Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-13 / 266. szám

1980. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK 5 Magyar rózsakísérlet Két éve termesztik az ország különböző tájegységein a MÉM megbízásából, a Keszthelyen kinemesített magyar rózsa burgonyafajtát. Meghonosításának legjobb és legmegfelelőbb körülményeit keresik a szakemberek. Újítócsapat a Csepel Autógyárban A brigád szellemi terméke — Nem sokat törtük a fe­jünket, amikor megalakítottuk a brigádot. Vita nélkül döntöt­tünk úgy, hogy egyszerűen csak Szerszám legyen a csapat ne­ve — mondja Csurcsia István, a Csepel Autógyár 5-ös gyára szerszámjavító műhelyében. Több arany- és ezüstjelvény jelzi a 18 éve alakult brigád pályafutását, egyszer a vállalat kiválói is lettek. Versenyked­vük hol lelohadt, hol újra fel­lángolt, egy valamiben azon­ban — az újításban — szinte verhetetlenek, állítja Csurcsia István, (ö alakulásuktól bri- gádveze tő-helyettes.} Sok apró ötlet — Ügy emlékszem két éve jelent meg a vállalatnál egy versenyfehívás. Arra kérték a brigádokat, hogy kapcsolódja, nak be az újítási versenybe — emlékszik vissza. Termékvál­tásra kényszerültek, s ezért a legapróbb javaslatokkal is ve­gyünk részt a különféle mű­Tisztítani, gondozni kell Kiépülnek a gyűjtőcsatornák Megoldódik a csapadékvíz elvezetése Néhány évvel ezelőtt, amikor megkezdődött az esős évszak, Cegléden megszaporodott a háztulajdonosok gondja, külö­nösen a mélyebb fekvésű ré­szeken. Tél végén, tavasszal a belvíz pusztítása nyomán egymás után roskadtak össze a vert falú, vályogból épített lakóépületek. A városban egyébként is magas a talajvíz szintje, s kellő elvezetés hiá­nyában jelentős károkat oko­zott. Az évek során javult a helyzet, s a legveszélyeztetet­tebb részeken megoldották ezt az égető gondot A városi tanács az 1970-es években számos intézkedést hozott a csapadék- és belvíz elvezetésének megoldására. Először tanulmányterv készült, amely Cegléd területét négy vízgyűjtő egységre osztotta fel. Ezekről egy-egy főgyűjtőcsa­torna juttatja a vizet a Ger- jébe. Változó áramlás A Büdösér csatorna a város északkeleti, a Cigányszéki csa­torna az északnyugati, a Csen- peri-széli árok a keleti, a Ger- je csatorna a déli, délnyugati részének mentesítését szolgál­ja. Napjainkban ezek közül az úgynevezett G- és a C-rend- szer (Gerje-, Cigányszáki csa­torna) főgyűjtőrendszere tölti be a legfontosabb funkciót. A munkákat sürgette, hogy a vá­ros talajvízszintje folyamato­san emelkedik, s ezt meg kell akadályozni, a felszínen össze­gyűlő víz elvezetésével. A G-rendszer kiviteli tervei évekkel ezelőtt elkészültek, s 1978-ban hozzáláttak megvaló­sításához. Azóta megvalósult a Gerje mentén a vésztározó az átemelő szivattyúházzal, a fő­gyűjtőcsatorna kiépítése (olya. matosan halad, s várhatóan 1982 első felében befejeződik. A szakemberek arra is felfi­gyeltek, hogy a város határai­nak kitolódásával, a szabad te­rületek beépítésével jelentősen megváltoztak a bel- és felületi vizek áramlási viszonyai. Ez az új helyzet felveti a Gcrje- rendszer rekonstrukciójának fontosságát és a Cigányszéki- rendszer áteresztőképességének növelését. Pillanatnyilag ez utóbbi okozza a legnagyobb gondot, mivel túlterhelt, s en­nek kell befogadni a 'íárolyi- lakótelep környékéről a fel­gyülemlett vizet. Idei teendők 1977-ben és 1978-ban meg­épült a Malomtószél vízelveze­tő rendszere a hozzá tartozó tározóval és átemelő szivattyú­val. Ezzel párhuzamosan elké­szült a Rákóczi út és a Táncsics Mihály utca csapadékvizei ve­zető hálózata.. Kétszer tisztí­tották a főgyűjtőrendszer 4-es főúton kívül eső szakaszát. Az