Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

PEST MEGYEI A iegfontosabb: a |é együffműkGsfés Tengericsata a földeken Százezer fonna kukoricat vár szedésre Túlzás nélkül állíthatjuk, j drámai küzdelem folyik ezek- i ben a napokban a földeken a I kint levő termés megmentése i érdekében. A legnagyobb ér- féket Pest megyében a kuko­XXIV. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM Ára 1.60 forint 1980. NOVEMBER 16., VASÁRNAP rica képviseli, amelynek eddig ?-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Célok, irányok, teendők Oarom éve tartó munka befejező szakaszát nyitotta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, amikor megtárgyalta és elfogadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Három esztendeje kezdődött ugyanis az a tervezőmunka, amelynek eredményeként — s egyben a széles körű társadalmi vita után — a kö­zéptávú népgazdasági terv irányelveinek javaslata a ve­zető párttestület elé kerülhetett, s a most már jóváha­gyott irányelvek alapján megtörténhet a véglegesítés, o törvénytervezetnek az országgyűlés elé terjesztése. A Központi Bizottság november 13-i üléséről kiadott közlemény — amelyet lapunk tegnapi számában publi­káltunk — a tervezés új gyakorlatát tárja a nyilvános­ság elé, hiszen a korábbi középtávú programokhoz ké­pest a hatodik ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részadatod foglalnak magukba. Sokkal inkább az irá­nyokra, mintsem a konkrét számokra alapozódik az 1981. és 1985. közötti esztendők társadalmi, gazdasági teendőinek láncolata, azaz szembetűnő a program keret jellege, s ezzel az is, a megelőző népgazdasági terveknél nagyobb mozgásteret kínál a végrehajtás közbeni iga­zodásra, a helyi sajátosságok érvényesítésére, a rugal­masság kamatoztatására. Az irányelvek ismeretében úgy fogalmazhatjuk meg öt esztendőre szóló feladataink lé­nyegét, hogy a növekedés mérsékeltebb ütemét összeköt­jük a gyorsabb — sok területen: a fölgyorsítandó — gazdaságszerkezeti változásokkal. Ez utóbbi a munka minőségét állítja a fő helyre, s ennek következtében az egyes ágazatok, iparterületek differenciált fejlesztésére — a magasabb műszaki, használati értékű, azaz ver­senyképes termékek előállítására — jut a hangsúly. l^élokat, irányokat jelölt meg a vezető párttestület ülése — akár azt is mondhatjuk: az aktuális gaz­daságpolitikai feladatok összegezését adta —, ugyanak­kor a teendők részleteit, a hogyant az első vonalra, azaz az intézményi rendszer, a gazdálkodás közvetlen szerveire, szervezeteire bízza. Nem adja meg azt a ké­nyelmet, hogy a gyorsan változó gazdasági, gazdálkodá­si környezetet, feltételeket illetően bármit is részletesen előírna a végrehajtás egységei számára, önállóságot fel­tételez, s ezzel: nagy felelősséget. Szerencsére a megye gazdasági — s azt megelőzően: társadalmi fejlődése nem szűkölködött eddig sem olyan példákban, amelyek önállóságról, felelős kockázatvál­lalásról, bátor kezdeményezésről tanúskodnak. Elég itt arra utalni, hogy több gépipari üzem — a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a műszeriparban, a közúti járműiparban — a termékszerkezet változtatásának, a gazdaságos nagy sorozatoknak köszönheti a megneheze­dett körülmények ellenére is gyarapodó eredményeit, megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos jelentőségű kezdeményezői voltak különböző termelési rendszereknek, s az sem csekély kockázat vállalása volt, hogy a megye élenjáró szerepet vállalt különböző épí­tési szerkezetek és technológiák alkalmazásában az infrastruktúra fejlesztésénél. Ezek a törekvések egybe­esnek a hatodik ötéves terv irányelveinek azzal a ki is mondott szándékával, hogy fokozódjék a gazdaság — annak egésze, s valamennyi alkotóeleme — reagálóké­pessége