Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
KÖZLEMÉNY Á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 268. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. NOVEMBER 15., SZOMBAT 1980. NOVEMBER 13-1 ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. november 13-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:-r- Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire vonatkozó javaslatot; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párt vezető testületéinek munkarendjéről és munka- módszeréről szóló határozat- tervezetet. A Központi Bizottság áttekintette az V. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, és megállapította: Népünk céltudatos munkájának köszönhetőin a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, szerény mértékben, de emelkedik. a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. Gyarapodik a nemzeti vagyon, erősödnék a szocialista termelési viszonyok. A nemzeti jövedelem az V. ötéves terv időszakában várhatóan 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági termelés 13— 14, az egy főre jutó reáljövedelem 8—9, a lakosság fogyasztása 14 százalékkal emelkedik. A világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a gazdálkodás hatékonyságának nem kielégítő növekedése miatt el kellett térnünk a terv eredeti előirányzataitól. Csökkenteni kellett a gazdasági növekedés ütemét, a felhalmozás és a fogyasztás előirányzatait. Ezzel egyidejűleg a gazdasági munka fő'feladatává tettük a fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerűbb hasznosítását, a gazdasági egyensúly javítását, az elért életszínvonal megszilárdítását. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozataiból kiindulva az alábbiakban hagyta jóvá az ljjftl—1985. évekre sZóló VI. ötéves terv irányelveit: | A VI. ötéves terv fő ** feladata a társadalmi előrehaladás gazdasági alapjainak erősítése, a tervszerű, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, az elért életszínvonal megszilárdítása, az életkörülményeknek a — lehetőségekhez igazodó — javítása. Ez megköveteli a népgazdasági tervezés, az irányítás, a gazdálkodás színvonalának emelését, a termelés korszerűsítését, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítását, a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését. A tudományos kutatásra és a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat a termelést és a gazdálkodást közvetlenül segítő feladatokra kell összpontosítani, gyorsítva ezzel is a tudományos, műszaki eredmények hazai alkalmazását és elterjesztését. Javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. A munka termelékenysége a termelést meghaladóan növekedjék. A termelés importigénye, az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mérséklődjék. A nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hányada a külső egyensúlyi helyzet javítását szolgálja, és csak kisebb része fordítható belföldi felhasználásra, felhalmozásra és fogyasztásra. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a VI. ötéves népgazdasági terv főbb előirányzatai a következők legyenek: Nemzeti jövedelem Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek termelése Belföldi felhasználás Lakosság összes fogyasztása Egy főre jutó reáljövedelem Kivitel összesen Behozatal összesen Növekedés százalékban: 14—17 19—22 11— 14 12— 15 3—5 7—9 6—7 37—39 18—19 A szocialista szektor beruházásaira 1028—1040 milliárd forint fordítható. 2 Az ipar magasabb szín- * vonalon és jobb összetételben elégítse ki a hazai és a külkereskedelmi igényeket. Termelése öt év alatt 10—22 százalékkal, a nemzeti _ jövedelemhez való hozzájárulása ennél nagyobb1 arányban emelkedjék. Fokozza az exportot, szélesítse az importot helyettesítő termékeknek a gyártását. A kivitelt gazdaságosan bővítő, a belföldi keresletet jövedelmezően kielégítő gazdálkodó szervezetek dinamikusan fejlődjenek; a gazdaságossá nem tehető termelést vissza kell szorítani, illetőleg meg kell szüntetni. A termelés bővülése a hatékonyság és a nemzetközi versenyképesség növelésén, a termelési szerkezet átalakításával együttjáró szelektív fejlesztésen alapuljon. Az építési-szerelési tevékenység összetételében igazodjék a kereslethez, emelkedjék a fenntartási és felújítási munkák aránya. Differenciáltan folytatódjék az építőipar korszerűsítése. A költséggazdálkodást az építőiparban is javítani kell. A mezőgazdasági termékek termelése — az előző öt év átlagához képest — 12—15 százalékkal emelkedjék. Továbbra is tegye lehetővé a hazai igények kielégítését és az exportárualapok gazdasá-gos bővítését. A szocialista nagyüzemekben a minőségi, jövedelmezőségi és takarékos- sági követelmények az eddiginél fokozottabban érvényesüljenek; ezek révén emelkedjék a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. Továbbra is megfelelően segíteni kell a gazdálkodásunkban fontos szerepet betöltő háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét. A közlekedés és a hírközlés magasabb színvonalon elégítse ki gz igényeket. Javítani kell az export- és a tranzit- szállítás feltételeit. A helyi és város környéki tömegközlekedést a közlekedés többi ágánál gyorsabban kell fejleszteni. 3 A szocialista szektorban * beruházásokra 1020— 1040 milliárd forint fordítható. Ezt a termelőágazatokban mindenekelőtt a versenyképességet, valamint az egyensúlyt javító fejlesztésekre, a nem termelőágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítésére kell felhasználni. A beruházások elsősorban a technológia korszerűsítését, a gépek, berendezések rekonstrukcióját szolgálják. Állami nagyberuházás — a már megkezdetteken kívül — csak kis számban indítható. A A VI. ötéves terv cél- ■*' jainak elébáse a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását igényli. A munkahelyek, valamint a munkaerő létszáma között az összhang javuljon. A szakképzést és a szakmai továbbképzést a valóságos szükségleteknek megfelelően kell irányítani és befolyásolni. Az érdekeltségi rendszer jobban ösztönözzön az ésszerű létszámgazdálkodásra, a munkaszervezés korszerűsítésére, a munkafegyelem javítására, s a jelenlegi helyén hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő átcsoportosítására. Mindezt oly módon kell megvalósítani, hogy országosan továbbra is biztosítva legyen a teljes foglalkoztatottság. Gondoskodni kell a pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséről. A tervidőszak első felében — megfelelő előkészítéssel — át kell térni az ötnapos munkahétre. C Országunk adottságai 3 szükségessé teszik, érdekei megkövetelik, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A munkamegosztás fejlettebb formáinak alkalmazásával. a hazai és a külföldi vállalatok közötti együttműködés szélesítésével kell elősegíteni az áruforgalom dinamikus növekedését. Gazdasági fejlődésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában. a szakosítás, a kooperáció elmélyítésében, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósításában. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesedjenek gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal. Az együttműködés az áruforgalom bővítésén kívül terjedjen ki a piackutatásra, a korszerű termelészer- vezésre, a műszaki eredmények meghonosítására, a közös vállalkozások létrehozására is. A fejlődő országokkal kialakított kapcsolatainkban rejlő lehetőségeket jobban kihasználva, a kölcsönös érdekeknek megfelelően bővítjük gazdasági együttműködésünket, ily módon is támogatva politikai és gazdasági önállóságunk megszilárdítására irányuló törekvéseiket. 6 Az életszínvonal-politika ' fő célja az elért szint megőrzése, megszilárdítása, az életkörülmények javítása. A lakosság jövedelme és fogyasztása a gazdasági teljesítményekkel és az egyensúlyi helyzet javulásával összhangban alakuljon. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, a teljesítménytől függő bérezést. A szociálpolitikában a fő figyelmet a többgyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A három- és többgyermekes családok családi pótlékának, az alacsony nyugdíjaknak, valamint az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények élelmezési normáinak reálértékét meg kell őrizni. A legalacsonyabb nyugdíjak reálértékét emelni kell. Indokolt növelni a kétgyermekes családok és az egyedülálló gyermekes szülők családi pótlékát, a gyermek- gondozási segélyt, az ösztöndíjakat és a szociális segélyeket. Az életkörülmények fejlesztésében elsődleges feladat az alapellátás javítása, bővítése. Az egészségügyi ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. Javítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást. A nagy létszámú általános iskolás korosztályok elhelyezését új létesítmények építésével és átmeneti megoldásokkal is biztosítani kell. Ugyanakkor jobban ki kell használni a meglevő egészségügyi, oktatási, kulturális létesítményeket, nagyobb gondot fordítva többcélú hasznosításukra. A tervidőszakban 370—390 ezer lakás épüljön. Állami beruházásból 115—120 ezer új lakás épüljön, és mintegy 100 ezer lakás felújítására, illetve korszerűsítésére kerüljön sor. A magánerőből történő egyéni és csoportos lakásépítkezések állami támogatását folytatni és bővíteni kell. Javítani kell a lakásgazdálkodást. Igazságosabbá és arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a lakásépítés és -fenntartás költségeihez. Anyagi ösztönzéssel és szervezési intézkedésekkel is elő kell segíteni a lakáscseréket. Mindezek eredményeként a következő öt évben mintegy másfél millió állampolgár lakáskörülményei javulnak. Továbbra is fontos követelmény a vásárlóerő és az árualapok összehangolása. A kielégítő áruellátás folyamatos biztosítása, választékának lehetőség szerinti bővítése elsőrangú feladat. A lakossági szolgáltatásokat az állami vállalatok, a szövetkezetek, valamint a magánkisipar és -kereskedelem ösztönzésével és támogatásával érezhetően javítani kell. *7 Az irányítószervek rend- '* szeresen kísérjék figyelemmel a népgazdasági terv teljesítését, idejében gondoskodjanak a szükséges intézkedésekről. A gazdasági szabályozás ösztönözzön a lehetőségek, a tartalékok jobb kihasználására, a jövedelmezőbb gazdálkodásra. A vállalatok terveikben a termelési szerkezet javítására, az ésszerű takarékosságra, az anyagi és a szellemi erőforrások jó'hasznosítására, gazdálkodásuk színvonalának emelésére helyezzék a hangsúlyt. Fejlődjék a gazdasági vezetők vállalkozási készsége, váljék, jellemzővé a kezdeményező, a változásokra idejében reagáló vezetési munkamódszer és stí- (Folytatás a 2. oldalon.) Madridi értekezlet Megegyeztek a napirendijén Pénteken délután megszületett a megállapodás a madridi találkozó ügyrendjéről, napirendjéről és időbeosztásáról. Az erre a célra alakított munkacsoportban létrejött konszenzus (egyetértési alapján elfogadták a csütörtök este nyilvánosságra hozott javaslatot, amelyet az európai semleges és el nem kötelezett országok terjesztettek elő. E javaslat elkülönített és arányos időt biztosít a helsinki záróokmány végrehajtása áttekintésének, valamint a béke és a biztonság erősítését. is elősegítő új indítványok megvitatásának. A munkabizottságnak sikerült megoldani azt a feladatot, amelyet az előkészítő tanácskozás egyes NATO-körök ellenállása következtében nem tudott elvégezni. (Részletes madridi beszámolónk a 2. oldalon.) Ráckeve KGST-tanácskozás A KGST gépipari állandó bizottsága II. számú — szerszámgép — szekciójának 49. ülése befejezte munkáját Ráckevén, a Finomkerámiaifari Művek üdülőjében, M. Cseburakovnak, a Szovjetunió Szerszám- és Szerszámgépipari Minisztériuma miniszterhelyettesének, a II. számú szekció elnökének vezetésével. A szekció értekezletén megtárgyalták az 1981—1985 közötti időszakra szóló műszakitudományos együttműködési szerződések végrehajtására vonatkozó intézkedéseket, valamint egyeztették a szekció területéhez tartozó ágazatok szabványtervezeteit. Végre bocsátották csx issssxeget Új átkelőhajó a Dunán Vízre gurui az új hajó Nagyot durrant a pezsgős- palacx az lsaszeg oldalán, amikor tegnap délelőtt a dunakeszi—korányi révállomásnál átadták a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat új, 60 személyes dunai átkelőhajóját. A vendégek, így a névadó község, lsaszeg és a későbbi gazda, Dunaújváros képviselői megismerkedtek a hajó műszaki adataival, azokkal az újdonságokkal, amelyek az átlagosnál korszerűbbek, biztonságosabbak. Bozsán Péter felvétele A 4 millió forintot érő hajót — összesen 18 000 óra munkával — a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat dolgozói készítették: ők tervezték és építették a vállalat horányi üzemében. Az lsaszeg mellett átadták a Komp XXV elnevezésű 28 méter hosszú, 24 személygépkocsi szállítására alkalmas hajót is. N Mindkét átkelő Dunaújvárosnál közlekedik majd a Duna két partja kötött. L. Zs. Megállapodást írtak alá Magyar—mongci gazdasági együttműködés l/lánbátorban november 11— 13. között tartotta XIV. ülésszakát a magyar—mongol gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság. A bizottság két tagozata Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Tümenbajarin Ragcsánnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a bizottság két társelnökének vezetésével áttekintette az előző ülésszak óta végzett munkát, megvizsgálta az 1980. évi külkereskedelmi áruforgalom teljesítésének helyzetét, és intézkedéseket fogadott el az együttműködés továbbfejlesztésére. Az ülésszakkal egyidejűleg aláírásra került az 1981—1985., évi hosszú lejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapodás is, valamint annak 1981. évi jegyzőkönyve. A Borbándi János vezette magyar küldöttség pénteken este hazaérkezett Budapestre. KOZELET Jacques G. Gerard, a Belga Királyság budapesti nagykövete pénteken fogadást adott hazája nemzeti ünnepe alkalmából. A fogadáson részt vett Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. Jelen volt gazdasági, társadalmi és kulturális életünk számos képviselője, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője is. I.