idén került sor a főúttól a vas­úti átereszig a belső szakasz medertisztítására, s ezzel je­lentős mértékben javult a víz- elvezetés. Még az idén el kell végezni a Malomtószél vízel­vezető rendszerének hasonló munkáját, továbbá az ensza- posodott Táncsics utcai és Rá­kóczi úti zárt csatorna kimo­sását. A Déli út és a Körösi út kör­zetének csapadékvizét elvezető Malom-árok kitisztításáról a városgazdálkodási vállalat gondoskodott 1980-ban. A ta­nácstagok szervezésével a la­kosság is részt vett a Bodrog és az Etelka utca közötti sza­kasz rendbehozásában. A csa. tornahálózat fenntartási és működtetési költségeként év> 250—300 ezer forintot fordíta­nak a csapadékos időszakban a szivattyútelepek üzemeLteté- sére. A rágcsálók irtása 130— 160 ezer forintba kerül. Bővülő hálózat Az útfelújításokkal egy idő­ben igyekeznek bővíteni a zárt csatornarendszereket a város­ban. E törekvés megvalósítását jelzi a Szív, a Gubodi és a Szö­vetség utcában elkészült víz­elvezető rendszer. A tervek szerint ez a munka folytatódik a következő években, amikor — számítás szerint — ki kell építeni a Kossuth Ferenc utca. a Kozma Sándor utca csapa­dékvízgyűjtő csatornahálóza­tát, s hasonló munkák színhe­lye lesz a Kossuth tér, a Kö­rösi út és a Széchenyi út. To­vábbra is gondot kell fordítani a meglévő csatornák rendsze­res tisztítására, karbantartásá­ra, továbbá a mellékágak ki­építésére. Ezeknek a céloknak a megvalósításához önmagában kevés a tanács pénze, szükség van a vállalatok és a lakosság közreműködésére is. T. T. Humulon-rend szerben fi sör íze, sava, borsa A Humulon komlótermelési rendszer taggazdaságai meg­kétszerezték a sör fűszerének termelését a mostani tervidő­szakban. A hatszáz hektárnyi termőterületen csaknem ezer kilogramm komlót szüreteltek hektáronként az ősz folyamán. Ez a terméseredmény jó köze­pes európai átlagnak felel meg. Egyidejűleg — a fokozott gé­pesítésnek köszönhetően — kö. rülbelül a felére csökkent az egy hektárnyi komlóültetvény műveléséire fordított munka­órák száma. A Humulon a komló egyik fontos alkotórésze, amely tar­tósítja, ízesíti és színesíti a sört — erről kapta a nevét a szaki gondok megszüntetésé­ben. Kaptunk újítási feladat­tervet. minden évben — már csak azért is, hogy legyen egy konkrét irányvonal. — Ezt bizony mi alig tud­juk használni — kapcsalódik a beszélgetésbe Antal Ferenc, aki 1976 óta brigád tag. (ö is itt szabadult fel a Csepel Au­tóban, már tízéves törzsgárda- tag.) — Az az igazság, hogy a vállalatnál szinte minden gyár külön világ, sajátos tech­nikai problémákkal. Az ember leginkább a saját munkáját ismeri, s ha akadályba ütkö­zik, igyekszik azt megszüntet­ni. Vagyis: elsősorban a szük­ségből kovácsolunk erényt. De egy másik ötletüket is lényegesnek tartják. Ez is kényszerhelyzetben született. Nem volt a gyárban negyven- szer-negyvenes oldalazó esz­tergakés. Miután találtak rak­táron már selejtezésre szánt, ám új vídialapkákat, azokat alakították át, szárakba for­rasztották és újra élezték. — Éppen most adtunk be még egy újítást. A tizennegye­diket. A szervokormány egyik alkatrészének gyártásához hasz­nált készülék munkahengere rendszerint két hónap alatt el­kopott. Mi kitaláltuk, hogy a henger belsejét a korábbinál keményebb fémből képezzük ki, s ezáltal nyolc-tíz hónapig sem kell cserélni. Ez jelentős élőmunka-megtakarítást jelent majd, ugyanis a hengerkészí­tés ugyancsak munkaigényes. Reméljük, ennek az ötletnek is hasznát veszi a gyár. Dodó Györgyi Egy géppel Háromszoros teljesítmény Óránként egy hektár Üj típusú cukorrépa-betaka- rító gépet próbáltak ki a dom­bóvári Alkotmány Tsz-ben. A Mezőgépfejlesztő Intézetben kifejlesztett RTA—602 jelzé­sű hatsoros, kétmenetes cukor­répa-termesztési alapgép min­tapéldánya egyedül végzi el azt a munkát, amelyre eddig három berendezést, fejező-, ki­szedő- és rakodógépet használ­tak. Óránként egy hektárról takarítja be a cukorrépater­mést a bemutató tanúsága sze­rint biztonságosan és jó minő­ségben. A dombóvári tsz száz hektár idei cukorrépatermésé­nek betakarításával már az új típusú gépet használta. Emel­lett még másutt, így Lajta- Hanságban is vizsgáztatják, s gyártását az első évi próbák tapasztalatai alapján kezdik meg. termelési rendszer. A gesztor­gazdaság szerepét betöltő Bólyi Mezőgazdasági Kombinát az elmúlt időszakban új, korsze­rű biológiai alapokra helyezte a komló termelését, aminek eredményeként évente átlago­san száz-száz kilogrammal emelkedett a hektáronkénti hozam. A bólyi kombinát a hazai termőkomló egyhatodát tartja kézben. A hektáronkénti ti­zenöt mázsás hozamával a ma­gyar gazdaságok közül- első­ként bekerült az európai él­vonalba. Bólyban ma már a komló a legértékesebb növény: tormánként 156 ezer forintot ér. Soron kívül Rajzokat szednek elő, s azokról magyarázzák utolsó újításaikat. Idén ugyanis ok­tóber végéig tizenhármat ad­tak be, közülük 12-t el is fo­gadtak. Kiderül: az utóbbi há­rom évben sok olyan alkat­részt azért nem tudnak hasz­nálni, mert nincs olyan készü­lék, ami megkönnyítené, egy­szerűbbé tenné a beszerelést. Erre figyelt fel a Szerszám brigád, s úgy határoztak: meg­tervezik, azaz kitalálják a szük­séges eszközöket, s egyúttal rövid idő alatt el is készítik, önerőből. így születtek például a stabilizátorkar alkatrészeihez fúró-, a maró-, és a horizontál készülékek. A meósok már a mintadarabokat kiválónak ér­tékelték és javasolták az újí­tás elfogadását Másik ilyen szellemi termékük: az autóbu. szók motortartó bakjának meg­fúrásához használható eszköz. — Általában 1500—2000 fo­rint eszmei díjat kapunk egy- egy újításért — 12-en vagyunk —, tehát nem nagy összeg jutf" brigádtagonként — jegyzi meg Csurcsia István. — Mondja hát valaki, hogy pénzért csináljuk! Egyikünk fejében megszületik az ötlet és aztán nekiállunk, rajzokat készítünk, majd fú­runk, marunk, esztergálunk. S egyszerre kész egy új termék. Közbeszól Antal Ferenc. — A brigádok újításait soron kívül elbírálják. Nincs bürok­rácia, meg időhúzás. Nem kell hónapokig találgatnunk, vár­nunk, mi lett az ötlet sorsa. Ez azért is jó, mert sok bará­tomtól hallom, nálunk, bizony még most is más a helyzet. Mi szinte kedvcsinálónak érez­zük, hogy komolyan vesznek bennünket. Fejtörés közösen Az is előfordult, hogy össze, fogtak a szomszéd — a szer­számélező — műhely köszörűs szocialista brigádjával. — Nincs ebben semmi fur­csa — mondja Végh László. (Harminc éve Csepel autós.) — Van, amikor közösen kell tör­jük a fejünket. így volt például a cromantlapkák esetében. Eze­ket a gyorsvágó marófejekben használjuk. Októberben nem érkezett be a megrendelt új lapka a 2-es forgácsolóüzem­be. emiatt abba kellett volna hagyni a munkát. Rájöttünk, hogyan élezhető újra az el­használt, s egyetlen nap alatt 100—120-at el tudtunk készí­teni belőlük. Ezáltal nem csu­pán a termelést segítettük, je. lentős a megtakarítás értéke is. Egy kilogramm hulladékért ugyanis 60 forintot adnak — van benne vagy 200 darab lap­ka —, viszont egyetlen új lap­ka ára 62 forint. Ezt az újí­tást anyagilag is nagyra érté­kelte a vállalat: 13 ezer 600 forintot kaptunk érte. Noteszlapok hétközben INTERMEZZO. A fiatalember huzalt akar vásárolni a hanglemezboltban. A modern üzletben a szokásos hét­köznap délelőtti forgalom, a különböző pultoknál alig lézeng egy-egy vevő, az eladóknak nincsen sok dolguk. A vevő rádiót kér, s az eladó udvariasan a bolt távolab­bi részébe invitálja, ahol kipróbálhatják a masinát. A fiatalember vár, Először negyedóra telik el, aztán még több. A mellette levő pultnál fiatal elárusítónő egy má­sik fiatalembernek éppen az elmúlt hétvégéjét meséli. A szózuhatag közötti szünetben korábbi hősünk, a hu­zalt vásárló fiatalember közbeszól: kisasszony, legyen szíves egy percre, drótot vásárolnék. A kisasszony lát­hatóan sértve érzi magát, hogy beszéd közben megzavar­ták. Csípősen válaszol: hova gondol, nem az én pultom. Aztán ott folytatja, ahol abbahagyta. MUNKASZERVEZÉS. Házunk előtt másfél éve építik az utat. Olykor felvonulnak a munkások, aztán eltűnnek egy-két hétre, majd ismét felbukkannak. Mostanában különösen pezseg az élet. Az útmenti öreg grundon a ta­nács valóra váltotta a fiatalok régi álmát, s elkészítette a focipályát. Két kézilabdakapu, bitumen, magas kerí­tés. Hasonlóképpen értékelték az útépítők is az ügyet, azóta reggeltől délutánig focicsaták zajlanak a pályán. Az útépítés nem halad, de így volt ez korábban is. Tel­nek a hetek, hónapok, a hideg is beállt. Az utóbbi na­pokban azonban változott az utca élete. A délelőtt dere­kán eltűntek a pályáról az ismerős arcok, s mintha a munka is jobban haladna valamelyest. Mondom, utána­járok a dolognak. Hamar ki is derült a serénység oka. Délelőtt ugyanis a dolgozók, a korábbiaktól eltérően, vil­lámgyorsan elterítik az aznapra előírt aszfaltot. Most is gőzölög az anyag, dolgozik a brigád. Azután irány a foci­pálya. Mikor befejeződik a meccs, a hidegtől kipirult munkások köpenyüket, kabátjukat a friss, kemény, de még meleg betonra terítik, s arra heveredve, azon mele­gedve várják a délutánba nyúló ebédidő végét. Lám, amire nem volt képes az üzemvezetőség, elintézte azt néhány fok. hideg. Utóbb egyik alkalommal már azt is láttam, s hallottam, amint az egyik munkás — úgy tűnt, a brigádvezető — vitatkozott, veszekedett, mondván: előfordul, hogy délelőttönként nem érkezik meg időben az anyag. VENDÉGLŐ A HEGYTETŐN. Színfoltot jelent a késő őszi reggelen á fiataloknak az a maroknyi csoportja, amely Pomázon száll le a HÉV-ről. Lábukon túrabakancs, vállaikon hátizsák. Pest környéki vállalat dolgozói, s mi­velhogy tatarozzák munkahelyüket, úgy' döntöttek: gye­rekkori emlékeiket felelevenítendő, megmásszák újra a Kőhegyet. Kellemes, közepes nehézségű az út, néhány kapaszkodóval, a csúcson vendégváró; szolid turistaház. Ütnak indulnak, bár többen kardoskodnak, hogy az állo­más melletti bisztróban gyűjtsenek erőt. Ám vezetőjük esküszik a turistaházra. Útközben nem kis meglepetés­sel állapítják meg: a hajdani gyümölcsöskertek helyén családi házak, utcák formálódtak, az épületek felkúsztak a Kőhegy oldalára is. Vidám a hangulat, sáros az út, ím jön az utolsó kapaszkodó, végül a kilátó, az emlékművel. Párás a levegő, a távolban mégis kibontakozik Pomáz, Szentendre. Jólesik a néhány kilométer után a turista­házba lépni. Jut az asztalra elemózsia és sör is. Mikor fizetésre kerül sor — figyelvén az árakat — valaki mégis megjegyzi: jó volt a mai túra, de ismerek egy közelebbi vendéglőt, amelyhez könnyebb, rövidebb út vezet, s leg­alább ilyen szolidak az árak. Virág Ferenc Bőröndvásár A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ÉRDI KISÁRUHÁZÁBAN: ifM Diósdi út 2. Ütésálló, kerekes bőröndök, kis sxépséghibával, 50%-os árengedménnyel kaphatók. Például: a 65 cm-es a 70 cm-es 1120 Ft helyett 560 Ft-ért 1450 Ft helyett 725 Ft-ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom