energiák hasznosítására lenne hivatott az alkotó ifjúság pályázat; eb­ben a téesz vezetősége olyan feladatok megoldására kérné fel a kezdő agrárszakembere­ket, amelyek jól illeszkednek a közeli és távoli fejlesztési el­képzelésekbe. Csakhogy ez a Szennyvíztisztító épül A Duna bal parti üzemigazgatóságának kivitelezésében kerül bővítésre a város határában húzódó szennyvíztisztító telep. Elkészülte után a berendezések teljesítőképessége hosszú időre megfelel majd a követelményeknek. A képen: munkában a vasbetonszerelők Papp László felvétele mozgalom, a KISZ minden erő­feszítése ellenére, nem hono­sodott meg a járási közös gaz- daságokoan. Van más út is: a fiatal ag­rárszakemberek tanácsának megalakítása. Erre már több példa is van szűkebb pátriánk­ban. Az utóbbi években a leg­nagyobb visszhangot a fótiak kezdeményezése váltotta ki. Furucz Zoltán (Folytatjuk) A NEB vizsgálta Olaj-, gáz- és villamos energia Milyen a gazdálkodás az üzemekben A jelenlegi energiaszegény időszakban fontos, hogy minél ésszerűbben, gazdaságosabban használjuk fel a gázt, az olajat és a villamos energiát. A leg­nagyobb fogyasztók kétségtele­nül az üzemek és az intézmé­nyek. A háztartásban minden­ki a saját zsebén érzi meg, ha pazarló módon használja fel az erő-, hő- és fényforrásokat. Így aztán senkinek sem lehet célja az indokolatlanul nagy fo­gyasztás. A gyárakban és az üzemekben, ha valaki felelőt­lenül használja fel a különféle energiákat, a közös vagyont károsítja meg, s így nem érzi közvetlenül a költségeket. Széleskörű vizsgálat A járási-városi népi ellenőr­zési bizottság ebben az évben átfogó vizsgálatot tartott né­hány üzemben, amelynek az volt a célja, hogy megállapít­sák: hol miként gazdálkodnak mindezzel. Nemcsak a vezetők és a takarékosságért közvetle­nül is felelős dolgozók vélemé­nyét, észrevételeit elemezték, de a különböző területeken dolgozó munkásokét is. így A jövő hét műsorából November 1?. (hétfő): Dél­után 16 órakor kezdődik a KIOSZ váci körzetének őszi taggyűlése. — A magnósklub zenei vetélkedőjét ö. Zarka György vezeti. — Este a mű­velődési központban Séta az állatkertben címmel színes diavetítések. Előadó: Kovács Iván fotóművész. November 18. (kedd): Az úttörőházban a városi gyer­mekkönyvtár 9—12 és 13—18 óra között várja olvasóit. — A művelődési központ­ban 16 órakor Bégány Sándor tart előadást Kozmológia cím­mel. — A népfront nők klub­ja foglalkozása 18 órakor kez­dődik. November 19. (szerda): A Vox Humana Kórus a Rádió- han átveszi a BBC-nagydíját az angol rádió képviselőjétől. — A pedagógusklubban Mol­nár Lajos beszél a régi Vác művelődéséről. — Frontátvo­nulás címmel tart előadást Cseh Tamás, az Esze Tamás laktanyában. November 20. (csütörtök): Gyermekszínház vendégszere­pei a művelődési központban. — Az eszperantó klubban Szőke Lajos beszél a rovarok életéről. — A Forte-gyárban dr. Kenéz Tibor jogi tanácso­kat ad. — A Kötöttárugyárban Tóth Istvánná ismerteti a bri­gádok feladatait. November 21. (péntek): A 10 éves jubileumát ünneplő Szőnyi Tibor Kórház egész na­pos tudományos ülést rendez a Madách Imre Művelődési Központban. — A Dunaka­nyar Fotóklubban a megyei színes diaverseny anyagát ve­títik.­November 22. (szombat): A Végh Dezső emlékterem 8-tól 22 óráig várja a látogatókat a művelődési központ 8-as ter­mében. — Blaskó János kiál­lítása megtekinthető a Ma­dách Galériában. — Ugyanott látható Szekeres Erzsébet tex­tilművész tárlata is. egy-egy helyen több mint száz embertől kaptak a népi ellen­őrök információt, amely alap­ján pontos képet kaptak a va­lóságos helyzetről. A februárban szerzett ta­pasztalatok alapján az elmúlt hetekben sokfelé utóellenőr­zést is tartottak a népi ellen­őrök, s több kedvező változást észleltek. Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat nagymarosi szörpüzemében például még az év elején nagy mennyiségű hőenergia távo­zott el szabadon egyes üzem­részekből. Hasonló volt a hely­zet a váci üdítőital-üzemben is. Sőt, arra is akadt példa, hogy a vállalatok pontosan nem is tudták; mi az, amivel takarékoskodni lehet, s mi a módja. így csak általánossá­gokban fogalmazták meg ener­giatakarékossági vállalásaikat. így kerülhetett sor arra, hogy az említett két üzemben az üvegek mosásához felhasz­nált forró vizet a csatornába eresztették, s nem dolgoztak ki újításként olyan megoldást, amely alapján gazdaságosabbá válhat a felhasználása. A népi ellenőrök javaslatai alapján ma már mindkét helyen a szo­ciális helyiségek fűtésére, iro­dák melegítésére használják ezt a hőenergiát. Hasznosítják a forró vizet Nagymaroson járva a népi ellenőrök azt is megállapítot­ták, hogy az üzem korszerűt­len, a gépek egy része elavult, alacsony a termelékenységük. S mivel a dolgozók érdekei úgy kívánták, a NEB a vizsgálat eredményéről részletesen tájé­koztatta az üzem központját is. A vállalat párt- és tömegszer­vezetei értekezleten vitatták meg a feltárt hiányosságokat, s az útmutatások alapján gyors intézkedéseket határoztak el. Döntöttek arról, hogy az üzem rekonstrukcióját a lehe­tő legrövidebb időn belül meg kell oldani. Már ebben az év­ben megkezdődött ez a mun­ka. Az alapvizsgálat óta mint­egy két és. -fél millió forintot költött a vállalat, a tervezett hatmillió forintból felújításra. A negyedik negyedévben új mosógépsort is üzembe állíta­nak, amely a korábbinál húsz százalékkal lesz termeléke­nyebb, s negyven százalékkal biztonságosabb. Az utóvizsgálatok alapján megállapították, hogy a forró víz hasznosítása óta, havonta mintegy 60 ezer forinttal nőtt a megtakarítás, s további 50 ezer forinttal kevesebb lesz a költség, ha az új üvegmosógép üzembe áll. Kevesebb fűtőolajjal A váci üdítőital-üzemben is kedvező eredmények születtek az alapvizsgálat óta. A forró víz hasznosításával mintegy 35 hektoliternyi fűtőolajmegtaka­rítást értek el, amelynek érté­ke meghaladja a 21 ezer forin­tot. Korszerű üvegmosógépet állítottak üzembe, amelynek termelékenysége kétszerese a korábbinak, s így a villamos energia felhasználása felére csökkent. Ma már mindkét helyen energetikusok ellenőrzik, hogy hol mennyire takarékosan gaz­dálkodnak a dolgozók az ener­giával, s hol és milyen formá­ban lehet a még meglevő tar­talékokat jobban kihasználni. Korábban mindkét helyen sok problémát okozott az is, hogy a rosszul működő nyílászáró­kon nagy mennyiségű hőener­gia távozott el szabadon. Ma már ezeket a hiányosságokat is megszüntették, a hibákat folyamatosan kijavítják, ellen­őrzik. Cs. J. A Finomfonó kollektívája Vállalták, teljesítették Sikeres ötéves terv A Pamutfonóipari Vállalat váci gyára, közismert nevén a Fingmfonó, kollektívája az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35, évfordulója tiszteletére vállal­ta, hogy az ötödik ötéves terv időszakának végére 4 ezer 258 tonna fonalat termel. Ezt a vállalást pénteken 362,5 tonnával már túlszár­nyalták. Ey.el a gyár dolgozói teljesítették az üzem ötödik ötéves tervét. Hol a hegyoldal bőven termett Elhagyott kertek parlagon Barangolni jó, mert meg­nyugtat, mert a szép vidék el­gyönyörködtet, s noha az em­ber társas lény, időnként kell a magányos, céltalan bolyon­gás is. Mezőkön, ligeteken ka­nyargó ösvények csalogatnák magukkal ismeretlen céljaik irányába. Dombok, hegyolda­lak kínálják a gyönyörű ki­látást errefelé. Az ilyenfajta örömökből évék óta kevés jut a mindenféle más tennivalók miatt, de azért az idei eszten­dőben javult egy kicsikét a mérleg. Telekbérlő lettem, s a tavaszi munkák hét végén a határba terelték útjaimat. Romantikus Tizenöt-húsz éve nem mű­velt földből, az első látásra sokat ígérő domboldalon vág­tuk ki a mélyen földbe gyö­kerezett tuskókat, irtottuk az akácjövéseket, hogy az eke könnyen járhasson a földben, mélyen szánthasson a trak­tor. A dombtetőről, hová a verejtéket letörölve felkapasz­kodtunk, a kitárulkozó Duna- vidéket láthattuk, szinte egész Budapestig. A domboldal al­ján mély árok, s ott hideg vizű patak csordogál. Diófák áll­nak sort az út szélén, s ta­vasszal kibontotta fehér vi­rágpántlikáit az öreg, rég nem gondozott almafa. Áldásosán szép vidék ez a Naszály kör­nyéki táj, Sejce, Gombás és a többi határrész — mondogat­tuk. A romantikus tájképekre hasonlító cserjés-bokros uta­kon nagy sétákat és felfede­zéseket tettünk. Az út mellett elhagyott, kissé rozsdásodó csá­poskutat találtunk, máshol a fű közül előbukkanó forrás vízmosta köveinek formáit, színeit csodáltuk. — Edénkért — emlegettük tréfálkozva, mert a virágboltban drágán vásárolható tulipánt, szeg­fűt csak úgy leszakítva, cso­korba szedhettük egy-egy ma­gas fűvel benőtt térségen. Te­lekhatár és tulajdonos után kutatva végül elhatározhat­tuk; inkább mi fogyasszuk el a gazdátlan cseresznyét, mint a madarak. Az elhagyott kertek, gazzal benőtt szőlőtőkék környékén bőven kínálta termését a szil­vafa, az ősszel lehulló levelek közt ott hevert a diófák ter­mése. Ám ahogy becserkésZ1- tük a környéket, s fedeztük fel a gazda szemével, úgy vált egyre lehangolóbbá a kép. Tűnődhettünk a furcsa ellent­mondáson, hogy míg az egyik ember földre, kertre gyűjtö­get, mozogni akar, felüdülni a város határában, addig a má­sik csak elfekvő vagyonnak tekinti azt, ami kincs, s köz­vetve mindenki, az ország gazdasága, gyümölcs- és élel­miszerellátása sínyli meg a parlagon heverő földeket. A határ 40 százaléka Amikor mindezt Versényi Péternek, a váci Városi Tanács mezőgazdasági előadójának el­mondom, furcsa ellentmondás­ra világít rá. Mint mondja, a parlagföldek feltérképezése rég befejeződött, s a tanácsi rendelkezésű földek bérbeadá­sával évek óta foglalkoznak, s évről évre nagy volt rá az igény. A bérbeadást szabályo­zó törvények szerint bárki, az ország bármely településén lakó igényelhet telket, akár Vác határában is, méghozzá rendkívül kedvező feltételek szerint. Az idei évben gyakor­latilag minden művelhető te­rület gazdára talált, s a bér­lők 80 százaléka váci lakos, ám még mindig nagy az igény, majdhogynem sorba állnak az emberek, hogy legalább 3—400 négyszögölhöz hozzá jussanak. Ám csak azt ígérhetik nekik, hogy ha lesz kisajátítás, fi­gyelembe veszik a kívánságu­kat. Most lenne itt az ideje, hogy nyugodtan felkészülve a ta­vaszi idényre, azoknak adják az elhagyott magántulajdon­ban lévő kerteket, földeket, akik meg akarják művelni. Ám a kisajátítás a Földhiva­tal feladata, aki aztán a ta­nács rendelkezésére bocsátja. — Miért nem rendeznek hát több határszemlét, hogy lás­sák mi van? — teszem fel a kérdést, amire a szakember nem tud válaszolni. Ez nem az ő hatásköre. Azt viszont tudja, hogy a magánbirtoko­sokon kívül a csoporttulajdo­nosokkal is sok a gond. Mert a műveletlen szőlők, gyümöl­csösök egy része a Dunakanyar Szakszövetkezet tulajdona, az ilyen területeknek legalább a fele. — Milyen intézkedést te­hetnek a földet parlagon ha- gyókkal szemben? — Fel kell őket. szólítani a művelésre, s ha ezt 30 napon belül nem kezdik el, állami tulajdonba kell venni a terü­letet. f)e erre nincs példa. Vác határának 40 százaléka parla­gon hever. — Mi az oka ennek az el­lentmondásnak — tűnődöm az előadói szobában, s ezt für­készve ismét saját példával kell előhozakodnom. Mi ugyanis tavasztól őszig szőt­tük, s szőhettük is a terveket, hogy frissen megalakított há­romtagú hétvégi szövetkeze­tünk mi mindent fog termel­ni. — Ide málnát, ide gyü­mölcsfákat, ide veteményföl- det — mutogattuk magunk­nak a domboldalt, s azt is megállapítottuk; az első év­ben mélyszántás kell. A trak­torosok azonban le sem száll­tak a nyeregből, fordultak is vissza ahogy a 45 fokos lej­tőt meglátták. — Lánctalpas kell ide — ajánlották —, mert az nem esik le. — Helyes. De hol az a lánctalpas? Ezt az­tán máig is keressük, hogy megindítsuk a gazdaságot, a magunk örömére, s az ország érdekeivel összhangban, de nem sikerül. Mondják, ^ hogy a városban két kertbarátklub is alakult, akik szívesen szol­gálnak tanáccsal. Az is jó, de előbb lánctalpas kellene. Propaganda kellene Arról is hallottunk, hogy a Dunakanyar Szakszövetkezet kisgépkölcsönzéssel is foglal-' kozik, de Versényi Péter sze­rint a tagság elsőbbségi jogot élvez, és a saját igényeiket sem győzik kielégíteni. Ha győznék, akkor is nagyobb propaganda kellene. Azt hal­lottam, hogy valaha gazdagon termő szőlő és gyümölcská- naán volt a Naszály alatti meseszép völgyek és dombok vidéke, amelynek nagy részét a széljárás miatt még a cement­por is elkerüli. Azzá kellene tenni ezután is, hiszen annyi minden szól mellette. De több segítséget kellene adni a vál­lalkozó kedvű urbánusoknak. Kovács T. István ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom