Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

1980. NOVEMBER 16., VASÁRNAP av 3 Vasasszakszervezet kongresszusa, • • Önállóan, a hatalom részeseként A vitában felszólalt Gáspár Sándor és Németh Károly Hatszázhatvanezer szakszer­vezeti tag képviseletében, 570 küldött és több mint 100 meg­hívott vendég részvételével szombaton a vasasok' Költői Anna utcai székházában meg­kezdődött a Vas-, Fém- és Vil-" lamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének XXVIII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politi­kai Bizottság tagja, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, Simon Pál nehéz­ipari, Soltész István kohó- és gépipari és Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. Jelen volt a Vas- és Gépipari Dol­gozók Nemzetközi Szövetségé­nek főtitkára, Pierre Baghi is. Borovszky Ambrusnak, a vasasszakszervezet elnökének megnyitója után Herczeg Ká­roly főtitkár szóbeli beszámo­lója egészítette ki a központi vezetőség írásos jelentését. Emlékeztetett arra, hogy az el­múlt öt évben, mind a kohá­szat, mind a gépipar javította termékeinek minőségét, s több üzeme élni tudott a magasabb követelményeket támasztó ex­portlehetőségekkel. Ezután megkezdődött a be­számoló fölötti vita. Felszólalt Gáspár Sándor, aki a SZOT el­nöksége nevében köszöntötte a kongresszust, majd kitért a szakmai-iparági szakszerveze­tek kongresszusainak tapaszta­lataira. Ezeken a tanácskozá­sokon szó esett a dolgozókat foglalkoztató minden fontos kérdésről — mondotta. Ezt követően Németh Károly tolmácsolta a párt Központi Bizottságának üdvözletét, majd elismeréssel szólt arról, hogy a vasasszakszervezet immár több mint egy évszázada tö­retlen hittel, akarattal szolgál­ja a munkásosztály, a nép, a szocializmus ügyét. A központi vezetőség jelentése, a szóbeli kiegészítés és a vita eddigi me­nete meggyőzően bizonyítja: a párt XI. kongresszusának út­mutatásai, amelyek alapján dolgoztak az elmúlt öt évben és a XII. kongresszus határo­zatai, amelyek a jelen és a jö­vő feladatainak megoldásához nyújtanak eligazítást, helye­seknek bizonyultak. A vasasok népes tábora eredményesen íüozgósította tagságát a szocia­lizmus építésének feladataihoz. — Szakszervezeteink nem mindig rendelkeznek olyan lehetőségekkel és munkafelté­telekkel, mint ma, amikor a társadalomban elfoglalt szere­pük egyértelműen tisztázott. Az MSZMP politikájának, kö­zös erőfeszítéseink eredménye, hogy a magyar szakszerveze­tek önállóan, a hatalom része­seként tevékenykednek. A mozgalom tehát nemcsak vég­rehajtója, hanem alakítója és formálója a politikának. A jö­vőben a dolgozók még széle­sebb körű részvételére, bevo­nására van szükség a döntések előkészítésében, meghozatalá­ban és ellenőrzésében. Nem a különböző fórumok számát kell növelni, hanem a megle­vők munkáját kell tartalma­sabbá tenni — mondotta. A szakszervezeti kongresz- szus vasárnap a vitával foly­tatódik. A pafkásnágnesfőB a sorozta fgyár fásig Uj motorcsalád születése A felismerést, miszerint a mechanikai energiából elekt­romos energiát csinálhatunk, s ugyanezt visszafelé is megte­hetjük, vagyis az elektromos energiából könnyedén kapha­tunk mozgási energiát, még a múlt században szállították a fizikusok. Ha e nemes tudo­mányágban szerzett ismere­teink az idő múlásával el is halványultak, annyira még talán valamennyien emléke­zünk az iskolai cfizikaóirák kí­sérleteiből, hogy a nagy pat­kómágnes erőterében forga­tott drót, vagyis elektromos vezető két végpontja között feszültséget kellett jeleznie a műszernek — ha nem volt ép­pen hibás házi generátorunk. A fizikai szertár másik büsz­kesége, a demonstrációs mo­tor pedig azt volt hivatva be­mutatni, hogy az elektromos tér és a mágneses erőtér meg­felelő kapcsolódása, kölcsön­hatása révén mozgásba tud­juk hozni a motor forgórészét. Adva volt tehát a villamos motor és a generátor műkö­dési elve, s ezzel a fizika és a fizikusok szerepe be is fejező­dött. A gyakorlati megvalósí­tás. a legkülönbözőbb villamos gépek konstrukcióinak kiala­kítása már a mérnökök fel­adata lett. Mekkora elektro­mos teljesítményt kell leadnia egy generátornak, milyen ter­het kell a motornak forgat­nia, milyen anyagból készül­jön az állórés3, s milyenből a forgórész, milyen legyen a te­kercselés, mekkorák legyenek a méretek — néhány kérdés a sok-sok közül, melyre egy adott típus megalkotásánál vála­szolni kell. S mindezek mel­lett az egyik legfontosabb szempont — maradjunk most a motornál —, hogy milyen veszteségekkel alakítja át a villamos energiát mozgási ener­giává — vagyis milyen a ha­tásfoka. Receptre készült Az ilkadi Ipari Műszergyár­ban készülő motorok műszaki adatokban megfogalmazott vá­lasza erre az utóbbi kérdésre azt mutatta, hogy van még mit keresniük a mérnökök­nek: csökkenthetők a vesztesé­gek, javítható az egy kilo­gramm beépített anyagra ju­tó teljesítmény, energiataka­rékosabbá tehető a motor. En­nek egyik forrása a beépített anyagok összetételének felül­vizsgálata és megváltoztatása. Köztudott, hogy a gyakorlat­ban használt elektromos mo­torokban már nyomát sem lel­jük annak a bizonyos patkó­mágnesnek — tehát állandó mágnesnek —, hanem a meg­felelő összetételű vasanyag elektromos gerjesztésével hoz­zák létre a mágneses teret. Érthető tehát, ha a konstruk­tőrök figyelme itt arra irá­nyult: tudunk-e olyan anya­got találni, melyből keveseb­bet kell beépíteni ahhoz, hogy 'ugyanakkora mágneses tér keletkezzen? S vajon csök- kenthetőek-e azok a vesztesé­gek, melyek az átmágnesezés során lépnek fel? Nós, ezek alapján az Ipari Müsketgyár;11 együttműködve a másik hazai motorgyártóval, az Egyesült Villamosgépgyár- ral, megbízta a Vasipari Ku­tatóintézetet, dolgozza ki egy olyan elektrotechnikai acél­szalag kohászati receptúráját, mely lehetővé teszi a fenti kérdések igennel történő meg­válaszolását. A speciális ösz- szetétellel szemben támasz­tott egyik követelmény az volt, hogy az anyag széntartal­ma 0,1 százalék alatt legyen, s ez a széntartalom egy továb­bi, már a végleges formára tör­tént sajtolás után elvégzett hő­kezelés segítségével 0,03 szá­zalék alá csökkenjen. (Másik jellemzője az anyagnak, hogy szilíciumtól mentes, tehát a megmunkálás, a megfelelő le­mezalakok kivágása során ke­vésbé koptatja a szerszámot.) A laboratóriumban elké­szült recept megvalósítása, vagyis az új anyag kohászati méretű előállítása a Dunai Vasmű feladata volt, ahol si­került az ipari körülmények között is betartani az össze­tételre vonatkozó pontos elő­írásokat. Megtakarítás: egy erőmű S hogy mindez a látszólag teljesen érdektelen, kizárólag a szakemberek figyelmét igénylő fejlesztés mennyit hoz a konyhára, arra nézzünk egy rövid számítást: a korábbi, ha­gyományosnak mondható di­namólemez 1 kilogrammjának átmágnesezése 5 watt elekt­romos energiát igényelt, az új anyag 1 kilogrammja viszont 3,5 watt elvesztegetésével be­éri — a megtakarítás tehát másfél watt kilogrammon­ként. Egy háztartási hűtő- szekrény motorjában 3 kg vas­anyag van, vagyis ez hűtőgé­penként már 4,5 W nyereség. Mivel pedig Magyarországon az egymillió frizsider közül becslések szerint mintegy fél­millió van egyidejűleg üzem­ben. ez már önmagában jelent néhány megawattnyi megta­karítást — s akkor még csak a hűtőgépekről beszéltünk, s hol van a sok százezernyi-mil­liónyi mosógép, centrifuga, por­szívó, amelyek mind-mind vil­lamos motorral üzemelnek. Nem túlzás tehát, hogy ha azt mondjuk, az új anyag alkal­mazása hosszabb távon erő­műpótló beruházással ér fel. A kevésbé tossz helyett Az új összetételű anyag azonban még nem minden, amit a motorok korszerűsíté­se terén megkezdték az Ipari Műszergyárban. Az alkatré­szek tipizálásával, a mérete­zés módszereinek korszerűsí­tésével tovább javíthatóak az anyagfelhasználási és az ener­giahasznosítási jellemzők. De nézzük, mit jelentenek ezek a korszerű méretezési módsze­rek. Azt már láttuk, hogy egy motor konstrukciójának ki­alakításakor számos tényezőt kell a tervezőnek figyelembe vennie — s ez természetesen azt is jelenti, hogy igen sok számítás előzi meg egy típus végleges elkészültét. Bonyo­lult, s főleg hosszan tartó ma­tematikai műveletek szüksé­gesek a különböző elektrotech­nikai és mechanikai jellem­zők kiszámítására, a légrés- veszteségektől a súrlódás so­rán keletkező hőig. Nyilván­való tehát, hogy ezek teljes összhangba hozása — az úgy­nevezett optimum megtalálá­sa — olyan mennyiségű szel­lemi energiát és időt igényel­ne, hogy a konstruktőr a leg­jobb esetben is csak 2—3 va­riációt tudna kiszámolni, s ezek közül a kevésbé rosszat kiválasztani. Itt nyújthat segítséget a korszerű számítástechnika — s ezt a lehetőséget az IMI ki is használta. A Budapesti Mű­szaki Egyetem ugyanis kidol­gozott egy olyan, számítógé­pes optimalizálási eljárást, amely lehetővé teszi, hogy minden szempontból a leg­kedvezőbb megoldást válasz­szák. anyagnál és méreteknél, hasznos teljesítménynél és veszteségnél, melegedésnél és hűtésnél egyaránt.. Hálóterv szerint Végezetül nézzük, mindez hogyan jelenik meg az Ipari Műszergyár termékeiben? A fenti műszaki eredményekre alapozva néhány héttel ez­előtt hagyták jóvá azt a terv­célt, mely pontosan rögzíti az új, energiatakarékos motor­sor kialakításának, a sorozat- gyártás előkészítésének lépé­seit. A hálótervben is rögzí­tett folyamat végén — mely mintegy tíz hónapot vesz majd igénybe — rendelkezésre fog­nak állni a sorozatgyártás fel­tételei. Weyer Béla Beszélgetések Elénk a mozgalmi élet a megye pártalapszer- vezeteiben. Igen nagy érdeklődés mellett folynak a beszámoló taggyűléseket megelőző beszélgetések a párttagokkal. Az eszmecsere, az egyes párttagok személyes véleményének meghallgatása, főleg a pártcsoportok keretei között történik. Az alapszervezeti beszámoló taggyűlések november 15-én kezdődtek, megfelelő üteme­zés szerint. Ennek megfelelően, edalg a me­gye párttagságának mintegy 70 százalékával beszélgettek az alapszervezeti vezetőségi ta­gok és a pártcsoport-bizalmiak. Az eddigi ta­pasztalatokból megállapítható, hogy a párt­tagság kedvezően fogadta azt a lehetőséget, hogy ilyen formában is kifejtheti vélemé­nyét. Az eddigi beszélgetéseken is megerősí­tették, hogy igénylik a rendszeres személyes találkozást a vezetőség tagjaival. A beszélgetések a XII. kongresszus szelle­mében, őszinte hangnemben, kritikus felfo­gásban és igényesen folynak. A beszélgetések jó alapot adnak az alapszervezetek vezetősé­geinek a beszámolók elkészítéséhez. A párt­tagság arról tesz tanúbizonyságot, hogy érti a XII. kongresszus anyagát, a meghatározott célokat. Ennek megfelelően igényeket fogal­maznak meg a gazdasági és pártvezetés szá­mára, de saját maguknak is. Az üzemi párt- alapszervezetekben főleg a termeléssel ösz- szefüggő gondok képezik a beszélgetések tár­gyát. Egyre türelmetlenebbül vetik fel több helyen a munkaszervezés, munkafegyelem ja­vítására vonatkozó határozatok megvalósítá­sában jelentkező következetlenségeket. Így került ez szóba, a szentendrei ERGÉP, és a sződi tsz kommunistáinál. A budai járásban az országgyűlés őszi idő­szakához kapcsolódva fogalmaztak meg több kérdést. Várják a VI. ötéves terv célkitűzé­seinek közzétételét. Helyeselték, hogy a SZOT. KISZ, HNF vezető szervei részt vehet­tek az előzetes vitában. Egyetértéssel szóltak az e szervek által tett javaslatokról. Több he­lyen, például a Mechanikai Művekben azt kérdezték, lesz-e átfogó áremelés? Több tsz- ben az építőanyag-árak alakulását vitatták, mert nagymértékben nő a családi házat épí­tők terhei. A Zsámbéki-medence tsz-párttag- jai szóvá tették, hogy a bérek nem tükrözik a munkavégzés minőségi különbségeit. Életszínvonal-politikánk alakulásával és az ennek érdekében végzendő, fegyelmezettebb munkáról folyt az eszmecsere Vác városban a Forte pártcsoportjainál. A párttagság széles körben egyetért az üzemi demokrácia fejlesztésével. Különösen a szocialista brigá­doknak igényelnek nagyobb szerepet a válla­lati döntések alakításában és megvalósításá­ban. Több helyütt — a váci járásban, a Csepel Autóban, Dunakeszi városban — megállapí­tották, hogy a párttagok a jó politikai lég­kör, a XII. kongresszus nyíltságának hatásá­ra, nyíltabban lépnek fel a visszásságok el­len, és véleményükkel, javaslatukkal segítik a problémák megoldását. Szélsőséges véle­ménnyel sehol sem találkoztunk. Azzal azon­ban igen, hogy van még bátortalanság a gondok feltárásában, és hogy helyenként mérlegelik, hogy a nyilvánvaló problémát ér­demes-e szóvá tenni? A párt belső életét érintő vélemények, a hozott határozatok eredményesebb és követ­kezetesebb Végrehajtására, a pártmegbízatá- sok konkrétabbá tételére hívták fel a figyel­met. Egyre több beszélgetésen fogalmazódik meg önkritikusan is, a személyes felelősség érvényesítésének tovább fokozása. Hasonlóan szóltak a párttagok példamutatásának szük­ségességéről is. Vác városban és a budai já­rásban a tartalmasabb pártcsoport-munka igényeit vetették fel. Kérték, hogy az alap­szervezetek vezetőségei jobban kérjék a párt­csoportok véleményét, hallgassák meg észre­vételeiket. A dabasi járásban és Cegléd vá­rosban javasolták az időszakos pártmegbíza­tások rendszeresebb értékelését és szélesebb körben való elterjesztését. Több Elapszervezetben igénylik az informá­ció áramlásának gyorsítását. A beszélgetéseken a párttagság a külpoli­tikai témákban, teljes nézetazonosságot tanú­sít pártunk felfogásával, aktív béketevékeny­ségével. Több helyen ennek szellemében szól­tak a lengyelországi, illetve az iraki—iráni eseményekről. A beszélgetéseken, kis számban, foglalkoz­tak olyan egyéni problémákkal, mint a lakás- helyzet, a szociális körülmények, a képzés, amelyek mindegyike a pártszervezetek ve­zetőségei előtt ismert, de megoldásuk hosz- szabb időt igényel. A párttagsággal folytatott eddigi beszélge­tések jó hatást váltottak ki a kommunisták körében. A pártcsoport-értekezletek tapaszta­latai azt mutatják, hogy erősödött a helyi kis kollektívák szerepe a tenniakarásban, a cse­lekvésben. A párttagság nyílt, őszinte véleménye, a XII. kongresszus céljait támogató magatartása jó alapul szolgál az alapszervezeti beszámoló taggyűlések megtartásához. A beszélgetések­kel párhuzamosan megkezdődtek az össze­vont párttaggyűlések, a pártvezetőségek be­számolói az éves munkáról. Megyénkben több mint száz olyan pártveze­tőség működik, amely működési területén ön­álló hatáskörrel is rendelkező irányító párt­szerv. Ezek a pártvezetőségek irányítják, ko­ordinálják a területükön működő pártalap­a párttagokkal szervezetek munkáját. Jelentőségüket az is mutatja, hogy irányításuk alatt több mint 300 alapszervezet és mintegy 10 ezer párttag dol­gozik. A Központi Bizottság titkárságának határozata értelmében, ezek a pártvezetősé­gek adtak először számot a végzett munká­ról, majd ezt követően az irányításuk alá tartozó alapszervezetek tartják meg beszá­moló taggyűléseiket. Az eddig megtartott összevont taggyűlése­ken igen nagy volt a párttagság érdeklődése. A párttagság több mint 90 százaléka vett részt ezeken a taggyűléseken és 17 százaléka mondott véleményt. Az összevont taggyűlé­sek politikai tartalmát, jelentőségét növelte az a tény, hogy ez év januárjában választot­ták újjá a pártvezetőséget. A XII. kongresz- szus óta ez volt az első alkalom, hogy össze­vont taggyűlésen adtak számot a végzett munkáról. A megtartott beszámolók a XII. kongresz- szus határozataira építve értékelték a párt­vezetőségek irányító, segítő, koordináló és el­lenőrző munkáját. A beszámolók kollektív munkával készültek, s számos helven figye­lembe vették már a pártcsoport-beszélgetések tapasztalatait is. Az összevont taggyűlések beszámolói alapjában eredményesnek ítélték a pártvezetőségek munkáját. Ez a megállapí­tás egyezett az irányító pártbizottságok érté­kelésével, amelyet a taggyűléseken ismertet­tek. A beszámolók mélyrehatóan elemezték, hogy a pártmunka eszközeivel milyen mér­tékben sikerült megoldani a gazdasági célo­kat. A hatékonyabb és szervezettebb munka eredményeként jó gazdálkodásról adtak szá­mot az Alagi Állami Gazdaságban, a Pestvi­déki Gépgyárban, a Diósdi Csapágygyárban és a sződi tsz-ben. Kiemelten, foglalkoztak a termelés te­rületén működő pártszervek az energiagazdál­kodás biztató eredményeivel, s megállapítot­ták, hogy még további tartalékokkal rendel­keznek. A termékszerkezet korszerűsítésének eredményeiről adtak számot a Váci Hajógyár összevont taggyűlésén. De szóvá tették azt, hogy esetenként még így is vannak értékesí­tési problémák. Eredményekben gazdag évet zárnak a gazdasági és pártmunkában a PEMÜ-ben, ahol a gazdasági és pártvezetés, valamint a tömegszervezetek együttes példás munkája újabb sikerekre ad reményt. A tel­jesítmény és a minőség, valamint a bérezés összhangjának megteremtése kedvező fogad­tatásra talált a dolgozók körében. A beszámolók szinte valamennyi esetben értékelték a szakszervezeti választások ta­pasztalatait, és ennek alapján fogalmazták meg a szakszervezetekben dolgozó kommu­nisták további feladatait. Több helyen bírál­ták a KISZ-ben dolgozó kommunisták mun­káját. így történt ez például Vámosmikolán, s egyúttal új tennivalókat jelöltek meg a KISZ-ben munkálkodó párttagoknak. A lakóterületeken működő pártvezetőségek beszámolóinak középpontjában a község fej­lődését szolgáló munka állt. A legtöbb helyen elismeréssel adtak számot a lakosság társadal­mi összefogásáról, az egészségügyi és kom­munális ellátás fejlődéséről, mint például Ürömben, Pilisszentivánon. Nagy elismerés­sel szóltak a kommunisták és a KISZ-tagok kiemelkedő munkájáról, melyet a tanácsvá­lasztások során végeztek. ■ ■ Összhangban a kongresszus határozatával, a beszámolók szóltak a párt belső életének fejlesztéséről. Főleg a napi munkához iga­zodó rugalmasság, a politikai érzékenység és a reagáló készség fejlesztése fogalmazódott meg. Hangsúlyozták: nagyobb szerepet kell kapnia a pártvezetőségek munkájában az operativitásnak, annak, hogy az alapszerve­zetek munkáját közvetlenebbül segítsék és ellenőrizzék. Rámutattak, hogy a feladatok eredményes megoldása mindinkább megköve­teli az eszmei, politikai felkészültség fokozá­sát a párttagság körében. Több helyen bírál­ták a művelődési intézmények gyenge mun­káját, mivel ezek nem használják ki lehető­ségeiket. A vitában a párttagság igen nagii aktivitást tanúsított. Hangoztatta, hogy tovább kell ja­vítani a gazdasági életben az irányító, ellen­őrző munkát. A túrái tsz-ben a munkafegye­lem javítását állították előtérbe. Több helyen a fiatalok körében folyó párt­tag-nevelő munka szükségességét hangsúlyoz­ták. A kádernevelő munka erősítésére hívták fel a figyelmet a budai járásban. A vita szerves részét képezte a párt és a tömegek közötti kapcsolat fejlesztésének erő­sítése. Ezzel összefüggésben sokan hangsú­lyozták a kommunista példamutatás szüksé­gességét. Az összevont taggyűléseken elfogadott ha­tározati javaslatok jól fogják össze a követ­kező év pártpolitikai feladatait. Alapul szol­gálnak a megyében működő pártvezetőségek és az általuk irányított alapszervezetek to­vábbi eredményes munkájához. Az összevont taggyűlések megtartásával tehát megkezdő­dött megyénkben is a számadás a pártveze­tőségek megválasztása óta végzett munkáról. FddŐS értéké,est várunk a most kezdődő beszámoló taggyűlésektől, és azt, hogy te­remtsék meg az 1981-es év pártpolitikai munkájának alapjait. DR. ARATÓ ANDRÁS az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom