Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
PEST MEGYEI A iegfontosabb: a |é együffműkGsfés Tengericsata a földeken Százezer fonna kukoricat vár szedésre Túlzás nélkül állíthatjuk, j drámai küzdelem folyik ezek- i ben a napokban a földeken a I kint levő termés megmentése i érdekében. A legnagyobb ér- féket Pest megyében a kukoXXIV. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM Ára 1.60 forint 1980. NOVEMBER 16., VASÁRNAP rica képviseli, amelynek eddig ?-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Célok, irányok, teendők Oarom éve tartó munka befejező szakaszát nyitotta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, amikor megtárgyalta és elfogadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Három esztendeje kezdődött ugyanis az a tervezőmunka, amelynek eredményeként — s egyben a széles körű társadalmi vita után — a középtávú népgazdasági terv irányelveinek javaslata a vezető párttestület elé kerülhetett, s a most már jóváhagyott irányelvek alapján megtörténhet a véglegesítés, o törvénytervezetnek az országgyűlés elé terjesztése. A Központi Bizottság november 13-i üléséről kiadott közlemény — amelyet lapunk tegnapi számában publikáltunk — a tervezés új gyakorlatát tárja a nyilvánosság elé, hiszen a korábbi középtávú programokhoz képest a hatodik ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részadatod foglalnak magukba. Sokkal inkább az irányokra, mintsem a konkrét számokra alapozódik az 1981. és 1985. közötti esztendők társadalmi, gazdasági teendőinek láncolata, azaz szembetűnő a program keret jellege, s ezzel az is, a megelőző népgazdasági terveknél nagyobb mozgásteret kínál a végrehajtás közbeni igazodásra, a helyi sajátosságok érvényesítésére, a rugalmasság kamatoztatására. Az irányelvek ismeretében úgy fogalmazhatjuk meg öt esztendőre szóló feladataink lényegét, hogy a növekedés mérsékeltebb ütemét összekötjük a gyorsabb — sok területen: a fölgyorsítandó — gazdaságszerkezeti változásokkal. Ez utóbbi a munka minőségét állítja a fő helyre, s ennek következtében az egyes ágazatok, iparterületek differenciált fejlesztésére — a magasabb műszaki, használati értékű, azaz versenyképes termékek előállítására — jut a hangsúly. l^élokat, irányokat jelölt meg a vezető párttestület ülése — akár azt is mondhatjuk: az aktuális gazdaságpolitikai feladatok összegezését adta —, ugyanakkor a teendők részleteit, a hogyant az első vonalra, azaz az intézményi rendszer, a gazdálkodás közvetlen szerveire, szervezeteire bízza. Nem adja meg azt a kényelmet, hogy a gyorsan változó gazdasági, gazdálkodási környezetet, feltételeket illetően bármit is részletesen előírna a végrehajtás egységei számára, önállóságot feltételez, s ezzel: nagy felelősséget. Szerencsére a megye gazdasági — s azt megelőzően: társadalmi fejlődése nem szűkölködött eddig sem olyan példákban, amelyek önállóságról, felelős kockázatvállalásról, bátor kezdeményezésről tanúskodnak. Elég itt arra utalni, hogy több gépipari üzem — a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a műszeriparban, a közúti járműiparban — a termékszerkezet változtatásának, a gazdaságos nagy sorozatoknak köszönheti a megnehezedett körülmények ellenére is gyarapodó eredményeit, megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos jelentőségű kezdeményezői voltak különböző termelési rendszereknek, s az sem csekély kockázat vállalása volt, hogy a megye élenjáró szerepet vállalt különböző építési szerkezetek és technológiák alkalmazásában az infrastruktúra fejlesztésénél. Ezek a törekvések egybeesnek a hatodik ötéves terv irányelveinek azzal a ki is mondott szándékával, hogy fokozódjék a gazdaság — annak egésze, s valamennyi alkotóeleme — reagálóképessége és -készsége. Itt ugyanis tetemes adósságok halmozódtak fel, mert bár megtesszük végül, amit kell, de jelentős késedelemmel, s ezért — a megnyerhető előnyökhöz képest — tekintélyes veszteségekkel. Az ilyen és hasonló tapasztalatok figyelmeztetnek rá, hogy a terv nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi program is! Föltételezi és megköveteli a legszélesebb körű részvételt, együttműködést, a helyi döntések előkészítésében és meghozatalában éppúgy, mint végrehajtásában. Ez azért is elengedhetetlen, mert a viszonylag szerénynek látszó nemzetijövedelem-növekedés — évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könnyű, egyszerű. A nyersanyagok és az energiahordozók szűkösségével és drágaságával ugyanis meg nem kerülhető 'tényként számolni kell. \/| őst, már a Központi Bizottság által elfogadott irány- elvek ismeretében a megye termelőhelyein, tanácsainál új lendületet kaphat a tervezőmunka befejezése. Számunkra külön öröm, hogy a hatodik ötéves tervben — az irányelvek szerint — a megnehezedett gazdálkodási feltételek ellenére is jelentősen nő az alapfokú oktatásra és az egészségügyre fordítható kiadások összege, mert ez a két terület a megyében —< ez a két terület is — tartós feszültségek sűrítője. Az is lényeges eleme az életkörülmények javításának, hogy a 370—390 ezer lakás felépítése mellett sort keríthetünk 90—100 ezer otthon felújítására, 40—50 ezer korszerűsítésére, a munkaidőalap csökkenése nélkül fokozatosan bevezetésre kerülhet az ötnapos munkahét. Nyíltan szólt a Központi Bizottság arról, hogy az irányelvekben meg nem szakítható kapcsolat áll fenn a célok, és a követelmények között, azaz úgy kell gondolkodnunk: elérjük ezt és azt a célt, ha ez és az a követelmény teljesül. Célokat, irányokat és teendőket együtt látni: sok tekintetben új munkamódszereket, cselekvési stílust követel. Amiben éppúgy sűrűsödnie kell az értékesítésre orientált fejlesztésnek, mint a termelés nemzetközi kapcsolódásai ugrásszerűen megnövelt szerepének, az elért életszínvonal megtartását, s az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítéseknek. A célok, az irányok most már a • legszélesebb nyilvánosság előtt ismertek; a célratörő cselekvésen a sor. E cselekvés hogyanja holnapunk mikéntjét határozza meg. Mm 3. oldal: Beszélgetések a párttagokkal (Dr. Arató András) 6. oldal: Rablógazdálkodás a telepen (Babus Endre) 7. oldal: Kiről, miről szóljon a krónika? (Mészáros Ottó) 8. oldal: Hétköznapok az Ipoly partján (P. Szabó Ernő) 10. oldal: Gyógyszerrel az infarktus ellen (Tandi Lajos) 65 százalékát sikerült betakarítani. A becslések szarint még 100 ezer tonna szedetlen tengeri van kitéve a megdőlés veszélyének: A havazás és a szél eddig szerencsére nem tett nagyobb kárt a növényállományban. A kukoricatörés tempóját lassítja a szűkös szárítókapacitás. Ezért nagy jelentősége van a szárítótornyok három műszakos, éjjel-nappali üzemeltetésének. A szokottnál is nagyobb szerepe keli legyen a kölcsönös segítségnyújtásnak alárendelve az üzemi szempontokat a népgazdasági érdekeiknek. A kukorica sikeres betakarításától függ ugyanis, hogy teljesíteni tudjuk-e exportkötelezettségeinket és lesz-e elegendő takarmány a hatalmas állatállomány ellátására. A mezőgazdaság jövő esztendei eredményességét befolyásolja az is, időben és jó minőségben kerül-e a földöt a búza magja. A kapott tájékoztatás szerint Pest megyében a vetésterület 98 százalékán végezték el e munkát, és csupán 500 hektár búza veHóicpel takarja a földeket, de a mezőgazdasági munka zavartalanul folyik. Tahiíótfalu határában, a Kék Duna Szakszövetkezet ötvenhektáros tábláján ezekben a napokban is szántanak. A földbe tavasszal vetnek burgonyát Bozsán Péter felvétele Ú/éfások BejdaktslássoBi Jelentős megtakarítás® k A dolgozóknak Is érdek® Az újításokkal az üzemeken, gyáriakon belül mozgósítani lehet a szellemi erőtartaléko- ‘ kát. Néha egy ötlet, egy köny- nyen kivitelezhető változtatás a szervezésben vagy akár a gépeken, több ezer forint megtakarítást jelent a vállalatoknak. Budalcalászon a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gyárában hagyományai vannak az újítási mozgalomnak. Évről évre több tervezetet vagy már megvalósított, kipróbált, bevezetésre váró ötletet bocsátottak a bíráló bizottság elé. Ebben az esztendőben — az első háromnegyed évben — 250 újítást nyújtottak be; közülük elfogadtak 155-öt és bevezettek 152-t. A megtakarítás jelentős. Míg az elmúlt év hasonló időszakában az újítások gazdasági eredménye 6 millió forint volt, addig az idén 7 millió 500 ezer. A kifizetett újítási díj 111 százalékkal emelkedett, 218 ezer forint volt. A gyár szakemberei számon tartják az egy újításra jutó gazdasági eredményt, ami 49 ezer forint. Az egy személyre eső kifizetett díj pedig csaknem háromezer forint. A dolgozóknak érdekük, hogy nyitott szemmel járjanak a gyárban, s észrevételeiket akár önállóan, akár csoportosan ki is dolgozzák. Négyszázhetvenen nyújtottak be javaslatot, közülük 290 volt a fizikai dolgozó. A nők aránya viszont — mivel elsősorban nőket foglalkoztat a gyár — még mindig elég alacsony, 68-an adtak be újítást. Az újítások dossziéjából érdemes kiemelni két jellemzőt. Egymillió forintos megtakarítást jelentett a nyomási technológia módosítása, amelynek révén időt és főként vegyszert takarítanak meg, maga a technológiai eljárás is rövidül. A másik: egy olyan vákuumgőzölőt létesítettek, amelynek segítségével a fonalakat egyenletesen tudják át- gőzölni. Er. K. tetten még. Természetesen helytelen lenne a szövetkezeteket, állami gazdaságokat korábban vállalt terveik minden áron való teljesítésére ösztökélni, csak azokat a táblákat célszerű bevetni, amelyeken már előkészítették a talajt. Az időjárás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a még kint levő termények után megfelelő magágyat készítsenek az érintett üzemek. A többi mezőgazdasági munkához hasonlóan az őszi mélyszántás is lassabban halad a tavalyinál. Ez idáig a terület 35—40 százalékán forgatták meg az ekék a földet. E művelet a betakarítás ütemességétől függ. A havazás, a gyakori esők ellenére a cukorrépa szedése lényegében befejeződött a megyében, és néhány kisebb parcellától eltekintve a szőlőt is leszüretelték. Az őszi vagy inkább téli munkák tárgyi feltételei jobbak az országosnál. A gazdaságokban nem okozott gondot a kálium műtrágya szállítása, s ebben meghatározó szerepe volt a Pest—Nógrád —Komárom megyei Agroker Vállalatnak, de a termelőknek is. Az üzemek már korábban beszerezték a szükséges mesterséges tápanyagokat, és időben megkapták a különböző növényvédő szereket is. Az alkatrész-ellátásban voltak ugyan átmeneti nehézségek, de a téli gépjavításokhoz már rendelkeznek a gazdaságok a nélkülözhetetlen cikkekkel. Az Agroker Vállalat egyébként a szezonban szombaton és vasárnap is tart ügyeletet. A miegye mezőgazdasági feladataival, az időszerű problémákkal foglalkozott a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztálya égisze alatt működő operatív' bizottság. A jelenlevők egyhangúlag kinyilvánították, hogy a kritikus helyzet szilibe parancsolólag írja élő a gazdaságok és az érdekelt vállalatok jó együttműködését. S bár a rendkívüli állapotban hibás lenne bármiféle kapkodás, az egymás kisegítése most nagyobb rugalmasságot, esetenként egyedi üzemi érdekek háttérbe szorítását követeli. V. B. fémmé m ft éti? Minden eshetőségre felkészülve ti?®gsé©smi etiie^éAiék ss kerewáesésekei Szokatlan vendég novembereden a tél. Most mégis 10— 15 centis hó borítja az erdő- .eet, reggelente szikrázik a föld, s mindenütt elővették a szekrényből a télikabátot, a oundát. Okoz-e gondot, s ha igen, milyet a korán beköszöntött hideg évszak — kérdeztük meg az Országos Villamos Távvezeték Vállalat albertir- sai áramfogadó állomásán, az Országos Ere- és Ásványbányák pilisvörösvári üzemében, és ugyanerre a kérdésre kaptunk választ a KPM Ütügyele- ténél is. Dávid Dezső főmérnök elmondta, hogy a pilisvörösváHorsserű korBsyexeflhen Nő a termelékenység TúSfel festi® fiék a vállalást A solymári kettes számú téglagyárban már csak heteit kérdése, hogy az utolsó, nehéz fizikai munkát igénylő munkafázist is felváltsák a nagy teljesítményű gépek. A téglarakodó szállítómunkások január elejétől az üzem más területén dolgozhatnak, így nemcsak munkájuk lesz hatékonyabb, hanem a gyár termelékenysége is növekszik. A hazad öt legkorszerűbb téglagyárak egyikeként nyilvántartott Solymár II. ebben az esztendőben is a tervezettnél több építőanyaggal látja el az építkezéseket és a TÜ- ZÉP-teiepeket; az eredetileg vállalt 39 millió kisméretű téglaegység helyett október végéig 40 millió kétszázezer hagyta el az üzemcsarnokot, december 31-ig pedig 48,5— 49 millió a várható mennyiség. ri ásványbányából az épületek burkolójára használt anyagot vagonokban szállítják el. Most hogy hirtelen ilyen kemény lett az idő, az anyagszállításra használt vasúti kocsik gyakran úgy érkeznek vissza, hogy a kőpor beléjük van fagyva. s ez bizony meglehetősen megnehezíti a rakodást. Igaz, nemcsak Pilisvörösváron, hanem a felhasználóknál is. Különösen az üveghomok érzékeny a hidegre. A szállítási nehézségeket a vállalat munkaerő-átcsoportosítással oldja meg, s ígéri a megrendelőknek, hogy a nehézségek ellenére is ütemesen szállítja az építőipari anyagokat. Az Ütinform szombat délutáni tájékoztatása szerint a szombat hajnalban autózókat az enyhe ködön kívül különösebb veszély nem fenyegette. Pest megyében a fő- és alsóbbrendű utak mindenütt szárazak, tiszták, mégis figyelmesen kell vezetni mert néhány helyen a vízátfolyások miatt jeges az út. Felkészültek arra a lehetőségre is, hogy esik a hó. Az útmérnöksége- ken 22 ezer tonnányi homokkal kevert sót gyűjtöttek ösz- sze, s ha szükség van rá, azonnal 30 szórógép és hóeke indul utat takarítani. Kétszer annyi ember várja a riasztást, így viszonylag rövid idő alatt képesek a mintegy 3 és fél ezer kilométernyi utón biztosítani a közlekedést. Bár az ilyesmit nem jó el- kiabalni, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat al- oertirsai alállamása felvértezve várja a telet Ahogy Kim- pián Aladár, a fogadóállomás vezetője elmondta, a felkészülés során — a 750 kilovoltos távvezeték védelmében — gondosan ellenőrizték a készülékek szigetelőolaj-szintjét, a villamos berendezéseket és azt, hogy a fűtőrendszer megfelelően működik-e. A zordabbra fordult időjárás egyelőre csak a 20—30 méter magasban dolgozó munkásoknak okoz nehézségeket: a kosaras kocsikban szerelők erejét alaposan próbára teszi a hideg szél. Ha az alapos felkészülés ellenére mégis üzemzavar következne be, a hiba elhárítására is jól fölszerelt csapat áll az albertirsai alállomás rendelkezésére- Terepjárókkal, darukkal indulhatnak a szerelők a hiba forrásának felkutatására és kijavítására. Az elmúlt napok azt bizonyították, hogy a 750 és 400 kilovoltos távvezetékek, valamint az alállomás nehézség nélkül továbbítja a Szovjetunióból érkező villamos energiát, de az elosztókban előfordulhat fennakadás: nemrégiben Albertirsa negyven percig teljes sötétségben, áram nélkül maradt.