és -készsége. Itt ugyanis tetemes adósságok hal­mozódtak fel, mert bár megtesszük végül, amit kell, de jelentős késedelemmel, s ezért — a megnyerhető elő­nyökhöz képest — tekintélyes veszteségekkel. Az ilyen és hasonló tapasztalatok figyelmeztetnek rá, hogy a terv nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi program is! Föltételezi és megköveteli a legszélesebb körű rész­vételt, együttműködést, a helyi döntések előkészítésében és meghozatalában éppúgy, mint végrehajtásában. Ez azért is elengedhetetlen, mert a viszonylag szerénynek látszó nemzetijövedelem-növekedés — évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könnyű, egyszerű. A nyersanyagok és az energiahordozók szűkösségével és drágaságával ugyanis meg nem kerülhető 'tényként szá­molni kell. \/| őst, már a Központi Bizottság által elfogadott irány- elvek ismeretében a megye termelőhelyein, taná­csainál új lendületet kaphat a tervezőmunka befejezése. Számunkra külön öröm, hogy a hatodik ötéves tervben — az irányelvek szerint — a megnehezedett gazdálko­dási feltételek ellenére is jelentősen nő az alapfokú ok­tatásra és az egészségügyre fordítható kiadások összege, mert ez a két terület a megyében —< ez a két terület is — tartós feszültségek sűrítője. Az is lényeges eleme az életkörülmények javításának, hogy a 370—390 ezer la­kás felépítése mellett sort keríthetünk 90—100 ezer ott­hon felújítására, 40—50 ezer korszerűsítésére, a mun­kaidőalap csökkenése nélkül fokozatosan bevezetésre ke­rülhet az ötnapos munkahét. Nyíltan szólt a Központi Bizottság arról, hogy az irányelvekben meg nem szakítható kapcsolat áll fenn a célok, és a követelmények között, azaz úgy kell gondol­kodnunk: elérjük ezt és azt a célt, ha ez és az a köve­telmény teljesül. Célokat, irányokat és teendőket együtt látni: sok tekintetben új munkamódszereket, cselekvési stílust követel. Amiben éppúgy sűrűsödnie kell az érté­kesítésre orientált fejlesztésnek, mint a termelés nem­zetközi kapcsolódásai ugrásszerűen megnövelt szerepé­nek, az elért életszínvonal megtartását, s az életkörül­mények javítását szolgáló erőfeszítéseknek. A célok, az irányok most már a • legszélesebb nyilvánosság előtt is­mertek; a célratörő cselekvésen a sor. E cselekvés ho­gyanja holnapunk mikéntjét határozza meg. Mm 3. oldal: Beszélgetések a párttagokkal (Dr. Arató András) 6. oldal: Rablógazdálkodás a telepen (Babus Endre) 7. oldal: Kiről, miről szóljon a krónika? (Mészáros Ottó) 8. oldal: Hétköznapok az Ipoly partján (P. Szabó Ernő) 10. oldal: Gyógyszerrel az infarktus ellen (Tandi Lajos) 65 százalékát sikerült betaka­rítani. A becslések szarint még 100 ezer tonna szedetlen tengeri van kitéve a megdő­lés veszélyének: A havazás és a szél eddig szerencsére nem tett nagyobb kárt a nö­vényállományban. A kukori­catörés tempóját lassítja a szűkös szárítókapacitás. Ezért nagy jelentősége van a szárí­tótornyok három műszakos, éjjel-nappali üzemeltetésének. A szokottnál is nagyobb sze­repe keli legyen a kölcsönös segítségnyújtásnak alárendel­ve az üzemi szempontokat a népgazdasági érdekeiknek. A kukorica sikeres betakarításá­tól függ ugyanis, hogy teljesíteni tudjuk-e ex­portkötelezettségeinket és lesz-e elegendő takarmány a hatalmas állatállomány ellátására. A mezőgazdaság jövő esz­tendei eredményességét befo­lyásolja az is, időben és jó minőségben kerül-e a földöt a búza magja. A kapott tájé­koztatás szerint Pest megyé­ben a vetésterület 98 százalé­kán végezték el e munkát, és csupán 500 hektár búza ve­Hóicpel takarja a földeket, de a mezőgazdasági munka zavar­talanul folyik. Tahiíótfalu határában, a Kék Duna Szakszö­vetkezet ötvenhektáros tábláján ezekben a napokban is szán­tanak. A földbe tavasszal vetnek burgonyát Bozsán Péter felvétele Ú/éfások BejdaktslássoBi Jelentős megtakarítás® k A dolgozóknak Is érdek® Az újításokkal az üzemeken, gyáriakon belül mozgósítani lehet a szellemi erőtartaléko- ‘ kát. Néha egy ötlet, egy köny- nyen kivitelezhető változtatás a szervezésben vagy akár a gépeken, több ezer forint megtakarítást jelent a válla­latoknak. Budalcalászon a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gyárában hagyományai vannak az újí­tási mozgalomnak. Évről év­re több tervezetet vagy már megvalósított, kipróbált, be­vezetésre váró ötletet bocsá­tottak a bíráló bizottság elé. Ebben az esztendőben — az első háromnegyed évben — 250 újítást nyújtottak be; közü­lük elfogadtak 155-öt és be­vezettek 152-t. A megtakarítás jelentős. Míg az elmúlt év hasonló idő­szakában az újítások gazda­sági eredménye 6 millió fo­rint volt, addig az idén 7 mil­lió 500 ezer. A kifizetett újí­tási díj 111 százalékkal emel­kedett, 218 ezer forint volt. A gyár szakemberei számon tart­ják az egy újításra jutó gaz­dasági eredményt, ami 49 ezer forint. Az egy személyre eső kifizetett díj pedig csak­nem háromezer forint. A dolgozóknak érdekük, hogy nyitott szemmel járja­nak a gyárban, s észrevételei­ket akár önállóan, akár cso­portosan ki is dolgozzák. Négyszázhetvenen nyújtottak be javaslatot, közülük 290 volt a fizikai dolgozó. A nők aránya viszont — mivel el­sősorban nőket foglalkoztat a gyár — még mindig elég ala­csony, 68-an adtak be újítást. Az újítások dossziéjából ér­demes kiemelni két jellemzőt. Egymillió forintos megtakarí­tást jelentett a nyomási tech­nológia módosítása, amelynek révén időt és főként vegy­szert takarítanak meg, ma­ga a technológiai eljárás is rövidül. A másik: egy olyan vákuumgőzölőt létesítettek, amelynek segítségével a fona­lakat egyenletesen tudják át- gőzölni. Er. K. tetten még. Természetesen helytelen lenne a szövetkeze­teket, állami gazdaságokat korábban vállalt terveik min­den áron való teljesítésére ösztökélni, csak azokat a táb­lákat célszerű bevetni, ame­lyeken már előkészítették a talajt. Az időjárás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a még kint levő termények után megfelelő magágyat készítse­nek az érintett üzemek. A többi mezőgazdasági munkához hasonlóan az őszi mélyszántás is lassabban ha­lad a tavalyinál. Ez idáig a terület 35—40 százalékán forgatták meg az ekék a földet. E műve­let a betakarítás ütemes­ségétől függ. A havazás, a gyakori esők ellenére a cukorrépa szedése lényegében befejeződött a megyében, és néhány kisebb parcellától eltekintve a szőlőt is leszüretelték. Az őszi vagy inkább téli munkák tárgyi feltételei job­bak az országosnál. A gazda­ságokban nem okozott gon­dot a kálium műtrágya szál­lítása, s ebben meghatározó szerepe volt a Pest—Nógrád —Komárom megyei Agroker Vállalatnak, de a termelők­nek is. Az üzemek már ko­rábban beszerezték a szüksé­ges mesterséges tápanyago­kat, és időben megkapták a különböző növényvédő sze­reket is. Az alkatrész-ellátás­ban voltak ugyan átmeneti nehézségek, de a téli gépjaví­tásokhoz már rendelkeznek a gazdaságok a nélkülözhetet­len cikkekkel. Az Agroker Vállalat egyébként a szezonban szombaton és vasárnap is tart ügyeletet. A miegye mezőgazdasági fel­adataival, az időszerű prob­lémákkal foglalkozott a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztálya égisze alatt működő operatív' bizottság. A jelenle­vők egyhangúlag kinyilvání­tották, hogy a kritikus hely­zet szilibe parancsolólag írja élő a gazdaságok és az érde­kelt vállalatok jó együttmű­ködését. S bár a rendkívüli állapotban hibás lenne bár­miféle kapkodás, az egymás kisegítése most nagyobb ru­galmasságot, esetenként egye­di üzemi érdekek háttérbe szorítását követeli. V. B. fémmé m ft éti? Minden eshetőségre felkészülve ti?®gsé©smi etiie^éAiék ss kerewáesésekei Szokatlan vendég novem­bereden a tél. Most mégis 10— 15 centis hó borítja az erdő- .eet, reggelente szikrázik a föld, s mindenütt elővették a szekrényből a télikabátot, a oundát. Okoz-e gondot, s ha igen, milyet a korán beköszöntött hideg évszak — kérdeztük meg az Országos Villamos Távvezeték Vállalat albertir- sai áramfogadó állomásán, az Országos Ere- és Ásványbá­nyák pilisvörösvári üzemében, és ugyanerre a kérdésre kap­tunk választ a KPM Ütügyele- ténél is. Dávid Dezső főmérnök el­mondta, hogy a pilisvörösvá­Horsserű korBsyexeflhen Nő a termelékenység TúSfel festi® fiék a vállalást A solymári kettes számú téglagyárban már csak heteit kérdése, hogy az utolsó, ne­héz fizikai munkát igénylő munkafázist is felváltsák a nagy teljesítményű gépek. A téglarakodó szállítómun­kások január elejétől az üzem más területén dolgozhatnak, így nemcsak munkájuk lesz hatékonyabb, hanem a gyár termelékenysége is növekszik. A hazad öt legkorszerűbb téglagyárak egyikeként nyil­vántartott Solymár II. ebben az esztendőben is a tervezett­nél több építőanyaggal látja el az építkezéseket és a TÜ- ZÉP-teiepeket; az eredetileg vállalt 39 millió kisméretű téglaegység helyett október végéig 40 millió kétszázezer hagyta el az üzemcsarnokot, december 31-ig pedig 48,5— 49 millió a várható mennyi­ség. ri ásványbányából az épületek burkolójára használt anyagot vagonokban szállítják el. Most hogy hirtelen ilyen kemény lett az idő, az anyagszállításra használt vasúti kocsik gyak­ran úgy érkeznek vissza, hogy a kőpor beléjük van fagy­va. s ez bizony meglehető­sen megnehezíti a rako­dást. Igaz, nemcsak Pilisvörösváron, hanem a felhasználóknál is. Különösen az üveghomok ér­zékeny a hidegre. A szállítási nehézségeket a vállalat mun­kaerő-átcsoportosítással oldja meg, s ígéri a megrendelők­nek, hogy a nehézségek elle­nére is ütemesen szállítja az építőipari anyagokat. Az Ütinform szombat dél­utáni tájékoztatása szerint a szombat hajnalban autózókat az enyhe ködön kívül különö­sebb veszély nem fenyegette. Pest megyében a fő- és al­sóbbrendű utak mindenütt szárazak, tiszták, mégis figyel­mesen kell vezetni mert né­hány helyen a vízátfolyások miatt jeges az út. Felkészül­tek arra a lehetőségre is, hogy esik a hó. Az útmérnöksége- ken 22 ezer tonnányi homok­kal kevert sót gyűjtöttek ösz- sze, s ha szükség van rá, azon­nal 30 szórógép és hóeke in­dul utat takarítani. Kétszer annyi ember várja a riasz­tást, így viszonylag rövid idő alatt képesek a mintegy 3 és fél ezer kilométernyi utón biztosítani a közleke­dést. Bár az ilyesmit nem jó el- kiabalni, az Országos Villa­mos Távvezeték Vállalat al- oertirsai alállamása felvértez­ve várja a telet Ahogy Kim- pián Aladár, a fogadóállomás vezetője elmondta, a felkészü­lés során — a 750 kilovoltos távvezeték védelmében — gondosan ellenőrizték a ké­szülékek szigetelőolaj-szintjét, a villamos berendezéseket és azt, hogy a fűtőrendszer meg­felelően működik-e. A zordabbra fordult időjá­rás egyelőre csak a 20—30 méter magasban dolgozó mun­kásoknak okoz nehézségeket: a kosaras kocsikban sze­relők erejét alaposan pró­bára teszi a hideg szél. Ha az alapos felkészülés el­lenére mégis üzemzavar kö­vetkezne be, a hiba elhárítá­sára is jól fölszerelt csapat áll az albertirsai alállomás rendelkezésére- Terepjárókkal, darukkal indulhatnak a szere­lők a hiba forrásának felkuta­tására és kijavítására. Az elmúlt napok azt bizo­nyították, hogy a 750 és 400 kilovoltos távvezetékek, vala­mint az alállomás nehézség nélkül továbbítja a Szovjet­unióból érkező villamos ener­giát, de az elosztókban előfor­dulhat fennakadás: nemrégi­ben Albertirsa negyven percig teljes sötétségben, áram nél­kül maradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom