Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
IICIB 1980. NOVEMBER 16.. VASÁRNAP Uj eljárás Klímaprogram Hőmérséklet ritmus A természetet tökéletesen utánzó, újfajta klímaprogramot dolgozott ki az MTA mar- tonvásári mezőgazdasági kutatóintézetének növényházában, a fitotronban. A kutatók a kísérletek nagyobb megbízhatósága érdekében a szokásos stabil nappali és éjszakai hőmérséklet helyett az évszaknak megfelelő napi hő- mérsékleti ritmust, valamint a nappali megvilágítás hosz- szának és intenzitásának évszakok szerint változó ritmusát programozzák be a nö- vénynemesítési kísérletek céljául szolgáló kamrákban. Így megbízhatóbbá válnak a kísérletek eredményei, mivel a növényeket a fitotronban is ugyanazoik a hatások érik, mint a természetben. A természetet utánzó fitotroni klímaprogramok segítségével többek között kukoricát tesztelnek, vizsgálják az árpa hibridizációjának lehetőségeit, a kamillák fagytűrőképességét, az őszi és tavaszi búzák hő- és fényreakcióját, valamint a kukorica hideg- és szárazságtűrését. Vizsgálat előtt Egy gyáli iskolának a füstje Három műszakban tanítanak Gyálon. A tizennégy tanteremben fázósan unatkoznak az iskolapadok. Javítják a kazánokat. Egy év kevés November 6-án tanítottak utoljára Gyálon, az Ady Endre utcai általános iskolában. A hőmérséklet 10 Celsius fok alatt maradt. A Pest megyei KÖJÁL javaslatot tett az oktató-nevelő munka .ideiglenes beszüntetésére. A 900 kisdiákot két táborra osztották: az egyik csapat a Kossuth, a másik a Rákóczi utcai általános iskolában folytatta a tanulást, reggel 7-től este 6-ig. Közülük vagy kétszázan első és második osztályosok. Idézzünk fel egy emlékezetes rádióműsort: 1979. novemberében az Ady Endre utcai általános iskola igazgatója egy riportban elmondta, hogy fáznak a gyerekek. Most 1980. novembert mutat a naptár, s hogy a diákok közül hányán betegedték meg, arról még nincs statisztika. Közös és jogos, nagy öröm előzte meg ezt az állapotot. TaOlcsó kukoricatárolás Az idei esztendő hűvös, csa-' padékos időjárása alaposan késleltette a kukorica érését. A betakarítást azonban — a háromhetes késés ellenére — időben, gyorsan be kell fejezni, hogy a már megtermelt érték megmaradjon, hogy a kukorica beltartalmi vesztesége a legkisebb legyen. A nagyüzemekben dolgozó kombáj. nők teljesítménye lehetővé teszi az optimális időben való betakarítást, ám a forrólevegős szárítók sok helyütt nem győzik folyamatosan fogadni a táblákról beérkező nagy mennyiségű termést. A betakarítás gyorsításának érdekében tehát a szárítást kiküszöbölő kukoricatartósitó eljárásokat szükséges alkalmazni. A forrólevegős szárítás mellőzését indokolja a drága tüzelőolaj-felhasználás is. Az állami gazdaságok például évente 800—850 ezer tonna takarmánykukoricát termelnek ösz- szesen. Az elmúlt évben a ku- kukoricatermelés önköltsége 1,9 milliárd forint volt, ennek 7,8 százalékát a szárítás eredményezte. Azaz a tonnánkénti 2340 forintos önköltségből 172,50 forintot jelentett a szárítás. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek nagy részében a kukoricát nem az optimális 14 százalék nedvességtartalomig szárítják le, hanem ennél alacsonyabbra, a biztonságos tárolásra törekvés miatt. A túlszárítás viszont kárt okoz a kukoricaszemekben, vagyis a túlszárítás mértékétől függően jelentős lehet a beltartalmi értékcsökkenés. A szárítás elhagyását indokolják a nagyüzemi állattartásban már kialakított etetési technológiák is, amelyek lehetővé teszik a kukorica nedves fel- használását. A nedves tartósítás elmélete viszonylag egyszerű. A 28— 32 százalék nedvességtartalmú kukoricát levegőtől elzártan kell tartani; ezáltal a tejsavas erjedés következtében kiváló minőségű takarmány nyerhető. A levegőtől való elzárás többféle módon lehetséges. A Borsodnádasdi Lemezgyár által gyártott, Graboplast béléssel készített silótornyok viszonylag olcsók. A 300 tonnás Btl—N silótorony 620 ezer forint, ebből 120 ezer a Graboplast bélés ára. A számítások szerint a beruházási költségek 2—3 év alatt térülnek meg. A nedves tárolás minimális beruházással is megvalósítható. A csávolyi termelőszövetkezetben például fóliával bélelt gödrökbe rakják a nedves kukoricát, majd fóliával és földdel takarva zárják el a környezeti levegőtől. A módszer azonban csak ott alkalmazható, ahol a talajvíz 3 méternél mélyebben helyezkedik el. A makói „Lenin” téeszben ki. fejlesztett eljárás abban különbözik az eddigiektől, hogy a nedves kukoricát az átalakított SZK-kombájnokkaJ zúzzák össze, majd prizmákban, fóliával és 30—40 cm vastagságú földréteggel takarva tárolják. A zúzás és tárolás a szárítás költségeinek csak 35— 40 százaléka. A makói szövetkezetben ezzel az eljárással évente ’ mintegy félmillió forintot takarítottak meg. Gyors betakarítás, jobb beltartalmi értékű takarmány, kevesebb költség — így foglalhatók össze a nedves tárolás előnyei. Viszont ezzel a tartósító eljárással csak annyi kukoricát lehet tárolni, ameny- nyire az adott gazdaság állat- állományának takarmányozásához szükség van. Az elszállítandó, úgynevezett árukukoricát továbbra is szárítani kell. Ez pedig azt is jelenti, hogy az energiatakarékos szárítási eljárások kutatását, kifejlesztését továbbra is szem előtt kell tartani. Z. S. T. valy nyáron hat tanteremmel bővült az Ady Endre utcai oktatási intézmény. A Pest megyei Tervező Vállalat dokumentációja alapján a Pest megyei Beruházó Vállalat gondozása mellett a helyi Szabadság Tsz építőbrigádja példás gyorsasággal hajtotta végre a bővítést. Az új tantermek megkívánták, hogy az eddigi nyolc kazán mellé két újabbat szereljenek. Néhány hét kellemes tanulás és tanítás után* már október ‘közepén baj volt a fűtéssel. — Egy idézőjelbe kívánkozó apróság maradt el, az építkezés befejezése után: a próbafűtés — mondta Kovács Géza igazgató. — A kémény nem ad annyi huzatot, amennyi a tíz kazánhoz kellene. Csak az egészen kitűnő minőségű és persze nagyon drága szénnel tudtunk tüzelni, de ilyet sokáig sehogy sem tudtunk szerezni. Végül a megyei pártbizottság segítségével jutottunk annyi tűzrevalóhoz, amennyi minimálisan kellett. Együttműködési szerződésünk alapján az EVIG-gyár szocialista brigádjai is segítettek: huzatnövelő ventillátort építettek a kéménybe. Mindez csak félmegoldás volt, mert ha odakint a hőmérséklet 5—6 fok alá csökkent, akkor dideregtünk. Több kiló levél — Idén májusban három levelet írtam: a helyi tanács vezetőihez, a járási hi vatalhoz és a megyei tanács művelődési osztályához — folytatta az igazgató. — Kértem: az új tanévig oldják meg a pedagógiai munkát akadályozó problémákat. Többször jöttek a tervezőktől a beruházóiktól, órákig tárgyaltaik, de a gyakorlatban október végéig semmi sem történt. Velem írásban közölték, hogy ez az ügy nem tartozik a hatáskörömbe, a fenntartó tanácsnak kell intézkedni. A gyáli tanács intézkedett is: személyes tárgyalások végeláthatatlan sorozatát idézhetik fel. Németh Zoltánná, a végrehajtó bizottság titkára úgy fogalmazott, hogy több kilányi levél, emlékeztető, sürgős segélykérés és jegyzőkönyv tanúskodik a megoldás kereséséről. Sajnos valóságban csak október közepéig jutottak közelebb a probléma megszüntetéséhez. Dabas nagyközség tanácsának költségvetési üzeme vállalta, Hogy kivitelezőként bekapcsolódik a munkába. A nyári megoldás fő akadálya az volt — a tanácstitkár szerint —, hogy a tervezők keresték a műszaki kiutat. A füstnek. A kéményt kellett megtoldani 3 méterrel. Ezt megcsinálták a dabasiak. Fűteni viszont most sem lehet, mert időszerűvé vált a korábbi — immár 8 éves kazánok műszaki felújítása és ellenőrzése. Ezárt aztán négy kazánt már szét is szedtek, amelyekkel tökéletesítés után — remélhetőleg! — november 18-án már biztosítani lehet a tanításhoz szükséges minimális hőmérsékletet. De sok még a bizonytalansági tényező, műszakilag számos dolognak kell optimálisan összekapcsolódni, hogy a négy kazánt befűthes- sék. Ezt követően hozzákezdenek a további négy kazán felülvizsgálatához * Es a felelősség? Ez a félmegoldás lehetővé teszi az oktatást, ha a hőmérséklet nem csökken mínusz a fok alá. Nagyobb hideg esetén azonban kénytelenek lesznek ismét leállni. Scheuring János, a Pest megyei Beruházási Vállalat igazgatóhelyettese: — Véleményem szerint a probléma összetett: az egyik alapvető gondot az okozza, hogy drágább szénfűtésre tervezték a kazánokat, s ha nem is elég hatékonyan, de ezzel használhatók is voltak. További gondv hogy az eredetileg felszerelt nyolc kazánt már korábban fel kellett volna újítani. A bővítéskor a két új kazánt bekapcsolták az eredeti kéménybe, de a tervező nem rendelte el a kémény meghosszabbítását, csak az idén nyáron, ezt a dabasi költség- vetési üzem soron kívül elvállalta. Nincs Sizándékomban elvtelenül védeni saját vállalatomat, tény: mi kapcsolódtunk az iskola korábbi műszaki állapotához és a bővítésnél igyekeztünk minden segítséget megadni, még akkor is, ha most úgy tűniky hogy nem kellő eredményességgel. A felelősségről még nem tudok nyilatkozni. Vállalatunk igazgatója vizsgálatot rendelt el az ügyben, amely rövidesen lezárul. A vizsgálat folyamatban van Gyálon is, a tanács végrehajtó bizottsága november 18-i ülésén megtárgyalja az Ady Endre úti iskola fűtésének helyzetét. Mindkét elemzés eredményéről tájékoztatjuk olvasóinkat. Krlszt György Rákosvölgye Termelőszövetkezet Alaptevékenység és melléküzem További támogatás a háztájinak nagy beruházás, a szemes termény felhasználása kisebb, mint a nagyüzemben, hiszen itt feletetik a ház körül keletkező hulladékot, mellékterméket, no meg a moslékot. Olcsóbban A főváros közelsége miatt sem dúskálhatnak a’ munkaerőben. Ez is arra ösztönzi a termelőszövetkezet vezetőit, hogy a termelési folyamatokat a lehetőség szerint gépesítsék. Ebben a tekintetben is szép eredményeket értek el a mostani ötéves tervben. Traktorállományuk java kicserélődött korszerű, nagy teljesítményű gépekre. Földgáztüzelésű terményszárítót építettek, megduplázták tárolóterületüket, amelyben majdnem négyszáz vagonnyi termést helyezhetnek el, úgy, hogy alig igényel kézi munkát. Szó esett róla, hogy a melléküzemekben megtermelt nyereség túlnyomó részét az alaptevékenység fejlesztésére fordítják. Tegyük hozzá, sokat számít, hogy az új létesítményeket saját építőipari részlegük hozza tető alá, ami Féloldalas voll — teljes left Épült tsz hónap alatt A festőfülke szellőztetőrendszere a festés ideje alatt elszívja az egészségre ártalmas gőzöket, majd a szárításhoz meleg levegőt fúj be Bozsán Péter felvétele Az ország ipari szövetkezetei az V. ötéves terv folyamán a tervezett 30 százalékkal szemben mintegy negyven százalékkal növelték szolgáltatási tevékenységüket, jelentős részt vállalva ezzel a lakossági igények kielégítéséből. A Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet eddig is a megye legnagyobb szolgáltató szövetkezete volt, autójavító üzemének bővítésével, az új karosszérialakatos- és fényezőműhely üzembe állításával azonban nemcsak a szolgáltatási összegben mérhető első helyét erősítette meg, hanem a megrendelők kényelmének fokozása, a minőség javítása felé tett eredményes lépést. Mint Horváth István, a szövetkezet elnöke elmondta, a budaörsi autójavító üzem eddig csak féloldalas volt: szerkezeti javítást, zárttechnológiás vizsgáztatást végeztek, de megfelelő mennyiségben és minőségben nem tudtak karosszériajavítást is vállalni. Ezért .határozták, el az új csarr nők f elépítését, melynek tervei 1979 végén készültek el. Időközben azonban az előzetesen vállalkozó kivitelezők lemondták ezt a munkát, így január végén a szövetkezet — más választása nem lévén — saját szervezésben kezdett neki a beruházásnak. A tizenhat és fél millió forintos beruházás — melynek pénzügyi fedezete nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelből származott — végül is, a rossz kezdet ellenére, határidőn és költségkereten belül készült el: a 900 négyzetméteres épület átfutási ideje 10 hónap volt. A szövetkezet teljes vagyona az új berendezésekkel — köztük a soproni AFIT-tól származó, korszerű elszívó és szárító rendszerrel működő fényezőfülkével — 43 és fél millió forintra növekedett. Az eddig nyolc-nyolc és fél millió forintos autójavítási kapacitást duplájára emelő karosszéria- műhely a legtöbb hasznot azonban minden bizonnyal a megrendelőknek jelenti: míg napjainkban meglehetősen általános dolog, hogy a megújulásra váró autókkal több szervizt vagy műhelyt is fel kell keresni — egyik helyen csak generáloznak, másutt csak dukkóznak —, addig Budaörsön valamennyi munkát egy helyen tudják elvégezni. Takarékosság - okosan Okos törekvés divatját éljük. a takarékosságét. Kapjuk a jó tanácsokat is hozzá, de magunk is megtaláljuk a módját. Különösen ott, ahol a saját zsebünk érzi a hatását, már egészen jól csináljuk. Egyre ritkábban fordul elő, hogy ott is ég a lámpa, ahol nyilvánvalóan kedvezőbb, mintha külső cégekkel végeztetnék el a munkát. Amikor a napokban a járási párt-végrehajtóbizottság beszámoltatta a termelőszövetkezet gazdasági és pártvezetését tevékenységükről, természetesen a jövőre is kíváncsi volt, hiszen ezekben a hónapokban már mindenütt az új tervciklusra készülnek, ilyenkor a szokásosnál is érdekesebb, miként képzelik el távlataikat a gazdaságok, üzemek. Szarvasmarha is A Rákosvölgye Termelőszövetkezet most is sajátos feltételeiből kiindulva tervez. Néhány dolgot ízelítőül. Megkezdték az új szőlő telepítését. Az idén 50, a következő két esztendőben további 100 hektárt ültetnek be. A szőlő- művelésben is a gépeké lesz a főszerep, a kisüzemi, szétszórt szőlőket felszámolják. Nagyüzemi feldolgozót, bortárolót és palackozót is terveznek. Tovább fejlesztik a juhá- szatot, növelik a mogyoródi hizlalda kibocsátó képességét. A háztájit a már jól bevált módon támogatják, lehetőséget keresve a szarvasmarha tartására. A kertészetben a hozamok növelése a cél, illetve a fóliaterület nagyobbítása. Jelentős összegeket fordítanak gépvásárlásra, hogy ahol lehet, a kézi munkát a minimálisra szorítsák. K. P. éppen senki nincs, az ajtók, ablakok szigetelését sem vagyunk restek ellenőrizni, nehogy megszökjön a meleg. A gépkocsik üzemanyag-takarékosságára néha már túlzásba is estek a tanácsadók. Valaki ugyanis nem volt rest és utánaszámolt: ha minden garantált megtakarítás ig»2, akkor az ő autója nemhogy fogyasztja, de majdnem termeli a benzint. Nos, ez nyilván a takarékosságra ösztönzés első időszakának vadhajtása volt, azóta ez is a helyén van. Egyre inkább természetes lesz a takarékosság a munkahelyen is, kis és nagy dolgokban egyaránt. Persze, ez nem azt jelenti, hogy már mindenki mindenhol okosan él, cselekszik. Vannak még értelmetlen kérdések, túlcifrázott házak és kerítések, tanyának nevezett, de valójában kacsalábon forgó borpincék, státusszimbólummá csicsásított hétvégi házák stb. De végül is, ha tisztességes munka gyümölcse, ám legyen. Más azonban a közügyek dolga. Mert bizony itt is van —• még mindig — ellentmondás. Vegyünk egy mezőgazda- sági üzemet. Az árak azt szorgalmazzák, hogy minél kevesebb energiát használjanak. Meg is tennék, ha ugyanakkor más, érvényes rendeletek nem kényszerítenének az ellenkezőjére. Némelyik telepen például éjjel annyi, és olyan teljesítményű villanyégő világít, hogy az ember hovatovább díszkivilágításnak hiszi. Az ok egyszerű: az energiatakarékosságnak még csak előszele sem volt, amikor megszülettek az előírások a telepek éjjeli ki- világitására. Ehhez viszont sok helyen a korábbi előírásokat — talán szabványt is —. felül kellene vizsgálni, és szükség szerint, az élet valós követelményéhez igazítani. F. J. fordítják. A lassan befejeződő ötödik ötéves tervben például 45 ezer férőhelyes tojóházat építettek fel, két növényházat, összesen hatezer négyzetmétert nyerve a primőrök termesztéséhez, illetve a zöldség- hajtatáshoz. Szadai területükön jércenevelöt építettek, megteremtve a tyúkok rotációjának tervszerűségét, kiküszöbölve a nagy távolságú szállítást. Jó eredményeket értek el a juhászatban, Mogyoródon, Szadán és Pécelen. Két ho- dályt létesítettek, környékükön 900 állat takarmányozásához elegendő legelőt alakítottak ki, szántóföldi termelésre alkalmatlan parlagföldeken. A mogyoródi tehénistállók helyén rácspadlós bárányhizlaldát készítettek, ahonnan évente ötezer bárányt exportálnak majd. Évek óta támogatják a háztáji gazdálkodást. Az e célra létrehozott üzemág szervezésével nagyszerű eredmények születtek a sertéstenyésztésben. A háztáji gazdaságokból évente 20 ezer sertést adnak le. Előnye ennek a tartásnak, hogy nem szükséges hozzá Pécel, Mogyoród, Szada, a Eőváros XVII. kerülete, 6400 hektár: itt és ekkora területen gazdálkodik a Rákosvölgye Termelőszövetkezet. Nem olyan földeken, amilyenekre az agrárszakemberek foga fáj. Ez a tény, valamint a budapesti piacok közelsége egyik meghatározója tevékenységüknek, a termesztett kultúrák kiválasztásának, az állattenyésztés fejlesztési irányának. Ugyanakkor mindent elkövetnek. hogy földjeik termőképessége javuljon, a lehető legjobb hozamokat érhessék el. Növényház, jércenevelő A hatodik ötéves terv éveiben a szántóföldi növények terméshozamait 8—10 százalékkal kívánják növelni. Jelentős összegeket fordítanak meliorációra, talajjavításra, a mogyoródi és a szadai területeken folytatják a láblásítást, megszüntetve az 1—3 hektáros darabokat. Ebben a szövetkezetben számottevő a melléküzemági termelés, amelynek bevételét csaknem teljes egészében az alaptevékenység fejlesztésére
