Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1980. NOVEMBER 14., PÉNTEK Termelés és politika Nyílt, részletes tájékoztatás Prototípus Aszódról Az aszódi Ferromechanikai Ipari Szövetkezet lakatosüze­mében rövidesen befejezik az új típusú szemcsefúvó beren­dezés prototípusának gyártását. A gépen egyszerre nyolc szemcsefúvó dolgozhat és készítheti elő festésre a különböző nagy kiterjedésű munkadarabokat. A képen: Bátor János a pneumatikus csöveket köti be. Barcza Zsolt felvétele Kevesebb adminisztráció Számítógép a telepeken Korrekt — egyetlen szóban összefoglalva, sűrítve a lénye­get, így minősítette a felsőbb pártszerv képviselője a Közép­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatot a kom­munisták küldöttértekezletén, amelyen értékelték a pártve­zetőség és a tagság idei mun­káját. Utánanéztem a szótárban, mi is ennek az idegen szónak a pontos jelentése, nemrégiben ugyanis bizonyos fenntartáso­kat hallottam vele kapcsolat­ban. Tudniillik, aki korrekt, az többé-kevésbé elvégzi a munkáját, nem rosszul, de nem idevágó értelmezése szerint a korrekt, törvényes, megenge­dett eszközökkel kifogástala­nul, becsületesen látja el fel­adatait. A pártszerv képviselője szintén szolgált magyarázat­tal: a KKMV olyan vállalat, mondta, amely ígéreteit be­váltja, a határidőket betartja. A városban és a megyében erről gyakran meggyőződhet­nek, hiszen sok beruházás ki­vitelezésében vesznek részt. Elvük, amit a beszámoló kül­döttgyűlésén is hangoztatott az igazgató, nekik nem szabad hivatkozni sem alvállalkozóra, sem társcégre, eshet eső, hó, fújhat a szél, munkájukat ide­jében be kell fejezni. Dacolva az idővel No persze az időjárással csak bizonyos mértékig dacolhat­nak. Megeshet, mint az idei év elején, hogy fagyszabadság­ra kénytelenek küldeni dol­gozóikat, s nemrégiben is állt a munka, a korán beköszöntött havas, esős idő miatt. Ennek pótlására az elkövetkező he­tekben túlórát és hétvégi mun­kát is vállalnak, hogy teljesít­hessék kötelezettségeiket. vezető, ha az eddiginél is nyíl­tabban, részletesebben és mé­lyebben tájékoztatják a dol­gozókat. Aki ismeri a valósá­got, a gondokat is beleértve, azzal könnyebben lehet szót érteni, ha esetleg a szokásos­tól eltérő munkát kérnek tőle. Sokat beszéltek az informá­ciócsere más vonatkozásairól is ezen a taggyűlésen. Javí­tani lehet és kell minden tekintetben. Illés Imre terü­leti főgépész azzal kezdte, ne­ki mindig rosszul esik, ha lát­ja, hogy valamilyen gép, esz­köz hetekig áll, holott egy má­sik munkaterületen esetleg használhatnák. Miért áll? Mert nincs meg a kellő összhang a részlegek között. Nem tudnak eleget egymásról. Brigádok és középvezetők Veres László, a Ill-as alap­szervezet titkára a reszortosok szorosabb kapcsolatát sürget­te. A főgépász azzal egészí­tette ki, egy évben egyszer össze kellene hívni őket koor­dinációs megbeszélésre. Ha tudjuk, hogy az ő alapszerve­zetének tagjai Pestlőrinctől Balassagyarmatig mindenütt megtalálhatók, jobban meg­értjük szükségességét, no meg azt is, hogy miért nehezebb az átlagosnál a pártmunka en­nél a vállalatnál. Voltaképpen Nyerges György szb-titkár is a tájékoztatásról beszélt, amikor a brigádválla­lásokról szólt. Alapkövetel­mény. hogy a vállalások reá­lisak legyenek, a konkrét mun­kához kapcsolódjanak. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a kollektívák és a középvezetők együttműködése, a brigádok tájékoztatása az előttük álló feladatokról. Másfajta bírálat is érte a középvezetőket. Czirok Fe- rencné bércsoportvezető hiá­nyolja őket a különböző elmé­leti, politikai továbbképzésről. Urbán Vince személyzeti és ok­tatási osztályvezető megje­gyezte, a beiskolázást jobban össze kell hangolni, a műve­zetőket pedig ösztönözni a ta­nulásra. A továbbképzés Ugyanerről egy másik szem­szögből. Fekete András osz­tályvezető emlékeztette a tag­ságot, milyen erőfeszítéseket tettek az utóbbi időben a to­vábbképzésért, nem is siker­telenül, ámde a felgyülemlett tudást legalább ilyen jól kell hasznosítani. Lapozgatva jegyzetfüzetem­ben, s visszaemlékezve, a be­számolóra szembeötlő, hogy ki­vétel nélkül mindenki ked­vezőktényeket, eredményeket említett, ugyanakkor javítani­valóról beszélt. Egységesen képviselve az igényt a tovább­lépésre. K. i P. Meseszínház Cibere királyfi A Meseszínház/ sorozatban a Cibere királyfi című elő­adást tartják mag a gödöllői járási-városi Petőfi művelő­dési házban vasárnap, 16-án délelőtt 10 órakor. A diákklubban Angyalosi László, az V. sebesség riportere holnap, 15- én délután 6 órakor vendége lesz a gödöllői járási-városi művelődési ház diákklubjának. Utána Barabás-disco. Konténeres fűszernövények Az idei mezőgazdasági ki­állításon jelentkezett először a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet újdonsá­gával, a konténerben előne­velt fűszer-, illetve gyógynö­vényével. Azóta több tízezer palántáit hajtattak műanyag tasakban, s az ország 8—10 településén már árusítják, | köztük a Gödöllő és Vidéke i Áfész lerakatában. Ezeket az | évelőket, a levendulát, az or­vosi és a muskotályzsályát, a kakukkfüvet és az izsópot bár­mikor kiültethetjük, a legjobb mégis a november, azért most ajánlatos megvásárolni őket. Jövőre bővítik a választé­kot, tárkonnyal, lestyánnal, szurokfűvel, rebarbarával. Ezek a növények azért is tarthatnak érdeklődésre szá­mot, mert háromféle haszno­sításuk lehetséges. Alkalma­sak fűszerezésre, gyógyhatá- súak, s nem utolsó szempont, hogy díszei a kertnek, akkor, amikor a többi virág,' fa már elhullatta lombját. Késő ősz­szel, kora tavasszal. A már kaphatók közül a kakukkfű kopár lejtőknek, sziklakerteknak lehet a dísze, morzsolt levelével húsételeket ízesíthetünk. Teája jótékony hatású torokgyulladásra, illó­olaja fertőtlenítő. A kerti izsóppal szintén lejtős része­ket ültethetünk be, erózióvé­delemre is igen alkalmas. Frissen vagy megszárítva zöldség- és húsételek ízesíté­sére használjuk. A levendula tűri a száraz­ságot, szegélynöványként vagy sziklakertbe ültetik. Megszá­rított levelével a fehérneműt illatosítják. Az orvosi zsálya is a kopár sziklás környeze­tet szereti. Szürkés-molyhos levele igen dekoratív. Leve­le zsíros húsok ízesítésére, forrázata szájbetegségek öb­lögetésére jó. A muskotály- zsálya másfél méter magasra megnő, amikor virágzik, cso­rog az illóolajtól és illatával betölti az egész kertet. Sok előnyüket még eggyel kiegészíthetjük: nem igényel­nek különösebb ápolást, gon­dozást, mindössze az a dol­gunk, hogy virágzás után visszavágjuk, így alakíthatunk ki szép bokorformát. Árammérőgyár Elsősegélynyújtók Elsősegélynyújtó tanfolyam kezdődött október végén az árammérőgyárban. A százhar­mincnégy jelentkezőnek Sár- közy Zoltánná tartja az elő­adásokat és a gyakorlati fog­lalkozásokat. A vizsgára no­vember 22-én kerül sor. Sokan, sokszor vitatkoztak már azon, hogy miképpen le­hetne az adminisztrációt csök­kenteni. Kérdés az is: mennyi a szükséges, az elegendő eb­ből? Hiszen ha túlzottan nagyra dagasztják a papírhal­mazt, feldolgozása, értékelése sok időbe telik vagy sok em­bert igényel. Mutatkoznak már a jelei, hogy csökkenteni kell a papír­munkát. De vajon mi a kiút? A. szakemberek egy része vallja, hogy a számítógépek használata sok tekintetben egyszerűbbé teheti, teszi a nyilvántartást. A MÉM Mű­szaki Intézet munkatársai pél­dául a tehenészeti telepek számítógépes irányítására is kidolgoztak egy módszert, s ezt ki is próbálták egyebek közt a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetben és az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binátban. Ez a rendszer, amely az ál­latállomány korcsoportonkénti nyilvántartását, a gondozás és a teljes tartási technológia folyamatát tartalmazza 2 ezer 60 tehén és 980 növendékállat­ra vonatkozik. Igaz, hogy a számítógép bizonyos többlet- kiadással jár, de azzal a bi­zonylatok kitöltésének ideje harminc százalékkal csökkent. Méghozzá úgy lett kevesebb az adminisztrációra fordított idő, hogy a nyilvántartást ki­terjesztették a szaporodás­biológiai események értékelé­sére és a legfontosabb statisz­tikai adatok készítésére is. Városi moziműsor Szocialista brigádok klubja Életmód, kultúra, közművelődés E kis helyzetkép talán arra is elegendő, hogy jellemezze a vállalat kollektíváját, munka­stílusát, mindennapjait. Az összefogásnak köszönhető, hogy ebben az évben is töretlenül fejlődtek, olyan eredmények várhatók, amelyekkel méltó­képpen vághatnak neki az új esztendőnek, a tizediknek, amit ugyan kevesen töltöttek itt 1971-től napjainkig, de akik igen, azok az újakkal és újab­bakkal vállvetve dolgoztak, az utóbbi néhány évben egyre úkeresebben, noha nehezedő feltételek közepette. A politikai és a gazdasági munka egy-egy vállalaton be­lül szétbogozhatatlanul össze­fonódik. Ha vannak is kivéte­lek, általános, hogy ahol az egyik jól megy, a másikat sem végzik rosszul. A KKMV-ben is megfigyelhető, hogy a folya­matosan javuló építőipari te­vékenységet évről évre fejlő­dő pártmunka kíséri. Nem is olyan régen például sok szó érte a ház elejét a gyenge tagnevelésért, ma akár minta­képül is állíthatnánk őkpt a városban. Javulás mutatkozik a többi területen is, noha mindenütt lehet még jobban, magasabb színvonalon dolgozni. Ered­mények és gyengébb pontok sorolása váltakozott Bihari Já­nosáé beszámolójában, amelyet a pártvezetőség mindenre ki­terjedően és kritikusan állí­tott össze. Lehettek volna egy fokkal elégedettebbek is, hi­szen mind a városi, mind a megyei pártszervek elismerés­sel méltatták tevékenységüket, ők azonban még többre vágy­nak. még jobban akarnak dol­gozni. Jó most a kollektíva, de le­het még összeforrottabb, han­goztatta Páli Jenő gépkocsi­Eleinite nem voltak túl elé­gedettek a szervezőik, a mű­velődési ház munkatársai és Fekete László, a gödöllői szo­cialista brigádvezetők klubjá­nak mindenese, hiszen a pártszékház nagytermében el­veszett az a néhány érdek­lődő, akinek többsége az Árammérőgyárból érkezett. De aztán az előadás elején többször is nyílt az ajtó, s bár korántsem lett telt ház, a részvétel miatt mégsem kel­lett szégyenkezni. Hiszen, s ez ma az egész közművelődés, ismeretterjesz­tés, propaganda egyik nagy csapdája: általában a szerve­zők ülik végig lesütött szem­mel a gyér látogaitottságú rendezvényeket s kérnek sű­rűn bocsánatot a meghívott előadótól, netán íróktól, köl­tőktől, szakértőktől, hogy csak ilyen kevesen vannak. Makara Péter szociológus, aki ennek az előadásnak ce­remóniamestere volt, azt hi­szem nem kért volna magya­rázatot akkor sem, ha telje­sen üres termet talál. Annál sokkal inkább ért vállalt té­májához, az életmódhoz, a közművelődés ügyes-bajos dol­gaihoz, semhogy bármin cso­dálkozna. Sőt talán éppen az lepte volna meg, ha vereked­nek a kényelmes ülőalkal- mrtosságokért. ★ Nem véletlenül írtam Ma­kara Péterről, hogy ceremó­niamester. Magam is úgy va­gyok, hogy sok-sok közérde­kűnek, pótolhatatlannak be­állított előadást, értekezletet szeretnék mielőbb elfelejteni, s az esetek többségében sike­rül is. Hiszen könnyű össze­számolni, hogy hány igazán gondolkodtató, s egyszersmind üdítő, tartalmas s ugyanakkor szórakoztató rendezvény jut osztályrészünkül az időről idő­re feltámadó kampányok, so­rozatok közben. Hírből ismert és nagyrabecsült szakembere­kéi? várunk felajzva, s kapunk nemegyszer unalmas, szóla­mokat ismételgető, akadozó, álmosító kinyilatkoztatásokat yagy még azokat sem. Kíván­csi lennék, hogy hány olyan rendezvény akad, akár a leg­jobb szándékú is, amely sok továbbitól, köztük esetleg va­lóban érdemesekről riasztja el a közönséget. Nos, ez a kedd délutáni klubfoglalkozás, én legalábbis azt hiszem, a legjobbak közül való volt, még akkor is, ha nem kerekedett belőle iga­zán pezsgő és emlékezetes vi­ta. De maga az előadó alapo­san kitett magáért, bizonyít­va, nincs az a téma, amiről ne lehetne s kellene század- szőr is, ezredszer is újat, ha úgy tetszik, meglepőt monda­ni, s nem is akárhogy. Élve­zetesen, érthetően, humorral, élettel, példákkal megtöltve, szemléletesen, kikerülve az áltudóskodás minden buktató­ját. Lehet persze, hogy van, aki másként vélekedik, s e rövid­ke jellemző után kételkedik: illik-e az alkalomhoz, a témá­hoz a tréfa, az anekdota, a fűszerezés, a franciasaláta, ahogy maga az előadó jelle­mezte ismertetőjének műfa­ját. Minden további részlete­zés, «érv, igazolás helyett le­gyen elég annyi, hogy láttam az arcokon: élvezik, értik, szí­vesen hallgatják. S ha tehe­tik, valószínű legközelebb is eljönnek. ★ Ha tudnak, mert a szándék önmagában kevés, s ráadásul az elhatározásig is hosszú út vezet. S ez már az előadás témájához kapcsolódik, amiről ezen a klubfoglalkozáson sok­sok fontos dolog hangzott el. Mindjárt az elején egy men­tegetőzés: lehet, hogy úgy négy óra körül többen, főleg a fiatalasszonyok elhagyják a termet, mert menniük kell az óvodába, a bölcsődébe a gyerekekért S mi más volt ez, ha nem természetes beve­zető az életmód, a szabad idő, a közművelődés ágas-bogas valóságába s elemzésébe is egyúttal. Hasonló, a szociológia nyel­vén keménynek és lágynak nevezett tények csokrát nyúj­totta át a szociológus a fi­gyelmes hallgatóságnak, akik között hivatásos népművelők is ültek. Olyan tényeket, ame­lyekkel mindenkinek számol­nia kell, ha bele kíván szólni az életmód, a kultúra, a köz- művelődés kérdéseibe, s fő­leg, ha változtatni, alakítani akarja. Nem lenne értelme, mert nem is lehetne egy röp­ke ismertetőben felsorolni a kemény és lágy, egyremegy: valóságot tükröző, a tudomá­nyos tényeket, a belőlük le­vonható következtetéseket, ál­talános tanulságokat. Ezúttal, szerencsére, maga az előadó sem törekedett tel­jességre. Így is sok érdekeset, megdöbbentőt és váratlant tudhattunk meg, lett légyen szó a jövedelmek szóródásá­ról, különbségeiről, a társa­dalmi esélyek egyenlőtlensé­geiről, a kultúra különféle összetevőinek tudatbeli egyen­súlyvesztéséről. a humán kul­túra nemegyszer eltúlzott s felsőbbrendűként beállított szerepéről s ennek következ­ményeiről. Nem kevésbé el­gondolkodtató volt a kispol- gáriságról, az általában oly gyakran megszólt pénzgyűj­tésről, az egzisztenciaterem­tésért folytatott, egész embe­reket lekötő erőfeszítésekről, s arról természetesen, hogy a realitásokkal, az életmód ré­tegenként, s még azokon be­lül is ezer színnel árnyalt különbözőségével számot vető népművelők igenis tehetnek, s tenniük is kell a gyarapo­dásért. Igazságokban, tudás­ban, hozzáértésben, művelt­ségben, közösségi létben. S még sok más mindenben, ami­ről részben hallhattunk, s amelyeket továbbgondolhat­tunk, akik ott voltunk. Vagy másként fogalmazva, így vagy úgy, de ott lehettünk. Gáti Zoltán Csermen. Az elűzött fiú és a rablók. Színes szovjet—grúz film. Csak 4 órakor. Zorró. Színes, szinkronizált olasz—francia kalandfilm, Előadáskezdés: 6 és 8 órakor. Zenei előadás Rocktörténeti előadást tart, sok zenével kísérve Ta­kács Gábor, a járási-városi művelődési ház nyolcadikoso . klubjában ma, pénteken dél­után 5 órai kezdettel. Sakk Előny a Ganznál Lejátszották a városi sakk- bajnokság 13. fordulóját. Mi­vel a GEAC I. nem teljes lét­számmal állt ki a Ganz ellen, vesztett, a gyári együttesnek így megnövekedtek az esélyei a bajnoki címre. A Gábori família—MÉMMI mérkőzésen Gábori Gyula már másodszor győzte le az intézetiek első­táblását, Vargha Györgyöt. Meglepetés a HTÜ nagyarányú veresége a GEAC II-től. Ered­mények : Szakmunkásképző— Afész 3-0, GEAC II—HTÜ 2,5-0,5, Ganz—GEAC 1. 2-1, MÉMMI—Gábori família 2-1. 1. MÉMMI 30,5 Z. Ganz 28,5 3. GEAC I. 26,5 4. HTÜ 19 5. Szakmunkásképző 18 6. Gábori família 16 7. GEAC II. 13,5 8. Áfész 3 Siker Dafcas ellen Lejátszotta elmaradt mér­kőzését a megyei II. osz­tályban szereplő Galgamácsai Tsz SK sakkcsapata a daba- siak ellen, amelyet 8,5—3,5 arányban megnyert. («SN 0133-1051 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom